Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről

Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Budapest, 2009. május

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Bevezetés A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban Mpt.) 70. (5) szerint a pénztárakról évente aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készíteni. A magánnyugdíjpénztárak biztosításmatematikai, tervezési és egyéb előírásairól szóló 170/1997. (X.6.) Kormányrendelet 15. (1) előírása alapján a pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelést egy naptári évről december 31-i fordulónappal kell összeállítania. Az értékelés előírt tartalmáról szintén a 170/1997. Kormányrendelet rendelkezik. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban Öpt.) 40. (3) szerint járadékszolgáltatást is nyújtó pénztárnak kormányrendeletben megállapított rendszerességgel és tartalommal az éves beszámoló részeként biztosításmatematikai mérleget kell készítenie, amelyet biztosításmatematikus ír alá. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 281/2001. (XII.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban Öpg.) 32. alapján a járadékszolgáltató pénztárnak biztosításmatematikai mérleget a tárgyévre vonatkozó éves beszámolója részeként legalább háromévente kell készítenie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke (a továbbiakban Felügyelet vagy PSZÁF) 2002. évre vonatkozóan irányelveket tett közzé a biztosításmatematikai statisztikai jelentés ajánlott formátumára és kitöltésére vonatkozóan mind az önkéntes-, mind a magánnyugdíjpénztár tekintetében, az aktuáriusi értékelés formátumára és annak kitöltésére vonatkozóan a magánnyugdíjpénztár tekintetében. (Az előírt formátumú statisztikai jelentéseket és aktuáriusi értékelést írásos formában és elektronikus úton is el kell juttatni a Felügyelet részére.) Az irányelveket a PSZÁF 1/2009. számú (biztosításmatematikai statisztikai jelentés, csak a magánnyugdíjpénztári ág) és a PSZÁF 2/2009. számú (aktuáriusi értékelés) ajánlásaival módosította. A 2008. évre vonatkozó jelentéstől kezdődően már az új irányelveket kell alkalmazni. A biztosításmatematikai statisztikai jelentés formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Felügyelet 2010 májusában 1/2010 számmal új irányelvet tett közzé. Az irányelvben foglaltak először a 2009. évre vonatkozóan 2010-ben alkalmazandók. Az irányelv hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/2009. számú irányelv. A Felügyelet által előírt dokumentumokon túlmenően a VIT Nyugdíjpénztár (a továbbiakban Pénztár) tagsága és vezetése pontos tájékoztatása érdekében aktuáriusi jelentést készítettem, egységes szerkezetben mindkét pénztári ágra vonatkozóan. 2007.10.01-től látom el a Pénztár aktuáriusi feladatait. A napi szintű munkában nem veszek részt, de a jogszabályokban előírt számítások és ellenőrzések elvégzéséhez, a szükséges nyilatkozatok megtételéhez kellő módon és mértékben ismerem a működést. Az igazgatótanács a Pénztár 2009. évben végzett tevékenységéről készített beszámolójában részletesen taglalja a taglétszám, a tagdíjak, tartalékonként és összegezve a bevételek és kiadások alakulását. A duplikált értékelés elkerülése érdekében én ezen területek részletes elemzésétől eltekintek. Az aktuáriusi jelentés központi eleme a Pénztár gazdálkodását bemutató teljesítménymérés, a pénztári hozamráták meghatározása és a hozamok értékelése. A Pénztár által elért 2009. évi hozamok, hozamráták első olvasatra kiemelkedően magasak, de miként a 2008. évi gyengébbet, úgy a jó eredményt is a piaci környezettel együtt kell vizsgálni. 2

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Évről évre egyre több a nyugdíjpénztárak hozamaival foglalkozó tanulmány, sok-sok elemzés illetve értékelés jelenik meg, jobbak-gyengébbek egyaránt. A magam részéről valamely folytonosságra törekszem, azaz a korábbi években készített számításokat illetve összehasonlításokat igyekszem a 2009. évre vonatkozóan is elkészíteni. Ez messze nem minden esetben könnyű feladat, elsődlegesen a jogszabályi előírások dinamikus változásai miatt. Természetesen a fő feladat a hatályos jogszabályi előírások szerinti mutatók meghatározása, a múltbéli számítások megtartása nem mehet ezek rovására. A hozamokat nyilvánvalóan az elhúzódó gazdasági válság határozta meg. A tőzsdéket 2008. évi óriási zuhanásokat követően 2009-ben rendkívül szélsőséges mozgások jellemezték. Volt részünk szárnyalásokban, ugyanakkor (utólagosan beismert valós államcsődveszély mellett) mélyrepülésben is. A hozamok tekintetében az elhúzódó nemzetközi gazdasági válság és a hazai gazdasági folyamatok nyilvánvalóan meghatározóak voltak. Ezekről egyrészt tömegével készültek jól elérhető elemzések, értékelések, másrészt az Igazgatótanács az éves beszámolójában hagyományosan értékeli a gazdasági folyamatokat. Jómagam az éves jelentésemben szintén immáron hagyományosan ezen folyamatokat nem elemzem. A korábbi években készült jelentéseimhez hasonlóan a hozamok reális értékeléséhez a téma kiemelkedő fontossága miatt külön fejezetben szeretnék plusz információkat adni, még a Pénztár ágankénti értékeléseket megelőzően. Tekintettel az elhúzódó világgazdasági válságra és az egészen extrém 2008. esztendőre az éves jelentésemben a szokásosnál sokkal többet foglalkozom a tárgyévet megelőző évvel, illetve többször kettő évre együttesen értékelek. I. A befektetési teljesítmények értékelése (kiegészítő magyarázatok a Pénztár 2009. évi hozamaihoz) A befektetési teljesítmények értékelése kiemelt aktuáriusi feladat. Ez messzemenően nem csak a jogszabályokban előírt mutatók előállítását, ehhez kommentárok fűzését, valamint a vagyonkezelő(k) által készített számítások ellenőrzését jelenti, hanem lényegesen szélesebb körű analízist. Az értékelések egy-egy szelete része az éves aktuáriusi jelentésnek, de vannak olyan rendszeres illetve eseti munkák, melyek a Pénztár vezetése részére készülnek. (Az aktuáriusnak nem kizárólagosan az a feladata, hogy saját elemzéseihez készítsen számításokat, hanem az is, hogy az ügyvezetés részére állítson össze könnyen kezelhető és jól értékelhető elemi kimutatásokat és összehasonlításokat.) A befektetési teljesítmény mérésére vonatkozó jogszabályi előírások korai szabályozásainak (önkéntes ág 1993.12.06-tól, magánág 1998.01.01-től) ismertetése nem tárgya az éves aktuáriusi jelentésnek, a hozamok megfelelő értelmezéséhez az utóbbi évekre vonatkozó előírások vázlatos bemutatását azonban fontosnak tartom. 2006.01.01-től jelentősen megváltoztak a pénztári hozamráták meghatározásának elveire vonatkozó jogszabályi előírások. [Önkéntes pénztár: Öpg. 23-24., magánpénztár: Mpg. /a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII.26.) Korm. rendelet/ 19-20..] Míg 2005-ben a negyedéves hozamrátákat tőkesúlyos módszerrel, ezekből éves hozamrátát láncszabállyal kellett számolni, addig 2006-tól mind a negyedéves, mind az éves hozamrátákat napi idősúlyos módszerrel kell számolni. [A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak (önkéntes ág, 1.- mrd Ft alatti vagyon) választhatnak, hogy a napi idősúlyos módszerrel, vagy a 2005. év szabályok szerint számolnak.] Már a 2007. évi jelentésemben is nagy helyet szenteltem eltérő módszerekkel készített számításoknak és ezek egymással történő összehasonlításának. A számításokat a 2008. évi 3

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről jelentésemben részben finomítottam, illetve újakkal bővítettem. (Az alkalmazott módszerek jellemzése, értékelése, esetleges minősítése nem tárgya az aktuáriusi jelentésnek.) A Pénztár 2009.01.01-től áttért az elszámolóegységes nyilvántartási rendszerre, a magánágban jogszabályi kötelezés alapján, az önkéntes ágban saját döntése szerint. Az átállások alapjaiban megváltoztatták mind a Pénztár működését, mind az alapnyilvántartásokat, mind a befektetési teljesítmény mérését. Vázlatosan: Az elszámolóegység a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység; A pénztár a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi. A felhalmozási időszakban levő tagok egyéni számláin nyilvántartott elszámolóegységeik darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével; Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből - kivéve a szolgáltatási tartalékot - származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni; Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer esetén a nettó hozamrátát az adott időszak nyitó és záró elszámolóegység árfolyamának növekménye alapján kell számítani. A módszer jellegét tekintve napi idősúlyos számítás. Az elszámolóegységes rendszer működése mélyebb ismertetése nem tárgya az aktuáriusi jelentésnek. A hozamráták meghatározása vonatkozásában a leírtakon túlmenően alapvető különbség, hogy míg a korábbiakban először a bruttó hozamrátát határoztuk meg és abból számoltuk a hatályos jogszabályi előírások szerint a nettó hozamrátát, addig az elszámolóegységes rendszerben elsőként a nettó hozamrátát határozzuk meg (nettó eszközértékeken alapulnak a számítások!), és ebből vezetjük le a bruttó hozamrátát. Fontosnak tartom kiemelni azt a trivialitást, hogy hozamrátákat az árfolyamok változásai alapján csak ott lehet számítani, ahol ezen adatok rendelkezésre állnak (pl. választható portfóliók, felhalmozási tagi számlák). Egyéb számításoknál (pl. értékpapír kezelők, ingatlan, tagi kölcsön, banki befektetések etc.) más módszerrel, döntően napi idősúlyos elven számítjuk a hozamrátákat. Nagyon körültekintően kell eljárni a tekintetben, hogy mely hozamrátát milyen módszerrel számolunk, és mit mivel hasonlítunk össze! Elöljáróban rögzíteni kell hogy a különböző, általánosan (alkalmasint nemzetközileg is) használt módszerek azon esetekben, amikor a tőkepiaci viszonyok kiegyenlítettek, és a vizsgált időszak tőkeváltozásai relatíve kicsik a teljes elemzett vagyonhoz viszonyítva igen jó közelítéssel ugyanazt az eredményt adják. Igaz viszont az is, hogyha a tőkepiaci jellemzők hektikusan változnak, és/vagy a vizsgált időszak tőkeváltozásai relevánsak a teljes elemzett vagyonhoz viszonyítva akkor a különböző módszerekkel számolt hozamráták lényegesen eltérhetnek egymástól. 4

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Kijelenthető az is, hogy bizonyos számítási módok nem alkalmazhatóak minden esetben! (Példák ismertetésétől most eltekintek, de egy aktuáriusnak tudnia kell, hogy mikor milyen számítási módok alkalmazhatóak, illetve hogy egy számítás eredménye valóban hűen jellemzi a befektetést.) Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy a különböző évek hozamrátái összehasonlításánál, illetve a több éves átlagos eredmények meghatározásánál ki kell térni az időközben történt jogszabályi változásokra! A napi idősúlyos módszer használata során olyan adatsorok birtokába jutottam, melyek segítségével a korábbiaknál lényegesen tartalmasabb befektetési teljesítmény-elemzések készíthetőek. Azt tartom a leglényegesebbnek, hogy mód nyílt az eredmények időben napokra történő lebontására, így ezek táblázatos és grafikus megjelenítésére is. A mellékletekben a pénztári ágaknál megfelelő hivatkozásokkal több grafikon is szerepel, alábbi módszertani ismertető részben ezek értelmezése megkönnyítését szolgálja. Az elért illetve a benchmark változásai alapján kalkulált elvárt hozamrátákat/hozamszázalékokat illetve hozam-összegeket számoltam és hasonlítottam össze. Arra törekedtem, hogy minden jellemzőre vonatkozóan tudjak számolni a napi-, és a vizsgált időszak kezdetétől számított göngyölt értékeket is, így az adott jellemzők számítása nem minden esetben pontosan a jogszabály szerinti. (A jogszabályi számítástól történő eltérést minden esetben külön jelzem!) A meghatározására vonatkozó Kormányrendeletek negyedéves és éves hozamrátákról szólnak, én mindenütt ezek /tetszőleges/ tárgyidőszakra vonatkozó kiterjesztését adom meg.) Az elsődleges cél az időbeli változások nyomonkövethetősége és az összehasonlíthatóság! A használt fogalmak és azok számítása: Napi idősúlyos, hozam-összeg A hozamrátát az alábbi napi módszer alapján kell számítani: R = (1 + r 1 )*(1 + r 2 )*...*(1 + r t )-1 (1. képlet) Ahol R: az értékelendő portfolió tárgyidőszaki napi idősúlyos göngyölt hozamrátája, (2. képlet) r t : a t. napi idősúlyozású hozam; P t : az értékelendő portfolió t. napi záró bruttó piaci értéke; CF t : t. napi pénzmozgás, azaz a be-, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke; H t : az értékelendő portfolió t. napi hozam-összege. Ahol a jelölések a fentiek szerintiek. (3. képlet) 5

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről A napi hozam-összegekből a göngyölt napi hozam-összegek értelemszerűen számítandóak, a mellékletekben szereplő grafikus ábrázolásokon mindenütt göngyölt hozamráták és göngyölt hozam-százalékok szerepelnek. A pontosítás végett a napi idősúlyos módszerrel számolt t. napi göngyölt hozam-összeg: (3.a. képlet) Tőkesúlyos, hozam-összeg A portfolió kiválasztott időintervallumra vonatkozó hozamrátája (4. képlet) Ahol r t : a t. napra vonatkozó göngyölt, ezáltal jelentése eltér a napi idősúlyos számításban szereplő r t től!; MV t-1 : a portfolió eszközeinek a kiválasztott időintervallum (a tárgyidőszak) első napján lévő nyitó bruttó piaci értéke (ez minden esetben megegyezik az előző nap záró piaci értékével); MV t : a portfolió eszközeinek a kiválasztott időintervallum utolsó napján lévő záró bruttó piaci értéke; n: a portfolióba/ból a tárgyidőszakban történt be-, illetve kifizetések száma; CF i : a tárgyidőszak alatti i-edik be-, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke pénzforgalmi szemléletben; N i : az i-edik be-, illetve kifizetés napjától a tárgyidőszak végéig hátralévő teljes napok száma; P: a tárgyidőszak napjainak száma. A számítás a 2006.01.01. előtt [illetve önkéntes ágon a szabályozási szint (1.- mrd ft) alatt ma is] hatályos jogszabály szerinti számítás tetszőleges időintervallumra történő kiterjesztése. (5. képlet) Ahol a jelölések a fentiek szerintiek. H t : az értékelendő portfolió tárgyidőszaki hozam-összege. Ez göngyölt hozamösszeg, ezáltal jelentése eltér a napi idősúlyos számításban szereplő H t től! 6

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Fontos: el kell készíteni mind r t mind H t.számítását a vizsgált időintervallum minden napjára, és a grafikus ábrázolásokon a göngyölt adatok szerepelnek! Referenciaindex jogszabály szerinti hozama 2006.01.01-et megelőzően a referenciaindex hozama számítására semmilyen jogszabályi előírás nem volt. Munkám során egymástól lényegileg eltérő számítási módokkal találkoztam, melyek alkalmasint szignifikánsan eltérő eredményt adtak. 2006.01.01-től jogszabály szabályozza a referenciaindex hozama számítását. Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az alábbi módszer alapján kell számítani: R = (1+r 1 )x(1+r 2 )x...x(1+r n )-1 (6. képlet) (7. képlet) Ahol: R: a referenciaindex éves, negyedéves hozama; r n : a referenciaindex havi hozama; BMk: a k. referenciaindex; I BMk(n) : a k. referenciaindex n. havi záró indexértéke; x, y, z...s: a BM1, BM2, BM3...BMk súlya a portfólióhoz kijelölt referenciaindexekhez, x+y+z+...+s = 100%. Problémáim a számítással: A referenciaindexnek jogszabály szerint csak havi, illetve értelemszerűen több havi értéke értelmezhető, kisebb időintervallumra ez triviális módon nem terjeszthető ki; Finom elemzésre a függvény szakaszos volta miatt érdemben nem használható; Nem illeszkedik a meghatározása szabályaihoz. Felsoroltak miatt az időben napokra vonatkozóan folytonosnak tekintett értékelések során a jogszabály szerinti hozama nem használható, az összehasonlításokat az alábbiakban meghatározott mutatókkal végeztem el. A benchmark a napi idősúlyos számításhoz igazított napi hozamszázaléka, hozam-összege Álláspontom szerint az 1. és a 7. képletekből triviális módon adódik az alábbi formula: (8. képlet) Ahol: Az előző pontban is szereplő jelölések megegyező tartalmúak; 7

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről r t : a (t-1)-ről a t-dik napra vonatkozó, a benchmark szerinti napi, ezáltal jól illeszthető a 2. sz. képlettel meghatározott napi hozamrátához; I BMk(t) : a k. referenciaindex t. napi indexértéke; I BMk(t-1) : a k. referenciaindex t-1. napi indexértéke. R = (1 + r 1 )*(1 + r 2 )*...*(1 + r t )-1 (8.a. képlet) Ahol R: az értékelendő portfolió tárgyidőszaki benchmark szerinti napi idősúlyos göngyölt hozamszázaléka, r t : a benchmark szerinti t. napi idősúlyozású hozamszázalék; A benchmark szerinti t. napi hozam-összeg: (9. képlet) (Az, hogy a tárgynapi forgalommal nem számolok azt jelenti, hogy a feltételezés szerint az /előjeles!/ vagyonforgalmat a kereskedési nap végére teszem. Eltérő feltételezésekkel is készíthetőek számítások, értelemszerűen a kapott eredmények is eltérőek lesznek!). A pontosítás végett a napi idősúlyos módszerrel számolt benchmark szerinti t. napi göngyölt hozam-összeg: (9.a. képlet) A benchmark a tőkesúlyos számításhoz igazított hozam-százaléka, hozam-összege Ismételten nem kellett újat kitalálnom: a hozamelvárás számítására 2006. évvel bezáróan érvényes előírás szerint: Ahol: (10. képlet) t 0 : a számítás alapjául szolgáló időszak kezdő időpontja (negyedév első napja vagy az alapítás időpontja); t: az időszak befejező időpontja (negyedév utolsó napja); t i : a nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csökkentve) napja; 8

t-t i : a ti időponttól az időszak végéig terjedő napok száma; t-t 0 : az értékelési időszak napjainak a száma; FT 0 : a fedezeti tartalék értéke a t0 időpontban; VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről M t : a MAX index értéke a t időpontban - amennyiben a t időpont olyan napra esik, amelyikre nincs a MAX indexnek megállapított értéke, úgy az utoljára megállapított értékével kell számolni; M t0 : a MAX index értéke a t0 időpontban - amennyiben a t0 időpont olyan napra esik, amelyikre nincs a MAX indexnek megállapított értéke, úgy az utoljára megállapított értékével kell számolni; M ti : a MAX index értéke a ti; időpontban; NB i : a ti időpontban a fedezeti tartalékba történő nem hozamjellegű nettó befizetések (B-K) nagysága a 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 4. számú melléklet szerint; Fentiek alapján már triviálisan adódik 10. képlet a benchmarkban szereplő összes index szerinti kiterjesztése: (11. képlet) Ahol: a hozamráták meghatározásánál is szereplő jelölések az ott megadott tartalommal megegyezőek, m: a referencia indexben szereplő indexek száma; BM j rendre a referencia indexben szereplő indexekhez tartozó százalékok (súlyok); IND j,t a j-dik (1,...,m) indexnek az időintervallum zárónapi értéke; IND j,t-1 a j-dik (1,...,m) indexnek az időintervallum nyitónapi értéke; IND j,i a j-dik (1,...,m) index az i-edik (1,...,n) be-, illetve kifizetés napján vett értéke. A 11. képlet minimális jelölésmódosítással egyszerűbben is megadható: Ahol CF 0 =MV t-1 ; (12. képlet) 9

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről N 0 =P; IND j,0 =IND j,t-1 ; Minden más jelölés a fentiekkel megegyező tartalmú. A 11. és 12. képletek csak látszólag bonyolultak, a megoldás általános, gyakorlati alkalmazása egyszerű. A benchmark szerinti t. napi hozam-összeg: (13. képlet) (Az, hogy a tárgynapi forgalommal nem számolok azt jelenti, hogy a feltételezés szerint az /előjeles!/ vagyonforgalmat a kereskedési nap végére teszem. Természetesen finomítható a módszer!) Fontos: el kell készíteni mind r t mind H t.számítását a vizsgált időintervallum minden napjára, és a grafikus ábrázolásokon a göngyölt adatok szerepelnek! [A 13. képlet göngyölt változata (összegzés 1-től t-ig) látszólag bonyolult, így azt itt nem szerepeltetem, de táblázatos megoldásban meghatározása egyszerű.) Fenti módszertani leírás csak látszólag bonyolult, a mellékletekben szereplő grafikonok értelmezéséhez viszont elengedhetetlenül fontos. Alább ismertetem, hogy a mellékletekben található grafikonok mely képletek segítségével készültek: A Pénztár mindkét pénztári ágban választható portfóliókat működtet és elszámolóegységes nyilvántartást vezet => a választható portfóliók hozamrátáit az elszámolóegységek árfolyamváltozásai alapján kell számolni (a vázlatos ismertetőt lásd a I. pont alatt). Valamennyi, a korábbiakban a vagyonkezelői teljesítmények mérésére kifejlesztett számítást igyekeztem kiterjeszteni az elszámolóegységes rendszerben működtetett választható portfóliókra. Minden, a benchmarkokkal történő összehasonlításhoz ki kell emelni, hogy a referenciaindex hozamrátái jellegükből eredően bruttó adatok, az árfolyamváltozások alapján számolt hozamráták pedig nettó értékek. Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói hozamrátája (1. képlet) és a benchmark szerinti (8.a. képlet) összehasonlítása (napi idősúlyos számítás); Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói hozamösszegének (3.a. képlet) és a benchmark szerinti hozamösszegének (9.a. képlet) az összehasonlítása (napi idősúlyos számítás); Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói napi idősúlyos hozamrátájának (1. képlet) és tőkesúlyos (4. képlet) hozamrátájának összehasonlítása; Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói napi idősúlyos hozamösszegének (3.a. képlet) és tőkesúlyos (5. képlet) hozamösszegének összehasonlítása; 10

11 VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói hozamrátája (4. képlet) és a benchmark szerinti (12. képlet) összehasonlítása (tőkesúlyos számítás); Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói hozamösszegének (5. képlet) és a benchmark szerinti hozamösszeg (13. képlet a megjegyzés szerinti összegzéssel) összehasonlítása (tőkesúlyos számítás); Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói napi idősúlyos (8. képlet) és tőkesúlyos(12. képlet) benchmarkja szerinti göngyölt hozamráták összehasonlítása; Pénztári áganként a fedezeti tartalék portfóliói napi idősúlyos (9.a. képlet) és tőkesúlyos (13. képlet a megjegyzés szerinti összegzéssel) benchmarkja szerinti göngyölt hozamösszegek összehasonlítása; A fentiekben ismertetteken túlmenően további igen lényeges változás, hogy míg 2005-ben a hozamrátákat meg kellett határozni a pénztár egészére és a fedezteti tartalékra is, addig 2006-tól csak a pénztár egészére, pontosabban összes befektetett eszközére. A változás tulajdonképpen a napi idősúlyos módszerre történő áttérés közvetlen következménye, ugyanis a hatályos jogszabályi előírások szerint a fedezeti tartalék piaci értéke egyértelműen csak a negyedéves fordulónapokon határozható meg. Így míg az aktuáriusi jelentésben a korábbiakban elsődlegesen a fedezeti tartalék hozamrátáit értékeltem, 2006-tól ezt a szerepet a pénztár összes befektetett eszköze hozamrátái veszik át. A Pénztár 2008.10.01-i dátummal mindkét pénztári ágban bevezette a választható portfóliós rendszert, egyaránt 3-3 portfólióval. A portfóliók megnevezései rendre: klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési. A két pénztári ág egyező szabályozása szerint [Öpg. 23. (1); Mpg. 19. (1)] A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfóliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a választható portfóliókra kell külön-külön kiszámítani. Így a Pénztárban 2008.I-III. negyedévben a pénztár egészére (összes befektetett eszközére) kellett hozamrátát számolni, míg a IV. negyedévben a választható portfóliókra külön-külön. Éves rátát értelemszerűen portfóliónként kell meghatározni, mégpedig olyatén módon, hogy az egyes portfóliók I-III. negyedévben a Pénztár egésze eredményét érték el, a IV. negyedévben pedig a saját befektetési eredményüket. 2009. évben értelemszerűen már csak a választható portfóliókra kell számolni, külön-külön. Így a Pénztár 2009. évben az alábbi eredményeket érte el: klasszikus portfólió kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió önkéntes pénztár 13,63% 17,61% 23,36% Magánpénztár 12,92% 21,25% 26,76% Teljességgel nyilvánvaló, hogy a kiemelkedően magas 2009. évi hozamokat nem szabad kizárólag önállóan értékelni, szükséges a 2008. évivel történő kettő éves hozamráták vizsgálata is. Alábbi táblázat a kettő éves átlagos hozamrátákat tartalmazza: klasszikus portfólió kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió önkéntes pénztár 7,66% 4,78% 6,03% Magánpénztár 4,69% 5,96% 8,39% (A részletek a későbbiekben pénztári áganként külön fejezetben találhatóak.) A közgyűlések illetve különböző sajtó-megnyilvánulások tapasztalataiból tudjuk, hogy a tagság a hozamokat, hozamrátákat elsősorban az inflációhoz, másodsorban más pénztárak hozamaihoz, harmadsorban egyéb befektetési lehetőségekhez, főként a banki betéti

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről kamatokhoz viszonyítja. 2005. évtől új elem, hogy a pénztárnak a tárgyévre vonatkozó bruttó, nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, illetve az elmúlt 5 naptári év Kormányrendeletben foglaltak szerint számított átlagos hozamrátáját a tárgyévet követő év február 28-ig a Felügyeletnek be kell jelentenie és azt a PSZÁF március 15-ig a honlapján közzéteszi [Öpg. 24. (2), Mpg. 20. (2)]. Ez értelemszerűen további összehasonlítási lehetőséget jelent. I.1. A hozamráták inflációval történő összehasonlítása A fogyasztóiár-index a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri. A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a pénzromlás mértékét. A havi infláció = [(egy meghatározott termékkosár /kb. 3.000 áru, ill. szolgáltatás/ árai) / (a termékkosár megelőző év megegyező időszakában vett árai)-1]. Az éves infláció a naptári év havi inflációi számtani közepe (az összegük osztva 12-vel). Tehát az infláció egy visszatekintő mutató, az éves infláció pedig egy számtani átlag. Egy befektetés (akár értékpapír, akár ingatlan vagy egyéb befektetés esetén) a jövőre vonatkozó feltételezésen alapul, tehát előre tekintő. Az infláció számítását az I. pontban részletezett napi idősúlyos módszerrel összevetve jól látható, hogy egyrészt az előretekintő illetve a visszatekintő jelleg, másrészt az idősúlyozással illetve a számtani középpel történő számítási mód miatt az egy éves pénztári és az éves infláció közvetlen összehasonlítása szakmai szempontból nem helyes. A pénztártagság egyértelmű igénye alapján szakmai véleményem fenntartása mellett is össze kell hasonlítani az elért eredményeket az inflációval. Az MNB és a KSH számítása szerinti 2009. évi infláció megegyezően 4,2%. [Ez az éves átlagos infláció, szokásos használni az u.n. december/december inflációt (ez 2009. évben 5,6%), de miután a köztudatba az éves átlagos infláció fogalma épült be, így én is ezt használom.] A Pénztár 2009. évi hozamrátái az inflációhoz viszonyítva kiemelkedően magasak, igazából nem vethetőek össze. Többet mond a kettő éves átlagos eredményeknek a kettő éves átlagos inflációval történő összevetése! A kettő éves átlagos infláció 5,15 % (a december/december infláció kettő éves átlagos értéke 4,54 %). Így a kettő éves átlagos hozamok az alábbi reálhozamokat eredményezik: klasszikus portfólió kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió önkéntes pénztár 2,51% -0,37% 0,88% Magánpénztár -0,46% 0,81% 3,24% I.2. A hozamráták más pénztárak hozamrátáival történő összehasonlítása A korábbiakban rendszeresen összehasonlítottam Pénztár hozamrátáit a Felügyelet honlapján elérhető adatok alapján a többi nyugdíjpénztár hozamrátáival. A tavalyi elemzés szerint a többéves adatok alapján a Pénztár a befektetések eredményessége alapján a legjobbak között volt. Miként I. pontban jeleztem március 15 től a Felügyelet honlapján mind az önkéntes, mind a magánágra vonatkozóan összefoglaló hozamadatok találhatóak. A VIT Nyugdíjpénztár által közölt adatok: 12

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről önkéntes ág magánág 8 10 8 10 2009 éves éves 2009 éves éves Klasszikus portfólió évi átlagos átlagos évi átlagos átlagos Nettó 13,63% 8,39% 12,92% 7,97% Referenciahozam 13,57% 8,19% 13,57% 6,38% Vagyonnövekedési mutató 7,93% 6,71% Vagyon piaci értéke (2008.12.31; ezer Ft) 2 192 391 325 758 Kiegyensúlyozott portfólió évi átlagos átlagos évi átlagos átlagos Nettó 17,61% 8,10% 21,25% 8,10% Referenciahozam 18,90% 7,98% 18,90% 6,18% Vagyonnövekedési mutató 7,68% 7,52% Vagyon piaci értéke (2008.12.31; ezer Ft) 49 147 754 5 066 236 Növekedési portfólió évi átlagos átlagos évi átlagos átlagos Nettó 23,36% 8,23% 26,76% 8,35% Referenciahozam 25,20% 8,21% 25,20% 6,40% Vagyonnövekedési mutató 7,89% 7,80% Vagyon piaci értéke (2008.12.31; ezer Ft) 1 757 696 12 120 135 Kiegészítésként: az éves inflációkból az átlaghozammal azonos módon számolt 8 éves átlagos infláció 5,32 %, a 10 éves átlagos infláció 6,14 %. A hivatkozott rendeleti helyek alapján a Felügyelet honlapján közzétett táblázatok a mellékletekben találhatóak. 2007. évre vonatkozóan a PSZÁF honlapján közzétett adatok alapján sorrendeket állítottam fel (bruttó-, nettó-, referencia- és 5 éves átlagos hozamra, valamint a bruttó és a nettó különbségére vonatkozóan. Miután főként az önkéntes ágon az egyes pénztárak nagysága között akár több százszoros különbség is van, így nyilvánvaló, hogy az adatokat súlyozni kell. A 2007-es adatokat 2006.12.31-i és 2007.12.31-i záróvagyonnal és zárólétszámmal súlyoztam, így 4 különböző súlyozott átlaghoz hasonlíthattam a Pénztár eredményeit. A hivatkozott számadatokat a a PSZÁF honlapján található Segítünk a választásban táblázatokból vettem. A 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatás során a Segítünk a választásban táblázatokból számolható 5 éves átlaghozam a magánágon minden pénztárra, az önkéntes ágon a pénztárak döntő többségére vonatkozóan megegyezett a pénztárak által közölt átlaghozamokkal => a különböző adatszolgáltatások során adott adatok konzisztensek, összetett számítások elvégzésére alkalmasak voltak. A 2008-as adatok sajnos nem voltak teljesen megbízhatóak. Ez nyilvánvalóan több okra vezethető vissza: Jelentősen megváltoztak a Felügyelet által március 15-i határidővel közzétett adatok; Az átlagos hozamrátát 5 helyett 10 évre kellett számítani (találtam olyan pénztárat, mely kettő éves működés mellett szolgáltatott 10 éves átlagos hozamrátát, illetve 7 13

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről éves átlagos referenciahozamot...) A közzéteendő átlagos hozamráták 5 évről 10 évre növelése mögött nyilvánvalóan katasztrofális 2008-as befektetési eredmények voltak => a tíz éves átlagokat kevésbé rontották a csúnya mínuszok ; Nem volt szerencsés, hogy az átlagos hozamrátát 10 évre, az átlagos referenciahozamot pedig 7 évre kell meghatározni; Több pénztár bevezette a választható portfóliós rendszert, volt amely év közben. Ilyen szinten szélsőséges évet követően a jogszabályi előírások szerint számolt portfóliónkénti 10 éves átlagos hozamráták és vagyonnövekedési mutatók nehezen értelmezhető, illetve egymással nehezen összemérhető, alkalmasint jelentősen különböző értékeket adtak; A választható portfóliót működtető pénztárak portfóliónkénti adatokat szolgáltattak (csak fedezeti tartalék!), míg a többieknek a pénztár egészére (összes befektetett eszközére) vonatkozó hozamrátákat kellett meghatározniuk. A jogalkotó 2008-ban kísérletet tett a választható portfóliós rendszert működtető pénztárak esetén is a pénztár egészére vonatkozó meghatározása szabályozására [Öpg. 23. (1); Mpg. 19. (1)]. A szabályozás (portfóliónkénti megoszlástól való erős függőség, számtani közép, működési és likviditási tartalék figyelmen kívül hagyása) erős tiltakozást váltott ki => 2009.01.01-től...Választható portfóliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a választható portfóliókra kell külön-külön kiszámítani.... Az véleményes volt, hogy 2008-ra vonatkozóan a választható portfóliós rendszert működtető pénztáraknak kell-e a pénztár egészére vonatkozó hozamrátát számolni, végül hosszas egyeztetést követően nem kérte a Felügyelet. Voltak egészen nyilvánvalóan téves adatszolgáltatások, ezeket a Felügyelet vagy nem módosítatta, vagy a saját adatszolgáltatásában nem követte le a változtatásokat; A legmegbízhatatlanabb adat a vagyonnövekedési mutató. Ez egy új fogalom, az egy főre jutó, jogszabályban meghatározott algoritmus szerinti vagyonnal történő súlyozással számított átlagos. A pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát hivatott jellemezni. [A mutatót meghatározó, az önkéntes és magánágra egyező szabályozás (281/2001. Kr. és 282/2001. Kr. 4/A. számú mellékletekben található.] A megbízhatatlanságnak részben oka lehet az is, mind a széles körben használt Comlex jogárban, mind pedig a PM honlapján feltételezhetően egymással összefüggően nagyon sokáig hibásan szerepelt a mutatót meghatározó képlet: a gyökjel alatt volt a -1. Jómagam matematikusként a vagyonnövekedési mutató számítására vonatkozóan végeztem érzékenységvizsgálatot. A különböző alapadatok hozamráták, létszám- és vagyonadatok szélsőséges változásai nyilvánvalóan egymással nehezen összemérhető vagyonnövekedési mutatókat eredményeznek. Az érzékenységvizsgálat jelentésemben történő ismertetését nem tartom kívánatosnak; Jogszabályi előírás szerint a Felügyeletnek történő 02.28-i határidejű adatszolgáltatás...amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra [a 10 év/aktuárius/] a (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát (vagyonnövekedési mutatóját) kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Nyilvánvalóan jó néhány ilyen pénztár van, a Felügyelet adatszolgáltatásában viszont erre vonatkozóan semmilyen adat vagy információ nincs... 14

15 VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Az eredményeket természetesen 2008-ra is súlyoztam, használható súlyozáshoz csak a 2008.12.31-i záróvagyon az elérhető adat. (Némiképp ez is torz, ugyanis fentiekben leírtak szerint a választható portfólióknál ez az adat fedezeti tartalék, a többi pénztárnál záróvagyon.) Aggályaim ellenére természetesen készítettem összesítő táblázatot, és ezen táblázatot a fenti nyolc szempont szerint sorba is rendeztem és értékeltem. Természetesen a 2009-re vonatkozó felügyeleti közzététel adatait is értékeltem, igyekeztem még részletesebb kimutatásokat készíteni. Jelentősen javult az adatok megbízhatósága és használhatósága, főként a magánpénztárak tekintetében. Az önmagában is javította a megbízhatóságot, hogy a pénztáraknak már a második évben kellett elvégezniük ugyanazon számításokat; Továbbra sem szerencsés, hogy az átlagos hozamrátát 10 évre, az átlagos referenciahozamot pedig 8 évre kell meghatározni. A jobb összehasonlíthatóság érdekében a Felügyelet honlapján elérhető adatokból minden pénztárra illetve választható portfólióra kiszámoltam a 8 éves átlagos hozamokat, ezek már összevethetőek a 8 éves átlagos referenciahozamokkal; A magánág összehasonlíthatóságának nagyon jót tett, hogy kötelezően minden pénztár működtet választható portfóliós rendszert, és kötelezően ugyanazon megnevezésekkel. Az önkéntes ágban továbbra is problémát jelent, hogy a választható portfóliót működtető pénztárak portfóliónkénti adatokat szolgáltattak (csak fedezeti tartalék!), míg a többieknek a pénztár egészére (összes befektetett eszközére) vonatkozó hozamrátákat kellett meghatározniuk. Az szerencsés módon eldőlt, hogy a választható portfóliós rendszert működtető pénztáraknak a pénztár egészére vonatkozóan nem kell hozamrátát számolniuk, bár a felügyeleti adatszolgáltatásokban az erre vonatkozó adatmezők megmaradtak. (Ezen adatoknak egyszerűen nincs valós információtartalma, a portfóliók közti eloszlás jelentős mértékben a tagok szubjektív döntésétől függ.) Bár csökkenő számban és mértékben, de 2009-re vonatkozóan is voltak egészen nyilvánvalóan téves adatszolgáltatások, ezeket a Felügyelet vagy nem módosítatta, vagy a saját adatszolgáltatásában nem követte le a változtatásokat; Továbbra is a legmegbízhatatlanabb adat a vagyonnövekedési mutató. A Felügyelet megpróbálkozott valamely ellenőrzéssel, mérsékelt sikerrel. A vagyonnövekedési mutató számítására vonatkozóan ismét végeztem érzékenységvizsgálatokat; A 10, a 8 éves átlagok valamint a vagyonnövekedési mutatók értékelése tekintetében továbbra is gondot jelent, hogy a pénztárak rövidebb időtartamú működés mellett is le kell adniuk a Felügyeletnek ezen adataikat (a magánágon pl. 1-1 pénztár egy illetve kettő évi működést követően). A pénztáraknak az adatszolgáltatás során fel kell tüntetniük, hogy mely időszak adataiból számoltak. A Felügyelet adatszolgáltatásában viszont erre vonatkozóan semmilyen adat vagy információ nincs. Az eredményeket természetesen 2009-re is súlyoztam, használható súlyozáshoz továbbra is csak záróvagyon (esetünkben a 2009.12.31-i) az elérhető adat. (Az önkéntes ágazatban ez némiképp továbbra is torz, ugyanis fentiekben leírtak szerint a

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről választható portfólióknál ez az adat fedezeti tartalék, a többi pénztárnál záróvagyon.) A magánágon 19 pénztár adatszolgáltatását tette közzé a Felügyelet 2010.03.15-i határidővel. A közzétételben portfóliónként 6 jellemző szerepel, rendre a nettó ; a referencia ; az átlagos 10 éves ; az átlagos 8 éves referencia ; a vagyon 2009.12.31-i záróértéke; és a vagyonnövekedési mutató. Én ezeket további 4 jellemzővel egészítettem ki, mégpedig az éves nettó és a referencia különbségével; az átlagos 8 éves hozamrátával; a 8 éves átlagos és átlagos referenciahozam különbségével; valamint a 2 éves átlagos hozamrátával (2008-2009). A portfóliónkénti táblázatok név szerinti rendezésben: MAGÁN- NYUGDÍJ- PÉNZ- TÁRAK Nettó (2009) Referencia (2009) Nettó - referenia (2009) NÖVEKEDÉSI PORTFÓLIÓ Átlagos 10 éves (2000-2009) Átlagos éves referencia (2002-2009) Átlagos 8 éves (2002-2009) 8 éves átlagos - refhozam (2002-2009) Átlagos 2 éves (2008-2009) Vagyon záró piaci értéke (2009.12.31.) (ezer Ft) Vagyon növekedési mutató (2000-2009) AEGON 22,97 25,19-2,22 6,93 6,61 6,63 0,02 0,92 388 775 738 6,02 ALLIANZ 21,41 22,04-0,63 7,21 7,66 6,83-0,83 1,86 219 761 795 4,38 Aranykor 23,64 25,74-2,10 6,13 6,71 5,78-0,93-0,07 57 695 255 5,25 AXA 9,15 7,88 1,27 5,36 3,11 5,17 2,06-3,37 128 291 391 4,49 Budapest 19,22 25,36-6,14 5,72 7,71 5,99-1,72 0,36 37 426 854 5,36 Dimenzió 28,26 30,26-2,00 7,17 7,16 6,85-0,31-1,29 19 927 555 6,34 Életút 23,65 26,95-3,30 8,06 6,81 7,92 1,11 1,68 2 290 596 7,41 Erste 20,19 18,38 1,81 6,02 6,01 5,11-0,90-2,91 31 209 205 4,70 Évgyűrűk 12,82 14,70-1,88 4,00 4,76 3,98-0,78-9,97 56 408 983 2,47 Generali 26,72 26,80-0,08 10 249 736 Honvéd 26,04 29,15-3,11 7,05 6,99 6,60-0,39-1,56 36 955 256 6,50 ING 31,98 28,88 3,10 6,35 7,71 6,83-0,88 0,88 353 858 272 6,34 MKB 11,20 24,89-13,69 7,18 7,85 6,67-1,18 0,42 37 891 611 5,72 OTP 33,51 32,12 1,39 5,48 6,36 5,43-0,93-5,39 496 635 564 5,10 Postás 23,88 24,91-1,03 7,73 6,70 7,40 0,70 4,88 15 092 121 7,10 PREMIUM 12,39 19,85-7,46-6,45 26 059 879 Quaestor 34,18 30,18 4,00 8,84 8,24 7,99-0,25 9,02 2 794 570 6,34 Vasutas 19,02 18,91 0,11 7,96 8,37 8,16-0,21 4,68 7 273 001 7,45 VIT 26,76 25,20 1,56 8,35 6,40 7,75 1,35 4,11 12 120 135 7,80 1 940 717 517 Átlag 22,4732 24,0732-1,6000 6,7965 6,7741 6,5341-0,2400-0,1228 102 143 027 5,8100 Súlyozott átlag 25,6213 25,7825-0,1612 6,2542 6,6411 6,1620-0,4791-1,4306 5,4183 KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFÓLIÓ 16

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről MAGÁN- NYUGDÍJ- PÉNZ- TÁRAK Nettó (2009) Referencia (2009) Nettó - referenia (2009) Átlagos 10 éves (2000-2009) Átlagos éves referencia (2002-2009) Átlagos 8 éves (2002-2009) 8 éves átlagos - refhozam (2002-2009) Átlagos 2 éves (2008-2009) Vagyon záró piaci értéke (2009.12.31.) (ezer Ft) Vagyon növekedési mutató (2000-2009) AEGON 17,34 18,88-1,54 6,43 5,92 6,01 0,09-1,42 89 568 469 6,50 ALLIANZ 15,45 17,87-2,42 6,67 7,19 6,16-1,03-0,68 61 922 488 3,72 Aranykor 17,88 19,93-2,05 6,55 7,18 6,30-0,88 1,90 14 085 303 6,15 AXA 5,66 17,19-11,53 6,08 7,48 6,06-1,42-0,04 46 129 827 4,74 Budapest 15,06 18,96-3,90 5,35 7,00 5,52-1,48-1,40 7 543 871 4,62 Dimenzió 22,69 21,78 0,91 8,03 7,82 7,92 0,10 2,73 5 756 394 7,17 Életút 19,39 20,68-1,29 8,68 8,06 8,54 0,48 4,08 999 628 7,70 Erste 14,89 14,28 0,61 6,92 7,50 6,22-1,28 1,28 8 242 009 5,08 Évgyűrűk 8,16 8,83-0,67 5,96 6,78 6,44-0,34-1,16 16 236 798 4,33 Generali 20,42 19,26 1,16 5 022 695 Honvéd 20,14 21,17-1,03 8,02 8,25 7,81-0,44 3,01 9 216 652 7,69 ING 22,48 21,43 1,05 6,31 7,75 6,79-0,96 0,72 101 479 250 5,04 MKB 13,56 19,15-5,59 7,41 7,21 6,95-0,26 1,48 12 883 699 6,56 OTP 21,72 22,97-1,25 6,78 8,10 7,06-1,04 0,63 86 465 500 5,33 Postás 15,99 18,22-2,23 7,02 5,96 6,52 0,56 1,48 7 325 014 6,99 PREMIUM 5,08 16,97-11,89-9,55 4 620 624 Quaestor 14,91 14,12 0,79 7,17 6,47 5,92-0,55 0,89 124 207 7,17 Vasutas 16,13 16,93-0,80 7,70 8,14 7,82-0,32 3,40 3 847 948 7,63 VIT 21,25 18,90 2,35 8,10 6,18 0,00-6,18 2,94 5 066 236 7,52 486 536 612 Átlag 16,2211 18,2905-2,0695 7,0106 7,2347 6,3563-0,8784 0,5714 25 607 190 6,1141 Súlyozott átlag 17,4210 19,5162-2,0953 6,5626 7,2601 6,4578-0,8023 0,0545 5,3704 MAGÁN- NYUGDÍJ- PÉNZ- TÁRAK Nettó (2009) Referencia (2009) Nettó - referenia (2009) KLASSZIKUS PORTFÓLIÓ Átlagos 10 éves (2000-2009) Átlagos éves referencia (2002-2009) Átlagos 8 éves (2002-2009) 8 éves átlagos - refhozam (2002-2009) Átlagos 2 éves (2008-2009) Vagyon záró piaci értéke (2009.12.31.) (ezer Ft) Vagyon növekedési mutató (2000-2009) AEGON 11,65 12,62-0,97 5,91 5,21 5,35 0,14-3,84 6 876 587 4,68 ALLIANZ 10,75 13,12-2,37 6,23 6,64 5,61-1,03-2,72 5 164 019 3,47 Aranykor 13,09 15,39-2,30 7,12 8,04 7,02-1,02 4,69 1 613 396 6,76 AXA 9,64 11,51-1,87 7,72 8,22 8,12-0,10 7,94 6 515 730 8,40 Budapest 10,23 4,27 5,96 4,90 5,25 4,96-0,29-3,49 782 707 3,72 Dimenzió 18,00 17,08 0,92 9,07 8,61 9,22 0,61 7,78 325 981 8,69 Életút 10,46 12,43-1,97 9,29 9,71 9,12-0,59 6,30 225 009 8,72 Erste 10,00 12,27-2,27 8,15 9,59 7,76-1,83 7,28 1 377 014 7,62 17

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Évgyűrűk 8,36 9,24-0,88 7,59 9,03 8,49-0,54 6,69 4 537 649 7,95 Generali 9,58 10,79-1,21 1 152 369 Honvéd 14,90 14,91-0,01 8,78 9,06 8,76-0,30 6,68 727 672 8,60 ING 16,46 16,09 0,37 6,34 7,79 6,82-0,97 0,84 6 696 727 5,07 MKB 10,96 14,02-3,06 7,16 6,63 6,64 0,01 0,31 1 978 334 5,71 OTP 10,11 11,69-1,58 7,27 8,66 7,67-0,99 2,92 6 006 302 6,56 Postás 12,15 13,91-1,76 6,66 5,47 6,08 0,61-0,21 1 021 021 5,89 PREMIUM 8,84 11,29-2,45-7,94 420 818 Quaestor 11,85 14,12-2,27 6,88 6,47 5,56-0,91-0,46 40 812 8,69 Vasutas 15,66 14,59 1,07 7,65 7,87 7,77-0,10 3,19 389 094 7,39 VIT 12,92 13,57-0,65 7,97 6,38 7,29 0,91 2,32 325 758 6,71 18 46 176 999 Átlag 11,8742 12,7847-0,9105 7,3347 7,5665 7,1901-0,3763 2,1252 2 430 368 6,7429 Súlyozott átlag 11,4541 12,6362-1,1821 6,9159 7,5063 6,9777-0,5286 1,9616 6,1060 A portfóliónkénti tíz adatsort rendeztem, rövid megjegyzéseim: Nettó (2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 6., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 4., a növekedési portfóliók között a 5., az átlagot mindenütt meghaladja. Az eredmények abszolút értékben kiválóak. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlag a klasszikus portfólió tekintetében kis mértékben elmarad a számtani középtől, a kiegyensúlyozott portfólióban kis- a növekedési portfólióban nagyobb mértékben meghaladja azt. Referencia (2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 9., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 10., a növekedési portfóliók között a úgyszintén a 10., az átlagot mindenütt meghaladja. Ezek az értékek az összehasonlításban közepesek, de ez semmiképp nem jelent negatív minősítést. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlag a klasszikus portfólió tekintetében kis mértékben elmarad a számtani középtől, a kiegyensúlyozott és a növekedési portfólióban kis mértékben meghaladja azt. Nettó referencia (2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 6., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 1., a növekedési portfóliók között a 4., az átlagot természetesen mindenütt meghaladja. A helyezések kiválóak, főként az első helyre lehet büszke a Pénztár. Az átlagok negatívak, ez egyrészről óvatosságot jelent. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlagos elmaradás a klasszikus- és a kiegyensúlyozott portfólióban nagyobb-, a növekedési portfólióban kisebb az átlagosnál. 10 éves átlagos (2000-2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 6., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 2., a növekedési portfóliók között a 2., az átlagot mindenütt meghaladja. Az eredmények kitűnőek.

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlag a klasszikus portfólió tekintetében kis mértékben elmarad a számtani középtől, a kiegyensúlyozott portfólióban kis- a növekedési portfólióban nagyobb mértékben meghaladja azt. Öröm, hogy valamennyi pénztári átlag meghaladja a 10 éves átlagos inflációt (6,14%)! 8 éves átlagos referenciahozam (2002-2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 14., a kiegyensúlyozott portfóliók között az 15., a növekedési portfóliók között a 13., az átlagot mindenütt meghaladja. Az eredmények számomra azt jelentik, hogy a Pénztár a benchmarkok vonatkozásában az átlagosnál kisebb kockázatot vállal. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlag kis mértékben mindhárom portfólió tekintetében elmarad a számtani középtől. 8 éves átlagos (2002-2009) (az adatot a 8 éves referenciahozammal való összehasonlíthatóság érdekében számoltam) A VIT a klasszikus portfóliók között a 9., a kiegyensúlyozott portfóliók között az 5., a növekedési portfóliók között a 4., az átlagot mindenütt meghaladja. Az eredmények nagyon jók. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlag a klasszikus és a növekedési portfólió tekintetében kis mértékben elmarad a számtani középtől, a kiegyensúlyozott portfólióban kis mértékben meghaladja azt. Öröm, hogy valamennyi pénztári átlag meghaladja a 8 éves átlagos inflációt (5,32%)! Az is örömteli, hogy a különbség nagyobb, mint a 10 éves átlagok tekintetében. (A kieső 2000-2001-es évek szolídak voltak befektetési eredmények terén.) 8 éves átlagos hozam mínusz 8 éves átlagos referenciahozam (2002-2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 1., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 1., a növekedési portfóliók között a 2., nyilvánvalóan mindhárom portfólióban messze átlag feletti. Az eredmények az összehasonlításokban egészen kiválóak! Az átlagok vonatkozásában valamennyi adat negatív, ez óvatosságot jelent. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlagos elmaradás a klasszikus portfólióban kisebb-, a kiegyensúlyozott és a növekedési portfólióban nagyobb az átlagosnál. 2 éves átlagos (2008-2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 10., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 4., a növekedési portfóliók között a 4., a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfólióban az átlagot meghaladja, viszont a növekedési portfólióban viszont elmarad tőle. A két kockázatosabb portfólió eredménye nagyon jó, a klasszikusé pedig véleményem szerint relatíve azért gyengébb, mert 2008-ban 10.01-i dátummal vezette be a Pénztár a választhatós portfóliós rendszert => ebben az évben három negyedéven keresztül egy klasszikus portfóliótól elvárhatónál gyengébb eredményt ért el, Semmiképp nem hiba, belső sajátosság! A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlag mindhárom portfólióban elmarad a számtani átlagtól olyatén módon, hogy a klasszikus- és a kiegyensúlyozott portfólióban az átlagos különbséges pozitívok, míg a növekedési portfólióban negatívok. 19

VIT Nyugdíjpénztár Aktuáriusi jelentés a 2009. évi pénzügyi évről Vagyon záró piaci értéke (2009.12.31.) A VIT a klasszikus portfóliók között a 13., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 14., a növekedési portfóliók között a 15., az átlagtól mindenütt elmarad. Nem mi vagyunk a legnagyobbak 10 éves vagyonnövekedési mutató (2000-2009) A VIT a klasszikus portfóliók között a 10., a kiegyensúlyozott portfóliók között a 4., a növekedési portfóliók között az 1., a klasszikus kevéssel átlag alatti, a másik kettő portfólió természetesen meghaladja az átlagot. Büszke lehet a Pénztár a növekedési első helyezésére, a kiegyensúlyozott helyezése is nagyon jó, a klasszikus az előbb taglalt okok miatt közepes.. A 2009.12.31-i vagyonnal súlyozott átlagok mindhárom portfólió tekintetében elmaradnak a számtani középtől. Az önkéntes ágban a választható portfóliókat külön kezelve! 92 adatsort tette közzé a Felügyelet 2010.03.15-i határidővel. A közzétételben portfóliónként a magánággal megegyezően itt is 6 jellemző szerepel, rendre a nettó ; a referencia ; az átlagos 10 éves ; az átlagos 8 éves referencia ; a vagyon 2009.12.31-i záróértéke; és a vagyonnövekedési mutató. Én ezeket további 4 jellemzővel egészítettem ki, mégpedig az éves nettó és a referencia különbségével; az átlagos 8 éves hozamrátával; a 8 éves átlagos és átlagos referenciahozam különbségével; valamint a 2 éves átlagos hozamrátával (2008-2009). A portfóliónkénti táblázatok név szerinti rendezésben: ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK 3M Nettó 2009 Referencia 2009 Nettó - referencia 2009 Átlagos 10-éves 2000-2009 Átlagos éves referencia 20022009 Átlagos 8 éves 2002-2009 8 éves átlagos - refhozam 2002-2009 Átlagos 2 éves 2008-2009 12,54 23,36-10,82 6,51 4,75 5,54 0,79 0,27 Vagyon záró piaci értéke 2009.12.31. ezer Ft 143 452 Vagyon növekedési mutató 2000-2009 5,51 AEGON "A" p. 9,87 12,61-2,74 5,87 6,82 7,30 0,48 5,09 9 942 809 5,97 AEGON "B" p. 15,03 18,73-3,7 5,49 6,5 6,10-0,40 0,50 71 622 531 5,34 AEGON "D" p. 26,79 27,77-0,98 8,01 8,28 5,52-2,76-1,70 6 305 844 8,45 101 810 Allianz 15,2 17,99-2,79 7,47 8,27 7,18-1,09 2,62 497 7,07 Aranykor Klasszikus p. 11,75 12,79-1,04 7,04 7,54 7,01-0,53 4,53 1 478 051 6,78 Aranykor Kiegyensúlyozott p. 17,06 19,14-2,08 6,93 7,72 6,87-0,85 4,00 25 380 139 6,75 Aranykor Növekedési p. 22 29,13-7,13 6,5 7,38 6,33-1,05 1,91 625 353 6,01 Aranykorona 4,03 1,9 2,13 6,47 5,66 5,94 0,28-0,99 9 062 560 6,44 Artisjus 38,64 30,67 7,97 8,6 9,28 9,89 0,61-0,12 1 140 887 8,36 AXA Nyugodt Jövő p. 5,07 10,01-4,94 5,17 7,57 5,52-2,05 0,67 19 900 804 5,48 AXA Fiatalos Lendület 7,8 18,93-11,13 3,77 5,74 3,29-2,45-7,57 3 486 253 3,13 AXA Arany Középút p. 14,69 15,61-0,92 5,88 7,82 6,43-1,39 4,19 7 789 017 6,09 Bizalom Hagyományos p. 24,93 22,35 2,58 8,66 7,6 8,80 1,20 7,45 4 961 177 7,29 Bizalom Kiegyensúlyozott p. 26,18 25,73 0,45 8,77 7,96 8,93 0,97 7,98 481 623 7,82 Bizalom Növekedési p. 31,08 29,68 1,4 9,18 8,38 9,45 1,07 10,06 89 970 8,01 Bongrain 16,23 16,6-0,37 8,08 7,23 7,68 0,45 5,06 447 841 7,41 20