Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése és intézményi hasznosítása, valamint az eredmények beépítése a nevelő-oktató munkába a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskolában Készítette: Blazovicsné Varga Marianna Ragányi Gyula közoktatási szakértő közoktatási szakértő ig. szám: 006761-02 ig. száma: 006008-02 Győr, 2007. május 31.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3. o. 2. Az intézményi stratégia megfelelőségének vizsgálata a mérési eredmények intézményi hasznosításához... 6. o 2.1. Az iskola intézkedései a szakmai munka eredményességének, hatékonyságának növelése érdekében... 6. o. 2.2. Javaslatok az országos kompetenciamérés további intézményi hasznosításához és az eredmények felhasználásához a pedagógiai tervezésben, a fejlesztési célok kitűzésében... 9. o. 3. A Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola eredményei az országos kompetenciamérésekben... 19. o. 4. Összegzés... 24. o.
1. BEVEZETÉS Maglód Nagyközség Önkormányzata megbízásából végeztük el a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskolában az országos kompetenciamérés eredményeinek elemző értékelését. A törvényi szabályozás, a jogszabályi háttér szükségessé és egyértelművé teszi: a minőségbiztosítás és a mérés-értékelés kapcsolatának, együttműködési formáinak erősítését, a minőségirányítás és a mérés-értékelés elválaszthatatlanságát. Az OKM mérési eredményeinek elemzése, intézményi feldolgozása a 2006. évi módosított közoktatási törvény (LXXI. Törvény) 9. -a és 40. - ának (11) bekezdése értelmében jelentős szerepet kapott az intézményi minőségirányítás, az intézményi önértékelés és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének vonatkozásában. A 2006. évi LXXI. törvény 9. -a szerint: a közoktatási intézményeknek 2007. március 31-ig felül kellett vizsgálniuk és meg kellett küldeniük jóváhagyásra a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, a közoktatási intézményeknek első ízben a 2008/2009. évet kell értékelniük, az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kezdődően kötelező a 2006. évi LXXI. törvény 16. -ával megállapított Kt. 99. -ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést. A 2006. évi LXXI. törvény 16. - ával megállapított Kt. 99. -ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség. -3-
A módosított közoktatási törvény 40. -ának (11) bekezdése alapján: (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Az országos mérési eredmények szakértői elemzésének, értékelésének célja: 1. A helyi általános iskolában folyó szakmai munka eredményességének, hatékonyságának vizsgálata a tanulók alapkompetenciáinak fejlettségét illetően matematikai logika és olvasás-szövegértés kompetenciaterületeken. -4-
2. Információk nyújtása az iskola fenntartója számára a tanulók alapkompetenciáinak fejlettségéről, az iskola fejlesztő munkájáról, oktató tevékenységéről, valamint azokról az adatokról, amelyek segítségével a fenntartó saját közoktatási intézményének teljesítményét megbízhatóan összehasonlíthatja az országos adatokkal. 3. A 2003-ban végzett szakértői szakmai ellenőrzés fejlesztési javaslatainak megvalósítása, megvalósulása és a javaslat alapján elkészített intézményi intézkedési terv gyakorlati eredményességének, a megtervezett fejlesztések eredményeinek vizsgálata a későbbi országos mérési eredmények tükrében. 4. Javaslatok összeállítása, kidolgozása a kompetencia alapú oktatás eredményességének további fejlesztéséhez. A szakértői munka módszerei: 1. Dokumentumelemzés 2. A 2003-as, 2004-es és 2006-os országos kompetenciamérés eredményeinek vizsgálata, elemzése a 6. és 8. évfolyamos tanulók körében. A szakértői vizsgálat a 4. évfolyamosok 2006-os mérésével nem foglalkozott, mivel itt még idősoros összehasonlító adatok nem állnak rendelkezésre, és ez a mérés filozófiájában, struktúrájában is eltér a 6. és 8. évfolyamos tanulók mérésétől. A megvizsgált dokumentumok: 1. A 2003-ban készült Szakértői jelentés vonatkozó fejezetei az átfogó intézményi átvilágításról 2. Az Országos Értékelési Központ által összeállított Iskolajelentések, Fenntartói jelentések, és Telephelyi jelentések 2003, 2004, 2006 3. Az iskola minőségi csoportjának 2003/2004. tanévi munkaterve -5-
4. A mérési eredmények elemzése alapján megalakított fejlesztő team és pályázat készítő team cél-és feladatrendszere 5. Az iskola Intézkedési Tervének vonatkozó pontjai 2. AZ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A MÉRÉSI EREDMÉNYEK INTÉZMÉNYI HASZNOSÍTÁSÁHOZ Az országos kompetenciamérés (OKM) intézményi hasznosulásáról érdemben akkor beszélhetünk, ha a kapott eredmények intézményorientált feldolgozása szerves részévé válik a következő tanév fejlesztési irányai meghatározásának, a pedagógiai tervezés folyamatának, és a megismert eredmények figyelembe vételével készül már el az intézmény éves munkaterve, a vezetés belső ellenőrzési terve, a munkaközösségek éves szakmai tevékenységének meghatározása, a továbbképzési program, beiskolázási terv módosítása, a belső értékelési rendszer kialakítása. A tanulás eredményessége, a tanítás hatékonyságának növelése úgy érhető el, ha az intézmény megfelelő stratégiát dolgoz ki és alkalmaz a mérési eredmények visszacsatolásában, és fejlesztést segítő felhasználásában. Az első lépés, hogy az intézményben maradó összes dolgozatot ki kell javítani. Ezt az iskola 2003-tól minden mérést követően megtette. Ez a feladat ebben a tanévben a 6. évfolyamot érinti, ha nem estek bele abba a 200 iskolába, akiknek az eredményeit az OÉK dolgozta fel. A maglódi iskolában most folyik a dolgozatok javítása, kódolása, szoftveres feldolgozása. A 8. évfolyamosok esetében nincs szükség helyi javításra, mert itt az országos feldolgozás teljes körű volt. 2.1. AZ ISKOLA INTÉZKEDÉSEI A SZAKMAI MUNKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK, HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN -6-
A 2003-ban végzett szakértői vizsgálat megállapításait és fejlesztési javaslatait az intézmény megvitatta, és annak alapján a következő intézkedéseket hozta: Az i s k o l a m i n ő s é g i c s o p o r t j a a 2003/2004. tanévben már kiemelten foglalkozott a kompetenciamérések eredményével. Részlet a csoport 2003. szeptemberében készült munkatervéből: Országos kompetencia mérés eredményeiből (2003. májusi) következtetések levonása, javaslatok, feladatok megfogalmazása. Hi.: február Felelős: Taraszárné J a v a s l a t o k, e l v é g z e t t f e l a d a t o k a z e r e d m é n y e k j a v í t á s á r a 2004-ben: Az összes feladatlap kijavítása, feldolgozása és a fejlesztési feladatok meghatározása A továbbképzési terv áttekintése, módosítása, figyelemmel a kapcsolódó módszertani továbbképzések prioritására A magyar munkaközösség felülvizsgálta a kötelező és ajánlott olvasmányokat és javaslatot dolgozott ki azok módosítására A folyamatos ismétlés keretében a kompetencia tesztekhez hasonló feladat szituációk teremtése a tanulók számára A tanítási órákon a képességfejlesztő módszerek alkalmazásának növelése: IKT alkalmazása matematika órán Kooperatív tanítási módszerek alkalmazása A könyvtár lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása Projektmódszer alkalmazása a modultárgyak oktatásában Fejlesztő team és pályázatkészítő team megalakítása a mérési eredmények javításának támogatásához A két új team cél-és feladatrendszere: -7-
Képzési, foglalkoztatási célok: az alapkészségek (számolás, olvasás, írás) hangsúlyozása, folyamatos fejlesztése, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák (kommunikáció, információs-technológia, tanulás-tudás, problémamegoldás, kooperáció) fejlesztése, a szociális készségek (életvezetés, önbizalom, időbeosztás, közösségi elkötelezettség, pénzfogalom, egészség, higiénia, kooperáció) fejlesztése, az informatikai ismeretek fejlesztése, idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. Iskolai feladatok: Szaktárgyi oktatás módszertani megújítása a felvállalt kompetencia területeken, aktív tevékeny részvétel a TIOK programban (részvétel a pályázaton). Információs és kommunikációs technológia alkalmazásának kiterjesztése tanári és tanulói szinten egyaránt. Kapcsolódás az Európai Unióhoz. Idegen nyelvi kommunikáció feltételeinek megteremtése, részvétel nemzetközi programokban. A szabadidőben szervezett művészeti és sport tevékenység segítségével a tanulói kreativitás, felelősségérzet, együttműködés hatékony fejlesztése. Pályaválasztási és életvezetési program megvalósítása. Középiskolai, szakmai kapcsolatok kialakítása. Az esélyegyenlőség megteremtését szolgáló iskolai programok működtetése: fejlesztő program, gyermekvédelem, szociális támogatás. A z i s k o l a i n t é z k e d é s i t e r vé b e n m e g h a t á r o z o t t f e j l e s z t é s i f e l a d a t o k : Szakmai munka fejlesztésének feladatai Módszertani képzések számának növelése. A szakmai munka színvonalának emelése, részvétel szakmai fórumokon illetve azok helyi szervezése. -8-
A helyi és országos mérések és értékelések eredményeinek beépítése a szakmai munkaközösségek munkaterveibe. Határidő: 2005. szeptember 15. Felelős: munkaközösség vezető Az áttekintett intézkedések arra utalnak, hogy a tantestület és az iskola vezetése a 2003-as szakértői vizsgálat során feltárt problémákat az országos mérési eredményekkel kapcsolatosan megértette, és a problémák megszüntetésére szakmailag jól átgondolt fejlesztési alternatívákat dolgozott ki, amit igyekezett megvalósítani. A következő fejezetben bemutatott 2004-es és 2006-os tanulói teljesítmény-mutatók alátámasztják, hogy az iskola javító intézkedései meghozták a várt eredményeket, tehát megfelelőek voltak. 2.2. JAVASLATOK AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS TOVÁBBI INTÉZMÉNYI HASZNOSÍTÁSÁHOZ ÉS AZ EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSÁHOZ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSBEN, A FEJLESZTÉSI CÉLOK KITŰZÉSÉBEN A mérési eredmények intézményi hasznosításához az iskola által kidolgozott és megvalósított intézményi stratégia az elmúlt két évben több területet érintett, és eredményeket is hozott. A fejlesztő munka érdekében azonban érdemes további elemzéseket végezni, és még konkrétabbá tenni a további fejlesztési célokat és feladatokat. Ezért ajánljuk: Az eddigi iskolai gyakorlat folytatását, vagyis minden dolgozat kijavítását és feldolgozását Az eredmények feladatok szintjén történő vizsgálatát Osztályszintű elemzések elvégzését A mérési eredmények felhasználását a személyekre lebontott pedagógusértékelésnél A taneszközök, tankönyvek áttekintését -9-
A helyben maradt dolgozatok eredményeinek feldolgozásához nagy segítséget jelent az Országos Értékelési Központtól kapott CD-n található szoftver. Egy példán végigvezetve mutatjuk be, hogy konkrétan mire és hogyan használhatóak fel az OKM eredményei iskolai, osztálytermi és egyéni pedagógus szinten. A példánkban a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola 8. évfolyamának olvasás-szövegértés kompetenciaterületen elért teljesítményét elemezzük. Az Értékelő Központtól kapott CD-n a Tanulói adatok kezelése alatti menüsorból kiválasztható és elvégezhető a Füzetek exportálása XLS-be utasítás. Így lehet hozzájutni osztályonkénti bontásban a 2006-os kompetenciamérésben szereplő feladatok javítási kódjaihoz. A kódok ismeretében megvizsgálható az egyes feladatok megoldottsága, vagyis az, hogy a tanulók hány százaléka adott helyes választ az adott kérdésre. A megoldottság elemezhető feladatonként, osztályonként, és az iskola teljes 8. évfolyamát érintően is. Ezek után a megoldottsági százalékok összevethetőek osztályonként az iskolai eredménnyel, és az országos megoldottsággal. A kapott eredményeket szemléltetik az 1-6. ábrák. A feladatok országos és iskolai megoldottságának elemzése azt mutatja, hogy a vizsgált iskola 10 feladat megoldásában jobban teljesített az országos eredményeknél, de a többi feladat megoldottságában az iskolai mutatók az országos alattiak (1. 2. ábra). Az ábrák vízszintes tengelyén a szövegértési tesztfüzetben szereplő 60 feladat száma látható. A függőleges tengelyen találhatóak a feladatok százalékban kifejezett megoldottsági mutatói. Az 2. ábrán szereplő két vonal a feladatok megoldottsági mutatóit ábrázolja, az iskolai megoldottság országostól való eltérésének csökkenő sorrendjében. Hogy mely feladatoknál, és milyen mértékben teljesítettek a vizsgált intézmény diákjai jobban, illetve gyengébben az országos eredményeknél, azt szemléltetik az ábra zöld, illetve piros oszlopai. A zöld oszlopok arra utalnak, hogy az adott feladatot a tanulók nagyobb százalékos arányban oldották meg, mint az ország többi nyolcadikosa, a piros szín pedig az országos megoldottságtól való elmaradást -10-
jeleníti meg. Az oszlopok magassága az iskolai és az országos megoldottság eltérésének mértékét mutatja %-ban kifejezve. Következő lépésként az került elemzésre, hogy az egyes osztályok teljesítményei a feladatmegoldások szintjén hogyan viszonyulnak az országos százalékos megoldottsághoz (3-6. ábra). Az 2. ábrához hasonlóan a 3-6. ábrák vízszintes tengelyén is a szövegértési tesztfüzetben szereplő 60 feladat sorszáma látható. A függőleges tengelyen találhatóak a feladatok százalékban kifejezett megoldottsági mutatói. A grafikonon szereplő vonalak közül a piros színű az egyes feladatok országos megoldottságát mutatja, a másik vonal pedig az egyes osztályok feladatonkénti megoldottságát ábrázolja. -11-
A feladatok iskolai megoldottságának eltérése az országostól: 1. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Isk. átl orsz. Átl 0% v2 v36 v54 v55 v57 v46 v33 v32 v12 v4 v35 v30 v40 v1 v15 v26 v34 v9 v3 v48 v10 v19 v6 v5 v18 v25 v45 v58 v51 v41 v8 v21 v28 v24 v29 v44 v56 v17 v49 v43 v38 v7 v27 v31 v52 v37 v14 v53 v11 v59 v13 v39 v60 v47 v20 v16 v22 v23 v50 v42 A feladatok iskolai megoldottságának eltérése az országostól: 2. ábra 100% Eltérés Isk. átl orsz. Átl 80% 60% 40% 20% 0% -20% 11% 6% 5% 4% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 0% 0% 0% 0% v13 v49 v34 v31 v37 v29 v24 v45 v17 v44 v28 v59 v19 v8 0% v35-1% -1% v47 v52-1% -1% -2% v15 v27 v39 v30 v22 v4 v26 v57 v56 v16 v54 v40 v23 v32 v9 v10 v18 v50 v2 v53 v55 v58 v25-2% -2% -3% -3% -3% -3% -4% -4% -4% -4% -5% -5% -5% -6% -6% -6% -6% -6% -7% -7% -7% -7% -7% -7% -7% -8% -8% -8% -10% -10% -11% -11% -11% -12% -13% -13% -13% -15% -18% -20% v7 v38 v11 v20 v12 v42 v36 v51 v46 v48 v3 v33 v43 v5 v14 v1 v21 v6 v60 v41-12-
A feladatok 8.a oszt. megoldottságának eltérése az országostól: 3. ábra 100% Eltérés 8.a orsz. Átl 80% 60% 40% 20% 0% v27 v31 v49 v13 v19 v17 v29 v28 v47 v34 v25 v45 v8 v18 v24 v10 v35 v30 v44 v23 v9 v26 v57 v54 v4 v50 v38 v55 v3 v22 v32 v15 v36 v46 v1 v12 v2 v58 v59 v20 v16 v56 v6 v53 v41 v42 v40 v7 v33 v39 v51 v48 v43 v14 v37 v5 v11 v21 v60 v52-20% -40% A feladatok 8.b oszt. megoldottságának eltérése az országostól: 4. ábra 85% Eltérés 8.b orsz. Átl 65% 45% 25% 5% -15% v37 v52 v44 v34 v11 v8 v15 v39 v35 v48 v49 v45 v53 v19 v14 v56 v4 v51 v17 v43 v24 v10 v40 v28 v25 v31 v22 v38 v5 v7 v54 v13 v47 v12 v2 v23 v57 v32 v33 v42 v1 v16 v55 v20 v50 v36 v46 v21 v58 v9 v29 v3 v27 v59 v18 v26 v6 v30 v60 v41-35% -55% -13-
A feladatok 8.c oszt. megoldottságának eltérése az országostól: 5. ábra 90% Eltérés 8.c orsz. Átl 70% 50% 30% 10% -10% v21 v59 v30 v13 v34 v11 v7 v9 v52 v29 v39 v16 v50 v26 v57 v8 v37 v32 v40 v23 v2 v55 v41 v33 v54 v36 v46 v60 v4 v31 v58 v6 v43 v10 v35 v53 v28 v17 v22 v56 v12 v51 v18 v24 v48 v25 v20 v1 v45 v49 v38 v5 v3 v42 v47 v15 v19 v14 v44 v27-30% A feladatok 8.d oszt. megoldottságának eltérése az országostól: 6. ábra 90% Eltérés 8.d orsz. Átl 70% 50% 30% 10% -10% v13 v60 v24 v42 v59 v47 v27 v49 v22 v5 v26 v20 v56 v45 v29 v16 v18 v15 v40 v52 v28 v51 v58 v37 v30 v14 v44 v39 v17 v12 v19 v57 v32 v31 v54 v53 v38 v4 v3 v2 v55 v23 v7 v33 v36 v21 v9 v35 v41 v43 v50 v48 v11 v46 v6 v34 v10 v25 v1 v8-30% -14-
A feladatok vizsgálatánál elemezhető, hogy milyen eredménnyel végezték el a diákok az egyes szövegtípusokon (elbeszélő szöveg, magyarázó szöveg, dokumentum típusú szöveg) a különböző gondolkodási műveleteket (információ visszakeresése, kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés) igénylő feladatokat. Ezeknek az információknak a birtokában meghatározhatóak az adott iskolában folyó oktatás erősségei és fejlesztendő területei. Az eredmények elgondolkodtatóak. A 8.a osztály (3. ábra) a 60 feladat közül 36 megoldásában az országos százalékos megoldottságnál jobb, vagy azzal azonos szintű teljesítményt ért el. A másik három osztályban ezek az eredmények lényegesen rosszabbak (4-6. ábra). A feladatok elemzése során elsőként azokat a feladatokat érdemes megvizsgálni, amelyek megoldásában az országos megoldottsághoz képest iskolai szinten jobbak, vagy lényegesen rosszabbak a mutatók (1. 2. ábra). A vizsgálatban a feladatok típusa, nehézségi szintje, valamint a szövegek és művelettípusok fajtái tekinthetőek irányadónak a következtetések levonásánál. Az 1. táblázat azoknak a feladatoknak a jellemzőit tartalmazza, amelyek megoldásában a vizsgált intézmény diákjai az országosnál jobban teljesítettek, a 2. táblázat pedig a legrosszabb megoldottságot mutató feladatok paramétereit mutatja. Feladat száma Feladattípus Szövegtípus/ művelettípus Nehézségi szint Feleletválasztós Nyílt ei ek eé mi mk mé di dk dé 1 2 3 4 végű 13/94 x x 17/98 x x x 24/105 x x x 29/110 x x x 31/52 x x x 34/55 x x x 37/58 x x x 44/65 x x x 45/66 x x x 49/70 x x x 1. táblázat ei: elbeszélő/információ-visszakereső ek: elbeszélő/kapcsolatok, összefüggések felismerése eé: elbeszélő/értelmezés mi: magyarázó/ információ-visszakereső mk: magyarázó/kapcsolatok, összefüggések felismerése mé: elbeszélő/értelmezés di: dokumentum/ információ-visszakereső dk: dokumentum/ kapcsolatok, összefüggések felismerése dé: dokumentum/értelmezés -15-
Feladat száma Feladattípus Szövegtípus/ művelettípus Nehézségi szint Feleletválasztós Nyílt ei ek eé mi mk mé di dk dé 1 2 3 4 végű 1/82 x x 3/84 x x x 5/86 x x x 6/87 x x 14/95 x x x 21/102 x x x 33/54 x x x 41/62 x x x 43/64 x x x 60/81 x x x 2. táblázat Az 1-6. ábrákon bemutatott feladatmegoldottsági elemzés csak néhány (20 feladat) konkrét feladatot jelentett, és a következtetések levonása is csak ezekre a feladatokra vonatkozhatott. A 3. táblázat és a 7-11. ábrák viszont a feladatok teljes körét elemezve mutatják a megoldottságot különböző szempontok alapján. Feladatok %-os megoldottsági mutatói gondolkodási műveletek és szövegtípusok szerint osztályonkénti bontásban gond.műv. szöv.típ 8.a 8.b 8.c 8.d orsz. isk. e* 40,6 40,5 42,0 47,0 49,0 42,5 É * d* 59,5 61,0 51,8 53,5 60,6 56,5 m* 41,0 58,0 39,3 48,3 51,3 46,8 e 64,3 65,1 64,2 62,9 71,1 64,1 K* d 72,0 48,3 44,6 47,1 51,6 53,0 m 37,2 30,4 34,2 32,4 38,4 33,6 e 77,0 71,9 73,0 73,9 81,7 74,0 I* d 81,3 66,3 70,1 64,6 73,8 70,5 m 67,3 46,0 42,8 51,2 55,0 51,8 3. táblázat *É: értelmezés e: elbeszélő szöveg K: kapcsolatok felismerése d: dokumentum típusú szöveg I: információ visszakeresése m: magyarázó szöveg -16-
A feladatonkénti elemzés eredményeit összegezve a 7-11. ábra mátrixai tartalmazzák iskolai szinten és osztályonkénti bontásban. ISKOLA: 7. ábra Értelm. Kapcs. Inform. elbesz. 49,0 71,0 81,7 42,5 64,1 74 60,6 51,6 73,8 dok. 56,5 53 70,5 51,3 38,4 55,0 magy. 46,8 33,6 51,8 Az egyes osztályok esetében az olvasható le a mátrixok négyzeteiből, hogy mely szövegtípuson elvégzett gondolkodási műveletet tudtak az adott iskola, osztály diákjai jobban, illetve gyengébben megoldani az országos mutatóknál. A zöld szín itt is a pozitív, a piros a negatív irányú eltérésre utal. A kis négyzetek bal felső sarkában az országos megoldottsági mutatók olvashatók. A negatív eltérést a piros színen kívül a narancssárga is jelképezi. A narancssárga esetében a negatív eltérés 10%, vagy annál kevesebb. Az eredmények elgondolkodtatóak. A 8.a osztály (8. ábra) eredményei az országos százalékos megoldottságnál két gondolkodási művelet, és két szövegtípus esetében jobbak. Az értelmezést igénylő feladatoknál viszont egyik szövegtípus esetében sem éri el a maglódi tanulók teljesítménye az országos megoldottsági szintet. El kell gondolkodni azon, hogy ennek mi lehet az oka. Nem megfelelőek a tankönyvek, vagy a módszereken kellene változtatni, vagy esetleg a tanítás tartalmi elemeit kellene felülvizsgálni? A másik három osztályban ezek az eredmények lényegesen gyengébbek (8., 9., 10., 11. ábra). A feladatok elemzése során elsőként azokat a feladatokat érdemes megvizsgálni, amelyek megoldásában az országos megoldottsághoz képest iskolai szinten jobbak, vagy lényegesen rosszabbak a mutatók. A vizsgálatban a feladatok típusa, nehézségi szintje, valamint a szövegek és művelettípusok fajtái tekinthetőek irányadónak a következtetések levonásánál. -17-
Első lépésként át kell tekinteni, hogy a 8. a) b) c) és d) osztály tanulói között van-e különbség a feladatmegoldások eredményében a gondolkodási műveletek vonatkozásában? Van-e olyan gondolkodási művelet, amely alkalmazásakor az egyik osztály jelentősen jobb, vagy jelentősen gyengébb teljesítményt nyújtott? Az OKM CD lemezén megtalálható Feladatok és jellemzőik szövegértés 8. évfolyam című kötet segítségével meghatározható mind a 60 feladatnál, hogy megoldásukhoz milyen gondolkodási művelet alkalmazására van szükség. 8.a osztály: 8. ábra Értelm. Kapcs. Inform. 8.b osztály: 9. ábra Értelm. Kapcs. Inform. elbesz. 49,0 71,0 81,7 49,0 71,0 81,7 elbesz. 40,6 64,3 77 40,5 65,1 71,9 60,6 51,6 73,8 60,6 51,6 73,8 dok. dok. 59,5 72 81,3 61 48,3 66,3 51,3 38,4 55,0 51,3 38,4 55,0 magy. magy. 41 37,2 67,3 58 30,4 46 8.c osztály: 10. ábra Értelm. Kapcs. Inform. 8.d osztály: 11. ábra Értelm. Kapcs. Inform. elbesz. 49,0 71,0 81,7 49,0 71,0 81,7 elbesz. 42 64,2 73 47 62,9 73,9 60,6 51,6 73,8 60,6 51,6 73,8 dok. dok. 51,8 44,6 70,1 53,5 47,1 64,6 51,3 38,4 55,0 51,3 38,4 55,0 magy. magy. 39,3 34,2 42,8 48,3 32,4 51,2 Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a 8. évfolyam c) és d) osztályaiban a tanulói teljesítmények a feladatmegoldottság terén jobban elmaradnak az országos mutatóktól, mint a másik két osztályban. Bár az iskola igazgatójától kapott tájékoztatás szerint a tanulók a magyar és matematika tantárgyat -18-
nem osztálykeretben, hanem nívócsoportokban tanulják évfolyamszinten, mégis érdemes megvizsgálni, hogy az egyes csoportokat tanító pedagógusok milyen módszereket, taneszközöket alkalmaztak a jó, vagy kevésbé jó eredmények eléréséhez. Az eredmények ilyen irányú elemzése sok új információval szolgálhat az oktatás tartalmát, a tanulásirányítást, vagy a taneszközök használatát illetően. Javasoljuk az iskolának, hogy a példában bemutatott elemzést a matematika kompetenciaterületen is végezze el mindkét mért évfolyamon (6. és 8. évfolyam). Az így kapott információk felhasználásával készüljenek el az intézményben a 2007/2008-as tanév munkaközösségi tervei, az iskola intézkedési terve, és a tanulók fejlesztését szolgáló egyénre szabott, differenciálást segítő programjai. Meg kell nézni, hogy milyen típusú feladatokkal találkoznak a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során a tanulók, megfelelő számban fordulnak-e elő a különböző típusú feladatok és műveletek az iskola oktatásában, vagy jelentős-e a különbség az egyes feladattípusok alkalmazása során. 3. A MAGLÓDI ÁLTALÁNOS ÉS VERMESY PÉTER MŰVÉSZETI ISKOLA EREDMÉNYEI AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSBEN Az országos kompetenciamérés 2001 óta kerül megszervezésre a matematikai és a szövegértési képességek vizsgálatának céljából. Az eddig lezajlott mérések A mérés időpontja A felmért populációk A felmért területek 2001. november 09. 5. és 9. évfolyamos tanulók Szövegértés és matematikai eszköztudás 2003. május 28. 6. és 10. évfolyamos tanulók Szövegértés és matematikai eszköztudás 2004. május 17. 6. és 10. évfolyamos tanulók Szövegértés és matematikai eszköztudás 2006. május 31. 6. és 10. évfolyamos tanulók Szövegértés és matematikai eszköztudás -19-
A rendelkezésünkre álló adatok 2003-tól tették lehetővé az eredmények idősoros vizsgálatát. A 4. táblázat az országos kompetencia mérések legfontosabb eredményeit tartalmazza. A 2004. és 2006. évi méréseknél tulajdonképpen ugyanazt a populációt vizsgálták. A 2006-os eredményeket tekintve megállapítható, hogy az iskola jól teljesített. Látható, hogy matematikából többnyire egy kicsit jobb az eredmény, mint szövegértésből. Az iskola eredménye mindkét kompetenciaterületen némileg jobb, mint az országos átlag. Szembetűnő az intézmény javulása matematikából és szövegértésből is az összes községi iskola sorrendjében. 2004-ben a 6. évfolyamosok matematikából a községi sorrendben 133. helyezést értek el, ugyanez a populáció 2006-ban 8. évfolyamosként 11. helyezést ért el. Vagyis 2006-ban az iskola 8. osztályosai teljesítményük szerint 1465 intézmény közül a 11. helyen végeztek. Szövegértésből a 2004. év 181. helyezését 2006-ban 57. helyre javították. Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola MATEMATIKA Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola SZÖVEGÉRTÉS Helyezésük az összes községi iskola között matematikából Helyezésük az összes községi iskola között szövegértésből 2003 6.évf. 2004 6. évf. 2004 8. évf. 2006 8. évf. 464 536 475 551 450 530 504 505 182. 133. 744. ~ 11. (1572) (1554) (1465) 212. 181. 345. ~57. (1572) (1554) (1465) 4. táblázat Az eredmények meggyőzőek abban a vonatkozásban, hogy az iskola a 2003-as mérés gyenge teljesítményeinek megismerése után helyesen határozta meg a tanulók fejlesztésének irányait, és a meghozott intézkedések végrehajtásának eredményeként jelentős előrelépést tett a kompetencia alapú oktatás terén. -20-
Az országos kompetenciamérés az utolsó három vizsgálatakor meghatározott úgynevezett hozzáadott pedagógiai értéket. E számításnak a lényege az, hogy az iskolába járó tanulók szocioökonómiai indexének átlaga alapján meghatározzák, hogy az adott iskolától milyen eredmény várható el, majd a ténylegesen elért eredményt azután ehhez az elvárthoz hasonlítják. Ha ez a szám pozitív, akkor az azt jelenti, hogy a tanulók feltételezve az iskola jó munkáját jobban teljesítettek az elvártnál, ha negatív, akkor pedig rosszabbul. A hozzáadott pedagógiai érték az országos mérésben az eredmények objektivitását hivatott növelni. A pedagógiai mérések eredményeinek objektív értékelése tette szükségessé annak vizsgálatát, hogy az egyes iskolák eredményeit hogyan lehetne összehasonlíthatóvá tenni. Hiszen más-más gyerekanyagot kapnak az iskolák. A jóhírű, nagy múlttal rendelkező iskolák a kitűnők közül is válogatnak, míg mások örülnek, ha fel tudják tölteni létszámkereteiket. Ez utóbbiak tanárai azzal érvelnek az országos mérések kapcsán, hogy tőlük nem lehet elvárni azt, amire az elitiskolák képesek. Ezt az induláskor meglévő különbséget akarja kiszűrni egy mutató, a hozott érték. Ez az index azt a szociokulturális hátteret fejezi ki, amelyből a tanuló érkezik. A hozott érték számítása meghatározó jelentőségű az intézmények teljesítményének megítélésében, mivel segítségével mérhetővé válik egy-egy intézmény valódi hozzáadott pedagógiai értéket létrehozó képessége. A teljesítményátlag önmagában igazságtalan! Ezért különösen sajnálatos az a tény, hogy a 2006. évben a maglódi iskolában ez az adat nem áll rendelkezésre. A Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola hozzáadott pedagógiai értékeit mutatja az 5. táblázat. Matematika Szövegértés 2003. 6. évf. -32-50 2004. 6. évf. 42 30 2004. 8. évf. -15 18 2006. 8. évf. nincs adat nincs adat 5. táblázat -21-
Megállapítható, hogy az iskola matematikából két alkalommal is az elvártnál gyengébben teljesített, míg szövegértésből egy alkalommal mutatott lényegesen gyengébb eredményt. Sajnos a 2006. mérésben az iskola nem küldött be az Országos Értékelési Központhoz háttérkérdőíveket, vagy a szülői kitöltés után ezeket a kérdőíveket valamilyen okból nem lehetett felhasználni a hozzáadott pedagógiai érték számításához, ezért a mostani eredmények értékelésekor a mérésnek egy nagyon lényeges eleme nem kerülhet vizsgálatra. Hasonló a helyzet a 2006. évi jelentés további indikátorainak elemzése kapcsán is. Az iskolai adatszolgáltatáson alapulóan lehetőség lett volna a továbbtanulási mutatókat, a tanulói összetételt vizsgálni az eredmények tükrében. Aggályos, hogy az iskola ezekben a fontos kérdésekben nem szolgáltatott adatot. A következő méréseknél ezekre a területekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A 2004. évi mérés 6. évfolyamos eredményeit viszonyítva a 2003-ashoz szövegértésből és matematikából is az eredmény szignifikánsan nőtt. A 2006-os eredményeket összevetve a 2004. évi teljesítményekkel azt látjuk, hogy szövegértésből az eredmény szignifikánsan nem változott, matematikából azonban nőtt az eredmény. Tehát továbbra is a kijelölt fejlesztési célokat, irányokat kell követni, de különösen olvasás-szövegértés területen további előrelépés szükséges. Van még teendő a tanulók képességfejlesztése terén is (12., 13. ábra). Bár megnyugtató, hogy a diákok többsége a 2. és annál magasabb képességszinteken képes feladatokat megoldani, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy néhány nyolcadik osztályos csak az 1. képességszinten, vagy az alatt tud teljesíteni. Különösen az ő fejlesztésüket szolgálhatja a 2. fejezetben bemutatott feladatelemzés, és annak következtetéseinek levonása. -22-
12. ábra Matematikából szinte egy osztálynyi tanuló (22 fő), szövegértésből 15 tanuló található a 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten. Ez azt jelenti, hogy ezek a 8. osztályosok úgy hagyták el az iskolát 8. osztály után, hogy nem rendelkeznek az alapvető képességekkel, hisz a 2. képességszint az a minimális szint, amely szükséges a további ismeretek megszerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz. 13. ábra -23-
4. ÖSSZEGZÉS A fenntartó önkormányzat az országos kompetenciamérés eredményeivel első alkalommal 2003-ban foglalkozott szakértői vizsgálat keretében. Az akkori teljesítmények nem voltak megnyugtatóak, ezért az intézmény intézkedési tervben határozta meg a fejlesztési feladatokat. Az áttekintett intézkedések arra utalnak, hogy a tantestület és az iskola vezetése a 2003-as szakértői vizsgálat során feltárt problémákat az országos mérési eredményekkel kapcsolatosan megértette, és a problémák megszüntetésére szakmailag jól átgondolt fejlesztési alternatívákat dolgozott ki. Megállapítható, hogy az iskola javító intézkedései meghozták a várt eredményeket, tehát megfelelőek voltak. Javasoljuk, hogy a fejlesztő munka érdekében az iskola tegye még konkrétabbá a további fejlesztési célokat és feladatokat. Ehhez egy példán végigvezetve mutatjuk be, hogy konkrétan mire és hogyan használhatóak fel az OKM eredményei iskolai, osztálytermi és egyéni pedagógus szinten. A feladatok országos és iskolai megoldottságának elemzése azt mutatja, hogy a vizsgált iskola 10 feladat megoldásában jobban teljesített az országos eredményeknél, de a többi feladat megoldottságában az iskolai mutatók az országos alattiak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a 8. évfolyam c) és d) osztályaiban a tanulói teljesítmények a feladatmegoldottság terén jobban elmaradnak az országos mutatóktól, mint a másik két osztályban. Bár az iskola igazgatójától kapott tájékoztatás szerint a tanulók a magyar és matematika tantárgyat nem osztálykeretben, hanem nívócsoportokban tanulják évfolyamszinten, mégis érdemes megvizsgálni, hogy az egyes csoportokat tanító pedagógusok milyen módszereket, taneszközöket alkalmaztak a jó, vagy kevésbé jó eredmények eléréséhez. Az eredmények ilyen irányú elemzése sok új információval szolgálhat az oktatás tartalmát, a tanulásirányítást, vagy a taneszközök használatát illetően. -24-
Javasoljuk az iskolának, hogy a példában bemutatott elemzést a matematika kompetenciaterületen is végezze el mindkét mért évfolyamon (6. és 8. évfolyam). A 2006-os eredményeket tekintve megállapítható, hogy az iskola jól teljesített. Látható, hogy matematikából többnyire egy kicsit jobb az eredmény, mint szövegértésből. Az iskola eredménye mindkét kompetenciaterületen némileg jobb, mint az országos átlag. Szembetűnő az intézmény javulása matematikából és szövegértésből is az összes községi iskola sorrendjében. Sajnos a 2006. mérésben az iskola nem küldött be az Országos Értékelési Központhoz háttérkérdőíveket, vagy a szülői kitöltés után ezeket a kérdőíveket valamilyen okból nem lehetett felhasználni a hozzáadott pedagógiai érték számításához, ezért a mostani eredmények értékelésekor a mérésnek egy nagyon lényeges eleme nem kerülhet vizsgálatra. Hasonló a helyzet a 2006. évi jelentés további indikátorainak elemzése kapcsán is. Az iskolai adatszolgáltatáson alapulóan lehetőség lett volna a továbbtanulási mutatókat, a tanulói összetételt vizsgálni az eredmények tükrében. Aggályos, hogy az iskola ezekben a fontos kérdésekben nem szolgáltatott adatot. A következő méréseknél ajánlott ezekre a területekre kiemelt figyelmet fordítani. Van még tennivaló a tanulói képességszintek fejlesztése terén. Matematikából szinte egy osztálynyi tanuló (22 fő), szövegértésből 15 tanuló található a 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten. Ez azt jelenti, hogy ezek a 8. osztályosok úgy hagyták el az iskolát 8. osztály után, hogy nem rendelkeznek az alapvető képességekkel, hisz a 2. képességszint az a minimális szint, amely szükséges a további ismeretek megszerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz. -25-