Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája NYÍRBÁTOR EUROST HUNGARY PÉNZÜGYI ÉS SZERVEZÉSI TANÁCSADÓ BT ART-VITAL TERVEZ, ÉPÍT ÉS KERESKEDELMI KFT 2009.MÁJUS

2 Tartalomjegyzék 1 A város szerepének meghatározása A város történet bemutatása A város szerepe a településhálózatban A Nyírbátori kistérség A város dinamikája A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján Összefoglalás A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Elérhet ség Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Kereskedelem, vendéglátás Idegenforgalom Nyírbátor demográfiai jellemz i Népesség Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás Iskolázottság Környezet Természeti környezet Épített környezet, településszerkezet Turisztikai vonzer k Lakásállomány Települési infrastruktúra Közüzemi víz- és szennyvízhálózat Gázhálózat Elektromos és vonalas hálózatok Belterületi utak Felszíni csapadékvíz-elvezetés Szemétszállítás Nyírbátor közösségi szolgáltatásai Az oktatás intézményei... 33

3 2.7.2 Egészségügyi és szociális szolgáltatások Kultúra és közm vel dés Állami, igazságszolgáltatási és hatósági funkciók Összefoglaló értékelés és SWOT analízis A városrészek elemzése Az egyes városrészek bemutatása és elemzése Városközpont Víztorony környéki lakóterület Az Ipari Park városrész Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet Északi lakóterület A Széna téri turisztikai centrum A Délnyugati lakóterület Déli iparterület Összefoglaló értékelés Stratégiai fejezet Nyírbátor hosszú távú jöv képe Stratégiai célhierarchia Tematikus célok Városrészi célok Az akcióterületek kijelölése A Városközpont akcióterület A Víztorony akcióterület Az Ipari Parki akcióterület A Vasútállomás környéki akcióterület Az Északi lakóterületi akcióterület A Széna réti turisztikai centrum akcióterület A Délnyugati lakóterületi akcióterület A Déli iparterületi akcióterület Az akcióterületek rangsorolása A stratégia koherenciája, konzisztenciája A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz Az stratégia koherenciája

4 4.4.3 A célrendszer illeszkedése a környezeti állapothoz Az stratégia illeszkedése a településrendezési tervhez A stratégia megvalósítása Ingatlangazdálkodási terv Városközpont Víztorony környéki lakóterület Az Ipari Park városrész Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet Északi lakóterület A Széna réti turisztikai centrum A Délnyugati lakóterület Déli iparterület A város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása Tervalku Marketingstratégia A funkcióvesztett épületek hasznosítása Partnerség A megvalósítás szervezete A településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja Az Északi Lakóterület antiszegregációs terve Szegregátumok területi azonosítása Antiszegregációs helyzetelemzés Lakáskörülmények Infrastrukturális ellátottság Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok, segélyezés Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehet ségek Antiszegregációs intézkedések Összefoglalás Anti-szegregációs célrendszer

5 6.3.1 Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkit zései Tematikus célok az Északi lakóterület szegregációjának megszüntetésére A program megvalósításának lépései Indikátorok, monitoring A tervezett beavatkozások id beni ütemezése Felhasznált források jegyzéke Mellékletek

6 A stratégia és az akcióprogram elkészítésében közrem ködtek Végh József Projektvezet Art Vital Kft. Bak Tibor vezet tanácsadó Eurost Hungary Bt. Bak Tibor István kutatási koordinátor Eurost Hungary Bt. Balku Katalin építésztervez Art Vital Kft Czernyinyák Attila tájépítész mérnök Art Vital Kft. Kovács Tamás szerkeszt tervez Art Vital Kft. Cserpák Zoltán költségbecslés készít Art Vital Kft. Paulik Tamás költségbecslés készít Art Vital Kft. Nyírbátor Város Önkormányzata részér l: Balla Jánosné polgármester Németh Attila alpolgármester Mohácsi István f építész Szilvási Judit Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodavezet Máté Antal Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda Polyákné Borsi Anna Szociális Iroda és Gyámhivatal Irodavezet Bartha Edina Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ vezet Lehel Judit Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ vezet.h Kisebbségi Önkormányzat és Roma civilszervezetek részér l: Márton József Kisebbségi Önkormányzat elnöke Lakatosné Danó Zsuzsanna

7 1 A város szerepének meghatározása 1.1 A város történet bemutatása Nevében a honfoglalás korára utaló település, melyr l 1279 t l vannak írásos emlékek. A Bátori családhoz köt d település, mely a kiváltságok sorát elnyerve a XIII-XIV században a környék, igazgatási, gazdasági és kereskedelmi központjává vált, mez városi rangot kapott. A török hódoltság idején a királyi Magyarországhoz, de többnyire az erdélyi fejedelemséghez tartozott, Bethlen Gábor, az 1631-ben a hajdúkat letelepít Bethlen István, I. Rákóczi György (227 háznépet ír össze) fémjelzik a város veretes történelmét. A Rákóczi szabadságharc leverését követ en a Károlyi család birtokába kerül és lassú elszegényedést, sorvadást követ en 1872-ben elveszti városi rangját. Az újabb fejl dést a XIX sz. vége hozza meg, amikor is iparosodó mez gazdasági településként, járási székhelyként jelent s közigazgatási szerepet tölt be (f szolgabíró, járásbíróság, adóhivatal, pénzintézetek, posta), iskolákat tart fenn, vásárokat tart ra lakossága eléri f t ban visszakapja városi rangját, azóta töretlen a fejl dése. Nyíregyháza ellenpólusaként a megye keleti részén a Nyírbátori Statisztikai Kistérség központja és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás központi települése. 1.2 A város szerepe a településhálózatban Nyírbátor Magyarország észak-keleti szegletében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén fekszik. A várost a nyírség homokdombjai ölelik körül, tavaiban meg rizve az egykori mocsárvilág emlékét. A város fekvése miatt az Észak Alföldi régióhoz tartozik, ami 3 megyét foglal magába: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket. Nyírbátor a megye egyik legnagyobb települése, és egyike azoknak a városoknak, melyek Nyíregyháza centrikusságát hivatottak ellensúlyozni. A város a megye déli részének középfokú központi szerepkör városa, a térség, középfokú igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi centruma. A közigazgatás rendszerében a város a vele közvetlen kapcsolatban álló településekkel településcsoportot alkot. E településcsoport a Nyírség északkeleti részét foglalja magába. Hivatalosan a Nyírbátori statisztikai kistérség központja. Nyírbátor kistérségi szint feladatokat lát el. A kistérség településeinek számát tekintve közepes, a Nyírbátori kistérség 20 települést, 46 ezer lakost számlál. Ebb l Nyírbátor városának népessége 13 ezer f. A város által nyújtott kistérségi szolgáltatások sokrét ek: szociális, egészségügyi, középfokú oktatási, közigazgatási, közhatalmi és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kistérség települései számára. 1.3 Nyírbátor városhierarchiában betöltött szerepe Nyírbátor városhierarchiában betöltött szerepe a XX. században jelent sen nem változott. A város nem lett a szocialista iparosítás haszonélvez je így elkerülték azok a strukturális változások, amelyek szerepkörén alapvet en változtatni tudtak volna. Nyírbátor napjainkban, er s kistérségi igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális

8 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szerepkörrel rendelkez kisváros. A hierarchiában történ kedvez tlen irányú mozgás sok tekintetben a XX. század elejének térségi közlekedésszervezésére és iparosítására vezethet vissza. A kedvez tlen hatások ellenére Nyírbátor megyei és regionális szinten is er s kulturális, polgári-klerikális hagyományokkal rendelkez város, amely a szocialista iparosítás évtizedében hátrányt jelentett a sz kös fejlesztési forrásokért vívott versenyben a térségi versenytársakkal (Mátészalka, Fehérgyarmat, Vásárosnamény) szemben. 1.4 A Nyírbátori kistérség A KSH évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító, kilenc mutató alapján készült elemzése szerint a Nyírbátori a lemaradó kistérségek egyike, ahol a mutatók zöme lényegesen alatta marad az átlagnak, és a növekedés jelei csak igen kis mértékben mutatkoznak. A KSH szerint az ilyen lemaradó térségekben él a magyar népesség 30 százaléka. Ha csak az Észak-Alföldi régiót tekintjük, ez a teljesítmény nem számít jónak. A régióban az ún. lemaradó kistérségek képviselik a leggyengébb gazdasági teljesítményt. A 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet szerint a 33 leghátrányosabb helyzet kistérségek rangsorában a nyírbátori kistérség a 18. a KSH komplex mutatói alapján, a mutató értéke: 2,03. A Nyírbátori kistérség gazdasági helyzete a többi kistérséghez viszonyítva, ábra A kistérség gazdasági teljesítményének dönt része Nyírbátorban keletkezik. A kistérség zömmel ezer f alatti kistelepülései keveset tesznek hozzá a térség összteljesítményéhez. A kistérségi települések ugyanakkor jelent s munkaer -bázist biztosítnak Nyírbátor számára, míg Nyírbátor munkahelyeket biztosít a kistérség településein él k számára. Így Nyírbátor gazdasági ereje, t kevonzó képessége,

9 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA munkahely-teremt potenciálja, alapvet a kistérség népességmegtartó ereje szempontjából. 1.5 A város dinamikája A városok dinamikai kutatásait Beluszky és Gy ri (1999) végezte el. Az 5 mutató alapján elvégezett kutatás a (népességszám változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás) alapján öt csoportba sorolták a városokat (dinamikusan fejl d városok, mérsékelt dinamikájú városok, stagnáló városok, pozíciójukban visszaes, stagnáló, hanyatló városok, csökken méret hanyatló városok). E kutatásban Nyírbátor a pozícióját rz, stagnáló városok csoportjába került. Ez azt jelenti, hogy az 1999 évi felmérés szerint megállapított besoroláshoz képest a 2004 évi KSH min sítés romlást hozott, a stagnáló városok kategóriájából a lemaradó települések kategóriájába sorolódott. 1.6 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján kistérségi szerepkört betölt ipari-szolgáltató városnak tekinthet. Nyírbátorban m ködnek a kistérség legnagyobb munkaadói, de a város az elmúlt másfél évtizedben foglalkoztatási problémákkal szembesült. A viszonylag kedvez szint munkanélküliségi ráta mellett a betelepült vállalkozások jelent s munkaer hiánnyal küzdenek mely az alacsony munkaer potenciálra és a térségben él k alacsony képzettségi színvonalára utalnak. A városban m köd vállalkozások által alkalmazott munkaer 50%-a nem nyírbátori, jelent s az ingázók száma. A város ingázási célpont, mely adódik kistérségi vezet szerepköréb l és a munkaer potenciál meglév anomáliáiból. 1.7 Összefoglalás Nyírbátor a magyarországi városhálózat egyik tradicionális, teljes érték városi funkciókkal rendelkez, alapvet en kistérségi és részben megyei és regionális központi funkciókkal rendelkez kisvárosa. A városhálózatban betöltend jöv beli szerepét alapvet en meghatározza egyrészr l a kedvez tlen perifériális elhelyezkedése, másrészr l a közvetlen határ-mentiség. Az els tényez tovább fogja er síteni a kistérségben betöltött vezet szerepkörét a második tényez pedig kedvez lehet séget biztosít a város hosszú távú fejl dése szempontjából. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de kulturális és turisztikai értékei alapján kiegészít, komplementer szerepet tölt be a közeli Debrecen, mint verseny pólus és Nyíregyháza, mint er s oktatási és ipari potenciállal rendelkez megyejogú város környezetében A város egyes funkcióinak teljesítménye alapján lényegesen nagyobb lakosságot lát el, mint saját népessége. Ezzel Nyírbátor közepes er sség térségi vonzásközpont. Mint kistérségi központ er s közigazgatási, egészségügyi és foglakoztatási funkciókkal bír, mely megkérd jelezhetetlenné teszi kistérségi vezet pozícióját. Nyírbátor a város dinamikáját tekintve egy lemaradó kistérségben pozícióját rz közepes város.

10 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási szerkezetét tekintve meghatározóan ipari-szolgáltató város a környez térség ingázó centruma.

11 2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1 Gazdaság Elérhet ség A város Budapestt l keletre, 270 km-re, Nyíregyházától 36 km-re, délkeletre, a jelent s gazdasági vonzást gyakorló Debrecent l északkeletre 53 km-re fekszik. Nyírbátor hosszú távon a környez két megyeszékhely vonzáskörzetében fokozatosan agglomerációs célponttá válhat. Gazdasági és térségi kapcsolatai mind két megyei központ irányában, nyitott és fejl d képes. Ennek nemcsak elhelyezkedési és természetföldrajzi, hanem részben közlekedésszervezési és részben történelmi és társadalmi és kulturális okai vannak. Nyírbátor megközelítése a 471. számú f úton lehetséges Debrecen fel l, viszonylag jó min ség alsóbbrend úton pedig Nyíregyháza fel l. Vonzáskörzete tekintetében sugaras közúthálózat középpontjában fekszik. Az 1920-as trianoni döntést követ en ma két ország közelében fekszik, így közúton elérhet mind Ukrajna, mind Románia. Vasútvonala Nyírbátort Debrecennel és Nyíregyházával is összeköti, így kapcsolódva az európai hálózatokhoz. A forgalmas nemzetközi útvonalak jelenleg elkerülik a várost. Az elmúlt közel másfél évszázad során Nyírbátor fél periférikus helyzete a magyar városhálózatban er södött, amely jórészt a közlekedési infrastruktúra a várost kedvez tlenül érint kedvez tlen irányú kialakulásában keresend. Összeurópai közúti közlekedési folyosók Magyarországon, valamint Nyírbátor ezekhez viszonyított elhelyezkedése 2-1. ábra

12 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az elérhet ségi viszonyok és a t kebefektetések területi elhelyezkedése között szoros összefüggés tapasztalható. Nyírbátor országon belüli elhelyezkedése periférikus, de az M3-as autópálya építésével párhuzamosan érzékelhet javulás következett be a település t kevonzó képességében, amely lehet séget teremt a gazdasági helyzet javulására. Nyírbátor, mint a Nyírség déli részének központja a román, az ukrán és a szlovák határhoz is viszonylag közel helyezkedik el. Logisztikai szempontból tehát a város optimális áruforgalmi gy jt és elosztó pont. A város megközelítési viszonyaiban jelent s változást fog hozni, ha az M3-as autópálya eléri a város térségét. A jelenleg érvényes elképzelések szerint az autópálya Ófehértó és Kántorjánosi között fog elhaladni keleti irányba (a nyomvonal Nyíregyházát délr l, Mátészalkát nyugatról, Vásárosnaményt pedig északnyugatról kerüli). A forgalom átrendez dése, leginkább a megyeszékhely irányú közlekedési kapcsolatok terén fog bekövetkezni. Prognosztizálható, hogy a nagykállói irányból a sz. összeköt útról a Nyírgyulaj Ófehértói irányra, a sz. összeköt útra fog a forgalom nagy része átterhel dni. Mindennek természetesen el feltétele, hogy Ófehértónál megépüljön az autópálya csomópont. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az autópálya bár közel párhuzamosan fognak futni egymással nem fogja tehermentesíteni a 471. sz. Debrecen - Mátészalka f utat. Az M3-as belépésével ezért a város0 nem mentesül az egyik legnagyobb jelenlegi közlekedési gondjától, a 471. sz. f út átkelési szakaszának problémájától. A közlekedésszerkezeti terv változásainak másik legfontosabb eleme, a 471 f út elkerül szakaszának megépítése. Az autópálya megjelenése és az északi forgalmi irányok várható er södése azonban magában rejti azt a veszélyt is, hogy a 471-es útra, illetve a várostól délre es területek felé áramló átmen forgalom a városközponton keresztül tudja csak célját megközelíteni. Ez újabb, nem kívánatos forgalmat generálhat a városközpont területének útjain. Prognosztizálható tehát, hogy a város megközelítési viszonyaiban, és ezzel közlekedés-földrajzi helyzetében a középtávon jelent s változások szükségesek és várhatóak Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Nyírbátorban 2008-ban regisztrált vállalkozást tartott nyilván a statisztika. A m köd vállalkozások száma 813, a regisztrált vállalkozások 69%-a. A város gazdaságának mérsékelt fejl dését jelzi, hogy a m köd vállalkozások száma az ezredforduló óta mindösszesen 3,8%-al emelkedett. A m köd vállalkozások 30%-a társas vállalkozás, 70%-a egyéni vállalkozás. A kistérség vállalkozásainak 46%-a Nyírbátorban található, így a vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (88) a megyei átlaghoz (82) képest magas, az országos mutatónak azonban mindössze 88%-a. A m köd vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a város gazdasága a modern gazdaságokra jellemz szerkezet, a vállalkozások közel 90%-a a tercier szektorban tevékenykedik, ami azt is jelenti, hogy ennek a szektornak a kis- és mikro vállalkozások alkotják a gerincét.

13 2-2. ábra Vállalkozások számának alakulása M köd vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma Forrás: KSH A Nyírbátorban m köd vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2-1. Táblázat Működő vállalkozások: kereskedelem Építőipar - ipar mező,- erdő- vadgazdálkodás egészségügy, szociális ellátás oktatás ingatlan- gazdasági szolgáltatás bányászat, feldolgozóipar, közművek egyéb közösségi szolgáltatás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás pénzügyi közvetítés halászat Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma

14 2-3. ábra Vállalkozások számának változása ágazatonként Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi üzletek száma halászat pénzügyi közvetítés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egyéb közösségi szolgáltatás bányászat, feldolgozóipar, közm vek ingatlan- gazdasági szolgáltatás oktatás egészségügy, szociális ellátás mez,- erd - vadgazdálkodás épít ipar kereskedelem Egyéni és társas vállakozások alakulása 2-4. ábra társas egyéni

15 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A megoszlásból látható (2-3,2-4.ábra), hogy az elmúlt években az oktatási vállalkozások, valamint a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozások száma n tt meg. Hasonló dinamikával n tt az egyéb közösségi és személyi szolgáltatásokat végz vállalkozások száma. A mez gazdaságban, vadgazdálkodásban és erd gazdaságban m köd vállalkozások száma gyakorlatilag változatlan. Az adatok azt mutatják, hogy csökkent a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban m köd egységek száma, a kereskedelem területén m köd k száma gyakorlatilag stagnált. A gazdasági szerkezetre jellemz, hogy Nyírbátorban a mez gazdaságban foglalkoztatottak aránya 5%-a míg az iparban 30%. Ez némileg eltér a kistérségi átlagtól, melyben a mez gazdaság szerepe 7,6%. A mez gazdaság kiegészít foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehet ségei miatt azonban lényegesen nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban, a jövedelem-kiegészítés lehet ségei miatt. A településen a földterület átlagos aranykorona értéke 8,68 (szemben 18,15 AK országos átlaggal), amely a homokos talajok miatt els sorban a kevésbé él munka-igényes erd gazdálkodásra alkalmas, kiemelked színvonalú termelést nem tesz lehet vé. A használt földterületek m velési ágak közötti megoszlására jellemz a szántóföldek és az erd területek ezen belül az állami és a magántulajdonú erd k nagy aránya. A térségben termesztett növények, f ként gyümölcsök nagyobb felvásárló helyei Nyírbátorban m ködnek, amely logisztikai szempontból lehet ségeket rejt magában. Az ipari növények közül jelent s a napraforgó és a burgonya, de a jöv ben el reláthatóan mindkét növény term területe csökkeni fog. A napraforgó termesztését meghatározta a térség központjában, Nyírbátorban m ködött Cereol növényolajgyár, amely integrátorként funkcionált az ágazatban, Helyén már csak egy magtár üzemel, ahol felvásárlást és raktározást végeznek. A nyírbátori Bátor Coop Mez gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet stratégiai szempontból is meghatározó jelent ség foglalkoztató és integrátor. Az állattenyésztés területén a BÁTORTRADE Kft. tehenészete meghatározó. A családi gazdaságokban a sertés, a juh, a baromfi, valamint a ló és a nyúl tenyésztése a meghatározó. A Nyírbátorban m köd baromfifeldolgozó hosszú távú és biztos felvev piacot jelent a kistérség baromfitenyészt i számára, emellett a városban több h t ház is üzemel. A kisebb mez gazdasági cégek, egyéni vállalkozók és stermel k számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történ termelés és értékesítés. A kitörési pont lehet a biotermék el állítás mennyiségi és min ségi növelése és a feldolgozói lánc kialakítása. Nyírbátorban az ipar jelent sége a foglalkoztatásban meghatározó, a mez gazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya is kiemelked, de emellett nagy jelent séggel bír a gépgyártás és a könny ipar is. A település és a kistérség iparának fejlesztésében meghatározó tényez a 2005-ben létrehozott Ipari Park. Az ipari tevékenységhez szükséges infrastruktúrával teljes kör en ellátott, közel 60 hektáros területen jelenleg 17 vállalkozás m ködik. A közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthet ipari park a 471- es út mellett helyezkedik el. A rendelkezésre álló 12 hektár szabad terület amely igény szerint további 60 hektárral b víthet lehet séget teremt a gazdaság további fejlesztésére. Az önkormányzat az ipari parkba települ cégeket, azok munkahelyteremt beruházásait az egyablakos, soron kívüli ügyintézéssel gyorsítja, emellett szolgáltató,

16 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA beszállító és kivitelez cégeket ajánl, valamint aktív közrem ködéssel segíti a megegyezések létrejöttét. A Nyírbátorba érkezett külföldi t ke többsége, a korábban is m köd vállalkozások felvásárlására, tehát közvetve a vállalatok piacainak megszerzésére irányult. Az Ipari Parkban néhány zöld-mez s beruházás valósult meg, az ide érkez külföldi t ke többségét a meglév termelési kapacitások modernizálására fordították. A KSH adatai alapján a legjelent sebb vállalkozásokat (301 millió forint feletti éves árbevétel és legalább 20 f foglalkoztatott) a 2-2. táblázat mutatja. A legjelent sebb Nyírbátori vállalkozások 2-2. Táblázat Vállalkozás neve MSK Hungary Gépgyártó Bt. COLOPLAST BÁTOR COOP Zrt UNILEVER BÁTOR-TEX Ipari, Kereskedelmi Kft. DEVLON Termel és szolgáltató Kft. AGROLIGET Termel -Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. AGRONYIR Termel -Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Faipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MA-ARTIN és Társa Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÉDEN 96 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NYÍR-UNCIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BÁTOR-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KURUCZ és Társa Termel és Forgalmazó Kft. GROVI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A-Zo Bátorgép Tevékenységi kör Általános gép gyártása Gyógyászati segédeszközök gyártása Mez gazdasági termékfeldolgozás, biogáz el állítás Vegyipar Fels ruházat gyártása Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése Baromfihús feldolgozása, tartósítása Szarvasmarha-tenyésztés Épületasztalos-ipari termék gyártása Munkahelyi étkeztetés Gabona-, vet mag-, takarmánynagykereskedelem Hulladék-nagykereskedelem Szarvasmarha-tenyésztés Gabona-, vet mag-, takarmánynagykereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Vasszerkezet gyártás Gépgyártás

17 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA DECODRIVE Cip gyártás A szolgáltatások Nyírbátor gazdaságában szintén lényeges szerepet töltenek be: az összes foglalkoztatott 64,9%-a dolgozik a tercier szektorban (kistérségi átlag 62,4%). A város a jöv ben a kereskedelem, a logisztika, turisztika és a szolgáltatások csomópontja lehet. A leggyorsabban fejl d humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak. Az üzleti, pénzügyi szolgáltatások terén Nyírbátor adottságai még nem megfelel ek Kereskedelem, vendéglátás Nyírbátorban 2008-ban 257 kereskedelmi vállalkozás és 287 kiskereskedelmi üzlet m ködött. Ez utóbbiak száma 1997-hez képest 73 egységgel (11 százalékkal) n tt. Ezzel ezer lakosra vetítve 20 kiskereskedelmi üzlet jutott, amely 20%-al haladja meg az országos átlagot, azaz Nyírbátor kiskereskedelmi ellátása kifejezetten kedvez nek tekinthet. A Nyírbátorban üzemel kiskereskedelmi üzletek tizenöt százaléka élelmiszerjelleg üzlet és áruház, és ugyanilyen arányt képviselnek a ruházati szaküzletek. A nagy vegyesiparcikk láncok közül az Inter Spar, Penny Market települt meg a városban, további láncok közül a Tesco, Lidl megjelenésére lehet számítani, amely a tervek szerint 2009-ban kezdik meg beruházásaikat. Nyírbátorban 2008-ban 88 vendéglátóhelyet tartott nyilván a statisztika, ennek fele étterem vagy cukrászda, negyede borozó, söröz, kocsma volt. A munkahelyi étkeztet -helyek száma nem jelent s a város munkahelyein ábra Kereskedelmi üzletek számának alakulása Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi üzletek száma

18 2.1.4 Idegenforgalom Nyírbátorban a kereskedelemi és magánszálláshelyek száma 2008-ban 43 volt. A városban eltöltött és regisztrált vendégéjszakák száma a 2008 év visszaesését kivéve kedvez en alakult az elmúlt években. lásd a 2-8. ábrát! A vendégek száma 2007-re hez képest 2,170-el, a vendégéjszakák száma pedig 7,186-al n tt, 2006-ban már meghaladta a 12 ezer vendégéjszakát. Ez a vendégéjszaka-szám Nyírbátor lakosságára vetítve azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag (1,1 éjszaka/1000 f, míg az országos átlag 2,2 vendégéjszaka/1000 f ), de a tendencia egyértelm en azt mutatja, hogy Nyírbátorban dinamikusan növekszik a turisztikai forgalom, bár a 2008-as évben egy er sen csökken tendencia mutatkozik. A vendégek és vendégéjszakák megoszlására jellemz, hogy míg a vendégek száma gyakorlatilag stagnál az eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan emelkedett 2007-ig, majd egy er s visszaesés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken vendégek átlagos tartózkodási ideje 2004-ben 1,84 éj volt, addig 2007-ben 2,9 éjszaka volt. Ezek a tendenciák világosan jelzik, hogy Nyírbátor turisztikai potenciálja egyrészr l kihasználatlan, másrészr l pedig a szálláshelyek kapacitás hiánya gátolja e meglév potenciálban lév lehet ségek kihasználását. Vendégek és vendégéjszakák alakulása 2-6. ábra Vendégéjszakák száma összesen: Vendégek száma összesen:

19 2.2 Nyírbátor demográfiai jellemz i Népesség A település lakosainak száma a KSH évi adatai szerint f volt, amely 1997 óta 1,38 százalékkal emelkedett. A tízévente megismételt népszámlálási adatok és a rendelkezésre álló lakónépességi adatok szerint Nyírbátor 2001-ben érte el a legmagasabb népességét f vel. Nyírbátor állandó lakossága az elmúlt tíz évben és f között mozgott. Az adatok arra utalnak, hogy a város népessége a kilencvenes években érte el maximumát, és ezt követ en lassan csökken. A demográfiai viszonyokat megvizsgálva elmondható, hogy a lakónépesség számát az utóbbi id szak alacsony természetes növekedése (1 ) és a vándorlási különbözet negatív egyenlege (-8 ) nagymértékben rontja. A migráció folyamatában kedvez tlen a fiatal, képzett munkavállalók elvándorlása, ami egyrészt a település munkaer potenciálját gyengíti, másrészt hozzájárul a fokozatos elöregedéshez Táblázat Népmozgalom: Élve születések száma odavándorlás (állandó) halálozások száma elvándorlás

20 2-7. ábra Nyírbátor állandó lakosságának változása az elmúlt 10 évben Nyírbátor állandó lakosságának változása az elmúlt 10 évben Nyírbátor népességét tekintve a rangsorban a megye 6. városa. Az évi várossá válást követ en mérsékelten növekedett a lakónépessége, ami a természetes szaporodáson túl a beköltözésekb l is következett és között a migráció már negatívvá vált, ezt azonban még ellensúlyozni tudta a természetes szaporodás. Az elmúlt évtizedben azonban a negatív vándorlási különbözet mértéke meghaladta a természetes szaporodást és összesen 416 f vel csökkent a népesség a két népszámlálás között. A évi népszámlálás a továbbvezetett adatokhoz viszonyítva 400 f s többletet jelentett a városnak, ami a határon túli bevándorlásokból is adódhat. A születések száma a megfigyelt id szakban átlag 185, a halálozások átlaga 143, a természetes szaporodás mindig pozitív volt. A tényleges be- és elköltözések negatívuma azonban a népszámlálás korrekciójával kisebb mérték, mint a regisztrált. Így tendenciáját tekintve a népesség stagnálónak tekinthet. A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt tíz év alatt a n k arányának növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. A megyére és az országra is jellemz a férfiak korábbi halálozása ben Nyírbátorban 1000 férfira átlag 1097 n jutott, ami kedvez bb a megye városainak átlagánál (1127). A n k többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemz bb Nyírbátorban is, ebben a korban 1715 n jut 1000 férfira. A népesség korösszetétele kedvez, a megye városainak átlagához viszonyítva is. A gyermekek (0-14 éves) aránya 21,7%, a 60 éven felülieké pedig 14,4%, ez utóbbi 1,7%- kal alacsonyabb az átlagnál. Összességében az eltartottsági mutató 100 feln tt korúra jutó gyermek és id skorú viszonylag kedvez (56), a megyei átlaghoz (62) viszonyítva.

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A nyíregyházi kistérség

A nyíregyházi kistérség A nyíregyházi kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a nyíregyházi kistérség településein Tiszatelek Pátroha Tiszabercel Szabolcs Beszterec Ibrány Gégény Timár Balsa

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Enying Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. 2011. április

Enying Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. 2011. április Enying Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2011. április Tartalomjegyzék I Vezet i összefoglaló... 5 II Bevezetés... 16 II.1 Integrált városfejlesztési stratégia fogalma és alkalmazott módszertana....

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Nyírbátor Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Balla Jánosné, Máté Antal, Szilvási Judit, Batay Árpád Az elkészítésben közreműködő

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó Városépítési Tanácsadó és Tervezo Iroda Korlátolt Felelosségu Társaság Tel: 413-0959, Fax: 413-0958 Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója Vezetõi összefoglaló Jóváhagyott dokumentáció 2010. február

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Vidékiség - vidéki térségek típusai vidéki turizmus

Vidékiség - vidéki térségek típusai vidéki turizmus Vidékiség - vidéki térségek típusai vidéki turizmus Perger Éva MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Alföldi Tudományos Osztály Az MNVH-MTA együttműködés

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről Pásztó Város Önkormányzata 3060 Pásztó, Kölcsey Ferenc. u. 35. Képviseli: Sisák Imre polgármester Tel: 0632-460-753 Fax: 0632-460-918 Adószám: 15450827-2-12

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÚJ VÁROSA: ALSÓZSOLCA Miskolc, 2007. szeptember 3. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-129-2

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál

Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál Foglalkoztatási körkép a Velencei tónál A jelentés a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége megbízásából, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával valósult meg. 1. A térség

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Biztonsági tanácsadók Magyarországon a 2/2002.(I.11) Kormányrendelet módosításával kapcsolatos BTE vélemények 2011.11.16

Biztonsági tanácsadók Magyarországon a 2/2002.(I.11) Kormányrendelet módosításával kapcsolatos BTE vélemények 2011.11.16 Biztonsági tanácsadók Magyarországon a 2/2002.(I.11) Kormányrendelet módosításával kapcsolatos BTE vélemények 2011.11.16 Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete Tartalom 1. A biztonsági tanácsadói

Részletesebben

NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBATOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság

Magdolna Drosztmérné Kánnai Tanácsadó,EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Az Európai Strukturális

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük városunkban!

Szeretettel köszöntjük városunkban! Szeretettel köszöntjük városunkban! Európa szívében vagyunk Három ország vonzáskörzetében (melyek 1,5 órán belül elérhetőek) Az M3-as autópálya révén az európai autópálya hálózat része InterCity vonatok

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Beszámoló. a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról VÁGÓÖRS

Beszámoló. a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról VÁGÓÖRS Beszámoló a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról K VÁGÓÖRS Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képvisel -testület! Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális Szolgálata

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben