Zágrábi bányakapitányság.

Átírás

1 Zágrábi bányakapitányság. 747 Fénylőszénbánya 56 bm. Putkovecen, 32 bm. Pregradán és 40 bm. Krapinán. Tulajdonos: Schmid Miksa, Storén, u. p. Cilii és Trauner Ede, kereskedő, Velenczében. Termelés 1879-ben: ko., értéke 336 frt. 12 férfimunkás. Meghatalmazott: Martinuzzi Napoleon, Krapinán. 748 Fénylőszénbánya 8 bm. Putkovecen, Varasdmegy. Tulajdonos: Klausz János, Putkovecen, u. p. Krapina. Termelés 1879-ben: ko., értéke 38 frt. 4 férfimunkás. 749 Fénylőszénbánya, Ocuramegyében. Tulajdonos: Styria-horvát fénylöszénbányatársulat, Budapesten és Bécsben. Termelés 1879-ben: ko., értéke 104 frt. 10 férfimunkás. Társpénztári vagyon 352 frt. Központi igazgató: dr. Schünemann Gusztáv, előadó és igazgatósági tanácsos, Kreutzban. Bányagondnokság Ocurán, u. p. Mihowlján. Bányamérnök: Tscheutschonig Ágoston. 750 Fénylőszénbánya Golubovecen Petrovagoránál, Varasdmegy. Tulajdonosok : Komori Bedekovic Kálmán, Jalzabeten, u. p. Várasd, de Sacci Kukuljevic László, Ivanecen és Sorko örökösei. 2 férfimunkás. Meghatalmazott és bányaművezető: Reichmann József, Varasdon. 751 Fénylő- és barnaszénbánya 8 bm. fénylőszénre Majdanban, Pozsegánál és 10 bm. barnaszénre Gradistjében. Tulajdonos; Steiner Ferencz Xav., Bécsben, Schäferutcza 13, és Ángeli Ferencz, kereskedő Velenczében. Meghatalmazott: Steiner Ferencz. 752 Fénylőszénbánya 48 bm. Lupinjákon, Kreutzmegy. Tulajdonos: Gróf Pálffy Emil, cs. kir. százados és nagybirtokos, Lupinjákon, u. p. Rohitsch, Styriában. Meghatalmazott: Podeschwa Gábor, bányagondnok Lepavinán, u. p. Sokolovec. 753 Fénylőszénbánya 22 bm. Kraljevcaniban. Tulajdonos: Breberin György és Wucskovics Mária, Sissekben. Meghatalmazott: Reznicek József, Sissekben. 754 Fénylőszénbánya 200 bm. Sveti Kriz alispánságban. Tulajdonos: Mordant L, Nyonban és a Banca agricola italiana, Florenczben. Zárgondnok: Zloch Tivadar, Zágrábban. 755 Fénylőszénbánya 32 bm. Gjurmanec és Krapinán. Tulajdonos: Weiszer Ferencz, Pretkovecen, u. p. Krapina.

2 Berghauptmannschaft Agram. Glanzkoklenbergbau mit 56 G.-M. in Putkovec, 32 G.-M. in Pregrada, 747 und 40 G.-M. bei Krapina, des Max Schmid in Storé, 1. P. Cilli, und Eduard Trauner. Kaufmann in Yenedig. Production 1879: K., Werth fl Arbeiter. Bevollmächtigter: Napoleon Martinuzzi in Krapina. Glanzkohlenbergbau mit 8 G.-M. in Putkovec, Com. Warasdin, des Jo- 748 hann Klaus in Putkovec, 1. P. Krapina. Production 1879: K., Werth fl männl. Arbeiter. Glanzkohlenbergbau im Ocura-Revier, der Steirisch-croatischen Glanz- 749 kohfen-gewerkschaft in Budaoest und Wien. Production 1879: K., Werth fl Arbeiter. Bruderladvermögen fl Centraileiter: Dr. Gustav Schün emann, Referent und Directionsrath in Kreutz. Bergbauleituug in Ocura, 1. P. Mihovljan: August Tscheut sc honig, Bergingenieur. Glanzkohlenbergbau in Golubovec bei Petrovagora, Com. Warasdin, des 750 Coloman Bedekovic de Komor in Jaizabet, 1. P. Warasdin, des Ladislaus Kukuilevic de Sacci in Ivanec und Sorkös Erben. 2 Arbeiter. Bevollmächtigter und Werksleiter: Josef Reichmann in Warasdin. Glanz- und Braunkohlenbergbau mit 8 G.-M. auf Glanzkohle in Majdan 751 bei Pozega, und 10 G.-M. auf Braunkohle in Gradistje, des Franz Xaver Stelner, Wien, Schäfergasse 13, und Franz Angeii, Kaufmann in Venedig. Bevollmächtigter : Franz Steiner. Glanzkohlenbergbau mit 48 G.-M. in Lupinjak, Com. Kreutz, des Grafen 752 Emil Pálffy, k. k. Rittmeister und Grossgrundbesitzer in Lupinjak, 1. P. Rohitsch in Steiermark. Bevollmächtigter: Gabriel Podesekwa, Bergverwalter in Lepavina, 1. P. Sokolovec. Glanzkohlenbergbau mit 22 G.-M. in Kraljevcani des Georg Breberin 753 und der Maria Wucskovics in Sissek. Bevollmächtigter: Josef Reznicek in Sissek. Glanzkohlenbergbau mit 200 G.-M. in der Vicegespanschaft Sveti Kriz. 754 des L. v. Mordant in Nyon und der Banca agricola itaüana in Florenz. Sequester: Theodor Zloch, Montaningenieur in Agram. Glanzkohlenbergbau mit 32 G.-M. in Gjurmanec und Krapina, des 755 Franz Weiser in Pretkovec, 1. P. Krapina.

3 Zágrábi bányakapitányság. 756 Ásványfaszénbánya 68 bm. Lepavina-Sokolovecen, Kreutzmegy. Tulajdonos: Siyria-horvát fénylöszénhányatársulat, Budapesten, kishidutcza 5. Fióktelep Bécsben, I. Bauliensteinutcza 7. 1 szállító egyszersmind vizemelőgép. Termelés 1879-ben: 3, ko., értéke 9000 frt. Munkások: 220 férfi, 4 nő, 6 gyermek, összesen 230. Társpénztári vagyon 650 frt. Élelmezési tár Sokolovecban. Központi igazgató: dr. Schüneniann, előadó és igazgatósági tanácsos, Kreutzban. Bányagondnokság Lepavinán, u. p. Sokolovec. "Bányaigazgató: Streeruwitz Arthur; bányagondnok: Podesckwa Gábor; tárnok: Leinl Gusztáv, dedinai lovag; számvivő: Luisdorf József; térmester: Tannenberger Ferencz. 757 Ásványfaszénbánya 168 bm. és 2 határk. Glogovecen, Kreutzmegy. Tulajdonos: Rösner Ede, Bécsben, IV. lánczhidutcza 11. és Franki Mór, Verse ezen. Szünetel. Meghatalmazott: Kronthaller Menyhért, főaknász Glogovecen, u. p. Kopronica. 758 Ásványfaszénbánya 56 bm. Ivanecen és 28 bm. Bodbelán, Várasd alispánság. Tulajdonos: Köszén-iparegylet, Bécsben. 1 szállitómozdony 8 lóerőre. Szünetel férfimunkás. Központi igazgatóság Bécsben. Művezető: Lorencz János, Ivanecben. 759 Ásványfaszénbánya Cerje községben, Zágrábmegy. Tulajdonos: Thurn- Taxis Miksa Mária Lamoral herczeg, Regensburgban, Bajorországban. 8 féríimunkás. Kutatási vezetőség: Herczegi erdőkezelőség, Lekeniken. Beyer György, h. főerdész Lekeniken. 760 Ásványfaszénbánya 8 bm. Ilován, Kuttina határán. Tulajdonos: Gróf Szécsén Miklós, Adolf és Sándor, Kuttinán. Meghatalmazott: Wiessner Hugó, Kuttinán. 761 Ásványfaszénbánya 216 bm. Toniica, Podvin, Gromacnik és Slobodnicán, Brood mellett. Tulajdonos: Broodi köszénbányatársulat. Társpénztári vagyon 110 frt. Meghatalmazott: Wolf Ferencz, nyugalm. cs. kir. százados. 762 Barnaszénbánya 16 bm. Prislinben, 32 bm. Huniban és 32 bm. Lupinjákon, Varasdmegyében. Tulajdonos: Poschinger Mihály, Terézvölgyben, Bajorországban, u. p. Zwiesel. Termelés 1879-ben: 2, ko., értéke 3600'frt. 36 férfimunkás. Bányagondnokság Strazán, u. p. Rohitsch. Bányagondnok: Ehrenleebner Iván, egyszersmind az üveggyár gondnoka; aknász: Haide Károly. 763 Barnaszén- és kőolajbánya 192 bm. barnaszénre Uj-Gradiskánál a határőrvidéken, 64 bm. barnaszénre pozségai alispánságban és 16 bm. kőolajra krizi alispánságban. Tulajdonos: Első Horvát-tót köszénbánya-részvénytársulat, Zágrábban. 1 szállitógép 15 lóerőre, 1 vizemelőgép 30 lóerőre. Szünetel. Munkások: 3 felvigyázó a bányafentartási személyzettel. Meghatalmazott: Zloch Tivadar, bányamérnök Zágrábban. 764 Barnaszénbánya 3 kettős és 3 egyszerű bm. Zabnjákon, Samobori kerületben. Tulajdonos: Haselburgi Kiepach Albin örökösei, Balagovidvovin, Samobor mellett. Termelés 1879-ben: 950 ko., értéke 95 frt. 2 férfimunkás. Művezető: Haselburgi Kiepach Milán, cs. kir. hidász-főhadnagy tartalékban, a katonai érdemkereszt és a csataemlék tulajdonosa, jószágbirtokos Balagovidvovin. 765 Barnaszénbánya 200 bm. Vrdnik és ííopova közelében, Szerénmiegyében és 8 bm. Lepavina községben a zágrábi alispánságban. Tulajdonosok:

4 Berghauptmannschaft Agram. 98 Lignitbergbau mit 68 G.-M. in Lepavina-Sokolovec, Com. Kreutz, der 756 Steierisch-cröatischen Glanzkohlen-Gewerkschaft in Budapest, kl. Brückgasse 5, Zweigniederlassung in Wien, Rauhensteingasse 7. 1 Fördermaschine, zugleich Wasserhaltungsmaschine. Production 1879 : 3, K., Werth fl Arbeiter: 220 Männer, 4 Weiber, 6 Kinder, zus Bruderladvermögen fl Verpflegsmagazin in Sokolovec. Centraileiter: Dr. Schüneman, Referent und Directionsrath in Kreutz. Bergverwaltung in Lepavina, 1. P. Sokolovec. Grubenleiter: Arthur v. S treeruwitz; Bergverwalter: Gabriel Podeschwa; Magazinéra*: Gustav Leinl Ritter von Dedina; Buchhalter: Josef Lulsdorf; Platzmeister: Franz Tannenberger. Lignitkohlenbergbau mit 168 G.-M. und 2 Uebersch. in Glogowec, Com. 757 Kreutz, des Ed. Rösner in Wien (IV. Kettenbrückengasse 14) und des Moriz Franki ín Wersecz (Banat). Ausser Betrieb. Bevollmächtigter: Melchior Kr ont haier, Obersteiger in Glogovec, 1. P. Kopreinitz. Lignitkohlenbergbau mit 56 G.-M. in Ivanec und 28 G.-M. in Bodbela, 758 Vicegespanschaft Warasdin. des Kohlen-lndustrie-Vereines in Wien. 1 Förderlocomobile (8 Pfk.). Ausser Betrieb männl. Arbeiter. Centraldirection in Wien. Werksleiter: Johann Lorenz in Ivanec. Lignitkohlenbergbau in Cerje, Com. Agram, des Maximilian Maria La- 759 moral Fürst von Thum und Taxis zu Regensburg in Bayern. 8 männl. Arbeiter. Schulleitung: Forstverwaltung in Lekenik: Georg Beyer, Oberförster. Lignitkohlenbergbau mit 8 G.-M. in Ilova bei Kuttina, der Nico laus, 760 Adolf und Alexander Grafen Szécsén in Kuttina. Bevollmächtigter: Hugo Wiessner in Kuttina. Lignitköhlenbergbau mit 216 G.-M. bei Toméca, Podvin, Gromacnik, 761 Slobodnica bei Brood a. d. Save, der Brooder Kohlenbergbau-Gesellschaft. Bruderladvermögen fl Bevollmächtigter: Franz Wolf, k. k. Hauptm. i. P. Braunkohlenbergbau mit 16 G.-M. in Prislin, 32 G.-M. in Hum, G.-M. in Lupinjak, Com. Warasdin, des Michael von Poschinger in Theresienthal, bei Zwiesel in Baiern. Production 1879: 2, K., Werth fl männl. Arbeiter..Bergverwaltung in Straza, 1. P. Rohitsck. Bergverwalter: Baptist Ehrenlechner, zugleich Glasfabriksverwalter: Steiger: Karl Haide. Bergbau auf Braunkohle und Naphta mit 192 G.-M. auf Braunkohle 763 bei Neugradiska in der Militärgrenze, 64 Massen auf Braunkohle in der Vicegespanschaft Pozega, 16 Massen auf Najphta in der Vicegespanschaft Kriz, der Ersten croatisch-slavonischen Kohlenbergwerks-Actien-Gesellschaft in Agram. 1 Fördermaschine (15 Pfk.), 1 Wasserhaltungsmaschine (30 Pfk.). Ausser Betrieb. 3 Aufseher mit Grubenerhaltungs-Personale. Bevollmächtigter: Theodor Zloch, Montaningenieur in Agram. Braunkohlenbergbau mit 3 doppelten und 3 einfacken G.-M. in Zabnjak, 764 Bezirk Samobor der Albin Kiepach von Haselburg's Erben in Balagovidvovi bei Samobor. Production 1879: 950 K., Werth fl Arbeiter. Leiter: Milan Kiepach von Haselburg, k. k. Pionnier-Oberlieutenant in der Reserve, Besitzer des Militär-Verdienstkreuzes und der Kriegs-Medaille, Gutsbesitzer in Balagovidvovi. Braunkohlenbergbau mit 200 G.-M. bei Vrdnik, Hopovo etc., Com. 765 Syrmien, und 8 G.-M. bei Lepavina in der Vicegespanschaft Agram, der Ge- 13*

5 99 Zágrábi bányakapitányság. Pongrátz testvérek, Zágrábban. 2 felvigyázó és bányafentartási személyzet.. Meghatalmazott: Zloch Tivadar, bányamérnök Zágrábban. 766 Barnaszénbánya 32 bm. Gerje községben, Zágrábmegy. Tulajdonos: Lekeniki harnaszénbány?íársulat. 3 féríimunkás. Központi igazgató: gróf Kard egg Domokos, Bécsben. Bányahivatal Cerjén, u. p. Lekenik. Ideiglenes igazgató: Kovai János, Lekeniken. 767 Barnaszénbánya 8 bm. Krapinán., Tulajdonosok: Sonnenberg Mór és János, Krapinán. Csak rövid idő óta van üzemben. 768 Barnaszénbánya 16 kettősmért. Kravarskon, Zágrábmegy. Tulajdonos : Kaumbe ger József, Grazban (Styria). Szünetel. 769 A Société anonyme metallurgique Austro-Beige bánya és horganygyarló társulat, Ivanecen bánya- és kohómüvei. a) Ásványfaszén-, tünle- és gálmabánya 18 bm. Ivanecen. 1 gőzszállitógép és 3 vizemelőgép ik évben szünetelt. Jelenlegi évenkinti termelés: 27, ko. szén. 100 féríimunkás. b) Horganykohó Ivanecen, 1879-ik évben szünetelt, Jelenlegi évenkinti termelés: 1, ko. horgany. 80 férfimunkás. Társpénztár. Központi igazgató: Bris che Em., Huyban. Művezetőhivatal Ivanecen. Igazgató: Boülanger József, mérnök; számvivő: Byó D.; műorvos: dr. Hochmayer; raktárnok: Pix J.; felvigyázók: Setzei J. és Máynani F.; felügyelő: Vemig József. 770 Barnaszénbánya 10 egyszerű bm Karolinahután, Bregana környékén. Tulajdonos: Gami'seheng Osredeken és Dinghofer, KarolinahMlán, u. p. Oszredek. Szünetel. Meghatalmazott: Franz Ignácz, aknász Oszredeken. 771 A radoboji kén- és köszénbányatársuiat bánya- és kohómüvei. a) Kén- és fényló'szénbánya 31 bm. kőszénre és 1 külmért. kénre Badobojon. 1 szállitógép és 1 vizemelőgép 25 lóerőre. Termelés 1879-ben: ko. érez 30 /o kéntartalommal, értéke 300 frt, ko. koszén, értéke 300 írt. 6 féríimunkás. b) Kénhuta Radobojon. Termel rúdként, kénvirágot és kénlapokat. 4 föllengitő- és 4 lepárlópest. Termelés 1879-ben: ko. kén, értéke 960 frt. Munkások: 8 férfi, 4 nő, összesen 12. Társpénztári vagyon 688Ü frt. Meghatalmazott: Pulzer és Mózes Zágrábban; aknász: Pernjak J., Radobojon. 772 Ólomércz-, kőolaj- és ásványfaszénbánya 4 bm. ólomérezre Jakabhegyen, Zágráb mellett, 8 bm. ásványfaszénre, Szt. Leonhárdon, Csernik mellett és 4 bm. kőolajra Bacindolban, Csernik mellett, Tulajdonos: Cárion Henrik, Fetsö-Bisztrási, u. p. Bisztra. 773 Higany érezbány a 4 bm. Trstjében, Cubár környékén, Fiumemegy. Tulajdonos: Ghyczy Fanni, uradalom birtokosnő C'ibáron. 8 férfimunkái. Bányafelügyelő és igazgató: Ambroz Nándor, cs. kir. bányagondnok Szwoszowicen és a cs. kir. országos földtani intézet levelező tagja; bá-nyaművezető: Tratuik Márton, ideiglenes cs. kir. gépügyelő Trstjén, u. p. Cubar. 774 Vas-bánya- és kohómüvek a krajni ipartársulat tulajdona Laibachban, Petrovagorai vasbánya- és kohómütársufai, Topuskon czég alatt. a) Vaskő- és barnaszénbánya 17 bm. ( bm.) és 28 külmért., (2, Dm.) vasérezre és 1 bt. 2 kettős telekegyességei ( Dm.)

6 Berghauptmannschaft Agram. 99 Bevoll hriider Pongraiz in Agram. 2 Aufseher und Grubenhaltungs-Personale. mächtigter: Theodor Zloch, Montan-Ingenieur in Agram. Braunkohlenbergbau mit 32 G.-M. in Cerje, Com. Agram, der Leken iker 766 Braunkohlen-Gewerkschaft. 3 männl. Arbeiter zur Grubenerhaltung. Centraileiter: Graf Dominik zu und von Hardegg in Wien. Betriebssection in Cerje, 1. P. Lekenik. Provisorischer Director: Johann Kowal in Lekenik. Braunkohlenbergbau mit 8 G.-M. bei Krapina, des Moritz und Johann 767 Sonnenberg in Markt krapina. Erst, seit Kurzem in Betrieb. Braunkohlenbergbau mit 16 Doppelmassen bei Kravarsko, Com. Agram, 768 des Josef Kaumberger in Graz. Ausser Betrieb. Berg- und Hütten-Werke der Société anonyme metallurgique Austro- 769 Beige, Gewerkschaft für Bergbau und Zinkfabrication in Ivanec. a) Lignit-, Blende- und Galmei-Bergbau mit 18 G.-M. in Ivanec. 1 Dampftordermaschine, 3 Wasserhaltungsmaschinen ausser Betrieb. Jetzige jährliche Production 27, K. Kohle, 100 Arbeiter. b) Zinkhütte in Ivanec ausser Betrieb; jetzige jährliche Production 1, K. Zink. 80 Arbeiter. Bruderlade. Centralleitung: Em. Brisehe in Huy. Werksleitung in Ivanec. Director: Josef Boulanger, Ingenieur; Buchhalter: D. Byo; Werksarzt: Dr. Hochmayer; Magazineur: J. Pix; Aufseher: J. Setzei, F. Máynani; Steiger: Josef Vemig. Braunkohlenbergbau mit 10 einfachen Massen in Carolinenhütte bei 770 Bregana des Gamüschegg in Osredek und Dinghfer in Carolinenhütíe, 1. P. Osredek. Ausser Betrieb. Bevollmächtigter: Ignaz Franz, Steiger in Osredek. Berg- und Hütten-Werke der Radobojer Schwefel- und Kohlenbergbau- 771 gesellschaff. a) Schwefel- und Glanzkohlenbergbau mit 31 G.-M. auf Kohle und 1 Tagmass auf Schwefel in Radoboj. 1 Förderungs- und 1 Wasserhaltungsmaschine (25 Pfdk.). Production 1879: K/Erze mit 30 / 0 Schwefel, Werth fl. 300; K. Kohle, Werth fl Arbeiter. b) Schwefelhütte in Radoboj. Erzeugt Stangenschwefel, Schwefelblüthe und Einschlag. 4 Sublimir- und 4 Destilliröfen. Production 1879: K. Schwefel, Werth fl Arbeiter: 8 Männer, 4Weiber, zus. 12. Bruderladvermögen fl Bevollmächtigte: Pulz er und Moses in Agram; J. Pernjak, Obersteiger in Radoboj. Bleierz, Naphta- und Lignitkohlenbergbau mit 4 G.-M. auf Bleierze in 772 Jacobsberg bei Agram, mit 8 G.-M. auf Kohle in St. Leonhard bei Cernik und 4 G.-M. auf Naphta in Bacindol bei Cernik des Heinrich Cárion ín Ober- Bistra, 1. P. Bistra. Quecksilbererzbergbau mit 4 G.-M. in Trstje bei Cubar, Com. Fiume, 773 der Fanni von Ghyczy, Herrschaftsbesitzerin in Cubar. 8 männl. Arbeiter, Berginspector und Betriebsleiter: Ferdinand Ambros, k. k. Bergverwalter in Swoszowice und Correspondent der k. k. geologischen Reichsanstalt. Grubenleiter: Martin Tratnik, prov. k. k. Kunststeiger in Trstje, 1. P. Cubar. Eisen-, Berg- und Hüttenwerke der krainischen Industrie-Gesellschaft 774 in Laibach unter der Firma: Gewerkschaft der Eisen-, Berg- und Hüttenwerke Petrovagora in Topusko. a) Eisenstein- und Braunkohlenbergbau mit 17 G.-M. ( DM.) und 28 Tagmassen (2, UM.) auf Eisenerze und 1 Grubenfeld mit

7 100 Zágrábi bányakapitányság. barnaszénre Petrovagorán, Bánsági kerület. 3 hordozható mosóniű. Termelés 1879-ben: 1, ko. vasércz, értéke 568Ü frt 43 kr., ko. barnaszén, értéke 854 frt 5 kr. 13 féríimunkás. b) Kohómű Petrovagora, Topuskón. Termel nyersvasat. 1 nagyolvasztó, 5 pörkölőpest, 2 hengerfuvó gőzüzemmel, 1 gőzszivattyu ik évben szünetelt. 30 férfimunkás. Társpénztári vagyon 2158 frt 19 kr. Központi igazgatóság Laibachban. A krajni ipartársulat főigazgatója: Luckmann Károly, egyszersmind a Petrovagora kohó műigazgatója ; hely igazgatóság Topuskón; művezető: Premoser Nándor; főaknász: Will mann János; gépész: Schneider Manó. Vas-bánya- és kohómüvek Steinauer József örökösei tulajdona Weitensteinban. a) Barna- és pátvaskőbányamű 19 bm. Tergoven, Zágrábmegy. Termelés 1879-ben: ko. vaskő, értéke 1010 frt 74 kr. Munkások: 8 férfi, 2 gyermek, összesen 10. b) Vasgyár Tergovén. 1 nagyolvasztó. Termelés 1879-ben: ko. nyersvas, értéke 8397 frt 2 kr. Munkások: 12 férfi, 5 nő, 1 gyermek, összesen 18. Társpénztári vagyon 1597 frt 11 kr. Gondnokság Tergoven, u. p. Beslinac. Gondnok: Kuttler Lipót; számvivő: Jurmann Ferencz; műorvos; dr. König Lajos, Beslinacon. Vasérczbánya 9 külmért. Zakanjében, 18 km. Ribnikben, 3 km. Netreticben, 4 km. Szt. Bókban, 1 km. Pribicben és 1 bm. Merslavodicában, Zágrábmegy. Tulajdonos: Fridau Ferencz lovag, Bécsben. Szünetel. Bányagondnokság Gradatzben (Krajnában). Kezelő: Homatsch Antal; bánya- és kohósegéd: Köhler Gyula. Vaskőbánya 116 bm. Bude községben, Somobor környékén. Tulajdonos: Faber Kajtán, Grazban Schönauutcza 7. sz. Az bécsi világkiállításon 0 cs. kir. Felsége legfelsőbb méltánylata és a haladási érem által kitüntettetett. Társpénztári vagyon 9110 frt. Szünetel. Bánya- és kohómüvek Beslinácban, Zágrábmegy. Tulajdonos: dr. Schlesinger Gusztáv lovag, Bécsben. a) Bányamű vaskő-, rézkovand- és ezüsttartalmu ólonikénegre 85 bm. és 6 külmért. 1 szállitógép 20 lóerőre és 1 vizemelőgép. Termelés 1879-ben: 1, ko. vaskő. 12 féríimunkás. b) Vasgyár Beslinácban. Termel nyersvasat és öntöttárut, 1 vasolvasztó, 2 középolvasztó réz- és ólomhoz, 1 magyar tárcsakemencze, 1 ömlesztőpest, 4 folytonosan pörkölőpest, 1 gépműhely, 3 eszterga, 1 gyalugép és 1 fúrógéppel, 5 gőzkazán, 5 gőzgép, 40 lak- és kezelési ház. Termelés 1879-ben: ko. nyersvas, 2214 ko. öntöttáru frt értékkel. Munkások: 42 kohómunkás, 12 kovács, bognár stb., 130 favágó és szénégető, összesen 184. Társpénztár közös a bányaművel, vagyona frt 50 kr. A tnlajdonos járuléka: az orvosnak szabad lakás és fizetés. Fogyasztási egylet. Műigazgatóság Beslinácban Sisseknél. Meghatalmazott igazgató: Schönbuch er Sándor, a cs. kir. országos földtani intézet levelező tagja és több tudós társulat tagja bel- és külföldön; közigazgató: ifj. Schönbucher Sándor; bányagondnok: Beznicek József; kohószertárnok: 0stier M.; bányaorvos: dr. König Lajos.

8 Berghauptmannschaft Agram Doppelfeldmassen ( DM.) auf Braunkohle in Petrovagora im Banai- Sluiner Distriete. 3 Feldwäschen. Production 1879: 1, K. Eisenerze, Werth fl ; K. Braunkohle, Werth fl Arbeiter: 13 Männer. b) Hüttenwerk Petrovagora in Topusko. Erzeugt Roheisen. 1 Hochofen, 5 Rostöfen, 2 Cylindergebläse mit Dampfbetrieb, 1 Dampfpumpe. Im Jahre 1879 ausser Betrieb. 30 männl. Arbeiter. Bruderladevermögen fl Centralleitung in Laibach: Carl Luckmann, General-Director der krainischen Industrie-Gesellschaft und Director der Petrovagora-Gewcrksehaft Localleitung in Topusko. Werksverweser: Ferdinand Premoser; Obersteiger: Johann Willmann; Maschinist: Emánuel Schneider. Eisen-, Berg-und Hüttenwerke der Josef Steinauer's Erben in Weitenstein. 775 a) Braun- und Spatheisensteinbergbau mit 19 G.-M. bei Tergove, Com. Agram. Production 1879: K. Eisensteine, Werth fl. 1010*74. Arbeiter: 8 Männer. 2 Kinder, zus. 10. b) Eisenwerk in Tergove. 1 Hochofen. Production 1879: K. Roheisen, Werth fl. 8397*0_\ Arbeiter: 12 Männer, 5 Weiber, 1 Kind, zus. 18. Bruderladevermögen fl. 1597*11. Verweseramt in Tergove, 1. P. Beslinac. Verweser: Leopold Kuttler: Rechnungsführer: Franz Jur mann : Werksarzt: Dr. Ludwig Konig in Beslinac. Eisenerzbergbau mit 9 Tagmassen in Zakanje, 18 Tagm. in Ribnik, Tagm. in Xetretic, 4 Tagm. in St. Rochus, 1 Tagm. in Pribic, Com. Agram. 1 G.-M. in Merslavodica, Com. Fiume, des Franz Ritter von Friedau in Wien. Ausser Betrieb. Bergverwaltung in Gradatz (Krain). Verweser: Anton Homatsch; Berg- und Hütten-Adjunct: Julius Köhler. Eisensteinbergbau mit 116 G.-M. in Rüde bei Samobor des Cajetan 777 Faber in Graz, Schönaugasse 7. Ausgezeichnet gelegentlich der Weltausstellung 1873 in Wien mit Sr. Majestät allerhöchster Anerkennung und der Fortschritts-Medaille. Bruderladevermögen fl Ausser Betrieb. Berg- und Hüttenwerke in Beslinac, Com. Agram, des Dr. Gustav Ritter 778 von Schlesinger in Wien. a) Bergbau auf Eisenstein, Kupferkies und silberhaltigen Bleiglanz mit 85 G.-M. und 6 Tagmassen. 1 Fördermaschine (20 Pfdk.), 1 Wasserhaltungsmaschine. Production 1879: 1, K. Eisenstein. 12 Arbeiter. b) Hüttenwerk in Beslinac. Erzeugt Roheisen und Gusswaare. 1 Eisenhochofen, 2 Halbhochöfen für Kupfer und Blei, 1 ung. Spieissofen, 1 Cupolofen, 4 continuirliche Rostöfen, 1 Maschinenwerkstätte mit 3 Drehbänken, 1 Hobelmaschine und 1 Bohrmaschine, 5 Dampfkessel, 5 Dampfmaschinen, 40 Wohn- und Manipulationsgebäude. Production 1879: K. Roheisen. 2214K. Gusswaare, Werth fl Arbeiter: 42 Hüttenarbeiter, 12 Schmiede, Wagner etc. 130 Holzschläger und Kohlenbrenner, zus Gemeinsame Bruderlade mit dem Bergbau, Vermögen fl *50. Beitrag des Besitzers, Wohnung und Gehalt dem Arzte. Consumverein. Werksleitung in Beslinac bei Sissek. Bevollmächtigter Director: Alexander Schönbucher, Correspondent der k. k. geologischen Reichsanstalt, Mitglied mehrerer gelehrten Gesellschaften des In- und Auslandes; Administrator : Alexander Schönbucher jun.; Bergverwalter: Josef Reznicek; Hüttenmaterial-Rechnungsfuhrer: M. Ostier; Werksarzt: Dr. Ludwig König.