Valasek Gábor tavaszi félév

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Valasek Gábor tavaszi félév"

Átírás

1 Valasek Gábor Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar tavaszi félév

2 Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

3 Áttekintés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

4 Áttekintés Metszések Az első argumentum dimenziója alapján beszélhetünk 0D: pont/pont, pont/görbe, pont/felület 1D: görbe/görbe, görbe/felület 2D: felület/felület metszésekről. Viszont az egyes elemek reprezentációja nem triviális még a pont esetén sem

5 Áttekintés Pont Explicit: egy alkalmasan választott koordinátarendszerben x = [x, y, z] T Procedurális: a kérdéses pont valamilyen művelet eredménye, például két procedurális görbe metszése egy procedurális görbe és egy procedurális felület metszése három procedurális felület metszéspontja Implicit: három implicit felület metszéspontja, azaz x E 3 olyan, hogy f (x) = g(x) = h(x) = 0.

6 Áttekintés Görbék Parametrikus: r(t) : [0, 1] E 3 általában (szakaszonként) (racionális) polinomiális görbe: Bézier, racionális Bézier, B-spline, NURBS stb. procedurális: offset, evolúta stb. Implicit: síkbeli implicit görbe pontjai kielégítik a z = 0 és f (x, y) = 0 feltételeket egy térbeli görbe az f (x) = g(x) = 0 megoldása, azaz két felület metszésgörbéje

7 Áttekintés Felületek Parametrikus: r(u, v) : [0, 1] 2 E 3 általában (szakaszonként) (racionális) polinom: Bézier, racionális Bézier, B-spline, NURBS stb. patch-csek procedurális: offset, lekerekítések stb. Implicit: f (x) = 0

8 Áttekintés Metszések Irodalom: Patrikalakis és Sakkalis, 5. fejezet

9 Pont/* metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

10 Pont/* metszés Pont/pont metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

11 Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/pont metszés Legyen adott két pont: x 0, y 0 E 3 A két pont egybeesik (metszi egymást), ha valamilyen alkalmas ɛ > 0-ra. x 0 y 0 < ɛ Vigyázni kell: az egybeesés így nem lesz tranzitív, azaz létezhet z 0 E 3, amelyre x 0 y 0 < ɛ y 0 z 0 < ɛ de x 0 z 0 > ɛ

12 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

13 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit síkgörbe Adott az x 0 E 3 pont és az f (x, y) = 0 implicit görbe a síkon Keressük az x 0 {[x, y] T f (x, y)} pontot

14 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Behelyettesítés a képletbe Az implicit reprezentációk esetén minden pontra, ami rajta van a görbén f (x, y) = 0 teljesül Azonban most numerikus számításokat is figyelembe véve az egyenlőség nem várható el Ugyanígy rossz az f (x, y) ɛ összehasonĺıtás is, hiszen mivel bármilyen α 0 esetén {[x, y] T f (x, y) = 0} {[x, y] T α f (x, y) = 0}, ezért α := 1 ɛ feltétel esetén minden pontra teljesülne az egyenlőségi

15 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe távolság Egy pont és egy implicit görbe távolsága d(x 0, f ) := min x,y R:f (x,y)=0 [ x0 y 0 ] [ ] x, y ami tehát a min (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 f (x, y) = 0 x, y R feltételes minimalizálási feladat megoldása. Próbáljuk ezt most Taylor sorfejtésével közeĺıteni!

16 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Fejtsük Taylor sorba az implicit függvényünket x 0 körül: f (x, y) f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) y ahol x = x x 0, y = y y 0. A távolság stacionaritási feltételéből azon [x, y] T pontokban, amelyek minimalizálják a távolságot teljesül, hogy f y (x, y) x f x (x, y) y = 0

17 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Fejtsük most Taylor sorba az előbbiben szereplő f x (x, y), f y (x, y) kétváltozós függvényeket x 0 körül: f x (x, y) = f x (x 0, y 0 ) + f xx (x 0, y 0 ) x + f xy (x 0, y 0 ) y +... f y (x, y) = f y (x 0, y 0 ) + f yx (x 0, y 0 ) x + f yy (x 0, y 0 ) y +... Behelyettesítés után kapjuk, hogy a stacionaritási feltétel f y (x 0, y 0 ) x f x (x 0, y 0 ) y = 0 alakban közeĺıthető, ha elhagyjuk az első rendű deriváltnál magasabb tagokat.

18 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Megoldandó tehát az f y (x 0, y 0 ) x f x (x 0, y 0 ) y = 0 f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) y = 0 egyenletrendszer az ismeretlen x, y-ra. Fejezzük ki y-t az első egyenletből: Írjuk be a másodikba: y = f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) x f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) x = 0

19 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Rendezzük át a f (x 0, y 0 ) + f x (x 0, y 0 ) x + f y (x 0, y 0 ) f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) x = 0 egyenletet x-re: x (f x (x 0, y 0 ) + f y (x 0, y 0 ) f x (x 0, y 0 ) ) = f (x 0, y 0 ) Ebből közös nevezőre hozás és x együtthatójával való szorzás után kapjuk a végső eredményt.

20 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral A két megoldás tehát x = f (x 0, y 0 )f x (x 0, y 0 ) fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) y = f (x 0, y 0 )f y (x 0, y 0 ) fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 )

21 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral Ekkor a valódi (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = ( x) 2 + ( y) 2 távolság elsőrendű Taylor közeĺıtése ( f (x0, y 0 )f x (x 0, y 0 ) d = f 2 x (x 0, y 0 ) + f 2 y (x 0, y 0 ) amennyiben f (x 0, y 0 ) 0. ) 2 ( f (x0, y 0 )f y (x 0, y 0 ) + fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) ) 2

22 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Távolságfüggvény közeĺıtése Taylor sorral A távolság elsőrendű Taylor közeĺıtése röviden pedig ( f (x0, y 0 )f x (x 0, y 0 ) d = f 2 x (x 0, y 0 ) + f 2 y (x 0, y 0 ) ) 2 ( f (x0, y 0 )f y (x 0, y 0 ) + fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) f = 2 (x 0, y 0 )fx 2 (x 0, y 0 ) (fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 )) 2 + f 2 (x 0, y 0 )f 2 y (x 0, y 0 ) (fx 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 )) 2 = f 2 (x 0, y 0 ) f x 2 (x 0, y 0 ) + fy 2 (x 0, y 0 ) = f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) amennyiben f (x 0, y 0 ) 0. (f 2 x (x 0, y 0 ) + f 2 y (x 0, y 0 )) 2 ) 2

23 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit síkgörbe metszés Az x 0 pont tehát rajta van az f (x, y) = 0 görbén, ha teljesülése esetén igaz még, hogy f (x 0, y 0 ) < ɛ f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) < δ megfelelő ɛ, δ > 0 küszöbökre. Megjegyzés: Amennyiben van rá lehetőség, az f (x, y) implicit reprezentációt normáljuk úgy, hogy a számításokban értékes tartományban f (x, y) 1 legyen.

24 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő Tekintsük most a következő pont/pont egybeesés vizsgálatot: x 0 {[x, y] T f (x, y) = g(x, y) = 0} Abban az esetben, hogy ha a két görbe közel párhuzamos nem elég az az egyezési feltétel, hogy f (x 0, y 0 ) < ɛ δ 1 = f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) < δ g(x 0, y 0 ) < ɛ δ 2 = g(x 0, y 0 ) g(x 0, y 0 ) < δ

25 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő

26 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő

27 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit egyenes - kitérő Tehát a valódi metszésponttól való távolságot jobban közeĺıti a δ 3 δ 1 + δ 2 ϕ < δ feltétel az ϕ : 1 (δ 1 + δ 2 ) : δ 3 arányokból, ahol ϕ cos 1 f (x 0, y 0 ) f (x 0, y 0 ) g(x 0, y 0 ) g(x 0, y 0 )

28 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Több megközeĺıtés is lehetséges: Elemi megoldás valamilyen nem lineáris megoldóval Dobozolás és minimalizálás, azaz AABB-k segítségével egyszerű esetek szűrése, majd küszöbnél kisebb BB esetén minimalizáljuk a x 0 r(t) különbséget Távolságmező alapú módszereknél a távolságmező stacionárius pontjait keressük. Implicitizálás pedig visszavezeti a feladatot az implicit alakban adott görbével való metszésre.

29 Pont/* metszés Pont/görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Itt a görbének csak egy általános r(t) kiértékelésére van lehetőség Bizonyos speciális procedurális görbékre (offset, evolúta) feĺırható úgy a minimalizálásra, hogy klasszikus polinomiális megoldókkal is el tudjunk bánni vele Erre használható például a PPM is

30 Pont/* metszés Pont/felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

31 Pont/* metszés Pont/felület metszés Pont/implicit felület metszés Eldöntendő, hogy x 0 E 3 rajta van-e f (x, y, z) = 0 felületen A görbéknél látotthoz hasonló levezetés után kapjuk, hogy ez igaznak vehető, hogy ha mellett teljesül az, hogy f (x 0 ) < ɛ f (x 0 ) f (x 0 ) < δ megfelelő ɛ, δ > 0 értékekre, feltéve, hogy f (x 0 ) 0.

32 Pont/* metszés Pont/felület metszés Pont/parametrikus felület metszés Elemi, pl. Newton-nal, Dobozolás és felosztás, Távolságfüggvény alapú hasonlóan, mint görbéknél. Implicitizáció általánosan szinte lehetetlen: a végső fokszám már egész polinom felületek esetén is q 2nm. Speciális felületekre (pl. forgásfelület) viszont egyszerűbb a feladat, de külön diszkussziót igényel.

33 Pont/* metszés Pont/felület metszés Pont/procedurális felület metszés Általános esetben itt is valamilyen minimalizálást kell alkalmazni Speciális esetben használhatóak nemlineáris polinom solverek

34 Görbe/* metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

35 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

36 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/görbe metszés Kombinatorikus ez rendkívül összetett is lehet: az argumentumgörbék többfélre reprezentációból jöhetnek Pl. parametrikus, implicit, procedurális Ezért csak néhány példát nézünk meg

37 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés Adott egy f (x, y) = 0 implicit és egy r(t) : [a, b] E 2 parametrikus görbe Megoldandó f (r(t)) = 0, t-re Ha az egyik n-edfokú, a másik pedig m-edfokú, akkor egy nm-edfokú gyökkeresési feladatot kell csak megoldani

38 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés példa

39 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés példa Keressük az f (x, y) = x2 4 + y 2 1 = 0 ellipszis és a [ ] [ ] [ ] [ ] b 0 =, b 1 1 =, b 4 2 =, b 1 3 = 0 vezérlőpontokkal adott egész harmadfokú Bézier görbe metszéspontjait. Az F (t) = f (b(t)) behelyettesítés és kifejtés után kapjuk, hogy F (t) = 1025t t t t t 2 120t = 0

40 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit síkgörbe metszés példa Ez felbontható módon, ahol F (t) = t(t 1) 2 G(t) G(t) = 1025t t t 120. Numerikusan jobban járunk, ha az utóbbit oldjuk meg, mert ott G(t) gyökei , , lesznek, míg a hatodfokú F (t) gyökeinél (lebegőpontos felbontástól függően) komplex gyököket is kaphatunk (tipikusan a többszörös gyököknél)

41 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit térgörbe metszés Adott egy f (x, y, z) = g(x, y, z) = 0 implicit és egy r(t) : [a, b] E 2 parametrikus görbe Megoldandó r(t) f g, t-re Feltehetjük, hogy a parametrikus görbe racionális, azaz r(t) = x(t) w(t) y(t) w(t) z(t) w(t)

42 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/implicit térgörbe metszés Az előbb látottaknak megfelelően képezhetőek az F (t) = f (r(t)) és G(t) = g(r(t)) egyváltozós polinomok Ha az F és G rezultánsa azonosan nulla, akkor van közös gyökük használhatjuk a PPM-et a túlhatározott F 1 (t) = F 2 (t) = 0 egyenletrendszer megoldására De máshogy megközeĺıtve közvetlen is megoldhatjuk az x(t) xw(t) = 0 y(t) yw(t) = 0 z(t) zw(t) = 0 f (x, y, z) = 0 g(x, y, z) = 0 egyenletrendszert az ismeretlen x, y, z, t-re.

43 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/parametrikus görbe metszés Megoldandó r 1 (t) r 2 (s) az ismeretlen s, t [0, 1] paraméterekre. Ez egy túlhatározott, háromegyenletes, kétváltozós egyenletrendszer Közvetlenül megoldható PPM-mel (IPP-vel robosztusan)

44 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Parametrikus görbe/parametrikus görbe metszés Dobozolással megoldható, ha konvex héj tulajdonságú bázisban vagyunk Azonosítsuk azokat a részeket, amik felett a befoglalók metszik egymást és ha ez a metszés véges, akkor számítsuk ki a metszéspontot (például tangensegyenesekkel való helyettesítéssel) Vigyázzunk a tangenciális metszéseknél!

45 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Implicit síkgörbe/implicit síkgörbe metszés Keressük az f (x, y) g(x, y) metszéspontot Közvetlen megoldható az f (x, y) = g(x, y) = 0 egyenletrendszerre alkalmazva egy megoldót

46 Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Implicit síkgörbe/implicit síkgörbe metszés Implicitizálással, azaz ebben az esetben az egyik változó kiküszöbölésével is megoldható Például tekintsük az f (x, y) = x2 4 + y 2 1 = 0 ellipszis és a g(x, y) = (x 1) 2 + y 2 1 = 0 kör metszését Az y 2 = 1 x2 4 felhasználásával 3x 2 8x + 4 = 0 adódik, ahonnan a két metszéspont [2, 0] t, [ 2 3, 8 9 ]T Ez numerikusan tud fájni azért: x = 2 + ɛ y 2 = ɛ(1 + ɛ 4 ) < 0

47 Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

48 Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Parametrikus görbe/implicit felület Megoldandó r(t) f (x) = 0 Behelyettesítés után gyökkeresővel megoldható, vagy ez is feĺırható x, y, z, t-ben egy egyenletrendszerként, amikot PPM-mel meg lehet oldani

49 Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Parametrikus görbe/parametrikus felület Megoldandó r(t) = s(u, v) Három ismeretlen (t, u, v), három egyenlet, PPM-mel megoldható Érdemes egy előzetes ellenőrzést csinálni, hogy egyáltalán létezik-e metszéspont (pl. konvex héj tulajdonsággal)

50 Görbe/* metszés Görbe/felület metszés Parametrikus görbe/parametrikus felület Dobozolással és átfedő részeken vett lineáris közeĺıtések megoldásából kapott metszésekkel Ezekből a metszésekből Newton-okat indítunk az r(t) s(u, v) = 0 megoldására Vagy minimalizáljuk az r(t)s(u, v) 2 célfüggvényt

51 Felület/felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Görbe/* metszés Felület/felület metszés

52 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

53 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Keressük az r(u, v) f (x) = 0 metszetet, ahol u, v [0, 1] Ez négy egyenlet öt ismeretlennel (a metszéspont u, v paraméterei és x, y, z koordinátái) Alacsony fokszámú r(u, v) és f (x) esetén behelyettesítés után egy kétváltozós F (u, v) = 0, alacsony fokszámú implicit egyenletet kapunk, ami átírható racionális alakba Általában viszont ennél sokkal nehezebb dolgunk lesz: két felület metszete állhat pontok, görbék és felületdarabok halmazából

54 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés A megoldandó feladat megfogalmazása után a következő lépésekből álló algoritmussal tudjuk megkeresni a metszetgörbét: 1. Metszésgörbék egy-egy pontjának meghatározása 2. Végigmenni ezeken a metszésgörbéken (tracing)

55 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Feladat megfogalmazása Legyen adott az implicit felület f (x, y, z) = m m i i=0 j=0 m i j k=0 c ijk x i y j z k = 0 alakban. Helyettesítsük bele a parametrikus felületet r(u, v) = x(u,v) w(u,v) y(u,v) w(u,v) z(u,v) w(u,v)

56 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Feladat megfogalmazása Behelyettesítés után kapjuk, hogy F (u, v) = m m i i=0 j=0 m i j k=0 c ijk x i (u, v)y j (u, v)z k (u, v)w m i j k (u, v) = 0 Ez lényegében egy N, M-edfokú polinom u-ban és v-ben, azaz F (u, v) = M N a ij u i v j i=0 j=0 alakú. A feladat tehát végigkövetni az F (u, v) = 0 görbét, beleértve minden ágát, hurkát, szingularitását

57 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Feladat átalakítása Írjuk fel Bernstein bázisban a polinomot, azaz legyenek c ij olyanok, hogy F (u, v) = M N c ij Bi m (u)bj n (v) = 0 i=0 j=0 A Bernstein polinom nem csak a numerikus pontosság, hanem a konvex héj tulajdonság miatt is jó választás

58 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - feladat Legyen adott egy u 0, v 0 pont a metszetgörbe egyik ágán, azaz amire F (u 0, v 0 ) = 0. Keressük azt a δu, δv változtatást, amivel F (u + δu, v + δv) = 0 is teljesül

59 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - lépés Fejtsük Taylor sorba F (u, v)-t (u 0, v 0 ) körül: F (u 0 +δu, v 0 +δv) = F (u 0, v 0 )+F u (u 0, v 0 δu+f v (u 0, v 0 )δv +... Amennyiben F 2 u (u 0, v 0 ) + F 2 v (u 0, v 0 ) 0, a keresett lépésre vagy másképp F u δu + F v δv = 0 δv L = F u F v δu adódik, ha F v 0 (ha F v 0 nagyon kicsi, akkor érdemes δu-t kifejezni).

60 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - lépés és javítás

61 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - javítás Tehát előfordulhat, hogy F (u + δu, v + δv) 0 Ekkor például egy Newton-nal megkereshetjük azt a v-t amire F (u 0 + δu, v) = 0 teljesül Kezdeti becslésnek pedig indulhatunk a v = v 0 + δv L -ből

62 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - D.E.-ként Alternatívaként megoldható az F u u + F v v = 0 differenciálegyenlet, ahol u = u(t), v = v(t) a metszésgörbe( aktuális ágának) egy paraméterezése A megoldás u = ξf v (u, v) v = ξf u (u, v) alakú, ahol ξ egy tetszőleges konstans

63 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - D.E.-ként A ξ válaszható úgy, hogy egy ívhossz szerinti paraméterezést keressünk (numerikusan) Azaz 1 ξ = ± EF 2 v 2FF u F v + GFu 2 Akárhogy is, numerikus integrálással megoldható a D.E.R. (két elsőrendű, nemlineáris diff. egyenletünk van) Vigyázzunk a lépéshosszra

64 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Tracing - lépéshossz

65 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Kezdeti pontok meghatározása Találnunk kell még a két felület metszetelemeinek minden ágán egy-egy pontot Ezekből a pontokból aztán külön-külön indíthatunk egy tracing-et De mik legyenek ezek a pontok?

66 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok

67 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok Határpontok: az F (u, v) = 0 görbe metszetei a parametrikus határokkal ([0, 1] 2 ) Fordulópontok: ahol az F (u, v) = 0 görbe tangense valamelyik parametrikus tengellyel párhuzamos lesz Szinguláris pontok: ahol F u (u, v) = F v (u, v) = F (u, v)

68 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok - fordulópontok Lényegében az F (u, v) = F u (u, v) = 0 (u-forduló) illetve az F (u, v) = F v (u, v) = 0 egyenletrendszerek megoldását keressük Általánosan ha F u-ban M, v-ben N-edfokú, akkor a két-két egyenletből álló egyenletrendszer közös gyökeinek száma legfeljebb 2MN M és 2MN N De ezeknek csak kis része esik [0, 1] 2 -be, így mehet numerikus gyökkeresés (vagy PPM)

69 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Karakterisztikus pontok - szinguláris pontok Ezek azok a pontok tehát, amelyek egyszerre kielégítik az F = F u = F v = 0 egyenleteket Ha tudjuk, hogy F = 0, akkor F (u, v) = w m (u, v)f (x(u, v), y(u, v), z(i, v))-t deriválva F u = mw m 1 w u f + w m (f x x u + f y y u + f z z u ) = w m f r u F v = w n f r v Azaz a szingularitás F u = F v = 0 feltételéből azt kapjuk, hogy szinguláris pontokban f r u r v A szinguláris pontok maximális száma 2MN M N + 1

70 Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Szinguláritások Sokkal több információt tárolnak, mint gondolnánk A témában egy kiemelkedő könyv: I. R. Porteous: Geometric Differentiation - For the Intelligence of Curves and Surfaces

71 Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Tartalom Áttekintés Pont/* metszés Pont/pont metszés Pont/görbe metszés Pont/implicit görbe metszés Pont/parametrikus görbe metszés Pont/procedurális görbe metszés Pont/felület metszés Görbe/* metszés Görbe/görbe metszés Görbe/felület metszés Felület/felület metszés Parametrikus felület/implicit felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése

72 Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Parametrikus/parametrikus felületek metszése Adott két parametrikus felület [0, 1] 2 felett: r 1 (u, v) = x 1 (u,v) w 1 (u,v) y 1 (u,v) w 1 (u,v) z 1 (u,v) w 1 (u,v) Keressük a metszésgeometriáikat, r 2(s, t) = x 2 (s,t) w 2 (s,t) y 2 (s,t) w 2 (s,t) z 2 (s,t) w 2 (s,t)

73 Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Rács módszerek Vegyük r 1 -en izogörbék egy seregét és számítsuk ki ezek metszéseit r 2 -vel Ezután a metszéspontokat kössük össze, hogy megkapjuk az eredeti felületek közötti metszésgeometriák különböző ágait Az izogörbe mintavételezését meghatározó rács felbontásán múlik az eredmény pontossága

74 Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Marching Avagy tracing - adott kezdőpontokból, a metszetgörbék differenciálgeometriai tulajdonságait felhasználva lépünk végig Azaz szükségünk van kezdőpontokra (azokra, amiket az előbb is láttunk) Majd pedig arra, hogy miképp haladhatunk tovább a metszetgörbén

75 Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Marching A kezdőpontból egy adott irányba kell haladunk Azaz ha c(s) az akutális metszetgörbe át, akkor c (s) = [m 1 (u, v) m 2 (s, t)] 0 egy természetes paraméterezését adó diffegyenlet

76 Felület/felület metszés Parametrikus/parametrikus felületek metszése Implicit/implicit felület metszés A marching kiterjeszthető két implicit felület metszésére is Az ötlet az, hogy kifejezzük az egyik változót (pl. z) a többivel Majd a maradék két tengely felett végig menetelünk a metszetgörbén A z koordinátát pedig a kifejezésből visszakapjuk

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén

Részletesebben

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx = Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!

Részletesebben

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =, Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság. 2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve

Részletesebben

3. Lineáris differenciálegyenletek

3. Lineáris differenciálegyenletek 3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Lineáris algebra numerikus módszerei

Lineáris algebra numerikus módszerei Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y

Részletesebben

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4. Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:

Részletesebben

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Taylor-polinomok 205. április.. Alapfeladatok. Feladat: Írjuk fel az fx) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Megoldás: A feladatot kétféle úton is megoldjuk. Az els megoldásban induljunk el

Részletesebben

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Hajder Levente 2018/2019. II. félév Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2018/2019. II. félév Tartalom 1 2 Törtvonal Felületi folytonosságok B-spline Spline variánsok Felosztott (subdivision) görbék

Részletesebben

1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés)

1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés) Operációkutatás NYME Gazdaságinformatikus mesterképzés El adó: Kalmár János (kalmar[kukac]inf.nyme.hu) Többváltozós széls érték számítás Parciális függvény, parciális derivált Széls érték korlátos zárt

Részletesebben

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4. Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont

Részletesebben

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő

Részletesebben

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november Integrálszámítás a Matematika Aa-Analízis nevű tárgyhoz 009. november Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények........... 7.. A definíciók egyszerű következményei..................

Részletesebben

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások ) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja

Részletesebben

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció

Részletesebben

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk

Részletesebben

GPK M1 (BME) Interpoláció / 16

GPK M1 (BME) Interpoláció / 16 Interpoláció Matematika M1 gépészmérnököknek 2017. március 13. GPK M1 (BME) Interpoláció 2017 1 / 16 Az interpoláció alapfeladata - Példa Tegyük fel, hogy egy ipari termék - pl. autó - előzetes konstrukciójának

Részletesebben

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4 Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 204/5. I. félév, A. csoport. Feladat. (6p) Alkalmas módon választva egy Givens-forgatást, határozzuk meg az A mátrix QR-felbontását! Oldjuk meg ennek

Részletesebben

A brachistochron probléma megoldása

A brachistochron probléma megoldása A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e

Részletesebben

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 9 IX Magasabbrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk n-ed rendű differenciálegyenletek Az alakú ahol n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása tetszőleges

Részletesebben

Szendrői Balázs: Algebrai síkgörbék, szerkesztette: Ádám Liliána, Ódor Gergő, Lajos Mátyás

Szendrői Balázs: Algebrai síkgörbék, szerkesztette: Ádám Liliána, Ódor Gergő, Lajos Mátyás Algebrai síkgörbék Algebrai síkgörbéknek az olyan görbéket nevezzük, amelyek pontjai egy kétváltozós polinommal jellemezhetők. Ilyenek az egyenesek (ezek az elsőfokú síkgörbék). Másodfokú síkgörbék: pl.

Részletesebben

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel. Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 10 X PARCIÁLIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Elsőrendű kvázilineáris parciális DIFFERENCIÁLEGYENLETEk Elméleti alapok Elsőrendű kvázilineáris parciális differenciálegyenlet általános

Részletesebben

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1 numerikus analízis ii 34 Ezért [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet = r (m 1) n = r m + n 1 19 B - SPLINEOK VOLT: Ω n véges felosztás S n (Ω n ) véges dimenziós altér A bázis az úgynevezett egyoldalú

Részletesebben

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x I feladatsor Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: a fx dx = x arctg + C b fx dx = arctgx + C c fx dx = 5/x 4 arctg 5 x + C d fx dx = arctg + C 5/ e fx dx = x + arctg + C f fx dx

Részletesebben

ANALÍZIS II. Példatár

ANALÍZIS II. Példatár ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3

Részletesebben

A legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris

A legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris Többváltozós függvények differenciálhatósága f(x) f(x Az egyváltozós függvények differenciálhatóságát a lim 0 ) x x0 x x 0 függvényhatárértékkel definiáltuk, s szemléletes jelentése abban mutatkozott meg,

Részletesebben

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2. Feltételes szélsőérték Keressük úgy egy kétváltozós f (x, y) függvény szélsőértékét, hogy közben eleget tegyünk egy másik, g(x, y) = 0 típusú megszorításnak. Példa Határozzuk meg egy forgásellipszoidba

Részletesebben

Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:

Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy: Függvények 015. július 1. 1. Feladat: Határozza meg a következ összetett függvényeket! f(x) = cos x + x g(x) = x f(g(x)) =? g(f(x)) =? Megoldás: Összetett függvény el állításához a küls függvényben a független

Részletesebben

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független

Részletesebben

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos

Részletesebben

Matematika III. harmadik előadás

Matematika III. harmadik előadás Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)

Részletesebben

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( ) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

differenciálegyenletek

differenciálegyenletek Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1. Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

Kétváltozós függvények differenciálszámítása

Kétváltozós függvények differenciálszámítása Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt

Részletesebben

4. Felületek Forgásfelületek. Felületek 1. Legyen adott egy paramétersíkbeli T tartomány. A paramétersíkot az u és v koordinátatengelyekkel

4. Felületek Forgásfelületek. Felületek 1. Legyen adott egy paramétersíkbeli T tartomány. A paramétersíkot az u és v koordinátatengelyekkel Felületek 1 4. Felületek Legyen adott egy paramétersíkbeli T tartomány. A paramétersíkot az u és v koordinátatengelyekkel adjuk meg. Ekkor egy F felületet az (u, v) r(u, v), (u, v) T kétváltozós vektor-vektor

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek Differenciálegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciálegyenletek 2011/12 tanév, I. félév 1 /

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1. Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai.). Feladat. Határozzuk meg az alábbi integrálokat: a) x x + dx d) xe x dx b) c)

Részletesebben

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 08. szeptember. Írásbeli vizsga MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén egy

Részletesebben

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18 Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök

Részletesebben

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Dr. Nagy Gábor, Geometria Tanszék 2010. szeptember 16. Görbék paraméterezése 1. feladat. (A) Bizonyítsuk be a vektoriális szorzatra vonatkozó

Részletesebben

6. Differenciálegyenletek

6. Differenciálegyenletek 312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon

Részletesebben

Exponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások

Exponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások Eponenciális és logaritmikus kifejezések - megoldások Eponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és jelű egyenletnek pontosan egy megoldása

Részletesebben

y + a y + b y = r(x),

y + a y + b y = r(x), Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 8 VIII Elsőrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk Elsőrendű differenciálegyenlet általános és partikuláris megoldása Az vagy (1) elsőrendű differenciálegyenlet

Részletesebben

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

Numerikus matematika vizsga

Numerikus matematika vizsga 1. Az a = 2, t = 4, k = 3, k + = 2 számábrázolási jellemzők mellett hány pozitív, normalizált lebegőpontos szám ábrázolható? Adja meg a legnagyobb ábrázolható számot! Mi lesz a 0.8-hoz rendelt lebegőpontos

Részletesebben

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma

Részletesebben

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II. 8 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II Elméleti összefoglaló Az a + b+ c, a egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük A D b ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük Ha D >, az

Részletesebben

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Differenciálegyenletek numerikus megoldása a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Differenciálegyenletek numerikus megoldása Fokozatos közeĺıtés módszere (1) (2) x (t) = f (t, x(t)), x I, x(ξ) = η. Az (1)-(2) kezdeti érték probléma ekvivalens

Részletesebben

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált Matematika 1 NYME KTK, Egyetemi kiegészítő alapképzés 2004/2005. tanév, I. évf. I.félév Budapest Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt. 3. (99) 518

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 10. előadás: Nemlineáris egyenletek numerikus megoldása Lócsi Levente ELTE IK 2013. november 18. Tartalomjegyzék 1 Bolzano-tétel, intervallumfelezés 2 Fixponttételek, egyszerű iterációk

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Valós függvények (2) (Határérték) 1. A a R szám δ > 0 sugarú környezete az (a δ, a + δ) nyílt intervallum. Ezután a valós számokat, a számegyenesen való ábrázolhatóságuk miatt, pontoknak is fogjuk hívni.

Részletesebben

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2018/

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2018/ Operációkutatás I. 2018/2019-2. Szegedi Tudományegyetem Informatika Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék 2. Előadás LP alapfeladat A lineáris programozás (LP) alapfeladata standard formában Max c

Részletesebben

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális

Részletesebben

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek 3. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 47. 50. oldal. Gondolkodnivalók Determinánsok 1. Gondolkodnivaló Determinánselméleti tételek segítségével határozzuk meg a következő n n-es determinánst: 1

Részletesebben

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.

Részletesebben

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Hajder Levente 2018/2019. II. félév Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2018/2019. II. félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint egy kis ablakra

Részletesebben

Függvények vizsgálata

Függvények vizsgálata Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =

Részletesebben

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot. 3. Fejezet Matematikai háttér A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot René Descartes Számtalan kiváló szakirodalom foglalkozik a különféle differenciálegyenletek

Részletesebben

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!

Részletesebben

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban! . Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy

Részletesebben

Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév

Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév Hajder Levente hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 6 VI TÉRGÖRbÉk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk A térgörbe (1) alakú egyenletével írható le Ez a vektoregyenlet egyenértékű az (2) skaláris egyenletrendszerrel A térgörbe három nevezetes

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.

1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n. 1. Többváltozós függvények 1. Bevezetés Ennek a fejezetnek a célja a kétváltozós függvények vizsgálata, ami során a 3-dimenziós felületeket szeretnénénk megérteni. 1. definíció. Legyen D R n. Ekkor az

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális

Részletesebben

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2017/

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2017/ Operációkutatás I. 2017/2018-2. Szegedi Tudományegyetem Informatika Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék 2. Előadás LP alapfeladat A lineáris programozás (LP) alapfeladata standard formában Max c

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék oktatási segédanyag Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 01. Köszönetnyilvánítás Az

Részletesebben

Egy általános iskolai feladat egyetemi megvilágításban

Egy általános iskolai feladat egyetemi megvilágításban Egy általános iskolai feladat egyetemi megvilágításban avagy mit kell(ene) tudnia egy 8.-osnak a matematika versenyeken Kunos Ádám Középiskolás pályázat díjkiosztó SZTE Bolyai Intézet 2011. november 12.

Részletesebben

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)

Részletesebben

Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció

Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció Közelítő és szimbolikus számítások 10. gyakorlat Legkisebb négyzetek módszere, Spline interpoláció Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján

Részletesebben

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) Matematika Ac gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 017/18 ősz 6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1. Írjunk fel egy olyan legalacsonyabbrendű valós,

Részletesebben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Differenciálegyenlet alatt egy olyan egyenletet értünk, amelyben a meghatározandó ismeretlen egy függvény, és az egyenlet tartalmazza az ismeretlen

Részletesebben

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása 11 modul: EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA 6 I Egyenlet fogalma, algebrai megoldása Módszertani megjegyzés: Az egyenletek alaphalmazát, értelmezési tartományát később vezetjük be, a törtes egyenletekkel

Részletesebben

Gauss-Seidel iteráció

Gauss-Seidel iteráció Közelítő és szimbolikus számítások 5. gyakorlat Iterációs módszerek: Jacobi és Gauss-Seidel iteráció Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei alapján 1 ITERÁCIÓS

Részletesebben

Eddig csak a polinom x-ben felvett értékét kerestük

Eddig csak a polinom x-ben felvett értékét kerestük Interpolációs polinom együtthatói Eddig csak a polinom x-ben felvett értékét kerestük Ez jó, ha kevés x-re kell kiértékelni Ha sok ismeretlen f (x)-et keresünk, akkor jobb kiszámolni az együtthatókat,

Részletesebben

Koordinátarendszerek

Koordinátarendszerek Koordinátarendszerek KO 1 Koordinátarendszerek Ponthalmazok előállításai Koordinátarendszerek KO Két gyakran alkalmazott síkbeli koordinátarendszer Derékszögű (Descartes féle) koordinátarendszer Síkbeli

Részletesebben

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim. Függvények 05. december 6. Határozza meg a következő határértékeket!. Feladat: ( + 7 5 ) ( + 7 5 ) ( + 0 ). Feladat: ( + 7 5 ) ( + 7 5 ) ( + 0) 3. Feladat: ( + 0 7 5 ) 4. Feladat: ( + 0 7 5 ) ( + 7 0 5

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2) 2. előadás Komplex számok (2) 1. A a + bi (a, b) kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés lehetővé teszi, hogy a komplex számokat a sík pontjaival, illetve helyvektoraival ábrázoljuk. A derékszögű koordináta

Részletesebben

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. 1.-2. Gyakorlat 1 / 42 Numerikus differenciálás

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,

Részletesebben

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel Ez még nem a végleges változat, utoljára módosítva: 2012. április 9.19:38. Elsőrendű egyenletek Legyen adott egy elsőrendű lineáris állandó együtthatós

Részletesebben

Geometriai modellezés. Szécsi László

Geometriai modellezés. Szécsi László Geometriai modellezés Szécsi László Adatáramlás vezérlés Animáció világleírás Modellezés kamera Virtuális világ kép Képszintézis A modellezés részfeladatai Geometria megadása [1. előadás] pont, görbe,

Részletesebben

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport 1. Egy egyenesre esnek-e az A (2, 5, 1), B (5, 17, 7) és C (3, 9, 3) pontok? 5 pont Megoldás: Nem, mert AB (3, 12,

Részletesebben

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai HÁZI FELADATOK. félév. konferencia A lineáris algebra alapjai Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás.8. Döntse el, párhuzamosak-e a következő vektorpárok: a) a( ; ; 7) b(; 5; ) b) c(; 9; 5) d(8; 6;

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 ) Matek szigorlat Komplex számok Sorozat határérték., a legnagyobb taggal egyszerűsítünk n n 3 3n 2 + 2 3n 2 n n + 2 25 n 3 9 n 2 + + 3) 2n 8 n 3 2n 3,, n n5 + n 2 n 2 5 2n + 2 3n 2) n+ 2. e-ados: + a )

Részletesebben