PEDAGÓGIAI PROGRAM MONORI ADY ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Monor. Ha múltunk valóban a mienk, a jövő is miénk lehet. /Nemeskürty István/

Átírás

1 2017 PEDAGÓGIAI PROGRAM MONORI ADY ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Monor Ha múltunk valóban a mienk, a jövő is miénk lehet /Nemeskürty István/

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola bemutatása 1.1. Az iskola adatai 1.2. Az iskola rövid története 1.3. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményei 1.4. Az iskolai oktató-nevelő munka személyi feltételei 1.5. Az iskolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételei 1.6. Intézményi elvárások (Pedagógusokkal és vezetővel szemben) I. NEVELÉSI PROGRAM I.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai I.2. Az elsősegélynyújtás feladatai I.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok I. 4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.6. Az osztályfőnöki munka tartalma feladata I.7. A pedagógusok intézményi feladatai I.8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje I.9. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek I.10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok I.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I. 12. A szülő, tanuló iskolai pedagógus, együttműködésének formái I.13. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, hátrányaik csökkentése I.14. Az iskolaváltás, tanulók átvételének szabályai I.15. Iskolai Írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások és ismeretek számonkérésének rendje I. 16. Az iskola ellenőrzési, értékelési alapfogalmai és általános jellemzői I.17. A tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő programok I.18. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek I. 19. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges oktató nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I.20. Tűz és katasztrófavédelem 2

3 I.21. A stressz kezelés iskolánkban I.22. Az iskola környezeti, nevelési programja I.23. Fogyasztóvédelem I.24. Az iskola oktatási kínálata I.25. Az iskola működése I.26. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola Iskolai közösségek együttműködése I.27. Az iskolai könyvtár működése I.28. Az iskolai könyvtár pedagógiai programja I.29. A tanítás munkarendje II. Helyi Tnaterv II.1. Óratervek 2017-ig II.2. Szervezés II.3. Tankönyvek és tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei II.4. NAT által meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának helyi szabályai II.5. Hit és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok II.6. Idegen nyelvoktatás II.7. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja és szervezése II.8. Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelményeik II.9. A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógus választás szabályai II.10. A tanulók napi, heti terhelésének korlátozása II.11. A tanuló tanulmányi munkájának, ellenőrzése, értékelése, magatartás, szorgalom minősítésének elvei II.12. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei II.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges feladatok II.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II. 15. A tanulók jutalmazásával összefüggő magatartás, szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvei 3

4 Az intézmény OM azonosítója: Jóváhagyta: Tóth Ágnes Intézményvezető Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 2/2017 (III.20.) Szülői szervezet nevében véleményezte: név.. Név Az alkalmazottak nevében aláírás Intézményvezető Ph A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható az iskola honlapján: www. adymonor.hu Hatályos: A kihirdetés napjától visszavonásig 4

5 1. Az iskola bemutatása 1.1. Az iskola adatai Iskolánk neve: Monori Ady Úti Általános Iskola Az intézmény rövid neve: Monori Ady Úti Általános Iskola Fenntartó: Monori Tankerületi Központ PE0201 Címünk: 2200 Monor, Ady Endre u Telefonszámaink: 29/ , 29/ okumonor@adymonor.sulinet.hu Honlap: Az iskola rövid története Iskolánk Monor városának legfiatalabb oktatási intézménye ben kezdte meg működését egy jelenleg éppen 100 éves épületben, mely épülése óta mindig oktatási feladatokat látott el. Az 1990 évek végére megépült a Jászai Mari Általános iskola és a Szterényi József Középiskola. Korábban ugyanis e két oktatási intézmény osztozott jelenlegi épületünkön. Az új iskolák felépítése után az általános iskolai tanulók a Jászai-térre, a középiskolások az Ipar utcába költöztek. Az üresen maradt intézmény szerkezetét tekintve kizárólag oktatási célokra volt alkalmas. Elődöm, az iskola első igazgatója pályázatot nyújtott be a város Önkormányzatához azzal a céllal, hogy támogassák egy ökumenikus szellemiségű intézmény létrehozását. A Képviselőtestület határozatával valóssá vált elképzelése. Az ökumenikus szellemiséggel, egyedülálló sajátosságú intézménnyé váltunk. Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola, ahol nappali rendszerű képzésben általános alapműveltségre tesznek szert tanítványaink, akik igény szerint napközis ellátásban részesülnek. Jól működő könyvtárral rendelkezünk, ahol délelőtt és délután is igénybe vehetik a gyermekek szolgáltatásait. Segítjük a művészetoktatást, sikeres énekkarunk van, jól működő rajz és színjátszó szakköreink közül választhatnak a tanulók. Meggyőződésünk volt, hogy az ökumenikus szellemiséggel végzett oktató nevelő munkánk hatékony, az elme és a lélek együttes formálását kívánjuk elérni. Az oktatást és nevelést nem választjuk szét mereven, mert a gyermek egységes értelmi és lelki 5

6 képességekkel rendelkező személyiség. Nevelésünk alanya a gyermek, akit feltétlen tisztelet illet meg. Személyiségének alapvető összetevője a bizalom, a szabadság, hogy kiteljesedhessék. De a gyermek szabadsága vezetésre szorul, játszó, alkotó lény, melyben elkötelezi magát, beilleszkedik környezetébe. Mivel kezdetben másokra utalt, kapcsolatokban létezik és gondolkodik, mások által talál önmagára. Ha szólnak hozzá, megszólal, ha tisztelik, tisztelni fogja ő is a hozzá tartozókat. Ha elfogadják, el fogja fogadni önmagát és környezetét. Ha feltétel nélkül szeretik, ő másokat fog így szeretni. De a gyermek kiszolgáltatott, nemcsak a jóra, hanem a bennünk rejlő rosszra is. Igénye van a körülötte lévők szeretetére, hogy értékesnek tartsák őt, tartozzon valakikhez. A pedagógus a maga teljes személyiségével, erényeivel és hibáival együtt válik a gyermek társává. A nevelői szeretet olyan miliő, ahol a dolgok csak úgy maguktól, egyszerűen történnek. Ezt a szülő és a pedagógus gyakran nem nagy dolgokkal érik el, hanem egyszerűen, állandó jelenlétükkel, sajátos lelkületükkel, stílusukkal hozzák létre a növekedés terét, hogy a közelség pedagógiájával, megelőzhessék a bajokat, segíthessék az írott és íratlan szabályok betartását és betartatását óta több alkalommal, jelentős változtatások, felújítások történtek az épületen ben két tanteremmel bővültünk a tetőtér beépítésével, 2 év múlva tornatermünk mellé, ugyan kisebb méretű, de alsósok számára megfelelő nagyságú tornaszoba épült. Az udvar egyik részén elkerített általunk zöld udvarnak elnevezett tér, tavacskával várja a pihenni vágyókat. Sportlétesítményeink, mint a kosárlabdapálya, futópálya folyamatosan újítva, aszfaltozva van augusztus 1-ig a volt Ökumenikus Általános Iskola Pedagógiai Programját felül kell vizsgálni, mert az Oktatási Törvény 4. -nak (2.bek.) alapján világnézetileg el nem kötelezett, semleges oktatási intézményt tarthat fenn Önkormányzat. A Pest Megyei Bíróság 5.K /2005/11. számú ítéletének megfelelően a Pedagógiai Program és egyéb dokumentumok módosításra kerültek től, alapfokú nevelési-oktatási intézményünkben egységes követelmények szerinti, nyolc évfolyamos nevelés-oktatás folyik, ahol a tanulók érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelő szintű oktatásban részesülnek, a középiskolai továbbtanulásra készítjük fel őket. 6

7 1.3 Az iskolai oktató nevelő- munka eredményei Tantestületünk létszáma nagyrészt állandó, a fluktuáció nem jellemző, mert akik elmentek közülünk vagy elköltöztek, vagy gyermekeket vállaltak. Tehát van egy erős mag, akik hosszú évek tapasztalatával rendelkeznek, magas színvonalon oktatják tanulóinkat. a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő szülő és nevelő között Volt tanítványainktól a visszajelzések jórészt pozitívak, közülük néhányan már kollégáink lettek, jó szívvel jöttek vissza régi iskolájukba dolgozni. A pedagógus pályát választó tanítványaink nagy számban töltik a mi iskolánkban gyakorlati idejüket, mindannyiukat szeretettel és felelősséggel vállaltuk el. Volt diákjaink a középiskolákban helyi és országos sikereket értek el. A művészeti tárgyak közül az ének oktatása nívós, több, mint húsz éve működik. Forrás kórus, nemzetközi gyermekkórus fesztiválokon bronz fokozatot ért el, külföldön és hazánkban több helyen vendégszerepelt, versenyezett. 60 tagú kórusunk gyermekdalokat, egyházi műveket és népdalokat énekel, szólóénekeseink szép számmal vannak. Hasonló eredményeket felmutató tárgy a rajz. Szakkörön és tanórákon szép alkotások születnek, értő kéz vezetésével, sokféle technikával, nagy fantáziával dolgoznak a gyermekek. Legszebb alkotásaikat kiállításokra küldjük. Országos eredmények születtek. Jól csengő eredményeink mellett, eredménynek tekintjük azt is, ha a gyermek önmagához képest jó eredményeket ér el, szép fogalmazásokat ír, talán önmaga is versírással foglalkozik, vagy a sport területén jeleskedik. Minden apró pozitív megnyilvánulást értékelünk és elismerünk. 7

8 A tanítási órákon kívül törekszünk arra, hogy értékeket közvetítsünk. Faliújságon, vagy iskolarádión keresztül önkéntes versenyeink vannak szinte állandóan, melyek az általános emberi normákról szólnak. A tanulók kellőképpen vannak motiválva, tehát nagy örömmel vesznek részt e vetélkedőkön. A hét napjain a gyerekekkel reggeli beszélgetéseket kezdeményezünk, a reggeli gondolatok során 8:00-tól 8:15 óráig az iskolarádión keresztül egyetemes emberi értékekről hallanak, melyek valamely erkölcsi tanításon nyugszanak, vagy aktuális témához, ünnephez kötődnek, pl. halottak napja, anyák napja alkalmából, pedagógusok, osztályfőnökök tartják. Szünetekben igyekszünk tanítványaink között maradni, beszélgetni velük, ha igényt tartanak rá. Részt veszünk helyi és országos rendezésű versenyeken. Többek között a Zrínyi Ilona matematika, Herman Ottó természetismereti, vers és prózamondó versenyeken, /a teljesség igénye nélkül / A művészeti oktatás szeptemberétől július 31.-ig folyt intézményünkben, képző és iparművészeti ágon: Rajz-festés, mintázás tanszakon, valamint, Színművészeti-bábművészeti ágon: színjátszó tanszakon. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók számára azokat a foglalkozásokat, amelyek lehetővé teszik sikeres integrációjukat, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, 8

9 becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, 1.4. Az oktató- nevelőmunka személyi feltételei Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Tantestületünk gyermekcentrikus, szakmailag jól képzett és rendkívül aktív tagokból áll. A nevelőtestület minden tagja kiemelt feladatnak tartja a pedagógiai munka színvonalának emelését. Fokozzuk az igényességet a mindennapi pedagógiai munkánkban, tapasztalatainkat felhasználva finomítjuk nevelési eljárásainkat. Iskolafejlesztési problémák megoldását, vagy egész intézményt érintő döntések meghozatalát közös munkával, többségi akarattal és egyetértéssel végezzük. Erősítjük az egymás iránti felelősséget, törekszünk a kiegyensúlyozott tantestületi légkör kialakítására. A nevelőtestület minden tagja kompetens szakember, aki megfelelő nevelési stílussal rendelkezik, megfelelő önértékeléssel. 9

10 Iskolaszerkezet Igazgató 1 alsós igazgatóhelyettes 1 felsős igazgatóhelyettes iskolatitkár alsós mk.vez. napk. felsős munkaközösségek tanítók, tanárok napk. tan.csop. tanárok tanulócsoportok Tantestület létszáma: 34 fő ebből: 16 fő tanító 1. Az emberi lét tisztelete, védelme. 2. Környezetünk folyamatos védése, óvása. 3. Állatok és növények védelme. 4. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 5. Az ember testi és lelki egészsége. 6. Az egészség megőrzésének fontossága. 7. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. 8. Testmozgás iránti igény. 9. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). 10. Felelősségvállalás magunk és mások sorsának alakításáért. 11. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. 12. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 13. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. 14. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. 15. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 10

11 16. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetiségek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 17. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. 18. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy ezeknek a felsorolt értékeknek az elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint e tevékenységekhez kapcsolódva a tanulók folyamatos értékelése. Jelen világunkban elterjedt fogalommá vált a biztonság. Az iskolában tanuló gyermekek és családjaik életében ez sokat jelenthet, de ugyanígy a tanároknak és minden dolgozónak is. Kívánalomnak tartjuk, hogy családjaink, mint iskolahasználók, másrészt a Monori Tankerületi Központ, mint fenntartó és a tantestület kiegyensúlyozott hármasságot alkossanak, mely hosszú távra megalapozza iskolánk jövőjét. Ennek köszönhető, hogy iskolánk alkalmazotti közössége stabillá szerveződött. Gyermeklétszámunk fő között volt az elmúlt években. A tantestület összetartó közösséggé formálódott. A hivatalos rendszeres megbeszélések, értekezletek mellett a tanév végi szakmai, egyben pihentető utak, kirándulások, a nyári összejövetelek, mind az együvé tartozást erősítik. Sajnálatosan érezhető az élet minőségének romlása, az életszínvonal csökkenés hatásai, melyek egymáshoz való viszonyulásunkra is rányomja bélyegét, több kolléga mellékállást kénytelen vállalni szabadidejében. A nevelési oktatási feladatok megfelelő szintű ellátását más események és szempontok is befolyásolják. A tantestület végzettségén keresztül lefedi a szakos ellátottság teljesítését, de a távollétek, hosszasabb betegségek gondot jelentő megoldásokat kényszerítenek ki. Szervezeti felépítésünkben /részletesen az SzMSz-ben/ a kontinuitásra, folytonosságra törekszünk. Két igazgatóhelyettesi álláshellyel rendelkezünk. Az igazgató-helyettesek munkaterületéhez tartozik a teljes alsó és felső tagozat munkája, a napközis foglalkozások, a menzai ellátás szervezése, a tankönyvellátás ügye, szakkörök, helyettesítések. 11

12 A munkaközösség vezetők az iskola vezetőségének részét képezik. 5 munkaközösségünk működik, alsós, felsős humán, felsős reál, magyar és osztályfőnöki munkaközösség. Az igazgató az egyszemélyi felelősség tudatában látja el irányítási és vezetői teendőit. Tantestületünk java része középkorú pedagógusokból áll, törekszünk arra, hogy új kollégáink lehetőleg fiatalok legyenek, az egyensúly megtartása végett Az oktató nevelőmunka tárgyi feltételei Iskolánk Monor városának központjának közelében fekszik, a pályaudvar közelében. Az épületegységhez és kiegészítő építményeihez, valamint a tanulók létszámához viszonyítottan kicsit szűkös. Udvarunk egy részét, kosárlabdapálya, futópálya foglalja el, így futkározásra, pihentető elvonulásra nem elég tágas az udvarunk. Kicsi gazdasági és zöld udvarunk van, a szűkös szabad tér nemigen teszi lehetővé 1-1 csoport szabad játékát, félrevonulását. Az öreg iskolaépület építésekor az akkori igényeket magas szinten kielégítette. Viszont jelenünkben kialakult szokásoknak, nevelési oktatási elvárásoknak nemigen tud megfelelni. Hiányoznak a csoporttermek (pl. napközi) vagy szaktantermek a hozzájuk épített szertárakkal, nagyobb tanári szoba és tágasabb irodahelyiségek. Szokásos nagy létszámú rendezvényeink rossz idő esetén túlzsúfolttá válnak, mert 130 m2 alapterületű tornatermünk nem alkalmas több száz ember befogadására. A folyosókat szűkítik a szekrényrendszerek a tanulók kabátjaikkal, váltócipőikkel. Ebédlőink (2 db 20 m2) szűkösen elegendőek naponta 230 gyermek étkeztetésére. A fenti igényen kívül szükséges lenne egy tágas, modern ebédlő és egy aula megépítése ben a szomszédos kert megvételével lehetőségünk nyílt arra, hogy udvarunkat bővítsük, parkosítsuk, tavacskával zöld udvarrá tegyük. Ebben az évben épült a 63 m2 nagyságú tornaszobánk.-fenntartói és szülői hozzájárulással. Hiányosságainkat és zsúfoltságunkat tetézi, hogy az iskola épületének fala a talajvíz felszivárgásától nedves, a parketták púposodnak, a vakolat lemállik. Örömteli az, hogy tantermeink viszonylag világosak, 4 m magas belső terük nem teszi nyomasztóvá, hanem inkább öregesen kihívóvá az építményt. A tetőtér bővítése során hangulatossá vált a belső tér, 2 tanterem, orvosi szoba és mosdók találhatók itt. Jelenleg 17 tanulócsoportunk van, 18 tanteremmel. A napközis 12

13 csoportok délután az alsós tantermekben vannak elhelyezve. Szaktantermeink nem állnak teljes mértékben rendelkezésre, csak kevés tantárgyat tudunk így oktatni, pl. kémiát, földrajzot, informatikát, fiú és lány technikát. A többi tantárgy oktatása a fennmaradó termekben zajlik, mai a tanulók részéről elvárja óráról, órára a vándorlást. Az órarendet igyekszünk úgy formálni, hogy lehetőség szerint naponta csak ritkábban legyen szükséges tantermet váltani. Pici könyvtárral rendelkezünk, viszont méretéhez képest jelentős számú kötet birtokában vagyunk. A szaktantermek felemás helyzete, a napközi és délelőtti tanítás egyazon helyen történő alkalmazása, a tanári zsúfoltsága a bővítés igényét vonja maga után. Tantermeinkről és szertárainkról elmondható, hogy vegyes képet mutatnak. Használt iskolabútorok mellett vannak új bútorzatúak is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatosan cseréljük ki elhasználódott bútorainkat újakra ban befejeződött az elektromos hálózat felújítása, a folyosók burkolatainak cseréje. A falakra lambéria borítás került, a padlózatra új, világos járólap. Törődünk az épület állagának megóvásával, mégis mindig számítanunk kell valamilyen váratlan meghibásodással. Bízunk abban, hogy patinás épületünkben még sok éven át fog folytatódni új generációk nevelése, oktatása. I. NEVELÉSI PROGRAM I.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, egyéb sajátosságai A múltat meg kell őrizni a jövendőnek, hogy kéznél legyen, mikor megjön az ihlet. Ezt a Wass Alberttől származó idézetet, kiinduló pontként tekintjük munkánkban. A nemzetnek, mint hazának megtapasztalása, a szülőföld- anyanyelv és kultúra fókusza körül kristályosodik ki. A megfelelő ismeretszerzés, a kultúra értékeinek ismerete és a bennük élés jelentheti azt, hogy tanulóink célt érhessenek életük során. A családból és iskolából hozott szokásaik, ismereteik által lesznek hasznos polgárai a hazának. Ma kiemelt szerepe van az ifjúság nevelésének, nagy felelőssége a pedagógusoknak. Nevelés és oktatás összetartozása, párhuzamossága, a tudás rangjának biztosítása. Nemzeti azonosságtudat fejlesztése, iskolai helyi szokások további ápolása. Az alapfokú oktatás - kötelező érvényű és ingyenes, mindenki számára hozzáférhető. Az oktatás nyelve magyar. 13

14 Nevelésünk középpontjában a gyermek. A tanuló, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A szülő a pedagógussal megosztja gondjait és örömeit, közös gondoskodásuk a gyermekről a kölcsönös bizalmon, nyugszik. Az ismereteket, vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Tiszteletben tartjuk valamennyi pedagógus, gyermek és szülő vallási, világnézeti meggyőződését, Lehetővé tesszük, hogy tanítványaink egyházi jogi személy által tartott - hit és erkölcstan oktatáson, vagy erkölcstan órán vegyenek részt. A gyermekek személyiségének, és családjaik tiszteletben tartása. Fontosnak tartjuk azt, hogy megismerjük egymást, ismerjük azonosságainkat, különbözőségeinket. Tartsuk minden gyermekünk és családjaik nézeteit tiszteletben. A pedagógusok saját világnézetük és értékrendjük alapján végzik munkájukat, nem kényszerítve senkit, annak elfogadására. Legyen tanítványaink személyisége életigenlő, tisztességes, bizakodó, és örülni képes. Példák és eszményképek bemutatásával nevelünk az élet tiszteletére, a munka megbecsülésére, a természet szeretetére, önfegyelemre, másokkal szembeni türelemre. A szorgalom, tudás, a tisztességes munka jelentsen értéket. A megbízhatóság, egymás iránti türelem, felelősségtudat fejezze ki fiataljaink számára az erényt akkor is, ha környezetükben ez nem értékként mutatkozik. A szülőföld, a haza szeretete, természetes és épített környezetünk legyen alapja tanításunknak. Olyan segítő légkör kialakítása, melyben biztosítani tudjuk a gyermekek harmonikus testi-lelki fejlődését, értelmük fejlesztését, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi, akarati tulajdonságaik, életkori sajátosságaiknak megfelelő, erkölcsös, önálló életvitelre szoktató tudatos jellemformálását. Váljanak felelős állampolgárokká, magánérdekeiket össze tudják egyeztetni a köz érdekével. A nevelés-oktatás eszközeivel, megakadályozni a társadalmi leszakadás folyamatát, tehetséggondozás megvalósulásával segíteni a bennük rejlő képességek kibontakoztatását. 14

15 Kritikusságunk a közjó javáért történjen, nem önös célból, mert a mindenbe beletörődő közöny manapság elterjedt életforma lett. Gyermekeink személyiségét mindenek felett tiszteletben tarjuk, az igazságosság, a rend, a szabadság, méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei jegyében. Váljanak testileg, lelkileg, szellemileg egészségesen fejlődő generáció fiatal tagjaivá. Szerezzenek olyan ismereteket, melyek továbbfejleszthetők lesznek későbbi életükben. Fontosnak tartjuk a látás és képzelet fejlesztését, szövegemlékezet fontosságát, bő szókincset és kifejezőképesség elsajátítását. Rendelkezzenek olyan alapműveltséggel, mely tovább vihető a középiskolába. Tiszteljék szüleiket, társaikat, tanáraikat és minden embertársunkat. Legyen számukra érték a tudás, szorgalom, megismerni vágyás, hogy önálló gondolkodásuk fejlődjön, öntevékeny, kommunikatív és gyakorlatias felnőtté váljanak. Sajátítsák el, és gyakorolják a közösség által elvárt, alapvető emberi viselkedési normákat. Sorsukat, jövőjüket illetően rendelkezzenek határozott elképzelésekkel. A közösség és az egyén viszonyát helyezzük előtérbe, amikor a személy méltóságát, összetartozás-közösségvállalását, segítségadás-támogatás elvét hangsúlyozzuk. Ennek a harmóniának megtalálásánál figyelembe vesszük a nemzetnek, történelmen átívelő eszmei hagyományait, folytonosságát adó sajátosságait. Tartsák tiszteletben az alkotmányosság, törvényesség alapelveit, gyakorolják méltóképpen állampolgári jogaikat. Mutassanak érdeklődést a társadalmi jelenségek iránt, érzékenységet a demokráciával, közéletiséggel szemben. A sajátos nevelési igényű, ill. beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeit figyelembe vesszük, részükre képességeikhez igazodó oktatást szervezünk, hogy fejlődésük az elvárthoz minél jobban illeszkedjen, valamint eredményesen tagozódhassanak be a felnőtt életbe, társadalmi beilleszkedésük eredményes legyen. Oktatásunk átjárható, akár tanév közben is át lehet lépni más alapfokú iskolába, iskolatípusba. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása, a Kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak elsajátíttatása. 15

16 A tanuláshoz és a munkához való jog biztosítása, a tanulási tevékenység során ismeretek és attitűdök fejlesztése, az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekedés megalapozása Nem pusztán elsajátítandó ismereteket kívánunk közvetíteni, hanem érzelmileg hatni, belülről is formálni a gyermekeket. Valamennyi lélek a maga útján érleli meg gyümölcseit. Az objektíven nem mindig mérhető teljesítményeket is méltányoljuk, elismerjük. A kultúra közvetítése nem pusztán abból áll, hogy műveltséget közvetítünk, hanem a gyermek szellemi, tudásbeli és testi képességeit figyelembe véve, hogyan bontakozik ki a személyiség. Fontosnak tartjuk a hagyomány-tiszteletet, mely kulturális örökségünk. Minél szerteágazóbb a kulturális hagyatékunk, annál színesebb, annál több lelket tölthet fel, annál értékesebb is. Az iskolai nevelés célrendszere: Tanulóink képesek legyenek használható, korszerű, versenyképes tudásra és műveltségre szert tenni. A tudáson kívül figyelembe vesszük a szorgalmat, a becsületes felkészülést, az odavezető utat is. Idegen nyelvek -angol és német- oktatása, idegen nyelvek tanulásának lehetséges módozatainak, elsajátíttatása. A tanulók viselkedéskultúrájának kialakítása, fejlesztése, szilárd szokásrend, mások tiszteletben tartása, udvariasság. Nemzeti kultúra ápolása, anyanyelvünk magas szintű művelése, hagyományok őrzése, szokások továbbvitele, a haza szeretetének erősítése. A kétezer éves európai keresztény kultúra értékeinek, erkölcsi normáinak tiszteletben tartása. A testi-lelki egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fokozása, mozgásra, testedzésre való természetes igény kielégítése, a sport szeretetére való szoktatás. Képessé váljanak a tanulók az önművelésre, a gyorsult világ változásaihoz alkalmazkodó információk feldolgozásával, a munka világába betagozódni. Igényes olvasókká váljanak, legyenek jártasságaik a könyvtárhasználattal kapcsolatban is. Az információk áradatából tudjanak okosan választani, ne legyenek manipulálhatók. Fejlődjön vita-kultúrájuk, éljenek érdekképviseleti lehetőségeikkel. 16

17 A mindennapi gyakorlatban tudásukat, ismereteiket, személyiségükkel szoros összefüggésben láttatni és látni belső látással róluk alkotott képet alkotnak. Helyi pedagógiai sajátosságok: Elsődleges feladatunk kiegyensúlyozott személyiség kialakítása. Nem feltétlenül lehet mindig teljesítménycentrikus elvárásokat kitűzni. Vannak helyzetek, amikor az elsajátítandó tananyag tekintetében engedményeket teszünk, ami mindig a gyermeket szolgálja. A tananyag megtanítása nemcsak célunk, de eszközünk is arra, hogy a ránk bízott gyermek jobban összpontosítson, fejlessze akaraterejét, és kitartását. Minden erőfeszítést képesség szintjén értéknek tekintünk, elfogadjuk a képességek közötti különbségeket, az önbecsülés csökkentése nélkül. A pedagógiai értékelés nem szorítkozhat kizárólag a könnyen mérhető tudásszintre. A sokoldalú fejlesztés eredményeképpen szerteágazó sikerélményeket tudunk nyújtani, és további lehetőségeket adni a kibontakozásra. Prioritásaink: Képzési rendszerünkben olyan súlypontokat alakítunk ki, melyek hasznosak a tanulóknak, a szülőknek és a társadalomnak. Az iskola pedig rendelkezik az elvárt feltételekkel. A változó világ, benne a változó elvárások miatt elsőséget adunk a következő területeknek: Bibliaismeret, erkölcstan ( alapja, eredője a nevelésnek) Idegen nyelvek Mindennapos testedzés Informatika oktatás Érzelmi kultúra I.2. Az elsősegélynyújtás feladatai A testi egészség megóvásához tartozik az, hogy ismerjék tanulóink az elsősegélynyújtás elemi elveit, ismerjenek olyan eljárásokat, melyekkel az orvosi szakszerű ellátásig stabilizálni lehet a beteget, rögzíteni lehet pl. törött testrészeket. Iskolánkban a tanári szoba előtt, a portán, a kémia szertárban, tornateremben vannak elsősegély nyújtására alkalmas dobozok, eszközök, gyógyszerek. 17

18 Súlyosabb sérülés esetén, alapellátás után gyorsan el tudjuk érni az Egészségházat, mivel közel van iskolánkhoz. Baleset esetén a legfontosabb az emberi élet védelme. Baleset esetén intézményünknek ellátási, segítséghívási, nyilvántartási, tájékoztatási kötelezettsége van. Valamennyi dolgozó köteles tudásszintjének megfelelően elsősegélyt adni. Elsősegélynyújtás során fontos a megfelelő szakszemélyzet értesítése, mentők, polgári védelem, rendőrség, orvos. Súlyos baleset esetén azonnal értesítjük a fenntartót. I. 3.A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola - az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészségfejlesztését. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiéné, és az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot kell folytatni, amely tekintetbe veszi a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti, az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az iskola szerepe és lehetőségei: 18

19 Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb területe az iskola a családi környezet mellett. Mivel az iskola a szocializáció színtere, így a fenti tényezők közül az iskola nagy hatással van a gyermekekre ez a hatása többrétegű. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. Az iskolák tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok kialakításában. Az egészségfejlesztési program hatás gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészségnevelési programban megjelennek olyan életkori sajátosságokhoz illesztendő lényeges témák, mint például: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás és a mozgás fontossága, - az étkezés és a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a személyi higiéné, - a lelki egyensúly megteremtése, - az egészséges és biztonságos környezet kialakítása - a barátság a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésben, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, fenntartása, - személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - szenvedélybetegségek, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Rizikócsoport megközelítése Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások 19

20 Kortárshatások az egészségfejlesztésben. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjának megvalósítását. Iskolaorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását ( szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa. Feladatai: A tanulók életkorához kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi, és intellektuális fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kórós elváltozások korai felismerésére irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködik: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Rendvédelmi szervek programok közös lebonyolításában segítenek. Gyermekkori bűnözés Drogprevenció Kerékpáros közlekedés szabályai. Informatika: Az informatikai kultúra fejlesztése kiemelt feladat. A jelenlegi tanulók döntő hányada felnőttként, munkahelyén számítástechnikai alapismeretekre alapozott munkát fog vállalni. Ezért kiemelten fontos a tudás kiterjesztése. Az érzelmi kultúra: minden tantárgy része, szervesen beépül mindennapi munkánkba. A gyermek nemcsak tanuló az iskolában, több ennél, érzelmekkel, lelkiismerettel bíró önálló ember, aki segítségünkre szorítkozik. Nem a szorosan vett intellektuális teljesítménye az egyedüli értékmérő. A közoktatásban igen fontos, mert ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor káros következményekkel kell számolnunk, pl. teljesítményromlás, kudarcélmények, félelem, fóbia. Kulcsfontosságú tehát, hogy tanulóink tudjanak uralkodni érzelmeiken, felismerjék a másik ember szándékát, vélekedését. A fejlett érzelmi kultúra segíti őket abban, hogy konfliktusaikat meg tudják oldani, erőszakmentes környezetben élhessenek. Pedagógusokkal szembeni elvárások: A diákság nevelése és oktatása hosszú távú feladat, a jövőnek szól. Célunk, hogy tanulóink harmonikus személyiségű, képzett és művelt emberré váljanak, ugyanakkor 20

21 legyen önismeretük és önfegyelmük. A pedagógusoknak is hasonlóképpen. Nyitottnak kell lenni az értékre, az értékesre, folyamatosan kell képeznie magát. Pedagógiai gyakorlatunkban különböző módszereket kell alkalmazni, újakat kipróbálni, visszajelzéseket szerezni. A módszerek kombinálása lehetőséget ad a magas szintű motivációra, meggyőzésre, példaadásra, példakövetésre, értékelésre-önértékelésre stb. Gyermekek nevelése elképzelhetetlen szeretet nélkül, az adás vágya empátia nélkül. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít, jó példát állít tanítványai elé. Ezért kerüljük az éppen divatosat, de hamar múlót, a tartalmatlan, öncélú feladatokat. A pedagógus élete összhangban áll az iskola által elvárt és képviselt értékekkel. A tanító és tanár pontos, fegyelmezett, alapos munkát végez, felkészül napi munkájára. Óvja a gyermekek testi- lelki egészségét. A pedagógus közösség sokszínű, és ezt képviselni is tudják. Tanulókkal szembeni elvárások: A mai kor gyermekei sokféle hatásnak vannak kitéve. Ezért fontos, hogy azonosuljanak iskolánk céljaival, betartsák az alapvető emberi együttélés szabályait, tegyenek meg minden tőlük elvárhatót, tudásuk és lelki hozzáállásuk mértékében. A tanulónak kötelessége a tanulás, életkorával összhangban törekszik az igényes és önálló munkavégzésre, kérdések megfogalmazására, ismeretek befogadására. Elvárjuk a tiszteletteljes beszédet, viselkedést tanárokkal, diákokkal és valamennyi dolgozóval szemben. Feladata testi-lelki- szellemi egészségének megőrzése, megóvása. Feladataikat lelkiismeretesen, pontosan, rendszeresen végzik. Betartják az iskola Házirendjének előírásait, az iskolai közös szervezésű rendezvényeken aktívan részt vesznek. Szülőkkel szembeni elvárások: Egy iskola létét, szükségességét, a mögötte álló szülői társadalom igazolja. Joguk és kötelességük, hogy iskolába járassák gyermekeiket. Szoros együttműködést feltételez, tehát a szülői értekezleteken, fogadóórákon, egyéb szülői fórumokon, az Iskolaszékben, az Iskolatanácsban képviseltetik magukat. Elfogadják az iskola nevelési-oktatási rendjét, jellegét. Támogassák az intézményt, problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt közösen keressük meg a legmegnyugtatóbb lehetőséget. 21

22 Tanítási-tanulási folyamat szervezése: A nyolc osztályos iskola feladata a tanítás-tanulás magas fokú, a kor elvárásainak megfelelő, a változó környezethez igazodó, alkalmazkodó iskolarendszer szervezése. A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével az alsó (1-4) illetve a felső tagozaton (5-8) valósul meg. Céljaink megvalósítását segítik az alábbi személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két csoport köré tömörülnek. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. 22

23 kialakítása). A tanulók önálló elemző munkája. Vita. 23

24 Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 98 %-a a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az általános iskolai kerettantervekben meghatározott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Pedagógusaink által közvetített nevelési eljárásaink: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek gyakoroltatással, ösztönzéssel, követelés megfogalmazásával, ellenőrzési formák alkalmazásával. Magatartási modellek bemutatása, értékelése, egyéni és csoportos minták vétele, követendő minták meggyökeresítse. Tudatosítás, meggyőződés kialakítása, önálló elemző készség fejlesztése. Tanulást elősegítő módszerek bevezetése, játékos példákon történő gyakoroltatás által megtalálhatja az egyes tanuló a számára legmegfelelőbb ismeretelsajátítási formát. Rendelkezzenek olyan ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel és képességekkel, melyek biztos útmutatói lesznek középiskolai tanulmányaik során. Fontos feladatunknak tartjuk nemzeti, helyi hagyományaink ápolását, a múlt tovább élését a jelenben. Saját hagyományaink, melyek az évek során maguktól alakultak, formálódtak: (Időrendi sorrendben a teljesség igénye nélkül felsorolva) ünnepeink: Magyar Kultúra Napja szülőknek, gyermekeknek, és a város felé nyitottan szerveződik, mely alkalommal kulturális előadásokat, vers- és prózamondó versenyeket tartunk, az ökumenikus imahét alkalmaihoz igazodva. Farsangi ünnepségek Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Március 15. Ünnepe 24

25 Húsvét, Pünkösd Nemzeti Összetartozás napja ( június 4.) Monori Májusi Napok rendezvénysorozata Ballagás, Évzáró Augusztus 20. Évnyitó Október 6-án az aradi vértanúk emléknapján, a várostól átvállalt feladatként megemlékezést tartunk Ökumenikus imaóra keretében és részt veszünk az azt követő fáklyás felvonuláson a Kossuth szoborhoz. November 11-én tartjuk az iskola napot, melynek helyszíne az iskola. Ezen a napon kerül sor az iskola díj átadására ünnepi hangverseny keretében. Nemzeti ünnepeinken, jeles napokon és népszokásokon alapuló ünnepi alkalmakkor megemlékezéseket tartunk. A téli szünet előtt Karácsonyi ünnepséget tartunk. Ünnepeinken nemcsak diákjainknak, szüleiknek, pedagógusainknak kívánjuk a kultúrát közvetíteni, hanem a városban és környékén élők számára is. Egyénies szokás nálunk az, hogy reggelente az aktualitásoknak megfelelően beszélgetéseket kezdeményezünk egyéni, vagy csoportos keretek között, olyan nevelési céllal megfogalmazódó példákkal és történetekkel, melyek a gyermekek érzelmi, és lelki világát gazdagabbá teszik. Iskolánk pedagógiai tevékenységének eszközrendszere: Alapelvünk, hogy a megválasztott eszközök álljanak összhangban a nevelői szabadság megvalósulásával, az alkotás és alkotó kölcsönös tiszteletével. A pedagógiai eszközök és pedagógiai kultúra szerves egységet tükrözzenek. Kötelező, nem kötelező tanórákon való részvétel, szabadon választott időkeretben végzett tehetségfejlesztés, felzárkóztatás, egyéni foglalkozások, mindennapos testnevelés. Munkánkat segítő eszköz és felszerelés jegyzék segítse a pedagógiai program megvalósítását. Év végi tanulmányi osztálykirándulások, táborozások, erdei iskola, Határtalanul program- ahol szűkebb tágabb hazánk tájait, embereit, szokásait, ünnepeit megismerhetjük. Színházlátogatások, koncertek 25

26 Év végén az iskola legjobbjai jutalomkiránduláson vehetnek részt Iskolai nyári tábor szervezése a DÖK által Ünnepek előtt kézműveskedés, iskola díszítése az alkalomhoz Versenyeken való aktív részvétel hagyományaink szerint I.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Személyiséggé nevelni az egyéniséget: ez a nevelés summája. E meghatározás több oldalról is közel került iskolánk nevelőtestületéhez, mivel az ő gondolatai az ember etikai, erkölcsi fejlődésébe vetett hit alapján állnak. Véleménye szerint az egyéniséget a személyiséggé válás rögös útján leginkább a szeretet viszi. Erkölcsi nevelés-feladatunk az erkölcsi értékek bemutatása, tudatosítása, meggyőződéssé formálása. Az értelem kiművelése-tanulási motívumok fejlesztése, a megismerési, felfedezési vágy, a játékszeretet, alkotásvágy fejlesztése, tanulási életprogram, karrierépítési kompetenciák kialakulásának segítése. Megismerő képességek fejlesztése, mint: rutin, műveletek, kommunikáció, gondolkodás, tanulás, tanulni-tanulás, tanulni-tanítás. Esztétikai nevelés:az esztétikum felismerése, vizuális és szöveges kifejező készség kialakítása. Segítő életmódra nevelés-szociális értékrendek, szociális jogosultság, egyéni és közösségi szociális értékek fejlesztése. Közösségi-társas kapcsolatokra felkészítő nevelés-együttélés szabályainak ismerete, társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség formálása, kultúrált magatartásra szoktatás. Érzelmi, emocionális nevelés-olyan érzelmek hassák át tanítványainkat, hogy reagálni tudjanak a körülöttük lévő élő és élettelen világ eseményeire, folyamataira. Akarati nevelés feladatunk a tanulók személyiségének kibontakoztatása, a szorgalom, kitartás, céltudatosság, elkötelezettség érzésének kialakítása. Hazafiságra nevelés-a szülőföld, a haza múltjának, jelenének megismerése, emlékeink tisztelete, hazaszeretet érzésének átadása. Állampolgári nevelés-alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése feladatunk. Legyenek fogékonyak, érzékenyek a társadalmi problémák iránt. 26

27 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos oktató-nevelő munkánkat a következő eljárások, módszerek segítik. Etikai értékek közvetítése az oktatás-nevelés egységessége által. Személyiségbe beépült magatartásminták és meggyőződések, szokások rögzítése. Direkt és indirekt eljárások vegyes alkalmazása, természetes keveredése. Nevelésünkben a belátásra, szokásrendre építkezés összekapcsolódik a gyakorlatitapasztalati úton szerzett meggyőződésre neveléssel. Az eddigieket summázva szeretnénk iskolánk padjaiból olyan 14 éveseket elengedni, akik megismerték azokat az alapvető, de fontos magatartási elemeket, követelményeket, szokásokat, melyek későbbi életük során intelligens, érző, okos állampolgárrá teszik őket I.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a 27

28 közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési normákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Fokozottan kell törekedni a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók bevonására a tanulói közösségekbe, hiszen számukra legtöbbször csak az iskolai közösség közvetíti a társadalmilag elvárt helyes értékeket. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A tanuló személyiség fejlesztése a nevelők és tanulóink közvetlen, személyes kapcsolata által valósul meg többnyire, másrészt a közösség hatása által jut érvényre. Fontosnak tartjuk, hogy előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartására. A köznevelés középpontjába a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Iskolai közösségünk formálódása nem abból áll, hogy eltöröljük az egymás közötti különbségeket, hanem hogy a közös keresése mellett megtanuljuk tisztelni és szeretni azt, ami különböző. A közösségnek tehát ismerni, és gyakorolni kell hagyományait. Nagy felelősségünk van a közösség nevelése terén, mert gyermekeink életük jelentős részét az iskola falain belül töltik, de életüknek csak kis részét láthatjuk és irányíthatjuk. Olyan alapvető képességeket, tulajdonságokat, értékeket, ismereteket kell elsajátíttatnunk velük, amelyeket az iskola falain kívül hasznosítani tudnak. A mi nevelésünk csak egy lépcső a nagyobb közösségek felé. Nevelésünk csak kiegészítheti, de nem helyettesítheti a család, mint legfontosabb közösség nevelését, betöltött szerepét. Az iskola, mint közösség Iskolánk közösségének külsődleges jegye az iskola zászlója. Iskolánkhoz szervesen kapcsolódnak ünnepségeink, megemlékezéseink. A szokásos tanévnyitó és záró ünnepségeken kívül az összetartozás megélésére való alkalmak a jeles napok, a kirándulások, a nyílt napok és bemutató órák, a művészetoktatással kapcsolatos év végi rendezvények, kiállítások, koncertek. Állami ünnepeinket méltóképpen megünnepeljük, az Aradi vértanúk napján este megemlékezést tartunk, részt veszünk a fáklyás felvonuláson. 28

29 Tanulóink a város egyéb rendezvényein, más közösségek összejövetelein is részt vesznek, megtapasztalva a közösség építő erejét. Sajátos ünnepnapunk az Iskola-napok rendezvénysorozat, mely iskolánk jeles ünnepéhez, a november 11-i Márton naphoz kapcsolódik. Iskolánk tantestületének legrangosabb elismerését, az Iskola-díjat nyolcadikosaink közül egy kaphatja, aki képességei szerint a lehető legjobban tanul, valamint legtöbbet tett az iskoláért, annak közösségéért. Azért, hogy a gyerekek mindinkább magukénak érezzék az iskolai közösséget, a Diákönkormányzaton keresztül tehetik meg észrevételeiket, javaslataikat, melyeket tanárvezetőjük a nevelőtestület elé tár. Ilyen például a házirend módosítása. Minden közösségnek, akár iskolai, akár osztályközösségről beszélünk, ki kell alakítani a maga szabályrendszerét, a közösségek jogainak és kötelességeinek rendszerét, mely javarészt a házirendben ölt testet. Osztályközösségek A közösség vezetője az osztályfőnök, aki nevelő és oktató munkája során gondoskodik a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szocio-kulturális helyzetét. Családlátogatás során megismeri tanítványai családjait, otthoni környezetüket. Az osztályfőnöknek fel kell állítania azokat az érzelmi, viselkedési normákat, mely elérésére kell törekedni a tanulóknak. Elő kell mozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés, magatartási szabályainak elsajátítását és törekednie kell azok betartatására. Segítse a tanulók önismeretének, önértékelésének kialakulását és fejlesztését. A közösségen belül fontos egymás segítése, mert a közösség nem önmagáért van, hanem másokért is. Tanórán kívüli tevékenységeink is a gyermekek személyiségfejlődését szolgálják. Fontos szerepet kapnak a napközi, a szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, a sportkör, erdei iskola, nyári tábor, könyvtár, versenyek és a hitoktatás. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanulók igényei alapján lehetőség van arra, hogy használhassák sportlétesítményeket. 29