A 2010 évi országos kompetenciamérés elemzése

Átírás

1 A 2010 évi országos kompetenciamérés elemzése Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Készítette: Magyar Andrea, Forrainé Kószó Györgyi L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 1

2 Tartalom A felmérésről....2 Változások a 2010-es évtől... 3 A évi országos kompetenciamérés eredményei....5 Matematika évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Szövegértés évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Összegzés Függelék: Egyéni teljesítmények Eredmények változása a 8. évfolyamon 4. osztályos kompetenciamérések elemzése L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 2

3 A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2008-ban hatodik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén egy időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet, valamint egy Tanulói kérdőívet töltöttek ki a tanulók. Emellett az intézmények vezetői az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatos információkat szolgáltattak kérdőíves formában. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 3

4 Változások a 2010-es évtől A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. vált. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 4

5 A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményei összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. Képességszint szövegértés Képességszint alsó határa Képességszint matematika Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 5

6 A évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével értékeltük ki a 4. osztályok teljesítményeit. Magyar Andrea irányításával történt az értékelés. Az összefoglalót Magyar Andrea BECS vezető és Forrainé Kószó Györgyi igazgató készítette el. A fenntartói jelentés alapján lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk az országos átlaghoz képest, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan magasabb értékeket teljesített. A családi háttérindexhez viszonyítva a következő eredmények láthatók: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 6

7 Ezek szerint iskolánk minden évfolyamon szignifikánsan jobban teljesített a várhatónál. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest a matematika 6. évfolyamon és szövegértés 8. évfolyamon szignifikánsan jobb eredményt értek el tanulóink az előző éveknél. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya jóval alatta van az országos átlagnak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 7

8 Matematika 8. évfolyam A 8. évfolyamon 52 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1749, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 8

9 A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1453 és 2074 értékek között mozgott. Azonban csak a tanulók 25%-a teljesített az országos átlag: 1722-es érték alatt, 75% ennél jobb eredményt értek el. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon felül helyezkedik el, annál szignifikánsan jobb. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 9

10 A grafikonokon látható, hogy 6 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 1 tanuló áll a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont A133-K P815-M U188-S P381-G C645-V A876-P L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 10

11 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2008-as mérésnél 1575 (1534; 1608) képességpont volt az átlag, a 2010-es mérés tekintetében pedig 1749 (1706; 1778): 2 tanuló kivételével mindegyik magasabb szintet ért el a 2010-es mérésnél, mint a 2008-nál. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2010-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 11

12 kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint több tanuló ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 12

13 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. Ez alapján nincs szignifikáns különbség a 2009-es méréssel való összehasonlításban, viszont szignifikáns a 2008-as mérésre vonatkoztatva. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 13

14 A képességeloszlás alakulása Az ábrán látszik, hogy a 2008-as évhez képest egységesebbé vált a tanulók teljesítmény szintje, kevesebb lett a lemaradó. A továbbiakban is erre kell törekednünk, és a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 14

15 Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 3-as jegyet kaptak matematikából az előző évben, 1534 és 1722 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1453 és 1947 között, akik pedig 5-öst, azok 1486 és 2074 között. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 15

16 6. évfolyam Intézményünkben 2010-ben évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye 1722, ami az országos átlagnál, valamint a városi iskoláknál is szignifikánsan magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1446 és 2044-es értékek között mozgott, illetve az is, hogy tanulóink zöme az országos átlag felett teljesített. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexnek megfelelő elvárt eredmény felett produkáltak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 16

17 Jól látható, hogy iskolánk az elvárásnak felett teljesített; az érték szignifikánsan magasabb az elvártnál. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 17

18 A grafikokonon látható, hogy a harmadik szint alatt 1 tanulónk helyezkedik el, 2 tanuló áll a 7. szinten. Tehát tanulóink zöme a4.-6. szinten áll. A továbiakban a második szinten lévő tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a 7. szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2010-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont C557-T W381-L W829-J S961-D G372-W C826-R B771-T P129-M L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 18

19 Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2008 évi mérés óta: Mind a 2009-es, mind a 2008-as eredményekhez viszonyítva szignifikánsan jobbak lettek a tanulóink eredményei. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 19

20 Képességeloszlások változása A grafikonon jól látszik, hogy a 2010-es mérésnél 2 tanulónk került a 2-es és 3-as szintre, valamint 2 tanuló van a 7-es szinten, a tanulók zöme a 4-6-os szinteken helyezkednek el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 20

21 Eredmények az előző évi jegyek függvényében Az ábrákon látszik, hogy a hármas tanulók és a négyes tanulók hasonlóan teljesítettek, és nincs nagy különbség az 5-ösökkel való összehasonlításban sem. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 21

22 Fejlesztési terv Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében jól szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. A továbbiakban is törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a szinten tartására, illetve lehetőség szerint javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. Mivel az iskolai eredmények a évi eredményekhez képest az iskola folyamatos javulást mutatnak, egyértelműen az eddigi fejlesztési munkát kell a továbbiakban is követnünk. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. Nem szakrendszerű órákon az alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. A jelenlegi 7. évfolyamos tanulók egyéni fejlesztési stratégia alapján készüljenek a évi mérésre. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 22

23 Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamon 52 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1708, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 23

24 A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1416 és 2004 értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon felül helyezkedik el, annál azonban nem szignifikánsan magasabb. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 24

25 A grafikonokon látható, hogy 3 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 2 tanuló áll a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont U188-S P381-G C645-V Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon nem voltak szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2008-as mérésnél 1633 (1608; 1659) képességpont volt az átlag, a 2010-es mérés tekintetében pedig 1708 (1685; 1730): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 25

26 8 tanulónk ért el alacsonyabb szintet a 2010-es mérésnél, mint a 2008-nál. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2010-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 26

27 Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint több tanuló ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 27

28 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. Ez mind 2009-es, mind a 2008-as méréshez viszonyítva szignifikánsan javult a tanulók teljesítménye. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 28

29 A képességeloszlás alakulása Az ábrán látszik, hogy a 2008-as évhez képest egységesebbé vált a tanulók teljesítmény szintje, kevesebb lett a lemaradó. A továbbiakban is erre kell törekednünk, és a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 29

30 6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1618, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is jóval magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1335 és 1984 értékek között mozgott, ami igen jónak mondható. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 30

31 Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítményhez képest tanulóink kiemelkedően jól teljesítettek, eredményük szignifikánsan jobb az elvártnál. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 31

32 A grafikonokon látható, hogy 1 tanuló van a 3-as szint alatt,10 tanuló állt a 3. szinten, 3 tanuló a 7. szinten. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont B724-P L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 32

33 Átlageredmények változása Az előző évekhez viszonyítva az átlageredmények nem változtak szignifikánsan. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 33

34 A képességeloszlások változása A képességeloszlás 2008-tól vizsgálható. Azóta nincs tanulónk egyes szint alatt, vagy egyes szinten. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a tehetséggondozás. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 34

35 Fejlesztési terv Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 35

36 Összegzés: A évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2010-es mérésben iskolánk tanuló mindegyik kompetenciaterületen, mindkét évfolyamon az országos átlag felett teljesítettek. Kiemelkedő a 6. évfolyam szövegértés teljesítménye, ami 51 képességponttal haladja meg az országos átlagot. A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók. Tanulóink nagyrészt a 4. és 5. szinteken helyezkednek el szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten 7. szinten szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 36

37 A rendszer lehetővé teszi, hogy tanulóink teljesítményét 2008-tól az előző évekkel összehasonlítva vizsgálhassuk: A 2010-es teljesítmények jobbak az előző évekénél. A matematikát tekintve az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2008-as mérésnél 1575 (1534; 1608) képességpont volt az átlag, a 2010-es mérés tekintetében pedig 1749 (1706; 1778). Szövegértésből aziskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon nem voltak szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2008-as mérésnél 1633 (1608; 1659) képességpont volt az átlag, a 2010-es mérés tekintetében pedig 1708 (1685; 1730) Összefoglalva elmondható, hogy tanulóink eredménye jó az országos átlagokhoz képest, és javulást mutat az előző évekkel való összehasonlításban. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 37

38 Tanuló Olvasás kiépültség Olvasás begyakorlottság Számolás kiépültség számírás Számolás kiépültség mértékegység-váltás Számolás kiépültség összeadás Számolás kiépültség kivonás Számolás kiépültség szorzás Számolás kiépültség osztás Számolás kiépültség összesen Számolás begyakorlottság Gondolkodás kiépültség rendszerezés Gondolkodás kiépültség kombinálás Gondolkodás kiépültség összesen Gondolkodás begyakorlottság Írás begyakorlottság Írás minőség Átlag (%) Egyéni teljesítmények 4.a osztály P945-U K419-R G688-R U727-B K835-D F232-V S121-R F138-L A697-A R928-D S334-P U699-E K463-X U324-G X158-A F819-R N727-J R392-K R744-S H351-P H651-F K231-X A581-C R473-X Q648-G C748-V K899-S V388-A M584-O osztály- átlag országos- átlag medián módusz szórás 5,22 11,7 9,93 23,2 16,1 8, , ,8 19,3 23,9 18, ,7 12,5 15 Sötétebb színnel az országos átlag alatti teljesítményeket jelöltük. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 38

39 4.b osztály Sötétebb színnel az országos átlag alatti teljesítményeket jelöltük. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 39

40 Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 40

41 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 41