A 2014 évi országos kompetenciamérés elemzése

Átírás

1 A 2014 évi országos kompetenciamérés elemzése Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Készítette: Forrainé Kószó Györgyi, Tóth Emőke L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 1

2 Tartalom A felmérésről....3 Változások a 2010-es évtől... 4 A évi országos kompetenciamérés eredményei....6 Matematika évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Szövegértés évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Összegzés Függelék: Egyéni teljesítmények (6., 8. évfolyam) Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 2

3 A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2008-ban hatodik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén egy időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet, valamint egy Tanulói kérdőívet töltöttek ki a tanulók. Emellett az intézmények vezetői az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatos információkat szolgáltattak kérdőíves formában. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 3

4 Változások a 2010-es évtől A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé vált. A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 4

5 Képességszint szövegértés Képességszint alsó határa Képességszint matematika Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 5

6 A évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével hasonlítottuk össze a 8. évfolyamosok eredményeit a 6. osztályban elvégzett mérés eredményeivel. Az összefoglalót Forrainé Kószó Györgyi igazgató és Tóth Emőke készítette el. A fenntartói jelentésből lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk 6. évfolyamon a matematika és a szövegértés területén is az országos átlaghoz, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan nem különböző-, 8. évfolyamon. pedig magasabb értékeket mutatott. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 6

7 A családi háttérindexhez viszonyítva a következő eredmények láthatók: Ezek szerint iskolánk a várható értékeknek megfelelően vagy szignifikánsan jobban teljesített. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest az esetek 19%-ban szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. Az eredmények javítására intézkedési tervet készítettünk. A többi esetben az elvárásnak megfelelően, illetve matematikából. 8. évfolyamon minden esetben jobban teljesítettek tanulóink. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya 6. évfolyamon matematikából az országos átlag körüli értéket mutatja. A többi területen, különösen matematikából 8. évfolyamon, jóval alatta van az országos átlagnak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 7

8 Matematika 8. évfolyam A 8. évfolyamon 49 tanuló töltötte ki a tesztet. Ebből 1 fő SNI, 1 BTMN Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1812, az országos átlagtól, valamint a városi iskolák átlagától szignifikánsan jobb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 8

9 A ábrán jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1339 és 1987 értékek között mozgott, átlagosan 1812, ami az országos átlagnál szignifikánsan jobb. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 9

10 Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal fölött helyezkedik el, attól szignifikánsan jobb. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 10

11 A grafikonokon látható, hogy 5 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 27 tanuló áll a 6., 1 a 7., szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont D845-F262 41% 1527 F924-S997 30% 1446 N737-P514 45% 1573 T153-Q732 26% 1339 T715-U651 40% 1497 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez és az országos, a városi és a nagyvárosi iskolákhoz képest a 8. évfolyamon szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2012-es mérésnél 1561 (1516; 1609) képességpont volt az átlag, a 2014-es mérés tekintetében pedig 1812 (1776; 1857): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 11

12 A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2014-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 12

13 (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 13

14 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2010-től. Eredményeink az előző évekhez képest szignifikánsan magasabb, folymatosan javuló tendenciát mutat. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 14

15 A képességeloszlás alakulása A tanulóink teljesítménye egyre egységesebbé vált. A képességszintek javulása is jól leolvasható az ábráról. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egyre egységesebbé váljon és a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 15

16 Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1446 illetve 1801 pontot, akik 3-ast azok 1339 és 1901 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1497 és 1983 között, akik pedig 5-öst, azok 1643 és 1987 között teljesítettek. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. Mind a minimum, mind a maximum érték alacsonyabb az a betűjelű osztályénál. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 16

17 6. évfolyam Intézményünkben 2014-ben évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést, ebből 1 fő SNI. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye 1474, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskoláktól szignifikánsan nem tér el. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. Az ábráról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1166 és 1713-as értékek között mozgott. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 17

18 Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexnek megfelelően produkáltak: Jól látható, hogy iskolánk az elvárásnak megfelelően teljesített; az érték szignifikánsan nem különbözik az elvárttól. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 18

19 A grafikokonon látható, hogy a harmadik szint alatt 18 tanulónk helyezkedik el, 1 tanuló áll a 5. szinten. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2014-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont U438-P538 32% 1429 W423-O738 24% 1328 F288-O423 31% 1408 Q776-J493 26% 1336 N832-T558 26% 1388 K331-U473 24% 1336 X721-J438 19% 1255 O217-V286 14% 1214 N714-C187 26% 1407 K158-V778 26% 1376 B671-R570 36% 1434 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 19

20 T921-L874 24% 1382 T483-S361 29% 1386 K598-F162 34% 1430 R316-G273 29% 1395 E151-R280 27% 1370 L731-J913 26% 1311 K891-L795 11% 1166 Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a évi mérés óta: A es és a 2013-as mérési eredményekhez képest az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 20

21 Képességeloszlások változása A grafikonon jól látszik, hogy a 2014-es mérésnél a tanulók zöme a 3-4-es szinteken helyezkedik el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 21

22 Eredmények az előző évi jegyek függvényében Az ábrákon látszik, hogy a kettes tanulók 1166, a hármas tanulók 1336 és 1452, a négyes tanulók 1214 és 1600, az ötös tanulók 1328 és 1713 pont közötti értékeket érték el. A b jelű osztályban az értékek alacsonyabbak és nagyobb szóródást mutatnak. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 22

23 Fejlesztési terv Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében átlagosnál jobban szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. Az országos, valamint a városi és nagyvárosi eredményekhez képest is szignifikánsan jobban teljesítetek. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a megőrzésére, illetve javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit magasabb szintre juttatni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 23

24 Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamon 49 tanuló töltötte ki a tesztet. Ebből 1 fő SNI, 1 BTMN Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1682, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1356 és 1983 értékek között mozgott. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 24

25 Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon illetve a városi trendvonal felett helyezkedik el, az utóbbinál szignifikánsan magasabb. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 25

26 A grafikonokon látható, hogy 4 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 2 tanuló áll a 7., 14 a hatodik szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont R744-S493 41% 1461 F924-S997 32% 1356 N737-P514 47% 1486 X839-N287 36% 1402 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon az elvárásnak megfelelőek az eredmények. A 2012-es mérésnél 1539 (1491;1589) képességpont volt az átlag, a 2014-es mérés tekintetében pedig 1682 (1640;1728): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 26

27 A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2014-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a tanulóink teljesítménye az országos átlagnál szignifikánsan jobb. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 27

28 Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti Az ábra szerint tanulók több, mint fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 28

29 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2010-től. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 29

30 A képességeloszlás alakulása Az ábrán jól látható, hogy a tanulóink egységes eredményt produkáltak. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 30

31 6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1484, ami az országos átlagnak, valamint a városi iskolák átlagának is megfelelő. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1111 és 1742 értékek között mozgott, ami az átlagnak megfelelő. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 31

32 Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítménynek megfelelőenl teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 32

33 A grafikonokon látható, hogy 9 tanuló van a 3-as szint alatt 8 tanuló a 5. szinten. A többség a 3-4. szinteken helyezkedik el. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont E747-X281 28% 1220 N832-T558 22% 1166 K331-U473 36% 1349 T239-X572 31% 1300 K598-F162 33% 1286 H654-F719 28% 1228 R316-G273 31% 1257 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 33

34 L731-J913 36% 1334 K891-L795 23% 1111 Átlageredmények változása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 34

35 A képességeloszlások változása A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 35

36 Fejlesztési terv Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 36

37 Összegzés: A évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2014-es mérésben iskolánk tanulói a 8. évfolyamon mindkét kompetenciaterületen az országos átlag felett, 6. évfolyamon az országos átlagnak megfelelően teljesítettek. iskolai átlag országos átlag mat 6 mat 8 sz ért 6 sz ért 8 A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően vagy annál szignifikánsan jobban teljesítettek a tanulók. Tanulóink nagyrészt a 3, 4. és 5. szinteken helyezkednek el, nyolcadik évfolyamon az 5., 6. szinten van a gyermekek többsége szint alatt 1. szinten 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten szövegértés 8. évfolyam matematika 8. évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam szinten L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 37

38 A rendszer lehetővé teszi, hogy tanulóink teljesítményét 2008-tól az előző évekkel összehasonlítva vizsgálhassuk: A 2014-es teljesítmények szignifikánsan jobbak, vagy az elvárásnak megfelelőek az előző évek eredményeihez képest. A nyolcadik évfolyamon mindkét kompetenciaterületen igen jó eredmények születtek. Ezen tanulók 2012-es eredményeit összevetve a 2014-es eredményekkel, jól megfigyelhető az iskola eredményes fejlesztő munkája. Az elért eredmények szignifikánsan jobbak a vártnál. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 38

39 A matematikát tekintve a 2012-es mérésnél 1555 képességpont volt az átlag, a 2014-es mérés tekintetében pedig L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 39

40 Szövegértésből aziskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szintén jobbak az eredmények. A 2012-es mérésnél 1532 képességpont volt az átlag, a 2014-es mérés tekintetében pedig Összefoglalva elmondható, hogy tanulóink eredménye jó, az országos átlagokhoz képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 40

41 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből Egyéni teljesítmények 6. a osztály Mérési azonosító E747-X281 37% szint 28% szint P786-N354 54% szint 53% szint P571-T472 52% szint 63% szint P663-W219 57% szint 66% szint U438-P538 32% szint 53% szint W423-O738 24% szint 42% szint F288-O423 31% szint 46% szint L455-V614 52% szint 63% szint Q776-J493 26% szint 44% szint R695-B815 55% szint 57% szint E257-F769 49% szint 71% szint N364-W290 59% szint 69% szint F513-A645 37% szint 61% szint O676-E578 60% szint 66% szint N832-T558 26% szint 22% szint O844-V194 36% szint 47% szint T934-Q962 47% szint 53% szint P231-V194 44% szint 71% szint G415-G275 62% szint 73% szint R929-F940 42% szint 58% szint F492-C379 36% szint 52% szint K331-U473 24% szint 36% szint R844-H764 34% szint 63% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 41

42 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 6.b osztály Mérési azonosító X721-J438 19% szint 39% szint E592-X496 36% szint 47% szint A339-H519 40% szint 42% szint O217-V286 14% szint 42% szint Q184-F555 39% szint 58% szint C948-B916 22% szint 41% szint A834-J612 37% szint 52% szint N714-C187 26% szint 53% szint T239-X572 34% szint 31% szint K158-V778 26% szint 44% szint P274-D894 39% szint 55% szint W214-M479 47% szint 49% szint B671-R570 36% szint 50% szint T921-L874 24% szint 36% szint T483-S361 29% szint 46% szint K598-F162 34% szint 33% szint H654-F719 36% szint 28% szint R316-G273 29% szint 31% szint E539-T491 52% szint 57% szint E151-R280 27% szint 63% szint L731-J913 26% szint 36% szint K891-L795 11% szint 23% szint alatti U219-L448 36% szint 55% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 42

43 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.a osztály Mérési azonosító A581-C150 81% szint 70% szint A697-A543 81% szint 75% szint C565-H831 81% szint 64% szint C748-V963 75% szint 64% szint F138-L761 61% szint 76% szint F232-V765 70% szint 78% szint F819-R362 83% szint 47% szint G688-R143 80% szint 58% szint H351-P817 78% szint 56% szint H651-F497 80% szint 64% szint K231-X796 83% szint 73% szint K419-R853 80% szint 81% szint K463-X195 76% szint 81% szint K835-D642 78% szint 81% szint K899-S454 83% szint 53% szint N727-J345 83% szint 47% szint P945-U737 80% szint 78% szint R392-K873 81% szint 72% szint R473-X691 73% szint 56% szint R744-S493 81% szint 41% szint R928-D360 76% szint 60% szint S121-R869 75% szint 69% szint S334-P399 76% szint 63% szint U324-G949 58% szint 47% szint U727-B470 68% szint 44% szint V388-A253 85% szint 83% szint X158-A335 75% szint 56% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 43

44 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.b osztály Mérési azonosító A327-B382 76% szint 56% szint C561-M931 46% szint 47% szint D759-L D845-F262 41% szint 44% szint F195-B615 60% szint 83% szint F924-S997 30% szint 32% szint G136-G822 61% szint 61% szint G737-E334 56% szint 36% szint L631-N M752-X741 75% szint 73% szint N681-S814 85% szint 73% szint N737-P514 45% szint 47% szint O318-O743 76% szint 86% szint O921-F579 53% szint 56% szint O985-P811 68% szint 66% szint P343-M767 70% szint 66% szint R978-F296 70% szint 66% szint T153-Q732 26% szint 50% szint T373-M250 55% szint 72% szint T715-U651 40% szint 55% szint U731-R679 73% szint 61% szint V674-E666 81% szint 67% szint W786-P X839-N287 55% szint 36% szint X969-V873 61% szint 63% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 44

45 Eredmények változása a 8. évfolyamon MATEMATIKA SZÖVEGÉRTÉS A327-B A581-C A697-A C561-M C565-H C748-V D845-F F138-L F195-B F232-V F819-R F924-S G136-G G688-R G737-E H351-P H651-F K231-X K419-R K463-X K835-D K899-S M752-X N681-S L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 45

46 N727-J N737-P O318-O O921-F O985-P P343-M P945-U R392-K R473-X R744-S R928-D R978-F S121-R S334-P T153-Q T373-M T715-U U324-G U727-B U731-R V388-A V674-E X158-A X839-N X969-V L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 46