Doktori értekezés tézisei. Szarka Eszter. Témavezető: Prof. Sármay Gabriella, egyetemi tanár



Hasonló dokumentumok
Fehérje alapú módszerek a Rheumatoid arthritis kimutatására

Fenti előzmények alapján kutatásunk során alapvetően három témakört vizsgáltunk:

Sármay Gabriella, Ph.D., D.Sc. egyetemi tanár

Doktori értekezés tézisei

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Doktori értekezés tézisei. A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében

1. EGFP transzfektált HEK sejtek sortolása NFAT jelátviteli vizsgálatokhoz.

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Szarka Eszter. Témavezető: Prof. Sármay Gabriella, egyetemi tanár

Korunk betegsége: a Rheumatoid Arthritis

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunkomplexek által elindított gyulladási folyamatok követésére alkalmas mikrofluidikai rendszer fejlesztése

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Antigén, Antigén prezentáció

Doktori. Semmelweis Egyetem

szerzett tapasztalataink

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Válasz Dr. Kacskovics Imre Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Isaák Andrea

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Bírálat Dr. Nagy György Patogenetikai tényezők vizsgálata rheumatoid arthritisben és szisztémás lupus erythematosusban c. MTA doktori értekezéséről

Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Az immunológia alapjai

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Doktori értekezés tézisei

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

4. A humorális immunválasz október 12.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe.

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Jelátviteli útvonalak kapcsolata és azok gátlása egészséges és RA-s B sejtekben

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Allergia immunológiája 2012.

A Proteoglycanok Szerepe a Spondylitis Ankylopoeticaban TEMATIKUS OTKA PÁLYÁZAT Szakmai zárójelentés

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Célkitűzések. Célkitűzéseink tehát a következőek voltak: 1. Az ODN-antigén komplexek APC-k és T-sejtek általi felvételének vizsgálata.

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup.

MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport. Közlemények ISSN kiadványban (cikk, *folyóiratban megjelent előadás)

Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában

2006. ZÁRÓJELENTÉS. Amint azt részjelentéseinkben korábban ismertettük, több m3 muscarinszerű

Biomarkerek (autoreaktív antitestek, T sejtek és extracelluláris vezikulák) vizsgálata rheumatoid arthritisben. Misják Petra

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

BESZÁMOLÓ AZ OTKA T SZ. PÁLYÁZAT EREDMÉNYEIRŐL

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében

T helper és T citotoxikus limfociták szerepének vizsgálata allergológiai és autoimmun bőrgyógyászati kórképekben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

Doktori értekezés tézisei. Az FcRn transzgén állatok humorális immunválaszát befolyásoló T sejtek és antigén bemutató sejtek funkcionális vizsgálata

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

KLINIKAI IMMUNOLÓGIAI INTERDISZCIPLINÁRIS FÓRUM

Fürjes Péter MTA Természettudományi Kutatóközpont MEMS Lab és Papp Krisztián MTA-ELTE Immunológia Kutatócsoport

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

Az immunológia alapjai

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék

Autoantitestek kimutatásának laboratóriumi problémái

Tolerancia és autoimmunitás

Immunszerológia I. Agglutináció, Precipitáció. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE-KK

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Transzgénikus technológiák az orvostudományban A kövér egerektől a reumás betegségek gyógyításáig

Az IgG homeosztázisban résztvevő szarvasmarha FcRn génregulációs és funkcionális elemzése transzgenikus egérmodelleken

Rheumatoid kórképek autoimmun patomechanizmusának vizsgálata

AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM DIAGNOSZTIKAI LEHETİSÉGEI.

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis

Extracelluláris vezikulák szerepe autoimmun betegségekben. Pállinger Éva

A CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

Immunpatológia 3. Az autoimmunitás kialakulásának mechanizmusai

Patogenetikai tényezők (dohányzás, citrullináció és mikrovezikulák) vizsgálata autoimmun reumatológiai kórképekben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A preventív vakcináció lényege :

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Patogenetikai tényezők vizsgálata rheumatoid arthritisben és szisztémás lupus erythematosusban. Dr.

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban

Immunológia alapjai előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás

Peptidek LC-MS/MS karakterisztikájának javítása fluoros kémiai módosítással, proteomikai alkalmazásokhoz

Átírás:

Doktori értekezés tézisei Autoantitest profil és B sejt epitópok vizsgálata citrullinált peptidek segítségével rheumatoid arthritisben és a patomechanizmus vizsgálata a betegség egér modelljében Szarka Eszter Témavezető: Prof. Sármay Gabriella, egyetemi tanár ELTE TTK Biológia Doktori Iskola Immunológia Program Programvezető: Prof. Erdei Anna, egyetemi tanár ELTE TTK, Immunológiai Tanszék 2014

Bevezetés A rheumatoid arthritis (RA) krónikus, autoimmun betegség, melynek fő jellemzője elsősorban a kéz és láb kisízületeiben szimmetrikusan jelentkező ízületi gyulladás. Az autoimmun folyamat lényege, hogy bizonyos saját ízületi fehérjék ellen immunválasz alakul ki, ennek következménye az ízületi csont és porc degradációja. Az RA kialakulásában genetikai tényezőknek, környezeti hatásoknak, fertőzéseknek egyaránt szerepük van. A rheumatoid arthritis jelenleg nem gyógyítható véglegesen, de hatékony kezelésére van lehetőség. A kezelés hatékonyságának növelésében, a szövetkárosodás elkerülése érdekében fontos a betegség mielőbbi diagnosztizálása. Az anti-citrullinált protein autoantitestek (ACPA) egyes citrullinált fehérjéket felismerő ellenanyagok. A jelenleg kereskedelemben kapható, ACPA kimutatására alkalmas kit-ek valószínűleg nem fedik le a teljes ACPA repertoárt. A betegség kialakulása előtt akár 5-10 évvel kimutatható ACPA a szérumból, ezért a betegség előrejelzésére már tünetmentes állapotban is alkalmazható. A rheumatoid arthritis kísérletes állatmodelljei rendkívül fontos szerepet játszanak a betegség patomechanizmusának 2

jobb megértésében, valamint a hatékony és biztonságos terápia fejlesztésében. A kollagén indukált arthritis (CIA) a humán rheumatoid arthritis széles körűen alkalmazott állatmodellje, annak rendkívül hasonló immunológiai háttere miatt. A betegség DBA/1 egértörzsben váltható ki II típusú szarvasmarha kollagén oltásával. Az kollagén-anti-kollagén IgG tartalmú immunkomplexek fontos tényezők az arthritis patogenezisében: szabályozó szerepük van mind a CIA centrális, mind pedig az effektor fázisában. Célkitűzések Munkánk során egyrészt az RA diagnosztizálásra alkalmazható citrullin ill. arginin tartalmú peptideket vizsgáltunk (A), másrészt a betegség egér modelljében vizsgáltuk az immunkomplexek szerepét a betegség patomechanizmusában (B). A, A rheumatoid arthritis diagnosztizálása és prognosztizálása során alkalmazható, új citrullin tartalmú peptidek azonosítása, amelyek egyben alkalmasak egy jövőbeni terápia fejlesztésére. 3

Kérdések: A filaggrin, vimentin, kollagén citrullinált peptidpanel alkalmas-e az autoantitest profil meghatározására, és ad-e többletinformációt a jelenleg elérhető kitekkel (anti-ccp2) összehasonlítva? Felismerik-e az RA betegek B sejtjeinek receptorai (BCR) az előző vizsgálatok során azonosított citrullin tartalmú peptideket? Alkalmasak-e a citrullin tartalmú peptidek a B sejtek autoantitest termelésének vizsgálatára? B, További célunk a betegség patomechanizmusának vizsgálata, különös tekintettel az immunkomlplex-mediált folyamatokra CIA modellben. A kezelés során négy csoportot vizsgáltunk: a kontroll CIA állatokat, a kollagén peptid-extravidin tetramerrel oltott állatokat, a 2.4G2 egyláncú (FcγRII/III specifikus) ellenanyag extravidin tetramerel oltott állatokat, ill. a mesterséges immunkomplexszel (kollagén peptid extravidin- 2.4G2) kezelt állatokat. 4

Kérdések: Eltér-e a CIA-ban a betegség kialakulása és lefolyása a fenti állatcsoportokban a különböző komplexekkel való kezelés hatására? Milyen sejtekhez kötődnek a komplexek in vitro és in vivo? Befolyásolják-e a komplexek a kollagén fehérje elleni és a kollagén peptid elleni ellenanyagtermelést? Változik-e a citokin- és kemokintermelés a különböző komplexek hatására a CIA egerekben? Módszerek Multipin ELISA, indirekt ELISA, kompetitív ELISA ELISpot humán B-sejt izolálás áramlási citofluorimetria (FACS) kollagén indukált arthritis indukció rekombináns fehérje tisztítás konfokális mikroszkópia citokin array 5

Eredmények Az általunk beállított citrullin-peptid-panel segítségével lehetővé válik a CCP negatívként diagnosztizált rheumatoid arthritises betegek detektálása. Kimutattuk, hogy bár a citrullinált vimentin fehérjét felismerő autoantitestek keresztreagálnak a filaggrin peptiddel, a filaggrin peptidet felismerő ellenanyagok nem keresztreagálnak a vimentin immunodomináns epitópjával. A citrullin tartalmú filaggrin és vimentin peptidek segítségével lehetővé vált az autoreaktív RA B sejtek áramlási citometriás detektálása, valamint az in vitro autoantitest termelés mérése RA-ban. A citrullin peptid stimulációra adott citokinválasz vizsgálata hasznos információval szolgálhat az RA betegek kezelésének megválasztásában. A betegség patomechanizmusát vizsgálva CIA modellben megállapítottuk, hogy a CII peptidet tartalmazó immunkomplexek hatására fokozódik a kollagén peptid specifikus IgG2a ellenanyag valamint 6

számos pro-inflammatorikus citokin és kemokin termelése. Kimutattuk, hogy az IgG2a tartalmú immunkomplexek felelősek a gyulladásos környezet fenntartásáért, és az autoreaktivitás pozitív visszacsatolásáért. Diszkusszió Az általunk beállított és jellemzett, citrullin-peptid-panel specificitása és szenzitivitása összevethető a kereskedelmi forgalomban lévő diagnosztikai kitekével, ezen felül a panel jelentős mértékben képes olyan betegek detektálására is, akik a korábbi tesztekben CCP negatívnak bizonyultak. Felvázoltunk egy, az epitóp spreading során bekövetkező lehetséges változást a peptidek felismerésében. A peptidpanel alkalmasnak bizonyult az autoreaktív B-sejtek detektálására is. In vitro RA PBMC kultúrában, a peptid stimuláció hatására a betegek többségében IFNγ és IL-17 gyulladásos citokinek termelődését figyeltük meg, míg több beteg anti-infammatórikus IL-10 termeléssel reagált. Mindezek alapján, a peptid-panel alkalmas, diagnosztikai 7

célú kutatásokra, továbbfejlesztve segítség lehet a személyre szabott terápia fejlesztésében. A kollagén indukált arthritises egerekben a betegség súlyosbodását tapasztaltuk FcγRII/III-hoz irányító 2.4G2-CII peptid komplex, kisebb mértékben a 2.4G2 tetramer és a CII peptid tetramer hatására. Jelentősen fokozódott a CII peptid specifikus IgG2a izotípusú inflammatórikus ellenanyag termelődése a 2.4G2-CII peptid komplexszel oltott állatokban. Megfigyeléseink szerint a 2.4G2-CII komplexek, illetve az in vivo kialakult IgG2a-CII peptid immunkomplexek az aktiváló FcγRIII-hoz, és/vagy az FcγRIV-hez kötődnek, indukálják a makrofágok és dendritikus sejtek IL-23 szekrécióját. A termelődött gyulladásos citokinek közül több is kulcsfontosságú az autoreaktív arthritis kialakulásában. Összefoglalva, a mesterséges immunkomplexek fokozzák a gyulladásos Th1 mediált, autoreaktív IgG2a választ. 8

Közlemények az értekezés témájában E. Szarka, F. Babos, A. Magyar, K. Huber, Z. Szittner, K. Papp, J. Prechl, J. Pozsgay, G.Nagy, B. Rojkovich, T. Gáti, J Kelemen, Z. Baka, M. Brózik, B. Pazár, G. Poór, F. Hudecz and G. Sármay Recognition of new citrulline containing peptide epitopes by autoantibodies produced in vivo and in vitro by B cells of Rheumatoid arthritis patients IMMUNOLOGY (2013) 141(2):181-91. IF: 3.705 F. Babos, E. Szarka, G. Nagy, Z. Majer, G. Sármay, A. Magyar, F. Hudecz The role of N- or C-terminal biotinylation in antibody recognition of citrullin containing filaggrin epitope peptides in Rheumatoid arthritis BIOCONJUGATE CHEMISTRY 24: (5), pp 817 827 (2013) IF: 4.58 Szarka E*, Neer Z*, Balogh P, Adori M, Angyal A, Prechl J, Kiss E, Kovesdi D, Sarmay G Exacerbation of collagen induced arthritis by Fcgamma receptor targeted collagen peptide due to enhanced inflammatory chemokine and cytokine production. 9

BIOLOGICS: TARGETS & THERAPY 6: pp. 101-115. (2012) (*: megosztott első szerzők) Baka Z, Barta P, Losonczy G, Krenacs T, Papay J, Szarka E, Sarmay G, Babos F, Magyar A, Geher P, Buzas EI, Nagy G Specific expression of PAD4 and citrullinated proteins in lung cancer is not associated with anti-ccp antibody production INTERNATIONAL IMMUNOLOGY 23:(6) pp. 405-414. (2011) IF: 3.301 Harre U, Georgess D, Bang H, Bozec A, Axmann R, Ossipova E, Jakobsson PJ, Baum W, Nimmerjahn F, Szarka E, Sarmay G, Krumbholz G, Neumann E, Toes R, Scherer HU, Catrina AI, Klareskog L, Jurdic P, Schett G Induction of osteoclastogenesis and bone loss by human autoantibodies against citrullinated vimentin. JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 122:(5) pp. 1791-1802. (2012) IF: 14.152 10