Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája"

Átírás

1 Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája NYÍRBÁTOR EUROST HUNGARY PÉNZÜGYI ÉS SZERVEZÉSI TANÁCSADÓ BT ART-VITAL TERVEZ, ÉPÍT ÉS KERESKEDELMI KFT 2009.MÁJUS

2 Tartalomjegyzék 1 A város szerepének meghatározása A város történet bemutatása A város szerepe a településhálózatban A Nyírbátori kistérség A város dinamikája A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján Összefoglalás A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Elérhet ség Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Kereskedelem, vendéglátás Idegenforgalom Nyírbátor demográfiai jellemz i Népesség Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás Iskolázottság Környezet Természeti környezet Épített környezet, településszerkezet Turisztikai vonzer k Lakásállomány Települési infrastruktúra Közüzemi víz- és szennyvízhálózat Gázhálózat Elektromos és vonalas hálózatok Belterületi utak Felszíni csapadékvíz-elvezetés Szemétszállítás Nyírbátor közösségi szolgáltatásai Az oktatás intézményei... 33

3 2.7.2 Egészségügyi és szociális szolgáltatások Kultúra és közm vel dés Állami, igazságszolgáltatási és hatósági funkciók Összefoglaló értékelés és SWOT analízis A városrészek elemzése Az egyes városrészek bemutatása és elemzése Városközpont Víztorony környéki lakóterület Az Ipari Park városrész Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet Északi lakóterület A Széna téri turisztikai centrum A Délnyugati lakóterület Déli iparterület Összefoglaló értékelés Stratégiai fejezet Nyírbátor hosszú távú jöv képe Stratégiai célhierarchia Tematikus célok Városrészi célok Az akcióterületek kijelölése A Városközpont akcióterület A Víztorony akcióterület Az Ipari Parki akcióterület A Vasútállomás környéki akcióterület Az Északi lakóterületi akcióterület A Széna réti turisztikai centrum akcióterület A Délnyugati lakóterületi akcióterület A Déli iparterületi akcióterület Az akcióterületek rangsorolása A stratégia koherenciája, konzisztenciája A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz Az stratégia koherenciája

4 4.4.3 A célrendszer illeszkedése a környezeti állapothoz Az stratégia illeszkedése a településrendezési tervhez A stratégia megvalósítása Ingatlangazdálkodási terv Városközpont Víztorony környéki lakóterület Az Ipari Park városrész Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet Északi lakóterület A Széna réti turisztikai centrum A Délnyugati lakóterület Déli iparterület A város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása Tervalku Marketingstratégia A funkcióvesztett épületek hasznosítása Partnerség A megvalósítás szervezete A településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja Az Északi Lakóterület antiszegregációs terve Szegregátumok területi azonosítása Antiszegregációs helyzetelemzés Lakáskörülmények Infrastrukturális ellátottság Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok, segélyezés Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehet ségek Antiszegregációs intézkedések Összefoglalás Anti-szegregációs célrendszer

5 6.3.1 Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkit zései Tematikus célok az Északi lakóterület szegregációjának megszüntetésére A program megvalósításának lépései Indikátorok, monitoring A tervezett beavatkozások id beni ütemezése Felhasznált források jegyzéke Mellékletek

6 A stratégia és az akcióprogram elkészítésében közrem ködtek Végh József Projektvezet Art Vital Kft. Bak Tibor vezet tanácsadó Eurost Hungary Bt. Bak Tibor István kutatási koordinátor Eurost Hungary Bt. Balku Katalin építésztervez Art Vital Kft Czernyinyák Attila tájépítész mérnök Art Vital Kft. Kovács Tamás szerkeszt tervez Art Vital Kft. Cserpák Zoltán költségbecslés készít Art Vital Kft. Paulik Tamás költségbecslés készít Art Vital Kft. Nyírbátor Város Önkormányzata részér l: Balla Jánosné polgármester Németh Attila alpolgármester Mohácsi István f építész Szilvási Judit Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodavezet Máté Antal Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda Polyákné Borsi Anna Szociális Iroda és Gyámhivatal Irodavezet Bartha Edina Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ vezet Lehel Judit Kistérségi Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ vezet.h Kisebbségi Önkormányzat és Roma civilszervezetek részér l: Márton József Kisebbségi Önkormányzat elnöke Lakatosné Danó Zsuzsanna

7 1 A város szerepének meghatározása 1.1 A város történet bemutatása Nevében a honfoglalás korára utaló település, melyr l 1279 t l vannak írásos emlékek. A Bátori családhoz köt d település, mely a kiváltságok sorát elnyerve a XIII-XIV században a környék, igazgatási, gazdasági és kereskedelmi központjává vált, mez városi rangot kapott. A török hódoltság idején a királyi Magyarországhoz, de többnyire az erdélyi fejedelemséghez tartozott, Bethlen Gábor, az 1631-ben a hajdúkat letelepít Bethlen István, I. Rákóczi György (227 háznépet ír össze) fémjelzik a város veretes történelmét. A Rákóczi szabadságharc leverését követ en a Károlyi család birtokába kerül és lassú elszegényedést, sorvadást követ en 1872-ben elveszti városi rangját. Az újabb fejl dést a XIX sz. vége hozza meg, amikor is iparosodó mez gazdasági településként, járási székhelyként jelent s közigazgatási szerepet tölt be (f szolgabíró, járásbíróság, adóhivatal, pénzintézetek, posta), iskolákat tart fenn, vásárokat tart ra lakossága eléri f t ban visszakapja városi rangját, azóta töretlen a fejl dése. Nyíregyháza ellenpólusaként a megye keleti részén a Nyírbátori Statisztikai Kistérség központja és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás központi települése. 1.2 A város szerepe a településhálózatban Nyírbátor Magyarország észak-keleti szegletében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén fekszik. A várost a nyírség homokdombjai ölelik körül, tavaiban meg rizve az egykori mocsárvilág emlékét. A város fekvése miatt az Észak Alföldi régióhoz tartozik, ami 3 megyét foglal magába: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket. Nyírbátor a megye egyik legnagyobb települése, és egyike azoknak a városoknak, melyek Nyíregyháza centrikusságát hivatottak ellensúlyozni. A város a megye déli részének középfokú központi szerepkör városa, a térség, középfokú igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi centruma. A közigazgatás rendszerében a város a vele közvetlen kapcsolatban álló településekkel településcsoportot alkot. E településcsoport a Nyírség északkeleti részét foglalja magába. Hivatalosan a Nyírbátori statisztikai kistérség központja. Nyírbátor kistérségi szint feladatokat lát el. A kistérség településeinek számát tekintve közepes, a Nyírbátori kistérség 20 települést, 46 ezer lakost számlál. Ebb l Nyírbátor városának népessége 13 ezer f. A város által nyújtott kistérségi szolgáltatások sokrét ek: szociális, egészségügyi, középfokú oktatási, közigazgatási, közhatalmi és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kistérség települései számára. 1.3 Nyírbátor városhierarchiában betöltött szerepe Nyírbátor városhierarchiában betöltött szerepe a XX. században jelent sen nem változott. A város nem lett a szocialista iparosítás haszonélvez je így elkerülték azok a strukturális változások, amelyek szerepkörén alapvet en változtatni tudtak volna. Nyírbátor napjainkban, er s kistérségi igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális

8 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szerepkörrel rendelkez kisváros. A hierarchiában történ kedvez tlen irányú mozgás sok tekintetben a XX. század elejének térségi közlekedésszervezésére és iparosítására vezethet vissza. A kedvez tlen hatások ellenére Nyírbátor megyei és regionális szinten is er s kulturális, polgári-klerikális hagyományokkal rendelkez város, amely a szocialista iparosítás évtizedében hátrányt jelentett a sz kös fejlesztési forrásokért vívott versenyben a térségi versenytársakkal (Mátészalka, Fehérgyarmat, Vásárosnamény) szemben. 1.4 A Nyírbátori kistérség A KSH évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító, kilenc mutató alapján készült elemzése szerint a Nyírbátori a lemaradó kistérségek egyike, ahol a mutatók zöme lényegesen alatta marad az átlagnak, és a növekedés jelei csak igen kis mértékben mutatkoznak. A KSH szerint az ilyen lemaradó térségekben él a magyar népesség 30 százaléka. Ha csak az Észak-Alföldi régiót tekintjük, ez a teljesítmény nem számít jónak. A régióban az ún. lemaradó kistérségek képviselik a leggyengébb gazdasági teljesítményt. A 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet szerint a 33 leghátrányosabb helyzet kistérségek rangsorában a nyírbátori kistérség a 18. a KSH komplex mutatói alapján, a mutató értéke: 2,03. A Nyírbátori kistérség gazdasági helyzete a többi kistérséghez viszonyítva, ábra A kistérség gazdasági teljesítményének dönt része Nyírbátorban keletkezik. A kistérség zömmel ezer f alatti kistelepülései keveset tesznek hozzá a térség összteljesítményéhez. A kistérségi települések ugyanakkor jelent s munkaer -bázist biztosítnak Nyírbátor számára, míg Nyírbátor munkahelyeket biztosít a kistérség településein él k számára. Így Nyírbátor gazdasági ereje, t kevonzó képessége,

9 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA munkahely-teremt potenciálja, alapvet a kistérség népességmegtartó ereje szempontjából. 1.5 A város dinamikája A városok dinamikai kutatásait Beluszky és Gy ri (1999) végezte el. Az 5 mutató alapján elvégezett kutatás a (népességszám változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás) alapján öt csoportba sorolták a városokat (dinamikusan fejl d városok, mérsékelt dinamikájú városok, stagnáló városok, pozíciójukban visszaes, stagnáló, hanyatló városok, csökken méret hanyatló városok). E kutatásban Nyírbátor a pozícióját rz, stagnáló városok csoportjába került. Ez azt jelenti, hogy az 1999 évi felmérés szerint megállapított besoroláshoz képest a 2004 évi KSH min sítés romlást hozott, a stagnáló városok kategóriájából a lemaradó települések kategóriájába sorolódott. 1.6 A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján kistérségi szerepkört betölt ipari-szolgáltató városnak tekinthet. Nyírbátorban m ködnek a kistérség legnagyobb munkaadói, de a város az elmúlt másfél évtizedben foglalkoztatási problémákkal szembesült. A viszonylag kedvez szint munkanélküliségi ráta mellett a betelepült vállalkozások jelent s munkaer hiánnyal küzdenek mely az alacsony munkaer potenciálra és a térségben él k alacsony képzettségi színvonalára utalnak. A városban m köd vállalkozások által alkalmazott munkaer 50%-a nem nyírbátori, jelent s az ingázók száma. A város ingázási célpont, mely adódik kistérségi vezet szerepköréb l és a munkaer potenciál meglév anomáliáiból. 1.7 Összefoglalás Nyírbátor a magyarországi városhálózat egyik tradicionális, teljes érték városi funkciókkal rendelkez, alapvet en kistérségi és részben megyei és regionális központi funkciókkal rendelkez kisvárosa. A városhálózatban betöltend jöv beli szerepét alapvet en meghatározza egyrészr l a kedvez tlen perifériális elhelyezkedése, másrészr l a közvetlen határ-mentiség. Az els tényez tovább fogja er síteni a kistérségben betöltött vezet szerepkörét a második tényez pedig kedvez lehet séget biztosít a város hosszú távú fejl dése szempontjából. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de kulturális és turisztikai értékei alapján kiegészít, komplementer szerepet tölt be a közeli Debrecen, mint verseny pólus és Nyíregyháza, mint er s oktatási és ipari potenciállal rendelkez megyejogú város környezetében A város egyes funkcióinak teljesítménye alapján lényegesen nagyobb lakosságot lát el, mint saját népessége. Ezzel Nyírbátor közepes er sség térségi vonzásközpont. Mint kistérségi központ er s közigazgatási, egészségügyi és foglakoztatási funkciókkal bír, mely megkérd jelezhetetlenné teszi kistérségi vezet pozícióját. Nyírbátor a város dinamikáját tekintve egy lemaradó kistérségben pozícióját rz közepes város.

10 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási szerkezetét tekintve meghatározóan ipari-szolgáltató város a környez térség ingázó centruma.

11 2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1 Gazdaság Elérhet ség A város Budapestt l keletre, 270 km-re, Nyíregyházától 36 km-re, délkeletre, a jelent s gazdasági vonzást gyakorló Debrecent l északkeletre 53 km-re fekszik. Nyírbátor hosszú távon a környez két megyeszékhely vonzáskörzetében fokozatosan agglomerációs célponttá válhat. Gazdasági és térségi kapcsolatai mind két megyei központ irányában, nyitott és fejl d képes. Ennek nemcsak elhelyezkedési és természetföldrajzi, hanem részben közlekedésszervezési és részben történelmi és társadalmi és kulturális okai vannak. Nyírbátor megközelítése a 471. számú f úton lehetséges Debrecen fel l, viszonylag jó min ség alsóbbrend úton pedig Nyíregyháza fel l. Vonzáskörzete tekintetében sugaras közúthálózat középpontjában fekszik. Az 1920-as trianoni döntést követ en ma két ország közelében fekszik, így közúton elérhet mind Ukrajna, mind Románia. Vasútvonala Nyírbátort Debrecennel és Nyíregyházával is összeköti, így kapcsolódva az európai hálózatokhoz. A forgalmas nemzetközi útvonalak jelenleg elkerülik a várost. Az elmúlt közel másfél évszázad során Nyírbátor fél periférikus helyzete a magyar városhálózatban er södött, amely jórészt a közlekedési infrastruktúra a várost kedvez tlenül érint kedvez tlen irányú kialakulásában keresend. Összeurópai közúti közlekedési folyosók Magyarországon, valamint Nyírbátor ezekhez viszonyított elhelyezkedése 2-1. ábra

12 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az elérhet ségi viszonyok és a t kebefektetések területi elhelyezkedése között szoros összefüggés tapasztalható. Nyírbátor országon belüli elhelyezkedése periférikus, de az M3-as autópálya építésével párhuzamosan érzékelhet javulás következett be a település t kevonzó képességében, amely lehet séget teremt a gazdasági helyzet javulására. Nyírbátor, mint a Nyírség déli részének központja a román, az ukrán és a szlovák határhoz is viszonylag közel helyezkedik el. Logisztikai szempontból tehát a város optimális áruforgalmi gy jt és elosztó pont. A város megközelítési viszonyaiban jelent s változást fog hozni, ha az M3-as autópálya eléri a város térségét. A jelenleg érvényes elképzelések szerint az autópálya Ófehértó és Kántorjánosi között fog elhaladni keleti irányba (a nyomvonal Nyíregyházát délr l, Mátészalkát nyugatról, Vásárosnaményt pedig északnyugatról kerüli). A forgalom átrendez dése, leginkább a megyeszékhely irányú közlekedési kapcsolatok terén fog bekövetkezni. Prognosztizálható, hogy a nagykállói irányból a sz. összeköt útról a Nyírgyulaj Ófehértói irányra, a sz. összeköt útra fog a forgalom nagy része átterhel dni. Mindennek természetesen el feltétele, hogy Ófehértónál megépüljön az autópálya csomópont. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az autópálya bár közel párhuzamosan fognak futni egymással nem fogja tehermentesíteni a 471. sz. Debrecen - Mátészalka f utat. Az M3-as belépésével ezért a város0 nem mentesül az egyik legnagyobb jelenlegi közlekedési gondjától, a 471. sz. f út átkelési szakaszának problémájától. A közlekedésszerkezeti terv változásainak másik legfontosabb eleme, a 471 f út elkerül szakaszának megépítése. Az autópálya megjelenése és az északi forgalmi irányok várható er södése azonban magában rejti azt a veszélyt is, hogy a 471-es útra, illetve a várostól délre es területek felé áramló átmen forgalom a városközponton keresztül tudja csak célját megközelíteni. Ez újabb, nem kívánatos forgalmat generálhat a városközpont területének útjain. Prognosztizálható tehát, hogy a város megközelítési viszonyaiban, és ezzel közlekedés-földrajzi helyzetében a középtávon jelent s változások szükségesek és várhatóak Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete Nyírbátorban 2008-ban regisztrált vállalkozást tartott nyilván a statisztika. A m köd vállalkozások száma 813, a regisztrált vállalkozások 69%-a. A város gazdaságának mérsékelt fejl dését jelzi, hogy a m köd vállalkozások száma az ezredforduló óta mindösszesen 3,8%-al emelkedett. A m köd vállalkozások 30%-a társas vállalkozás, 70%-a egyéni vállalkozás. A kistérség vállalkozásainak 46%-a Nyírbátorban található, így a vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (88) a megyei átlaghoz (82) képest magas, az országos mutatónak azonban mindössze 88%-a. A m köd vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a város gazdasága a modern gazdaságokra jellemz szerkezet, a vállalkozások közel 90%-a a tercier szektorban tevékenykedik, ami azt is jelenti, hogy ennek a szektornak a kis- és mikro vállalkozások alkotják a gerincét.

13 2-2. ábra Vállalkozások számának alakulása M köd vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma Forrás: KSH A Nyírbátorban m köd vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2-1. Táblázat Működő vállalkozások: kereskedelem Építőipar - ipar mező,- erdő- vadgazdálkodás egészségügy, szociális ellátás oktatás ingatlan- gazdasági szolgáltatás bányászat, feldolgozóipar, közművek egyéb közösségi szolgáltatás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás pénzügyi közvetítés halászat Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma

14 2-3. ábra Vállalkozások számának változása ágazatonként Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi üzletek száma halászat pénzügyi közvetítés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egyéb közösségi szolgáltatás bányászat, feldolgozóipar, közm vek ingatlan- gazdasági szolgáltatás oktatás egészségügy, szociális ellátás mez,- erd - vadgazdálkodás épít ipar kereskedelem Egyéni és társas vállakozások alakulása 2-4. ábra társas egyéni

15 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A megoszlásból látható (2-3,2-4.ábra), hogy az elmúlt években az oktatási vállalkozások, valamint a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozások száma n tt meg. Hasonló dinamikával n tt az egyéb közösségi és személyi szolgáltatásokat végz vállalkozások száma. A mez gazdaságban, vadgazdálkodásban és erd gazdaságban m köd vállalkozások száma gyakorlatilag változatlan. Az adatok azt mutatják, hogy csökkent a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban m köd egységek száma, a kereskedelem területén m köd k száma gyakorlatilag stagnált. A gazdasági szerkezetre jellemz, hogy Nyírbátorban a mez gazdaságban foglalkoztatottak aránya 5%-a míg az iparban 30%. Ez némileg eltér a kistérségi átlagtól, melyben a mez gazdaság szerepe 7,6%. A mez gazdaság kiegészít foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehet ségei miatt azonban lényegesen nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban, a jövedelem-kiegészítés lehet ségei miatt. A településen a földterület átlagos aranykorona értéke 8,68 (szemben 18,15 AK országos átlaggal), amely a homokos talajok miatt els sorban a kevésbé él munka-igényes erd gazdálkodásra alkalmas, kiemelked színvonalú termelést nem tesz lehet vé. A használt földterületek m velési ágak közötti megoszlására jellemz a szántóföldek és az erd területek ezen belül az állami és a magántulajdonú erd k nagy aránya. A térségben termesztett növények, f ként gyümölcsök nagyobb felvásárló helyei Nyírbátorban m ködnek, amely logisztikai szempontból lehet ségeket rejt magában. Az ipari növények közül jelent s a napraforgó és a burgonya, de a jöv ben el reláthatóan mindkét növény term területe csökkeni fog. A napraforgó termesztését meghatározta a térség központjában, Nyírbátorban m ködött Cereol növényolajgyár, amely integrátorként funkcionált az ágazatban, Helyén már csak egy magtár üzemel, ahol felvásárlást és raktározást végeznek. A nyírbátori Bátor Coop Mez gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet stratégiai szempontból is meghatározó jelent ség foglalkoztató és integrátor. Az állattenyésztés területén a BÁTORTRADE Kft. tehenészete meghatározó. A családi gazdaságokban a sertés, a juh, a baromfi, valamint a ló és a nyúl tenyésztése a meghatározó. A Nyírbátorban m köd baromfifeldolgozó hosszú távú és biztos felvev piacot jelent a kistérség baromfitenyészt i számára, emellett a városban több h t ház is üzemel. A kisebb mez gazdasági cégek, egyéni vállalkozók és stermel k számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történ termelés és értékesítés. A kitörési pont lehet a biotermék el állítás mennyiségi és min ségi növelése és a feldolgozói lánc kialakítása. Nyírbátorban az ipar jelent sége a foglalkoztatásban meghatározó, a mez gazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya is kiemelked, de emellett nagy jelent séggel bír a gépgyártás és a könny ipar is. A település és a kistérség iparának fejlesztésében meghatározó tényez a 2005-ben létrehozott Ipari Park. Az ipari tevékenységhez szükséges infrastruktúrával teljes kör en ellátott, közel 60 hektáros területen jelenleg 17 vállalkozás m ködik. A közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthet ipari park a 471- es út mellett helyezkedik el. A rendelkezésre álló 12 hektár szabad terület amely igény szerint további 60 hektárral b víthet lehet séget teremt a gazdaság további fejlesztésére. Az önkormányzat az ipari parkba települ cégeket, azok munkahelyteremt beruházásait az egyablakos, soron kívüli ügyintézéssel gyorsítja, emellett szolgáltató,

16 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA beszállító és kivitelez cégeket ajánl, valamint aktív közrem ködéssel segíti a megegyezések létrejöttét. A Nyírbátorba érkezett külföldi t ke többsége, a korábban is m köd vállalkozások felvásárlására, tehát közvetve a vállalatok piacainak megszerzésére irányult. Az Ipari Parkban néhány zöld-mez s beruházás valósult meg, az ide érkez külföldi t ke többségét a meglév termelési kapacitások modernizálására fordították. A KSH adatai alapján a legjelent sebb vállalkozásokat (301 millió forint feletti éves árbevétel és legalább 20 f foglalkoztatott) a 2-2. táblázat mutatja. A legjelent sebb Nyírbátori vállalkozások 2-2. Táblázat Vállalkozás neve MSK Hungary Gépgyártó Bt. COLOPLAST BÁTOR COOP Zrt UNILEVER BÁTOR-TEX Ipari, Kereskedelmi Kft. DEVLON Termel és szolgáltató Kft. AGROLIGET Termel -Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. AGRONYIR Termel -Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Faipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. MA-ARTIN és Társa Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÉDEN 96 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NYÍR-UNCIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BÁTOR-TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KURUCZ és Társa Termel és Forgalmazó Kft. GROVI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A-Zo Bátorgép Tevékenységi kör Általános gép gyártása Gyógyászati segédeszközök gyártása Mez gazdasági termékfeldolgozás, biogáz el állítás Vegyipar Fels ruházat gyártása Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése Baromfihús feldolgozása, tartósítása Szarvasmarha-tenyésztés Épületasztalos-ipari termék gyártása Munkahelyi étkeztetés Gabona-, vet mag-, takarmánynagykereskedelem Hulladék-nagykereskedelem Szarvasmarha-tenyésztés Gabona-, vet mag-, takarmánynagykereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Vasszerkezet gyártás Gépgyártás

17 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA DECODRIVE Cip gyártás A szolgáltatások Nyírbátor gazdaságában szintén lényeges szerepet töltenek be: az összes foglalkoztatott 64,9%-a dolgozik a tercier szektorban (kistérségi átlag 62,4%). A város a jöv ben a kereskedelem, a logisztika, turisztika és a szolgáltatások csomópontja lehet. A leggyorsabban fejl d humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak. Az üzleti, pénzügyi szolgáltatások terén Nyírbátor adottságai még nem megfelel ek Kereskedelem, vendéglátás Nyírbátorban 2008-ban 257 kereskedelmi vállalkozás és 287 kiskereskedelmi üzlet m ködött. Ez utóbbiak száma 1997-hez képest 73 egységgel (11 százalékkal) n tt. Ezzel ezer lakosra vetítve 20 kiskereskedelmi üzlet jutott, amely 20%-al haladja meg az országos átlagot, azaz Nyírbátor kiskereskedelmi ellátása kifejezetten kedvez nek tekinthet. A Nyírbátorban üzemel kiskereskedelmi üzletek tizenöt százaléka élelmiszerjelleg üzlet és áruház, és ugyanilyen arányt képviselnek a ruházati szaküzletek. A nagy vegyesiparcikk láncok közül az Inter Spar, Penny Market települt meg a városban, további láncok közül a Tesco, Lidl megjelenésére lehet számítani, amely a tervek szerint 2009-ban kezdik meg beruházásaikat. Nyírbátorban 2008-ban 88 vendéglátóhelyet tartott nyilván a statisztika, ennek fele étterem vagy cukrászda, negyede borozó, söröz, kocsma volt. A munkahelyi étkeztet -helyek száma nem jelent s a város munkahelyein ábra Kereskedelmi üzletek számának alakulása Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi üzletek száma

18 2.1.4 Idegenforgalom Nyírbátorban a kereskedelemi és magánszálláshelyek száma 2008-ban 43 volt. A városban eltöltött és regisztrált vendégéjszakák száma a 2008 év visszaesését kivéve kedvez en alakult az elmúlt években. lásd a 2-8. ábrát! A vendégek száma 2007-re hez képest 2,170-el, a vendégéjszakák száma pedig 7,186-al n tt, 2006-ban már meghaladta a 12 ezer vendégéjszakát. Ez a vendégéjszaka-szám Nyírbátor lakosságára vetítve azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag (1,1 éjszaka/1000 f, míg az országos átlag 2,2 vendégéjszaka/1000 f ), de a tendencia egyértelm en azt mutatja, hogy Nyírbátorban dinamikusan növekszik a turisztikai forgalom, bár a 2008-as évben egy er sen csökken tendencia mutatkozik. A vendégek és vendégéjszakák megoszlására jellemz, hogy míg a vendégek száma gyakorlatilag stagnál az eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan emelkedett 2007-ig, majd egy er s visszaesés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken vendégek átlagos tartózkodási ideje 2004-ben 1,84 éj volt, addig 2007-ben 2,9 éjszaka volt. Ezek a tendenciák világosan jelzik, hogy Nyírbátor turisztikai potenciálja egyrészr l kihasználatlan, másrészr l pedig a szálláshelyek kapacitás hiánya gátolja e meglév potenciálban lév lehet ségek kihasználását. Vendégek és vendégéjszakák alakulása 2-6. ábra Vendégéjszakák száma összesen: Vendégek száma összesen:

19 2.2 Nyírbátor demográfiai jellemz i Népesség A település lakosainak száma a KSH évi adatai szerint f volt, amely 1997 óta 1,38 százalékkal emelkedett. A tízévente megismételt népszámlálási adatok és a rendelkezésre álló lakónépességi adatok szerint Nyírbátor 2001-ben érte el a legmagasabb népességét f vel. Nyírbátor állandó lakossága az elmúlt tíz évben és f között mozgott. Az adatok arra utalnak, hogy a város népessége a kilencvenes években érte el maximumát, és ezt követ en lassan csökken. A demográfiai viszonyokat megvizsgálva elmondható, hogy a lakónépesség számát az utóbbi id szak alacsony természetes növekedése (1 ) és a vándorlási különbözet negatív egyenlege (-8 ) nagymértékben rontja. A migráció folyamatában kedvez tlen a fiatal, képzett munkavállalók elvándorlása, ami egyrészt a település munkaer potenciálját gyengíti, másrészt hozzájárul a fokozatos elöregedéshez Táblázat Népmozgalom: Élve születések száma odavándorlás (állandó) halálozások száma elvándorlás

20 2-7. ábra Nyírbátor állandó lakosságának változása az elmúlt 10 évben Nyírbátor állandó lakosságának változása az elmúlt 10 évben Nyírbátor népességét tekintve a rangsorban a megye 6. városa. Az évi várossá válást követ en mérsékelten növekedett a lakónépessége, ami a természetes szaporodáson túl a beköltözésekb l is következett és között a migráció már negatívvá vált, ezt azonban még ellensúlyozni tudta a természetes szaporodás. Az elmúlt évtizedben azonban a negatív vándorlási különbözet mértéke meghaladta a természetes szaporodást és összesen 416 f vel csökkent a népesség a két népszámlálás között. A évi népszámlálás a továbbvezetett adatokhoz viszonyítva 400 f s többletet jelentett a városnak, ami a határon túli bevándorlásokból is adódhat. A születések száma a megfigyelt id szakban átlag 185, a halálozások átlaga 143, a természetes szaporodás mindig pozitív volt. A tényleges be- és elköltözések negatívuma azonban a népszámlálás korrekciójával kisebb mérték, mint a regisztrált. Így tendenciáját tekintve a népesség stagnálónak tekinthet. A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt tíz év alatt a n k arányának növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. A megyére és az országra is jellemz a férfiak korábbi halálozása ben Nyírbátorban 1000 férfira átlag 1097 n jutott, ami kedvez bb a megye városainak átlagánál (1127). A n k többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemz bb Nyírbátorban is, ebben a korban 1715 n jut 1000 férfira. A népesség korösszetétele kedvez, a megye városainak átlagához viszonyítva is. A gyermekek (0-14 éves) aránya 21,7%, a 60 éven felülieké pedig 14,4%, ez utóbbi 1,7%- kal alacsonyabb az átlagnál. Összességében az eltartottsági mutató 100 feln tt korúra jutó gyermek és id skorú viszonylag kedvez (56), a megyei átlaghoz (62) viszonyítva.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság I. Területi Tervező és Kutató Iroda MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE KOMPLEX TERVÉNEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben