SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Kaba, Kossuth u. 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4183 Kaba, Kossuth u. 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 A SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhelyintézmény neve: Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézmények neve: Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája 2

3 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órán kívüli tevékenységek közösségfejlesztési feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat hatálya Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei Gyakorlati vizsgát kell tartani az alábbi tantárgyakból: Magántanulók vizsgatárgyai Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások

4 2.2.1 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Mindennapos testnevelés megvalósításának módjai A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: projektoktatás, témanapok és témahetek A sajátos pedagógiai módszerek célja, feladata, módszerei Kidolgozott projektjeink, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe: Témanapok és témahetek, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe: A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Célok és feladatok a napközis és tanulószobai feladatokhoz A célok elérésének és a feladatok megvalósításának tényezői A házi feladatok meghatározásának elvei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a roma nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskola könyvtár-pedagógiai programja Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Pedagógiai céljaink: Az intézményegység feladatai, eszközei, eljárásai:

5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, a szaktanárok feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Tanórán kívüli foglalkozások: A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei Szóbeli és gyakorlati vizsgát kell tartani minden az aktuális tanévben tanult tantárgyból az előírt követelményrendszer alapján A felvételi eljárás különös szabályai Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere Táncművészeti ág Képző- és iparművészeti ág Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget Báb- és színművészeti ág A színművészet területén Zeneművészeti ág Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése Alapfogalmak Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óra számai, a tanszakok szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag A. Táncművészeti ág A.1. A táncművészeti képzés struktúrája A.1.1. Néptánc tanszak A.1.2. Moderntánc tanszak A.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei

6 A.2.1. Néptánc tanszak A.2.2. Moderntánc tanszak B. Képző-és iparművészeti ág B.1. A képző-és iparművészeti képzés struktúrája B.2. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei C. Szín-és bábművészeti ág C.1. A képzés struktúrája C.2. A színművészet-bábművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei D. Zeneművészeti ág D.1. A képzés struktúrája, tanszakok, tantárgyak D.2. A tanítási órák időtartama D.3. A zeneoktatás általános fejlesztési követelmények A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Továbbképző évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók jutalmazásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló szorgalmának értékelése A jutalmazás, fegyelmezés elvei, formái A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei NÉPTÁNC TANSZAK ZENETÖRTÉNET ZENEIRODALOM ZENEELMÉLET BESZÉD ÉS VERS ZENE ÉS ÉNEK ZENETÖRTÉNET ZENEIRODALOM ZENEELMÉLET TEXTIL- ÉS BŐRMŰVES MŰHELYGYAKORLAT BESZÉD ÉS VERS ZENE ÉS ÉNEK Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon Fenntartói többletkötelezettség Fenntartói többletköltség tervezése egy tanévre Legitimációs záradék... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6

7 4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje... Hiba! A könyvjelző nem létezik A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3 A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék...hiba! A könyvjelző nem létezik Fenntartói és működtetői nyilatkozat... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7

8 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Mi, az intézményegységben tanító pedagógusok mindennapi nevelő- és oktatómunkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Nevelési alapelvek: komplexitás elve, egyenrangúság elve, tapasztalatszerzés elve, következetesség elve, motiváció elve, koncentráció elve, világnézeti semlegesség elve, esélyegyenlőség elve, népek, nemzetek, nemzetiségek, etnikai csoportok és nemek egyenlősége, szolidaritás, a gyermek mindenek feletti érdeke hátrányos megkülönböztetés nélkül, a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért való felelősség elve, szakmai önállóság elve. Didaktikai alapelvek: rendszeresség és fokozatosság elve, tudatosság és szakszerűség elve, életkori sajátosságok figyelembevételének elve, személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve, azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve, kompetenciafejlesztés, konkrétumok és absztrakciók egységének elve, következetesség elve. Iskolánk nevelőtestülete az elfogadott értékek alapján deklarálja alapelveit, és ezekből vezeti le céljait, feladatait. Elfogadott értékeink a következők: alkalmazható tudás, nemzeti hagyományok tisztelete, nyilvánosság, türelmesség, tehetségkutatás tehetséggondozás, felzárkóztatás, gyermek és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség, együttműködés, személyiségfejlesztés, egészség és környezetvédelem, partnerközpontúság, integráció, képességkibontakoztatás, 8

9 demokratizmus, humanizmus, európai azonosságtudat egyetemes kultúra, tolerancia, más népek hagyományainak megismerése, megbecsülése Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapvető célunk az elfogadott emberi és nemzeti értékek megismertetése, átadása, elfogadtatása: a) A felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek szükségesek: a személyes boldoguláshoz, a fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség b) Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. c) A hatékonyság egyik feltételeként a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása. d) Korszerű oktatási-nevelési technikát alkalmazunk a tantárgyak esetében. e) Az integrációs és képesség-kibontakoztató program lényege, hogy minden gyereket egyenlő bánásmódban részesít. Nem szegregál, de differenciál. A differenciálás ebben a paradigmában az egyénre szóló személyes törődést jelenti. f) Egyensúlyt próbálunk teremteni a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területe között. g) Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák fejlesztése - Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket. Legfontosabb közös céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében: 9

10 a) Kompetenciaalapú nevelés- oktatás elterjesztése. b) A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. c) A kompetenciaalapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése. d) A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. e) A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. f) A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. g) Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. h) A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. i) A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása. j) A környezeti nevelés szerepének növelése. k) Az intézmények és csoportok kapcsolatainak gazdagítása és az együttműködések ösztönzése. l) Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása. m) A település közösségi értékeinek közvetítése. n) A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételrendszer biztosítása. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírtnak. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, minősített referencia intézménnyé válunk az alábbi területeken (Kaba): Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely. Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő. Jó gyakorlatok átadására méltó referencia intézmény Érték Cél Feladat Eszköz tudás Emelkedjen azon tanulók száma, akik érettségit adó középiskolában tanulnak tovább! A biztos alapok elsajátíttatása a sikeres továbbtanulás érdekében. Hatékony tanítási tanulási eljárások alkalmazása. Sikeres, változatos kompetenciafejlesztés. Alapítványi támogatás. Hatékonyabb módszerek. 10

11 nyilvánosság, együttműködés Folyamatosan részt veszünk lakóhelyünk életében. Tanulóink érdeklődőek, nyitottak lesznek. A négy település kapcsolatrendszere bővüljön. Kapcsolatépítés szülőkkel. Vegyünk részt a települések kulturális életében! Partnerkapcsolat az intézményekkel, szervezetekkel. Iskolánk életének, tevékenységének megismertetése. TV, Hírmondó, Suliújság, honlap. Műsorok települési és más intézmények rendezvényein. Tehetségkutatás Tehetséggondozás Felzárkóztatás Türelmesség A tanulókban rejlő tehetségek felfedezése. Egyéni képességek fejlesztése. Minél több tanuló eléri a képességének megfelelő szintű tudást. A művészeti iskola előnyeinek felhasználása. A tanulók alapkészségeinek fejlesztése. Hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtása. Olyan világszemlélet, világkép formálása, amely eligazít a szűkebb és tágabb környezetben. Az értékelésben vegyük figyelembe a tanuló önmagához mért fejlődését. - Differenciált foglalkozás - Kooperatív tanulás - Integrációs és képességkibontakoztató program lehetőségei. - Választható órák, tehetséggondozó szakkörök, versenyeztetések. - Alapítványi támogatás. - Korszerű eszközök beszerzése - kooperatív technikák, - projektek megvalósítása, - DIFER mérésre épülő játékos fejlesztés Gyermek és ifjúságvédelem Tanulóink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészségesek lesznek. A körülmények, problémák megismerése. Prevenció. Gyermeki jogok biztosítása. A tanulói jelzések fórumainak működtetése. - családlátogatás, - fogadóórák, - szabadidős programok szervezése, - diákönkormányzat, - kapcsolatok Családok bevonása az iskolai programokba. Esélyegyenlőség, Integráció Esélyt adunk a gyermek személyiségében rejlő lehetőségek kibontakoztatására. Harmonikus személyiséggé alakítással készítjük fel tanulóinkat a versenyhelyzetre, a piacközpontú világra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása. Egyénre szabott tanulási módszerek. A tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé váljanak az értékek megnevezésének - az iskola könyvtára - inkluzív pedagógia - informatikai bázis - kooperatív csoportmunka - kompetenciafejlesztés - IPR és a képességkibontakoztató rendszer működtetése Tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A 11

12 Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Tolerancia Egészség és környezetvédelem Partnerközpontúság Demokratizmus, humanizmus Európai azonosságtudat Értékelésünk egységes, következetes lesz. Jelenlegi fegyelem megtartása. Kulturáltabb lesz a magatartás és kommunikáció a közösségben. A tanulók érzékennyé válnak környezetük és egészségük állapota iránt. A környezetkímélő magatartás életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv lesz. A tiszta környezetet megóvjuk. Csökken a tanulók túlterhelése. A tanulók törődnek egészségükkel, környezetükkel, és mindehhez rendelkeznek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Partnereink elégedettségének elnyerése. Aktív, felelős részvétel a döntéshozatalban. Ismereteket szereznek az Európai Unió kialakulásának történetéről, és azonosításának. Önismeret igénye. Törekedjünk a konfliktusok kezelésére! Váljon szokássá az udvariasság, figyelmesség, önfegyelem! Mások szokásait és személyiségét tartsák tiszteletben! Kreatív, problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása, amelynek segítségével eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog, a gazdaság terén, és elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Érezzenek felelősséget saját környezetük rendben tartásáért! Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása. Elégedettségmérés. - Ötletbörze. - Kreatív gondolkodás fejlesztése. - Az alternatívák végiggondolása. - Kockázatvállalás. - A kritikai gondolkodás erősítése. - Konfliktuskezelés. Olyan ismeretek elsajátíttatása, amelynek birtokában tudnak élni a megnövekedett lehetőségekkel, és kidolgozott értékelési rendszerünk betartatása. - A tanulói közösség, tevékenységének megszervezése. - A nevelő részvétele a tanulói közösségben. - A nevelő személyes példamutatása. - Pedagógusok életvitele. - Osztályfőnöki órákon egészség- és környezet-védelmi témák megbeszélése. - Környezetvédő szakkör. - Saját környezetünk; tanterem, terület tisztán- tartása. - településünk környezeti értékeinek megőrzése, gyarapítása. - Mindennapos testedzés. - Erdei iskola. Kérdőívek. Interjúk. Elemzés értékelés. Feladatok intézkedési tervek készítése. - Fórumok biztosítása. - Osztályközösség. Diákbizottsági ülés. - Iskolagyűlés. - Nemzetközi kapcsolatok ápolása. - Egyéni, baráti kapcsolatok. 12

13 A nemzeti hagyományok tisztelete, más népek hagyományainak megismertetése, megbecsülése alkotmányáról, intézményrendszeréről. Tanulóink ismerik nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, becsülik otthonukat, lakóhelyüket, szülőföldjüket. Tisztelik más népek, népcsoportok értékeit, eredményeit. magyarságtudatukat megőrizve válnak európai polgárokká. Történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozása. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeit! - Iskolai szinten testvérkapcsolatok kialakítása, folytatása. - Tantárgyi órák ismeretanyaga. - Jelképeink. - Ünnepélyek. - Vetélkedők. - Kirándulások. - Színházlátogatás. - Kulturális rendezvények, találkozók. A pedagógiai alapelvek érvényre juttatását, az értékek közvetítését, céljaink elérését, feladataink megvalósítását szolgálják iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek: A gyermek személyiségének, ismeretstruktúráinak megismerése. (Eszközei: képességek, attitűdök diagnosztikus mérése, értékelése; beszélgetés, kérdés válasz elemzése; kérdéssorok; kérdőívek; tesztek; feladatlapok; interjúk a vizsgálandó területtől függően.) Differenciálás alkalmazása. A tanulás tanítása. Változatos módszerek együttes alkalmazása. A tanítás életszerűsége. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az általunk alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - követelés, - szabálykövetés, - gyakoroltatás, - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés - mintaadás, - bemutatás Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Ellenőrzés. - Ösztönzés. 13

14 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanuló önálló elemző munkája. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - A betartandó magatartási normák elvárások, ismertetése. - Vita, vélemény. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 85 90% a a nyolcadik évfolyam végén: Minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés oktatás helyi tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri és alkalmazza a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A környezetkímélő magatartás, egészségük állapota életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv lesz. IPR alkalmazása intézményünkben 1) Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő gyermekek egy osztályban történő, integrált nevelése, oktatása a többségi tanulókkal. 2) Feladataink az IPR alkalmazása során: Az integrált tanulás-tanítás és gondoskodás során egyénre szabott, a hátránykompenzációs elvekre alapozott és a differenciált fejlesztést és fejlődéskövetést segítő módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az IPR érvényesítésének feladatai: - új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása, - tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetése, - hagyományos tanulási tér- és időkeretek megváltoztatása, - pedagógus szerep áthangolása, - a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők (család, gyermekvédelmi szervezetek stb.) bevonása, - differenciált értékelési szisztéma alkalmazása. 14

15 Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja és működtetése intézményfejlesztést, pedagógiai, módszertani fejlesztést jelent, amely hatékony együttnevelés során a szociális környezetből és a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az IPR alkalmazása során kiemelt feltételek: - a be- és elfogadó szemlélet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a tanulóbarát intézményi környezet kialakítása, - a kapcsolatfejlesztés, - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, - az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata, - a széleskörű, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása, - a szülőkkel való partneri kapcsolat javítása az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonással, - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése (RNÖ, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, civil szervezetek, stb.); - az intézményfokozatok közötti átmenet segítése; óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, eset megbeszélések, közös programfejlesztések), - az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása (szegregáló nevelés- és oktatásszervezési formák felszámolása, befogadó szemlélet kialakítása a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt) A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek, sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendelet, 15

16 Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: helyi tanterv az iskola korábbi Pedagógia Programja, az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, és részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek neve: élet. Nevelő- és oktatómunkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Intézményünk elsőrendű kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Ennek érdekében az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat szervezése során fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a tanulás tanítását és a differenciálást. A személyiségfejlesztés keretében végezzük a tanulók reális énképének és önismeretének kialakítását. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése: Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése: Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése: Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése: Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 16

17 A tanulók állampolgári nevelése: Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése: Feladata: Az emberek által végzet munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munkafegyelem erősítése a tanulói tevékenységekben. A tanulók egészséges életmódra nevelése: Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók környezetvédelemre nevelése Feladata: a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. Szeretnénk, ha ezek a személyiségjegyek, minél teljesebben együtt lennének tanulóinkban, még akkor is, ha tudjuk, hogy az őket körülvevő világban számtalan ellenőrizhetetlen negatív hatás is leselkedik rájuk. Olyan hatások ezek, amelyek károsan hatnak a személyiségre, és ellenünk dolgoznak, de ugyanakkor felerősítik bennünk a felelősséget a pozitív személyiségjegyek kialakítására, fejlesztésére. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése. A tanórai foglalkozásokon és a délutáni ellátásban egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónknak. Kiemelten figyelünk a sajátos- és/vagy a hátrányos helyzetű gyerekekre. A személyiségfejlesztés eszközei, módszerei: A különböző tantárgyak ismeretanyagai. Előzetes anyaggyűjtés. Szituációs játékok. Diagrammák, statisztikai adatok elemzése. Felmérések készítése, elemzése. Egyéni, csoportos és osztállyal történő beszélgetések. Kiselőadások. Szerepjátékok. Konfliktusok kezelése. Döntési helyzetekbe hozás. A napi nevelési helyzetek megfelelő kezelése. A tanórán kívüli lehetőségek kihasználása: Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulóink is bekapcsolódjanak a tanórán kívüli tevékenységekbe, 17

18 eljussanak a kirándulásokra, ehhez az intézményünkben működő alapítvány ad anyagi segítséget. Integrációs és képesség-kibontakoztató programunkban megfogalmazottak felhasználása. Kompetenciafejlesztés változatos módszerek alkalmazásával. Roma népi kultúra ismeretanyagai. A tehetséggondozásban sincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségfejlesztés akkor eredményes, ha a szemléletváltás megtörténik, és akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti: mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja; az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; az iskola minden tanulója részt vesz benne; a teljes tantestület részt vesz benne; az iskola bevonja a szülőket, a civil szervezeteket és az iskola társadalmi környezetét Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: egészséges táplálkozás megvalósítása; mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermek számára (tartásjavító torna, relaxáció, tánc); a gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékony alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mese, népi játékok stb.); Egészségfejlesztés, személyiségfejlesztés oktatása a tantárgyi kereteken belül; Úszásoktatás az 5. évfolyamon tömbösítve (12 alkalom/osztály 2 óra/alkalom). Ezeken belüli feladatai az iskolának: Az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése tanulóinkkal. Az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása, kialakítása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének. megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A higiénés kultúra fejlesztése. A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. 18

19 A környezet szervezet életmód - egészségi állapot közötti összefüggés feltárása. Az egészséges étkezési szokások népszerűsítése. A rendszeres szűrővizsgálat és önvizsgálat kultúrájának kialakítása. A korai szexuális kapcsolatok veszélyeinek bemutatása. A rendszeres fizikai aktivitás mozgásválasztékának bővítése. A mozgás és sport szerepének feltárása az egészséges életmódban és az életvitelben. A prevenció és életvezetés tudatosítása. Az edzettség és fittség kialakítása. A rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. Tapasztalat nyújtása a mozgás és a testi lelki egészség kapcsolatáról a mindennapos testnevelés során. Az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek megalapozása. Használt elem, PET palack és papírgyűjtés szelektív hulladékgyűjtés. A kulturált étkezés kialakítása, fejlesztése. Törekedni kell a friss levegőn való tartózkodás lehetőségeinek (szünetben, testnevelés órákon, kirándulások,) kihasználására. Tanulásmódszertan keretén belül a tanulást segítő külső körülmények (fény, csend, rend, helyes testtartás, stb. ) fontosságának hangsúlyozása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia-egészségtan, etika, természetismeret, testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat) és délutáni (étkezés, egészségnap, sportnap, sportszakkörök, egyéb szakkörök) foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: Az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek megalapozása, megismerése. Alkalmazható tudás nyújtása a gyakorlatban is. A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyekkel képesek a sérültnek vagy betegnek legrövidebb időn belül megadni azt a segítséget, mely megakadályozza, hogy az állapota a szakellátás megkezdéséig súlyosbodjon! Gyakoroltatni kell (szituációs feladatok) az alapfeladatokat: a telefonon történő segítséghívás és a veszélyhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása; stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák, kisebb sebek ellátása kötözése, közlekedésbiztonság, veszélyes gyógyszerek és mérgező növények. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanítási órákon belül Technika, életvitel és gyakorlat órán 19

20 - Ételkészítés - ; Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben - ; Közlekedés témakörökben Etika órán Test és lélek témakörben Osztályfőnöki, kémia, fizika, testnevelés és sport órákon Az első órák anyagába beiktatva a balesetvédelmi oktatás keretében. Természetismeret órán Az ember szervezete és egészsége témakörben. Biológia-egészségtan órákon Szépség, erő, egészség - vagy Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme; Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme; Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme témakörben. b) Délutáni csoportfoglalkozásokon Sportfoglalkozások, szakkörök (Kiskukta, főző, háztartási) balesetvédelmi oktatását követően. Egészségnap témakörein belül (gyakorlati elméleti csoportfoglalkozások keretében): - a bőr védelme, bőrsérülések és ellátásuk. Gyermeknapon: - az égési sérülések elkerülése, esetleges sérülések ellátása. Osztálykirándulások, kerékpártúrák előkészítésekor: - az esetleges balesetek szakszerű kezelése. Versenyekre való utaztatáskor: - a közlekedés biztonsága betartása ellenére bekövetkező vészhelyzet (pl. vérzéses baleset) elhárítása. Természettudományi héten: - a kísérletezések közben történő esetleges sérülések ellátása. KRESZ-szakkörön: - a kerékpáros közlekedés folyamán történő esetleges balesetek ellátása. Iskolai rendezvényeken: - a rászorulók elsősegély-nyújtásban részesítése (pl. ájulás, rosszullét,). 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett formában, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása, iskolánk nevelő oktató munkájának alapvető feladata. A társas kapcsolatok erősítése, a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő, az SNI tanulókra vonatkozóan legfőbb feladat az osztály/csoport életébe való bekapcsolásuk. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 20

21 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: Feladata: A közösségek irányításával alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása: Feladata: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: Feladata: A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése úgy, hogy a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjtsenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés folyamatában fontos feladatunk az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Ennek érdekében: Ismertessük meg a tanulóinkkal nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit! Olyan egyéni és közösségi tevékenységek gyakoroltatása, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A hon és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel! Ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessen az ezekért végzett közösségi tevékenységre! Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekednünk kell arra, hogy közvetlenül is részt vegyünk a nemzetek közötti kapcsolatok ápolásában. Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak! Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelését! Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint 21

22 élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést! Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanulóink, növendékeink tanulják meg: ha közös produkciókkal a közönség elé állnak, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik; más települések művészeti csoportjainak a fogadása, más településeken a szereplés baráti kapcsolatok, ismertségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulói személyiség fejlesztésének és a közösségfejlesztésnek egyik fontos színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktvitás biztosítását és a differenciálást, az integrációs és képességfejlesztő programban foglaltak alkalmazását, a cigánykultúra elemeinek beépítését a helyi tantervbe foglaltak szerint. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Kiemelten fontos feladatunk a differenciálás, vagyis az, hogy a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban ismétlésnél, gyakorlásnál, kompetenciafejlesztésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodunk. A kooperatív technikák és projekt-módszertan alkalmazását minden pedagógustól elvárjuk. Csoportokba bontva folytatjuk az oktatást (óratervben megfogalmazottak szerint). A csoportokba a tanulók az egyenlő bánásmód elvét követve, esélyegyenlőség megteremtésével kerülnek besorolásra. Az általános iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1 4. osztályokban tanítók, a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. Kiemelt feladat a kompetenciafejlesztés. A felső tagozatban a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon a tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során folyik. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetenciafejlesztésre. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése a tanítási órákon és azon kívül a napközis csoportokban, az alapfokú művészeti oktatásban, valamint a képesség-kibontakoztató, integrációs program és a roma népi kultúra elsajátíttatása keretében valósul meg. 22

23 A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Iskolánkban élő idegen nyelv tanulására (angol, német) van lehetőség szabad választás alapján. Az első idegen nyelv oktatása negyedik osztálytól történik. Nyelvi labor kialakítására törekszünk Bárándon, Sápon és Tetétlenen. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Minden tanuló részesül informatikai oktatásban. Célunk ezzel, hogy a gyerekek a számítógépet eszköznek tekintsék. 3. évfolyamtól (Kaba, Tetétlen, Sáp) és 4. évfolyamtól (Báránd) kezdve tanulják az informatika tantárgyat. Számítástechnikai szaktantermeinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Az információszerzéshez felhasználjuk a többi tantárgyban rejlő lehetőséget is. Bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Az általános iskolai tanulók pályaválasztásának és a helyes iskolaválasztásnak megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Fontos feladatunk a nemzet, a haza és szűkebb közösség hagyományainak megismertetésére, ápolására és megbecsülésére nevelés. Ennek színterei: szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások, a diákönkormányzat programjai, iskolai és települési ünnepélyek A tanítási órán kívüli tevékenységek közösségfejlesztési feladatai Az iskolai hagyományok rendszere A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eddigi hagyományrendszerét működtetjük, olyan egyéni arculatot formálunk, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Szervezeti hagyományok: Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. A tanulóközösségek szervezetei A diákönkormányzat (1 4. és 5 8. évfolyam) Élén a diákbizottság elnöke áll. Munkájukat a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja. Tagjai az iskola valamennyi tanulója (külön-külön DÖK: Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen, művészeti iskola). Irányító szerve a diákok képviselőiből (osztálytitkárok) áll. Tájékoztató fóruma az iskolagyűlés, amelyet évenként kétszer hívnak össze. A tanulói érdekérvényesítés fóruma a diákbizottság, amely havi 1 alkalommal ülésezik. A diákbizottság véleményezi a házirendet, a diák öntevékenység keretében 23

24 kezdeményezhet és megvalósíthat programokat. Munkáját a nevelőtestület egyetértésével megbízott pedagógus segíti (a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bízza meg ötéves időtartamra), és a gyerekek által választott diákelnök irányítja. Suliújságunk negyedévente egyszer jelenik meg (Kaba), alkalmanként (Sáp, Báránd, Tetétlen). Igény szerint a kabai Suliújságban helyet biztosítunk minden tagiskolának. Szerkesztői a Suliújság szakkör tagjai, vezetőjük pedagógus. Megjelentetését az iskola támogatja. Az iskolarádió naponta szolgáltat műsort a tízórais szünetben (Kaba, Tetétlen). Szerkesztői a sulirádó szakkör tagjai, vezetője pedagógus. Célja az iskolaújsággal együtt a diákközösség tájékoztatása, ünnepségek, megemlékezések közvetítése. A tanulók által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport- és turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában. Iskolatörténeti hagyományok Célunk: megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: Tervünk évkönyvek megjelentetése az iskola történetének és eredményeinek bemutatása céljából (10 évenként); cikkek, publikációk megjelentetése országos szakmai folyóiratokban pl. Fejlesztő Pedagógia. Sári Gusztáv nyomdokain címmel emlékkötetet jelentettünk meg november 20- ra, iskolánk névadójának 80. születési évfordulójára. Ugyanazt másképpen, egymásért címmel könyv formájában megjelentetve mutattuk be az iskolánkban folyó szakmai munkát (2011.) Kiállítások szervezése a tanulók munkáiból. Találkozók szervezése régi diákjainkkal, tanító és tanárjelölt régi diákjaink fogadása tanítási gyakorlaton. Kapcsolat nyugdíjas pedagógusainkkal, közös és egyéni találkozások szervezése (pedagógusnap, egyéb rendezvények). Névadónkkal kapcsolatos rendezvények szervezése (Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen). Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egészét átfogják, a közösségfejlesztés és a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő oktató munkájának szerves részét alkotják. Iskolai szintű rendezvények Tanévnyitó ünnepélyen köszönti az intézményvezető iskolánk legfiatalabb polgárait, az első osztályosokat. Az iskola zászló előtt esküt tesznek az elsősök (Báránd). Kisgólyatábor, (Báránd, Kaba, Sáp), alsó-felső átmeneti tábor (Kaba) Gólyanap (Tetétlen). Felsős avató (Báránd), alsó-felső átment tábor (Kaba). 24

25 Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6 án, virágot helyezünk el az emlékműnél. (Kabán a városi megemlékezés az iskolai rendezvényhez kapcsolódik. A műsort hagyományosan pedagógusaink és tanulóink tagjai szolgáltatják.) Liszt Ferenc emléksorozat a zeneszerző születésének évfordulója hetében. Október 23., március 15. megünneplése iskolai ünnep egy egy osztály ünnepi műsorával. Igény szerint a település szintű ünnepi megemlékezéseken is előadjuk. November 20 án névadónkra, Sári Gusztávra, születésének évfordulóján emlékezünk. (Vetélkedő, emlékműsor, koszorúzás az emlékfalnál és a sírnál.) Novemberben Raffay-napok Bárándon. Programját a pedagógiai munkaközösség állítja össze. Tetétlenen Zichy Géza nap tartása vált hagyománnyá. Sápon az Ökrös István emléknapok tartása került bevezetésre. Karácsonyi vásár Bárándon és adventi vásári forgatag tartása vált hagyománnyá Sápon. A karácsonyi ünnepség szintén iskolai ünnep, melyen ünnepi műsort tekintenek meg tanulóink immár hagyományosan a téli szünet előtti utolsó tanítási napon. A Föld napja alkalmából a környezetünk védelméről emlékezünk meg, A nyelvi napokat a társadalomtudomány szakos munkaközösség szervezi és rendezi. Novemberben egészségnevelési hét van Sápon; Kabán, Tetétlenen és Bárándon pedig egészségnevelési nap. Nyílt hét tartása: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák, tanórán kívüli fogalakozások lefolyását. Tájékozódjon közvetlenül gyermeke, az általános iskola életéről. Kommunista és egyéb diktatatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) (osztályszinten) Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) Megemlékezés iskolarádión keresztül vagy osztályszinten. Gyermek- és családi nap szervezése (Kaba, Sáp, Tetétlen). Mindhárom település saját programot készít tanulói, a település lakosai számára. A nemzeti összetartozás napja (június 4.). Diák-önkormányzati nap az év utolsó tanítási napja. Ballagás és tanévzáró ünnepély hagyományainkhoz híven a tanév utolsó tanítási napját követő hétvégén kerül megrendezésre (pontos időpontot településenként az éves munkaterv tartalmazza). Ezen a napon jutalmazzuk meg végzős diákjainkat. Egyéb iskolai rendezvények Alapítványi, jótékonysági műsoros délután, jótékonysági alapítványi bál (Kaba). Alapítványi jótékonysági est (Sáp). Jótékonysági alapítványi bál (Báránd). Bekapcsolódás hulladékgyűjtési akcióba. Színházlátogatások az osztályok szervezésében. Farsang külön az alsós és felső tagozatos tanulóknak. Szórakoztató, szabadidős foglalkozások. Az édesanyák köszöntése. Mikulás az osztályok szervezésében. Fogadóórák, szülői értekezletek 25

26 Fogadóórát évente 3 alkalommal tartunk. Az IPR-ben és a képesség-kibontakoztató programban résztvevők számára kompetencia alapú egyéni esetmegbeszélés is egyben. A szülői értekezlet formái: osztályok, alapfokú művészeti iskolában tanulók szülei részére (az iskola részéről részt vesznek a tanszaki főtárgyi tanárok, a tagintézményvezető), SZM választmányi és réteg szülői értekezletek. A nevelés-oktatás délutáni időszaka A köznevelési törvény előírásainak megfelelően a foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy legalább 16 óráig tartsanak, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben, a felügyeletükről gondoskodni kell. Diákétkeztetés A rászoruló tanulók és az azt igénylő tanulók napi háromszori étkezésben, vagy menzában részesülnek. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az általa meghatározott módon kell befizetni. Képesség-kibontakoztató program, tehetséggondozás, felzárkóztatás Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli, választható órák és foglalkozások segítik. 8. évfolyamon a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elért tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk a tanulók és a szülők igényeinek megfelelően. Iskolai sportkör Tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport-, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, kiállítások, melyeket az iskolában rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők szervezését a nevelők szakmai munkaközösségei, a felkészítést pedig a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola A nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk. Kiemelt feladatunknak tekintjük az erdei iskolák szervezését, amely egyben nyújt kirándulási és nevelési-tanítási lehetőséget. A tanulmányi kiránduláson és erdei iskolában való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Az alapítvány, pályázatok támogatásával csökkentjük a költségeket. 26

27 Kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy egy tantárgy témájának feldolgozását segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon való részvétel ha ez költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, sportnapok stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hazai pályázatokon való részvétel és a nyertes pályázatok megvalósítása kiemelt feladataink közzé tartozik. Ezzel is segítjük a hátránykompenzálást, a tanulók esélyegyenlőségnek biztosítását. Projektjeink: Erzsébet tábor; Határtalanul ; Hajdú Bihar Megyei Önkormányzat pályázatai; Nemzeti Alapítvány pályázatai; Út a középiskolába; Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. (Kaba, Tetétlen) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan térítésmentesen használják. Hit és erkölcstan oktatás Az iskolában, a területileg illetékes bejegyzett egyházak az iskola nevelő oktató tevékenységétől függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésére fordítható időkeretek felhasználásáról minden tanévben az óraterv elkészítésekor a nevelőtestület dönt a törvényi előírásokat figyelembe véve. Intézményünk a személyiség- és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Gonda Ferenc Városi Könyvtárral, a Mácsai Sándor Művelődési Házzal, a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal és a civil szervezetekkel. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 27

28 a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti-, osztályozó vizsgák és javítóvizsgák lebonyolítása, egyéni fejlődési napló (külív) vezetése, kontrollvizsgálat kérő nyomtatvány kitöltése kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt a pedagógiai munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 28

29 Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a pedagógiai munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Ez a fejezet azon tevékenységek leírását tartalmazza, amelyek a tehetséggondozás, képességkibontakoztatás színterei, szerves részei iskolai életünknek. Az integrációs és képesség-kibontakoztató program megvalósulásának színterei: A tanítási órákon az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontás, kompetenciafejlesztés, kooperatív tanítás, projekt módszer alkalmazása, Képességfejlesztő programot és integrációs pedagógiai rendszert dolgoztunk ki és alkalmazzuk a mindennapok során. A kötelező tanítási időn túl iskolánk különös tekintettel a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységekre az alábbi szolgáltatásokat kínálja: a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, logopédiai (szakszolgálati feladat), gyógytestnevelés (szakszolgálati feladat), alapfokú művészeti oktatás, iskolai sportkör, egyéni öntevékeny könyvtárhasználat, egyéni öntevékeny számítógép használat (nevelői felügyelettel), felkészítés tanulmányi illetve egyéb tanulóknak hirdetett versenyekre, versenyeztetés, kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, tanulmányi kirándulás, színházlátogatások, diákönkormányzat szabadidős programjai, nyári táborok, erdei iskola, speciális tanácsadás (nevelési, pályaválasztási), középiskolai felvételire való felkészítés, a továbbtanulás segítése. A tehetséggondozó foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, de feltétele megfelelő számú jelentkezés az érdeklődés alapján (min 10 fő). A többi programon való részvétel általában nem kötődik feltételhez, de tanári jelenléttel engedélyezett. Fentiek mellett tanítási időben rendszerességgel jelen vannak iskolánkban a református egyház hittancsoportjai. 29

30 A szolgáltatások térítésmentesek. A délutáni foglalkozásokat lehetőség szerint ütközés nélkül kell szervezni. A művészeti iskola tanórái elsőbbséget élveznek, ahhoz kell a többi elfoglaltságot igazítani. Vakációs, szabadnapos iskolai programokról minden esetben az éves iskolai munkaterv rendelkezik. A kulturális hátrányokkal induló tanulókat segíti a differenciált bánásmód, a napközi otthon, a tanulószoba igénybevétele, az iskolai könyvtár használata, ajánlott korrepetáló foglalkozás felkeresése. A tevékenységek biztosításában együttműködő partnerek: Az iskolánk együttműködő partnerekkel biztosítja az alábbi foglalkozásokat önként jelentkezőknek: a) a művelődési ház, a közművelődési könyvtár kapcsolódó szolgáltatásai (szakkörök, ünnepélyek, iskolai rendezvények, könyvtárórák stb.), b) a sportegyesület szolgáltatásai, c) a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai, d) az egyházak szolgáltatása. A településeken az iskolákért létrehozott alapítványok anyagilag támogatják az iskolai tehetséggondozást, a tanulók versenyeztetését: a versenyre a benevezési díjak kifizetésével, ingyenes utaztatással, táborozási költségekhez való hozzájárulással, erdei iskolákhoz való hozzájárulással, kiváló eredményt elért tanuló jutalmazásával, gyermekprogramok támogatásával, az oktatás feltételeinek javításával. A szükséges időkeretekről, időarányokról a nevelőtestület mindig a következő tanév óratervének elkészítésekor dönt. A tehetséggondozást segíti az IPR program. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projekt-módszer tevékenységközpontú pedagógiák A tanulók önálló életkoruknak megfelelő kreatív tevékenységére épülő foglalkozási programelemek (DIFER alapján) Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség- és képességfejlesztési utakat biztosít az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: 30

31 A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) Nő az önirányítás szerepe. projekt-módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - iskolai könyvtár, - fénymásolási lehetőség, - számítógép, mint fejlesztőeszköz, - digitális tábla, - videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, - variálható tanterem-berendezés a csoportfoglalkozásokhoz, - megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal). Személyi feltételek: A pedagógus: - gyermekközpontú, együttműködő legyen, - legyen képes önművelésre, önképzésre, továbbképzésre a differenciált tanulásszervezéshez, - jó kapcsolatot alakítson ki a családdal, - szükség esetén vonja be az ifjúságvédelmi felelőst és a családsegítő szolgálat munkatársait. A kompetenciafejlesztés A kompetenciafejlesztés keretében: Olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését. A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, internet stb.). Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait). A délutáni tanítási időszakban tartott foglalkozások, valamint a tehetséggondozásra biztosított órák hatékonyabb felhasználása. A tömegsport foglalkozások, a mindennapi sportolás feltételrendszerének biztosítása, a testkultúra fejlesztése. 31

32 Versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók támogatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői bizottság dönt. Esélyhátrányok kompenzálását segítő tevékenységek: A tanítási órákon a differenciált foglalkozás, amely figyelembe veszi a tanulók képességét, lemaradását. Szükség esetén osztálybontást alkalmazunk. Egyéni foglalkozás szervezése heti két alkalommal az évfolyamot másodszor vagy többször ismétlő tanulók számára. Megtanítjuk őket a könyvtár használatára és az internet használatának kritikus és etikus módjára (könyvtári foglalkozások szervezése). Partnerközpontú, interaktív pedagógiai kultúra alkalmazásával, az együttgondolkodás, a partneri minőségű tanár diák kapcsolat kialakítása, a szabad pedagógiai légkör megteremtése a tanítási órákon. A felzárkóztatást egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. A beszédhibák csökkentésére, kiküszöbölésére logopédiai foglalkozások szervezése, diszlexia prevenciós foglalkozások az olvasás, írás zavaros tanulóknak (szakszolgálat látja el, SNI-s tanulók esetében az intézményünk). Délutáni gyógytestnevelés heti 3 órában (szakszolgálati feladat). Fejlesztő pedagógus segíti a BTM nehézséggel küzdő tanulókat. Egyénileg és integráltan foglalkozunk az SNI-s tanulókkal, számukra habilitációs-, rehabilitációs és tantárgyi fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Egyéni képességeik fejlesztése érdekében lehetőséget biztosítunk a szabadidős (pl.: sport-, zene-, képzőművészeti stb.) foglalkozásokon való részvételre. Szülői értekezletek szervezése, a tanulási módszerek ismertetése, nyílt hét szervezése. A továbbtanulás irányítása, segítése. A foglalkozások időkeretét a törvényi előírások betartásával mindig a következő tanév óraterve elkészítésekor határozzuk meg A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A mai iskola napi gondja a beilleszkedés hatékony segítése. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18. szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral, magatartási és/vagy tanulási rendellenességgel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a pedagógiai szakszolgálat megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a következők: A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az intézményvezető mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő (Nk.tv. 56. (1)). Az intézményvezető a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az intézményvezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában az 32

33 intézményvezető a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól (Nk.tv. 55. (1).). Arra is van lehetőség, hogy szakértői vélemény alapján a tanuló tanulmányait magántanulóként folytassa. Ebben az esetben a tanuló nem vesz részt a tanórai foglalkozásokon, magatartását és szorgalmát nem kell érdemjeggyel értékelni, osztályzattal minősíteni. Felkészítéséről gondoskodnunk kell. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról (Nk.tv. 55. (2), (3)). A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat kell tartani a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére ( Nk.tv. 27. (5); 47 (8)). Ezt a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján kell elvégezni, amelynek alapjául a szakértői vélemény szolgál. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából egyéni egy három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható (Nk.tv. 27. (5)pont). Nagyon fontos a rejtőzködő beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, tanulási nehézség korai felismerése. Ezért szoros együttműködést alakítunk ki a pedagógiai szakszolgálattal. Ebben a munkában együtt kell működnünk az óvodával, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal. Különösen fontos ez a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójának ellátásánál. Kiemelten kezeljük ezeknél a gyerekeknél az iskolai nevelésben az érzelmi szükségletek kielégítését. Ilyenek: a szeretet, a biztonság, az elfogadás, az elismertség. Fontos feladatunk a szülők és családok nevelési gondjainak segítése, családlátogatás, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak kezelése. Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák (összegyűjtve: 650 db óramozzanat; 40 db óravázlat) projekt-módszer,témahetek: Multikulturális projekt, Nyelv hete, Természettudományi hét, Kisgólyatábor, Ünnepkör projekt: Hagyományőrző farsang, Gergely járás, Szent György napi lovagi torna, hagyományőrző anyák napja, Minden szentek ünnepe, Márton napi vigadalom) Erdei iskola (alsó, felső), Anyák napi projekt 1-2. o., Pénz7, Digitális témahét, Fenntarthatóságkörnyezettudatosság témahét tevékenységközpontú pedagógiák individuális tanulás A tanulók önálló életkoruknak megfelelő kreatív tevékenységére épülő foglalkozási programelemek a DIFER alapján. Feladatbank: 1. rész: Írásmozgáskoordináció fejlesztése 1-2. osztály, Beszédhanghallás fejlesztési terület 1-2. osztály. 2 rész: Relációszókincs (1-2. osztály) és elemi számolási készség fejlesztési terület. 3. rész: Tapasztalati következtetés (1-2. osztály), Tapasztalati összefüggés-mérés (1-2. osztály), Nagymozgások fejlesztése játékokkal (alsó tagozat). 4. rész: Anyanyelvi kommunikáció (Képességfejlesztő feladatlapok Állatleírások 3-4. osztály) és a Tanulás tanítása kulcskompetenciák szerint (A 33

34 sikeres tanulás Játékgyűjtemény). 5 rész: A matematikai (Matematikai kompetencia fejlesztése játékokkal 3-4. osztály) és a tanulás tanítása kulcskompetenciák szerint (A sikeres tanulás Játékgyűjtemény). A tanulási-tanítási folyamat során az alábbi lehetőségeket mozgósítjuk a fejlesztés érdekében: több lehetőséget biztosítunk a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus-diák és a pedagógus-szülő viszonyra; nagyobb szabadság megteremtésével adunk lehetőséget a diákoknak idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra; az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az intézményrészekben árnyalt értékelést is alkalmazunk; erősítjük az együttműködést; a frontális tanulásszervezést kiegészítjük kooperatív és más tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel; a tananyag problémaközpontú megfogalmazásával és feldolgozásával érdekessé tesszük a gyerekek számára a tanulást, lehetőséget adunk kreativitásuk fejlesztésére Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik (Kaba 0,5 álláshely, tagiskolánként a feladattal megbízott pedagógusok). Munkájukhoz a feltételek adottak. Személyükről, valamint arról, hogy milyen időpontban kereshetők fel, a tanév elején írásban tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket. Feladataik közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, a gyermekek mélyreható ismerete, fejlődésüket veszélyeztető okok felderítése, családlátogatás, kapcsolattartás a családi házzal, a felmerült problémák megbeszélése, segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a gyermeket súlyosan károsító tényezők esetén jelzés a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság felé, szükség esetén intézkedés kezdeményezése, pedagógiai eszközökkel törekszenek a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására, lehetőségek biztosítása a szabadidő helyes eltöltésére, kapcsolat a diákönkormányzattal, az iskolakerülő gyermekek problémáinak feltárása, a visszailleszkedés segítése, tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére a szabadidős programokról, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik, az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés 34

35 megtételének kezdeményezése a tagiskola vezetőjénél vagy az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére, az együttműködési lehetőségek kihasználása a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központtal, minden tanév elején a jegyzők által elkészített és átadott nyilvántartás alapján a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókról az osztályfőnökök segítségével kimutatás készül további felhasználásra, szükség szerint az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök családlátogatást végeznek, tapasztalataikat megbeszélik a gyermekjóléti szolgálattal, figyelemmel kísérik a hátrányos és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkáját; a tehetségeseket szakkörökbe, a lemaradókat korrepetálásra irányítják; szükség esetén napközis elhelyezést kezdeményeznek, javaslatot tesznek segélyezésre, a pályaorientációs munka segítése, a nyilvántartásban szereplő tanulókkal kapcsolatban bármilyen ügyben kezdeményezhetnek, javaslatot tehetnek a tagiskola vezetőjénél vagy az intézményvezetőnél, az osztályfőnökök segítségével elkészítik a környezettanulmányt, alapvető feladatuk: - a probléma felismerése, feltárása, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a megoldáshoz, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: pedagógiai szakszolgálattal, család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, gyámhivatallal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, integrációs pedagógiai rendszer működtetése, Európai Uniós pályázatok megvalósítása az adott témában, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, 35

36 a családi életre nevelés, napközis és tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkeztetési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozások, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (kezdeményezés), esélyegyenlőség biztosítása a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásairól. Az integrációs fejlesztésbe bevont tanulók esetén fontos szerepe van a tutornak, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk a szociális hátrányok enyhítéséért az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: anyagi veszélyeztetettség esetén jelzés az iskola igazgatójának, a szociális hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, problémáik megismerése, reggeli ügyelet, délelőtti, déli, délutáni étkezési lehetőség biztosítása mindazon tanulóknak, akik ingyenesen étkezhetnek és azok részére, akik a térítési díjat befizették (háromszori étkezés, menza), az egészségügyi szolgálattal együttműködve elősegítjük az orvosi vizsgálatokon való részvételüket, iskolai alapítványok támogatást biztosítanak a tanulmányi kirándulásokhoz, segítik a tehetséges tanulók versenyeztetését, jutalmazását, felzárkóztató illetve tehetséggondozó programokat szervezünk (szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások), drog és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, rendszeres tájékoztatás, helyi, regionális, országos támogatási lehetőségek kihasználása (pl.: gyermeknapi, drogmegelőzési programok), kapcsolattartás a szakszolgálati intézményekkel és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, táborozási hozzájárulások, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon (pl.: ösztöndíj, rendezvények, stb.), a gyermek és ifjúságvédelmi felelős szoros kapcsolata a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, a szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése A tetétleni és a sápi tagiskolában igen magas a roma tanulók aránya. Itt a szülők írásbeli igénye alapján szerveztük meg az etnikai kisebbségi oktatást. A foglalkozások programját a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet alapján készítettük el. Ez a helyi tanterv része. A cigány kisebbségi önkormányzattal, korábban a Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete (CVSZE) cigányoktatási programvezetővel egyeztettük a kisebbségi oktatás feladatait. 36

37 Integrációs és képesség-kibontakoztatós felkészítés Jogszabályi alap: Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szakmai, tartalmi kereteit a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a, valamint az oktatási miniszter 2003-ban és - átdolgozott formában ben kiadott közleménye (az integrációs fejlesztő programról).szabályozza. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának hatékony segítése és a hátrányos helyzetű tanulók eredményes fejlesztése érdekében 2003 őszétől az oktatási miniszter /2003. számú közleménye alapján, szakértő segítségével kiépítettük és bevezettük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét. A rendszer leírását az IPR stratégia (ikt.sz.: 45-1/2007/K ) tartalmazza. A 2008/2009-es tanévtől egységesen mind a négy településen a képesség-kibontakoztató programot működtetjük. Célunk: A megteremtett feltételeknek megfelelően (referencia intézmény) az iskolánkban folyó szakmai munka bemutatása, vonzóvá, népszerűvé tétele. Referenciaintézményi tevékenységgel a műhelymunkák formáinak megvalósítása, működtetése, az egymástól tanulás megvalósítása. Az alapkészségek és képességek kialakításának és megszilárdításának segítése olyan szinten, hogy a későbbiekben biztosítsa az önálló ismeretszerzést, és adjon megfelelő alapokat az eredményes, élethosszig tartó tanuláshoz. Eredményeink szinten tartása vagy növelése. A tanulás iránt kevéssé motivált tanulóink eredményes nevelése, komplex személyiségfejlesztése. Az iskolai munka iránt kevésbé érdeklődő, a tudásra nem, mint elsődlegesen megszerzendő legfontosabb értékre tekintő családok becsalogatása (és ezzel a nevelésben érdekeltté tétele) az iskolába. Jól felkészült, képzett szakemberekkel, a társadalmi környezetből bevont- érdekeltté tett - partnerekkel együtt gyermek és partnerközpontú, komplex fejlesztőhatásokban gazdag tevékenységrendszer biztosítása. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kiépítése során az alábbi elemek kerültek kidolgozásra: IPR rendszer I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása kötelező elem Kidolgozott elemei 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése kötelező elem 3. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői ház Pedagógiai Szakszolgálat, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat, Család- és Gyermekjóléti Központ Középfokú oktatási intézmény Kisebbségi önkormányzat (Tetétlen, Sáp) Civil szervezetek 1 db Jó gyakorlat kötelező elem - Nyitott iskolamodell - Állandó, vagy egy-egy alkalomra szóló együttműködési megállapodás 37

38 II. A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Önálló tanulást segítő felkészítés választott elem Az önálló tanulási képességet kialakító programok 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése választott elem Kommunikációs képességet fejlesztő programok 1.3. A szociális kompetenciák fejlesztése választott elem Közösségfejlesztő, közösségi programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 2.1. A tutori rendszer működtetése választott elem 1 db Jó gyakorlat 2.2. Művészeti körök / Művészeti iskolai nevelés választott elem 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés A haladási naplóban a tanítási óra anyaga bejegyzése után (diff.) jelöléssel. Kooperatív tanulásszervezés A haladási naplóban a tanítási óra anyaga bejegyzése után (koop.) jelöléssel. Projektmódszer 4. Műhelymunka - a tanári együttműködés formái Problémamegoldó fórumok választott elem 2 db Jó gyakorlat választott elem 1 db Jó gyakorlat választott elem 1 db Jó gyakorlat választott elem 1 db Jó gyakorlat 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer elemei a szöveges értékelés árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló választott elem 6. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Továbbtanulásra felkészítő program választott elem választott elem III. Az elvárható eredmények A /2003. számú oktatási miniszteri közlemény III. pontjában rögzítettek szerint. választott elem IV. Intézményi önértékelés Intézményi önértékelést először a 2006/2007. tanévben készítettünk. Az azóta minden tanév végén kötelezően benyújtott önértékeléseink rendre elfogadásra kerültek. Ez a következő évi sikeres pályázatunk feltétele, és az választott elem 38

39 elkészítendő éves integrációs cselekvési feladattervünk, valamint integrációs munkaterveink alapja. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltatói kosarában (Iskolatáska). ( Jó gyakorlatként elhelyezve: 1. Óvoda-iskola átmenet segítése 2. Integrációt segítő tanórán kívüli programjaink, különös tekintettel a tutori rendszerünk működtetésének, jó gyakorlatának teljes körű bemutatása 3. Tanórai differenciálás jó gyakorlatának teljes körű bemutatása 4. A tanulók önálló életkoruknak megfelelő kreatív tevékenységére épülő foglalkozási programelemek az 1 4. évfolyamra a DIFER fejlesztési területek alapján 5. Kooperatív technikák továbbfejlesztése 6. A projektpedagógia szemléletének bevezetése és jó gyakorlatának bemutatása 4 konkrét projekten keresztül 7. A problémamegoldó fórum jó gyakorlatának bemutatása Az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Kormányrendelet kiadásával elindult egy nagyszabású esélyegyenlőséget teremtő folyamat, melynek Út a középiskolába alprogramjához a kezdetektől csatlakoztunk, felismerve az esélyteremtés szempontjából előremutató, újszerű támogatási lehetőséget. Az Út a középiskolába ösztöndíj célja a résztvevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. Együttműködési megállapodások a jogszabályi háttér alapján: A) Ágazati megállapodások B) Partnerségi kapcsolatok alapján kötött megállapodások: Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal Kisebbségi önkormányzattal Óvodával Középfokú oktatási intézménnyel Civil szervezettel Pedagógiai Szakszolgálat Szülői munkaközösséggel 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Intézményünk diákjai a tanulói érdekeik képviseletét diákönkormányzat útján valósítják meg. A diákönkormányzat munkáját az erre a feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérjük: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, úgy mint: - Az iskola pedagógiai programjának legalább egy példányának elhelyezését illetően, annak érdekében, hogy a tanulók szabadon megtekinthessék. 39

40 - Az iskola vezetője a tanulók részére tájékoztatást ad a pedagógiai programról. - A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek átadjuk, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatjuk. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a fegyelmi eljárás során, a tanulókat érintő programokat illetően az intézményi éves munkaterv elkészítése előtt, a nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához, a minden év április 15-éig elkészítendő, a választható tantárgyakat és az azokat oktató pedagógusok névsorát tartalmazó tájékoztató elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. A fent felsorolt ügyekben a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meghívjuk, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően megküldjük a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg az intézményben üzemelő büfé nyitva tartási rendjének a megállapodásban történő meghatározásához. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, az intézményen belül működő Sulirádió és Suliújság szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. Az iskolai diákönkormányzat kezdeményezheti: - nevelőtestületi értekezlet összehívását. Az iskolaszékbe az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai választják. Lehetővé tesszük az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár szülő gyermek kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, 40

41 őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel, tanulókkal együttműködve tudjuk megvalósítani. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézményi tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért (Nk.tv. 69. (2)). A szülők, tanulók kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőjük, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola főigazgatójával, a tagintézmények vezetőivel, nevelőtestületével vagy az intézményi tanáccsal. A szülő kötelessége, hogy tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógussal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk (Nk.tv. 72. (1)). Az együttműködést biztosító fórumok feladatai: Szülői képviseleti fórumok az iskolában A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre (Nk.tv. 73. (1)). SZM választmány (tájékozódási fórum az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról) Tájékoztató: tagintézmény-vezetők Az osztályok vezetőségei: szervezik, segítik az osztályok életét, információt közvetítenek. Az osztályfőnök segítői. Az intézményi tanács: az oktatási törvényben meghatározottak szerint működik. A tanulói érdekérvényesítés fóruma: a Diákbizottság. Feladatköre a DÖK SZMSZ ben és a házirendben szabályozott. Családlátogatás: feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata: tájékoztató a gyermek tanulmányi eredményéről, magatartásáról, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, továbbtanulás stb.). Nyílt tanítási hét Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 41

42 Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A képesség-kibontakoztató és integrációs programunkban részt vevő tanulók 3 havonkénti árnyalt értékelését a szülők jelenlétében végezzük el. Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során): A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. A nyitott iskola program keretében a szülőkkel és a helyi közösségekkel (SzM, Nyári Színház Egyesület, Kabai Óvoda, Kabai Általános Iskoláért Alapítvány, TÁMASZ Szociális Alapszolgáltatási Központ, Kaba Város Önkormányzata, Mácsai Sándor Művelődési Ház) közösen kialakított tartalommal, évente két alkalommal integrációs kerekasztalt működtetünk Kabán. A nyitott iskola program keretében az intézmény kapcsolattartását segítő szabadidős és kulturális rendezvények, programok megszervezése, partnereink programszervezésének segítése. A pedagógusok és szülők közösen szerveznek szabadidős programokat a tanulók számára és/vagy a szervezett programon részt vesznek a gyerekekkel együtt, különösen a HHH-s tanulókra és szüleikre vonatkozóan. Pl: karácsonyi kézműves foglalkozás, környezetvédelmi vetélkedő. A fórumok időpontját évenként az iskolai munkaterv határozza meg A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Szaktanár - tanítási óra, a tanórák előkészítése, - órán kívüli foglalkozások, - egyéni foglalkozás, - versenyekre való felkészítés, - napközis korrepetálás, - az alkalmazott eszközök rendben tartása, - faliújság, suliújság, - integrációs és képességkibontakoztató felkészítés. - tanítási órák, - környezet rendben tartása, - osztályfőnöki órák, - családlátogatás, - órán kívüli foglalkozások, rendezvények előkészítése, - osztály és iskolai szintű szabadidős programok, 42

43 Osztályfőnök Intézményvezetés - ünnepélyekre való felkészülés, műsorok, - személyes beszélgetések, - tájékoztatás jogok, kötelességek, - osztálykirándulások, színházlátogatás, - képességkibontakoztató program, - integrációs és képességkibontakoztató felkészítés. - iskolagyűlés, ünnepélyek, rendezvények, - versenyek, - választott képviselőik útján kérdéseiket, problémáikat eljuttatják az tagintézmény-vezetőkhöz, főigazgatóhoz - diákönkormányzat vezetőjével diákbizottsági ülésen, - óralátogatások, - tanórán kívüli foglalkozások, - gyermekvédelem, - elégedettség mérés kérdőív A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Hivatalos Intézményi szintű Osztályszintű - iskolai beiratkozás, - szülői értekezlet, - fogadóóra, - nyílt tanítási hét, - írásbeli tájékoztató: szórólapok - véleménynyilvánítás az iskola, a pedagógusok munkájáról kérdőívek, - iskolaszéki ülés, - szóbeli tájékoztatás: városi TV; írásbeli: Hírmondó, suliújság, Évkönyv, Pedagógiai program, honlap - családlátogatás, - szülői értekezlet (osztályban), - írásbeli tájékoztató, - pályaválasztási munka, - személyes beszélgetés, - szóbeli tájékoztatás, - a tanulói jogok érvényesülése, az eredményesség figyelemmel kísérése Ünnepségek, rendezvények - tanévnyitó ünnepség, - jótékonysági rendezvény, - sportnap, - farsang, - nemzeti ünnepeink, - gyermek- és családinap, - környezetünk szépítése, - egészségnap, - bolondballagás, - tanévzáró ünnepély, ballagás, - táncos rendezvények - osztálykirándulások, - klubdélutánok, - Mikulás ünnepség, - Nőnap húsvét, - Anyák napja, - a tantermek díszítése, - a környezet szépítése A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. 43

44 A vizsgaszabályzat célja Iránymutatást adjon az intézmény tanulóinak, az intézményünkbe beiratkozni kívánó más intézmény tanulójának, a nevelőtestület tagjainak és a szülőknek a tanulmányok alatti vizsgák rendjéről és helyi sajátosságairól A vizsgaszabályzat hatálya Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira Az értékelés rendje Osztályozó vizsgákat és szükség szerint különbözeti vizsgákat félévkor és tanév végén szervezünk. A vizsgát megelőző három hónapon belül kijelöljük a vizsgaidőszakot. A különbözeti vizsgáról a vizsgára való jelentkezéskor, az osztályozó vizsgákról pedig hivatalos értesítést kap az osztályozó vizsgára kötelezett tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselője. Az értesítés tartalmazza a vizsgatantárgyakat, a vizsgák időpontjait, az egyes vizsganapok időbeosztását, a vizsgákhoz szükséges írószereket, a megjelenés időpontját. Osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület engedélyével az a tanuló, aki tanév közben 250 tanítási órát hiányzott, és/vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-áról hiányzott, s emiatt teljesítménye tanév közben érdemjeggyel nem volt értékelhető. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha már az első félévben 250 tanítási órát hiányzott, és/vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-áról hiányzott, s emiatt teljesítménye az első félévben érdemjeggyel nem volt értékelhető, felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Javítóvizsgát az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezünk. A javítóvizsgáról hivatalos értesítést kap a javítóvizsgára bocsátott tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselője. Az értesítés tartalmazza a vizsgatantárgyakat, a vizsganap időbeosztását, a vizsgákhoz szükséges írószereket, a megjelenés időpontját. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 44

45 Az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv, informatika és dráma és tánc tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. A vizsgák menete Egy vizsganapon a tanuló legfeljebb három tantárgyból vizsgázhat. Vizsgák időtartama: Írásbeli vizsga: 30 perc; Szóbeli vizsgára felkészülés: 30 perc; szóbeli vizsga: 15 perc; vizsgák közötti szünet: 15 perc. Az írásbeli vizsga teljesítményének értékelése az intézményben egységesen alkalmazott, az elért teljesítmény érdemjegyre történő átváltását szolgáló arányok szerint történik: Teljesítmény Érdemjegy 0 38 % Elégtelen (1) % Elégséges (2) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) Az írásbeli vizsga letételének módja feladatlap kitöltése. A feladatlapon szerepelnie kell a vizsgázó nevének, a vizsganap dátumának, a tantárgy megnevezésének, valamint az iskola hosszú bélyegzőjének. Az írásbeli vizsga vázlatai, jegyzetei is csak ezeken a lapokon szerepelhetnek. Az írásbeli vizsga kijavított vizsgalapján szerepel a teljesítményre adható maximális pontszám, a vizsgázó által elért összes pontszám, az ebből megállapított %-os teljesítmény, a teljesítménynek megfelelő érdemjegy, valamint a javítást végző pedagógus aláírása. Az osztályzatot az írásbeli és a szóbeli teljesítmény 40-60% arányban határozza meg A vizsgatárgyak részei és követelményei Az iskolánkban tanított tantárgyakra vonatkozóan a munkaközösségek meghatározták a vizsgatárgyak részeit, és kidolgozták követelményeit, melyet a helyi tantervünk részeként kezelünk. Írásbeli és szóbeli vizsgát kell tartani az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom 1-8. o., idegen nyelv 4-8. o., matematika 1-8. o., környezetismeret 1-4. o., ének-zene 1-8. o., informatika 3-8. o., történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. o., természetismeret 5-6. o., fizika 7-8. o., kémia 7-8. o., biológia-egészségtan 7-8. o., földrajz 7-8. o., hon- és népismeret 5. o., 45

46 hit- és erkölcstan. Gyakorlati vizsgát kell tartani az alábbi tantárgyakból: életvitel és gyakorlat 1-4. o, technika, életvitel és gyakorlat 5-8.o., testnevelés és sport 1-8. o., dráma és tánc 1-4. o., vizuális kultúra 3-8. o., Nem szervezünk vizsgát etika tantárgyból Magántanulók vizsgatárgyai 1-2. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret 3. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret informatika 4. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret informatika idegen nyelv 5-6. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika természetismeret informatika idegen nyelv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7-8. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika informatika idegen nyelv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek fizika kémia biológia-egészségtan földrajz 46

47 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntés előtt köteles kikérni az általános iskolai intézményegységben a tagintézmény-vezetők véleményét, az alapfokú művészeti iskolára vonatkozóan a művészeti iskola intézményegység-vezető véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A 2 8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - Ha van, akkor a szakértői véleményt is be kell mutatni. A 2 8. évfolyamba érkező tanulóknak azokból a tantárgyakból, amit előző iskolájukban nem tanultak szintfelmérő vizsgát kell tenni a tanév befejezése előtt. A vizsgát, ha nem sikerült, 2 hónapon belül megismételheti. Ha újból nem megfelelő, akkor évfolyamot kell ismételnie, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A beiratkozási körzetünkön kívül lakó tanulók felvételéről, a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt. A nem tanköteles tanulók jogviszonyának létesítéséről és megszűntetéséről az iskola intézményvezetője, a tagintézmény-vezető és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményének kikérésével dönt A felvételi eljárás különös szabályai Intézményünk minden településén (Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen) minden tanköteles tanulót felvesz a közigazgatási területéről a szakmai alapdokumentum szerint. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését (Nk.tv. 45 (2)). A beiratkozásnál be kell mutatni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. (4) bekezdése értelmében és az intézményben kialakult szokások alapján: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, 47

48 - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha az óvoda kérte a vizsgálatát), - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elméleti alapvetés Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Lényeges, hogy ez a témaanyag az iskolai éves munkatervvel koegzisztens módon kerüljön kidolgozásra, pontosabban a munkaterv kövesse a pedagógiai programot. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: 48

49 az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Szaktárgyanként minden tanév első hetében balesetvédelmi oktatást tartunk, tanév közben minden veszélyhelyzetre felhívjuk a tanulók figyelmét, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, veszélyes pontok felderítése a közlekedésben tanulmányi séták alkalmával, veszélyhelyzetek felismerése az épület elhagyása, szituációs játékok (bombariadó, tűzriadó), A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: Gyermek- és családi napon minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. az iskolarendőr rendszeresen részt vesz az iskolai rendezvényeken, veszélyes helyzetek megszüntetése az iskolában és környezetében. 49

50 50

51 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben megtalálható: kerettanterv az általános iskolák 1-4. évfolyamára (1. sz. melléklet), kerettanterv az általános iskolák 5-8. évfolyamára (2. sz. melléklet); Autista tanulóink nevelése-oktatása során figyelembe vesszük: Inkluzív nevelés: sérülés specifikus eszköztár az autizmussal élő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról mellékletek: 3. melléklet [10. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei a cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei; 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam); 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet nemzetiségi oktatás irányelvéről; A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Egész napos iskola: Az általános iskola a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez. A felnőttoktatást az esti oktatás munkarendje szerint végezzük igény és a fenntartó utasítása, engedélye szerint a évi CXC. törvény 60. -ában meghatározottak alapján. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan

52 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók kerettanterves óraterve Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Történelem, társadalmi és évf. 52

53 állampolgári ismeretek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. alsó tagozat felső tagozat 2013/2014. Nkt. NAT NAT NAT NAT Nkt. NAT NAT NAT NAT 2014/2015. Nkt. NAT Nkt. NAT NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT NAT 2015/2016. Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT 2016/2017. Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT = a évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv Nkt. NAT = 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról Integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óraterve a helyi tantervben (minden tagiskolában) Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika

54 Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret ,5 4 Földrajz ,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Osztályfőnöki Kötelező óraszám Hab.,rehabilitáció Összes óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Kaba): Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1=8 7+1=8 6+0,5=6,5 6 Idegen nyelvek =3 Matematika Erkölcstan Környezetismeret ,5=1,5 1 Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika =1 0+1=1 Dráma és tánc Összesen Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom =4 4+1=5 Idegen nyelvek 3 3+1= =4 Matematika =4 3+1=4 3+1=4 Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2+1=

55 Természetismeret Fizika Kémia ,5=1,5 2 Biológia-egészségtan Földrajz - 1+0,5=1,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika 0+2= Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen A nem emelt óraszámú kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Technika, életvitel és gyakorlat 7. évf. B változat Fizika B változat Kémia B változat Biológia-egészségtan B változat Ének-zene felső tagozat A változat Ének-zene alsó tagozat A változat Választható órák: német nyelv 1-8. évfolyam 1 óra/hét/osztály angol nyelv 3-8. évfolyam (tehetséggondozás) 2 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. Az informatika tantárgy esetében az alábbiak szerint: Heti óraszám Éves óraszám 3. évfolyam 1 óra = 36 óra Tematikai egység Órakeret 1. Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció 4 5. Az információs társadalom 4 6. Könyvtári informatika 2 Összesen: = 36 55

56 Heti óraszám Éves óraszám 4. évfolyam 1 óra = 36 óra Tematikai egység Órakeret 1. Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom 4 6. Könyvtári informatika 2 Összesen: = 36 Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: Évfolyam Milyen órán? Melyik tantárgy tananyaga? 1. 1 vizuális kultúra 1 környezetismeret 2. 1 ének-zene 1 környezetismeret 3. 0,5 magyar nyelv és i. 0,5 környezetismeret 4. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 5. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 6. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 környezetismeret 1 magyar 1 +magyar 1 magyar 1 ének-zene 1 vizuális kultúra 1 magyar nyelv és i. 1 földrajz 1 ének 1 vizuális kultúra 7. 1 idegen nyelv 1 technika, életvitel és gy idegen nyelv 1 technika, életvitel és gy. Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája (Báránd): Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam 4. évf. Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1=8 7+1=8 6+2=8 6+1=7 Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

57 Informatika 0+1=1 Dráma és tánc Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és 4 4+1=5 3+1=4 4+1=5 irodalom Idegen nyelv 3 3+1=4 3+0,5=3,5 3+0,5=3,5 Matematika 4+1=5 3+1=4 3+1=4 3+1=4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan - - 1,5 1,5 Fizika - - 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Földrajz - - 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika 0+1= ,5=1,5 1+0,5=1,5 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Választható órák: angol nyelv 5-8. évfolyam 4 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Kémia B változat Fizika B változat Biológia, egészségtan A változat Ének-zene alsó tagozat A változat Ének-zene felső tagozat A változat Technika, életvitel és gyakorlat 7. évf. B változat Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: 57

58 Évfolyam Milyen órán Milyen tananyag 1. 1 vizuális kultúra 1 környezetismeret 2. 1 ének-zene 1 környezetismeret 3. 1 magyar nyelv és irodalom 1 magyar nyelv és irodalom 1 környezetismeret 1 informatika (szv.) 4. 1 idegen nyelv 1 környezetismeret 1 idegen nyelv 5. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 matematika 6. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 7. 1 idegen nyelv 0,5 idegen nyelv 0,5 informatika 8. 0, 5 idegen nyelv 0,5 informatika 0,5 fizika 1 magyar (szv.) 1 magyar (szv.) 1 ének-zene 1 vizuális kultúra 1 informatika (szv.) 1 történelem (szv.) 1 földrajz 1 ének 1 vizuális kultúra 1 természetismeret (szv.) 0,5 technika, életvitel és gy. 0,5 technika életvitel és gy. 0,5 technika, életvitel és gy. 0,5 technika, életvitel és gy. 0,5 földrajz Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája (Sáp): Tantárgyi struktúra és óraszámok 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3 Matematika Informatika 1 1 Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Tantárgyi struktúra és óraszámok 5 8. évfolyamon Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4, Idegen nyelvek Matematika 4, Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2,5 2,5 3 58

59 Erkölcstan Természetismeret 2 2,5 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 Fizika 2 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc 1 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv irodalom Biológia-egészségtan Fizika Ének-zene Technika, életvitel és gyakorlat Változat A B B B B Választható órák: matematika, 1-2. o., 3-4. o., 5-6. o., 7-8. o. 1-1 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: Évfolyam Milyen órán Milyen tananyag 1. 1 magyar nyelv és i. 1 vizuális kultúra 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 2. 1 magyar nyelv és i. 1 ének-zene 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 3. 1 magyar nyelv és i. 1magyar nyelv és i. 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 4. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 magyar (szv.) 5. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 hon- és népismeret (szv.) 1 vizuális kultúra 0,5 magyar (szv.) + 0,5informatika (szv.) 59

60 0,5 matematika 1 dráma és tánc 6. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 0,5 természetismeret 7. 1 idegen nyelv 0,5 történelem 8. 1 történelem 0,5 fizika 0,5 informatika 1 ének-zene 1 földrajz 1 vizuális kultúra 1 ének 0,5 történelem óra (szv.) 1 technika, életvitel és gy 0,5 természetismeret (szv.) 1 technika, életvitel és gy. 0,5 földrajz Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája (Tetétlen) Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1=8 7+1=8 6+1=7 6+1=7 Idegen nyelvek 2 Matematika 4+1=5 4+1=5 4+1=5 4+1=5 Informatika 0+1=1 0+1=1 Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4+1=5 4+1=5 3+1=4 4+1=5 Idegen nyelvek =4 Matematika 4 3+1=4 3+1=4 3+1=4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene

61 Vizuális kultúra Hon- és népismeret 1 Informatika 0+1=1 1+1=2 1+1=2 1 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat 7. évf. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene felső alsó tagozat Változat B változat B változat B változat B változat B változat A változat A változat Választható órák: német, 1-2. o., 3-4. o., 5-6. o., 7-8. o. 1-1 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. Az informatika tantárgy esetében az alábbiak szerint: 3. évfolyam Tematikai egység Órakeret Az informatikai eszközök használata 6 Alkalmazói ismeretek 12 Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 8 Infokommunikáció 4 Az információs társadalom 4 Könyvtári informatika 2 Összesen: évfolyam Tematikai egység Órakeret Az informatikai eszközök használata 6 Alkalmazói ismeretek 10 Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 10 Infokommunikáció 4 Az információs társadalom 4 Könyvtári informatika 2 Összesen: évfolyam Tematikai egység órakeret Az informatikai eszközök használata 4 Alkalmazói ismeretek 14 Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 7 Infokommunikáció 5 Az információs társadalom 4 Könyvtári informatika 2 61

62 Összesen: 36 Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: Évfolyam Milyen órán Milyen tananyag 1. 1 matematika 1 vizuális kultúra 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 2. 1 matematika 1 ének-zene 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 3. 1 magyar nyelv és irodalom 1 matematika 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 4. 1 matematika 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 környezetismeret 1 magyar (szv.) 1 dráma és tánc (szv.) 5. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 informatika (szv.) 1 ének-zene 1 vizuális kultúra 6. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 informatika 7. 1 idegen nyelv 1 informatika 8. 1 idegen nyelv 0,5 fizika 1 történelem (szv.) 1 földrajz 1 ének 1 vizuális kultúra 1 természetismeret (szv.) 1 technika, életvitel és gy. 1 technika, életvitel és gy. 0,5 földrajz Engedélyezett óraszámok felhasználásának elvei és lehetőségei intézményünkben: évfolyam tanuló heti óraszáma engedélyezett óraszám egész napos iskola egész napos iskola egész napos iskola Különbözet felhasználása (felhasználás, órákra bontás: éves óratervben meghatározva a tanulók érdeklődése és az iskola adottságainak figyelembe vételével) Csoportbontás elve: bontás min. 20 fő esetén (számított létszám) napközi, tanulást segítő foglakozások, szabadidős foglalkozások, sportfoglalkozások, szakkörök, csoportbontás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, ebédeltetés, szabadidős tevékenység

63 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon osztály Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Órakeret: 2017/2018. tanév időkeret óreterv szerinti óra napközi, tanulószoba tehetséggondozás egyéni fejlesztés csoportbontás választható óra szakkör 1.a ,5 1.b ,5 2.a ,5 2 2.b ,5 2 3.a b a b c a , b c a b c a b a b c összesen: , Intézmény által felhasznált órák : 711,5 SNI tanulók fejlesztő órái (hab. rehab.) 1-8. évf.: Egyéni fejlesztés tantárgyi felmentés miatt: BTMN egyéni fejlesztések: Magántanulók: Összesen: 20 óra 12 óra 17 óra 20 óra 69 óra 63

64 osztály Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája Órakeret: 2017/2018. tanév időkeret óreterv szerinti óra napközi, tanulószoba tehetséggondozás egyéni fejlesztés, felzárkóztatás csoportbontás választható óra szakkör , a b összesen: , Intézmény által felhasznált órák : 321,5 SNI tanulók fejlesztő órái (hab. rehab.) : BTMN egyéni fejlesztések: összesen: 1,5 óra 6 óra 7,5 óra osztály Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája Órakeret: 2017/2018. tanév időkeret óreterv szerinti óra napközi, tanulószoba tehetséggondozás egyéni fejlesztés roma/cigány nemzetiségi oktatás választható óra szakkör , összesen: , Intézmény által felhasznált órák : 257,5 64

65 SNI tanulók fejlesztő órái (hab. rehab.): 5 óra BTMN egyéni fejlesztések: 1 óra Magántanulók: 20 óra Összesen: 26 óra 1 óra/hét időkeret tömbösítve a tanév zárását követően roma/cigány népismereti alkotótábor keretében valósul meg, így nem terheli az iskola óratervét. osztály Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája Órakeret: 2017/2018. tanév időkeret óreterv szerinti óra napközi, tanulószoba tehetséggondozás egyéni fejlesztés, felzárkóztatás roma/cigány nemzetiségi oktatás választható óra szakkör , összesen: , Intézmény által felhasznált órák : 257,5 SNI tanulók fejlesztő órái (hab. rehab.) : 12 óra Magántanulók: 10 óra Összesen: 22 óra 1 óra/hét időkeret tömbösítve a tanév zárását követően roma/cigány népismereti alkotótábor keretében valósul meg, így nem terheli az iskola óratervét Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban oktatómunkánk során csak olyan nyomtatott taneszközt (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásaihoz és elsajátításához, melyet az emberi erőforrások miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynak egyéb eszközökre is szüksége van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technikához szükséges eszközök stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt írásban tájékoztatjuk május 31-ig. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 65

66 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök épüljenek egymásra a különböző évfolyamokon! A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. A tankönyvek, munkafüzetek könnyen kezelhetők legyenek, a tananyag világos, szisztematikus felépítésű legyen. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A tankönyvjegyzékben a kompetenciaalapú tankönyvként megjelölteket részesítjük előnyben. Az iskola a pénzügyi lehetőségeihez mérten egyre több taneszközt szerez be tartós használatra az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket (tankönyveket, térképeket, szótárakat) ingyenes használatra kiadja az arra rászoruló tanulóknak. Az ingyenes tankönyv biztosítása o Jogszabályi előírások szerint (17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete), a tankönyvellátás szabályait tartalmazó iskolai dokumentumok alapján A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében pedagógiai alapfeladatunk a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Megismertetjük és betartatjuk az iskolai élet szabály-és szokásrendszerét. A tanuláshoz való pozitív viszonyulás képességének kialakításával igyekszünk élménnyé tenni a tanulási folyamatot. A kötelesség-és feladattudat formálásával alapozzuk meg a munkafegyelmet. A másság elfogadására és tolerálására neveljük tanulóinkat. Formáljuk tanulóink azon személyiségjegyeit, melyek elősegítik a helyes társas kapcsolatok kialakítását A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezt az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével segítjük elő. Bővítjük és gyakoroltatjuk az együttműködésre épülő tanulási technikákat. Megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. 66

67 Kialakítjuk és fejlesztjük a gyerekek szabálytudatát. A biztonságos szóbeli nyelvhasználat elsajátítása elengedhetetlen feltétele a továbbhaladásnak. Folyamatosan fejlesztjük az alapkészségeket. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával segítjük a gyerekeket társas kapcsolataik építésében. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Tovább fejlesztjük az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciát a különféle kommunikációs helyzetek megoldása érdekében. A matematikai gondolkodásmód fejlesztésével elősegítjük a mindennapi élet egyszerűbb helyzeteiben való boldogulást. A természeti világ és a technológiai eszközök megismertetésével alapozzuk meg a társadalom és a környezet közötti összefüggés megértését. A digitális kompetencia kialakítására törekszünk az infokommunikációs eszközök használatával és új tanulási módszerek alkalmazásával. A tanulás tanulása módszereinek megismertetésével igyekszünk hatékonyabbá tenni a tanulók tanulását. A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítésével ösztönözzük diákjainkat tudásuk, ismereteik bővítésére. A felelősségtudat elmélyítésére, folyamatos tanulásra sarkalljuk tanítványainkat a sikeres pályaválasztás érdekében. A helyi hagyományok őrzésével közös emberi értékeink tiszteletére neveljük tanítványainkat. Különféle közösségi programok szervezésével a személyiség teljes kibontakoztatását segítjük elő. A mozgásműveltség fejlesztésében a játékosságra fektetjük a hangsúlyt A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 67

68 Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A nyelvi készségek integrált fejlesztése elősegíti a formális és informális szituációk kezelését. A mindennapi élet problémáinak matematikai úton történő megoldására ösztönözzük tanítványainkat. Az információs társadalom technológiáinak ismerete és használata elengedhetetlen mai világunkban. A tanulás tanulása módszereinek alkalmazásával eredményesebbek lehetnek diákjaink. A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek kihasználása a fejlődés záloga. A helyi hagyományok ápolásával elősegítjük a szakma-, a pályaválasztást. A közösségi élet szervezésében és megvalósításában nagyobb tanulói önállóságot biztosítunk, kialakítjuk a demokratikus magatartásformákat. A testi képességek fejlesztésében a fokozatosságra tevődik át a hangsúly. Kapjanak átfogó képet a munka világáról, készüljenek fel az esetleges pályamódosításra! 2.5 Mindennapos testnevelés megvalósításának módjai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. [Nkt. 97. (6)] ) szervezzük meg a következő módon: A 2013/2014-es tanévben az 1-2. és az 5-6. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre az 5 óra/hét testnevelés óra. Diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk órarendbe iktatva, a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban, a választható sportágakat az intézmény vezetője a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak, foglalkozások az 1-8. évfolyamon: Választható tantárgy (Kaba): német 1-8. évfolyam 1 óra/hét. angol 3-8. évfolyam (tehetséggondozás) 2 óra/hét A választható foglalkozásokat minden tanév áprilisában hirdetjük meg a tanulók körében. Az igények és jelentkezések alapján az éves óratervben kerülnek meghatározásra a foglalkozások és azok óraszámai. A választható tantárgyak értékelése: 68

69 - A választható órákon a tanulói teljesítményeket az adott tantárgyhoz hasonlóan 1. o.- ban és 2.o. 1. félévében szövegesen, 2. o. félévétől érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és év végén beszámít a tantárgyi értékelésbe. Félévkor: 5, 4, 3, 2, 1. Év végén: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. A pedagógusválasztás szabályai: A választható tantárgyak és foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. 2.7 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: projektoktatás, témanapok és témahetek A projektoktatás és a témahetek során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésre épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. (Pedagógiai lexikon) A sajátos pedagógiai módszerek célja, feladata, módszerei A projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés; oktatási stratégiája a projektoktatás, megvalósulása kitágítja az iskolai kereteket, feltételezi a tevékenységorientált iskolamodellt. A nevelés lényege az értékközvetítés, és feltételezi a felelős magatartás repertoárjának gyakoroltatását. A projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. A projektoktatás mint oktatási stratégia: 69

70 (Kovátsné Németh Mária: Fenntartható oktatás és projektpedagógia) Kidolgozott projektjeink, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe: multikulturális projekt (Kaba, Sáp, Tetétlen), erdei iskola (Kaba, Báránd), romatábor (Sáp, Tetétlen), kisgólyatábor (Kaba, Báránd, Sáp), alsó-felső átmenetet segítő tábor (Kaba, Báránd), sport- és családi nap (Kaba), gyermek- és családinap (Kaba, Tetétlen, Sáp), TÁMASZ - iskola napja (Kaba) alkotó -, közösségépító tábor (Sáp, Tetétlen); Témanapok és témahetek, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe: egészségnap (Kaba, Báránd), egészség napok (Sáp, Tetétlen), nyelv napja, nyelv hete (Kaba, Sáp), természettudomány napok (Kaba) természettudományi napok, takarékossági napok beépítve az Ökrös napokba (Sáp) Liszt Ferenc emléknapok (alapfokú műv. iskola), népek játéka (Báránd), történelmi játék március 15-én (Báránd) forradalmi hét (március) (Sáp). Pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete (Pénz7), Digitális témahét, Fenntarthatóság-környezettudatosság hete 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 70

71 Célunk és feladatunk az intézményünkben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Intézményünk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, integráció biztosítása, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő iskolai légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Partneri kapcsolat, együttműködés Iskolánk a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Kapcsolatot alakítunk ki a fenntartóval, szülői szervezetekkel, a DÖK-kel, a társintézményekkel, civil szervezetekkel. Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, melyek elősegítik a diákok pozíciójának javulását, megőrzését. Ezért: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyi jogok messzemenő figyelembevételével. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, mind azok tagiskolái, feladatellátási helyei között, településenként az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. 71

72 A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola tagintézmény-vezetője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása: o Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. o Pedagógiai módszertani fejlesztés. o Pályaorientációs programok szervezése. Részt veszünk az Útravaló programban. Részt veszünk a témához kapcsolódó pályázatokban. Befogadó, diszkrimináció-mentes légkört biztosítunk a tanulók számára. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét tiszteletben tartjuk a nevelés-oktatás során. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés célja: - Az önértékelés képességének kialakítása. - Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében. - A teljesítményszint és tudásszint jelzése. - Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét! - Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez! Az értékelés legyen: - Változatos, ösztönző hatású. - Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő. - Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú. - Következetes, szakszerű és felelősségteljes. - Célja és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek. Az értékelés kiterjed: - Az ismeretek, képességek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére. - A korábbi teljesítményekhez képest mutatkozó fejlődésre. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az iskolai nevelő- és oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését: 72

73 A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája és érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az intézmény vezetője mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Értékelés az első évfolyamtól a 2. évfolyam első félévéig: o Az 1. évfolyam félévkor és év végén, a 2. évfolyam félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkózásra szorul. o A folyamatos szóbeli értékelés mellett, az 1. évfolyamon negyedévenként (1., 2. és 3. negyedév) tájékoztatjuk írásban a szülőket a tanuló előmeneteléről, a tanulók fejlődéséről, tantárgyi teljesítményük jellemzőiről. A negyedéves, féléves és a háromnegyed éves értékelés tantárgyanként egy-két mondatos, vagy ettől eltérhet (aláhúzásos forma), de egy tagiskolán belül egységesnek kell lenni. A negyedévenkénti értékeléstől eltekinteni nem lehet. o Az első évfolyamon az első hat hétben csak piros ponttal jutalmazható a tanuló teljesítménye és magatartása, szorgalma, fekete pontot nem kaphat csak ezt követően. o Az 1. évfolyamon már a tanév megkezdésekor százalékot írhat a pedagógus a tanuló írásbeli teljesítményére. o A 2. évfolyam első félévében tájékoztató jelleggel (1-5-ig) osztályzatot ad a tanuló teljesítményére. o Ha az első évfolyamra felvett tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján elkészített egyéni fejlesztési ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesíteni, s melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a 4. évfolyam végéig tarthat. o Az első osztályban év elején elvégezzük a tanulók képességvizsgálatát (teljes DIFER-rel). Ez a diagnosztikus mérés értékelés információkat nyújt az 1. osztályos tanító számára a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyes tanulók tanulási folyamatának tervezéséhez, a differenciáláshoz. A tanév végén visszamérünk. A 3. évfolyam elején újból visszaméri a tanító a korábban fejlesztésre szoruló területeket. Értékelés a 2. évfolyam 2. félévétől és a 3 8. évfolyamon: o A 2. évfolyam végén és az 3 8. évfolyamon a hagyományos 5 fokozatú osztályzatskálát alkalmazzuk. Az egyes tantárgyak osztályzatai a következők: Jeles ( 5 ) (kimagasló teljesítmény esetén: Kitűnő minősítést kap a tanuló) Jó ( 4 ) Közepes ( 3 ) Elégséges ( 2 ) Elégtelen ( 1 ) o A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. 73

74 o A folyamatos ellenőrzésben törekedjünk arra, hogy a szóbeli és írásbeliség aránya lehetőleg %-os legyen. Ezt befolyásolja a szaktárgyak jellegzetessége, illetve az SNI tanulók sajátosságai. o Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak (kivéve az előkészítő jellegű témaköröket). o A témazáró dolgozatok írásának időpontját egy héttel előre jelezni kell a kollégák (naplóba ceruzával beírni) és a tanulók felé (szóban). o Az egy napon írható témazáró dolgozatok száma maximálisan kettő lehet. o Az ellenőrzés célját hogyanját mindig közöljük a gyerekkel. o Azonos súllyal szerepel minden osztályzat. Az értékelés közlésére az ide vonatkozó jogszabály által rendszeresített nyomtatványokat használjuk. Az értékelések rendszeresek, általában a tantárgyak egyes szakaszhatáraihoz igazodnak. Alapja: teljesítményelv, árnyalatilag befolyásolja a fejlődés íve, üteme. Pedagógiai elveinkkel összefüggően bármely értékelhető teljesítményre megkülönböztetés nélkül alkalmazzuk az értékelési mechanizmust. Az eljárásokban a tanári módszertani szabadság érvényesül. Meghatározott viszont az, hogy a tanárok kötelesek heti 1-2 órás tantárgy estében havonta egy érdemjeggyel, 3 vagy több órás tantárgy estében legalább 2 érdemjeggyel kifejezni értékelésüket a 2. évfolyam 2. félévétől a 8. évfolyam végéig. - Az érdemjeggyel való értékelést mindig kísérje szóbeli vagy írásbeli értékelés. - Ne adjunk érdemjegyet el nem készített házi feladatra vagy felszerelés hiányára! - A diagnosztikus mérés eredményére ne kapjon a gyerek érdemjegyet! - A nevelők osztályozási, értékelési módszerei legyenek nyitottak a gyermekek és a szülők előtt! - Az érdemjegy mellé írjuk le tájékoztatóul a % - os teljesítményt minden témazáró dolgozatnál! A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, témazáró feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0 38 % Elégtelen ( 1 ) % Elégséges ( 2 ) % Közepes (3 ) % Jó ( 4 ) % Jeles ( 5 ) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Diagnosztikus mérés: A.) Képességmérés: tanév elején kerül rá sor, ez ad képet a tanuló fejlettségi szintjéről. Ennek ismeretében lehet megtervezni a tanulók készség és képességfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat, a nem szakrendszerű oktatás fejlesztési területeit tanulónként. Erre a tanuló érdemjegyet nem kap. 74

75 B,)Tantárgyi mérés: a témakör zárása előtt kerül rá sor, képet ad a tanulók adott témakörben való jártasságáról. A nevelő az eredmény ismeretében tervezi meg a gyakorló órák tematikáját. Készítse fel tanulóit a témazáró dolgozat megírására. Erre az írásbeli munkára a tanuló érdemjegyet nem kap. Az értékelés formája félévkor: A tantárgyak értékelése: az 1. évfolyam és a 2. évfolyam félévén szöveges értékeléssel értékeljük a tanulók előrehaladását, a 3 8. évfolyamon az 5 fokozatú osztályzatskálát alkalmazzuk. (5, 4, 3, 2, 1) Az értékelés formája év végén: az 1. évfolyamon a tanév végén szöveges értékeléssel értékeljük a tanulókat és a 2 8. évfolyamon jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen, kitűnő (csak jeles osztályzatok esetén) A tanulók írásbeli munkájának külalakját osztályzattal értékeljük a bizonyítványban is. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1 évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévéig szöveges értékelést adunk adott szempontok alapján. 2. évfolyam II. félévétől példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az osztályközösség javaslata alapján kialakított érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők osztályozó értekezleten döntenek - többségi vélemény alapján - az osztályzatról Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Célok és feladatok a napközis és tanulószobai feladatokhoz A napközis, tanulószobai felkészülés tevékenységének céljai: Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása, az önálló önművelés igényének és készségeinek megalapozása. A tanulás gazdaságos, képességekhez mérten eredményes, kedvvel végzett tevékenységek kialakítása. Feladatok a célok eléréséhez: - A személyiség optimális fejlesztése. - Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló vagyis a következő tanóra eredményességét segítő tevékenységek végzése. - Tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása. - Tanulási módszerek kiválasztása A célok elérésének és a feladatok megvalósításának tényezői Helyzetelemzés: o Az osztály (napközis,tanulószobai csoport) összetétele (adottságok, képességek, a tanulók szociális körülményei). o A tanulás iránti kedv (motiváltság) és az önművelés igényének szintje. o A tanulás helye az osztály (napközis, tanulószobai csoport) és az egyének értékrendjében. o A családi ház és az iskola kapcsolata. o A tanulási önállóság szintje magába foglalja, hogy: 75

76 - Milyen a tanulási szokások és a tanulni tudás színvonala? - Kiknél kell korrigálni a meglévő rossz szokásokat, módszereket? - Milyen tanulási módszereket szükséges fejleszteni? - Mely tanulók szorulnak egyéni korrekcióra az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés, beszédkészség) és a sikeres tanuláshoz szükséges legfontosabb képességek (figyelem, emlékezet, gondolkodás) terén? A tanulást befolyásoló körülmények: o Külső tényezők: - rend, - csend, - fény, - tanulási segédeszközök (saját tanulói felszerelések, valamint a környezetében megtalálható lexikonok, szótárak stb.). Egyéni adottságok, körülmények: o motiváltság, o egészséges életmód, o pihenés. A sikeres tanulás feltételei a tanulók adottságai esetében: o figyelem, o emlékezés, o bevésés A házi feladatok meghatározásának elvei A tudásanyag gyakorlásának megszilárdítása, rögzítése céljából adunk házi feladatot. - Írásbeli házi feladat a tantárgyi tananyag rögzítése, gyakoroltatása céljából adunk, tantárgytól függően 1-2 feladatot, feladatsort. házi feladat adható a tanítási hét bármely napjára. - Szóbeli házi feladat elsősorban az ismeretanyag rögzítését szolgálja. egy tananyagot ölel fel, kivéve összefoglaló, rendszerező órák után, témazáró előtt. adható a hét bármely napján. - Szorgalmi feladat A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni felkészülés korlátai: Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból. 76

77 A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. A tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot a tanulók. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni, - így a lehetőségekhez mérten az előző napi házi feladatokat is ennek figyelembevételével kell kijelölni. Törekedjünk a képességek szerinti differenciálást alkalmazni a házi feladatok nehézségi fokának megállapításánál! Az el nem készített házi feladatok miatt ne büntessünk tantárgyi érdemjeggyel (elégtelennel)! A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskoláinkban településenként az alábbiak szerint alkalmazzuk a csoportbontást: minimum 20 főt elérő osztályok esetében alkalmazható (számított létszám), az idegen nyelv tantárgy előnyt élvez a többi tantárgyhoz képest, egy évfolyamon belül az osztályok összevonhatóak és további csoportokra bonthatóak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében a választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Egyéb foglalkozások esetében a tanulók körében végzett felmérés alapján hirdetjük meg azokat. A jelentkezés 1 tanévre szól. A tanulók igénye alapján (az éves óratervben kerül rögzítésre) a rendelkezésre álló órakeret terhére az alábbi foglalkozásokat szervezzük meg: sulirádió, suliújság, kiskukta, KRESZ, virággondozó, dráma szakkör, informatika szakkörök, táblajátékok, könyvtári foglalkozások, énekkar, zenehallgatás, zöld manó, kerti manócskák szakkör, barátunk a könyv, barátunk a mese, bábszakkör, bélyeg szakkör, ügyes kezek, egyéni tehetséggondozás, felzárkóztatás, sport (ISK), BTM-es tanulók fejlesztő foglalkozásai, habilitációs-rehabilitációs foglalkozások, egésznapos oktatás, napközi, tanulószoba A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a roma nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Roma/cigány menzetiségi oktatás: 17/2013. évi (III.1.) EMMI rendelete a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve alapján végezzük a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolájában és a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza 77

78 Tagiskolájában a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást. A rendelet a értelmében szervezzük a beiskolázást, feladatellátást. A roma/cigány nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás helyi tantevét a rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott feladatok alapján készítettük el, amely a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. Cigány nyelv oktatását nem végezzük. A cigány kisebbségi oktatás keretein belül végezzük a cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a kisebbségi önismeret fejlesztését és folyamatosan szervezünk cigány kulturális tevékenységeket. Óraszámok és felhasználása: 1 óra/hét roma/cigány népismeret oktatása, heti 2 tanórának megfelelő időkeretben roma/cigány kulturális tevékenységet biztosítunk: tábor, szakkör, kirándulások, játszóházak, népzenei-, néptánc foglalkozások, kézműves foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, roma témájú kiállítások megtekintése, roma művészeti-kulturális programok szervezése. Ebből 1 óra/hét időkeret tömbösítve a tanév zárását követően roma/cigány népismereti alkotótábor keretében valósul meg, így nem terheli az iskola óratervét A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát intézményünk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. -a alapján végzi. A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: - az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel - a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon. A fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt mérünk a felső tagozaton. A korosztálynak megfelelő követelményekről a testnevelők a tanulókat tájékoztatják. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok elektronikusan vezetik, így az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek. A felmérés adatait anonim módon központi feldolgozásra jogszabályi előírások alapján továbbítjuk Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Mi az egészség? Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya. Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz. Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. 78

79 Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek). Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. Az egészségnevelés alapelvei: a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni, kiemelt feladat a tanulók egészségkultúrájának fejlesztése, tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység, kiterjed minden tanulóra, résztvevője az iskola minden dolgozója, helyes cselekedésre serkentő, segíti az egészséges iskolai légkör kialakulását, segíti a személyiség megerősítését, csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport). Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. (IUCN,1970) Alapelveink: egész életen át (élethosszig) tartó folyamat, lokális és globális egyszerre, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések keresése, aktuális és jövő-orientált, rendszerszemlélet, 79

80 fenntartható fejlődés, környezeti erkölcs, felelősségtudat, környezettudatos magatartás és életvitel, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, konfliktuskezelés, döntés, együttműködés, egymás iránti segítőkészségre szoktat, egészséges életmód igénye, ehhez vezető technikák, módszerek elsajátíttatása, értékrend, erkölcs, életviteli szokások formálása, természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, a környezeti nevelés minden tantárgynak és az egész iskolának feladata. Mindezen alapelvek megvalósításával kialakul az ökológiai gondolkodás és környezettudatos szemlélet. Minden évfolyamon elérhető, teljesíthető célokat tűzünk ki magunk elé: Első és második évfolyamon: fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát; játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre; elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára; kielégíteni a gyermek kíváncsiságát; érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel; kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre; az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása. Harmadik és negyedik évfolyamon: fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát; tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket; mintákat adni a természet megismeréséhez; kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét; az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét; kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert. Ötödik és hatodik évfolyamon: képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést; stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat; lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során; megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit; tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét; kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan. Hetedik és nyolcadik évfolyamon: elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést; a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést; 80

81 fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán; kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét; a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése Értékelésünk alapja az iskolánk nevelési rendszere és a házirendben foglaltak megvalósulása. Cél: olyan közgondolkodás kialakítása tanulóinkban, amelyben fontos a munka, a teljesítmény, a tolerancia, a felelősségvállalás, a másság elfogadása, az esélyteremtés, a tehetség kibontakoztatása, a történelmünk feldolgozása, a közösségek erejének megteremtése. Az értékelési rendszerünk nyitott a tanulók és a szülők felé. Fontosnak tartjuk a személyiség fejlődéséről alkotott nevelői vélemény kifejezésre juttatását is. Minden tanuló értékelését magatartásból és szorgalomból, havonta végezzük az 1-8. évfolyam. Az értékelés a Tájékoztató füzetbe beírásra kerül. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja vagy pótoltatja. Az értékelés félévkor és év végén 1 8. évfolyamon betűvel kiírva történik. A minősítés fokozatai: - magatartás: példás ( 5 ), jó ( 4 ), változó ( 3 ), rossz ( 2 ) - szorgalom: példás ( 5 ), jó ( 4 ), változó ( 3 ), hanyag ( 2 ) A magatartás értékelésének követelményei a következők: - Példás: A házirendet betartja. A közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példamutató viselkedésével erősíti, társait ösztönzi. Az iskolai feladatokból részt vállal, azokat teljesíti. A felnőttekkel és társaival udvarias, tisztelettudó és jóindulatú. Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. Fegyelmező intézkedést nem kellett foganatosítani magatartása miatt. Kimagasló eredményeivel az iskolának dicsőséget szerez. Több igazgatói dicsérete van. - Jó: A házirend ellen szándékosan nem vét, hibáit belátja, kijavítja. Viselkedése órán és szünetben jó. Részt vesz a közösség életében, a vállalt vagy rábízott feladatokat elvégzi. Fegyelmi fokozata: legfeljebb egy osztályfőnöki figyelmeztetés. - Változó: A házirend betartására gyakran figyelmeztetni kell. Többször vét a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben legfeljebb egy igazgatói figyelmeztetés. - Rossz: A házirendet gyakran megszegi. Az órai munkát gyakran hátráltatja. Felnőttekkel, társaival gyakran udvariatlan. A jó irányba terelő figyelmeztetést nem mindig fogadja el. Viselkedésére a rosszindulat jellemző. Az osztály és az iskola jó hírnevét rombolja. Több lakalommal igazolatlanul mulaszt. Fegyelmi büntetése legalább igazgatói figyelmeztetés. Az elbírálásnál az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább három együttes megléte szükséges. A szorgalom értékelésének követelményei: 81

82 - Példás: Teljesítménye egyenletes, a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Tudása, felkészültsége naprakész. Versenyeken részt vesz. Írásbeli munkája tiszta, rendes. Órán aktív. Házi feladatai rendszeresen készen vannak. - Jó: Eredménye általában egyenletes. A tanítási órákon képességének megfelelően aktív. A vele szemben támasztott követelményeket igyekszik teljesíteni. Írásbeli munkája tiszta, rendes. Házi feladata, felszerelése nagyon ritkán hiányzik, hiányosságait pótolja. - Változó: Gyakran kell figyelmeztetni, munkára serkenteni. Teljesítményei nem érik el a képességeinek megfelelőt. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Írásbeli munkája hiányos, gondatlan. Eredményeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja. A tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik. - Hanyag: tanulmányi munkáját elhanyagolja, kötelességeit nem teljesíti. Készületlenül érkezik az órákra. Többszöri felszólítás után hajlandó csak dolgozni. Írásbeli munkája, felszerelése hanyag, hiányos, gondatlan. A nevelői, tanulói segítséget elutasítja, annak ellenszegül. Házi feladata általában nincs kész. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Elbíráláskor a felsorolt szempontok közül legalább három együttléte szükséges A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának, elmarasztalásának elvei és formái: A végzett munka folyamatos értékelésére szolgál, az iskola nyilvánossága előtt történik. Célja: Iskolánk jó hírnevének öregbítéséért dolgozó tanulóink méltó elismerést kapjanak. Miért részesítjük jutalomban tanulóinkat? A tanórákon végzett aktív, kiemelkedő munkáért, szaktárgyi pályázatokért. Az osztályközösségben végzett jó közösségi és szervező munkáért. A diákönkormányzatban végzett kimagasló tevékenységért. Kiemelkedő tanulmányi munkáért. Versenyeken, vetélkedőkön elért eredményekért. Iskolai, városi rendezvényeken való szereplésért. Minden olyan tettért, amely öregbíti iskolánk jó hírnevét. A jutalmazás formái: szaktanári dicséret (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), osztályfőnöki dicséret, napközis nevelői dicséret (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba, 1-2. évfolyamon az osztály/csoport naplóba), igazgatói dicséret (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi az osztály naplóba), nevelőtestületi dicséret (a dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, pedagógusok és a DÖK patronáló pedagógusok javaslata alapján, a nevelőtestület dönt) jutalomkönyv, oklevél, kupa, emlékplakett. Miért részesülhetnek fegyelmező intézkedésben a tanulóink? 82

83 A házirend előírásainak megszegéséért. A tanulótársak, a pedagógusok vagy az iskola dolgozói jogainak megsértéséért. A tanórai rend zavarásáért. Kötelességszegésért. Nem hozza el a felszerelését. Veszélyes eszközt, tárgyat hoz magával. Egészségromboló szerek használatáért. Igazolatlan mulasztásért, késésért. Szándékos rongálásért. Minden olyan cselekedetért, mellyel rontja iskolánk jó hírnevét. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári figyelmeztetés (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), osztályfőnöki figyelmeztetés; (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), osztályfőnöki intés, megrovás; (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), igazgatói figyelmeztetés (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a foglalkozási naplóba), igazgatói intés, megrovás (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a foglalkozási naplóba), nevelőtestületi figyelmeztetés (a figyelmeztetésre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő pedagógusok ás a DÖK patronáló pedagógusok javaslata alapján, a nevelőtestület dönt) nevelőtestületi intés, megrovás (tagintézmény-vezető javaslata alapján, a nevelőtestület dönt). A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet térni. A dicséretek, figyelmeztetések odaítélésének szabályai az általános iskola 1-8. évfolyamán Dicséretek Szaktanári dicséretet kaphat: a helyi versenyek 4. helyezettjétől minden résztvevő, sportteljesítménynél a 4. helyezettől minden versenyző a körzeti versenyekig, megyei levelezős versenyen való részvételért, féléves eredményes szakköri munkáért, féléves aktív felelősi munkáért (szertáros, ), az, aki a levelezős verseny minden feladatsorát megoldotta, kiemelkedő, folyamatos órai munkáért (szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka, pályázatok, nyári gyakorlókerti munka, kiselőadások, ), megyei verseny 11. helyezésétől, valamint 101. helyezéstől, ha a verseny résztvevőinek száma 300 fő felett van. Osztályfőnöki dicséretet kaphat: helyi versenyek 1 3. helyezettje, sportteljesítménynél a körzeti versenyeken elért 1 3. helyezésért, 83

84 megyei versenyen való szereplésért helyezettig, valamint az helyezéséig ha a verseny résztvevőinek száma 300 fő felett van, az, aki egész évben megoldotta, elküldte az országos levelezős versenyek feladatsorait. Javaslatot a szaktanár tesz. az, aki országos levelezős versenyen arany, ezüst bronz fokozatot ért el. az, akinek 4 szaktanári dicsérete összegyűlt. A dicséretre javaslatot a szaktanár tehet. osztályfőnöki órai munkáért kapott 10 piros pontért, egyéb közösségi munkáért kapott 10 piros pontért, pl.: piros pont adható: hetesi teendők, faliújságcikkek, dekoráció, területrendezés, osztályrendezvények, pályázatok, DB ban végzett aktív munka aki olyan tevékenységben vesz részt, melyet az osztályközösségért, iskoláért végez, (félévente értékeljük cipősszekrény felelős, dekorációfelelős ), ügyeleti munka kifogástalan ellátásáért, DB munkájának segítéséért (rendezvények lebonyolítása, sulidiszkó, hulladékgyűjtés, farsang, gyermeknap), iskoláért, közösségért végzett kiemelkedő munkáért (jótékonysági gála, névadó ünnepség ). Igazgatói dicséretet kaphat az a tanuló, aki: megyei versenyeken 1 3. helyezést ért el, valamint az helyezéséig, ha a verseny résztvevőinek száma 300 fő felett van. országos versenyen való személyes részvételnél, a résztvevők első felében van. Javaslatot a szaktanár tesz. az országos levelezős verseny első 10 helyezettje között van, 4 osztályfőnöki dicsérete összegyűlt.. Javaslatot az osztályfőnök tesz. éves kitartó énekkari munkát végzett (május végén értékelve). Javaslatot az énekkar vezetője tesz. szakosztályokban kiemelkedő sporteredményeket ért el (szakedző javaslata alapján), városi és iskolai ünnepségen műsort ad, ezzel iskolánk jó hírnevét öregbíti. (Az énekkaros műsorban való szereplést külön kell mérlegelni. Javaslatot a felkészítő tanár vagy az osztályfőnök tehet.) aki a kiváló napközis címet kiérdemelte. Javaslatot a napközis nevelő tesz. Nevelőtestületi dicséretet kaphat kitűnő tanulmányi eredményéért az a tanuló: - aki 8 éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Jutalma: emlékplakett, oklevél és könyv. - aki a tanév végén kitűnő és legalább három igazgatói dicsérete van. (Magatartása és szorgalma példás.) Jutalma: oklevél és könyv. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló: - akinek év végén magatartása, szorgalma példás. Tanulmányi eredménye legalább jeles (4,75). Legalább három igazgatói dicsérete van. Jutalma: oklevél. Közösségi munkáért nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló: - akinek legalább jó a magatartása és jó a szorgalma, tanulmányi eredménye jó, vagy ettől magasabb átlagot ér el. Közösségi munkáért legalább három igazgatói dicséretet kapott. Jutalma: oklevél. Jó tanuló jó sportoló jutalmat kaphat az a tanuló: 84

85 - aki 8. osztályos és jó tanulmányi eredménye, legalább jó magatartása mellett, kiemelkedő sporteredményeket ért el. Jutalma: emlékplakett és könyv. Oklevelet és könyvjutalmat kap az a tanuló: - aki a tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Tanév végén dicsérő kártyát kap az a tanuló, aki a tanév során igazgatói dicséretben részesült és magatartása legalább jó. Valamennyi dicséretet a szülővel tudatni kell. Elmarasztalás: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírének, büntetésben kell részesíteni. A fokozatosság elve érvényesül, indokolt esetben ettől el lehet térni. Cél: minden esetben az, hogy a tanulót helyes önvizsgálatra késztessük, személyiségfejlődését helyes irányba tereljük, és megakadályozzuk az újabb vétségek elkövetését. Figyelmeztetések Szaktanári figyelmeztetést érdemel az a tanuló, aki: 5 fekete pontot szerzett (fekete pont adható házi feladat, felszerelés hiánya). A fekete pontokat félévente összegezzük, ezután újból indul a pontozás. az órán tartósan nem figyel vagy nem dolgozik, fegyelmezetlenségével sorozatosan zavarja az órát (csalás, súgás, fecsegés, órai munka megtagadása, rongálás, szünetbeli fegyelmezetlenkedés). Osztályfőnöki figyelmeztetést érdemel az a tanuló: akinek kigyűlt 10 fekete pont a magatartási füzetben (fekete pont adható: órai fegyelmezetlenség, kötelesség elmulasztása, váltócipő nem használata, tisztasági csomag hiánya, osztályrendezvényekről való távolmaradás, hivatalos iratok hanyag kezelése (kitöltendő, szülővel aláírandó dokumentumok vissza nem hozása időben, tájékoztató füzet otthonhagyása ), könyvtári könyvek leadásának elmulasztása ) aki igazolatlanul hiányzik függetlenül a tanítási órák számától, ezt követően minden 10 óra igazolatlan hiányzás után újabb osztályfőnöki figyelmeztetést kap. A késés percei összeadódnak. akinek 4 szaktanári figyelmeztetése összegyűlt, aki tájékoztató füzetét elveszti, aki a házirendet súlyosan megsérti (a tanulói kötelességek elmulasztása, megszegése, szándékos rongálás, tiszteletlen viselkedés, durva beszéd), aki az iskolát engedély nélküli elhagyja, akinek ünnepségen, rendezvényen fegyelmezetlen a magatartása. Osztályfőnöki intésben és megrovásban részesül a tanuló: ha osztályfőnöki figyelmeztetése már van és újabb fegyelmezetlenséget követ el. Igazgatói figyelmeztetést kap a tanuló: 85

86 ha 4 osztályfőnöki figyelmeztetése összegyűlt, súlyos magatartási problémáért: dohányzás, petárdázás, testi sértés, jelentős szándékos anyagi kár okozása, nevelővel szemben tanúsított tiszteletlen magatartás tájékoztató füzet hamisításáért, verekedésért, Nem vehet részt a diákönkormányzat által szervezett iskolai diszkóban az a tanuló, aki az előző diszkó rendezvény óta igazgatói figyelmeztetésben részesült. Az igazgatói figyelmeztetést a fegyelmi vétségnek megfelelően igazgatói intés, igazgatói megrovás követi. Javaslatot bármelyik szaktanár vagy osztályfőnök adhat. Nevelőtestületi figyelmeztetést kap az a tanuló: - akinek igazgatói figyelmeztetője, intője, megrovása van és újabb vétséget követett el. A nevelőtestületi figyelmeztetést problémamegoldó fórum, majd újabb vétségek elkövetése után nevelőtestületi értekezlet előzi meg. A figyelmeztetést nevelőtestületi intés, ill. megrovás követi. Fegyelmi eljárás: Lefolytatásának szabályait a Nkt. 58. (3)-(14) pontjai valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. A bejegyzéseket és ezek összesítését a szaktanárok a Tájékoztató füzetbe és a magatartási füzetbe, 1-2. évfolyamon az osztály/csoport naplóba írják. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Dohányzás, szervezetre káros szerek tilalma, megszegésének következménye A törvényi rendelkezések értelmében az iskola tanulóinak az iskola egész területén, valamint az iskola szervezett rendezvényein tilos a dohányzás, és a szervezetre káros egyéb szerek használata. Ha a tanuló ez ellen vét, akkor: - első esetben igazgatói figyelmeztetésben részesül, - háromszori ismétlődés esetén fegyelmi eljárás indul ellene. 3. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja Jogi hivatkozások : 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. pontja: Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok pontja: A könyvtárostanár a nevelő oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Helyzetelemzés: Iskolánk alapfeladata az általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 1-8. évfolyamon. Az intézménynek négy tagiskolája van: Kaba, Báránd, Tetétlen és Sáp 86

87 településeken. Iskolai könyvtár Kabán és Tetétlenen működik. A kabai Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtára a központi iskola régi szárnyának első emeletén, könnyen megközelíthető, de mégis viszonylag csendes környezetben helyezkedik el, 76 m 2 -es helyiségben. A kb kötetet számláló állomány szabadpolcos rendszerben került elhelyezésre. A helyiségben 32 tanuló befogadása kényelmesen megoldható. A könyvtár a tanulási időben és azon túl, délutánonként is látogatható az iskola tanulói és pedagógusai számára. Minden szolgáltatás, továbbá a könyvtár állománya, raktári rendje, minden eszköze, nyitva tartása nem csupán könyvtári szempontok alapján, hanem pedagógiailag tervezett. Az így értelmezett könyvtár-pedagógiai tevékenység iskolánk oktató-nevelő munkájának szerves része. A tanulók itt elsajátít(hat)ják a korszerű információs szolgáltatások használatát, az önálló tanulás módszereit, a pedagógusok pedig értékes szakmai támogatást kap(hat)nak a munkájukhoz. Emellett a jó iskolai könyvtárnak közösségformáló szerepe is van. Egyfajta találkozási pont funkcióját tölti be; lehetővé teszi ugyanis a tanárok és a tanulók, a tantárgyi és a tantárgyon kívüli ismeretek, valamint a múlt és a jelen találkozását is. Célunk, hogy az iskolai könyvtár egyszerre legyen a tanulók számára könnyen hozzáférhető és használható tudástár, a tanulás és tanítás mindennapos színtere, valamint olyan biztonságot nyújtó közösségi tér, ahol gyermekeink személyiségének sokirányú fejlődése biztosítható. Tartalom: 1. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában 2. Előkészítő, tényfeltáró feladatok 3. Az iskolavezetés koordináló szerepe 4. A könyvtáros feladatai 5. A szaktanárok feladatai 6. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése 7. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése 8. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód "tervezése" 9. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei 10. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása 11. Dokumentumismeret és használat 12. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata 13. Önművelés 14. Időtervek, órakeretek tervezése 15. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek 16. A könyvtárhasználat oktatásának célja 17. A könyvtárhasználati tudás kiemelt fejlesztési terület 18. A könyvtárhasználat önálló tanulásának zárszakasza 19. Helyi tanterv a kerettanterv alapján 20. Tanórán kívüli foglalkozások 21. Felhasznált irodalom 1. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. 87

88 Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. A központilag megfogalmazott kerettanterv helyi sajátosságokhoz való igazítása nagyon fontos, ugyanis a helyi (egyedi) adottságok nagymértékben meghatározzák mind a könyvtárban dolgozók tevékenységét, mind a tanulóktól elvárható könyvtárhasználati követelményeket. 2. Előkészítő, tényfeltáró feladatok A könyvtár-pedagógiai program készítésekor az iskolavezetés és a könyvtárostanár/tanító a következőket tartotta szem előtt: - A könyvtár-pedagógiai program tükrözze a fenntartó, az iskola és a társadalmi környezet elvárásait - Illeszkedjen a program a település hagyományaihoz, jellegéhez, arculatához - Milyen önművelési igényeket fogalmaz meg az iskola közvetlen környezete - Mennyire fogadja el a tantestület a könyvtár-pedagógiai stratégiát - Milyen a tanulóközösség összetétele (szociális hátterük különbözőségei) A köznevelési törvényben megfogalmazott - iskolai könyvtárra vonatkozó - működési feltételek biztosítottak az iskolában. Adottak a NAT könyvtárhasználati követelményrendszere eredményes megvalósításának alapfeltételei. Nevezetesen: könyvtárunk hatékony forrásközpont, számítógépes adatbázis áll rendelkezésre széles körű tájékozódás, információkhoz való gyors hozzájutás lehetősége a tömegmédiumok könyvtárban való használatának (szolgáltatásának) lehetősége az iskola könyvtárostanárának/tanítójának szakmai felkészültsége; kiépült a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások (szabadidős, napközis, tehetséggondozó foglalkozások) rendszere 3. Az iskolavezetés koordináló szerepe Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárostanárral/tanítóval közösen kialakítja az intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtárostanár/tanító és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért. 4. A könyvtárostanár/tanító feladatai A könyvtárostanár/tanító pedagógiai tevékenységet végez, maga is oktat és nevel. Oktatja a könyvtárhasználati ismereteket, az informatika tantárgy egyik lényeges témakörét, előkészíti, vagy megtartja a könyvtár alapú szakórákat. Tehetséget gondoz, amikor felkészíti a tanulókat az olvasási és szövegértő versenyekre, délutáni foglalkozásokat tart, és olvasóvá, könyvtárhasználóvá neveli a diákokat a mindennapokban. A jó könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtárostanár/tanító szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja az intézmény könyvtár-pedagógiai programját. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. 88

89 5. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. Ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a könyvtári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. 6. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral/tanítóval való rendszeres konzultáció, időpont-egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony könyvtári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Korszerű demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, nyomtatott taneszközök, tanulási segédletek és oktatástechnikai apparátus segítse a tanulási folyamatot. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumokat adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, melyek az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelyeket előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. 7. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése A tanulásirányítás tervezésekor mindig pedagógiai feladatban és tanulóban kell gondolkodni. Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiválóak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adunk, amelyek segítik a helyes tanulás-módszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig vegyék kézbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, impresszum). 89

90 A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. A tanulásirányítás normáit úgy kell szerveznünk, hogy alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye. 8. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód "tervezése" Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárostanárnak és a szaktanárnak egyaránt. Ezért nagyon fontos a könyvtárlátogatások gondos előkészítése. Legyen előzetes ismerete a pedagógusoknak a tanulók könyvhöz, olvasáshoz való viszonyulásáról (pozitív, közömbös, negatív attitűdjéről). A tervezéskor vegyük figyelembe a szülői ház, a tanulók otthonról hozott könyvkultúráját. (Egyáltalán van-e ilyen?) A könyvtár bemutató órán felmérhetjük az olvasási és könyvtárhasználati szokásaikat, ill. végezzünk egyéb felméréseket. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. 9. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot - a könyvtári eszköztárra építve - számos háttérinformációval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és - átadásra - szóban és írásban egyaránt - a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. Az eredményes integráció alapvető feltétele a megfelelő színvonalon kidolgozott pedagógiai program, helyi tanterv, melyben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak. Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai programját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy hatékonyan működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); 90

91 korszerű kézikönyvtári állomány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, internet.) A tervezéskor az alapprobléma az adott iskolaszerkezet, a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének és a helyi tanterv elvárásainak egymáshoz illesztése, integrálása. Az integrálás az alábbi feladatokat rója a pedagógusokra: - Általános fejlesztési követelmények meghatározása az 1-4., 5-8. évfolyamokra (a NAT általános fejlesztési követelményeinek adaptálása a helyi sajátosságokhoz) - Célok, feladatok, elvárások megfogalmazása az iskola profilja és kondíciója alapján. - A fejlesztési út konkrét (részletes) követelményeinek megfogalmazása az 1-8. évfolyamra - A NAT alapján az elsajátítandó műveltségtartalmak (tananyag) konkrét leírása évfolyamokra bontva. - A kialakítandó jártasságok, készségek, képességek, kompetenciák megfogalmazása. - A helyi speciális sajátosságok számbavétele. - Az ellenőrzés, mérés, értékelés számára az elsajátítandó jártasságok, képességek és önművelési tanulási technikák meghatározása a 4., 6.,ill. az alsó középfok 8. évfolyamának végére elvárható szintekben. - A könyvtár-pedagógiai program tervezetének elkészítése az iskolatípusnak megfelelően, a teljes képzési ciklusra. Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga többféle megvalósítási lehetőséget kínál, és a fő műveltségterületek mindegyikére érvényes. 10. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. Anyanyelvi kompetencián kívül fejlődjön a szociális kompetenciája a páros vagy csoportos munka során Idegen nyelvi kompetenciája a forráskeresésénél Lényeg kiemelési képessége a különböző feladatok megoldásánál Digitális kulcskompetencia fejlesztése 11. Dokumentumismeret és -használat Ismerje meg a tanuló, és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (Internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). 91

92 Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. 12. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 13. Önművelés Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). 14. Időtervek, órakeretek tervezése A NAT biztosítja a könyvtárhasználati követelmények elsajátításához szükséges időkereteket. Az időkeretek ütemezése - kellő szaktanári egyeztetéssel - a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása könyvtárostanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), Szaktanári feladat a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközeinek megismertetése, amelyet a könyvtárostanárral/tanítóval közösen, könyvtár alapú szakórán valósítanak meg. Az idő- és órakeretek tervezésekor meghatározó az a tény, hogy a könyvtárhasználati követelmények milyen formában épülnek be a helyi tantervbe. A mi intézményünkben az 92

93 informatika és a magyar nyelv és irodalom óra anyagába épül be a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása a következő órakeretekben: Évfolyam Magyar Informatika Összesen nyelv és irodalom I. 2-2 II. 4-4 III IV V VI VII VIII Összesen: Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: - Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai. - Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. - Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia). - Nemzeti alaptanterv. - Az elkészített könyvtár-pedagógiai helyi tanterv. - A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: - önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, - változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), -eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), -egyénhez igazított, differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), - életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). 16. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával, a szakmájához kötődő szakkönyvtárak és a szakmához kapcsolódó könyvtári szolgáltatások használatával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló legyen képes a folyamatok alapos tervezésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. 93

94 Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. 17. A könyvtárhasználati tudás A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű utasításkészletet használnak. 18. A könyvtárhasználat önálló tanulásának zárszakaszában cél, hogy a tanuló: 1. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. 2. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. 3. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő 94

95 segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. 4. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. 5. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 19. Helyi tanterv a kerettanterv alapján A mi intézményünkben az informatika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyak kereteiben gyarapíthatják könyvtári ismereteiket a tanulók. Témaköreink: 1. Könyvtártípusok, információs intézmények és szolgáltatásaik 2. Információkeresés, dokumentum típusok, kézikönyvek 3. A forráskiválasztás és használatának etikai kérdései, bibliográfiakészítés 1-4. évfolyam Befogadó tárgy: 1-2. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom 3-4. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom és Informatika 1. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat Iskolaérettség. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Órakeret 2 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Látogatás az iskolai könyvtárban Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és Válogatás a korosztálynak készült Vizuális kultúra gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvekből: leporellók, Kép és szöveg könyvkölcsönzés; beszélgetés a képeskönyvek, mesekönyvek kompozíciós tanulás szerepéről, fontosságáról, A könyvtárban elvárt viselkedési kapcsolatának a tanuláshoz szükséges szabályok tanulása elemzése. információk kereséséről és Az önálló feladatvégzés kezeléséről). lépéseinek alapozása. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. 95

96 Tudjon igazodni a könyvtárhasználat szabályaihoz Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat Elemi feladat-megoldási műveletek használata. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Órakeret 4 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Tudjon tájékozódni a gyermekkönyvekben a tartalomjegyzékek alapján. Tudjon szócikkeket keresni a gyermeklexikonokban. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék). Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. 96

97 A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végén Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével Segítséggel keresni tud a gyermeklexikon betűrendjében A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. 3. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat Órakeret 4 óra Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretszerzési technikák A tanuló tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, Vizuális kultúra: Képi feladatainak megoldásakor feljegyzések készítése és analógiák keresése a szükség szerint szótárat, felhasználása szóbeli tanult szövegekhez. lexikont használ; beszámolókhoz. Kérdések egyszerű kutatási feladatokat Vázlatkészítés irányítással, megfogalmazása a elvégez, tapasztalatairól tanulás, összefoglalás vázlat látott információra, beszámol; segítségével. ismeretre, élményre információt keres különböző Adatok, információk gyűjtésének, vonatkozóan. típusú szövegekben; célszerű elrendezésének módjai. önállóan, illetve tanítói Alapismeretek a könyvtár tereiről segítséggel digitális és állományrészeiről. A könyvek forrásokat használ; tartalmi csoportjai: szépirodalmi az információkat felhasználja művek, ismeretterjesztő irodalom, új összefüggésben, más kézikönyvek, elektronikus feladathelyzetben; információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi 97

98 és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei a 3. évfolyam végén Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, katalógus Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében 4. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat Órakeret 4 óra Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. A tematikai Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. egység nevelésifejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Vázlatkészítés irányítással, A tanuló tanulás, összefoglalás vázlat Vizuális kultúra: Képi ismeri a tanulási folyamat segítségével. analógiák keresése a alapvető jellemzőit; Ismerkedés különböző tanult szövegekhez. azonosítja az információ információhordozókkal. Kérdések forrásait, ismeri azok Adatok, információk megfogalmazása a kezelését; gyűjtésének, célszerű látott információra, információt keres, kezel elrendezésének módjai. ismeretre, élményre önállóan néhány forrásból; Alapismeretek a könyvtár vonatkozóan. tereiről és állományrészeiről. A Tudja feladataihoz gyakorlottan könyvek tartalmi csoportjai: használni a gyermeklexikonokat, szépirodalmi művek, szótárakat, ismeretterjesztő irodalom, gyermekenciklopédiákat. kézikönyvek, elektronikus Ismerjen gyermekfolyóiratokat, információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, 98

99 címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A továbbhaladás feltételei a 4. évfolyam végén tudjon ismeretet szerezni nem nyomtatott dokumentumokból. Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, lakóhelyi és az iskolai könyvtár, folyóiratok, Katalógusok Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához Tájékozódás szótárakban, gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből, segítséggel, beszámoló a megtalált információról Informatika 1-4. évfolyam A könyvtári informatika témakörben a könyvekhez és egyéb információforrásokhoz való pozitív attitűd kialakítása meghatározó a tanulásmódszertan és a tanulási motiváció alapozása során. Fontos cél, hogy a tanulók az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával tapasztalatokat és élményeket szerezzenek a könyvtárban végezhető szolgáltatásokhoz és tanuláshoz köthető tevékenységekről. A könyvtárhasználóvá nevelés területén kiemelt jelentőségük van a meséknek, a játékos foglalkozásoknak, az alkotó tevékenységeknek. Ezek elsősorban a nyomtatott forrásokhoz kötődnek, de a széleskörű tapasztalatszerzés és a tanulók iskolán kívüli ismereteinek beépítése érdekében helyet kell kapniuk az elektronikus forrásoknak és más, nem hagyományos dokumentumtípusoknak is. A gyermekeknek szánt szépirodalmi és ismeretterjesztő művek széles választéka minden tantárgy számára sok lehetőséget nyújt az egyes témák élményszerű, forrásalapú feldolgozásárára. A játékos foglalkozások során érdemes a könyvtár tereivel, használatának alapjaival, a legelterjedtebb dokumentumtípusokkal, segédkönyvekkel megismertetni a tanulókat. 99

100 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Könyvtári informatika 3-4. évfolyam Órakeret 2-2 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása. Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai. A források azonosító adatainak megállapítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében Könyvek keresése a szabadpolcon szerző, cím, téma szerint. A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok megismerése, betartása. A kölcsönzési folyamat megismerése. Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai Dokumentumtípusok megkülönböztetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek felismerése. Információforrások formai és tartalmi jellemzőinek megismerése. Információforrások használata. A források azonosító adatainak megállapítása. Az egyes információforrások azonosító adatainak megkeresése. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyam végén Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. Magyar nyelv és irodalom: a könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. Erkölcstan: szellemi termékek az emberiség szolgálatában. A tudás hatalma. A világ megismerése. Könyvtár, könyvtári szolgáltatás, szépirodalom, ismeretterjesztő mű, szabadpolc, kölcsönzés, dokumentumtípus. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására Az alapfokú nevelés-oktatás záró szakasza 5 8. évfolyam 100

101 Könyvtári ismereteket befogadó tárgyak: Informatika és Magyar nyelv és irodalom Informatika 5-8. évfolyam Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való 101

102 felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása. Befogadó tantárgy : Informatika Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 5.évfolyam Könyvtári informatika 5-6. évfolyam Órakeret: 5. évfolyam: 2 óra 6.évfolyam : 2 óra Órakeret: 2óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Kapcsolódási pontok Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon). Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, 102

103 Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata. rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentumjellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. 103

104 Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Természetismeret: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - inform ációgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat). Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Vizuális kultúra: tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos 104

105 Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén információk gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok). Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. 5.évfolyam Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 5 Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret 5 óra 105

106 Előzetes tudás A tanulás nélkülözhetetlen színtere és eszköze az iskolai könyvtár és az informatikai bázis. Minden ötödikes tanuló ismerje a könyvtárat, az ottani keresés módját, eszközeit, a főbb kézikönyveket, azoknak a tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsa el az adatgyűjtés, - feldolgozás, a forrásfelhasználás technológiáját tanári, könyvtárosi közreműködéssel. Tartsunk szükség esetén önálló órákat nyelvtanból és irodalomból a tantárgy speciális tanulási eljárásainak megismertetésére, gyakoroltatására. A továbbiakban e képesség fejlesztése folyamatos feladat, melynek ellenőrzése és értékelése azonban önmagában értelmetlen, tehát kerülendő. A tanult szerzők néhány adatát kikerestethetjük a tankönyvből, irodalmi lexikonból a tájékozódás eszközeinek megismerése (és nem az életrajz megtanulása) céljából. Legfontosabb feladatunkhoz, az olvasás megszerettetéséhez csak jó és a tanulók által elfogadott, érdeklődésükre számot tartó, fantáziájukat megmozgató alkotások vezetnek el. A könyvtárban ajánlólistát helyezünk el az iskolai, esetleg a városi könyvtár állományában fellelhető ifjúsági irodalomból. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése. Szövegértelmezés, -magyarázat önállóan, szövegkörnyezetben. Pontosítás egynyelvű szótárakkal, lexikonokkal. Néhány mondatos vélemény szóban vagy írásban az olvasottakról. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése. Anyaggyűjtés a gyermekeknek készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, majd önállóan. Kapcsolódási pontok Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjeleníté s; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései. 106

107 Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához. A Kincskereső c. gyermeklap olvasása. Az önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (könyvkeresés adott témához csoportosan és önállóan). Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus). Kezelésük szabályainak követése tanári útmutatás után önállóan. Anyaggyűjtés a könyvtárban További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a korábbi témakörökből. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására személyes tapasztalatok alapján, más irodalmi és nem irodalmi, verbális hangzó és képi szövegek bevonása a tanár ötletei, a tévé kínálata és a tanulók érdeklődése szerint. Felkészülés kiselőadásra, beszámolóra a szakszavak, fogalmak jelentésének tisztázásával Könyvtári búvárkodás újabb érdekesség után vagy olyan művek kikölcsönzése, amelyek felkeltették az érdeklődést. Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei az 5. évfolyam végén Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék, mese, dokumentum, lírai mű, lexikon, szótár Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz Szótárak, gyermek-lexikonok használata A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). 6. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése órakeret 2 óra 107

108 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása A szövegértési eljárások kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésükre, szerepük megvilágítására a szöveg jelentésének gazdagításában. Próbálkozni lehet ezek együttes felhasználásával saját írásművekben is (kiemelés, betűtípusok stb.). Nem nehéz elfogadtatni a ma diákjával, hogy az ismeretszerzésnek ugyan kitüntetett terepe az iskola, a tanóra, de közel sem egyetlen. A könyvtári tájékozódás, a tantárgyi vagy egyéb gyűjtőmunka, a tanultak kiegészítése több csatornán történhet. Ezek értő, üzembiztos és gazdaságos használatát azonban tanítani, gyakoroltatni kell. Házi feladat is adható internet- vagy sajtófigyeléssel (beszámoló, olvasmánynapló stb. elkészítése). Éljünk bátran ezekkel a tanulók által kedvelt eszközökkel! Motiváltság az ismeretszerzésre. A tanulás általános és az egyes tantárgyak befogadásához nélkülözhetetlen speciális technikáinak alkalmazása. Tájékozottság a könyvtári eligazodásban: információgyűjtés és elrendezés. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok, kézikönyvek használatában. Szabály és meghatározás szerkesztése. Keresés nem csak írásos információhordozóból. Ismeretek/fejlesztési követelmények Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Az anyaggyűjtés forrásai: a sajtótermékek A jegyzetelés egyszerűbb formái A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. A könyvtári gyűjtőmunka és a tantárgyi vizsgálódás technikáinak megismerése, alkotó felhasználása. Tapasztalatszerzés különböző információhordozók (írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus, internet, CD-ROM) működéséről, alkalmazásáról A beszéd értése, a tanári magyarázat követése, tanulás könyvből, más információhordozóból. Felkészülés az ismeretek reprodukálására vázlattal, felelettervvel. A gyűjtött könyvtári és egyéb információk elrendezése, feljegyzése, bevésése. Ismerkedés egynyelvű szótárakkal, diákoknak szánt kézikönyvekkel. Kapcsolódási pontok Szótár, kézikönyv Képzőművészet Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyaggyűjtés, vázlat, jegyzet, jegyzetkészítés elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, , emotikon. Írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus információhordozó, internet, CD-ROM. Szótár, kézikönyv 108

109 A továbbhaladás feltételei a 6. évfolyam végén Anyaggyűjtés segédkönyvekből, sajtótermékekből Jegyzet és vázlat készítése Vizuális információk szerepének megértése A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Befogadó tárgy: Informatika 7-8. évfolyam Évi óraszám 7.osztály: 3 óra 8.osztály: 4 óra A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Könyvtári informatika 7-8. osztály Órakeret 3 óra, 4 óra Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat. 109

110 Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: Írás, szövegalkotás: rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok). Matematika: ismerethordozók használata - könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő 110

111 Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága. Magyar nyelv és irodalom: források megjelölése. Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; 111

112 eredményei a két évfolyamos ciklus végén a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani. 7. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás órakeret 2 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Szoktassuk a tanulókat egyre alaposabb, körültekintőbb tanulásra, szüntelen visszacsatolásra, önellenőrzésre. Adjunk alkalmat az önálló vagy csoportos könyvtári kutatás, felkészülés eredményének bemutatására, újabb problémák tisztázására, vitára, lényeglátásra, összefüggések megtalálására a különböző információhordozókból. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. 112

113 A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei a 7. évfolyam végén Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás, jegyzet A kézikönyvtár funkciójának ismerete Gyűjtőmunka segédkönyvekből Jegyzet és vázlat készítése Beszámoló megadott forrásból 8. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése órakeret 2 óra A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása A tanulás, ismeretszerzés forrásait és módszereit mindig bővíteni kell az egyéni érdeklődésnek és a sajátos emlékezetbe vésési módszerek (látási, hallási, motorikus típus) eredményességének megfelelően a későbbi iskola, majd munkahely igényeire is gondolva. Nem hanyagolható el az élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadtatása sem. Nem elég tehát az egykönyvűség, még a többkönyvűség sem, amikor számos más forrásból is lehet és kell tanulni. Amire azonban újra és újra figyelmeztetni kell a tanulókat: az a korrekt hivatkozás, a források és idézetek, számítógépes programok stb. jogtiszta felhasználása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szellemi munka technikája: tanulási szokások, a forrásalapú tanulás munkamódszerei, hatékony olvasási technikák A mindennapi tájékozódás forrásai és használatuk Kapcsolódási pontok Beszélgetés a tanulási módszerekről 113

114 - sajtótermékek: napilap, hetilap, folyóirat stb. - rádió, televízió, számítógépes hálózat Ki kell terjeszteni a tanulás forrásait és lehetőségeit. Váljék a tanulók természetes szokásává a könyvtár és az egyéb információhordozók használata, a belőlük nyert adatokra való korrekt hivatkozás. Legyenek képesek saját problémáikra és a kapott feladatok elvégzésére anyagot, tényt, példát gyűjteni, azokat rendezni, felhasználni szóban vagy írásban. Önállóan gyakorolni kell az információgyűjtést és a különböző információhordozókból való ismeretszerzést (lexikonok, egynyelvű szótárak, kézikönyvek, internet stb.). Ismeretlen szavak, kifejezések jelentéseinek pontosítása, a tananyag adott szempontú kiegészítése. Elemi gyakorlottság a források megjelölésében. Vázlatkészítés rövidebb szöveg alapján vagy szövegalkotáshoz. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A katalógusok fajtái A tudatos tanulási szokások kialakításában segítő források keresése és feldolgozása Beszélgetés a mindennapi tájékozódási szokásokról A sajtótermékek, a rádió és a televízió híreinek összehasonlítása információs értékük szerint. Sajtófigyelő. Tipikus problémahelyzetek szimulálásával és megoldásával tapasztalatszerzés arról, hogy milyen gyorstájékoztatást nyújt az iskolai és a lakóhelyi könyvtár A tanulók egyéni tapasztalatai Olvasóvá nevelés Olvasónapló vezetése Könyvismertetés Könyvajánlás Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei a 8. évfolyam végén A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén lexikonok, egynyelvű szótárak, kézikönyvek, katalógusok, internet, elővázlat, utóvázlat. A könyvtár tájékoztató eszközeinek használata (kézikönyvtár, katalógusok) Keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban Témafeldolgozás egy-két forrással A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni különböző forrásokra. 114

115 Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának jellemzőit. Médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. 20. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli könyvtári foglalkozások elsődleges célja a könyvek iránti érdeklődés erősítése, olvasóvá nevelés az egyéni érdeklődés figyelembe vételével. További feladatok: A természeti és társadalmi környezettel, emberi élethelyzetekkel, viszonyokkal, magatartásmódokkal, a személyiség értékeivel kapcsolatos ismeretek nyújtása A szövegértés és a szövegértő olvasás fejlesztése Kritikai olvasás kialakítása Az irodalmi művek iránti igény és fogékonyság, az aktív és kreatív befogadás fejlesztése Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzék, valamint az önismeret, önértékelés, empátia, a fantázia, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése. Formájuk alsó tagozatban: Heti rendszerességgel délutáni könyvtári foglalkozások Témájuk: Szépirodalmi művek: A magyar népköltészet és műköltészet prózai és verses alkotásai, klasszikus és kortárs írók művei. Népmesék, népmondák, népdalok, szólások, közmondások, népi regulák, műmesék, elbeszélések, versek, regényrészletek olvasása. Ismeretterjesztő művek: növények, állatok, az ember és a természet viszonya, egészséges életmód, történelmünk kiemelkedő eseményei, személyiségei. Felső tagozatban: ifjúsági regények feldolgozása a tanév során folyamatosan. Feladatlap segítségével páros vagy csoportmunkában, olvasónapló készítése egyéni munkával, olvasmányok feldolgozására játékos vetélkedő rendezése. 3.1 Felhasznált irodalom: A többkönyvű oktatás felé: Könyv és könyvtárhasználati módszerek, példák. (Szerk.: Nagy Attila) Budapest, 1995, OSZK-KMK, 142 p. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest, 1992, Nemzeti Tankönyvkiadó, 336 p. Dán Krisztina: Könyvtárhasználat a NAT-ban, könyvtárhasználat a helyi tantervekben. Könyvtárhasználattan, 1997, 2. sz. Homor Tivadar: Könyvtárpedagógia a helyi tantervekben. Iskolakultúra, 1995, 22. sz p. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) Javaslat. Tervezet. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1996, különszám. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Budapest, 1993, AKG Alapítvány Kiadó. Zsolnay József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Budapest, 1995, ÉKP Központ, 269 p. Zsolnay József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 142 p NAT! január Kerettanterv 115

116 A SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MŰVÉSZETI ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 116

117 117