Áfa és számlázás rész: Aktuális témák

Átírás

1 Áfa és számlázás rész: Aktuális témák Dr. Csátaljay Zsuzsanna Csátaljay -Consulting Kft. Telefon:

2 Problémás témák az ingatlan áfa szabályozásában 2 2

3 Az új áfa-beli ingatlan fogalom 2017-től 3 3

4 Hol fontos az Áfa szabályozásban az ingatlan fogalma? Építkezéssel összefüggő fordított adózásnál (142. (1) bekezdés a) és b) pont az a) pontot, a generálkivitelező fordított adózását is érinti a változás?) Ingatlan értékesítésnél (86. (1) bekezdés j) és k) pont; 88. (1) bekezdés a) pont - egyenes-fordított adózás, adómentesség adókötelezettség választása Ingatlan bérbeadás (86. (1) bekezdés l) pont; 88. (1) bekezdés b) pont adómentesség adókötelezettség választása) Nem minősül ingatlan bérbeadásnak: 86. (2) bekezdés Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás teljesítési helye (Áfa törvény 39. ) Magánszemély sorozat jellegű ingatlan értékesítése miatti adóalanyiság (6. (4) bekezdés) 4 4

5 Az ingatlan áfa - beli fogalma A 1042/2013/EU tanácsi Végrehajtási Rendelet által módosított 282/2011/EU tanácsi Végrehajtási Rendelet január 1-jétől hatályos ingatlan fogalma (13b. cikk): a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető; b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani; c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek; d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el. 5 5

6 Egyszerű bejelentési eljárás 6 6

7 Egyszerű bejelentési eljárás áfa minősítése Az Áfa tv július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul január 1-jétől az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén, de később más esetben is Az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg az áfa rendszerében. Ennek megfelelően: sorozatjellegű ingatlan értékesítések körébe tartozik az olyan ingatlan értékesítése is, amely ingatlan egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év [Áfa tv. 6. (4) bekezdés b) pont bb) alpontja], fordított adózás alá esik az ellenérték fejében megvalósuló olyan építésszerelési, egyéb szerelési munka, amely olyan ingatlan létrehozatalára irányul, amely ingatlan létrehozatala egyszerű bejelentéshez kötött, feltéve, hogy az adott építés-szerelési, egyéb szerelési munka Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja július 16-ára vagy azt követő napra esik [Áfa tv (1) bekezdés b) pontja] 7 7

8 8 8 Egyszerű bejelentési eljárás áfa minősítése Az olyan ingatlan értékesítése, amely ingatlan egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, adóköteles ügylet [Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) pont jb) alpontja]. Amennyiben a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között nem telt el 2 év és az értékesített ingatlan olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert vagy olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert, 5%-os adómérték alkalmazandó, egyéb ingatlanok esetében az alkalmazandó adómérték 27%. Amennyiben a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között már legalább 2 év eltelt, akkor az ingatlan értékesítése főszabály szerint adómentes, ha viszont az ügyletet teljesítő adóalany az ingatlan értékesítéseire adófizetési kötelezettséget választott, 27%-os adómérték alkalmazandó.

9 Ingatlanértékesítés áfa kötelezettsége Kötelezően adóköteles és nincs fordított adózás még adóalany vevőnél sem Építési telek értékesítése Ingatlan első rendeltetésszerű használatba vétel előtti értékesítése - félkész ingatlan Olyan ingatlan értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vételét/hallgatással történő tudomásulvételét/egyszerű bejelentés alapján hatósági igazolás kiállítását követően még nem telt el két év új ingatlan Egyéb ingatlan értékesítése azaz az összes többi eset - adómentes (tárgyi mentes), de választható adókötelezettség. Egyéb ingatlan értékesítése még adóalany vevő esetén is adómentes, ha az eladó nem tette adókötelessé a NAV-hoz való bejelentéssel.9 9

10 Ingatlanértékesítés áfa kötelezettsége Adókötelezettség a tevékenység megkezdésekor év közben vagy előző év december 31-ig, akkor következő év január 1-jétől kezdődően választható Adókötelezettség választása esetén fordított adózás, feltéve, hogy a személyi feltételek fennállnak (általános szabályok szerint adózó adóalany vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany vagy eva alany a vevő) Adókötelezettség választása esetén 5 évig nem lehet visszatérni az adómentességre Nem új vagy nem félkész lakóingatlan értékesítésére adókötelezettség választása esetén is bejelenthető, hogy adómentes marad Az ingatlanértékesítésre adókötelezettséget választók listáját a NAV a honlapján közzéteszi

11 Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja I. Egyszerű adásvétel : az a nap a teljesítés időpontja, amely nappal a szerződés szerint az eladó a tulajdonjogi bejegyzési engedélyt megadja. De: Ha ezt megelőzően a vevő birtokba lép, akkor a birtokba adás időpontja (Áfa törvény 9. (1) bekezdés és 55. (1) bekezdés) Részletre eladás, zártvégű lízing: a birtokba adás időpontja a teljesítési időpont (Áfa törvény 10. a) pont, 55. (1) bekezdés) nincs részszámlázás! 11 11

12 Az építési telek 258. (7) pont építési telek: az olyan a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak; 12 12

13 A félkész ingatlan és az új ingatlan félkész ingatlan (86. (1) bekezdés ja) pont): amelynek az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg új ingatlan (86. (1) bekezdés jb) pont):első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele vagy az egyszerű bejelentésről a hatósági igazolás kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; A 2 év számítása újra indul az albetétiesítéskor, illetve ha az olyan új használatbavételi engedély kiadására kerül sor, amely rendeltetés-megváltozással is jár Az új rendeltetéssel összefüggő munkálatok már befejezetlen ingatlanhoz kapcsolódó munkáknak minősülnek, és nem a régi (2 évnél régebben használatba vett) ingatlanhoz kapcsolódó beszerzéseknek, feltéve, hogy az engedélyek már az új funkcióra megvannak 13 13

14 Ingatlannal kapcsolatos szabályok új lakóingatlan értékesítés 5 % január 1-jétől 5 %-ra csökkent azon lakóingatlan értékesítés áfa kulcsa, amely első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (félkész), vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év (új) (86. (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja) és olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásnak minősül, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert vagy olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. (Áfa törvény 3. számú melléklet I. rész 50., 51. pont) Az 5 %-os adókulcs alkalmazására csak január 1-je előtti teljesítéseknél, részteljesítéseknél illetve előlegeknél van lehetőség 14 14

15 Ingatlannal kapcsolatos szabályok új lakóingatlan értékesítés 5 % Az 5%-os áfa kulcs nemcsak normál (Áfa törvény 9. (1) bekezdés vagy 10. a) pontja szerinti) lakóingatlan értékesítésre alkalmazható, hanem az ingatlan felépítésére is, ha az az Áfa tv. 10. d) pontja szerinti termékértékesítés, azaz ha az ingatlan egy előre meghatározott készültségi foknak megfelelő felépítésére irányul az építési munka (generálkivitelező, fővállalkozó) DE! építési szolgáltatásra nem alkalmazható (alvállalkozók, részmunkákat kivitelezők) 15 15

16 16 16 Ingatlannal kapcsolatos szabályok - lakóingatlan fogalma Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület (Áfa törvény pont)

17 Az ingatlannal kapcsolatos szabályok - Az összes hasznos alapterület értelmezése Áfa tv a az összes hasznos alapterület fogalma: /A. pontja értelmében összes hasznos alapterület: az Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK) 1. számú mellékletének január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület. Hatálybalépés: június

18 Az ingatlannal kapcsolatos szabályok -Az összes hasznos alapterület értelmezése Az összes hasznos alapterület egyenlő az összes építményszint hasznos alapterületével, azaz azon helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területének azon részét, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter. Építményszint alatt az építmény mindazon használati szintje értendő, amelyen helyiség van. - DE: nem minősül építményszintnek a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs

19 Az ingatlanbérbeadás Bérbeadás Főszabály szerint tárgyi mentes, de választhat adókötelezettséget Adóköteles tevékenység megkezdésekor vagy előző év december 31-ig A választás 5 évre szól Lakóingatlanra megtartható az adómentesség még egyéb ingatlan bérbeadás adókötelessé tételes esetén is Elegendő addig választani, amíg a bérlő birtokba nem lép Kivétel, tehát mindig adóköteles Szálláshely-szolgáltatás Közlekedési eszköz tárolását, elhelyezését szolgáló bérbeadása (pl. garázs, parkolóhely) Ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása (pl. közmű, kútfej) Széf bérbeadása 19 19

20 Kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás Mindig adókötelezettséggel jár a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás nyújtása (ami 18%-os áfa-kulccsal adózik). A szolgáltatás megítélésénél a 2008-tól már nincs jelentősége a statisztikai besorolásnak (SZJ) számnak, kizárólag a közösségi szabályozás keretében kialakult elhatároló ismérveknek. Eszerint kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen: - a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás; - üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe); - a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az áfatörvény 85. (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül mentes tevékenységnek; a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.

21 Ingatlanbérbeadás - visszatérés az adómentességre Akik adókötelezettséget választottak ingatlan bérbeadásra, 5 év elteltével bármelyik évben dönthetnek úgy, hogy visszatérnek a mentességhez, feltéve hogy előző év december 31-ig bejelentik az adóhatósághoz az eltérést. Mentességre visszatérés esetén a figyelési időszakon belül kötelező a levont adó arányos részének visszafizetése, de nem egyösszegben hanem az adómentes évekre leosztva évente 1/10 vagy 1/20 részt év végén

22 Az ingatlan beszerzéshez, építéshez kapcsolódó áfa levonás 22 22

23 Az ingatlanhoz kapcsolódó adólevonás (beszerzés, építés) A beszerzéskor illetve beruházáskor levonható az áfa, ha nem esik az ingatlan tételes levonási tilalom alá, tehát nem lakóingatlan, és kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységet fog szolgálni Az adóköteles felhasználást általában valószínűsíteni célszerű! Ha még nincs bevétel, akkor eszmei levonási hányad alapján Amennyiben nem kizárólag adóköteles célt szolgál a beszerzés (hanem részben adómentes vagy gazdasági tevékenységen kívüli célt), akkor csak az arányos rész vonható le (123. ) (saját rezsis beruházásnál külön kezelés!) Amennyiben a beszerzést követő adóévben változik a felhasználási arány, a beszerzés évéhez képest évente kell korrigálni a levont adót (135. ) EUB (Seeling-ügy, Bakcsi-ügy stb): Tárgyi eszköz esetén ha az adóalany bevonja adóalanyisága körébe az ingatlant, akkor a beszerzéskor (létrehozatalkor) a teljes bejövő áfa levonható, függetlenül attól, hogy már ismert, hogy részben magáncélokat 23 szolgál majd. Csak később évente csöpögtetve kell visszafizetni 23

24 A lakóingatlanra vonatkozó tételes levonási tilalom Az adó fő szabály szerint ingatlanhoz kapcsolódóan is levonható már a beszerzéskor, ha az ingatlan adóköteles tevékenységet szolgál, kivéve lakóingatlan esete. (Adó levonásának korlátozása: ) Lakóingatlan beszerzését terhelő adó előzetesen felszámított adó nem levonható, kivéve továbbértékesítési cél, de régi lakóingatlannál csak akkor, ha előzetesen adókötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre Ha az adóalany az ingatlant igazoltan egészben vagy túlnyomó részben adóköteles bérbeadással hasznosítja, és előzetesen élt választási jogával erre vonatkozóan (tovább-bérbeadási cél) nem adóalanyi minőségben történő új vagy félkész ingatlan vagy építési telek értékesítése esetén, ha az értékesítés adóalanyiságot keletkeztet Lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő adó (kivéve ha az adóalany élt a 88. szerinti választási jogával, és a szolgáltatás közvetlen anyagjellegű ráfordításként vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként az ingatlan-értékesítés adóalapjába épül be) Lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó szolgáltatást terhelő adó (kivéve, ha az adóalany élt a 88. szerinti választási jogával és közvetített szolgáltatás beépül a bérleti díj adóalapjába ás az előző pont alattiak itt is alkamazandóak) 24

25 A továbbértékesítési cél és a túlnyomórészti bérbeadási cél fogalma Továbbértékesítési cél ( pont) : a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől; Túlnyomórészt bérbeadási cél: (126. ): túlnyomórész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek - egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában, a joggyakorlatban évente vizsgálva - legalább 90 százalékos teljesülése értendő (A joggyakorlat szerint évente kell vizsgálni.) Ez ingatlanonként olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés - ott meghatározott - feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére Már a beszerzéskor levonható az adó, ha a cél reálisan valószínűsíthető, függetlenül attól, hogy az értékesítés, bérbeadás későbbi 25 25

26 Lakóingatlanhoz kapcsolódó adólevonási feltételek utóbb még sem teljesülnek Továbbértékesítési célú, kizárólag vagy túlnyomórészt bérbeadási célú beszerzés, beruházás a beszerzéskor levonható adó Már a beszerzéskor levonható az adó, ha a cél reálisan valószínűsíthető, függetlenül attól, hogy az értékesítés, bérbeadás későbbi Ha azonban már a cél sem volt reális, akkor önellenőrzéssel egy összegben kell visszafizetni a levont áfát. Amennyiben utóbb nem teljesül a kizárólag vagy túlnyomórészt bérbeadás vagy továbbértékesítés feltétele, akkor mi a teendő? : 1.) Ha tárgyi eszköz, akkor a tárgyi eszközre vonatkozó utólagos megosztást kell alkalmazni. A 135. szerint 20 (illetve 10 évre) elosztva minden év végén csak az 1/20 (1/10) részt kell visszafizetni. 2) Ha nem tárgyi eszköz, akkor egyösszegű áfa fizetés a 11 alapján. Ez utóbbi esetben később ha adókötelesen bérbeadja: évente vonhat le 1/20 részt a 135. alapján 26 26

27 Belföldi fordított adózás az ingatlannal összefüggésben 27 27

28 Ingatlanhoz kapcsolódó fordított adózás Fordítottan adózik a nem építési telek, nem félkész és nem új ingatlan értékesítése, feltéve, hogy az eladó adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, továbbá generálkivitelező építési tevékenysége az Áfa törvény 10. d) pontjának teljesülése esetén valamint a az építési alvállalkozó és a részmunkát végző vállalkozó tevékenysége az Áfa törvény 142. (1) bekezdés b) pontja feltételeinek teljesülése esetén. Mindhárom esetben azonban feltétel, hogy a fordított adózás személyi feltételei teljesüljenek. (Áfa törvény 142. ) 28 28

29 Ingatlanhoz kapcsolódó fordított adózás Mi adózik fordítottan az építőiparban? Egyrészt [142. a) pont] a fővállalkozó és a generálkivitelező tevékenysége, amennyiben az ingatlan egy meghatározott készültségi fokra történő felépítésére és a megrendelőnek történő átadására vállalkozott ez adójogi szempontból termékértékesítés, amelynek tárgya maga a felépített ingatlan Másrészt [142. b) pont] valamennyi olyan vállalkozó/ alvállalkozó tevékenysége, aki - adójogilag szolgáltatásnyújtás végez, amely - alapvetően építési szerelési jellegű, és - közvetlenül az ingatlan létrehozatalára, rendeltetésének megváltoztatására, átalakítására és bontására irányul, és - építési hatósági engedélyköteles/hatósági tudomásulvételi eljárással lezárt/egyszerű bejelentéshez kötött beruházással összefüggésben merül fel; harmadrészt [142. c) pont] a munkaerő-kölcsönzés, személyzet rendelkezésre bocsátása általánosságban, így az építési tevékenységgel is összefüggésben

30 A generálkivitelező/fővállalkozó fordított adózása A generálkivitelező/fővállalkozó termékértékesítést végez az Áfa rendszerében és fordítottan adózik a személyi feltételek megléte esetén (142. (1) bekezdés a) pont), de csak ha a következő feltételek teljesülnek: Az Áfa törvény 10. d) pontja szerinti ügylet mindig, tehát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett illetve bejegyzendő és építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadása (generálkivitelező, fővállalkozó) Definíciós kérdések Mi az ingatlan az áfában e szabály szerint? Ingatlannyilvánítási szabályok alapján célszerű meghatározni, ingatlannyilvántartásban kell szerepelnie csak ha önálló ingatlan? Az adóhatósági hivatalos értelmezés szerint a közmű is ide tartozik Az ingatlan-nyilvántartás része a helyszínrajz, ezért ha az ingatlant, az épületet nem kell az ingatlannyilvántartás tulajdoni lap részében bejegyezni, csak a helyszínrajzon, az adóhatósági hivatalos értelmezés szerint az is ide tartozik. - Ezzel szemben a Kúria azokat az ügyleteket nem tekinti ide tartozónak A szerződés szerinti állapotú ingatlan átadásáig felmerült munkák tartoznak ide, ami nem feltétlenül esik egybe a használatba vételi engedély kiadásával 30 Ha félkész vagy szerkezetkész ingatlan felépítésére és átadására szólt a 30 megállapodás, az is idetartozik

31 Az alvállalkozó és a résztevékenységet végző vállalkozó fordított adózása I. Szolgáltatásnyújtás az Áfa rendszerében (142. (1) bekezdés b) pont) - adójogilag szolgáltatásnyújtás végez, amely - alapvetően építési szerelési jellegű, és - közvetlenül az ingatlan létrehozatalára, rendeltetésének megváltoztatására, átalakítására és bontására irányul, és - építési hatósági engedélyköteles/hatósági tudomásulvételi eljárással lezárt/egyszerű bejelentéshez kötött beruházással összefüggésben merül fel; Definíciós kérdések Építés során felmerülő termékértékesítés nem lehet fordított Termékértékesítés vs. szolgáltatásnyújtás a jellegadó tartalom, az ügylet célja a döntő A főügylet adózási módját veszi fel a járulékos ügylet Amelyek építési engedély-köteles beruházáson és azzal összefüggésben merültek fel vizsgálandó, mire terjed ki és milyen jogkörben adták az engedélyt Mi az, hogy ingatlan? A közösségi ingatlan fogalom a mérvadó Alkotóelemi kapcsolat szerepe 31 31

32 Az alvállalkozó és a résztevékenységet végző vállalkozó fordított adózása II. Definíciós kérdések Mi az építési-szerelési és egyéb szerelési munka? Az adóhatósági értelmezés szerint tágan kell értelmezni, például a technológiai szerelés és szoba-festő is idetartozik illetve tipikus esetben a daruzási szolgáltatás is - Amelyek építési engedély-köteles beruházáson és azzal összefüggésben merültek fel Mi az építésügyi hatóság? Ez is tágan értelmezendő: az a hatóság, ami építési tartalmú engedélyt ad ki. De az is vizsgálandó, hogy milyen jogkörben építési hatósági jogkörben adta-e ki és mire az engedélyt az adott hatóság Nemcsak az engedélyköteles, hanem a hatósági tudomásulvétellel járó és az egyszerű bejelentéshez kötött beruházások is megalapozzák a fordított adózást Csak azok a munkák, amelyek közvetlenül az ingatlanra vagy annak alkotóelemére irányulnak és az ingatlan építésével vagy bővítésével vagy rendeltetésének megváltoztatásával vagy bontásával összefüggésben merülnek fel Csak használatbavételi engedélyig/tudomásulvételig/egyszerű bejelentésig felmerült, a rendeltetésszerű megvalósuláshoz szervesen kapcsolódó munkák tartoznak oda, a pótmunkák nem Az alvállalkozói láncban számlakapcsolatonként, egyenként kell minősíteni a feltételek fennállását 32 32

33 33 33 Fordított adózás Belföldi fordított adózásos ügyletek számlázása Belföldi fordított adózásos ügyletekről kiállított számla 3 különleges tartalmi kelléke változatlan 2018-ban is: A számla nem tartalmaz adóösszeget 2013 tól fordított adózás kitétel szerepeltetése Számlán a vevő adószáma feltüntetendő, továbbra is annak valamennyi számjegye

34 Problémás témák az időszaki elszámolású (folyamatosan teljesített) ügyleteknél 34 34

35 Időszaki elszámolás fogalma (58. ) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg Egy időszakra is alkalmazható Az időszak 12 hónapnál nem lehet hosszabb, közösségi adómentes értékesítésnél 1 naptári hónapnál nem lehet hosszabb Devizás számlánál a számla kelte szerinti árfolyamon kell forintosítani Részletvételre és zártvégű lízingre nem alkalmazható Folyamatos teljesítés és határozott időre szóló elszámolás kérdései Időszaki elszámolás vs. részletfizetés vs. részteljesítés Időszaki elszámolás vs. gyűjtőszámla 35 35

36 Gyűjtőszámla Nem teljesítési időpont, hanem számlázási módszer! Csak abban az esetben, ha több teljesítési időpont van. Tartalma: A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek Kibocsátása: Ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg a rá vonatkozó időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak 36 36

37 Időszaki elszámolású ügyletek (58. ) Nem alkalmazható a folyamatos teljesítésű szabály az Áfa törvény 10. a) pontja szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletvétel) Devizás ellenérték esetén a számla kibocsátásának napja szerinti árfolyamon kell forintosítani az adófizetési kötelezettség megállapítása során (80. ), függetlenül attól, mi a teljesítési időpont

38 Időszaki elszámolás (58. ) A teljesítési időpont (4 féle) az elszámolási időszak utolsó napja, ha - a fizetés ezen a napon esedékes vagy - a fizetés ezen nap előtt esedékes, de a számla kiállítására nem kerül sor ezen nap előtt, vagy - nem pénz hanem másik termék/szolgáltatás az ellenérték (barter) vagy - nemcsak a szerződésben, hanem a számlán sem szerepel konkrét naptári dátummal a fizetési határidő a számla kelte, feltéve, hogy a számla kelte és a fizetés esedékessége az elszámolási időszak utolsó napja előtti a fizetés esedékessége, feltéve, hogy az az elszámolási időszak utolsó napja és attól számított 60. nap közé esik Az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, feltéve, hogy a fizetési határidő az elszámolási időszak 60. napját követő időpont o január 1. előtt kezdődő időszaknál: mindig a régi szabályt kell alkalmazni, a fizetési határidő a teljesítési időpont

39 Fordított adózású időszaki elszámolású ügyletek Amennyiben az időszaki elszámolású ügylet fordított adózású, akkor a teljesítési időpontot az időszaki elszámolású szabály szerint (Áfa törvény 58. ) kell a számlára rávezetni és a számla kibocsátó ebben a bevallásban szerepelteti A számlát a fordított adózás szabályai szerint állítja ki (nem szerepel adóösszeg, helyette a fordított adózás kitétel és a vevő/megrendelő adószáma) A vevő/megrendelő nem a teljesítési időpont szerinti bevallásban szerepelteti fordított adózással, hanem a 60. (1)- (3) bekezdése szerint a három időpont közül a legkorábbi dátum szerinti bevallásban: - számla kézhezvétele - az ellenérték megfizetése - a teljesítés időpontját követő hónap 15. A devizás ellenérték forintosításánál ugyanezen dátumok az 39 irányadóak 39 39

40 Bérleti díj és közüzemi költség kiszámlázása Amennyiben főügylet - járulékos ügylet (70. b) pont) kapcsolat van a két tétel között, akkor a mellékügylet annak a főügyletnek a járuléka, amelynek az esedékessége ugyanarra az elszámolási időszakra esik. Ilyen például a bérleti díj és a közüzemi költség A hivatalos álláspont szerint a közüzemi díj mindig járuléka a bérleti díjnak, még akkor is, ha - külön számlán terhelik - tényleges mérőórán mért fogyasztást számlázzák tovább. A külön számlán továbbszámlázott közüzemi költség nem feltétlenül annak a bérleti díjnak a járuléka, amelyre vonatkozik, hanem amelyikre vonatkozóan a továbbszámlázás során azonos az esedékessége a bérleti díjjal. Ez azt jelenti, hogy ennek a bérleti elszámolási időszaknak az utolsó napjához kell viszonyítani a kiszámlázott közüzemi költség esedékességét. Így határozható meg a külön 40 továbbszámlázott közüzemi díj számla teljesítési időpontja 40 40

41 Bérleti és közüzemi díj számlázása külön számlán tárgyhavi fizetéssel Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont Elszámolási időszak 1.számla: júniusi bérleti díj 2.számla: áprilisi gázdíj 3.számla: májusi villanyszámla jún jún jún május június június május 22. (számla kelte) június 5. (számla kelte) június 10. (számla kelte) 41 41

42 42 42 Bérleti és közüzemi díj számlázása külön számlán utólagos fizetéssel Elszámolási időszak Esedékesség Számlakiállítás Teljesítési időpont 1. számla:2018.szeptemberi bérlet Elszámolási időszak 2. számla: augusztusi gázdíj 3. számla:2018.július villanyszámla 4. számla: 2018.októberi takarítás okt okt okt okt szept okt szept szept október.15. (esedékesség) október 28 (esedékesség) október 5. (esedékesség) október 8. (esedékesség)

43 Ugyanazon időszakra több fizetési esedékesség (részletfizetések) meghatározása Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont 1. számla esedékessége: május 25. Elszámolási időszak május 2. számla esedékessége: július 5. 3.számla esedékessége: augusztus május június július május 10. (számla kelte) július 5. (fizetés esedékessége) július 29.(60. nap) 43 43

44 Időszaki elszámolású számlák korrekciója A korrekció módja Nő az ellenérték (egy időszakra vonatkozóan vagy összevont elszámolás eredményeképpen): új normál számla, teljesítési időpont attól függ, hogy a különbözet esedékessége az elszámolási időszak utolsó napjához képest hova esik; Csökken az ellenérték (egy időszakra vagy összevont elszámolás eredményeképpen): számlahelyesbítés és nincs önellenőrzés (153/B. ); Adómérték/adóösszeg helyesbítése: iránytól függetlenül számlahelyesbítés; ha adókötelezettség nő, akkor önellenőrzés is 44 44

45 Időszaki elszámolású számlák korrekciója A korrekciónál alkalmazandó árfolyam Amennyiben módosító számlával (számlával egy tekintet alá eső okirattal) kell bizonylatolni a korrekciót, akkor az eredeti számlánál alkalmazandó árfolyamot azaz az eredeti számla kelte szerinti árfolyamot kell a számlakorrekciónál is alkalmazni. Amennyiben egy új normál számlával kell korrigálni, vagy pótlólagos kiszámlázásról van szó, akkor az új számla kelte szerinti árfolyamon szükséges a korrekciót elvégezni

46 Speciális számlázási szabályok 46 46

47 Az előleg szabályozása az áfában Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. (59. ) Bővült az előleg fogalma 2015-től Már nemcsak a pénz és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz átvétele adóköteles előleg címén, hanem bármilyen vagyoni előny Így már egyértelmű, hogy a követeléscsökkenés is előleg címén áfás, ha teljesítés előtt történik Eszerint csere ügyletek eseténél is már értelmezhető az előleg A C-549/11. sz. Orfey Balgaria EOOD ügy szerint igen Előleg feltételei Az ellenértékbe beszámítható Az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott Annak fizetésében, átadásában előre megállapodnak Ténylegesen átveszik vagy jóváírják Már konkretizált egyedi teljesítésekre vonatkozik (BUPA Hospital ügy)

48 Az előleg Előlegszámla tartalmi kellékei A számlán kötelező jelölni, hogy előleg és, hogy minek az előlege Teljesítési időpont az előleg átvételének, megszerzésének napja, Időszaki elszámolásnál a régi szabály szerint nem értelmezhető az előleg, de az új időszaki elszámolásos szabály szerint kivételes esetben igen Az előlegszámla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen az alapügylet Adókulcs-változásakor különös átmeneti szabály hiányában: eltérő adókulcs vonatkozik az előleg összegére és a végszámla maradék összegére (Az előleg elszámolásakor közömbös.) Árfolyam ugyancsak rögzül a teljesítés időpontjában: tehát eltérő árfolyam vonatkozik az előleg összegére és a végszámla maradék összegére (Devizában az elszámolás helyes, Ft-ban valószínűleg nem.) 48 48

49 Az előleg kezelése belföldi fordított adózásnál Belföldi fordított adózásnál az előleg nem adózási pont Ezért az előlegről nem kell számlát kiállítani, csak valamilyen számviteli bizonylatot (ha mégis kiállítanak számlát, azon jelölni, kell, hogy az alapján nem keletkezik fordított adózással sem adókötelezettség) A teljes ellenérték után a végszámla alapján keletkezik fordított adózással adókötelezettség, de azon célszerű jelölni, hogy nem a teljes számla összeg fizetendő, tekintettel a korábban átvett előlegre Van-e különbség a minősítésben, ha a teljes ellenérték kerül előlegként folyósításra? 49 49

50 A foglaló és az óvadék A foglaló az előleggel megegyezően adózási pont Az óvadék amennyiben előre úgy állapodnak meg, hogy ha szerződésszerű a teljesítés, akkor visszajár -, nem minősül előlegnek, tehát nem adózási pont, nem kell számlázni

51 A teljesítés meghiúsulása előlegnél és foglalónál Amennyiben az előleggel vagy foglalóval kísért ügylet az előleg/foglaló átadása után meghiúsul, akkor ez előleg/foglaló számlát érvényteleníteni kell az előleg összegét vissza kell utalni A foglaló összege a polgári jogi szankciós jellegű mellékkikötés miatt előfordul, hogy nem utalandó vissza vagy kétszeresen kell visszautalni, de ennek az áfa kötelezettségre nincs hatása, Az áfa bevallásban az Áfa törvény 153/B. alapján önellenőrzés nélkül, a korrekciós számla befogadó általi rendelkezésre állásának bevallási időszakában számolandó el. Figyelem, amennyiben az előleg összegét nem térítik vissza és nem hiúsul meg az alapügylet, az előlegszámlát nem lehet érvényteleníteni/sztornózni! 51 51

52 A kártérítés, kártalanítás, bánatpénz áfa elszámolása Kártérítés jogellenes (szerződésellenes) károkozás esetén jár, ha a károkozás az okozónak felróható és az ő magatartásának okozati következménye, nem zárja ki a kártérítéssé minősítést, ha nem bíróság hanem a felek peren kívüli megegyezése dönt utólag a kár felmerülésekor az összegről nem tartozik az áfa hatálya alá, számlázni sem kell Kártalanítás jogszerű károkozás esetén jár, nem automatikusan áfás, csak akkor, ha jár érte viszontszolgáltatás ilyenkor számlázni és áfázni kell, a viszontszolgáltatás áfa kulcsával (általában 27%) Bánatpénz Ha a felek az elállás jogát előre kikötik ellenérték fizetése ellenében, akkor a tényleges elálláskor áfa köteles (27 %) és számlázandó szolgáltatás merül fel 52 52

53 Csere- vagy barter ügyletek Csereügylet: ha ellenérték nem pénzben kifejezett és teljesített, hanem másik termék vagy szolgáltatás A két ügylet egymásnak ellenértéke De mégis a szokásos piaci ár figyelembe vételével kell meghatározni az adóalapot Mindkét szereplő a saját termékértékesítését/szolgáltatásnyújtását számlázza A saját értékesítésének/szolgáltatásának megfelelő saját adókulcsot alkalmazza Az adólevonási jog attól függ, hogy milyen tevékenységhez használja a cserébe kapott terméket, szolgáltatást 53 53

54 54 54 Devizás számla 172. A számlán az áthárított adót [169. k) pontja] - a 80. szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával - forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.

55 Devizás számla pénzintézet meghatározása Alkalmazandó árfolyam 80. Adózó választása szerint alkalmazhatja Választása és az állami adóhatósághoz történt előzetes bejelentés alapján a Magyar Nemzeti Bank által hivatalosan közzétett árfolyam Belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező pénzintézet devizában jegyzett eladási árfolyamot A választás kizárólag a fizetendő adó számítására vonatkozik. Levonható adó tekintetében a számlakibocsátó által alkalmazott árfolyamot kell használni, a számlában feltüntetett adó vonható le től alkalmazható az EKB árfolyam is, azonban ezt a választást is be kell jelenteni

56 Devizás számla időpont-rögzítés Amennyiben az ügylet ellenértéke külföldi fizetőeszközben kifejezett, a fizetendő adó megállapításánál az alkalmazandó árfolyam (Áfa tv. 80. ) Főszabály: a teljesítési időpontban érvényes árfolyam Határozott idejű elszámolás esetén (58. ) : a számla kibocsátásának időpontjában érvényes árfolyam Közösségi termékbeszerzés és Közösségi mentes termékértékesítés esetén: a számla kibocsátása időpontjában vagy a teljesítést követő hónap 15. napján érvényes árfolyam 56 56

57 Devizás számla - időpontrögzítés Fordított adózás esetén (tehát amikor az adófizetésre a termékbeszerzője/szolgáltatás igénybevevője kötelezett) Belföldi fordított adózás és a kivételes teljesítési helyű import szolgáltatásnál: az adófizetési kötelezettség az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkező időpontban keletkezik, és ezen a napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni: Számla kézhezvétele Ellenérték megtérítése Teljesítést követő hónap 15. napja A 37. (1) szerinti teljesítési helyű fő szabály szerinti importszolgáltatásoknál Teljesítés időpontjában keletkezik az adókötelezettség és azon a napon érvényes árfolyamon kell forintosítani 57 57

58 A térítésmentes ügyletek áfa vonzatai 58 58

59 Térítésmentes termékátadások Csak a végleges termékátadás (tulajdonba adás) minősül termékértékesítésnek, az időleges átadás szolgáltatásnyújtás Miért lényeges a különbség? Mert ingyenes szolgáltatásnyújtás csak vállalkozásidegen cél esetén adóztatandó, az ingyenes termékértékesítés adókötelezettségének nem feltétele a gazdasági tevékenységen kívüli cél Áfá-s az ingyenes termékértékesítés, ha a) korábban levonható adó felmerült és b) Vállalkozásból végleges kivonás, illetőleg/vagy ingyenes tulajdonba adás történik (az illetőleg jelentése vagy ) Levonható adó fogalmának értelmezése először ennek vizsgálata a VII. fejezet alapján Figyelem! A 100 %-os engedmény is ingyenes átadásnak minősül 59 59

60 A tv. külön nevesített, nem áfás ingyenes termékátadások I. 1. Áruminta nem kell számlázni, csak számviteli bizonylat csak vállalkozási célból, csak az egyébként általa értékesítettnél kisebb kiszerelés, csak kipróbálásra alkalmas, használatra nem, csak ugyanannak adható, akinek potenciálisan (vagy ténylegesen) értékesít vagy értékesíteni fog, csak végfogyasztónak adható, szolgáltatásra nem alkalmazható EU-ellenes a magyar szabályozás (EUB: EMI-ügy) - az áruminta fogalma ilyen módon általánosságban nem korlátozható - enyhébb szabályozás van az EU-ban 2. Kis értékű ajándék nem kell számlázni, csak számviteli bizonylat csak vállalkozási célból, adót is tartalmazó forgalmi érték forint alatt, Szolgáltatásra nem alkalmazható 60 60

61 A tv. külön nevesített, nem áfás ingyenes termékátadások II. 3. Közcélú adomány nem kell számlázni, csak számviteli bizonylat - közhasznú törvény szerinti közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, egyház, oktatási intézmény részére, - közhasznú, közérdekű, hitéleti, oktatási cél érdekében, - nem származhat az adományozónak (és kapcsolt feleinek) az adományból vagyoni előnye, - igazolás kiállítása az adományozott részéről - Szolgáltatásra is alkalmazható 4. Természetbeni árengedmény számlázni kell - ellenértékes ügyletre tekintettel adott ingyen termék, szolgáltatás, - csak ha konkrét ellenértékes termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtás teljesítése a juttatás feltétele, - üzletpolitikai célnak meg kell felelni, - előre meghirdetetten, - érték-megfelelőség, - ki kell számlázni az ingyenes ügyletet is, - azonnali és utólagos is lehet de utólagos csak számla-helyesbítéssel 61 61

62 Ingyenes termékátadások egyéb szabályai Adóalap termék vagy ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási költsége Teljesítési időpont Az ingyenes átadás tényleges megvalósulása Bizonylatolás Ha nem áfás, akkor számviteli bizonylat elegendő Ha áfás, számlát kell kiállítani (egy konkrét adózási kérdés alapján nem adóalanyok felé mentesül a számlázás alól Az adó összegének megfizetését lehet kérni az átvevőtől 62 62

63 Ingyenes szolgáltatásnyújtások 2 alakzata van 1) Áfá-s ingyenes szolgáltatásnyújtásként termék használatba adása (14. (1), ha korábban levonható adó felmerült a használatba adott termékkel és a terméknek a vállalkozásból való időleges kivonása, és ingyenes használatba adása történik (az illetőleg jelentése és ) 2) Áfá-s az egyéb ingyenes szolgáltatásnyújtás is (14. (2) bekezdés), ha a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan korábban levonható adó kapcsolódott és vállalkozásától idegen célok elérésére nyújt ingyenes szolgáltatást EU-ítéletek: Julius&Filibeck-ügy, Danfoss-ügy, Kuwait Petroleum-ügy A vállalkozásidegen cél értelmezése: lényeges a mögöttes szerződés Figyelem! A 100 %-os engedmény is ingyenes szolgáltatásnak minősül 63 63

64 Ingyenes szolgáltatások egyéb szabályai Adóalap Ami a szolgáltatás teljesítése érdekében kiadásként felmerült a szolgáltatásnyújtónál Teljesítési időpont Az ingyenes szolgáltatás tényleges megvalósulása Bizonylatolás Ha nem áfás, akkor számviteli bizonylat elegendő Ha áfás, számlát kell kiállítani (egy konkrét adózási kérdés alapján nem adóalanyok felé mentesül a számlázás alól) Az adó összegének megfizetését lehet kérni az átvevőtől 64 64

65 Számlahelyesbítés 65 65

66 Számlakorrekciók Kézi/nyomdai számla: o új számlával vagy a korábbi számlán történő javítással is javítható Számlázó programos/online számlázó rendszeres számla o csak új számlával javítható, ami lehet: o érvénytelenítő számla és új számla vagy o számlával egy tekintet alá eső okirat o helyesbítő számla A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma: sorszám, hivatkozás a korábbi sorszámra, a módosítás természete,a módosításnak megfelelő új tétel, a különbözet ha van ilyen. Utólagos adóalapcsökkentés: o Adóalany felé: csak korrekciós számlával lehetséges o Nem adóalany felé: elegendő egyéb számviteli bizonylat (kivéve az utólagos árengedményt) 66 66

67 Csoportos korrekciós számla Több korábbi számlát is lehet egyetlen (összevont) un. csoportos korrekciós számlával korrigálni, ha az azok eredményeként elszámolandó adókülönbözet ugyanabba a bevallási időszakba esik. Ebből következően: ha a helyesbítés eredményeként nő a fizetendő adó, akkor csak ugyanazon bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat lehet csoportosan helyesbíteni (mivel önellenőrzés szükséges) ha a helyesbítés eredményeképpen csökken a fizetendő adó, akkor eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat mindig lehet egy bizonylattal korrigálni(nincs önrevízió) től attól is függetlenül,hogy milyen okból csökken a fizetendő ha a helyesbítés nem eredményez adó-, adóalap eltérést, eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlák korrigálhatóak összevontan(nincs önrevízió) A csoportos korrekciós számlán valamennyi helyesbítéssel érintett számlaszámra utalni kell! ( Teljesítési időpont itt sem kötelező, de ha feltüntetünk, akkor valamennyi korábbi számla szerintit kellene szerepeltetni) 67 67

68 Korrekciók bevallásban történő szerepeltetése Az adóalap illetve adó összegének eltérését eredményező korrekciókat (teljesítés meghiúsulásokat, ellenérték módosulásokat, adómódosulásokat, korrekciós számlával kísért jóváírásokat) a számla kibocsátó és a befogadó a következőképpen szerepelteti az adóbevallásban: Számlakibocsátó (korrekciós számla) o amennyiben adókötelezettség növekedéssel jár a korrekció, akkor önellenőrzéssel, o amennyiben adókötelezettség csökkenéssel jár a korrekció mindegy milyen okból -, akkor nem lehet önellenőrizni, hanem a korrekciós számla befogadó általi kézhezvétel bevallásában kell szerepeltetni (Áfa tv. 153/B. ) Számlabefogadó (korrekciós számla) o Mindig a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában kell szerepeltetni (153/C. ) Figyelem, a jóváírást, korrekciót mindig annak kell számlázni, aki az eredeti számlát kiállította! 68 68

69 Egyes korrekciós esetkörök számlázása Érvénytelenség, Hibás teljesítés Minőségi kifogás Előleg visszatérítés Göngyöleg visszaváltás Részletvétel, zártvégű lízing meghiúsítás Téves adókulcs korrekciója Korrekció téves ellenérték miatt Külfölditől igénybevett szolgáltatás, importszolgáltatás korrekciója Közösségi termékbeszerzés korrekciója fordított adózású ügyletek korrekciója Közösségi adómentes értékesítés korrekciója Az elírások javítása A transzferár korrekciók kezelése 69 69

70 A visszáru áfa elszámolása Az áru kiszállítása fő szabály szerint teljesítési időpont, így áfás számla kiállítása kíséri. Ha az áru visszaszállítására : - hibás teljesítés miatt kerül sor (pl. minőségi vagy mennyiségi kifogás),akkor az eredeti számlát kell korrigálni (számlával egy tekintet alá eső okirat vagy helyesbítő vagy stornó / érvénytelenítő számla) az eredeti számlára utalással - sem a számlakibocsátónak, sem a befogadónak nem kell önellenőrizni - az eladó által biztosított visszaszállítási lehetőség miatt (pl. ha a kiskereskedő bizonyos ideig nem tudja eladni a terméket, az eladó visszaveszi azt): Mivel az eredeti vevő már tulajdonosa lett a terméknek (feltételezve természetesen, hogy az eredeti teljesítés nem volt hibás), ezért áfa szempontból visszaértékesítés történik. Az eredeti vevő normál számlával (nem jóváíró, helyesbító bizonylattal) számlázza új értékesítésként és új teljesítési időponttal - új értékesítés, az aktuális bevallásban szerepel mind két szereplőnél - kifizetetlenség miatt tulajdonjog fenntartás mellett, akkor az eredeti számla érvénytelenítése mellett csökkenthető az adóalap önellenőrzés nélkül a számlakibocsátónál és a befogadónál is DE: a Kúria és az EUB által vitatott ez az értelmezés (lsd. Almos-ügy) 70 70

71 A korrekciós számla befogadója fordított adózásnál A Közösségen belüli termékbeszerzés, külfölditől igénybevett szolgáltatás, illetve belföldi fordított adózás utáni levonható adó különbözetet abban az időszakban kell figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó különbözetet el kell számolni. Ha nő az ellenérték, akkor a fizetendő és levonható adó különbözetet önellenőrzéssel kell figyelembe venni. Ha csökken az ellenérték, akkor a fizetendő és levonható adó különbözetet is a tárgyidőszakban kell figyelembe venni

72 Elektronikus számla és az archiválási szabályok 72 72

73 Az elektronikus számla fogalma E-számla fogalma: a számlázási irányelvben/áfa törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. Az e-számlák kibocsátásánál könnyítés, hogy o ezeket bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárás lehet biztosítani, amely a számla és az értékesítés között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít és biztosítja az eredet hitelességét, tartalom sértetlenségét és az olvashatóságot. o nem kötelező az elektronikus aláírás és időbélyegző o csak akkor lehet kibocsátani, ha a befogadó hozzájárul, de ez lehet ráutaló magatartással is, Eltérő formátumok között lehetőség van a konverzióra A számla akkor tekinthető kibocsátottnak, amikor a számla rendelkezésre állhat 73 73

74 Elektronikus számla fajtái Eat szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus úton kibocsátott számla (PKI) Befogadó beleegyezése szükséges (nemcsak írásban lehet és nem feltétlenül előzetesen) Elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) létrehozott és továbbított elektronikus adat. Előzetes írásos megállapodás kell Ez csak példálódzó felsorolás, más módon is kibocsátható elektronikus számla, feltéve, hogy az eredet hitelességét, az adattartalom sértetlenségét és az olvashatóságát valamint termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással a megbízható ellenőrzési kapcsolatot is biztosítja. Strukturált üzenetként vagy más formátumban (pl. PDF, elektronikus fax) is elvileg megjelenhet a számla, de a gyakorlatban Mo-on ez nehézkesen kivitelezhető Miért? A befogadott és a kibocsátott PDF számlákkal kapcsolatos anomáliák Papíralapon készült, de szkennelt és elektronikusan elküldött számla Mo-on? Az archiválással kapcsolatos anomáliák új jogszabály az archiválásról, de nem hozott egyszerűsítést 74 74

75 Határon túli ügyletek, teljesítési hely szabályok 75 75

76 Szolgáltatásnyújtások teljesítési helye áttekintés Adóalanyok között fő szabály szerint a megrendelő teljesítéssel legközvetlenebbül érintett gazdasági letelepedettségének országa uniós és harmadik országos viszonylat egyaránt Különös szabály: ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál, éttermi szolgáltatásnál, személyszállításnál, rövid távú közlekedési eszköz bérbeadásnál, esemény-rendezvény belépőjegyeknél a tényleges teljesítési hely Nem adóalanyok között: fő szabály szerint a szolgáltatásnyújtó teljesítéssel legközvetlenebbül érintett gazdasági letelepedettségének országa, de több kivétel van, mint az adóalany felé teljesített szolgáltatásoknál 76 76

77 Nemzetközi fordított adózás és az adóalanykénti bejelentkezés összefüggései Amennyiben nemzetközi fordított adózás alkalmazható, nem kell adószámot váltani a teljesítési hely szerinti országban Mikor alkalmazható potenciálisan nemzetközi fordított adózás? - 1. feltétel: csak akkor, ha a megrendelő/vevő a teljesítési helye szerinti országban bejelentkezett adóalany és - 2. feltétel: ne eredményezzen a szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés állandó telephelyet a nyújtónál és - 3. feltétel: a szabályozás egyáltalán lehetővé tegye a fordított adózást. Magyar szabályozás: mikor teszi lehetővé a szabályozás a nemzetközi fordított adózást? o Termékértékesítés: - fel- összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés, - háromszögügylet, d) pontja szerinti értékesítés - gáz és villamos energia értékesítés o Szolgáltatásnyújtás: valamennyi szolgáltatásnyújtásnál 77 77

78 Mikor számlázható áfa nélkül a főszabály szerinti szolgáltatás? Ha a megrendelő adóalany és adóalanyként is veszi igénybe a szolgáltatást és nem a belföldi letelepedettsége veszi igénybe, használja fel a szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítési időpontjában fennálló körülményeket kell alapul venni. Ezekről javasolt nyilatkoztatni a megrendelőt, de ezen felül a szolgáltatásnyújtónak dokumentálni, illetve ellenőrizni kell a feltételek fennállását a jogszabályokban megadott módokon

79 Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások Különös teljesítési hely szabály: a teljesítési hely az ingatlan fekvése Az ingatlan fogalma: a közösségi ingatlan fogalom (lsd. korábbi diák) Fogalma, köre: lsd. a következő diák Bejelentkezési kérdések (külföldiek belföldön, belföldiek külföldön) A telephely fogalma és jelentősége - Teljesítési hely és bejelentkezés határon átnyúlóan - A határon átnyúló fordított adózás - Számlázási kérdések

80 Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások fogalma A 1042/2013/EU tanácsi Vhr-rel módosított 282/2011/EU tanácsi Vhr január 1-jétől hatályos: Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak: 80 a) a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be; b) a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása. 80