Miért kell csökkenteni a minisztériumk kiadásait? A takaréksságt az állam magán kezdi. Nincs még egy krmány, amely ilyen kmly megszrítást hajttt vlna végre a plitikán és az államn, mint a másdik Gyurcsány-krmány. A balldal azt mndja, élvezzen kevesebb előjgt, és viseljen nagybb felelősséget a plitikus. Ebben a kalíció elment dáig, ameddig lehetett. Az állam tvábbi karcsúsítása már csak az ellenzék támgatásával vlna lehetséges. A közpnti közigazgatásban 14-ről 11-re a csökkent a minisztériumk száma, és negyedével az tt dlgzók létszáma. Feleannyi államtitkár és fősztályvezető dlgzik a tárcáknál, és a krábbi 750 helyett ma már 300-zal kevesebb az állami gépkcsi. Emellett a minisztériumi háttérintézmények legtöbbje megszűnik vagy átalakul. Radikálisan átalakulnak nemcsak a közpnti, hanem az rszágs költségvetési intézmények is. Reginális összevnással, a felesleges intézmények megszüntetésével több mint 12 ezer fővel csökken az itt fglalkztatttak száma. Csökkennek a plitikusk előjgai, kedvezményei is. Megszűnik a képviselők ingyenes tömegközlekedési támgatása, és mstantól minden költségtérítést csak számla ellenében vehetnek igénybe. A kedvezmények megvnása jegyében a képviselők utazásakr nem jár I. sztályú repülőjegy, csak turistajegy, de csökken a lakhatási támgatás összege is. Csökken a külföldi utazáskr kapható napidíjak köre és összege, és mstantól kötelező számlával igazlni a kiadáskat. Ezután a képviselők kevesebb pénzt kapnak a bizttságkban betöltött psztk után, és szigrúbbá váltak a vagynnyilatkzatk szabályai is. Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztsítási járulékait? Krszerűbb egészségügy Az egészségügyünk ma egyszerre szegény és pazarló: minden 100 frintunkból több mint nylcat az egészségügyre költünk, mégis 6 évvel rövidebb életre számíthatunk, mint a nyugat-európai társaink. Ráadásul nagy a valószínűsége annak is, hgy ennek a rövidebb életnek egy tekintélyes részét is betegségben töltjük. Az kk között az egyik legfntsabb a mai magyar egészségügy állapta. Az, hgy egy rssz rendszerben, rsszul költjük el a pénzt. Ezért kell a gyökeres átalakítás az egészségügyben. Ezért kell a refrm. Legalább félmillióra tehető azknak a száma, akik úgy veszik igénybe az egészségügyi szlgáltatáskat, hgy nem rendezett a biztsításuk, és részben vagy egészen ptyautask. A Krmány szándéka ezért az, hgy kialakítja az egészségbiztsítási aznsítóhz (TAJ kártyáhz) kötött jgviszny-igazlás rendszerét. Létrehzzuk az ún. egyéni "számlát" annak érdekében, hgy befizetéseink egy helyen legyenek nyilvántartva, és átlátható lehessen, hgy mikr, miért mennyit fizettünk, illetve fizettek utánunk. Mivel nem tudjuk pntsan, hgy mit várhatunk el a befizetéseinkért, és mi számít pluszszlgáltatásnak, kétszer is fizetünk az ingyenesnek mndtt egészségügyért: először fehéren, a járulékainkkal, aztán feketén, a hálapénzzel. A kötelező egészségbiztsítás akkr lesz valódi biztsítás, ha biztsítási csmagkat határzunk meg. Ezek megmutatják, hgy milyen szlgáltatásk járnak nekünk alanyi jgn, milyenek a kötelezően fizetett járulékkért, és milyenek az esetleges önkéntes, többletbiztsítási-díjért. A Krmány a szlidaritás és az öngndskdás elveinek egyidejű érvényesítésére hárm csmagt javasl meghatárzni. Az első, úgynevezett Alapcsmagba tartznak azk az ellátásk, amelyek államplgári (sőt: emberi) jgn mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hgy valakinek van biztsítása vagy nincsen: mentés, sürgőségi ellátásk, életveszély elhárítása, anya- és csecsemővédelem, stb. A másdik a biztsítási csmag a legegyszerűbben úgy írható le, hgy a lényegét tekintve
azkat az egészségügyi szlgáltatáskat fedezi, amelyeket biztsítttként ma is megkapunk, amikr rendelőbe, vagy kórházba megyünk. A cél tehát ebben az esetben az, hgy a befizetett járulékkért ezzel a csmaggal a laksság lakhelytől, származástól és vagyni helyzettől függetlenül hzzájuthassn a szükséges és általánsan biztsítható ellátáskhz. És létrejönne egy kiegészítő csmag is. Amennyiben a II. csmag ellátásait valaki más tartalmmal, más eljárásrendben akarja igénybe venni, mint ahgy az jár - és ez rvsi szempntból megengedhető - akkr saját pénze, önkéntes biztsítása terhére ezt megteheti. Ez a csmag tartalmazza a kényelmi többletszlgáltatáskat is. Az egészségügy legnagybb nyavalyája a hálapénz. A mai a leginkább fizetős egészségügy, hiszen ma kétszer fizetünk mindenért: egyszer tisztán - a járulékainkkal. Majd feketén - a hálapénzzel. Felmérések szerint ma minden másdik magyar úgy gndlja: az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hgy megfelelő bánásmódban részesüljön. Így ma évente legalább 80-100 milliárd frintnyi hálapénzt fizetünk ki, az rvsk egy szűk körének. Ez az összeg ötször akkra, mint amennyibe a magyarrszági mentőszlgálat egész évben kerül! Nyugat-Európában gyakrlatilag nem létezik hálapénz, és a szakemberek szerint ennek az egyik fő ka az önrészfizetés, a vizitdíj. Ennek az alapelve az, hgy inkább fizessünk keveset tisztán, mint skat feketén. Nekünk, szcialisták számára az egészségügyi refrmban is a szlidaritás a legfntsabb: az, hgy közösen viseljük a terheket, de ne egyenlően: aki tehetős, vállaljn több felelősséget, akinek támgatásra van szüksége, kapjn több lehetőséget. Ebből nem engedünk. Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztsítási járulékát? Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításából, természetesen bérükkel aránysan, nagybb részt kell vállalniuk a munkajövedelemmel rendelkező aktív, felnőtt embereknek, mint azknak, akik már nyugdíjask, gyesen vannak vagy munkanélküliek. Mert a munkavállalók és a munkaadók által fizetett járulékk képezik a házirvsi-kórházi ellátás, a gyógyszertámgatás, a táppénz és a rkkantnyugdíjak frrását. A járulékk emelése biztnságsabbá teszi az egészségügy finanszírzását, amelyet ma csak részben fedeznek a járulékbevételek. 2006-ban az Egészségbiztsítási Alap tervezett kiadásai mintegy 400 milliárd frinttal haladják meg a járulékbevételeket, amit költségvetési frrásból - közös adófrintjainkból - kell kipótlni. Ezért 2006 szeptemberében a jelenlegi 4%-ról 6%-ra, 2007 januárjában pedig 7%-ra emelkedik a munkavállalók egészségbiztsítási járulékának mértéke. Ezzel egyidejűleg szeptembertől a jelenlegi 1%-ról 1,5%-ra nő a munkavállalói járulék mértéke, ami a munkanélküli biztsítás egyik frrása. A járulékemelés, pársulva a személyi jövedelemadó 2007.januári váltzásával, nem csupán abszlút összegben, de arányaiban is nagybb terhet hárít a magasabb jövedelműekre, mint azkra, akiknek alacsny a fizetése.
Miért kell bevezetni a tandíjat a felsőktatásban? Mert 15 év alatt négyszeresére nőtt a felsőktatásban tanulók létszáma, és hétszeresére a felsőktatás költségvetési támgatása. Ezt a támgatást az adóbevételekből finanszírzza az állam, tehát ma még a főisklásk, egyetemisták költségeit nagyrészt a szakmunkásknak és érettségizett munkavállalóknak kell kifizetniük. Mert igazságtalan, hgy a felvételkr véglegesen eldől, hgy ki szerez ingyen diplmát, és kinek kell ezért - ha a valóságs költségeknél kevesebbet is, de - fizetnie. Ma a jó családi háttérrel rendelkező, elit középisklából érkező fiatalnak skkal nagybb esélye van arra, hgy bekerüljön az államilag finanszírztt képzésbe, mint annak, aki bár tehetséges, de rsszabb körülmények közül érkezik. Aztán pedig hiába tanul jól egy diák, a költségtérítéses szakn mindvégig ugyanannyit fizet, aki pedig bejuttt az államilag finanszírztt szakra, akárhgy bukdácsl is, nem kell fizetnie. Ezért: 2007-től az államilag finanszírztt felsőktatásban bevezetésre kerül a tandíj, a fejlesztési részhzzájárulás (fer). Ennek összege az alapképzésben évi 105 ezer Ft, a mesterképzésben pedig 150 ezer Ft, amit 2008 szeptemberétől kell majd fizetniük a hallgatóknak. A tandíj teljes összege a felsőfkú intézmény bevétele marad, aminek 30-50%-át tanulmányi ösztöndíjra, a másik felét pedig az ktatás színvnalának fejlesztésére kell frdítania. Az első évet követően - mst már valóban a hallgató egyéni teljesítményétől, tudásától függően - dől el, hgy kik lesznek azk, akiknek fizetniük kell, és kik azk, akik jó tanulmányi eredményük alapján mentesülnek a tandíj megfizetése alól, sőt tanulmányi ösztöndíjra is jgsulttá válnak. A jövőben azk a fiatalk, akik tanévenként nem teljesítik a minimumként meghatárztt követelményt, átkerülnek a költségtérítéses képzésbe. Azk visznt, akik kiválóan teljesítenek a költségtérítéses szakkn, beléphetnek az államilag finanszírztt, a költségtérítésnél jóval kisebb megterhelést jelentő tandíjas képzésbe, és ha itt is kiemelkedő eredményt érnek el, ösztöndíjat is kaphatnak.
Szigrúbb vagynelszámltatás Az emberek igazságérzetét jggal bántja, hgy skan vannak, akik hatalmas vagynuk, látható jólétük dacára az elvárhatónál jóval kevesebbel járulnak hzzá a közös kiadáskhz. Mstantól ennek vége: a krmány határztt intézkedéseket tesz azért, hgy mindenki anyagi helyzetéhez mérten vállaljn részt a közös terhekből. Vagynsdási vizsgálatk. Az APEH jövőre a krábbi évi 600 vizsgálattal szemben 10 000 vagynsdási vizsgálatt fg elvégezni. Elsősrban a 100 milliós, milliárds vagynk esetében vetik majd össze az adózó vagyni helyzetét az elmúlt években bevalltt jövedelmével, hgy egyetlen tehetősebb plgár se vnhassa ki magát jgtalanul a közteherviselés alól. Házipénztárak kifehérítése. Általáns gyakrlat, hgy a vállalkzásk házipénztárában elkönyvelt összeg nagy része csak papírn van a pénztárban. Skan valójában személyes jövedelemként, adómentesen használják ezt a pénzt, úgymnd "elköltségelik", ezzel jgtalan előnyhöz jutnak azkhz képest, akik fizetésükből az utlsó fillérig befizetnek minden adót. Ezért 2007 januárjától a házipénztárban kimutattt, de üzletileg nem indklt összeg után 20% adót kell majd fizetni. Szigrúbb fellépés az adócsalók ellen. Egységesítjük az adócsalásk feltárásával fglalkzó szervezeteket, hgy hatéknyabban léphessenek fel a csalókkal szemben. Bővítjük a Vám- és Pénzügyőrség nymzási jgkörét: ezentúl nemcsak vám- és jövedéki ügyekben, hanem az adócsalásk más területein is vizsgálódhatnak. Ingatlanadó. Úgy méltánys, ha a gazdagabbak több kötelezettséget vállalnak a közösség érdekében. A vagyn nagy részét pedig gyakran ingatlankba fektetik tulajdnsaik, ezért világszerte bevett, igazságs adózási módszer az ingatlanadó. Ebből kiindulva támgatjuk, hgy 2008-tól a nagy értékű ingatlankra a vagyn mértékétől függő, differenciált adót vessen ki az állam. Miért kell meghatárzni a vállalkzásk adójának minimális összegét? Mert míg a munkavállalók minden fillér után fizetik a közterheket, addig a vállalkzásk egy jelentős része könyvelési trükkökkel eltünteti - közkeletű kifejezéssel "elköltségeli" - a vállalkzás adóköteles jövedelmét. 2004-ben az egyéni és társas vállalkzásk 38%- a vlt "veszteséges", ezért nem fizetett társasági adót. Mert különösen a kisebb vállalkzásknál kiugróan magas az egy-egy adóévben kimutattt veszteség mértéke, és mindennapi gyakrlattá vált, hgy a személyes fgyasztás egy részét is a vállalkzás költségei között számlják el. Ezért Szakítani kell azzal a gyakrlattal, amikr a becsületesen adózó többség viseli a közterhek alól kibújó ügyeskedők terheit is. 2007-től minden vállalkzásnak legalább - az eladtt áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett - bevételének 2%-a után meg kell fizetnie a társasági vagy - ha egyéni vállalkzóként ezt választtta - a személyi jövedelemadót. Természetesen, akiknek az adóalapja ennél magasabb, azk tvábbra is ennek alapján teljesítik adófizetési kötelezettségüket. A valóban nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkzásknak aznban a jövőben sem kell adót fizetniük. Mentesülnek az elvárt adó
megfizetése alól: a nn-prfit szervezetek (alapítványk, társadalmi szervezetek, köz- testületek, egyházak, közhasznú társaságk stb.); a jgelőd nélkül alakult új vállalkzásk, a tevékenységük meg- kezdésének évében, illetve az azt követő adóévben; a jelentős piacvesztést elszenvedett vállalkzásk, ha árbevételük a megelőző évhez képest legalább 15%-kal csökkent; ha az adtt vagy a megelőző évben az adózót elemi kár sújttta. Miért kell szlidaritási adót fizetni a 6,6 millió frint feletti jövedelmek után? Mert ma a magyar laksság legmagasabb jövedelmű 10%-ának egy főre jutó jövedelme 7,5-szer akkra, mint amennyiből a legszegényebb 10% él. Mert az adózó plgárk csupán 1,6%-ának jövedelme haladja ugyan meg az évi 6,6 millió frintt, de ők rendelkeznek az összes jövedelem 13%-ával. Adóköteles jövedelmük 8-szrsa az átlagsnak, és 18-szrsa egy minimálbért kereső adóköteles jövedelmének. Mert mst, amikr mindannyiunknak hzzá kell járulnunk az rszág költségvetési egyensúlyának helyreállításáhz, úgy igazságs, ha
a tehetősebbek több terhet viselnek, mint a szegények. Ezért: A költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében 2007-ben a legmagasabb jövedelműek a 6,6 millió feletti jövedelmük után 4% szlidaritási adót fizetnek. Aki például havi 1 millió frintt keres, annak jövőre havi 13 000 Ft különadó befizetésével is hzzá kell járulnia a közös kasszáhz. Az átlags jövedelműeknél visznt a járulékterhek növekedését a személyi jövedelemadó-terhek csökkentése, a 18%-s kulcs sávhatárának 1,7 millióra emelése mérsékli. Azaz jóval több adózó kap lehetőséget, hgy alacsnyabb kulcs alapján fizesse személyi jövedelemadóját. Miért kell 20%-ra emelni az eddig 15%-s ÁFA kulcst? Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításáhz mindenkinek hzzá kell járulnia. Az általáns frgalmi adó lyan közteher, amit mindenkinek fizetnie kell, méghzzá fgyasztásával aránys módn. Aki tehetősebb, azaz többet fgyaszt, több adót fizet, aki kevesebbet költ, az kisebbet. Mert hsszabb távn mindenképpen indklt, hgy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a fgyasztást terhelő adók rendszere. Mert nem igazságs, ha az állam az árakn keresztül támgatja az embereket. Az ártámgatással ugyanis az kap nagybb segítséget, aki többet fgyaszt. Helyénvaló, hgy tvábbra is csupán 5%-s áfaterhet viselnek a gyógyszerek, tankönyvek, mert ebből "többet" nem a magasabb jövedelműek, hanem a betegek és a gyermekek fgyasztanak. De nem indklt, hgy jövedelmi helyzetétől függetlenül az eddig kedvezményes, 15%-s áfamértékkel mindenkinek támgassuk az élelmiszer-fgyasztását, közlekedését vagy éppen az éttermi számláját. Hiszen a laksság legmagasabb jövedelmű 10%-a egy főre számítva 2-szer annyit költ élelmiszerre, 3- szr annyit költ tömegközlekedésre és 13-szr annyit éttermi étkezésre, mint a legalacsnyabb jövedelműek. Ezért: 2006 szeptemberétől az eddigi kedvezményes 15%-s áfakulcs 20%-ra emelkedik, ami éves szinten 170 milliárd frints lakssági többletterhet jelent. Összehasnlításképpen: az áfa felső kulcsának januári 25%-ról 20%-ra csökkentése 250 milliárd frint megtakarítást eredményezett. Az áfa mértéke egységesen 20% lesz, kivételt képeznek a gyógyszerek, tankönyvek, könyvek, amelyek áfája tvábbra is 5% marad. Az áfa emelése jövőre átlagsan mintegy 1%-kal növeli éves szinten a fgyasztói árszínvnalat, amit a leginkább rászrulók számára a szciális ellátásk és a nyugdíjak emelése ellentételez.
Miért kell emelni a gáz fgyasztói árát? Mert a hazai fgyasztás 80%-át imprtból kell biztsítanunk, azaz ugyanannyit kell fizetnünk érte, mint más európai rszágknak. A magyar fgyasztói ár mégis rendkívül alacsny az uniós rszágk átlagáhz képest. Mert a közös adófrintjainkból nyújttt támgatásból ma azk kapnak többet, akik többet fgyasztanak, nagybb lakásban, úszómedencés villákban élnek, és nem azk, akiknek erre takaréks fgyasztás mellett is szükségük lenne. Más szóval: az átlagemberek fizetik meg a gazdagabbak ártámgatását. Ezért: A világpiaci árak váltzását követve átlagsan 30%-kal emelkedik a gáz fgyasztói ára. Megkezdődik a mai igazságtalan támgatási rendszer átalakítása. A gáz áráhz nyújttt támgatás helyét fkzatsan átveszi a rászrulók terheit mérséklő szciális támgatás.
Ennek első lépéseként: az átlagsnál kisebb mértékben, 25%-kal emelkedik a kisebb fgyasztásúak, az átlags lakásk fűtési költsége, és gyrsabban, 37%- kal a nagylakáské; a nagybb lakásban élő, de alacsnyabb jövedelműek (nagycsaládsk, fgyatéksk) fűtési költségeit pedig az újnnan bevezetett, célztt szciális támgatás mérsékli.