2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Hasonló dokumentumok
Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

Exponenciális, logaritmikus függvények

Diszkrét matematika I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

Függvények 1. oldal Készítette: Ernyei Kitti. Függvények

Halmazelméleti alapfogalmak

Hozzárendelés, lineáris függvény

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

A relációelmélet alapjai

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika I.

[f(x) = x] (d) B f(x) = x 2 ; g(x) =?; g(f(x)) = x 1 + x 4 [

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Descartes-féle, derékszögű koordináta-rendszer

DiMat II Végtelen halmazok

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

Dr. Vincze Szilvia;

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

A fontosabb definíciók

Függvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

függvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0(

Matematika 8. osztály

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Analízis I. beugró vizsgakérdések

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a

FÜGGVÉNYTANI ALAPOK A) ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

HHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:

Metrikus terek, többváltozós függvények

Érettségi feladatok: Függvények 1/9

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;

4. Fogyasztói preferenciák elmélete

Diszkrét matematika I. gyakorlat

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?

Csoportmódszer Függvények I. (rövidített változat) Kiss Károly

2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

Debreceni Egyetem. Kalkulus I. Gselmann Eszter

2014. november Dr. Vincze Szilvia

1. Fuggveny ertekek. a) f (x) = 3x 3 2x 2 + x 15 x = 5, 10, 5 B I. x = arcsin(x) ha 1 x 0 x = 1, arctg(x) ha 0 < x < + a) f (x) = 4 x 2 x+log

2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

Matematika 11. osztály

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

1.1 Halmazelméleti fogalmak, jelölések

Matematikai logika és halmazelmélet

FÜGGVÉNYEK. A derékszögű koordináta-rendszer

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Matematika alapjai; Feladatok

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

Függvények ábrázolása, jellemzése I.

KISLEXIKON : HALMAZOK, SZÁMHALMAZOK, PONTHALMAZOK. Tárgymutató: I.

Matematika (mesterképzés)

Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK

Készítette: Fegyverneki Sándor

Függvénytani alapfogalmak

A valós számok halmaza

Függvények. Fogalom. Jelölés

Hozzárendelések. A és B halmaz között hozzárendelést létesítünk, ha megadjuk, hogy az A halmaz egyes elemeihez melyik B-ben lévő elemet rendeltük.

Korszeru anyag-, nano- es gépészeti technológiákhoz kapcsolódó muszaki képzési területeken kompetencia alapú, komplex digitális tananyag modulok

Biomatematika 3. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

Kalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus

Diszkrét matematika 2. estis képzés

FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, JELLEMZÉSI SZEMPONTJAI

MA1143v A. csoport Név: december 4. Gyak.vez:. Gyak. kódja: Neptun kód:.

Térinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok

Optimalitáselmélet és analógia: tényleg kiengesztelhetetlen ellentét?

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

Átírás:

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai leírás a reláció. Példák relációkra A tér egyenesei és síkjai között a merőlegesség A természetes számok halmazában az oszthatóság Rokonsági kapcsolat A sertésállomány nyilvántartása az egyed-fülszám alapján

Rendezett elempár Legyen h és k két tetszőleges elem. Ha ezek közül az egyiket (mondjuk) a h-t elsőnek, a k-t másodiknak kijelöljük, akkor rendezett elempárról beszélünk, és ezt (h,k)-val jelöljük. Két elempár egyenlő: (h,k) = (l,m) h=l és k=m

Descartes-szorzat definíciója A függvénytan egyféle megalapozásánál használjuk a Descartes-szorzatot, amely szintén egy hozzárendelés. Legyenek H és K nem üres halmazok. A H és K halmazok Descartes-szorzatán a H x K = { (h,k) h H, k K } rendezett elempárokból álló halmazt értjük.

Példa Descartes-szorzatra Tekintsük a H = { 1, 2 } és K = { 1, 3, 4 } halmazokat. Adjuk meg a H x K és K x H Descartes-szorzatokat!

Descartes-szorzat Legyenek adottak a H 1, H 2,, H n (n 2) nemüres halmazok. A H 1, H 2,, H n halmazok Descartes-szorzata a H 1 x H 2 x x H n = { (h 1,h 2,,h n ) h 1 H 1, h 2 H 2,., h n H n } halmaz, ahol (h 1, h 2,, h n )-t rendezett szám n-eseknek nevezzük.

Megjegyzés Az R x R = R 2 halmazt kétdimenziós térnek (síknak) nevezzük, az R x R x R = R 3 halmazt háromdimenziós térnek mondjuk.

Példák Descartes-szorzatra 1.) Legyen A = { -1, 0, 3, 4} és B = { -2, 5}. Ábrázoljuk Descartes-rácson az A x B halmazt. 2.) Legyen A = { 1, 2} és B = { 1, 2, 3}. Adja meg az (A x B) (B x A), illetve az (A x B) \ (B x A) halmazokat.

Reláció definíciója A H és a K halmazok közötti H x K Descartesféle szorzatának bármely részhalmazát a H és a K halmazok közötti relációnak nevezzük. (A H és a K sorrendje fontos!) Jelölések: ( h,k ) h k; ( h,k ); hk

Reláció (ért. tartomány, értékkészlet) A reláció értelmezési tartománya azon h ( H) elemeknek a halmaza, amelyekhez van olyan k ( K), hogy ( h,k ), azaz D = { h H k K : ( h,k ) } H. A reláció értékkészlete azoknak a k ( K) elemeknek a halmaza, amelyekhez van olyan h ( H), hogy ( h,k ), azaz R = { k K h H : ( h,k ) } K.

Reláció inverzének definíciója A reláció inverzén azt a -1 -gyel jelölt relációt értjük, amelyet a következőképpen definiálunk: -1 = { ( k,h ) ( h,k ) } K x H.

Példák relációkra 1.) Határozzuk meg az alábbi reláció értelmezési tartományát, értékkészletét és inverzét! H = { 0, 1, 2}, K = { 0, 3, 5} H x K és h k akkor és csakis akkor, h * k = 0.

Példák relációkra 2.) Határozzuk meg az alábbi f reláció értelmezési tartományát, értékkészletét és inverzét! A = { -5, 2, 3, 4, 5, 9}, B = { -2, 1, 2, 3} f A x B és x f y pontosan akkor, ha x + y = 7.

Összetett reláció (relációk kompozíciója) A H x K és K x L adott reláció. A belőlük képzett összetett reláció: = { ( h,l ) H x L k K:( h,k ) és ( k,l ) } H és L halmazok elemei közötti reláció

Példák összetett relációkra 1.) Legyenek adottak a következő halmazok. H = { -2, -1, 0, 1, 2}, K = { -1, 0, 1, 2} L = { 0, 1, 2, 3, 4}, és az alábbi két reláció: = { (h,k) H x K h = k} és = { (k,l) K x L k + 3 = l} Adjuk meg a összetett reláció elemeit.

Relációk tulajdonságai Reflexív, azaz H minden elemére: h h. Szimmetrikus, azaz H tetszőleges h,k elemére: h k k h. Antiszimmetrikus, azaz H tetszőleges h, k eleme esetén teljesül, h k és k h h = k. Tranzitív, azaz H minden h, k, l elemére: h k és k l h l. Lineáris, azaz H minden h,k elemére h k vagy k h teljesül.

Függvény fogalma Legyenek X, Y nemüres halmazok. Az f X x Y relációt függvénynek nevezzük, ha ( x,y ) f és ( x,z ) f esetén y = z (azaz ha az f reláció egyértelmű).

Példák függvényekre Döntsük el, hogy a következő relációk függvények-e! 1.) X = { -5, 2, 3, 4, 5, 9} és Y = { -2, 1, 2, 3} f = { (x,y) X x Y x + y = 7 } 2.) X = { 0, 1, 2} és Y = { 0, 3, 5} f = { (x,y) X x Y x*y = 0 }

Függvény fogalma - megjegyzések X Y X : értelmezési tartomány D f ; ÉT Y : értékkészlet R f ; ÉK A hozzárendelésnek egyértékűnek kell lennie, vagyis egy X-beli elemhez nem tartozhat az Y halmazban kettő, vagy több elem.

Függvény fogalma - megjegyzések 1.) Egy X-beli elemhez legfeljebb egy Y-beli elem tartozhat. Ebben az esetben az egyértelmű y elemet f(x)-szel jelöljük. 2.) Mivel minden függvény reláció, így a függvény értelmezési tartományának és értékkészletének definíciója megegyezik a reláció értelmezési tartományával és értékkészletével.

Példák függvényekre 1.) Az X halmaz elemei legyenek az év hónapjai, az Y halmaz jelentse egy sertéstenyésztéssel foglalkozó mg-i vállalat esetében az év hónapjaiban született kismalacok számát. Ekkor ha az X halmaz elemeihez hozzárendeljük a megfelelő Y beli elemet, ekkor ez egy függvényt határoz meg.

Példák függvényekre 2.) Jelölje az X halmaz és az Y a valós számok egy részhalmaza. Minden X-beli x elemhez rendeljük hozzá az Y-beli y = 1 / (x 2 + 1) értéket. Akkor ezt a függvénykapcsolatot az képlet fejezi ki f(x) = 1 / (x 2 + 1) X 1 / (x 2 + 1) Y = 1 /(x 2 + 1)

Példák függvényekre 3.) Tekintsük az y = ± (x 1/2 ) hozzárendelést! Ez meghatároz egy görbét ( fekvő parabola ) a koordináta rendszerben, de lévén, hogy sérül az egyértékűség, így ez nem függvény!

Inverz függvény definíciója Az f függvény invertálható, ha az f -1 reláció is függvény. Ekkor az f -1 -et az f függvény inverz függvényének nevezzük.

Példák inverz függvényekre 1.) Tekintsük az X = { -2, -1, 0, 1, 2} és az Y = { 0, 1, 2} halmazokat. Legyen adott f = { (x,y) X x Y x = y } reláció. Az f reláció függvény-e és invertálható-e? 2.) Tekintsük az X = { 1, 2, 3, 4, 5} és az Y = { 4, 5, 6, 7, 8} halmazokat. Legyen adott g = {(x,y) X x Y x + 1 = y} reláció. A g reláció függvény invertálható-e?

Kölcsönösen egyértelmű leképezés Legyen az f : X Y. Ha y Y elemre az f -1 (y) legfeljebb egy X-beli elemet tartalmaz, akkor ez f-et kölcsönösen egyértelmű leképezésnek nevezzük X-ről Y-ba. Az f kölcsönösen egyértelmű leképezése X-nek Y- ba, ha f(x 1 ) f(x 2 ), valahányszor x 1 x 2 és x 1, x 2 X. Csak a kölcsönösen egyértelmű leképezéseknek van inverze!

Példák inverz függvényekre 1.) Vizsgáljuk meg, hogy az f(x) = 2x -2 függvénynek van-e inverze, ha van adjuk meg az inverz függvényt és ábrázoljuk a függvényeket!

Inverz függvény jelentése Egy f invertálható valós-valós függvény inverzének grafikonját megkapjuk, ha az y = x egyenletű egyenesre tükrözzük az f grafikonját.

Példák inverz függvényekre 2.) Döntsük el, hogy az alábbi függvények közül melyek invertálhatóak. g: R R, g(x) = 3x 2 h: R\{0} R, h(x) = 1 / x k: R\{-1} R, k(x) = (1-x) / (1+x)

Függvény leszűkítése - definíció Legyenek X, Y, Z adott nemüres halmazok, úgy hogy X Y és legyen f : Y Z adott függvény. Legyen g : X Z olyan függvény, melyre f(x) = g(x) minden x X esetén. Ekkor a g-t az f X-re vonatkozó leszűkítésének mondjuk.

Példa leszűkítésre Vizsgáljuk meg, hogy az f : R R, f(x) = x 2 függvény invertálható-e! Ha nem, adjunk meg olyan leszűkítését, ahol a függvény invertálható lesz!

Összetett függvény (kompozíció) Adott f, g függvények esetén a g f kompozíciót összetett függvénynek mondjuk. Ha f : X Y, g : Y Z, akkor h = g f : X Z függvény, melyre h (x) = ( g f)(x) = g(f(x)).

Példák összetett függvényekre Határozzuk meg a g f függvényt az alábbi f és g függvények esetében: 1.) f : R R, f(x) = x 2 és g : 0,+ R, g(x) =2 x 1/2 2.) f : ]0,1 R, f(x) = 1 / 2x és g : ] 0,+ R, g(x) = 1 / 2x 2 3.) f : R R, f(x) = 1 2x 2 és g : R R, g(x) = 1 / (2 + x 2)

Halmazok számossága, definíció A H és a K halmazok egyenlő számosságúak, ha van olyan f : H K invertálható függvény, amelynek értékkészlete a K halmaz. Jelölés: H ~ K (H ekvivalens K-val)

Véges halmazok definíciója Azt mondjuk, hogy a H véges halmaz, ha vagy üres halmaz, vagy van olyan n pozitív egész, hogy H ekvivalens az {1, 2, 3,, n} halmazzal. Az utóbbi esetben azt mondjuk, hogy a H halmaz n elemű, vagy azt, hogy a H halmaz elemeinek száma n.

Véges és végtelen halmazok 1.) Azt mondjuk, hogy a H halmaz végtelen, ha nem véges. 2.) A H halmaz megszámlálhatóan végtelen, ha ekvivalens a természetes számok halmazával. 3.) Azt mondjuk, hogy a H halmaz megszámlálható, ha véges vagy megszámlálhatóan végtelen.

Köszönöm a figyelmet!