Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5.
Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás: S&P, Fitch : BB- /negatív kilátás Lebegő árfolyam Hitelállomány 70% devizában, illetve valutához kötött Nyomasztó múlt: EUR 4 milliárd betét csak tízéves késéssel lett kifizetve, hiperinfláció, piramis-játék bankok Emiatt a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) a krízis kezdetéig is restriktív volt Magas tőkemegfelelés (23.3%); Jelentős banklikviditás, elsősorban SZNB Repo kötvényekben: kb. EUR 3.2 milliárd, a bankrendszer mérlegösszegének 13%; Magas tartalékolási ráta: 40% a valutabetétekre, illetve 45% a külföldi hitelekre; Magánszemélyeknek adott hitelek nem haladhatják meg a banktőke 150%-át; Nem fedezett valutahitelek:125% * Warren Buffett ** 2008 Szeptember 30
Magánszemélyek hitelállománya növekedett a leggyorsabban Bankhitelállomány a GDP-hez viszonyítva Függetlenül a SZNB restriktív politikájától (150%, 30 ill. 50% stb.), a magánszemélyek hitelállománya megtízszereződött öt év alatt Viszont a bankok egy főre jutó személyi hitel állománya a szomszédos országokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb Egy főre jutó személyi hitel állomány Egy főre jutó adósságállomány (2009 végen) 522,2 585,2 57,4 112,7 207,3 347,2 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
A magánszemélyek továbbra is főképp valutában spórolnak és valutában is veszik fel a hiteleket... Magánszemélyek bankbetéteinek struktúrája (RDS milliárdban) 600 500 400 300 200 100 0 450 90% 92% 91% 91% 91% 91% 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. септ. 2009 Magánszemélyek bankhitelállományok struktúrája (RDS milliárdban) Deviza Dinár Habár a dinár 2006 júniusa és 2008 augusztusa között több mint 10%-kal fölértékelődött, és a dinárbetétekre a bankok éves szinten 15-20%-os kamatot is fizettek, a betétek túlnyomó része továbbra is devizában van 350 250 150 50-50 78,% 77% 81,% 78,% 74% 64,% 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. септ. 2009 Deviza Dinár Szerbiában a devizahitelek problémájának csak a magánszemélyek vannak közvetlenül kitéve, a bankok csak közvetetten
... addig a vállalatok biztosítják a dinárlikviditást! Vállatok bankbetéteinek struktúrája (RDS milliárdban) Deviza Vállalatok bankhitelállományok struktúrája (RDS milliárdban) Dinár Deviza Függetlenül az árfolyamgyengüléstől, az vállalatok inkább valuta hitelt vesznek fel mint dinar hitelt Még a túlnyomótöbbségben hazai piacra gyártó vállalatok is inkább örülnek az erős dinárnak, kizárólagosan a valutában felvett hitelek miatt Dinár
Alacsonyabb kamat = olcsóbb hitel??? Hitelek valuta-összetétele A lakáshitelek kb. 50% CHF-ben van denominálva Szerbia viszont EU tag szeretne lenni!? A bankoknak problemát jelent a dinar forrás, kivéve a tőket illetve a vállalati betéteket, a források devizában vannak habár a tartalékolási ráta a dinárra 5% és alacsonyabb a tőkekötelezettség is a dinarhitelekre. Minél több a devizás hitel annál gyengébb a monteráris politika transzmissziója ugyanis a vállalatokat, egyéneket, kormányt kevésbe érdekli a jegybanki alapkamat! Meg kell-e engedni hogy mindenki carry-trade-el foglalkozzon?
A bankok stressz-tesztje bebizonyította, hogy a bankrendszernek nincs szüksége extra tőkére ELŐREJELZÉSEK (romló környezet) Előrejelzés Jelenlegi elvárás 2008 2009 2010 2009 2010 GDP változás 5.4-6.0-3.5-3.0 +1.5 Output gap 0.7-5.8-8.5-6.0-5.8 Árfolyam alakulása 11.8 12.0 10.0 13.0 1.0 Kamatváltozás? 0.1 2.0-6.75? EREDMÉNY * Tőkemegfelelés Időszak % Nemfizetésekből származó éves veszteség/millió RSD 2009. március 31. 19.01 2009. március 31. 18.04 63-09 2010. december 16.42 34.81 * 18 bank, a bankrendszer mérlegösszegének 83%
Mi az amit, eddig biztosan megtanultunk a válság alatt? A politika nem tud elég gyorsan és hathatósan válaszolni a gazdasági kihívásokra (objektív és szubjektív okok miatt) Bankrészvények nem csak kereseti lehelőséget jelentenek, hanem tulajdonosi felelősséget is A kontraciklikus fiskális politikát a gazdasági növekedés időszakában is szem előtt kell tartani, a kormánynak a gazdasági fellendülés és növekedés időszakát arra kell használnia, hogy megtakarításokat halmozzon fel, vagy legalább törekednie kell arra, hogy ne fokozza az adósságok összegét A törvénykezésnek teret kell hagynia a gyors és hatékony válságkezelésnek; A gazdasági növekedés időszakában szigorúbb eszközökkel kell akadályozni a tőkefelhalmozást A bankok tőkemegfelelési és likviditási rátája magasabb kell, hogy legyen a fejlődő országokban A központi banknak megfelelő (magasabb) szinten kell tartani a külföldi tőke tartalékait
...és mit kell azért tenni, hogy ez a válság tanulságai ne vesszenek el Az európai pénzfelügyeleti struktúrát sürgősen a 21. század realitásához kell hozzáigazítani; A törvénykezésnek teret kell hagynia a gyors és hatékony válságkezelésnek; A hitelnövekedést a gazdasági növekedés időszakában még határozottabban kell visszafogni. Minél inkább gyengül a válság hatása annál nehezebb lesz a tanulságokat konkrét törvényekbe, rendeletekbe beiktatni!
A bankok jövőjét a régióban több tényező fogja meghatározni! 1. 1 Makrogazdasági tényezők: hogyan fognak hozzáigazodni az új környezethez a különböző országok milyen lesz a fiskális illetve a monetáris politika mixe? 2. 2 Nemzetközi tőkepiaci viszonyok: Mennyi nyeri vissza a régió az vonzerejét (mennyi pénz lesz és milyen feltételek mellett)? 3. 3 Makrogazdasági viszonyok abban az országban ahol bankok központja van: az eredeti ország továbbra is eszköz vagy pedig forrás lesz? 4. 4 Kiigazítás gyorsasága: Milyen gyorsan alkalmazkodnak a bankok az új környezethez?