Az európai polgárok és a válság. Európai Parlament Eurobarométer (EB Parlemètre 74.1) ELEMZÉSI SZINTÉZIS

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A polgárokkal való kapcsolattartás Közvélemény-figyelő egység Brüsszel, október 14. Az európai polgárok és a válság Európai Parlament Eurobarométer (EB Parlemètre 74.1) ELEMZÉSI SZINTÉZIS Lefedett terület: EU-27 ( megkérdezett) Népesség: A 15 év fölötti európai polgárok Módszertan: Személyes interjú (CAPI) Terepmunka: augusztus 26 szeptember 16. TNS opinion I. A VÁLSÁG HATÁSA 8 A. A gazdasági helyzetre gyakorolt hatás 8 B. A foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatás 10 II. A TAGÁLLAMOK REAKCIÓI A VÁLSÁGRA 15 A. Hogyan viselkedtek a tagállamok az európai polgárok szerint? 15 B. Hogyan kellene viselkedniük a tagállamoknak az európai polgárok szerint? 18 C. A válság kezelésére legalkalmasabb szereplők 20 III. PÉNZÜGYI SZOLIDARITÁS VÁLSÁG IDEJÉN 22 A. A tagállamok közötti pénzügyi szolidaritás válságos időkben 22 B. Miért elvárható a pénzügyi szolidaritás? 25 C. Miért nem elvárható a pénzügyi szolidaritás? 26 IV. AZ EURÓ SZEREPE 27 V. INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁSHOZ 30 A. Először csökkenteni kellene az állami kiadásokat, vagy fel kell lendíteni a gazdaságot? 30 B. Hogyan lehet megakadályozni és elkerülni a jövőbeni válságokat? 34 C. Kinek kellene a legtöbbet tennie a megszorító intézkedések terén? 36 VI. VISSZATÉRÉS A NÖVEKEDÉSHEZ, AZ EU KILÁTÁSAI 2020-IG 39 A. Milyen mértékben térünk vissza a növekedéshez? 39 B as kilátások: a válságból való fenntartható kilábalást segítő intézkedések 41 VII. A MAI HELYZET: MI LEGYEN AZ EP KIEMELT POLITIKÁJA? 44

2 A tendenciák elemzéséhez felhasznált Eurobarométer-felmérések: EB 74 Terepmunka: augusztus 26 szeptember 16. Lefedett terület: ember személyes megkérdezése Népesség: A 15 év fölötti európai polgárok TNS opinion az Európai Parlament részére EB 72 Terepmunka: október november Lefedett terület: ember személyes megkérdezése Népesség: A 15 év fölötti európai polgárok TNS opinion az Európai Bizottság részére EB 71 Terepmunka: január 16 február 22. Lefedett terület: ember személyes megkérdezése Népesség: A 15 év fölötti európai polgárok TNS opinion az Európai Parlament részére Megjegyzés: Az olvasónak érdemes szem előtt tartania, hogy a felmérési eredmények becslések, amelyek pontossága ha minden egyenlő a minta nagyságán és az észlelt százalékokon alapul. A körülbelül 1000 interjúból álló mintákkal a valódi százalékok azaz ha az egész népességet megkérdezték volna a következő konfidenciahatárokon belül változnak: Észlelt százalékok vagy 90% 20% vagy 80% vagy 70% 40% vagy 60% 50% Hibahatár +/-1,9 pont +/-2,5 pont +/-2,7 pont +/-3,0 pont +/-3,1 pont

3 Bevezetés Ez a felmérés a második, amelyet az Európai Parlament az európai polgárok körében a válságról készíttetett. Az első felmérésre 2009 január februárjában került sor, a júniusi európai választásokat megelőzően. Az Európai Bizottság azóta az Eurobarométer különböző felmérései során hasonló kérdéseket tett fel a válsággal kapcsolatban. Ebben az elemzésben a második (2010. augusztus szeptemberben végzett) felmérés eredményeit mutatjuk be, a korábbi felmérésekkel összehasonlítva. E két európai parlamenti vizsgálat között az Európai Unió számos kezdeményezés indításával rendeletekkel, európai monetáris alap létrehozásával, gazdasági irányítással, a 2020-ig szóló stratégiával stb. próbálta leküzdeni a válságot. A Parlament némelyik kezdeményezésről különböző átfogó jelentéseken keresztül már kifejtette, illetve hamarosan ki fogja fejteni álláspontját. A következő strasbourgi ülés során (2010. október ) két jelentésről fog határozni: az egyik a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról, a másik a gazdasági irányításról és az EU stabilitásáról szól, különös tekintettel az euróövezetre. A legtöbb tagállam ugyanakkor mélyreható költségvetési reformokat hajtott végre az államháztartási hiány csökkentése érdekében. A fentiek fényében tettünk fel kérdéseket Európa lakosainak a válsággal kapcsolatos aggodalmaikról: Hogyan látják az Unió és a tagállamok válságra adott válaszreakcióit? Mit gondolnak a tagállamok közötti szolidaritásról? Mely szereplők képesek a leginkább szembeszállni a válsággal? Milyen politikai prioritásokról kellene ma uniós szinten döntést hozni? Mi a következő lépés 2020 Európája felé? stb. A TNS opinion kutatóközpont polgárt kérdezett meg személyesen. A vizsgálat eredménye megerősítette, hogy az európai polgárok rendkívüli mértékben aggódnak a válság miatt. Ez már a korábbi Eurobarométer-felmérés során is egyértelművé vált. A legfontosabb megállapítások a következők: - Egyértelmű, hogy az európai polgárok azt szeretnék, ha az Európai Unió és tagállamai összehangoltabban lépnének fel, de nem annyira kívánják ezt, mint 2009 januárjában. - Egyértelműen azt szeretnék, ha a tagállamok aktívabban kezelnék a válságot. - Mivel egyre többen érzik úgy, hogy növekszik a szegénység, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós politikák kidolgozása során az ő közvetlen védelmük kerülne előtérbe: a szegénység és a kirekesztődés kezelése, a fogyasztóvédelem javítása stb. A globális problémákkal, például az éghajlatváltozással szemben előnyben részesítik az ilyen típusú, egyénekre irányuló politikákat. - Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy milyen lépéseket kellene tenni a válság megállítása érdekében: megszorító vagy gazdaságélénkítő intézkedéseket? - A válaszadók elsöprő többsége támogatja a pénzügyi szabályozást és a bankrendszer felügyeletére irányuló intézkedéseket. - Egyértelműen helyeslik a nehéz gazdasági helyzetben lévő uniós tagállamokkal vállalt pénzügyi szolidaritást. - A válaszadók helyeslik a tagállamok gazdasági, adózási és pénzügyi politikáinak közelítését. - Az európai polgárok jelentős hányada képtelen volt határozott választ adni bizonyos átfogó (nemzeti, globális stb.) gazdasági kérdésekre.

4 - Az eredmény a tagállamok (jelentős mértékben eltérő) belső helyzetének megfelelően országok szerint különböző tendenciákat mutat. Nem szabad elfelejteni, hogy az uniós átlagot demográfiai és népességi kritériumok alapján súlyozzák. - A felmérés eredménye szerint az emberek nem biztosak abban, hogy az euró hatékony eszköz a válság leküzdésére. Általános háttér A két vizsgálat eredményeinek jobb megértéséhez fontos, hogy szem előtt tartsuk a terepmunka általános hátterét. Az első vizsgálat idején a válság szót gyakran használták, mivel a média főcímeiben állandóan szerepelt. A második vizsgálat során már nem volt ilyen felfokozott a légkör január-februárban globális pénzügyi válság volt: ekkor jelentkeztek a csődök, az amerikai jelzáloghitel-válság pusztító hatásai, a Madoff-botrány, a pénzügyi összeomlás stb. A nemzetközi helyzetet a nemzetközi szereplők megoldáskeresése uralta, különösen az EU-ban: az Európai Bizottság gazdaságélénkítő javaslatai, az európai bankok támogatására irányuló tervek, az USA-beli beruházások újraindítására vonatkozó tervek stb. A júniusig tartó időszakot az alábbi események jellemezték: a görög válság; az ebből következő vita az Európán belüli szolidaritásról; a görög államháztartás megmentésére irányuló tervek; az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus elindítása; a banki vezetők bérezéséről szóló jogalkotási projektek; szabályozási intézkedések; az EU 2020 stratégia stb. Az időszak egészéről elmondható, hogy a média logikusan többet foglalkozott a válság következményeivel és veszélyeivel, mint az EU és/vagy tagállamai válaszaival vagy válaszkísérleteivel. Az ehhez a vizsgálathoz szükséges terepmunka 2010 nyarán zajlott. Ez részben megmagyarázhatja, hogy a válaszadók esetleg miért nem tudtak mindent felidézni az EU szintjén történtekből. Tartós aggodalom a válság miatt A januári fő tendenciák még mindig tartanak: a válaszadók úgy gondolják, hogy a válság erősebben érintette a gazdaság szintjét, mint a személyes szintet. Gazdasági szintű hatás: A válság hatásairól kérdezve mindkét felmérésben hasonló szintű aggodalmat lehetett tapasztalni. Akárcsak az előző vizsgálatban, ezúttal is a válaszadók 90%-a vélte úgy, hogy a következmények a gazdaság minden szintjén világszinten, európai és országos szinten nagyon vagy elég lényegesek. Személyes szintű hatás: Az európai polgárok személyes helyzetükről kérdezve kevésbé voltak borúlátók januárfebruárban 5 találta úgy, hogy a válság nagyon vagy elég lényeges hatással van a személyes helyzetére szeptemberben 5-uk gondolta így (6 százalékpontos csökkenés), szemben azzal a 4-kal, akik másként vélekedtek. 1 állította, hogy a válság közvetlen következményeként vesztette el a munkahelyét. 40% vélte úgy, hogy egy, a családon kívüli ismerőse aki nem a kollégája a válság közvetlen következményeként vesztette el a munkahelyét. Az emberek úgy érezték, hogy a válságnak a közvetlen környezetükön kívül nagyobb hatása van.

5 Az EU fellépésének kisebb ismertsége, erősebb elvárások a nemzeti kormányokkal szemben Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogyan látják a tagállamok válságra adott válaszintézkedéseit, 4 továbbra is egyéninek látta az intézkedést (2009. januárfebruárhoz képest ez stagnál), szemben az összehangolt intézkedést tapasztaló 3-kal (1 százalékpontos csökkenés). Ebben az utolsó kérdésben az országok között nagy különbségeket lehetett megfigyelni, az arány 2 és 6 között mozgott. Arra a kérdésre, hogy jobban védve éreznék-e magukat, ha a tagállamok összehangoltan intézkednének, a válaszadók 5-a válaszolt igennel (9 százalékpontos csökkenés). Az arány országonként nézve és 7 között mozgott. A válaszadók egyharmada (, +7) mondta azt, hogy jobban védve érezné magát, ha az országa egyéni intézkedéseket hozna (+7). Még mindig többségben voltak azok, akik határozottan jobban örültek volna az összehangolt fellépésnek, de január-február óta csökkent az arányuk. Ami a politikai testületek hatékonyságát illeti a válság elleni fellépésben, a válaszadók kevésbé támogatták a nemzetközi szereplőket, inkább az EU-t és tagállamait részesítették előnyben. Arra a kérdésre, hogy melyik szereplőt tartja a legalkalmasabbnak a válság leküzdésére, júniusban (EP Eurobarométer) a válaszadók 1-a nevezte meg az Európai Uniót, pedig a tagállamait. Most mindkét csoport 2-os arányt ért el, ugyanakkor a többi javasolt szereplő iránti bizalom visszaesett. Az európai polgárok többsége pártolja a tagállamok közötti pénzügyi szolidaritást válságos időkben A válsággal, különösen a görögországi helyzettel kapcsolatban fontos volt felvetni a szolidaritás, illetve a pénzügyi nehézségektől szenvedő más tagállamok pénzügyi megsegítése iránti hajlandóság kérdését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az európai pénzügyi szolidaritási mechanizmusról amelyet elvben az európai polgárok 6-a hatékony eszköznek fogad el a jövőbeni válságok megelőzésére és elkerülésére heves viták után született megállapodás. A válaszadók 4-a elvárhatónak tartja a tagállamok közötti szolidaritást. Közülük 5 a szolidaritás nevében támogatta, 4 pedig hazája gazdasági érdekével indokolta. Ezzel szemben a polgárok 3-a nem kér az ilyen pénzügyi szolidaritásból. Közülük 6 úgy véli, hogy ne a polgárok fizessenek egy másik tagállam gazdasági problémái miatt, 2 szerint viszont ez az országnak nem gazdasági érdeke. A válságból való kilábaláshoz a gazdaságot kell fellendíteni és/vagy az állami kiadásokat kell csökkenteni? Vegyes vélemények. A bevezetett vagy javasolt különféle intézkedések fényében az embereket arról kérdezték, hogy a gazdaság fellendítésére vagy az államháztartási hiány csökkentésére irányuló intézkedéseket kell-e előnyben részesíteni. A válaszokból kitűnt, hogy az EU-n belül nagyon vegyes a közvélemény: 3 a gazdaságélénkítő intézkedések mellett szavazott, 3 viszont az államháztartási hiány csökkentését részesítette előnyben. Érdemes kiemelni, hogy a válaszadók 1-a spontán módon úgy nyilatkozott, hogy egyidejűleg mindkét intézkedésre szükség van.

6 Ez azt mutatja, hogy a döntések összetettségével szembesülve az európai polgárok éppen annyira zavarba jönnek, mint a szakértők. Hogyan kellene ellenőrizni és szabályozni a bankszektort? Milyen pénzügyi hozzájárulást adjanak a bankok? Az EU és a tagállamok szeretnék elkerülni egy újabb rendszerszintű banki válság kialakulását. Széles körű vita indult arról, hogy a bankok hogyan járuljanak hozzá a gazdaság fellendítéséhez. Az európai polgárok erősen támogatták (70%) a pénzpiaci szereplők átalakítására és felügyeletére irányuló intézkedéseket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pénzügyi szabályozási csomagot az EP a szeptemberi ülésén fogadta el. Kevesebben támogatták a banki adó és a pénzügyi tranzakciók utáni adó bevezetését: 4 szavazott mellette, 3 ellene, 2 pedig nem válaszolt. Ez nem feltétlenül meglepő. A vita még csak most kezdődött, és a két ötlethez ellentmondásos értelmezések társulnak a belőlük származó bevétel összegét és felosztását illetően. Az adó szó jelentését szintén figyelembe kell venni. Ebből ugyanis sok válaszadó arra a következtetésre juthatott, hogy az adófizetőként valamilyen módon őt is közvetlenül fogja érinteni a saját pénzügyi műveletei során. Ráadásul ennek a szónak a különböző nyelveken eltérő konnotációi vannak. Milyen tartalmat kapjon a gazdasági kormányzás? A vita éppen csak elkezdődött, és bár uniós és országos szinten egyaránt nagyon intenzíven folyik, még nem látszanak elég tisztán az álláspontok. Úgy tűnt, hogy érdemes az európai polgárokat is megkérdezni a Parlament által ez ügyben elfoglalt álláspontokról. A válaszadókat egy európai gazdasági kormányzat létrehozásáról kérdezték, amely biztosítaná a tagállamok gazdasági, költségvetési és pénzügyi politikáinak összehangolását. Ezt a válaszadók 6-a gondolta hatékonynak, 1 szerint nem hatékony, 1 pedig nem válaszolt. Részletesebben: - A válaszadók 6-a véli úgy, hogy hatékony lenne az EU-tagállamok ösztönzése vagy megbírságolása annak érdekében, hogy kényszerítsék őket az adósságokról és államháztartási hiányokról szóló, közösen megállapított uniós szabályok betartására. - 5 szerint az uniós tagállamok nemzeti költségvetéseinek ismertetése az Európai Bizottsággal hatékony intézkedés lenne a jövőbeni válságok megakadályozására és elkerülésére as kilátások: Módszerek a válságból való fenntartható kilábaláshoz Az Európai Parlament először júniusban szavazott az Európai Bizottság által javasolt úgynevezett EU 2020 stratégiáról, amelyben a Bizottság az EU jövőjéről szóló középtávú elképzeléseit fejtette ki. A válságból kilábalva az EU célja, hogy tíz év leforgása alatt versenyképes, szociális és fenntartható Unióvá váljon. A válaszadókat erről a célról és az elérésének módjáról kérdezték (13 lehetőség közül legfeljebb négyet jelölhettek meg). Gyakran a válaszadók mindennapi életéhez kapcsolódó politikákat választották ki elsőként, ahogyan az Európai Parlament által előnyben részesítendő politikákra vonatkozó kérdés megválaszolásakor is (elemzését lásd alább). A középtávú cél eléréséhez két intézkedéstípust egyértelműen előnyben részesítettek. Az első ilyen politika a befektetés az oktatásba, képzésbe és kutatásba, amely a válaszok 4-ában szerepelt.

7 A második a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásával kapcsolatos, a válaszok 40%-ával. Meg kell jegyezni, hogy a nagyvállalatok és az ipar támogatása csak a válaszok 1-ában szerepelt. Ma a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelése áll az első helyen Ebben a vizsgálatban a Parlmetre szokásos kérdései is szerepeltek, amelyek az Európai Parlament által hosszú évek óta képviselt politikák fontosságát vizsgálják. Ezeket a kérdéseket utoljára január-februárban tették fel. A válság bizonyosan meghatározó szerepet játszott abban, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelésének fontossága jelentősen megnőtt (5, +6 százalékpontos növekedés 7 hónap alatt). Továbbra is egyértelműen ez a legelső prioritás, messze megelőzve a második helyen szereplő fogyasztóvédelmet, amelyet a válaszadók -a nevezett meg (-2 százalékpont). A 7 hónappal ezelőtti felméréshez képest csökkent viszont a polgárok mindennapi életét kevésbé érintő politikák támogatottsága. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem (2) 8 százalékponttal esett vissza (a harmadikról a hatodik helyre), a biztonsági és védelmi politika pedig 7 százalékpontot veszített támogatottságából és -ról 2-ra esett vissza. Az euró válságenyhítő hatásaival kapcsolatos kétségek A válaszadók szerint az euró enyhítette a válság negatív hatásait? Erre 50% nemmel felelt (+5 százalékpont a novemberi eredményhez képest), mondott igent (+8), 1 nem tudta (+3). Nem szabad elfelejteni, hogy az euró válságban betöltött szerepe néhány tagállamban széles körű vita tárgya, szakértői és politikusi körökben egyaránt. Erős vagy gyenge legyen az euró? Előny vagy hátrány? Milyen összefüggések vannak az euró és a kivitelek, illetve az euró és a behozatalok között? Az eredmények azt mutatják, hogy az a három ország, ahol a válaszadók legerősebben támogatták az euró szerepét a válság negatív hatásainak enyhítésében, az euróövezet tagja, ezzel szemben az euró szerepét legkevésbé támogató három ország nem tagja az euróövezetnek.

8 I. A VÁLSÁG HATÁSA A. A gazdasági helyzetre gyakorolt hatás Q2. Ön milyen mértékben gondolja azt, hogy a jelenlegi válságnak hatása van a következőkre? 1) Európai átlag Europeans and the cris is QC2 To what extent do you consider that the current crisis is or is not having an impact on each of the following? Very significant impact Fairly significant impact Not really any impact No impact at all DK The world economy EB 74 EB % 4 40% The European economy EB 74 EB The (NATIONALITY) economy EB 74 EB 71 50% 5 40% 3 Your personal situation EB 74 EB % 3 3 Az európai polgárok nagy többsége (90%) úgy véli, hogy a jelenlegi válságnak lényeges ( nagyon és elég lényeges ) hatása volt a világgazdaságra, az európai és a nemzeti gazdaságra. Az európai polgárok több mint fele (5) úgy érzi, hogy a jelenlegi válság lényeges hatással volt a saját személyes helyzetére.

9 2) A tagállamok közötti különbségek és tendenciák Az Ön saját helyzetére Lényeges hatása van összesen EB 71 EB 74 Kül. EB 74 -EB71 Nincs hatása összesen EB 71 EB 74 Kül. EB 74 -EB71 Nem tudja EB 71 EB 74 Kül. EB 74 -EB71 BG RO DK = -2 PT 6 70% FI % 70% = -1 CZ NL % 70% = -1 CY 7 7 = 2 2 = = LV ES HU = SI = IE 7 70% SE % +6-1 EL = UK 60% EU IT PL % 4 +8 = EE DE AT % BE = FR 6 50% = SK % LT MT LU % Lényeges hatása van : nagyon lényeges hatása" és elég lényeges hatása összesen Nincs hatása : nem igazán van hatása és egyáltalán nincs hatása összesen

10 B. A foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatás Q3. Most következik néhány szituáció, ami mostanában felmerülhetett az Ön vagy a környezetében levők munkahelyi életében. Kérem, mindegyikről mondja meg, hogy az a válság közvetlen következményeként történt meg, hogy megtörtént, de nem a válság közvetlen következményeként, vagy hogy egyáltalán nem történt meg. 1) Európai átlag Europeans and the crisis QC3 Here are some situations that could have arisen recently in your working life or in the working life of those around you. For each of them, please tell me if this has happened as a direct consequence of the crisis, if it has happened but was not a direct consequence of the crisis, or if it has not happened at all.. Yes, as a direct consequence of the crisis No, it has not happened at all DK Yes, but not as a direct consequence of the crisis Not applicable (SPONTANEOUS) Someone you know who is neither related to you nor a colleague has lost his/ her job 40% 40% One of your colleagues has lost his/ her job 2 6 One of your relatives has lost his/ her job 20% 5 You have lost your job/ your partner (husband or wife, partner, etc.) has lost his/ her job 1 6 Az európai polgárok 1-a véli úgy, hogy a válság közvetlen következményeként vesztette el munkahelyét, viszont 40%-uk gondolja azt, hogy egyik ismerőse aki nem a rokona, és nem is a kollégája ugyanezen okból vesztette el a munkahelyét. Az európai polgárok egyötöde (20%) véli úgy, hogy egyik kollégája a válság miatt vesztette el a munkahelyét, 2-uk pedig valamelyik rokonáról gondolja ezt.

11 Az egyén szintjén: a foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatás 1) A tagállamok közötti különbségek Europeans and the crisis You have lost your job/ your partner (husband or wife, partner, etc.) has lost his/ her job. QC3 Please tell me if this has happened as a direct consequence of the crisis, if it has happened but was not a direct consequence of the crisis, or if it has not happened at all. Yes, as a direct consequence of the crisis DK Not applicable (SPONTANEOUS) Yes, but not as a direct consequence of the crisis No, it has not happened at all LV 4 ES 2 6 LT 2 6 EE BG IE 1 4 SK 1 6 CZ 7 RO 3 3 HU 6 DK 70% PT 5 2 UK 1 7 EU EL 5 PL 7 CY 4 4 NL 7 BE 6 20% IT SI 70% 1 AT 6 2 DE 80% SE 7 FI 7 FR 6 1 LU 7 1 MT 6 2 Forrás: EB74/Európai Parlament

12 2) Szociodemográfiai különbségek Ön elvesztette munkahelyét/partnere (férje, felesége, élettársa stb.) elvesztette munkahelyét Igen összesen Nem, egyáltalán nem történt meg Nem jellemző (spontán) Nem tudja EU Férfi 1 6 Nem Nő Életkor Tanulmányok vége Még tanul Háztartás összetétele % Önálló vállalkozó 7 Vezető 8 - Egyéb szellemi 1 7 A válaszadók foglalkozású foglalkoztatási skálája Fizikai munkás 1 7 Háztartásbeli Munkanélküli 5 Nyugdíjas 6 2 Nehézséget okoz a számlák kifizetése A válságnak hatása van a személyes helyzetére Diák 5 2 Szinte mindig Időről időre 2 60% Szinte soha 1 7 Lényeges hatása van 2 5 Nincs hatása 7 -

13 A család szintjén: a foglalkoztatási helyzetre gyakorolt hatás 1) A tagállamok közötti különbségek Europeans and the crisis One of your relatives has lost his/ her job. QC3 Please tell me if this has happened as a direct consequence of the crisis, if it has happened but was not a direct consequence of the crisis, or if it has not happened at all. Yes, as a direct consequence of the crisis DK Not applicable (SPONTANEOUS) Yes, but not as a direct consequence of the crisis No, it has not happened at all LV 5 3 LT 50% 3 IE 50% 2 ES 4 5 0% EE 40% 4 HU BG SK 2 4 RO CZ % CY 3 5 EL 2 5 IT EU UK 2 6 PT 20% 1 60% SI 1 6 DK 1 6 FR 1 6 NL 1 7 SE 7 PL 1 7 DE 7 AT 6 MT 7 LU 7 FI BE 1 7 Forrás: EB74/Európai Parlament

14 2) Szociodemográfiai különbségek Egyik rokona elvesztette a munkahelyét Igen összesen Nem, egyáltalán nem történt meg Nem jellemző (spontán) Nem tudja EU Férfi 3 6 Nem Nő 60% Életkor % Tanulmányok vége Még tanul Háztartás összetétele % % Önálló vállalkozó 2 6 Vezető 2 7 Egyéb szellemi A válaszadók foglalkoztatási skálája Nehézséget okoz a számlák kifizetése A válságnak hatása van a személyes helyzetére 3 6 foglalkozású Fizikai munkás 3 6 Háztartásbeli 3 5 Munkanélküli 4 4 Nyugdíjas 2 6 Diák 2 6 Szinte mindig 5 3 Időről időre 4 50% Szinte soha 2 70% Lényeges hatása van 4 50% Nincs hatása 2 7

15 II. A TAGÁLLAMOK REAKCIÓI A VÁLSÁGRA A. Hogyan viselkedtek a tagállamok az európai polgárok szerint? Q5. Ön szerint jelen pillanatig, ahhoz, hogy a pénzügyi és gazdasági válsággal szembeszálljanak, a különböző európai uniós tagállamok... 1) Európai átlag The Europeans and the crisis QC5 Would you say that up until now, to face the crisis, the various EU Member States have? Tended to act individually DK Tended to act in a coordinated way with the other EU countries EB 74 August - Sept EB 71 Jan. -Feb EB71.1 EB74.1 Különbség százalékpontban Inkább egyénileg intézkedtek 4 4 = Összhangban intézkedtek a többi európai uniós országgal Nem tudja Az európai polgárok 4-a véli úgy, hogy az Európai Unió tagállamai inkább egyénileg intézkedtek, hogy a válsággal szembeszálljanak azaz pontosan ugyanannyian, mint január-februárban. Az európai polgárok 3-a (a január-februári eredményhez képest 1 százalékpontos csökkenés) gondolja úgy, hogy az Európai Unió tagállamai összehangoltan intézkedtek.

16 2) A tagállamok közötti különbségek Reactions to the crisis QC5 Would you say that up until now, to face the crisis, the various EU Member States have? Tended to act in a coordinated way with the other EU countries DK Tended to act individually FI 6 2 MT CZ 5 3 CY 5 3 EL 4 4 HU 4 40% EE ES IT 4 2 SI 4 4 AT 4 4 SK 4 5 BE 4 5 DE LU PL EU SE PT BG 3 NL 3 5 LV 3 5 LT 2 4 IE 2 4 FR 2 5 RO 2 3 DK UK Forrás: EB74/Európai Parlament

17 EU-27 3) Országonkénti tendenciák Inkább egyénileg intézkedtek EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 Összhangban intézkedtek a többi európai uniós országgal Kül. EB 71 EB 74 EB 74 - EB71 Nem tudja EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 FI MT IE NL DK SE SK = -5 AT BE IT 40% CY SI = RO EE DE 40% HU 4 4 = 4 40% EL 4 4 = CZ = +1 EU = BG % LT ES UK PT PL LU FR LV 50% Az uniós szintű eredmények relatív stabilitása jelentős országok közötti különbségeket takar a két felmérést összehasonlítva. Lettországban, Bulgáriában, Portugáliában és Franciaországban drámai mértékben megnőtt azoknak az aránya, akik szerint a tagállamok egyénileg intézkedtek: a növekedés +5- től +35 százalékpontig terjedt. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a tagállamok összehangoltan intézkedtek, kisebb mértékben ugyan, de szintén nőtt Lettországban, Finnországban, Máltán, Írországban és Hollandiában, százalékponttal.

18 B. Hogyan kellene viselkedniük a tagállamoknak az európai polgárok szerint? Q6. Ön mint állampolgár, azt mondaná, hogy Ön jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha... 1) Európai átlag Reactions to the crisis - EU 27 QC6 As a citizen would you say that you would be better protected in the face of the current crisis if? 70% EB 71 EB 74 60% 6 50% 5 (-9) 40% (+7) 2 20% 0% (OUR COUNTRY) adopted measures and applied them in a coordinated way with the other EU countries (OUR COUNTRY) adopted measures and applied them individually Országunk a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket, és alkalmazná azokat Országunk intézkedéseket hozna, és egyénileg alkalmazná azokat EB 71 EB 74 Különbség százalékpontban Nem tudja 1 +2

19 Arra a kérdésre, hogy jobban védve éreznék-e magukat, ha a tagállamok összehangoltan intézkednének, a válaszadók 5-a válaszolt igennel (9 százalékpontos csökkenés). Az arány országonként nézve és 7 között mozgott. A válaszadók egyharmada (, +7) mondta azt, hogy jobban védve érezné magát, ha az országa egyéni intézkedéseket hozna. Még mindig többségben voltak azok, akik határozottan jobban örültek volna az összehangolt fellépésnek, de január-február óta csökkent az arányuk. 2) A tagállamok közötti különbségek Reactions to the crisis QC6 As a citizen would you say that you would be better protected in the face of the current crisis if? (OUR COUNTRY) adopted measures and applied them in a coordinated way with the other EU countries DK (OUR COUNTRY) adopted measures and applied them individually FI 7 2 EE ES 6 1 CY 6 2 HU 6 2 LT BE 6 3 NL 60% 3 IT 60% 2 SK 5 3 SI EL 5 3 MT DK 5 3 FR DE 5 1 PT CZ 5 3 EU LU 5 3 BG IE 50% 2 2 AT 4 4 PL 4 20% LV 4 4 SE RO 4 2 UK 1 5 Forrás: EB74/Európai Parlament

20 C. A válság kezelésére legalkalmasabb szereplők Q7. Az Ön véleménye szerint a következő szereplők közül melyik képes arra, hogy a leghatékonyabban foglalkozzon a válság következményeivel? 1) Európai átlag Az európai polgárok fele szerint a válság leküzdésére legalkalmasabb szereplő vagy az EU (2), vagy a nemzeti kormány (2). Most capable actors QC7 In your opinion, which of the following is best able to take effective actions against the effects of the crisis? EB 71 Janv.-Febr.2009 EB 74 August - Sept The European Union 1 2 The (NATIONALITY) Government 2 The International M onetary Fund (IMF) The G20 (EB 74) The G8 (EB 71) 2 The United States 1 DK None (SPONTANEOUS) Other (SPONTANEOUS) 0% 1 20% 2 EB jan.-feb. EB szept. Különbség százalékpontban Az Európai Unió A nemzeti kormány Az Egyesült Államok 1-9 A G20 (EB74) A G8 (EB71) 2-12 A Nemzetközi Valutaalap +3 Egyéb = Egyik sem -1 Nem tudja =

21 2) A tagállamok közötti különbségek Az országos átlagok általában összhangban vannak az uniós átlaggal, két megdöbbentő adat kivételével: Csehországban a nagy többség úgy véli, hogy a G20 a legalkalmasabb szereplő a válság következményeinek kezelésére (40%). A britek egyötöde (20%) nem válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók 3-a nevezte meg a nemzeti kormányt, -uk az Európai Uniót. Az Európai Unió A (NEMZETI) kormány A Nemzetközi Valutaalap (IMF) A G8 A Egyik sem Az Egyesült Államok NT G20 (SPONTÁN) EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 EB 71 IE % % MT 2 40% FI = IT 20% % ES BE = = PT FR = LT = = NL % EU = -1 LV SE = PL % SK = AT DK BG = DE = +2 CY SI = +9 RO = UK % +7-2 EL = 1-7 HU CZ % EE LU EB 74 Kül. EB 74 - EB71 EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 EB 71 EB 74 Kül. EB 74 - EB71 EB 71 EB 74 K ül. E B 74 - E B7 1

22 III. PÉNZÜGYI SZOLIDARITÁS VÁLSÁG IDEJÉN A. A tagállamok közötti pénzügyi szolidaritás válságos időkben Q10. Milyen mértékben ért egyet a következő kijelentéssel: Válság idején (ORSZÁGUNKTÓL) elvárható, hogy pénzügyi segítséget nyújtson olyan másik EU-tagállamnak, amelyik súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel néz szembe. 1) Európai átlag Szinte minden második európai polgár (4) úgy gondolja, hogy válságok idején elvárható a tagállamok közötti pénzügyi szolidaritás. Öt európai polgár közül majdnem kettő (3) nem ért egyet ezzel az állítással. Financial solidarity between Member States in times of crisis QC10 To what extent you agree or disagree with the following statement: In times of crisis, it is desirable for (OUR COUNTRY) to give financial help to another EU Member State facing severe economic and financial difficulties. Total 'Disagree' Total 'Agree' 39 % 49 % 12 % DK Egyetért összesen: a teljes mértékben egyetért és az inkább egyetért válaszok összesen Nem ért egyet összesen: az inkább nem ért egyet és az egyáltalán nem ért egyet válaszok összesen Forrás: EB74/Európai Parlament

23 2) A tagállamok közötti különbségek Solidarity in times of crisis QC10 To what extent you agree or disagree with the following statement: In times of crisis, it is desirable for (OUR COUNTRY) to give financial help to another EU Member State facing severe economic and financial difficulties. Totally agree Tend to agree DK Tend to disagree Totally disagree CY DK SE BE 1 50% 2 LU FI 4 2 PT NL 4 2 EE 4 2 AT IE IT PL FR % ES UE EL 40% 2 1 MT DE UK LT 2 2 LV 2 2 SK HU 3 2 CZ 3 2 RO SI BG Forrás: EB74/Európai Parlament

24 3) A pénzügyi szolidaritás vagy annak hiányának okai Elvárható-e a tagállamok közötti pénzügyi szolidaritás? Teljes mértékben egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja A pénzügyi szolidaritás elvárható Miért? A pénzügyi szolidaritás nem elvárható Miért? A tagállamok közötti európai szolidaritás nevében 5 Ne a hazám állampolgárai fizessenek meg egy másik EU-tagállam gazdasági problémái miatt 6 Országunk gazdasági érdeke, hogy segítsen egy másik EUtagállamnak 4 Országunknak nem gazdasági érdeke, hogy segítsen egy másik EUtagállamnak 2 Egyéb Egyéb Nem tudja Nem tudja

25 B. Miért elvárható a pénzügyi szolidaritás? Ezt a kérdést a válaszadók közül annak a 4-nak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy egy másik tagállam pénzügyi megsegítése elvárható ( teljesen egyetért és inkább egyetért válaszok). Q11. Mi a fő oka annak, amiért Ön úgy gondolja, hogy országunktól elvárható, hogy pénzügyi segítséget nyújtson olyan másik EU-tagállamnak, amelyik súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel néz szembe? 1) Európai átlag Financial solidarity between Member States in times of crisis QC11 What is the main reason why you think it is desirable that (OUR COUNTRY) gives financial help to another EU Member State facing severe economic and financial difficulties? In the name of European solidarity between Member States It is in the economic interests of (OUR COUNTRY) to help another EU Member State DK 12 % Total 'Disagree' Total 'Agree' 39 % 49 % It is desirable that (our country) gives financial help to another EU Member State 51 % 44 % Egyetért összesen: a teljes mértékben egyetért és az inkább egyetért válaszok összesen Nem ért egyet összesen: az inkább nem ért egyet és az egyáltalán nem ért egyet válaszok összesen Forrás: EB74/Európai Parlament 2) A tagállamok közötti különbségek DK 3 % a. A tagállamok közötti európai szolidaritás nevében (5): - 22 országban ez volt a többségi ok. Other (Spontaneous) 2 % - A legtöbben a luxemburgi, görög és ciprusi válaszadók közül (a három országban 7-ban) nyilatkoztak úgy, hogy a tagállamok közötti európai szolidaritás nevében kell segíteni, utánuk következtek a bolgárok (6) és a szlovének (6). b. Az ország gazdasági érdeke (4): - A szolidaritást elvárhatónak gondoló európai polgárok között (az összes válaszadó 4-a) öt tagállamban voltak többségben azok, akik szerint ez az országuknak gazdasági érdeke: az Egyesült Királyságban (6), Németországban (5), Írországban (5), Hollandiában (50%) és Csehországban (4).

26 Miért nem elvárható a pénzügyi szolidaritás? Ezt a kérdést a válaszadók közül annak a 3-nak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy egy másik tagállam pénzügyi megsegítése nem elvárható ( inkább nem ért egyet és egyáltalán nem ért egyet válaszok). Q12. Mi a fő oka annak, amiért Ön úgy gondolja, hogy országunktól nem várható el, hogy pénzügyi segítséget nyújtson olyan másik EU-tagállamnak, amelyik súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel néz szembe? 1) Európai átlag Financial solidarity between Member States in times of crisis QC12 What is the main reason why you think it is not desirable that (OUR COUNTRY) gives financial help to another EU Member State facing severe economic and financial difficulties? DK 12 % Citizens should not have to pay for the economic problems of the other EU Member States Total 'Agree Total 'Disagree' 49 % 39 % It is not desirable that (our country) gives financial help to another EU Member State 66 % 25 % It is not in the economic interest of (OUR COUNTRY) to help another EU Member State DK 3 % Other (Spontaneous) 6 % Egyetért összesen: a teljes mértékben egyetért és az inkább egyetért válaszok összesen Nem ért egyet összesen: az inkább nem ért egyet és az egyáltalán nem ért egyet válaszok összesen Forrás: EB74/Európai Parlament 2) A tagállamok közötti különbségek a. Ne az ország fizessen meg egy másik EU-tagállam gazdasági problémái miatt (6): - 26 tagállamban voltak többségben azok a válaszadók, akik szerint nem az ő országuknak kellene megfizetnie egy másik EU-tagállam gazdasági problémái miatt. - A legnagyobb többséget a szlovén (8), a német (8) és a szlovák (8) válaszadók között kapta az a válasz, hogy nem az ő országuknak kellene megfizetnie egy másik EUtagállam gazdasági problémáiért. b. Országunknak nem gazdasági érdeke (2): - A pénzügyi szolidaritást nem elvárhatónak gondoló európai polgárok között (az összes válaszadó 3-a) csak a görögök körében voltak többségben azok, akik ezt azzal indokolták, hogy országuknak nem gazdasági érdeke.

27 - Utánuk következtek a britek (4) és a lettek (4), akik a többiekhez képest szintén nagyobb arányban vélekedtek úgy, hogy ez az országuknak nem gazdasági érdeke. IV. AZ EURÓ SZEREPE Q4. Meg tudná mondani, hogy Ön milyen mértékben ért egyet a következő kijelentéssel: Összességében az euró enyhítette a jelenlegi válság negatív hatásait. 1) Európai átlag Euro - EU 27 QC4 Could you tell me to what extent you agree or disagree with the following statement: Overall the euro has mitigated the negative effects of the current crisis. 60% 50% Total 'Agree' Total 'Disagree' DK % 40% % 1 1 0% EB 71 January - February 2009 EB 72 October - November 2009 EB 74 September - October 2010 Egyetért összesen: a teljes mértékben egyetért és az inkább egyetért válaszok összesen Nem ért egyet összesen: az inkább nem ért egyet és az egyáltalán nem ért egyet válaszok összesen EU-27 EB jan.-feb. EB okt.-nov. EB szept.-okt. Kül. százalékpontban az EB71/EB74 között Egyetért összesen Nem ért egyet összesen % +6 Nem tudja EB72/Európai Bizottság (2009. okt.-nov.): QC5 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: Összességében az euró enyhítette a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság negatív hatásait.

28 2) A tagállamok közötti különbségek Euro - EU 27 QC4 Could you tell me to what extent you agree or disagree with the following statement: Overall the euro has mitigated the negative effects of the current crisis. Totally agree DK Total 'Disagree' SK 5 3 FI 50% 3 IT 4 4 EL 4 4 AT 4 4 BE 4 50% LU 4 4 ES 4 4 PT % IE CY 3 5 NL 3 5 RO 3 2 DK 1 4 MT 1 4 HU 1 4 EU27 EU % DE FR SI 2 6 EE CZ 2 6 LT LV PL 2 4 SE 20% 2 5 BG 20% 4 3 UK Forrás: EB74/Európai Parlament

29 3) Tendenciák tagállamok szerint Euró Nem ért egyet összesen Nem tudja Nem tudja EB 72 EB 74 EB 72 EB 74 EB 72 EB 74 Kül. Kül EB 74 - EB 74 - okt.- szept.- okt.- szept.- okt.- szept.- EB72 EB72 nov. okt. nov. okt. nov. okt. Kül. EB 74 - EB72 ES = +2 RO IT = DK DE BG 2 20% EU % AT FI 60% 50% IE LT PL SK EL BE % 50% CZ UK % LU % SE 3 20% LV NL CY = FR PT % EE MT HU SI 50% Meg kell jegyezni, hogy az a három ország (Szlovákia, Finnország és Olaszország), ahol a legtöbb válaszadó úgy véli, hogy az euró enyhítette a válság negatív hatásait, az euróövezet tagja. Az a három ország viszont (Egyesült Királyság, Svédország és Bulgária), ahol a legtöbb válaszadó értett egyet ennek az ellenkezőjével, nem tagja az euróövezetnek. Megjegyzés: Az euróövezet tagjait sötétszürke kiemeléssel jelöltük.

30 V. INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁSHOZ A. Először csökkenteni kellene az állami kiadásokat, vagy fel kell lendíteni a gazdaságot? Q8. Ön személy szerint mit mondana, ahhoz, hogy gyorsan kilábaljanak a válságból, az EUtagállamoknak először csökkenteniük kellene az állami kiadásokat, vagy először a gazdaságot fellendítő intézkedésekbe kellene befektetniük? 1) Európai átlag Reactions to the crisis QC8 Personally, would you say that to emerge from the crisis rapidly, EU Member States should first reduce their public spending or should they first invest in measures to boost the economy? Both equally (Spontaneous) NSP First invest in measures to boost the economy 19 % 38 % First reduce their public spending 35 % Forrás: EB74/Európai Parlament Érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók közel egyötöde (1) spontán módon azt nyilatkozta, hogy a gazdaság fellendítését és az állami kiadások csökkentését egyaránt prioritásként kell kezelni.

31 PT DE SK SI ES LU AT EL EE CY EU27 FR IT HU UK CZ MT BE PL BG IE LV RO NL SE FI LT DK 2) A tagállamok közötti különbségek Reactions to the crisis QC8 Personally, would you say that to emerge from the crisis rapidly, EU Member States should first reduce their public spending or should they first invest in measures to boost the economy? % % 20% 40% 50% 60% 70% 80% Forrás: EB74/Európai Parlament First invest in measures to boost the economy First reduce their public spending Both equally (SPONTANEOUS) DK % 5 6 6

32 a) Először fellendíteni a gazdaságot (3): A gazdaság fellendítésének elsőbbsége 18 tagállamban kapott többséget. Dániában (6), Litvániában (6) és Finnországban nagy többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint a gazdaság fellendítésére irányuló intézkedésekkel lehet gyorsan kilábalni a válságból. Az ezt állító válaszadók aránya Portugáliában (2), Németországban (2), Spanyolországban és Ausztriában (mindkét helyen 3) volt a legalacsonyabb. b) Először csökkenteni az állami kiadásokat (3): Az állami kiadások csökkentése mint első intézkedés a 27 tagállam közül négyben kapott többséget: Észtországban (4, szemben a gazdaság fellendítését választó 3-kal), Franciaországban (4, 3 ellenében), Szlovéniában (3, ellenében) és Szlovákiában (50%, ellenében). Az ezt választó válaszadók száma Spanyolországban (2), Litvániában (2) és Bulgáriában (2) volt a legalacsonyabb. 3) Szociodemográfiai különbségek A gazdaságot fellendítő intézkedéseket azok a válaszadók részesítik előnyben, akik: - fiatalok, - hosszabb ideig tanultak, - többnyire vezetők, - a baloldalra sorolják magukat, - az államtól azt várják, hogy a válságból való kilábalás érdekében a többi tagállammal összehangoltan intézkedjen. Érdemes megemlíteni, hogy azok, akiket saját bevallásuk szerint a válság személyesen is érintett, nagyobb arányban részesítik előnyben a gazdaságélénkítő intézkedéseket (4-ban, szemben az állami kiadások csökkentését választó 3-kal). Ugyanez igaz azokra is, akik szerint az euró enyhítette a válság negatív következményeit: ők 4-ban választották a gazdaság élénkítését, -ban az állami kiadások csökkentését. Ezzel szemben az állami kiadásokat csökkentő intézkedéseket a leggyakrabban azok a válaszadók választották, akik: - idősebbek, - rövidebb ideig tanultak, - önálló vállalkozók, fizikai munkások vagy nyugdíjasok, - a jobboldalra sorolják magukat, - azt várják az államtól, hogy önállóan lábaljon ki a válságból. Azoknál a válaszadóknál, akik a jobb-bal skálán középre helyezték el magukat, ugyanilyen eredmények születtek, de a gazdaságot fellendítő intézkedéseket valamivel többen választották (3), mint az állami kiadások csökkentésére irányuló intézkedéseket (3)

33 Nem Életkor Tanulmányok vége A válaszadók foglalkoztatási skálája Először befektetni a gazdaságot fellendítő intézkedésekbe Először csökkenteni az állami kiadásokat Mindkettő egyformán (spontán) Nem tudja EU Férfi 40% 3 1 Nő % % % Még tanul Önálló vállalkozó Vezető 4 1 Egyéb szellemi foglalkozású 4 20% Fizikai munkás % Háztartásbeli 3 1 Munkanélküli 40% 1 Nyugdíjas 3 20% Diák Hová helyezi el önmagát a jobb-bal skálán? Bal % Közép Jobb Mitől várja a nagyobb védelmet? (Q6) A válságnak hatása van a személyes helyzetére (Q2) Az euró szerepe a válságban (Q4) Egyéni intézkedéseket vár az államtól A többi tagállammal összehangolt intézkedéseket vár az államtól Lényeges hatása van Nincs hatása Enyhítette a negatív hatásokat Nem enyhítette a negatív hatásokat Forrás: EB74/Európai Parlament

34 B. Hogyan lehet megakadályozni és elkerülni a jövőbeni válságokat? Q14. Az európai intézményeken belül most tárgyalnak bizonyos intézkedésekről, amelyek célja a jövőbeni válságok megakadályozása és elkerülése. A következő intézkedések mindegyikéről, kérem, mondja meg, mit gondol, hatékony lenne vagy sem a jövőbeni válságok megakadályozása és elkerülése tekintetében. 1) Európai átlag Reactions facing the crisis QC14 Certain measures aimed at preventing and avoiding future crises are currently being discussed within the European institutions. For each of these measures, please tell me whether you think it would be effective or not in preventing and avoiding future crises. Total "very effective and "fairly effective" Stricter regulation and supervision of financial market players (for example, regulating traders bonuses) 70% The creation of a European monetary fund which would intervene if an EU Member State faced severe economic and financial difficulties 6 Encourage or financially penalise EU Member States to force them to comply with jointly defined EU rules on debt and public deficits 6 Improve consultation between EU Member States when drafting their national budgets 6 Establishing European economic governance, ensuring the coordination of the economic, budgetary and financial policies of all EU M ember States 6 Present EU Member States national budgets to the European Commission 5 Introducing a banking tax and a tax on financial transactions 4 0% 20% 40% 50% 60% 70% 80% Forrás: EB74/Európai Parlament Az európai polgárok erősen támogatták (70%) a pénzpiaci szereplők átalakítására és felügyeletére irányuló intézkedéseket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pénzügyi szabályozási csomagot az EP a szeptemberi ülésén fogadta el. Kevesebben támogatták a banki adó és a pénzügyi tranzakciók utáni adó bevezetését: 4 szavazott mellette, 3 ellene, 2 pedig nem válaszolt. Ez nem feltétlenül meglepő. A vita még csak most kezdődött, és a két ötlethez ellentmondásos értelmezések társulnak a belőlük származó bevétel összegét és felosztását illetően. Az adó szó jelentését szintén figyelembe kell venni. Ebből ugyanis sok válaszadó arra a következtetésre juthatott, hogy az adófizetőként valamilyen módon őt is közvetlenül fogja érinteni a saját pénzügyi műveletei során. Ráadásul ennek a szónak a különböző nyelveken eltérő konnotációi vannak.

35 EU-27 Hatékony összesen Nem hatékony összesen Nem tudja A pénzpiaci szereplők szigorúbb szabályozása és felügyelete (például a kereskedők bónuszainak szabályozása) Európai pénzügyi alap létrehozása, amely közbeavatkozna, ha egy EU-tagállam súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel nézne szembe Az EU-tagállamok ösztönzése vagy bírságolása, hogy kényszerítsék őket az adósságokról és államháztartási hiányokról szóló, közösen megállapított EU-szabályok betartására Az EU-tagállamok közötti konzultáció javítása, amikor nemzeti költségvetéseiket tervezik Európai gazdasági kormányzat létrehozása, amely biztosítja az összes EU-tagállam gazdasági, költségvetési és pénzügyi politikáinak koordinálását Az EU-tagállamok nemzeti költségvetéseinek bemutatása az Európai Bizottságnak Banki adó és pénzügyi tranzakciók utáni adó bevezetése 70% % 4 3 2

36 C. Kinek kellene a legtöbbet tennie a megszorító intézkedések terén? Q9. Véleménye szerint (ORSZÁGUNKBAN) a következők közül kinek kellene a legnagyobb erőfeszítéseket tennie a megszorító intézkedéseket illetően? 1) Európai átlag Reactions to the crisis QC9 In your opinion in (OUR COUNTRY), which of the following should make the biggest effort in terms of austerity measures? Yourself/ European citizens NSP Leaders of big companies and industry Small and medium sized businesses (SMEs) 7 % 6 % 34 % 21 % Public services 24 % All at the same time (SPONTANEOUS) Forrás: EB74/Európai Parlament

37 2) A tagállamok közötti különbségek Reactions to the crisis QC9 In your opinion in (OUR COUNTRY), which of the following should make the biggest effort in terms of austerity measures? Leaders of big companies and industry Public services Small and medium sized businesses (SMEs) Yourself/ European citizens All at the same time (SPONTANEOUS) DK FR 5 2 SK 4 20% 1 UK 4 2 NL BE LU CZ HU EL FI 2 1 LT EU RO 3 1 SE ES 1 IT 2 3 DE IE DK PT PL 2 20% 2 AT EE SI 20% 3 3 MT 20% 3 2 CY BG 1 3 LV 60% Forrás: EB74/Európai Parlament

38 A nagyvállalatok és az ipar vezetői EU-27 MAXIMUM MINIMUM Mindenki egyszerre 2 A közszolgálat 2 Nem tudja A kis- és középvállalkozások (kkv-k) Ön saját maga/az európai állampolgárok FR 5 SK 4 UK 4 DE 3 MT 3 CY 3 LV 60% BG 3 SI, EL 3 MT 2 IE 1 LT 1 AT 1 IT PL, PT NL 1 DK 1 CY LV BG 1 CY 1 FR, LT NL, UK LV MT ES, IT LU, HU, NL 1 EL, CY SI BE, SK CY LU MT, SE, UK DE, PT MT, BG, EL HU, IT, RO

39 VI. VISSZATÉRÉS A NÖVEKEDÉSHEZ, AZ EU KILÁTÁSAI 2020-IG A. Milyen mértékben térünk vissza a növekedéshez? Q15. Amikor a növekedéshez való visszatérésről van szó az Ön országában, a következők közül melyik vélemény áll legközelebb az Önéhez? 1) Európai átlag A return to growth QC15 When it comes to a return to growth in (OUR COUNTRY), which one of the following opinions is closest to your own? We are already returning to growth 13 % NSP 7 % A return to growth will start in the coming years 37 % A return to growth will start in the coming months 17 % 26 % The crisis is going to last for many years Forrás: EB74/Európai Parlament