A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban
|
|
|
- Árpád Jenő Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban Doktori (PhD) értekezés Siklódi Erika Rozália Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi tanár Szerkezeti Biokémia Doktori Program Programvezető: Prof. Gráf László, tanszékvezető egyetemi tanár Témavezető: Prof. Gráf László, tanszékvezető egyetemi tanár Eötvös Lóránd Tudományegyetem Budapest 2007
2 BEVEZETÉS A humán tripszinogén 4-et kódoló PRSS3 kromoszómák közötti szegmens duplikációk révén keletkezett. A genomiális átrendeződések sorozata magyarázatként szolgál a PRSS3 gén eltérő mrns populációinak keletkezésére, és egyben a különböző funkciójú fehérjék expressziójára. A PRSS3 gén szövetspecifikus alternatív splicing használata során expresszálódik az A izoforma és B izoforma az agyban, illetve különböző epithéliális sejtvonalakban, valamint a C izoforma a hasnyálmirigyben. A humán tripszin 4 egyedülálló sajátossága, hogy természetes fehérje típusú kanonikus inhibitorok 4-6 nagyságrenddel gyengébben gátolják, mint az egyéb tripszineket. A humán tripszin 4 kisméretű, szintetikus szubsztrátokon mért aktivitása hasonló a humán tripszin 1, humán tripszin 2, illetve más fajokból származó tripszinek aktivitás értékeivel, azonban nem képes autoaktivációra és nem aktiválja a pankreatikus fehérje típusú zimogéneket sem. Az inhibitor rezisztencia okát részben a röntgenszerkezet meghatározás, részben irányított mutagenezis kísérletek tárták fel. A rezisztencia hátterében a kimotripszin nomenklatúra szerinti 193. pozícióban lévő arginin áll. Minden egyéb ismert emésztőszervi tripszin ebben a pozícióban glicint tartalmaz. A humán tripszin 4 Arg193-nak glicinre való cseréje olyan mutánst eredményezett, amely katalitikus tulajdonságai tekintetében megegyezik a humán tripszin 1-el. A humán tripszin 4 relatíve szűk specificitási profilja meghatározott P 1 preferenciával társul. A rendelkezésre álló szerkezeti adatok nem magyarázzák ezt a szűk P 1 preferenciát. A szubsztrát/inhibitor bekötődés olyan konformáció változással jár, mely mérsékli az S 2 helyen az Arg193-al való ütközés mértékét, ugyanakkor az S 1 helyhez való hozzáférést bizonyos mértékig akadályozza. A humán tripszin 4 szubsztrát/inhibitor specificitásában tehát kulcsszerepet játszanak az S -P másodrendű kölcsönhatások. 2
3 A humán tripszin 4, in vitro körülmények között, szelektíven hasítja a mielin bázikus fehérjét, az Arg79-Thr80, illetve Arg97-Thr98 peptid kötéseknél. A processzálás eredményeként egy olyan peptidfragmens keletkezik, mely a sclerosis multiplexben ismert autoimmun kórkép kialakulásához vezethet. A humán tripszinogén 4 B izoforma lokalizációja és intracelluláris transzportja eddig még tisztázatlan. A humán tripszinogén 4 B izoformája szokatlan N-terminális régióval ellátott peptidáz. Ez az N-terminális szekvencia jellegét tekintve, különbözik a szekréciós fehérjék tipikus szignálpeptid szerkezetétől. Egyetlen közlemény utal a fehérjét endogén módon termelő epithéliális sejtekben fehérje vezikulum organellumokkal való asszociációjára, a fehérje szekréciós mechanizmusát azonban még nem írták le. 3
4 CÉLKITŰZÉSEK A humán tripszinogén 4 az S1A szerin peptidázok egyik különleges képviselője. Elsősorban azért, mert eddigi tudásunk szerint csak a magasabbrendűek genomjában fordul elő az enzimet kódoló gén. A mezotripszinogént/tripszinogén 4-et kódoló gén felépítése is különös. Alternatív splicing eredménye a tripszinogén 4-et a mezotripszinogéntől megkülönböztető N-terminális vezető szekvencia megjelenése és szerkezete. Szerepe máig tisztázatlan. Ezzel összefüggésben is érdeklődésre tart számot a zimogén tényleges N-terminális aminosav szekvenciája és szubcelluláris lokalizációja. Ennek az enzimnek az mrns-ét az emberi agyban sikerült kimutatni. A humán tripszin 4, akárcsak a mezotripszin, hatásosan nem gátolható az ismert kanonikus szerin peptidáz inhibitorokkal. A humán tripszinogén 4 biológiai funkciójának felderítése számos nehézségbe ütközik. A funkció tisztázását célzó biológiai kísérletek alkalmazhatóságát korlátozza az a körülmény, hogy a fehérje génje csak a magasabbrendűekben fordul elő. A funkció felderítését ezért ebben a munkában biokémiai eszközökkel kíséreltük meg. Célunk volt annak tisztázása, hogy az emberi genomban előforduló PRSS3 gén termeli-e egyáltalán a humán tripszinogén 4 fehérjét. Ha igen, akkor milyen mértékű ennek a fehérjének az expressziója, mi az N-terminális szekvenciája, milyen sejtekben és a sejten belül hol halmozódik fel? A kérdéssor végén az igazi nagy kérdőjel az, hogy aktiválódik-e a termelődő zimogén, s ha igen, akkor milyen szubsztrát(ok)on fejti ki hatását? Vizsgálataink célja a humán tripszinogén 4 post mortem emberi agyi mintákból való izolálása, N-terminális aminosav szekvenciájának tisztázása, szubcelluláris lokalizációjának és aktiválhatóságának vizsgálata, továbbá az emberi agyban való regionális eloszlásának térképezése volt. 4
5 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Humán agyminták A kísérletekben felhasznált humán agyminták a budapesti Humán Szöveti Agybankból származnak (a vizsgálatok a Helyi Etikai Bizottság jóváhagyásával történtek). A különböző post mortem idejű agymintákat (1-12 óra) a koponyából való kivétel után a felhasználásig -80 o C-on tárolták. A vizsgálatokhoz felhasznált agyterületek mikrodisszekciója 10-0 o C között, punch technikával történt. Monoklonális ellenanyagok Rekombináns tripszin 4 el, illetve a humán tripszinogén 4 B izoforma N- terminális preszekvenciájának mintájára készült 28 aminosavból álló, szintetikus oligopeptiddel nöstény Balb/c egereket immunizáltak. A rekombináns tripszin 4- re (1/B 1 -IgG 2b, 6/B 7 -IgG 1 ), illetve a 28 aminosavból álló szintetikus oligopeptidre (p28-igg 1 ) specifikus monoklonális ellenanyagok specifitásának immunszerológiai vizsgálatait különböző rekombináns antigénekkel szemben történt. Kísérleteinkben az izoláláshoz és immunprecipitációhoz az 1/B 1 - et és a p28-at, míg a sandwich ELISA szerkezethez az (1/B 1, 6/B 7 ) monoklonális ellenanyagokat használtuk. Humán tripszinogén 4 izolálása biokémiai jellemzése emberi agyszövetből Monoklonális ellenanyagokat, a rekombináns tripszin 4 ellen termeltetett 1/B 1 -et és a humán tripszinogén 4 B izoforma N-terminális preszekvenciájának mintájára készült 28 aminosavból álló, szintetikus oligopeptid ellen termeltetett p28-at, immobilizáltunk külön-külön brómcián Sepharose oszlopra. 5
6 Immunaffinitás kromatográfiával izoláltuk a tripszinogén 4-t humán post mortem agyszövet mintákból. Az izolált humán tripszinogén 4 immunreaktivitást tartalmazó frakciókból, Edman lebomláson alapuló szekvenátor programmal, N-terminális aminosav szekvenciát határoztunk meg. Humán tripszinogén 4 szubcelluláris lokalizációja Differenciál centrifugálással, in vitro kísérleteket végeztünk rövid post mortem idejű (~2h) nyakszirti és homlok kéregből származó agymintákból. Kísérleteinkhez a rekombináns tripszin 4 ellen termeltetett monoklonális ellenanyagokkal, 1/B 1 -el és 6/B 7 -el, illetve a szintetikusan előállított, 28 aminosavból álló prepeptid ellen termeltetett, p28 antitesttel végeztük. A differenciál centrifugálással kapott egyes frakciók humán tripszinogén 4 és tripszin 4 mennyiségét immunprecipitációval dúsítottuk. A tiszta enzimkoncentrátum fehérje összetételét az [1/B 1 -antigén-6/b 7 ] sandwich ELISA szerkezetben mennyiségileg és minőségileg jellemeztük. A legnagyobb fajlagos immunreaktivitási értéket, függetlenül a precipitációhoz használt ellenanyag jellegétől, a mikroszóma frakcióban mértük. A mikroszóma frakciót szacharóz sűrűség-grádiensben (10% -, 20% -, 30% -, 40% -, 50% w/w) tovább centrifugáltuk. A centrifugálás eredményeként kapott egyes frakciók teljes fehérje koncentrációját Bradford módszerrel határoztuk meg. A kalibráláshoz és pozitív kontollként rekombináns humán tripszinogén 4-et használtunk. Humán tripszinogén 4 és tripszin 4 eloszlási mintázata emberi agyban Tizenhét, a teljes emberi agyat reprezentáló, agyterületről származó, punch technikával izolált szövetmintából, immunprecipitációval dúsított humán tripszinogén 4 és tripszin 4 mennyiséget határoztuk meg sandwich ELISA módszerrel. Az anti-humán tripszinogén 4 monoklonális ellenanyagok, a 6
7 rekombináns tripszin 4 ellen termeltetett 1/B 1, 6/B 7, illetve a szintetikus, 28 aminosavból álló prepeptid szekvencia ellen termeltetett, p28 használata lehetővé tette a humán tripszinogén 4 és tripszin 4 eloszlásának vizsgálatát. Az agyterületek kiválasztásának fő szempontja az emberi agy főbb neuroanatómiai és funkcionális egységeinek vizsgálata volt. A vizsgált agyterületek a következők voltak: szaglógumó, frontopolar kéreg, övtekervény kéreg, szomatomotoros kéreg, nyakszirti kéreg, nagyagyból származó fehérállomány, hypothalamus, hippocampus, putamen, thalamus, középagyban lévő centrális szürkeállomány, fekete mag, híd, kisagy kéreg, kisagyból származó fehérállomány, nyúltagy, nyaki gerincvelő. EREDMÉNYEK A humán tripszinogén 4-et és a mezotripszinogént kódoló PRSS3 gén kromoszómák közötti szegmens duplikációk révén keletkezett. A PRSS3 gén egyes szakaszai a 7q35 és 11q24 kromoszómákról helyeződtek át a 9p13 kromoszómára. Sajátos felépítése az általa kódolt fehérjék expressziójában is tükröződik. A humán tripszinogén 4 illetve a mezotripszinogén N-terminális szekvenciájának eltérő elsődleges szerkezete alternatív splicing eredménye. Ez az egyetlen pankreatikus tripszin homológ, melynek mrns-ét emberi agyban sikerült lokalizálni. Emberi agyból származó humán tripszinogén 4 és tripszin 4 kvalitatív és kvantitatív meghatározásához immunprecipitációt és sandwich ELISA módszereket alkalmaztunk. Kísérleteinkhez kétféle monoklonális ellenanyagot használtunk: a rekombináns tripszin 4 ellen termeltetett, 1/B 1 -et és 6/B 7 -et, illetve a szintetikusan előállított, 28 aminosavból álló prepeptid szekvencia ellen termeltetett p28-at. Az 1/B 1, 6/B 7 monoklonális ellenanyagok a zimogén és az 7
8 aktív formát egyaránt megkötik. Az aktív enzim más-más epitópját ismerik fel. Ezért a minőségi és mennyiségi jellemzéshez használt sandwich szerkezetben is az 1/B 1, 6/B 7 monoklonális ellenanyagokat használtuk. Az [1/B 1 -antigén-6/b 7 ] sandwich szerkezet alkalmas a megfelelően választott második ellenanyaggal való komplexképzésre. A p28 monoklonális ellenanyag csak a 28 (B izoforma) vagy 72 (A izoforma) aminosavból álló prepeptid régiót tartalmazó humán tripszinogén 4 molekulákat köti meg. Az izolálás és a kémiai azonosítás során fény derült arra, hogy az izolált fehérje szerkezete a tripszinogén 4 B izoformának felel meg. Ez az izoforma sajátos transzláció iniciációs mechanizmussal keletkezik. Iniciációs kodonja leucint kódoló CUG triplet. Annak a lehetőségét, hogy a B izoforma az A izoforma proteolitikus hasításának eredményeként jön létre, géntechnológiai és sejt transzformálási kísérletekkel zártuk ki. A humán tripszinogén 4 B izoforma szubcelluláris lokalizációját vizsgáltuk differenciál centrifugálással és szacharóz sűrűség-grádiens kísérletekkel. Eredményeink alapján elmondható, hogy a B izoforma minden bizonnyal membránkötött, mivel a legnagyobb fajlagos immunreaktivitást a mikroszóma frakcióban mértük. A mikroszóma frakció szacharóz sűrűséggrádiensben való frakcionálása során a 30% (w/w)-os frakcióban találtuk a B izoformát. Ebbe a sávban csak azok a molekulák kerülhetnek, melyek a Golgi készülék vagy a sima endoplazmatikus retikulum membránjához kötődnek. A Golgi készülék membránjához asszociált, detektált immunreaktív fehérje mennyiség a B izoforma vezikuláris transzportjára utal. Szintézise után a humán tripszinogén 4 a transz Golgi tubulusokról lefűződve szekréciós granulumokban halmozódhat fel. A humán tripszinogén 4 további jellemzése, illetve funkciójának felderítése céljából, jól definiált, az emberi agy anatómiai és funkcionális egészét reprezentáló, tizenhét agyterület vizsgálata alapján eloszlási térképet készítettünk. 8
![Az [1/B 1 -antigén-6/b 7 ] sandwich szerkezet alkalmas a megfelelően választott második ellenanyaggal való komplexképzésre.](/docs-images/47/18171183/images/page_8.jpg "A p28 monoklonális ellenanyag csak a 28 (B izoforma) vagy 72 (A izoforma) aminosavból álló prepeptid régiót tartalmazó humán tripszinogén 4 molekulákat köti meg.")
9 Az eloszlás szerint a humán tripszinogén 4 jelenléte a központi idegrendszerben nem korlátozódik bizonyos agyterületekre. Tíz agyterület esetében (bulbus olfactorius, somatomotor cortex, occipital cortex, hypothalamus, putamen, periaqueductal gray matter, substantia nigra, pons, cerebellar white matter, cervical spinal cord) az 1/B 1 monoklonális ellenanyaggal precipitált zimogén és aktív forma mennyisége, illetve a p28 monoklonális ellenanyaggal kimutatott zimogén forma mennyisége közötti különbség 30% alatt maradt. Két vizsgált agyterület esetében (frontopolar cortex, thalamus) az 1/B 1 monoklonális ellenanyaggal mért értékek alacsonyabbnak adódtak, mint a p28 ellenanyaggal mért értékek. Megjegyzendő, hogy kísérleteinkhez különböző személyekből származó, eltérő post mortem idejű szövetmintákat használtunk. Ebből és kísérleti hibából is adódhatott ez a diszkrepancia. Ezért ezt a két eredményt is az előző tízes csoporthoz soroljuk. Öt vizsgált agyterület esetében (cingulate cortex, cortical white matter, hippocampus, cerebellar cortex, medulla oblongata) a kimutatott zimogén és aktív formák mennyisége megközelítőleg 50% -50% - nak adódott. Szignifikáns különbséget találtunk az 1/B 1 és p28 monoklonális ellenanyagokkal immunprecipitált két területen. A hippocampusban az 1/B 1 monoklonális ellenanyaggal kimutatott fehérje mennyiségnek (zimogén és aktív peptidáz együtt) 80 % -a volt aktív tripszin 4, melyet a p28 monoklonális ellenanyaggal mért alacsony érték is bizonyít. A cerebellar cortex terület esetén ez az érték 69,4 %. Kísérleti eredményeink alapján elmondható, hogy a humán tripszinogén 4 aktiválódásának mértéke agyterületenként változik a központi idegrendszerben. 9
10 PUBLIKÁCIÓK Tóth, J. 1#, Siklódi, E. 1#, Medveczky, P., Gallatz, K., Németh, P., Szilágyi, L., Gráf, L., Palkovits, M. (2007) Regional distribution of human trypsinogen 4 in human brain at mrna and protein level. Neurochemical Research, (április 4-én közölve) Németh, A., Medveczky, P., Tóth, J., Siklódi, E., Schlett, K., Patthy, A., Palkovits, M., Ovádi, J., Tőkési, N., Németh, P., Szilágyi, L., Gráf., L. (2007) Alternative translation initiation of trypsinogen 4 with a Leu N-terminus at a CUG codon: a possible means to regulate the expression of a curious protease in human brain. FEBS Journal, 274, Medveczky, P., Siklódi, E., Tóth, J., Patthy, A., Gallatz, K., Németh, P., Palkovits, M., Gráf, L., Szilágyi, L. (2005) Trypsinogen 4 with 28 amino acid leader peptide on its N-terminus is the predominant form of the enzyme in human brain. FEBS Journal, (s1) 164. Antal J., Siklódi E., Patthy, A., Szilágyi L., Gráf L. (2002) Az agyi tripszin specificitásának vizsgálata oligopeptid szubsztrát könyvtárakon. Poszter, Magyar Biokémiai Egyesület 7. Munkaértekezlete, Keszthely. Siklódi E., Medveczky P., Németh P., Palkovits M., Gráf L. (2004) A humán agyi tripszinogén (Brain Associated Trypsinogen-BAT) izolálása és kémiai azonosítása emberi idegszövetből. Poszter, Magyar Biokémiai Egyesület 9. Munkaértekezlete, Sopron. 10
Az endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés)
A fehérje-fehérje kölcsönhatás szerkezeti alapjai és biológiai szerepük: multidiszciplináris megközelítés (zárójelentés) Az ELTE Biokémiai Tanszék tudományos kutatásainak tengelyében évtizedek óta a fehérjék
DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
A KIMOTRIPSZIN C SZABÁLYOZÓ SZEREPÉNEK ÉS N-GLIKOZILÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA
A KIMOTRIPSZIN C SZABÁLYOZÓ SZEREPÉNEK ÉS N-GLIKOZILÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA Doktori értekezés Bence Melinda Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Pathobiokémia Doktori Program Témavezető:
AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA
TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS
A replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés
K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés A fehérjeaggregáció és amiloidképződés szerkezeti alapjai; a különféle morfológiájú aggregátumok kialakulásának körülményei és in vivo hatásuk vizsgálata Vezető
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)
Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 07/2012:0537 VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM Sárgaláz vakcina (élő) DEFINÍCIÓ A sárgaláz vakcina (élő) a sárgaláz vírus 17D törzséből készített, előkeltetett
Balázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract
Balázs Anna Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében Abstract Kutatócsoportunk a Ketel d domináns nőstény steril mutációval azonosította a muslica Ketel génjét. A Ketel gén az importin-béta
Hatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés)
Hatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés) Prof. Dr. Mező Gábor tudományos tanácsadó Kutatásunk célja az volt, hogy olyan biokonjugátumokat készítsünk,
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata
Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Doktori értekezés tézisei Türk Dóra Témavezető: Dr. Szakács Gergely MTA TTK ENZIMOLÓGIAI INTÉZET
M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Egészségügyi Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
A C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban
Ph.D. tézisek A C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban Írta: Juhász Szilvia Témavezető: Dr. Haracska Lajos Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
BIOTECHNOLÓGIÁK EGYÉB IPARÁGAKBAN. Pókselyemfehérjék előállítása dohányban és burgonyában
BIOTECHNOLÓGIÁK EGYÉB IPARÁGAKBAN Pókselyemfehérjék előállítása dohányban és burgonyában Tárgyszavak: selyemfehérje; transzgénikus növény; szintetikus pókselyem; selyemfehérjegén. A Nephila clavipes pók
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól
Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó
É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
Ph.D. értekezés tézisei. Dürgő Hajnalka. Témavezető: Dr. Medzihradszky-Fölkl Katalin. Biológia Doktori Iskola. MTA SZBK Biokémiai Intézet SZTE TTIK
Gümő-specifikus NCR peptidek azonosítása, vad és mutáns Medicago truncatula gyökérgümők összehasonlító fehérjeanalízise, és az NCR247 lehetséges bakteriális interakciós partnereinek felderítése Ph.D. értekezés
M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
Pályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft
Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: VP24.1.1.116 Állattartó telepek korszerűsítése A középmagyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%a, a nem középmagyarországi
A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban
A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban című támogatott kutatás fő célja az volt, hogy olyan regulációs mechanizmusoknak a virulenciára kifejtett
A HASNYÁLMIRIGY EREDETŰ TRIPSZIN INHIBITOR (SPINK1) PATHOBIOKÉMIÁJA
A HASNYÁLMIRIGY EREDETŰ TRIPSZIN INHIBITOR (SPINK1) PATHOBIOKÉMIÁJA Doktori értekezés Király Orsolya Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Pathobiokémia Doktori Program Témavezető:
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag
A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.
A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj
A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db
Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: Rendelkezésre álló forrás: Támogatott projektek száma: Területi korlátozás: Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése - VP2-4.1.1.4-16 A közép-magyarországi
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.
PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015.
PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. Független Könyvvizsgálói jelentéssel együtt Konszolidált pénzügyi kimutatások 2015.12.31.
Gázfázisú biokatalízis
Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet
CzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
MEGHÍVÓ. A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsa meghívja Önt. Dr. Szatmári Szilárd Attila
MEGHÍVÓ A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsa meghívja Önt Dr. Szatmári Szilárd Attila A szepszishez társuló enkefalopátiás betegek agyi vérkeringésének vizsgálata című egyetemi doktori (Ph.D.)
Biotechnológiai emulzió a ráncok belső feltöltésérea kollagén- és a hyaluroninjekciók alternatívájaként
fytofontana Collagenceutical Biotechnológiai emulzió a ráncok belső feltöltésérea kollagén- és a hyaluroninjekciók alternatívájaként A kollagén és az elasztin a bőr szerkezetének olyan alapfehérjéi, amelyek
Trypsinum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 TRYPSINUM. Tripszin
1 TRYPSINUM Tripszin 01/2009:0694 [9002-07-7] DEFINÍCIÓ A tripszin proteolitikus enzim, melyet az egészséges emlõsök hasnyálmirigyébõl kivont tripszinogén aktiválásával nyernek. Szárított anyagra vonatkoztatott
Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai
2015. április GYÓGYSZERÉSZET 207 Gyógyszerészet 59. 207-212. 2015. Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai Peták Zsolt 1 és Csupor Dezső 2 A gyógyteák csoportja jogi és szakmai
15. * A sejtbiológia gyakorlata. 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA
15. * A sejtbiológia gyakorlata 15.1. Sejt- és szövettenyésztés: módszertani alapismeretek MADARÁSZ EMÍLIA 15.1.1. A sejt- és szövettenyészetek típusai 15.1.2. Sejttenyészetek készítése 15.1.2.1. Primer
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás)
Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás) Az aminoxidázok két nagy csoportjának, a monoamin-oxidáznak (MAO), valamint
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í
É É ö Ü É ő Ü É Ö Ó Ö Ó Ü Ü Ü É É É É ö É Ó É ö Ü Ü É Ö ő ő ö Ó ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü É Ó É ő ö ö É ö ö ő ő ö ő ö É ö É ő ű É Ü Ü ö ő É É ö ő É Ü ö ö ö Ü É É ö É É ö É É É Ü É Ü Ü ő Ő ő Ü É É ő ö Ü ö Ü
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
