Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Átírás

1 Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája NYÍRBÁTOR EUROST HUNGARY PÉNZÜGYI ÉS SZERVEZÉSI TANÁCSADÓ BT ART-VITAL TERVEZ, ÉPÍT ÉS KERESKEDELMI KFT 2009.MÁJUS

2 Tartalomjegyzék 1 A város szerepének meghatározása A város történet bemutatása A város szerepe a településhálózatban A Nyírbátori kistérség A város dinamikája A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján Összefoglalás A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Elérhet ség Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Kereskedelem, vendéglátás Idegenforgalom Nyírbátor demográfiai jellemz i Népesség Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás Iskolázottság Környezet Természeti környezet Épített környezet, településszerkezet Turisztikai vonzer k Lakásállomány Települési infrastruktúra Közüzemi víz- és szennyvízhálózat Gázhálózat Elektromos és vonalas hálózatok Belterületi utak Felszíni csapadékvíz-elvezetés Szemétszállítás Nyírbátor közösségi szolgáltatásai Az oktatás intézményei... 33

3 2.7.2 Egészségügyi és szociális szolgáltatások Kultúra és közm vel dés Állami, igazságszolgáltatási és hatósági funkciók Összefoglaló értékelés és SWOT analízis A városrészek elemzése Az egyes városrészek bemutatása és elemzése Városközpont Víztorony környéki lakóterület Az Ipari Park városrész Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet Északi lakóterület A Széna téri turisztikai centrum A Délnyugati lakóterület Déli iparterület Összefoglaló értékelés Stratégiai fejezet Nyírbátor hosszú távú jöv képe Stratégiai célhierarchia Tematikus célok Városrészi célok Az akcióterületek kijelölése A Városközpont akcióterület A Víztorony akcióterület Az Ipari Parki akcióterület A Vasútállomás környéki akcióterület Az Északi lakóterületi akcióterület A Széna réti turisztikai centrum akcióterület A Délnyugati lakóterületi akcióterület A Déli iparterületi akcióterület Az akcióterületek rangsorolása A stratégia koherenciája, konzisztenciája A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz Az stratégia koherenciája

4 4.4.3 A célrendszer illeszkedése a környezeti állapothoz Az stratégia illeszkedése a településrendezési tervhez A stratégia megvalósítása Ingatlangazdálkodási terv Városközpont Víztorony környéki lakóterület Az Ipari Park városrész Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet Északi lakóterület A Széna réti turisztikai centrum A Délnyugati lakóterület Déli iparterület A város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása Tervalku Marketingstratégia A funkcióvesztett épületek hasznosítása Partnerség A megvalósítás szervezete A településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja Az Északi Lakóterület antiszegregációs terve Szegregátumok területi azonosítása Antiszegregációs helyzetelemzés Lakáskörülmények Infrastrukturális ellátottság Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok, segélyezés Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehet ségek Antiszegregációs intézkedések Összefoglalás Anti-szegregációs célrendszer

5 6.3.1 Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkit zései Tematikus célok az Északi lakóterület szegregációjának megszüntetésére A program megvalósításának lépései Indikátorok, monitoring A tervezett beavatkozások id beni ütemezése Felhasznált források jegyzéke Mellékletek

6 A stratégia és az akcióprogram elkészítésében közrem ködtek Végh József Projektvezet Art Vital Kft. Bak Tibor vezet tanácsadó Eurost Hungary Bt. Bak Tibor István kutatási koordinátor Eurost Hungary Bt. Balku Katalin építésztervez Art Vital Kft Czernyinyák Attila tájépítész mérnök Art Vital Kft. Kovács Tamás szerkeszt tervez Art Vital Kft. Cserpák Zoltán költségbecslés készít Art Vital Kft. Paulik Tamás költségbecslés készít Art Vital Kft. Nyírbátor Város Önkormányzata részér l: Balla Jánosné polgármester Németh Attila alpolgármester Mohácsi István f építész Szilvási Judit Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodavezet Máté Antal Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda Polyákné Borsi Anna Szociális Iroda és Gyámhivatal Irodavezet Bartha Edina Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ vezet Lehel Judit Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ vezet.h Kisebbségi Önkormányzat és Roma civilszervezetek részér l: Márton József Kisebbségi Önkormányzat elnöke Lakatosné Danó Zsuzsanna

7 1 A város szerepének meghatározása 1.1 A város történet bemutatása Nevében a honfoglalás korára utaló település, melyr l 1279 t l vannak írásos emlékek. A Bátori családhoz köt d település, mely a kiváltságok sorát elnyerve a XIII-XIV században a környék, igazgatási, gazdasági és kereskedelmi központjává vált, mez városi rangot kapott. A török hódoltság idején a királyi Magyarországhoz, de többnyire az erdélyi fejedelemséghez tartozott, Bethlen Gábor, az 1631-ben a hajdúkat letelepít Bethlen István, I. Rákóczi György (227 háznépet ír össze) fémjelzik a város veretes történelmét. A Rákóczi szabadságharc leverését követ en a Károlyi család birtokába kerül és lassú elszegényedést, sorvadást követ en 1872-ben elveszti városi rangját. Az újabb fejl dést a XIX sz. vége hozza meg, amikor is iparosodó mez gazdasági településként, járási székhelyként jelent s közigazgatási szerepet tölt be (f szolgabíró, járásbíróság, adóhivatal, pénzintézetek, posta), iskolákat tart fenn, vásárokat tart ra lakossága eléri f t ban visszakapja városi rangját, azóta töretlen a fejl dése. Nyíregyháza ellenpólusaként a megye keleti részén a Nyírbátori Statisztikai Kistérség központja és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás központi települése. 1.2 A város szerepe a településhálózatban Nyírbátor Magyarország észak-keleti szegletében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén fekszik. A várost a nyírség homokdombjai ölelik körül, tavaiban meg rizve az egykori mocsárvilág emlékét. A város fekvése miatt az Észak Alföldi régióhoz tartozik, ami 3 megyét foglal magába: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket. Nyírbátor a megye egyik legnagyobb települése, és egyike azoknak a városoknak, melyek Nyíregyháza centrikusságát hivatottak ellensúlyozni. A város a megye déli részének középfokú központi szerepkör városa, a térség, középfokú igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi centruma. A közigazgatás rendszerében a város a vele közvetlen kapcsolatban álló településekkel településcsoportot alkot. E településcsoport a Nyírség északkeleti részét foglalja magába. Hivatalosan a Nyírbátori statisztikai kistérség központja. Nyírbátor kistérségi szint feladatokat lát el. A kistérség településeinek számát tekintve közepes, a Nyírbátori kistérség 20 települést, 46 ezer lakost számlál. Ebb l Nyírbátor városának népessége 13 ezer f. A város által nyújtott kistérségi szolgáltatások sokrét ek: szociális, egészségügyi, középfokú oktatási, közigazgatási, közhatalmi és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kistérség települései számára. 1.3 Nyírbátor városhierarchiában betöltött szerepe Nyírbátor városhierarchiában betöltött szerepe a XX. században jelent sen nem változott. A város nem lett a szocialista iparosítás haszonélvez je így elkerülték azok a strukturális változások, amelyek szerepkörén alapvet en változtatni tudtak volna. Nyírbátor napjainkban, er s kistérségi igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális

8 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szerepkörrel rendelkez kisváros. A hierarchiában történ kedvez tlen irányú mozgás sok tekintetben a XX. század elejének térségi közlekedésszervezésére és iparosítására vezethet vissza. A kedvez tlen hatások ellenére Nyírbátor megyei és regionális szinten is er s kulturális, polgári-klerikális hagyományokkal rendelkez város, amely a szocialista iparosítás évtizedében hátrányt jelentett a sz kös fejlesztési forrásokért vívott versenyben a térségi versenytársakkal (Mátészalka, Fehérgyarmat, Vásárosnamény) szemben. 1.4 A Nyírbátori kistérség A KSH évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító, kilenc mutató alapján készült elemzése szerint a Nyírbátori a lemaradó kistérségek egyike, ahol a mutatók zöme lényegesen alatta marad az átlagnak, és a növekedés jelei csak igen kis mértékben mutatkoznak. A KSH szerint az ilyen lemaradó térségekben él a magyar népesség 30 százaléka. Ha csak az Észak-Alföldi régiót tekintjük, ez a teljesítmény nem számít jónak. A régióban az ún. lemaradó kistérségek képviselik a leggyengébb gazdasági teljesítményt. A 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet szerint a 33 leghátrányosabb helyzet kistérségek rangsorában a nyírbátori kistérség a 18. a KSH komplex mutatói alapján, a mutató értéke: 2,03. A Nyírbátori kistérség gazdasági helyzete a többi kistérséghez viszonyítva, ábra A kistérség gazdasági teljesítményének dönt része Nyírbátorban keletkezik. A kistérség zömmel ezer f alatti kistelepülései keveset tesznek hozzá a térség összteljesítményéhez. A kistérségi települések ugyanakkor jelent s munkaer -bázist biztosítnak Nyírbátor számára, míg Nyírbátor munkahelyeket biztosít a kistérség településein él k számára. Így Nyírbátor gazdasági ereje, t kevonzó képessége,

9 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA munkahely-teremt potenciálja, alapvet a kistérség népességmegtartó ereje szempontjából. 1.5 A város dinamikája A városok dinamikai kutatásait Beluszky és Gy ri (1999) végezte el. Az 5 mutató alapján elvégezett kutatás a (népességszám változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás) alapján öt csoportba sorolták a városokat (dinamikusan fejl d városok, mérsékelt dinamikájú városok, stagnáló városok, pozíciójukban visszaes, stagnáló, hanyatló városok, csökken méret hanyatló városok). E kutatásban Nyírbátor a pozícióját rz, stagnáló városok csoportjába került. Ez azt jelenti, hogy az 1999 évi felmérés szerint megállapított besoroláshoz képest a 2004 évi KSH min sítés romlást hozott, a stagnáló városok kategóriájából a lemaradó települések kategóriájába sorolódott. 1.6 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján kistérségi szerepkört betölt ipari-szolgáltató városnak tekinthet. Nyírbátorban m ködnek a kistérség legnagyobb munkaadói, de a város az elmúlt másfél évtizedben foglalkoztatási problémákkal szembesült. A viszonylag kedvez szint munkanélküliségi ráta mellett a betelepült vállalkozások jelent s munkaer hiánnyal küzdenek mely az alacsony munkaer potenciálra és a térségben él k alacsony képzettségi színvonalára utalnak. A városban m köd vállalkozások által alkalmazott munkaer 50%-a nem nyírbátori, jelent s az ingázók száma. A város ingázási célpont, mely adódik kistérségi vezet szerepköréb l és a munkaer potenciál meglév anomáliáiból. 1.7 Összefoglalás Nyírbátor a magyarországi városhálózat egyik tradicionális, teljes érték városi funkciókkal rendelkez, alapvet en kistérségi és részben megyei és regionális központi funkciókkal rendelkez kisvárosa. A városhálózatban betöltend jöv beli szerepét alapvet en meghatározza egyrészr l a kedvez tlen perifériális elhelyezkedése, másrészr l a közvetlen határ-mentiség. Az els tényez tovább fogja er síteni a kistérségben betöltött vezet szerepkörét a második tényez pedig kedvez lehet séget biztosít a város hosszú távú fejl dése szempontjából. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de kulturális és turisztikai értékei alapján kiegészít, komplementer szerepet tölt be a közeli Debrecen, mint verseny pólus és Nyíregyháza, mint er s oktatási és ipari potenciállal rendelkez megyejogú város környezetében A város egyes funkcióinak teljesítménye alapján lényegesen nagyobb lakosságot lát el, mint saját népessége. Ezzel Nyírbátor közepes er sség térségi vonzásközpont. Mint kistérségi központ er s közigazgatási, egészségügyi és foglakoztatási funkciókkal bír, mely megkérd jelezhetetlenné teszi kistérségi vezet pozícióját. Nyírbátor a város dinamikáját tekintve egy lemaradó kistérségben pozícióját rz közepes város.

10 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási szerkezetét tekintve meghatározóan ipari-szolgáltató város a környez térség ingázó centruma.

11 2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1 Gazdaság Elérhet ség A város Budapestt l keletre, 270 km-re, Nyíregyházától 36 km-re, délkeletre, a jelent s gazdasági vonzást gyakorló Debrecent l északkeletre 53 km-re fekszik. Nyírbátor hosszú távon a környez két megyeszékhely vonzáskörzetében fokozatosan agglomerációs célponttá válhat. Gazdasági és térségi kapcsolatai mind két megyei központ irányában, nyitott és fejl d képes. Ennek nemcsak elhelyezkedési és természetföldrajzi, hanem részben közlekedésszervezési és részben történelmi és társadalmi és kulturális okai vannak. Nyírbátor megközelítése a 471. számú f úton lehetséges Debrecen fel l, viszonylag jó min ség alsóbbrend úton pedig Nyíregyháza fel l. Vonzáskörzete tekintetében sugaras közúthálózat középpontjában fekszik. Az 1920-as trianoni döntést követ en ma két ország közelében fekszik, így közúton elérhet mind Ukrajna, mind Románia. Vasútvonala Nyírbátort Debrecennel és Nyíregyházával is összeköti, így kapcsolódva az európai hálózatokhoz. A forgalmas nemzetközi útvonalak jelenleg elkerülik a várost. Az elmúlt közel másfél évszázad során Nyírbátor fél periférikus helyzete a magyar városhálózatban er södött, amely jórészt a közlekedési infrastruktúra a várost kedvez tlenül érint kedvez tlen irányú kialakulásában keresend. Összeurópai közúti közlekedési folyosók Magyarországon, valamint Nyírbátor ezekhez viszonyított elhelyezkedése 2-1. ábra

12 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az elérhet ségi viszonyok és a t kebefektetések területi elhelyezkedése között szoros összefüggés tapasztalható. Nyírbátor országon belüli elhelyezkedése periférikus, de az M3-as autópálya építésével párhuzamosan érzékelhet javulás következett be a település t kevonzó képességében, amely lehet séget teremt a gazdasági helyzet javulására. Nyírbátor, mint a Nyírség déli részének központja a román, az ukrán és a szlovák határhoz is viszonylag közel helyezkedik el. Logisztikai szempontból tehát a város optimális áruforgalmi gy jt és elosztó pont. A város megközelítési viszonyaiban jelent s változást fog hozni, ha az M3-as autópálya eléri a város térségét. A jelenleg érvényes elképzelések szerint az autópálya Ófehértó és Kántorjánosi között fog elhaladni keleti irányba (a nyomvonal Nyíregyházát délr l, Mátészalkát nyugatról, Vásárosnaményt pedig északnyugatról kerüli). A forgalom átrendez dése, leginkább a megyeszékhely irányú közlekedési kapcsolatok terén fog bekövetkezni. Prognosztizálható, hogy a nagykállói irányból a sz. összeköt útról a Nyírgyulaj Ófehértói irányra, a sz. összeköt útra fog a forgalom nagy része átterhel dni. Mindennek természetesen el feltétele, hogy Ófehértónál megépüljön az autópálya csomópont. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az autópálya bár közel párhuzamosan fognak futni egymással nem fogja tehermentesíteni a 471. sz. Debrecen - Mátészalka f utat. Az M3-as belépésével ezért a város0 nem mentesül az egyik legnagyobb jelenlegi közlekedési gondjától, a 471. sz. f út átkelési szakaszának problémájától. A közlekedésszerkezeti terv változásainak másik legfontosabb eleme, a 471 f út elkerül szakaszának megépítése. Az autópálya megjelenése és az északi forgalmi irányok várható er södése azonban magában rejti azt a veszélyt is, hogy a 471-es útra, illetve a várostól délre es területek felé áramló átmen forgalom a városközponton keresztül tudja csak célját megközelíteni. Ez újabb, nem kívánatos forgalmat generálhat a városközpont területének útjain. Prognosztizálható tehát, hogy a város megközelítési viszonyaiban, és ezzel közlekedés-földrajzi helyzetében a középtávon jelent s változások szükségesek és várhatóak Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Nyírbátorban 2008-ban regisztrált vállalkozást tartott nyilván a statisztika. A m köd vállalkozások száma 813, a regisztrált vállalkozások 69%-a. A város gazdaságának mérsékelt fejl dését jelzi, hogy a m köd vállalkozások száma az ezredforduló óta mindösszesen 3,8%-al emelkedett. A m köd vállalkozások 30%-a társas vállalkozás, 70%-a egyéni vállalkozás. A kistérség vállalkozásainak 46%-a Nyírbátorban található, így a vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (88) a megyei átlaghoz (82) képest magas, az országos mutatónak azonban mindössze 88%-a. A m köd vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a város gazdasága a modern gazdaságokra jellemz szerkezet, a vállalkozások közel 90%-a a tercier szektorban tevékenykedik, ami azt is jelenti, hogy ennek a szektornak a kis- és mikro vállalkozások alkotják a gerincét.

13 2-2. ábra Vállalkozások számának alakulása M köd vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma Forrás: KSH A Nyírbátorban m köd vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2-1. Táblázat Működő vállalkozások: kereskedelem Építőipar - ipar mező,- erdő- vadgazdálkodás egészségügy, szociális ellátás oktatás ingatlan- gazdasági szolgáltatás bányászat, feldolgozóipar, közművek egyéb közösségi szolgáltatás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás pénzügyi közvetítés halászat Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma

14 2-3. ábra Vállalkozások számának változása ágazatonként Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi üzletek száma halászat pénzügyi közvetítés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egyéb közösségi szolgáltatás bányászat, feldolgozóipar, közm vek ingatlan- gazdasági szolgáltatás oktatás egészségügy, szociális ellátás mez,- erd - vadgazdálkodás épít ipar kereskedelem Egyéni és társas vállakozások alakulása 2-4. ábra társas egyéni

15 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A megoszlásból látható (2-3,2-4.ábra), hogy az elmúlt években az oktatási vállalkozások, valamint a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozások száma n tt meg. Hasonló dinamikával n tt az egyéb közösségi és személyi szolgáltatásokat végz vállalkozások száma. A mez gazdaságban, vadgazdálkodásban és erd gazdaságban m köd vállalkozások száma gyakorlatilag változatlan. Az adatok azt mutatják, hogy csökkent a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban m köd egységek száma, a kereskedelem területén m köd k száma gyakorlatilag stagnált. A gazdasági szerkezetre jellemz, hogy Nyírbátorban a mez gazdaságban foglalkoztatottak aránya 5%-a míg az iparban 30%. Ez némileg eltér a kistérségi átlagtól, melyben a mez gazdaság szerepe 7,6%. A mez gazdaság kiegészít foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehet ségei miatt azonban lényegesen nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban, a jövedelem-kiegészítés lehet ségei miatt. A településen a földterület átlagos aranykorona értéke 8,68 (szemben 18,15 AK országos átlaggal), amely a homokos talajok miatt els sorban a kevésbé él munka-igényes erd gazdálkodásra alkalmas, kiemelked színvonalú termelést nem tesz lehet vé. A használt földterületek m velési ágak közötti megoszlására jellemz a szántóföldek és az erd területek ezen belül az állami és a magántulajdonú erd k nagy aránya. A térségben termesztett növények, f ként gyümölcsök nagyobb felvásárló helyei Nyírbátorban m ködnek, amely logisztikai szempontból lehet ségeket rejt magában. Az ipari növények közül jelent s a napraforgó és a burgonya, de a jöv ben el reláthatóan mindkét növény term területe csökkeni fog. A napraforgó termesztését meghatározta a térség központjában, Nyírbátorban m ködött Cereol növényolajgyár, amely integrátorként funkcionált az ágazatban, Helyén már csak egy magtár üzemel, ahol felvásárlást és raktározást végeznek. A nyírbátori Bátor Coop Mez gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet stratégiai szempontból is meghatározó jelent ség foglalkoztató és integrátor. Az állattenyésztés területén a BÁTORTRADE Kft. tehenészete meghatározó. A családi gazdaságokban a sertés, a juh, a baromfi, valamint a ló és a nyúl tenyésztése a meghatározó. A Nyírbátorban m köd baromfifeldolgozó hosszú távú és biztos felvev piacot jelent a kistérség baromfitenyészt i számára, emellett a városban több h t ház is üzemel. A kisebb mez gazdasági cégek, egyéni vállalkozók és stermel k számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történ termelés és értékesítés. A kitörési pont lehet a biotermék el állítás mennyiségi és min ségi növelése és a feldolgozói lánc kialakítása. Nyírbátorban az ipar jelent sége a foglalkoztatásban meghatározó, a mez gazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya is kiemelked, de emellett nagy jelent séggel bír a gépgyártás és a könny ipar is. A település és a kistérség iparának fejlesztésében meghatározó tényez a 2005-ben létrehozott Ipari Park. Az ipari tevékenységhez szükséges infrastruktúrával teljes kör en ellátott, közel 60 hektáros területen jelenleg 17 vállalkozás m ködik. A közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthet ipari park a 471- es út mellett helyezkedik el. A rendelkezésre álló 12 hektár szabad terület amely igény szerint további 60 hektárral b víthet lehet séget teremt a gazdaság további fejlesztésére. Az önkormányzat az ipari parkba települ cégeket, azok munkahelyteremt beruházásait az egyablakos, soron kívüli ügyintézéssel gyorsítja, emellett szolgáltató,

16 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA beszállító és kivitelez cégeket ajánl, valamint aktív közrem ködéssel segíti a megegyezések létrejöttét. A Nyírbátorba érkezett külföldi t ke többsége, a korábban is m köd vállalkozások felvásárlására, tehát közvetve a vállalatok piacainak megszerzésére irányult. Az Ipari Parkban néhány zöld-mez s beruházás valósult meg, az ide érkez külföldi t ke többségét a meglév termelési kapacitások modernizálására fordították. A KSH adatai alapján a legjelent sebb vállalkozásokat (301 millió forint feletti éves árbevétel és legalább 20 f foglalkoztatott) a 2-2. táblázat mutatja. A legjelent sebb Nyírbátori vállalkozások 2-2. Táblázat Vállalkozás neve MSK Hungary Gépgyártó Bt. COLOPLAST BÁTOR COOP Zrt UNILEVER BÁTOR-TEX Ipari, Kereskedelmi Kft. DEVLON Termel és szolgáltató Kft. AGROLIGET Termel -Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. AGRONYIR Termel -Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Faipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MA-ARTIN és Társa Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÉDEN 96 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NYÍR-UNCIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BÁTOR-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KURUCZ és Társa Termel és Forgalmazó Kft. GROVI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A-Zo Bátorgép Tevékenységi kör Általános gép gyártása Gyógyászati segédeszközök gyártása Mez gazdasági termékfeldolgozás, biogáz el állítás Vegyipar Fels ruházat gyártása Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése Baromfihús feldolgozása, tartósítása Szarvasmarha-tenyésztés Épületasztalos-ipari termék gyártása Munkahelyi étkeztetés Gabona-, vet mag-, takarmánynagykereskedelem Hulladék-nagykereskedelem Szarvasmarha-tenyésztés Gabona-, vet mag-, takarmánynagykereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Vasszerkezet gyártás Gépgyártás

17 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA DECODRIVE Cip gyártás A szolgáltatások Nyírbátor gazdaságában szintén lényeges szerepet töltenek be: az összes foglalkoztatott 64,9%-a dolgozik a tercier szektorban (kistérségi átlag 62,4%). A város a jöv ben a kereskedelem, a logisztika, turisztika és a szolgáltatások csomópontja lehet. A leggyorsabban fejl d humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak. Az üzleti, pénzügyi szolgáltatások terén Nyírbátor adottságai még nem megfelel ek Kereskedelem, vendéglátás Nyírbátorban 2008-ban 257 kereskedelmi vállalkozás és 287 kiskereskedelmi üzlet m ködött. Ez utóbbiak száma 1997-hez képest 73 egységgel (11 százalékkal) n tt. Ezzel ezer lakosra vetítve 20 kiskereskedelmi üzlet jutott, amely 20%-al haladja meg az országos átlagot, azaz Nyírbátor kiskereskedelmi ellátása kifejezetten kedvez nek tekinthet. A Nyírbátorban üzemel kiskereskedelmi üzletek tizenöt százaléka élelmiszerjelleg üzlet és áruház, és ugyanilyen arányt képviselnek a ruházati szaküzletek. A nagy vegyesiparcikk láncok közül az Inter Spar, Penny Market települt meg a városban, további láncok közül a Tesco, Lidl megjelenésére lehet számítani, amely a tervek szerint 2009-ban kezdik meg beruházásaikat. Nyírbátorban 2008-ban 88 vendéglátóhelyet tartott nyilván a statisztika, ennek fele étterem vagy cukrászda, negyede borozó, söröz, kocsma volt. A munkahelyi étkeztet -helyek száma nem jelent s a város munkahelyein ábra Kereskedelmi üzletek számának alakulása Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi üzletek száma

18 2.1.4 Idegenforgalom Nyírbátorban a kereskedelemi és magánszálláshelyek száma 2008-ban 43 volt. A városban eltöltött és regisztrált vendégéjszakák száma a 2008 év visszaesését kivéve kedvez en alakult az elmúlt években. lásd a 2-8. ábrát! A vendégek száma 2007-re hez képest 2,170-el, a vendégéjszakák száma pedig 7,186-al n tt, 2006-ban már meghaladta a 12 ezer vendégéjszakát. Ez a vendégéjszaka-szám Nyírbátor lakosságára vetítve azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag (1,1 éjszaka/1000 f, míg az országos átlag 2,2 vendégéjszaka/1000 f ), de a tendencia egyértelm en azt mutatja, hogy Nyírbátorban dinamikusan növekszik a turisztikai forgalom, bár a 2008-as évben egy er sen csökken tendencia mutatkozik. A vendégek és vendégéjszakák megoszlására jellemz, hogy míg a vendégek száma gyakorlatilag stagnál az eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan emelkedett 2007-ig, majd egy er s visszaesés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken vendégek átlagos tartózkodási ideje 2004-ben 1,84 éj volt, addig 2007-ben 2,9 éjszaka volt. Ezek a tendenciák világosan jelzik, hogy Nyírbátor turisztikai potenciálja egyrészr l kihasználatlan, másrészr l pedig a szálláshelyek kapacitás hiánya gátolja e meglév potenciálban lév lehet ségek kihasználását. Vendégek és vendégéjszakák alakulása 2-6. ábra Vendégéjszakák száma összesen: Vendégek száma összesen:

19 2.2 Nyírbátor demográfiai jellemz i Népesség A település lakosainak száma a KSH évi adatai szerint f volt, amely 1997 óta 1,38 százalékkal emelkedett. A tízévente megismételt népszámlálási adatok és a rendelkezésre álló lakónépességi adatok szerint Nyírbátor 2001-ben érte el a legmagasabb népességét f vel. Nyírbátor állandó lakossága az elmúlt tíz évben és f között mozgott. Az adatok arra utalnak, hogy a város népessége a kilencvenes években érte el maximumát, és ezt követ en lassan csökken. A demográfiai viszonyokat megvizsgálva elmondható, hogy a lakónépesség számát az utóbbi id szak alacsony természetes növekedése (1 ) és a vándorlási különbözet negatív egyenlege (-8 ) nagymértékben rontja. A migráció folyamatában kedvez tlen a fiatal, képzett munkavállalók elvándorlása, ami egyrészt a település munkaer potenciálját gyengíti, másrészt hozzájárul a fokozatos elöregedéshez Táblázat Népmozgalom: Élve születések száma odavándorlás (állandó) halálozások száma elvándorlás

20 2-7. ábra Nyírbátor állandó lakosságának változása az elmúlt 10 évben Nyírbátor állandó lakosságának változása az elmúlt 10 évben Nyírbátor népességét tekintve a rangsorban a megye 6. városa. Az évi várossá válást követ en mérsékelten növekedett a lakónépessége, ami a természetes szaporodáson túl a beköltözésekb l is következett és között a migráció már negatívvá vált, ezt azonban még ellensúlyozni tudta a természetes szaporodás. Az elmúlt évtizedben azonban a negatív vándorlási különbözet mértéke meghaladta a természetes szaporodást és összesen 416 f vel csökkent a népesség a két népszámlálás között. A évi népszámlálás a továbbvezetett adatokhoz viszonyítva 400 f s többletet jelentett a városnak, ami a határon túli bevándorlásokból is adódhat. A születések száma a megfigyelt id szakban átlag 185, a halálozások átlaga 143, a természetes szaporodás mindig pozitív volt. A tényleges be- és elköltözések negatívuma azonban a népszámlálás korrekciójával kisebb mérték, mint a regisztrált. Így tendenciáját tekintve a népesség stagnálónak tekinthet. A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt tíz év alatt a n k arányának növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. A megyére és az országra is jellemz a férfiak korábbi halálozása ben Nyírbátorban 1000 férfira átlag 1097 n jutott, ami kedvez bb a megye városainak átlagánál (1127). A n k többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemz bb Nyírbátorban is, ebben a korban 1715 n jut 1000 férfira. A népesség korösszetétele kedvez, a megye városainak átlagához viszonyítva is. A gyermekek (0-14 éves) aránya 21,7%, a 60 éven felülieké pedig 14,4%, ez utóbbi 1,7%- kal alacsonyabb az átlagnál. Összességében az eltartottsági mutató 100 feln tt korúra jutó gyermek és id skorú viszonylag kedvez (56), a megyei átlaghoz (62) viszonyítva.