Foglalkoztatási helyzetkép 2011. III. negyedévre, különös tekintettel az országos munkaerő piaci adatokra, illetve a Szolnoki Munkaügyi Kirendeltségre. Makrogazdasági környezet A KSH munkaerő felmérése szerint 2011. III. negyedévben a 15-74 éves népesség 56,3%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 50,3 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 10,7%-ot tett ki. Az országban összesen 1 775,7 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011. szeptember 31-én, közülük 1 638,2 ezer volt a vállalkozások száma (92,3%). 1. számú táblázat ORSZÁGOS MUNKAERŐ-PIACI ADATOK Megnevezés 2010. III. negyedév 2011. III. negyedév Változás ezer fő ezer fő ezer fő Népesség száma (15-7 686,7 7 673,3-13,4 74 éves) 1 Gazdaságilag aktívak 4 288,2 4 317,9 + 29,7 száma 1 Munkanélküliek 465,7 462,0-3,7 száma 1 Foglalkoztatottak 3 822,5 3 855,9 +33,4 száma 1 Alkalmazásban állók 2 740,0 2 717,6-22,4 száma 2 Inaktívak száma 2 3 398,5 3 355,4-43,1 Gazdasági szervezetek 1 729,2 1 775,7 +46,5 száma 3 ebből vállalkozások száma33 1 633,5 1 638,2 + 4,7 Aktivitási arány 1 55,8 56,3 Foglalkoztatási ráta 1 49,7 50,3 Munkanélküliségi ráta 1 10,9 10,7 1 Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedév 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, 2011. III. negyedévre vonatkozó adatok 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint 2011. szeptember 30-án A munkanélküliségi ráta 10,9-10,7%-os értéken stagnál. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma növekedik, amely éves szinten egy százalékos javulást jelent. A bővülés mögött továbbra is jelentős tényező az ismét felfutó közmunkaprogram, amely az intézményi statisztika szerint azonban nem tudja ellensúlyozni a közszférában történő
létszámcsökkenést. A másik markáns folyamat, amely bő egy éve megfigyelhető, az aktivitási arány növekedése. jelenleg az 65 év alattiaknak 63,5 a 75 év alattiaknak pedig 56,4 százaléka van jelenleg a munkaerő piacon. Mindkét adat évtizedes csúcsnak felel meg! A foglalkoztatási kilátások nem túl pozitívak a következő kutatások eredményei alapján. A NFSZ 2011. IV. FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI HÁROM HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a 2011. szeptember 30-án meglévő statisztikai állományi létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. 2. számú táblázat A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) (2011. december 31-én) 97 1 277 156 1 530 8 090 válaszadók száma (db) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 477 1 853 500 2 830 66 809 fő) Közép 492 818 469 1 779 188 654 (50-249 fő) Nagy (250 128 143 143 414 261 263 fő és felette) Összesen 1 194 4 091 1 268 6 553 524 816 A kiinduló létszámot alapul véve az előrebecsült átlagos 1,3 százalékos csökkenés 3,7%-os létszámcsökkenéssel és 2,4%-os növekedéssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 6,1%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszoló szervezetek által jelzett közel 19,9 ezer fős létszámcsökkenés 12,9 ezer fő belépésével valósulhat meg, a változások 32,8 e munkavállalót érinthetnek. Létszámbővítést a bányászat (1,9%), az adminisztratív szolgáltatás (1,9%) feldolgozóipar (0,4%), a szállítás és raktározás (0,1%) és a pénzügyi szolgáltatás (0,1%) nemzetgazdasági ágak munkáltatói várnak a negyedév alatt. A feldolgozóiparon belül nagyobb létszámnövekedés a járműgyártás (2,1%), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (1,2%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (0,9%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (0,8%) ágazatokban prognosztizálható.
A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-10,8%), az építőipar (-9,0%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-6,2%), művészet, szórakoztatás, szabad idő (-4,0%), és a vendéglátás (-3,9%) nemzetgazdasági ágakban jelezték előre a felmérésben szereplő munkáltatók. Területi bontásban vizsgálva az adatokat elmondható, hogy Győr-Moson-Sopron (1,4%), Nógrád megyében (0,1%) és a Fővárosban (0,1%) jelezhető előre létszámnövekedés a negyedév végéig. A munkavállalók létszámának csökkenése a legnagyobb Borsod-Abaúj- Zemplén (-3,6%), Békés (-3,1%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2,9%), Hajdú-Bihar, Bács- Kiskun és Csongrád (egyaránt -2,3%) megyében következhet be A mikro- és kisvállalkozások létszámprognózisa A mikro-vállalkozások 0,8%-os létszámbővülést jeleztek, a létszámmozgásban a mikrovállalkozások által foglalkoztatottak mintegy 8,0%-a válhat érintetté. A kisvállalkozások esetében a várható létszámváltozás 1,7%-os csökkenést mutat. Legnagyobb mértékben csökkenést a következő nemzetgazdasági ágakba tartozó vállalkozások jeleztek: közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-14,5%), az építőipar (-6,0%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-4,3%), a víz- és hulladékgazdálkodás (-3,5%) és az adminisztratív szolgáltatás (-3,0%). Egy százalékot meghaladó létszámnövekedést csak az információ, kommunikáció (2,1%) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (1,5%) területeken jeleztek a foglalkoztatók. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás (4,5%) és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (4,4%) ágazatokban jelezhető előre a legnagyobb mértékű létszámnövekedés, csökkenés a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatokban várható. Területi aspektusban vizsgálva ezt a vállalati kört, elmondhatjuk, hogy a Fővárosban 0,1%- os létszámnövekedést jeleztek előre a munkáltatók, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig stagnálás várható. A többi megyében a foglalkoztatotti létszám csökkenése jelezhető előre, a legnagyobb mértékű Somogy (-5,2%), Békés (-4,2%), Hajdú-Bihar (-3,2%), és Vas (-2,5%) megyében. A negyedév végéig a létszámmozgásban a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak közel 7,5%- a válhat érintetté. A középvállalkozások létszámprognózisa A középvállalkozások létszámuk csökkenését (-2,1%) jelezték a IV. negyedév végéig. A legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-9,8%), a tudományos és műszaki tevékenység (-8,2%), az energiaipar (-8,1%), a művészet, szórakozás, szabadidő (-6,3%) és az ingatlanügyletek (-6,0%) ágakban mérséklődhet. Azokban a nemzetgazdasági ágakban, ahol létszámnövekedés várható, a változás mértéke nem haladja meg az 1%-ot a szállítás és raktározásnál találjuk a legmagasabb értéket (0,3%), kivéve az adminisztratív szolgáltatást, ahol 4,0%-kal bővülhet a foglalkoztatottak szám A középvállalkozások körében a feldolgozóiparban a járműgyártás (1,3%) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,2%) ágazatban lehet a legnagyobb
létszámbővülésre számítani a negyedév végéig, a legnagyobb mértékű csökkenésre pedig az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-2,1%) területen. Területi bontásban vizsgálva a létszámmozgásokat megállapítható, hogy Nógrád megyében prognosztizálható létszámnövekedés (1,5%-os), Heves megyében stagnálás vetíthető előre. A létszámcsökkenés Szabolcs-Szatmár-Bereg (-5,1%), Borsod-Abaúj-Zemplén (-4,0%), Békés (-3,9%) és Csongrád (-3,4%) megyében lehet a legnagyobb mértékű a tárgyidőszakban. A létszámmozgásban a középvállalkozásokban munkát vállalók közel 8,1%-a válhat érintetté. A nagyvállalkozások létszámprognózisa A felmérésben részt vevő nagyvállalkozások körében 0,7%-os létszámcsökkenés jelezhető előre a negyedév végéig. A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést az építőipar (-41,4%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-11,7%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-10,0%) és az egyéb szolgáltatás (-4,2%) területeken működő nagyvállalkozások prognosztizáltak. Egy százalék feletti létszámnövekedés a bányászat (5,8%), az adminisztratív szolgáltatás (2,1%) és a tudományos és műszaki tevékenység (1,2%) területeken prognosztizálható, a többi vizsgált nemzetgazdasági ágban 1,0% alatti növekedést jeleztek a felmérésben résztvevő nagyvállalkozások. A feldolgozóiparban a járműgyártás (2,2%) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (1,2%) területeken várható a leginkább a foglalkoztatottak számának növekedése. A munkavállalók száma a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-1,9%) nemzetgazdasági ágazatban mérséklődhet. Területi bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a várható létszámbővülés Győr-Moson- Sopron (2,3%), Budapest (1,4%) és Pest (0,4%) megyében lehet a legnagyobb, a létszámcsökkenés pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (-3,9%), Jász-Nagykun-Szolnok (-2,9%), Bács-Kiskun (-2,7%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2,2%) megyében lehet a leginkább jellegadó. A létszámmozgásban az itt dolgozók mintegy 4,3%-a válhat érintetté. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata Ahogy már korábban láthattuk a létszámfelvétel és létszámcsökkenés összesített egyenlege negatív. A jelenleg foglalkoztatott 531,8 ezer fő esetében 7,0 ezer munkavállalóval lehet kevesebb a megkérdezett munkáltatóknál az alkalmazottak száma. A foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva, a felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb kétszáz főt meghaladó létszámcsökkenés várható a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (-5 680 fő), az ipari és az építőipari foglalkozások (-611 fő), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (-584 fő) és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (-307 fő) esetében. 200 fő feletti létszámnövekedést a gépkezelők, összeszerelők (299 fő) foglalkozások esetében jeleztek a munkáltatók, 100 főt meghaladót pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (171 fő) foglalkozásoknál. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt felsorolt foglalkozások döntő többségében az alkalmazottak száma elsősorban a szezonalitástól függ. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredője várhatóan a legnagyobb 100 fő feletti az egyéb termék-összeszerelő (365 fő), a szabó, varró (142 fő), a ruházati gép
kezelője és gyártósor mellett dolgozó (107 fő), a gépészmérnök (106 fő), a kézi csomagoló (103 fő) és a forgácsoló (102 fő) foglalkozások esetében lehet a tárgynegyedévben. A foglalkozások esetében a létszámváltozás negatív eredője a legnagyobb 500 fő feletti az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású (-2 134 fő), az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások (-822 fő), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (-612 fő), a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (-576 fő) és a kubikos (-517 fő) foglalkozások esetében várható 2011. IV. negyedévben. Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 517 801 fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 515 882 fő, ennek alapján a létszámcsökkenés a tárgyidőszak végéig 0,4%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A negyedév végéig a mikro-vállalkozásoknál 1,3%-os létszámnövekedés prognosztizálható, a nagyvállalatok esetében stagnálás, a kisvállalkozásoknál (-1,1%) és a középvállalkozásoknál (-0,7%) csökkenés jelezhető előre a létszámadatokban, ha a közfoglalkoztatottakat nem vizsgáljuk. Egy százalékot meghaladó létszámbővülés az adminisztratív szolgáltatás (2,0%) és a bányászat (1,9%) ágban jelezhető előre, a feldolgozóipar, a szállítás és raktározás, a pénzügyi szolgáltatás és az egészségügyi szolgáltatás esetében viszont a várható, ilyen irányú létszámváltozás mértéke az 1,0%-ot nem éri el. A kereskedelem területén pedig stagnálást jeleztek a munkáltatók. A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést az építőipar (-4,1%), a vendéglátás (-3,9%), a mezőgazdaság (-3,1%) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-2,7%) területén jelezték a munkáltatók. A feldolgozóiparon belül a foglalkoztatotti létszám növekedése a járműgyártás (2,1%) és a textília, ruházat, bőr, bőrtermék gyártása (1,2%) területeken lehet a legnagyobb, addig a létszámcsökkenés az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-1,8%) és a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (-1,2%) ágazatban lehet a legmagasabb. A területi aspektust nézve kiemelhető, hogy Győr-Moson-Sopron megyében növekszik várhatóan 1,0%-nál nagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma (1,5%), továbbá közel egy 1,0%-kal emelkedhet Nógrád, valamint Heves megyében és a Fővárosban a munkavállalók száma. Baranya (-1,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (-1,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (-1,6%) és Tolna (-1,4%) megyében ezzel párhuzamosan a legnagyobb mértékű csökkenés prognosztizálható. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK VIZSGÁLATA Az alábbiakban csak a közfoglalkoztatásban részt vevők adatait vizsgáljuk meg. 2011. szeptember 30-án, a felmérésben szereplő munkáltatók 14,0 ezer főt alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében. Ez a statisztikai állományi létszám 2,6%-át tette ki.
A közfoglalkoztatásban részt vevők közül a legtöbben a közigazgatás (41,0%), a mezőgazdaság (14,1%), az építőipar (10,1%), a víz- és hulladékgazdálkodás (8,9%) nemzetgazdasági ágakban álltak alkalmazásban. Jól látható, hogy a közfoglalkoztatottak létszámának közel háromnegyede (74,1%) ebben a négy gazdasági ágban csoportosul. Területi aspektusból vizsgálva adatainkat, kiemelhető, hogy Békés (16,0%), Borsod-Abaúj- Zemplén (14,4%), Bács-Kiskun (10,3%) és Vas megyében (9,8%) volt a 16 legmagasabb a közfoglalkoztatottak aránya 2011. szeptember 30-án, a legalacsonyabb pedig Pest (0,3%), Győr-Moson-Sopron (0,5%) és Tolna (0,8%) megyében. A felmérésben részt vevő munkáltatók a negyedév végén 8,9 ezer főt terveznek közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatni, elsősorban a közigazgatás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a mezőgazdaság és az építőipar nemzetgazdasági ágakban. A megyék kapcsán kiemelhető, hogy várhatóan a legtöbben Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Bács-Kiskun megyében fognak részt venni a közfoglalkoztatásban a mintában szereplő gazdálkodó szervezetek munkavállalói körében. Szoloki Kirendeltség körzetének elemzése Kirendeltségkörzet elemzés Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján 2011. október A munkáltatók előrejelzése szerint a foglalkoztatottak létszáma 180 fővel (1,9%-kal) csökkenni fog a következő negyedév végére (144 fő belépés, 324 fő kilépés várható). A statisztikai állományi létszám a kismunkáltatók kivételével minden létszám-kategóriában csökkenni fog, legnagyobb mértékben a nagymunkáltatóknál várható (2,5%-kal). A kismunkáltatóknál kis mértékű emelkedés várható. Az egy évvel későbbi időszak létszámára (2012. szeptember 30-ára) 51 fős (0,5%-os) létszámbővülést prognosztizálnak a munkáltatók. A résztvevő munkáltatók közül 8 munkáltató foglalkoztatott összesen 194 főt közfoglalkoztatás keretében 2011. szeptember 30-án, ebből 172 főt az erdőgazdálkodás területén országos közfoglalkoztatási program keretében. Ezen kívül a vízellátás, oktatás, humán-egészségügyi ellátás, művészet, szórakoztatás, szabadidő tevékenység és egyéb szolgáltatás ágazatokban fordult elő alkalmazásuk (össz.:22 fő). Előrejelzésük szerint 3 hónap múlva várhatóan 123 fővel kevesebben, összesen 71-en fognak közfoglalkoztatás keretében dolgozni. Nagyobb kilépés (114 fős) az erdőgazdálkodás területén lesz előre láthatóan (országos közfoglalkoztatási programból). Kisebb számú közfoglalkoztatásba belépés az oktatás és humán-egészségügyi ellátás ágazatban várható 2011.IV. negyedévben. Szolnoki Kirendeltség illetékességi területén 2011. I-III. negyedévben összesen 2939 fő álláskereső lett bevonva közfoglalkoztatásba (2548 fő rövid idejű közfoglalkoztatásba, 391 fő huzamosabb idejű közfoglalkoztatásba). Közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló 2011. évi pénzügyi keret 625,4 mft, amelyből az év során mintegy 3500 fő foglalkoztatása valósulhat meg rövid idejű, ill. huzamosabb idejű közfoglalkoztatással.
Országos közfoglalkoztatási program keretében is több mint 330 fő foglalkoztatása kezdődött meg 2011. I-III. negyedévben körzetünkben. Létszámbővülésre elsősorban a feldolgozóipar, bányászat, pénzügyi, biztosítási tevékenység, humán-egészségügyi, szociális ellátás, szállítás, raktározás és szakmai, műszaki tudományos, műszaki tevékenység területén lehet számítani. A növekedést prognosztizáló munkáltatóknál 2011. IV. negyedévben 60 fővel növekszik az állományi létszám (egyenleg), nagyobb bővülés ipari és építőipari foglalkozásokban (20 fő), gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (9 fő), illetve kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban (9 fő) várható. STAGNÁLÁS + 3 hónap A munkáltatók döntő többsége a szinten tartásra törekszik ebben a negyedévben is. A választ adó vállalatok 51,0%-ánál várhatóan nem változik a statisztikai állományi létszám a megkeresést követő három hónapban (50 munkáltató). A létszámbővítést nem tervező cégek a bányászat, pénzügyi, biztosítási tevékenység és egyéb szolgáltatás ágazatok kivételével minden ágazatban előfordulnak, de legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem, illetve a feldolgozóipar ágazatokban. LEÉPÍTÉS + 3 hónap A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek közül 23,5%-uk leépítéssel számol az elkövetkező három hónapban (23). Előző időszakhoz képest többen nyilatkoztak így (előző felméréskor 13,4% volt a részarányuk). A bányászat, pénzügyi, biztosítási tevékenység és ingatlanügyek ágazatok kivételével szinte minden ágazatban előfordul létszámcsökkenést prognosztizáló munkáltató, de létszámcsökkenésre főként a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és oktatás ágazatokban lehet számítani 2011. IV. negyedévben (4-4). A válaszadóink közül a létszámcsökkenést tervező munkáltatóknál várhatóan 240 fővel csökken az állományi létszám (egyenleg), nagyobb számban közfoglalkoztatás befejeződése miatt várható kilépés (255 fő kilépésből 121 fő közfoglalkoztatásból kilépő). A foglalkozási kategóriákat áttekintve elmondható, hogy a többihez képest nagyobb számú kilépés szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (142 fő), gépkezelők,
összeszerelők, járművezetők (27 fő) és ipari és építőipari foglalkozások (19 fő) kategóriában lesz. 1. ÁBRA Jellemző felvételi és leépítési várakozások főben (2011. IV. negyedév) 120 114 100 80 60 40 20 0 0 2 10 7 17 7 15 3 8 0 9 20 0 7 4 8 8 11 8 1 6 0 7 5 3 felvétel +3 hó leépítés +3 hó Manpower2012 első negyedévére vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzése Magyarországra Előrejelzés egy 750 munkaadóból álló, reprezentatív mintán végzett megkérdezés. A felmérésben résztvevő munkaadók a következő kérdésre válaszoltak: Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerő létszámának alakulását a 2012. március végéig hátralévő, három hónap során, a jelenlegi negyedévhez képest? A magyarországi munkáltatók borúsan látják a munkaerőpiac helyzetét 2012 első negyedévében. A megkérdezettek 8%-a tervez felvételt, 22%-a elbocsátást, míg 65%-a szerint nem lesz változás. Ennek eredményeként, a Manpower Munkaerőpiaci Mutató értéke -14%, amely a legalacsonyabb érték a felmérés 2009 harmadik negyedéves kezdete óta. A munkaerő-felvételi kilátások mind negyedéves, mind éves összehasonlításban 15 százalékponttal romlottak. A Manpower Munkaerőpiaci Mutató a következő negyedévben munkaerő bővülésre számító munkaadók százalékos arányának és a munkaerő csökkenést váró munkaadók százalékos arányának különbsége. Észak-Alföld -16%
A megkérdezettek válaszai alapján 2012 első negyedévében Észak-Alföld munkaerőpiaca várhatóan komoly problémákkal néz majd szembe, ugyanis a felmérés kezdete óta most a legalacsonyabb a Manpower Munkaerőpiaci Mutató értéke. A -16%-os mutató az előző negyedévvel összevetve 16 százalékpontos visszaesést mutat, éves összehasonlításban pedig 10 százalékponttal. Figyelemre méltó a Manpower Éves Tehetség Felmérés 2011 tanulmány megállapításai, melyek közül a régiónk hazai környezetére tett eredményeit emeljük ki. A tanulmány a bevezetésben megállapítja, hogy, annak ellenére, hogy számos országban jelentős ideje magas a munkanélküliség, és a válságból való kilábalás csak lassan és egyenetlenül indult meg, a világ munkaadóinak harmada arról számol be, hogy nem talál megfelelő munkaerőt, amikor szüksége lenne rá. Egyre speciálisabb képességeket keresnek, és a vártnál lassabban tudják betölteni az üres álláshelyeket, miközben a gazdaság felépülését, és a normál üzletmenethez való visszatérést várják. A recesszió előtti normál üzletmenet visszatérését azonban hiába várják. A globális gazdasági erők szétfeszítik a létező modelleket, és a korábbi rendszerek fenntarthatatlanná válnak. Ehelyett a szervezetek új norma szerint működnek, a gazdasági hatások ugyanis az elmúlt években rákényszerítették őket, hogy többet hozzanak ki kevesebből, és felfedezték, hogy a csökkentett erőforrások ellenére elképesztő eredményeket érhetnek el, ha a megfelelő ember dolgozik, a megfelelő helyen. A jó szakember a verseny kulcsa, és azok az országok, cégek érhetnek el sikereket, amelyek a munkaerőpiac gyorsan változó világában meg tudják szerezni őket. Az úgynevezett Human Age -be lépve az emberi szellem és potenciál válik a vállalkozások és az innováció motorjává, így az, hogy a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre, minden eddiginél fontosabb. Most, a globális gazdaság talpra állásának időszakában a munkaadók arról számolnak be, hogy egyre nagyobb nehézségeket okoz az üres álláshelyek betöltése, annak ellenére, hogy magas a munkanélküliség aránya. A magyar munkaadók második éve vesznek részt a ManpowerGroup Éves Tehetség Felmérésében. Idén több mint 700 munkáltató válaszainak feldolgozásával készült el a felmérés. Nehézségek a munkahelyek betöltésében A hazai vállalatok több mint háromnegyede azt a választ adta a feltett kérdésre (Önnek nehézséget okoz-e az üres álláshelyeinek betöltése?), hogy számára nem okoz problémát üres pozíciónak betöltése. Az idei 77%, az előző évi eredményhez képest is 7 százalékpontos növekedést mutat. Továbbá ez az arány jóval a globális átlag fölötti, ugyanis világszerte a vállalatok mindösszesen 66% gondolja úgy, hogy nem jelent számára problémát a megfelelő képességű munkavállalók hiánya. A legnehezebben betölthető munkakörök Hazánkban - akár csak tavaly - a legnehezebben betölthető pozícióként a szakmunkásokét jelentették a vállalatok. A lista második helyére egy tavalyhoz képest új belépő került, a csoportvezetők. Rajtuk kívül további három új munkakör került fel a 2011-es rangsorra. Idén a munkáltatók a recepciósokat és a technikusokat is megjelölték, mint nehezen betölthető munkaköröket - ezek a tavaly felméréskor még nem szerepeltek a legnehezebben betölthető munkakörök 10-es listáján.
Az értékesítők a 2010-es nyolcadik helyről előre léptek a harmadikra, amely annak a jele lehet, hogy a cégek felkészültek a kereslet növekedésére. A lista nagy részét fizikai munkakörök adják (szakmunkás, karbantartó, gépkezelő, sofőr, szakács és technikus). Érdekesség, hogy tavaly óta lekerültek a nehezen betölthető pozíciók listájáról az orvosok, az informatikusok valamint a könyvelők és pénzügyes dolgozók. 1. szakmunkások 2. Csoportvezetők 3. Értékesítők 4. Karbantartók 5. Gépkezelők 6. Sofőrök 7. Szakácsok 8. Mérnökök 9. Recepciósok 10. Technikusok Szolnok, 2011.12.16. Dr. Nagy Rózsa Detkiné Viola Erzsébet