HELYI TANTERV. Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule 2016 B.) HELYI TANTERV

Átírás

1

2 B.) HELYI TANTERV Tartalomjegyzék 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások neve, valamint azok óraszámai 1.1. Az iskolában alkalmazott óratervek Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban 2. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 3. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának, a tankönyv ingyenes igénybevételének elvei 3.1. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.2. Tankönyv ingyenes igénybevételének - biztosításának elvei 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 5. Mindennapos testnevelés 6. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok 6.1. Kulcskompetenciák fejlesztése 6.2. Kiemelt fejlesztési feladatok 6.3. Tanulásszervezés 6.4. A kompetencia alapú oktatás Kompetenciaterületek 2

3 Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása 7. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban (Az informatikai stratégia alapja) 7.1. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések 7.2. Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában 7.3. IKT az iskolai kommunikációban 8. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása 9. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai 9.1. A házi feladat kijelölésének elvei 9.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai ö10. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei Az értékelés alapelvei Az ellenőrzés, értékelés formái Iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai Iskolánkban a következő beszámoltatási formákat alkalmazzuk A beszámoltatás rendje, szabályozása Az elmaradt írásbeli beszámoló pótlásának rendje Az értékelés módja Szöveges minősítés Ötfokozatú skála 11. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái Magatartás Szorgalom 12. A jutalmazások, fegyelmező Intézkedések formái és fokozatai 12.1 A jutalmazások formái és fokozatai 12.1 A fegyelmező Intézkedések formái és fokozatai 13. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 14. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata 15. Az iskola egészségnevelési programja 3

4 15.1. Testi egészségünk Lelki egészségünk Felkészítés a családi életre 16. Az iskola környezeti nevelési programja Környezetbiztonság Hulladék elhelyezése, tárolása, hasznosítása Energiafogyasztás és gazdálkodás, takarékosság Közlekedés Természetvédelem Környezet-egészségügy Erdei iskola, tanulmányi kirándulások, szabadidős rendezvények, táborok 4

5 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások neve, valamint azok óraszámai 1.1. Az iskolában alkalmazott óratervek Az óratervi rendszer kialakításának főbb elvei Pszichológiai elv: fejlődés, fejlesztés összekapcsolása, a tanulók életkori jellemzőinek figyelembevétele. Tartalmi elv: koncentráció, tartalmi kapcsolatok az egyes tárgyak között. Pedagógiai elv: célok, követelmények összhangja. Oktatáspolitikai elv: a tantárgyi rendszer megfeleltetése a kerettanterv követelményeivel. Szerkezeti elv: pedagógiai szakaszok összehangolása a tantárgyi rendszerrel. Ökológiai elv: az intézmény követelményeinek, feltételeinek, lehetőségeinek figyelembe vétele. A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint szabadon felhasznált órákat az alábbi táblázatok tartalmazzák Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Tantárgyak 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Választható tantárgy: Informatika szabadon tervezhető órakeret: rendelkezésre álló órakeret: összesen: maximálisan lehet: csoportbontásban 5

6 A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Angol nyelv összesen 2, negyedik osztályban 3 óra. Ezen óraszámok évek óta bevált gyakorlata továbbra is indokolt a szülői igények figyelembe vételével, az idegen nyelv hatékony tanítása érdekében. Az angol nyelv tanulása alsó tagozatban a szóbeli kezdőszakasszal indul, játékos formában. Fontos a nyelv megszerettetése, ugyanakkor a hatékony nyelvtanítás is fontos célunk. Heti két órában, majd negyedik évfolyamtól heti három órában már hatékony eredményeket lehet elérni. Választható tantárgy Informatika. Az informatika a mai életben elengedhetetlen, amire szintén nagy szülői igény mutatkozik, különösen az angol nyelvvel együtt, ezért ajánljuk is a szülőknek. Magyar irodalom 3-4. évfolyamon plusz egy óra: a tanultak elmélyítésére, készségfejlesztésre. Alaptantárgy, ami a többi tantárgy tanulását is segíti. Környezetismeret: Negyedik évfolyamon plusz egy órával kettőre emeltük a tantárgy óraszámát a megnövekedett tananyagtartalom elsajátítása, a természettudományos ismeretek bővítése és a készségfejlesztés érdekében Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Tantárgyak 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Német nyelv és irodalom / Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Német népismeret Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Angol nyelv 1 szabadon tervezhető órakeret: rendelkezésre álló órakeret: nemzetiségi többlet tanóra összesen: maximálisan lehet: csoportbontásban 6

7 német nyelven A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Környezetismeret: Negyedik évfolyamon plusz 1 órát kap a tantárgy a természettudományos ismeretek bővítésére és a készségfejlesztésre, valamint a kétnyelvű német nyelvi tudás bővítésére és elmélyítésére. Magyar irodalom 3-4. évfolyamon plusz egy óra: a tanultak elmélyítésére, készségfejlesztésre. Alaptantárgy, ami a többi tantárgy tanulását is segíti Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Tantárgyak 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Német nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Német népismeret Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Angol nyelv 1 szabadon tervezhető órakeret: rendelkezésre álló minimális órakeret: nemzetiségi többlet tanóra összesen: maximálisan lehet: csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret A német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban a szabadon tervezhető órakeret és a tantárgyakra adott plusz óraszámok és azok indoklása megegyezik a német nemzetiségi kétnyelvű osztályoknál leírtakkal. 7

8 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Tantárgy 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári 2, ismeretek Angol nyelv Etika/Hit- és erkölcstan Hon- és népismeret 1 Természetismeret 2 3 Földrajz 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika, életvitel és gyakorlat Informatika 1 1,5 1,5 1,5 Testnevelés és sport Osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret: összesen: maximálisan lehet: csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Magyar irodalom: 7. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a tanultak elmélyítésére Matematika: és 8. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a tanultak elmélyítésére Természetismeret: 6. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a természettudományos ismeretek elmélyítésére fordítandó. Vizuális kultúra: minden évfolyamon heti plusz 0,5 óra, a tartalmak részletesebb kidolgozására, készségfejlesztésre fordítandó Technika, életvitel és gyakorlat: 8. évfolyamon plusz 1 óra munkadarabok készítésére, közlekedési ismeretek tanítására fordítandó, a továbbtanulással kapcsolatos gyakorlati ismeretek miatt szükséges. Informatika: 5. évfolyamon plusz 1 óra, évfolyamon plusz 0,5 óra Dokumentumkészítés gyakorlására: Word, Exel és Power Point, a tanultak elmélyítésére 8

9 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Tantárgy 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. Német nyelv és irodalom / Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári 2,5 2,5 2,5 2,5 ismeretek Etika/Hit- és erkölcstan Hon- és népismeret 1 Német népismeret Természetismeret 2,5 2,5 Földrajz 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 2 2 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének-zene 0, ,5 Vizuális kultúra 1 0,5 0,5 1 Technika, életvitel és gyakorlat 0,5 0,5 0,5 0,5 Informatika Testnevelés és sport Angol nyelv Osztályfőnöki óra szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret: nemzetiségi többlet tanóra összesen: maximálisan lehet: csoportbontásban német nyelven A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Magyar irodalom: 7. évfolyamon plusz 1 óra gyakorlásra, a tanultak elmélyítésére Matematika: és 8. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a tanultak elmélyítésére Természetismeret: 5-6. évfolyamon plusz 0,5 óra, a kétnyelvű tantárgyhoz szükséges gyakorlás, a természettudományos ismeretek elmélyítésére fordítandó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: heti plusz 0,5 óra a tantárgy kétnyelvű oktatásának erősítéséhez szükséges. 9

10 Biológia-egészségtan: 8. évfolyamon heti plusz 1 óra a tantárgy kétnyelvű oktatásának erősítéséhez. Informatika: 5. évfolyamon plusz 1 óra a mai életben oly fontos IKT kompetencia fejlesztésére. Technika, életvitel és gyakorlat: 8. évfolyamon plusz 0,5 óra munkadarabok készítésére, közlekedési ismeretek tanítására fordítandó, a továbbtanulással kapcsolatos gyakorlati ismeretek miatt szükséges Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Tantárgy 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. Német nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika/Hit- és erkölcstan Hon- és népismeret 1 Német népismeret Természetismeret 2 3 Földrajz 1,5 1,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének - zene 0, ,5 Vizuális kultúra 1 0,5 0,5 1 Technika, életvitel és gyakorlat 0,5 0,5 0,5 0,5 Informatika Testnevelés és sport Angol nyelv Osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret: nemzetiségi többlet tanóra összesen: maximálisan lehet: csoportbontásban 10

11 A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Magyar irodalom: 7. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a tanultak elmélyítésére Matematika: és 8. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a tanultak elmélyítésére Természetismeret: 6. évfolyamon plusz 1 óra, gyakorlás, a természettudományos ismeretek elmélyítésére fordítandó. Informatika: 5. évfolyamon plusz 1 óra a mai életben oly fontos IKT kompetencia fejlesztésére. Technika, életvitel és gyakorlat: 8. évfolyamon plusz 0,5 óra munkadarabok készítésére, közlekedési ismeretek tanítására fordítandó, a továbbtanulással kapcsolatos gyakorlati ismeretek miatt szükséges. 2. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.1. Csoportbontások szervezési elvei A csoportbontásban tanított tantárgyak és ennek indokai Azokban az osztályokban, ahol két különböző tanterv szerint tanulnak a gyerekek (angolinformatika vagy német nemzetiségi nyelvoktató) csoportbontásban foglalkoztatjuk őket a német órák alatt: az 5 német nyelv és irodalom és 1 német népismeret órák alatt az angolos csoportnak 2 angol, 1 informatika, 1 ének-zene (a nemzetiségi csoportban heti 1 ének-zene órával kevesebb van), valamint fejlesztő és napközis foglalkozása van. (Az 5+1 német óra miatt 6 csoportbontásos óra van az ilyen vegyes osztályokban.) Felső tagozaton 3 óra informatika, készségtárgy (Vizuális kultúra, Ének-zene vagy Technika, életvitel és gyakorlat) fejlesztő foglalkozás tölti ki ezt az időt. Informatika (1-8. évfolyamon): amennyiben az osztálylétszám meghaladja a 16 főt ennyi az informatikaterem befogadóképesség. Technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyamon): 12 fős a technikaterem befogadóképessége. Egyes esetekben ezért 24 főnél bontanunk kell az osztályt 2 csoportra. Angol nyelv, német nemzetiségi nyelv: fővel nem lehet hatékony a nyelvtanítás, ezért a csoport minimális létszáma (kedvezőtlen esetben) 8-9 fő, általában a csoportbontás után kialakított létszám fő. A kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók nyelvtudásának megalapozására van erre szükség. Az idegen nyelven tanított tantárgyakat (német népismeret és a kétnyelvű tantárgyakat) a évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott átlagot meghaladó osztálylétszám esetén (24 főtől) lehetőség szerint csoportbontásban oktatjuk. 11

12 A matematikát a 92 fős évfolyamon nem 3, hanem 4 csoportban tanítjuk. Itt is, és a többi évfolyamon is Csoportbontás elvei tantárgyak szerint: Matematikából iskolánkban nívócsoportos oktatás folyik. Negyedik osztály végén a tanulók szintfelmérőt írnak, ez alapján valamint a tanító javaslata alapján történik a csoportszervezés, ami többnyire egy osztálynyi gyerek együttes foglalkoztatását jelenti, tehát nem jelent több csoportot. Ezekben az osztályokban a tanulók éves munkájának értékelésekor a szaktanárok javaslatára lehetőség van a csoportbesorolás módosítására. A német nyelv és irodalom, valamint az angol nyelv tantárgyat alsó tagozaton differenciálás nélkül bontjuk (napló első és második fele). A nyelvtanulásnak ebben a korai szakaszában még nem jelentkeznek azok a különbségek, amelyeket a felső tagozaton már érdemes kihasználni. Felső tagozaton a német nyelv és irodalom, valamint az angol nyelv oktatására belső differenciált csoportbontást alkalmazunk. Negyedik osztály végén a tanulók szintfelmérőt írnak, ez alapján valamint a tanító javaslata alapján történik a csoportbontás. Ezekben az osztályokban a tanulók éves munkájának értékelésekor a szaktanárok javaslatára lehetőség van a csoportbesorolás módosítására. Felső tagozaton Technika, életvitel és gyakorlat tantárgyból lehetőség szerint nemek szerinti csoportbontást alkalmazunk. Informatika tantárgyból mivel informatika és technika órák egy időben vannak, ugyanúgy kell bontanunk, mint a technika tantárgynál Egyéb foglalkozások szervezési elvei Napközi és iskolai felkészülést segítő foglalkozás Az alsó tagozaton minden osztály egyben napközis csoport is. Az osztályok valamennyi tanulója napközis ellátást igényel. Ez az ellátás magában foglalja a naponta háromszori étkezést, felügyeletet, délutáni foglalkozások (kézműves, játék, sport) szervezését. A napköziben, mind alsó, mind felső tagozaton a napközis munkát ellátó pedagógus ellenőrzi az írásbeli és szóbeli feladatok elvégzését, segít azok javításában, szükség esetén újabb segítséget nyújt a lassabban haladóknak. Felső tagozaton ötödik és hatodik évfolyamon továbbra is nagy igény mutatkozik a szülők részéről a napközis és tanulószobai foglalkozás iránt, évek óta tanuló veszi igénybe ezt az iskolai szolgáltatást. Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás: A pedagógusok egyéni, illetve csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások keretében segítik azokat a tanulókat a felzárkózásban, akik a tananyagot tanórán nem tudták maradéktalanul elsajátítani, illetve betegség, vagy egyéb okok miatt hiányoztak. 12

13 Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás A kiemelkedően tehetséges gyerekek számára számos versenyen való megmérettetésre nyílik lehetőség. A tehetségfejlesztő foglalkozásokon többek között ezekkel a tanulókkal foglalkoznak a pedagógusok. A versenyekre való jelentkezés önkéntes, illetve a pedagógus által ajánlott. A tehetségfejlesztő foglalkozások csoportjainak összetétele változhat az aktuális versenyek szerint is. Szakkörök, sportkörök: Az iskolai szakkörökre és sportkörökbe való jelentkezés önkéntes, egy adott terület iránti kiemelt érdeklődés szerint választható. Aki választja, annak azonban már az egész tanévben kötelező a foglalkozás látogatása. Az egyes pedagógusok specialitásaként felkínált szakkörök nagyon népszerűek a tanulók körében, ezen kívül rendszeresen szülői, illetve tanulói igényt elégítünk ki a szakköreink működtetésével. A szakkörök és sportkörök eredményes működése jól nyomon követhető a különböző tantárgyi és sportversenyek kiemelkedő eredményeinél. A szakkörök és sportközök általában fővel tevékenykednek, de vannak ennél népesebb érdeklődési körök is. Énekkar: Énekkarunk fővel dolgozik, heti 2 1 órában. Sok fellépésen vesznek részt, iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken: Felkészültségüket a minősítő verseny ezüst fokozata bizonyítja. A tanulók önkéntesen jelentkeznek az énekkarba, egyesek tanári indíttatásra kapcsolódnak be a munkába. 3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Nevelő - oktató munkánk során a nyomtatott taneszközök /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ közül olyat választunk a tananyag feldolgozásához, amely szerepel az Oktatási Hivatal által elkészített és közzétett hivatalos tankönyvjegyzékben. A választott taneszközöknek és programcsomagoknak meg kell felelniük az iskola helyi tantervének. A választott taneszközök és programcsomagok elősegítik a kompetencia alapú oktatás lehetőségét. A helyi tantervben meghatározott, adott tanévre szóló tananyagot tartalmazza. Biztosított általa a folyamatosság, egymásra épülés (a le- és felfele kapcsolódó évfolyamokhoz). A diákok tanulási tevékenységét segítse: o rendszerezett, tudományosan megalapozott, érthető, tanulható információkat tartalmaz o gyakoroltató 13

14 o önálló munkára, munkáltatásra alkalmas o motiváló o esztétikus o jól tagolt o érthető nyelvezetű o jelrendszere világos Tartós tankönyvnek alkalmas. Mérsékelt ár. Segédeszköz a pedagógus számára. Iskolánk tanítási hagyományaihoz legjobban illeszkedő. A választott tankönyvekre, programcsomagokra, tanulmányi segédletekre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó döntések a tanév egészére érvényesek. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések év közbeni változtatására csak akkor kerülhet sor, ha az a szülő számára fizetési kötelezettséggel nem jár, vagy az iskola a többletköltséget magára vállalja. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket, programcsomagokat, tanulmányi segédleteket és egyéb felszereléseket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről és felszerelésekről, a kompetencia alapú oktatást támogató programcsomagokról (tankönyv, füzet, íróeszközök stb.) a szülőket minden tanévkezdés előtt (szülői értekezlet vagy írásbeli lista segítségével) tájékoztatni kell. A taneszközök és felszerelések beszerzése a szülők kötelessége, a beszerzés módjáról a szülő jogosult dönteni Tankönyv ingyenes igénybevételének - biztosításának elvei A tankönyvek a 2013/14-es tanévtől az első évfolyamon ingyenesek, azután felmenő rendszerben folyamatosan ingyenessé válnak. A tartós tankönyveket az iskolai könyvtárban kell elhelyezni. Az iskolai könyvtárban el kell helyezni megfelelő példányszámban tankönyvet, olyan ajánlott és kötelező olvasmányokat, vagy az oktatást segítő egyéb könyveket, amelyekre szükség lehet, és amelyekhez való hozzáférési lehetőséget az iskola oldja meg. Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatást felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. 14

15 Az iskola részére a tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv, programcsomag, ajánlott és kötelező olvasmányok elektronikus adathordozón rögzített tananyag és kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatásból először a normatív kedvezményeket kell biztosítani, majd a fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével az iskola igazgatója határozza meg. A tankönyvtámogatás odaítéléséről az iskolaszék és a diákönkormányzat véleménye alapján a nevelőtestület dönt. A törvényi előírásoknak megfelelően az arra jogosult tanulóknak normatíva alapján biztosítani kell a tankönyvekhez való ingyenes hozzáférést: o Tankönyvkölcsönzés útján o A tankönyvek napköziben, tanulószobán történő elhelyezésével o Használt tankönyv biztosításával o Pénzbeli támogatással 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Feladataink: Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket vezetünk be, amelyek az egyes tanulók fejlesztését a leghatékonyabban segítik Órákon lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek bátran kérdezzenek tanítóiktól, társaiktól egyaránt Fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelés alkalmazását, a továbbhaladás tempóját és mértékét az egyéni teljesítmények alapján határozzuk meg Fontos, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, törekszünk arra, hogy igényükké váljon az egymás iránt érzett felelős magatartás 15

16 Tanórákon és a napköziben is arra neveljük őket, hogy kötelességükké váljon a feladatok elvégzése, a vállalások teljesítése Hétköznapi helyzetekben és szituációs játékokban is gyakoroljuk az illem és kommunikáció helyes formáit Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a tanulók sikeres fejlesztése a pedagógussal és a szülőkkel való bizalom meglétével és jó kapcsolat kiépítésével valósítható meg 4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Feladataink: Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani Szituációs játékokban és életszerű helyzetekben alkalmazzuk és gyakoroljuk az illem és kommunikáció helyes formáit Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az ismeretek megszerzésének lehetőségeit, módszereit, eszközeit Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket alkalmazunk, amelyek hatékonyan segítik az ismeretek megszerzését és elmélyítését Arra neveljük tanulóinkat, hogy feladataikat alaposan, igényesen oldják meg, szükség esetén tanítóiktól, társaiktól is kérhetnek segítséget Tanórákon és a napköziben is arra neveljük őket, hogy kötelességükké váljon a feladatok elvégzése, a vállalások teljesítése Fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelés és önértékelés, valamint egymás értékelésének alkalmazását Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megtanulják az együttműködéshez szükséges magatartási normákat, együttműködési formákat 4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladataink: 16

17 A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása Az önálló tanulás és az önművelés alapozása Az életkori jellemzők figyelembevétele a tanulási stratégiák megválasztásában Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Az önismeret alakítása A fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása 4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Feladataink: A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat A kreativitás fejlesztése Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés A tanulók egészséges terhelése A tanulók érési folyamatának követése A fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése A mentális képességek célirányos fejlesztése Személyre szóló, fejlesztő értékelés Hangsúlyt fektetünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozására. 17

18 5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az alsó tagozatos német nemzetiségi és kétnyelvű nemzetiségi osztályokban a heti 5 testnevelésórából 1 órát a német tánc tesz ki, a többi osztályban heti 5 testnevelésóra van. Követelmények: minden gyermek minden nap vegyen részt testnevelésórán vagy sportfoglalkozáson a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna legyenek betartva a gerinc és izületvédelem szabályai minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is 6. A kulcskopetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok 6.1. Kulcskompetenciák fejlesztése Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 18

19 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 19

20 Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának 20

21 elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok megbecsülése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unióról. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 21

22 Gazdasági nevelés Az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. Környezettudatosságra nevelés Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség A pedagógusok készítsék a gyerekeket arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt Tanulásszervezés A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport). 22

23 Követelmény a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a kritikai gondolkodás fejlesztése (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás) A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport) A házi feladat formái: gyűjtőmunka, kutatás, alkotás, stb. Differenciálás: folyamat, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget. Önállóság mértéke szerint Adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint munkatempó alapján együttműködési képesség, mérték szerinti differenciálás (csoportmunka) aktivitási szint szerinti differenciálás előzetes tudás mértéke szerinti differenciálás. személyre szabottan, mindenkinek más feladat gyerekek eltérő szociokulturális háttere /család, számítógép/ alapján a szocializáció szintje / viselkedésformák: beszéd, észlelés, magatartás/ szerint alkalmazott módszerek. alapján tananyag tekintetében: tartalma szerint (mit?), felosztása szerint (hogyan?), szintje szerint (mélységek) óra szervezése szerint (frontális, csoport, pár, egyéni munka) a számonkérés típusa szerint a segítségadásban (intenzív, rásegítő, néha rásegítő, kontroll) a feladatok szintjén (nehéz, közepes, könnyű) a tanulási stílus szerint (egyéni, páros, auditív, vizuális, ill. mindkettő) célok szintjén (mit szeretnék elérni?) az értékelésben (egyéni teljesítmény) 6.4. A kompetencia alapú oktatás NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása, oktatási programok és taneszközök használata feladatunk Kompetenciaterületek Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása 23

24 Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Idegen nyelv (német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja ("jó gyakorlatok átvétele"). Az intézményünk saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik. Pl.: oktatási projektek, fejlesztő programok, korszerű tanulásszervezési eljárások stb. kidolgozása, önálló programok, módszerek létrehozása, alkalmazása. Pl. egy többhetes projekt kidolgozása, témahét leírásának elkészítése, megszervezése, a tömbösített oktatást, tantárgyak bontása nélküli műveltségterületi oktatást szolgáló program/helyi tanterv/tanmenet kidolgozása. A fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása (Átfogó intézményfejlesztés). 7. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban (Az informatikai stratégia alapja) 7.1. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések tantárgyi ismeretek bővítése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának kialakítása többszintű differenciálás, kapcsolattartás, dokumentálás IKT-vel támogatott mérés-értékelés 24

25 Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája segíti a tanulókat az eligazodásban, tájékozódási pontokat ad, megfelelő értékszemléletet alakít ki, fejleszti műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Másrészt az alkalmazott munkaformák is átalakulnak. Nagyobb hangsúly kerül a csoportmunkára, melyen belül a felfedezés, a megoldáskeresés, a megoldás megtervezése, dokumentálása, mások számára elérhető formában való megosztása egyaránt fontos Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában Anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és otthon Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása Kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor Linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához Feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével Felmérések, értékelések készítése megfelelő programok és válaszadó eszközök alkalmazásával Az e-napló bevezetésének tervezése Az egyes műveltségi területek munkaközösségei mintatanmeneteket és óravázlatokat készítenek az egyes területeken felhasználható digitális tananyagok, szimulációs szoftverek, gyűjtemények megjelölésével IKT az iskolai kommunikációban Az iskola belső és külső kommunikációs kapcsolatainak fő színtere az iskola új portálfelülete. Itt a diákok különböző közösségi eszközök segítségével (levelezés, chat, fórumok, tanulásszervező modul) beadhatják otthoni munkáikat, megvitathatják a tananyaggal kapcsolatos problémáikat, programokat szervezhetnek, megoszthatják a diákélettel kapcsolatos képeiket, naplóbejegyzéseiket. Az iskola megoszthatja a legfontosabb információit a fenntartóval és a szülőkkel egyaránt. 25

26 8. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Cél: A lemorzsolódás elkerülése, a kirekesztődés megelőzése, személyközpontú, egyéni tanulási utak kialakítása. Az általános iskola általános műveltséget megalapozó funkcióját akkor képes betölteni, ha segíti a hátrányokkal induló gyermekeket a felzárkózásban, alapkészségeik kifejlesztésében. Célunk a szociálisan hátrány, a magatartási és tanulási zavarok időbeni felderítése, az e zavarokból adódó nehézségek enyhítése. A beiratkozás után a tanítók óvodalátogatások során tájékozódnak a beilleszkedési és magatartási zavart mutató leendő elsősökről a személyes találkozás alapján, valamint az óvónőkkel folytatott konzultációk segítségével. A magatartási és beilleszkedési zavarok okainak feltárására törekszünk a szakszolgálatok segítségével. Az alsó tagozaton minden tanuló igénybe veheti a napközit, ahol a sokszínű szabadidős foglalkozásokban megmutathatják képességeiket, sikerélményhez juthatnak. A napköziben mintákat kapnak a társas együttélésre, gyakorolhatják a társas interakciók formáit. Fejlesztőpedagógiai és logopédiai foglalkozásokon a fejlesztésre szoruló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók órarendbe illesztve kapják meg a fejlődésükhöz szükséges felkészítést. A nagy mennyiségű tananyag, a gyors haladási tempó, és az esetleges mulasztás miatt lemaradó tanuló felzárkóztatás korrepetáláson történik. A fejlesztésre szoruló tanulók számának jelentős növekedése miatt, főállású fejlesztőpedagógust és részmunkaidős gyógypedagógust foglalkoztatunk. Osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő játékokkal fejlesztjük önismeretüket, konfliktuskezelő technikákat sajátíttatunk el velük. 9. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai 9.1. A házi feladat kijelölésének elvei A tanulóval tanév elején közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait, a mulasztás következményeit. Járuljon hozzá a tanulók felelősségének, önállóságának fokozásához. Az elsajátítottak gyakorlását, vagy a következő órai anyag előkészítését szolgálja. Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között. 26

27 A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességének; éljünk a differenciált, a gyakorlati, cselekvéses házi feladat alkalmazásával. Rendszeres legyen (gyakran keveset, mint ritkán sokat). Rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. A projekttel, témahéttel kapcsolatban otthoni feladat, adható, az egyéb házi feladatok figyelembe vételével, hogy az ne jelentsen túlzott megterhelést a tanulónak. Figyelembe kell venni az otthoni lehetőségeket pl. nem mindegyik tanulónak van még otthon internet elérési lehetősége, számítógépe. Értékelés: szóbeli, szöveges, érdemjegy Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai Egy tantárgyból az írásbeli és szóbeli házi feladatok arányára és mennyiségére ügyelni kell. Olyan házi feladat adható, amely kapcsolódik a tananyaghoz. Olyan házi feladat adható, melyet a tanulók önállóan vagy minimális segítséggel meg tudnak oldani. Cselekvéses feladatok elkészítésére, memoriterek megtanulására, kiselőadásokra való felkészülésre több napot kell biztosítani. A házi feladatok adásánál a mennyiségi és minőségi differenciálás lehetőségével élni kell. Tanítási szünet idejére, hétvégére többlet házi feladat nem adható. A projekttel, témahéttel kapcsolatos szóbeli feladatok lehetnek egyénre vagy csoportra vonatkozóak. (gyűjtőmunka, kiselőadás, vitaindító, szituációs játék) Vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, képességeit, érdeklődését a feladatok kiadásánál, valamint azt, hogy legyen elég idejük felkészülni egy-egy nagyobb lélegzetű beszámolóra, előadásra. Lehetőleg a tanulók az érdeklődésüknek megfelelő témákban készülhessenek fel. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 27

28 10. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei Az értékelés alapelvei Folyamatos visszajelzés legyen tanuló, szülő, tanár számára az elvégzett munkáról. A tantárgyi követelményekre épüljön. Legyen tárgyszerű emelje ki az erősségeket, fejezze ki a fejlődésre szoruló területeket. A beszámoltatás eredménye a tanuló, szülő és a többi pedagógus számára nyilvános. A szóbeli és írásbeli beszámoltatás helyes arányára kell törekedni. Az adott teljesítményt értékeljük, Félelemmentes, humánus légkörben történjen. Sokoldalú, tervezett és megbízható legyen Személyre szóló legyen, tükrözze a tanuló képességeihez mért fejlődését Fejlesztő, ösztönző, kompetencia alapú legyen Ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt. A beszámoltatás eredményét érdemjeggyel, %-kal, szóbeli vagy írásbeli értékeléssel fejezzük ki. A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni Az ellenőrzés, értékelés formái szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, vizsgák, házi feladat írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, esszé, röpdolgozat, olvasónapló, mérések vizsgák, házi feladat gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, számítógépen megoldható feladatok, éneklés órai munka tanulói kísérlet projektmunka részvétel, aktivitás témahéten, projekt során részvétel versenyeken, megmérettetéseken, szerepléseken szorgalmi feladat Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) 28