Losonczi György: Magyar cirkuszok honlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (3. befejező rész) >>>

Átírás

1 Lsnczi György: Magyar cirkuszk hnlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (3. befejező rész) >>> Lsnczi György: Magyar cirkuszk hnlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (3.rész)[i] CIRKUSZI SZERVEZETEK HONLAPJAINAK VIZSGÁLATA HASZNÁLHATÓSÁG ÉS SOCIAL MEDIA ALAPJÁN Anyag és módszertan Az 1. táblázat a magyar utazó cirkuszk hnlapjait vizsgálta és között. A vizsgálat eredményei adatbázisba kerültek Excel használatával. 1. táblázat: Magyar utazó cirkuszk és hnlapjaik N. Név Webldal (URL) 1 America Park - Cirkusz Mnte Carl 2 Circus Last Vegas Shw 3 Dnnert Cirkusz 4 Eötvös Cirkusz 5 Exit Cirkusz 6 Fővársi Nagycirkusz: FNC 7 Hungária Nagycirkusz 8 Maciva - Hungarian Circus and Variety 9 Magyar Nemzeti Cirkusz 10 Magyar Nsztalgia NagyCirkusz 11 Picard Cirkusz 12 Richter Cirkusz Nincs 13 Richter Flrian Cirkusz 14 Utazó Budapest Nagycirkusz 15 Wertheim Cirkusz Nincs Frrás: Szerzői adatk és szerkesztés

2 A CW-Index bemutatása Az elmúlt hét év srán a felsőktatási intézmények hnlapjait és versenyképességüket tanulmányztam. Kutatásaim srán felállítttam és a gyakrlatban alkalmaztam is egy interdiszciplináris értékelő és elemző keretrendszert, a Cmpetitive Website Index [ii] (CW-Index) kritériumrendszert. A CW-Index kritériumrendszer adaptált váltzatával kerülnek elemzésre a cirkuszk hnlapjai. Használhatóság szerepe, szakirdalm áttekintés Cikkem előző részeiben[iii] már utaltam arra, hgy egy versenyképes szervezeti hnlap meghatárzása és mérése kmplex feladat, mivel több szempntból kell vizsgálni a kérdést. A kritériumrendszer alktó elemeit több szempntból kell megközelíteni, mint például üzleti stratégia, marketing, a webldal funkcinális használhatósága, az alkalmaztt web technlógia. Az első két aspektus közgazdasági szemléletű (stratégia, marketing), célja a megfelelő infrmációk körének meghatárzása és eljuttatása a célcsprtk számára. A másik két aspektus (webldal funkcinalitása, alkalmaztt technlógia) már mérnöki szemléletű, ténylegesen a megvalósítás módját jelenti, egyben a jelen cikk főtémája is A webldal funkcinális használhatósága A cikkem másdik része[iv] (stratégiai és marketing aspektus) után a HOGYAN kérdés vizsgálatát a funkcinalitás, illetve a webldal megvalósításának általáns kérdéseivel flytatm. Az előző részben az ISO 9000:2000 alapján a felhasználói követelmények kielégítését (az infrmáció tartalma) és a célnak megfelelőségét (az infrmáció használhatósága) közgazdasági szempntból tárgyaltuk, mst a műszaki szemlélet dminanciájával közelítünk, vagyis a követelmények kielégítése: a webldal funkcinálisan jól működjön, a célnak megfelelőség: az infrmációt, hatéknyn adja át. Ha mindkettőnek megfelel a webldal, akkr a felhasználó elégedett, különben a felhasználó elhagyja az ldalt, ha pl. a navigációs menü nehezen kezelhető, vagy pl. a hnlap keresőrendszere nem megfelelő, mert nem ad eredményt, vagy túl skat ad egyszerre.

3 A versenyképesség mellett a hnlapk funkcinális használhatósága, felépítése fnts tényezője egy versenyképes hnlapnak, ezért ez a fejezet az ezzel kapcslats szakirdalmat tekinti át, amelyet a kritériumrendszer is adaptált. A 90-es évek végén száms tanulmány fglalkztt a webldalak, nline infrmációs frrásk megbízhatóságával és minőségével, amelyekből az Internet elterjedésével a nymtattt média egyre több infrmációt közölt. Ismert tanulmányk száms fnts minőségi szempntt jelöltek meg (Leland, 1999[v]; Beck, 1997[vi]; Kapun, 1998[vii]; Kirk, 1996[viii]), legfntsabbak Tillman (2000)[ix] alapján a következők: a szerző hitelessége, szakmai múltja; az ldal aktualizáltsága és tartalmi pntssága, tárgyilagssága. Smith (1997)[x] kritérium rendszerében hét főszempnt alapján értékeli a hnlapkat: hatókör; tartalm: pntsság, jgsultság, frissesség, egyediség, külső linkek, helyesírás; grafika és multimédia dizájn; cél és célcsprt; áttekintés; használhatóság: felhasználóbarát, szükséges PC eszközigény, keresési lehetőség, áttekinthetőség és rganizáltság, interaktivitás, hálózati sávigény; költségek. Grski (1999)[xi] is hasnló szempntkat jelölt meg, mint Smith (fntsság és megfelelőség, hitelesség, pntsság, elérhetőség, navigálhatóság), de kiemeli a multikulturális jelleg fntsságát is. Áts, Bndr és Kvács 2000-ben[xii] készült tanulmányukban a magyarrszági középisklák hnlapjait elemezte hárm szempnt szerint (design, interaktivitás, tartalm) és Sctt (2006)[xiii] is hasnló fnts tényezőket jelölt meg a weblapk készítésénél: 1. az üzenet, amely megkülönböztethető és egyértelmű legyen a többi intézményétől; 1. a hnlap egyedisége ; 2. a célk megfgalmazása a látgatók tevékenységét illetően.

4 Elling, Lentz és Menn de Jng (2007)[xiv] az 1. elrendezés, 2. tartalm, 3. navigáció, alapján vizsgálták a hnlapkat. Pint és Ducet (2007)[xv] hárm kategóriát határztak meg az elemzésük srán: 1. kereshetőség, 2. láthatóság, 3. használhatóság. Cper és Burn (2007)[xvi] a webldalak strukturális elemeire teszi a hangsúlyt, mint a linkek száma, a legördülő menük száma, az ldal mérete A web technlógiák Vizsgáljuk tvább a HOGYAN kérdést a webldal megtalálhatóságát és megvalósítását elősegítő technikák, technlógiák elemzésével. A marketing mellett az innváció a másik fnts fgyasztórientált tevékenység, ezért a webes technlógiák és szlgáltatásk alkalmazása az intézményi hnlapk esetében meghatárzóak lehetnek, mivel áttörő szemléletváltást hztak az internetes webldalak, webprtálk életében (pl. Facebk). Az Internet használatát és a felhasználók szkásait megváltztató technlógia jelenleg a Web 2.0 (vagy webkettő). A Web 2.0 fgalma tág és nehezen definiálható, jellemzően a közösségi ldalakkal (Scial Media) aznsítják. A technlógia maga (egyesek szerint platfrm) nem más, mint az általánsan használt internetes szlgáltatásk tárháza, gyűjteménye. Használatuk, fejlesztésük elsősrban a közösségekre épül, a webldalak tartalmát (pl. szöveges, videó, kép) maguk a felhasználók nyújtják, töltik fel, sztják meg, illetve véleményezik. A webldal üzemeltetője csak a keretrendszert biztsítja. A felhasználók a tartalmak megsztása mellett kapcslatkat létesítenek egymás között, közösségeket hznak létre a virtuális hálón. A leggyakrabban használt Web 2.0 szlgáltatásk az alábbiak: címke használata (tagek),

5 címfelhők használata, fórum, blg, wiki, mikrblg, Gadgetek, Widgetek, hírfrrásk, hírcsatrna támgatás (Feedek: RSS, Atm), közösségi ldal jelenlét (pl. Facebk), videómegsztók (pl. Yutube), képmegsztók (pl. Flickr), pdcast, Ggle Analytics, virtuális világk. Cirkuszi webldalak elemzése Megvalósítás, használhatóság A cirkusz szektrra adaptált kritériumrendszer alapján a megvalósítás és használhatóság szempntjából értékeltem ki a vnatkzó webldalakat cikkem előző részeiben. Ami a navigációs ptenciált illeti, a vizsgált hnlapkn csak minimális mértékben hasznsíttták az ebben a funkcióban rejlő lehetőségeket. Meglepő, hgy egyetlen vizsgált hnlap sem alkalmazza a belső kereső pciót. Oldaltérkép nem a klasszikus megldásként, hanem a lap alján (fter) található meg a vizsgált ldalakn (ez az eljárás nemzetközi visznylatban is elfgadtt). A jól ismert Segítség és GYIK ldalakat nem biztsíttták a webldalt látgatók részére, tvábbá a webldalak nem nyújtanak a hátránys helyzetűek számára támgatást (az intézmény hnlapján található-e speciális felület pl. látássérültek részére). Véleményem szerint a vizsgáltak közül a két közintézményként működő ldalnak kötelezően ajánltt lenne valamilyen frmában megfelelnie e tekintetben. A közszlgáltatók webldalainak akadálymentességét több jgszabály írja [1] elő:

6 az Európai Parlament állásfglalása (2002) az Esélyegyenlőségi törvény (1998. évi XXVI. törvény) a Rigai Nyilatkzat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határzza, a W3C által létrehztt akadálymentességi szabványknak való megfelelés kritériumait. 4. táblázat: Általáns infrmáció csprt Kritériumk A-Z index Belső kereső Címfelhők használata Címke használata (tagek) GYIK (FAQ) Gyrslinkek Hátránys Segítség (Help) Mrzsa navigáció (breadcrumb) Oldaltérkép Mely szervezetek alkalmazták A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást Fővársi Nagycirkusz: FNC A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú navigációt segítő megldást Fővársi Nagycirkusz: FNC, Maciva Frrás: Saját adatk alapján saját szerkesztés Scial Media Blg /mikróblg tekintetében kizárólag MACIVA, FNC webldalakn található céges Twitter link, a MACIVA saját blg ldallal is rendelkezik. A táblázatból jól érzékelhető, hgy a legtöbb szervezet számára a fő hangsúly a Facebk megjelenésen van. A Fővársi Nagycirkusz szinte minden Scial Media platfrmn megjelenik.

7 6. táblázat: Dmain elnevezés típusai Scial Media Típus Scial Media Dmain Blg / Fórum Twitter Maciva - Hungarian Circus and Variety Fővársi Nagycirkusz: FNC Scial Netwrk Facebk Exit Cirkusz Dnnert Cirkusz Magyar Nsztalgia NagyCirkusz Richter Flrian Cirkusz Eötvös Cirkusz Maciva - Hungarian Circus and Variety Magyar Nemzeti Cirkusz Picard Cirkusz Audió (pl. itunes) A vizsgált bjektumk nem használták ezt a típusú médiát Kép (Pl. Instragram, Flickr, Pinterest) Instragram Fővársi Nagycirkusz: FNC Videó (Pl. Yutube, Vime) Fővársi Nagycirkusz: FNC Frrás: Saját adatk alapján saját szerkesztés Maciva - Hungarian Circus and Variety

8 Rövid összefglalás A vizsgálatm eredménye szerint a magyar cirkuszi hnlapkat használhatóság és scial media aspektusból értékelve nem éri el a megfelelő szintet. Ezt támasztja alá az alapvető navigációs elemek használatának hiánya (ldaltérkép, GYÍK, belső kereső), és annak összhangja a webldal dizájnjával és a menüstruktúrával. Nem tudats a scial media használata sem. A vizsgálat knklúziója a krábbiakhz hasnlóan: az állami és magán szektr között érzékelhető, mérhető a különbség, az előbbinél feltehetően több anyagi keretet és marketing személyzetet (szakértelmet) használnak fel e tekintetben. A magán szervezetek számára javaslt az nline kmmunikáció céliránys fejlesztése a stratégiával, branddel összehanglva. Hivatkzásk jegyzéke [1] Frrásk: MTA SZTAKI W3C Magyar Irda: Lechner Lajs Tudásközpnt Nnprfit Kft:. [i] Külön köszönet Bóta Melindának, aki a cikk és vizsgálati anyag megfelelő elkészítéséhez hzzájárult. [ii] Lsnczi, Gy. (2014): Magyar felsőktatási intézmények hnlapjainak versenyképesség vizsgálata nemzetközi visznylatban.). In: Juhász L. (2014): E-CONOM. 3. évf. 1. pp Nyugat-magyarrszág Egyetem Kiadó (ISSN X) ( [iii] Lsnczi Gy (2016): Magyar cirkuszk hnlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében.

9 [iv] Lsnczi Gy (2016): Magyar cirkuszk hnlapjainak vizsgálata a versenyképesség tekintetében (2. rész). [v] Leland B. (1998): Evaluating web sites: A guide fr writers. (Online). ( ) (letöltve: május. 11.) [vi] Beck s. (1997): Evaluatin Criteria. The Gd, The Bad & The Ugly: r, Why It is a Gd Idea t Evaluate Web Surces. (Online). (letöltve: május 13.) [vii] Kapun J. (1998): Teaching undergrads WEB evaluatin: A guide fr library instructin, In: C&RL News, July/August 1998., Vlume 59 N. 7. [viii] Kirk E. (1996): Evaluating Infrmatin Fund n the Internet. (Online). (letöltve: április 22.) [ix] Tillman H. N., (2003): Evaluating Quality n the Net. (Online). (letöltve: április 22.) [x] Smith A. G. (1997): Testing the Surf: Criteria fr Evaluating Internet Infrmatin Resurces. (Online). (letöltve: április 22.) [xi] Grski P. (1999): Tward a Multicultural Apprach fr Evaluating Educatinal Web Sites, Multicultural Perspectives. (Online). (letöltve: május 15.) [xii] Áts J. - Bndr E. - Kvács L. (2000): A magyar középisklák hnlapjainak elemzése. (Online) /magyar-kzepisklak (letöltve: április. 22) [xiii] Sctt D. M. (2006): 14 steps t a great admissins website, In: Recruitment and Retentin in Higher Educatin Vl. 20, N 1. [xiv] Elling, S. - Lentz, L. - Menn de Jng (2007): Website Evaluatin Questinnaire: Develpment f a Research-Based Tl fr Evaluating Infrmatinal Websites, M.A. Wimmer, H.J. Schll, and A. Grönlund (Szerk.): EGOV 2007, Springer-Verlag Berlin Heidelberg, LNCS 4656, pp.

10 [xv] Pint M. - Ducet A. (2007): An educatinal resurce fr infrmatin literacy in higher educatin: Functinal and users analyses f the e-coms academic prtal, In: Scientmetrics, Vl. 72, N. 2, pp. [xvi] Cper C. - Burns A. (2007): Khnen Self-rganizing Feature Maps as a Means t Benchmark Cllege and University Websites, In: Jurnal f Science Educatin and Technlgy, Vl. 16, N. 3, pp.