A hatóság annak érdekében, hogy a vállalkozások is ismerjék a vonatkozó szabályokat és az azzal összefüggő jogalkalmazási gyakorlatot

Átírás

1 Mire ügyeljenek a kereskedők a húsvéti időszakban? A Nemzeti Fgyasztóvédelmi Hatóság az idei évben is fkztt figyelmet kíván frdítani arra, hgy a húsvéti ünnepeket megelőző bevásárlásk srán biztsítsa a vásárlók anyagi biztnságát, elsősrban a megtévesztések és a vásárlói megkársításk kiszűrésén keresztül. Annak érdekében, hgy a vállalkzásk megfelelő infrmációkkal rendelkezzenek a húsvéti szeznban kiemelt figyelemmel járó jgszabályi rendelkezések felől, a fgyasztóvédelmi hatóság az alábbi tájékztatót teszi közzé: >>> A szeznális ellenőrzés srán a fgyasztóvédelmi hatóság új plitikájának, illetve célkitűzéseinek megfelelően kiemelkedő szerepet szánunk ebben az időszakban is a megelőzésnek, a preventív eszközök alkalmazásának. Ilyen preventív eszközök a következők: A hatóság annak érdekében, hgy a vállalkzásk is ismerjék a vnatkzó szabálykat és az azzal összefüggő jgalkalmazási gyakrlatt a betartandó jgszabályi rendelkezésekről szóló összefglalót készít, amelyet a hnlapján is közzétesz, az előző évek ellenőrzéséről készült vizsgálati jelentését (2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012) elérhetővé teszi mind a vásárlók, mind a vállalkzásk részére, amelyből a legjellemzőbb jgsértések tartalma alapján a vállalkzásk szintén tájékzódhatnak a hatósági elváráskról. Természetesen ennek az ellenőrzéssrzatnak az eredményei alapján is lehetőség van felkerülni a fgyasztóvédelmi hatóság pzitív listájára, amelynek célja, hgy minél szélesebb körben biztsítsn nyilvánsságt azn vállalkzásk megismerésének, amelyeknél a hatóság nem talált szabálytalanságt. Az idei szeznális vizsgálat több témakört fglal magában:

2 1) A fgyasztók megtévesztésére / megkársítására irányuló kereskedelmi gyakrlatk kiszűrése A felügyelők azt vizsgálják, hgy a pénztárnál megfelelően történik-e az árfelszámítás, azaz az egyes termékeket azn az árn értékesítik-e, amelyet a terméken szereplő árcímke vagy a plccímke tartalmaz, illetve amennyiben többes árfeltüntetést észlelnek mert például ugyanaz a cskládényúl az árcímkéje szerint másfélszer annyiba kerül, mint amit a felette elhelyezett akciós tábla hirdet a felügyelők szintén próbavásárlással ellenőrzik, hgy a pénztárnál az alacsnyabb árn számítják-e fel a terméket. A Fgyasztóvédelmi törvény előírja, hgy több ár egyidejű feltüntetése esetén az alacsnyabb árn kell értékesíteni a terméket, amennyiben tehát a magasabb árn történik az értékesítés, akkr a kereskedő jgsértést követ el. A szeznális húsvéti termékek eladási árának, egységárának feltüntetésére vnatkzó jgszabályi előírásk: a fgyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 14. -a a termékek eladási ára és egységára, tvábbá a szlgáltatásk díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a fgyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakrlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény A Fgytv ának megfelelően a fgyasztót a külön jgszabályban meghatárzttak szerint írásban tájékztatni kell a fgyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szlgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szlgáltatás díját egyértelműen, könnyen aznsíthatóan és tisztán lvashatóan kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat, illetve határn átnyúló szlgáltatásnyújtás kivételével a szlgáltatás díját Magyarrszág törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (frint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.

3 A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szlgáltatás díjaként a fgyasztó által ténylegesen fizetendő, az általáns frgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vnatkzó kereskedelmi kmmunikáció megjelöli a termék eladási árát amennyiben jgszabály eltérően nem rendelkezik, az egységárat is meg kell adni. Több eladási ár vagy szlgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkzás köteles a feltüntetett legalacsnyabb eladási ár vagy szlgáltatási díj felszámítására. Az Fgytv ában hivatkztt külön jgszabály a 4/2009. NFGM rendelet, amely az alábbiak szerint rendelkezik. 2. (1) bbekezsée előírja, hgy a termék eladási árát a (2) és a (4) bekezdésben meghatárztt kivétellel a) a terméken, annak csmaglásán vagy a termékhez egyéb módn rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiírásn vagy a fgyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakr könnyen hzzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapt is) kell feltüntetni. A 3. (1) bekezdése alapján a termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csmaglásán vagy a termékhez egyéb módn rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiírásn vagy a fgyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakr könnyen hzzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapt is) kell feltüntetni. 4. szerint az egységárat a) a térfgatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasnlítást milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilgrammnként (Ft/kg), vagy ha ez a termék

4 jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasnlítást grammnként (Ft/g), dekagrammnként (Ft/dkg) vagy tnnánként (Ft/t), c) a hsszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasnlítást milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabnként (Ft/db) kell feltüntetni. A 3. (2) bekezdés alapján az egységárat tvábbra sem kell feltüntetni az a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csmaglási egységű vagy méretű, b) az autmatából értékesített, c) az egy csmagban lévő, készletben értékesített, d) a különleges díszcsmaglású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatárztt élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csmagba összeállíttt terméken. Ugyanakkr a 2. (2) bekezdés alapján a nem előrecsmaglt, a fgyasztó jelenlétében kimért termékre (ömlesztett termék) vnatkzóan csak az egységárat kell feltüntetni. A 2. (3) bekezdése szerint az eladási árat, illetve az egységárat elegendő az (1) bekezdés b) pntja szerinti módn feltüntetni a csmaglás nélkül értékesített termék esetén. A 3. (3) bekezdése alapján, ha külön jgszabály (az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 9. (6) bek.) meghatárztt előrecsmaglt termék frgalmazása srán a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatárztt) tömeg feltüntetését is előírja, elegendő a töltő tömeg egységárának feltüntetése.

5 A szeznális édesipari termékeket a nagybb áruházlánck az üzlet több pntján, így például a plckn kívül szigetszerűen is értékesítésre helyezik ki. Ezekben az esetekben gyakran előfrdul, hgy a plccímkéken feltüntetett ár, valamint a szigeteknél kihelyezett eladási ár eltér egymástól. Az Fttv. 6. (1) bekezdés c) pntja szerinti jgsértés megállapítható, ha a fgyasztó számára kiírt eladási árak közül a magasabb árn történik a termék értékesítése. A szeznális húsipari készítmények esetében (tipikusan a snka vnatkzásában) gyakran előfrduló hiánysság, hgy a vákuum csmaglt készítményeken két ár kerül feltüntetésre. Ezekben az esetekben egyszerre látható a gyártó által megállapíttt, nettó tömeg, egységár és eladási ár, illetve az az ár, amelyet a kereskedelmi egység az újra mérés srán tüntet fel a terméken. Így két különböző eladási ár kerül egyidejűleg feltüntetésre, vagyis kettős ártájékztatás valósul meg. Kettős ártájékztatás körében, ha az eltérő árakról szóló tájékztatás a fgyasztó számára egy látótérben (pl.: ugyanannak a terméknek ugyanazn ldalán tüntetik fel, vagy a termék fgyasztó által látható ldalán és alatta a plccímkén) jelenik meg, akkr az Fgytv. 14. (3) bekezdése szerinti jgsértés állapítható meg. Ha próbavásárlás srán bebiznysdik, hgy a feltüntetett több ár közül a magasabb árn értékesítették a terméket, akkr az Fgytv. 14. (3) bekezdése mellett az Fgytv. 14. (7) bekezdésében fglalt jgsértés is megállapítható. Amennyiben a próbavásárlás srán biznysságt nyer, hgy a vállalkzás a kiírt árnál magasabb árat alkalmaz, akkr az Fttv. 6. (1) bekezdés c) pntja szerinti jgsértés állapítható meg. Az Fttv. 6. (1) bekezdés c) pntja szerinti jgsértés állapítandó meg, ha a vállalkzás akciósnak minősíti termékét, hltt azt krábban is ugyanazn, vagy alacsnyabb árn kínálta eladásra. Szintén jgsértő, amennyiben a feltüntetett, krábbi eladási ár érvénytelenítésre került (át van húzva), nha azt a vállalkzás krábban sem alkalmazta. Tilttt az lyan árengedményes értékesítés, amely valójában az eredeti árn történik, úgy, hgy az akciós árat a vállalkzás fiktív összeghez visznyítja, és nem az általa krábban ténylegesen alkalmaztthz. 2) A húsvéti időszakban megjelenő, szeznális ajándékcsmagk, akciók tekintetében a megtévesztő kereskedelmi gyakrlatkat kívánja kiszűrni a hatóság Így azkat a szabálytalanságkat, amikr az ajándékcsmagba összecsmaglt termékek esetében valójában nincs szó ajándék -ról, mivel az ingyenesnek feltüntetett termékért is fizetni kell, azaz például egy 3, egyébként egyenként 250 Ft-ba kerülő cskládéból álló húsvéti

6 csmagn ajándék felirat szerepel, de a csmagért 650 Ft-t kérnek, azaz az ajándék termék is 150 Ft-jába kerül a fgyasztónak. A hatóság nem egyszer találkztt már lyan esettel is, amikr a termékek egyenként történő megvásárlása kedvezőbb vlt a fgyasztóra nézve, mint az akciós -nak mndtt csmag. A szeznális húsvéti ajándékcsmag termékekre vnatkzó legfőbb előírás: a fgyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakrlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény Az Fttv. előírásai szerint: "Megtévesztő az a kereskedelmi gyakrlat, amely valótlan infrmációt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére lyan módn jelenít meg, hgy megtéveszti vagy alkalmas arra, hgy megtévessze a fgyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fgyasztót lyan ügyleti döntés meghzatalára készteti, amelyet egyébként nem hztt vlna meg, vagy erre alkalmas, pl: az áru lényeges jellemzői, így különösen - kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartzékai, - mennyisége, - az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte" 3) Szintén a fgyasztók megtévesztését hivattt megakadályzni a plccímkén feltüntetett termékmegnevezések megfelelőségének ellenőrzése: A lentiekben idézett, vnatkzó előírásk pntsan meghatárzzák, hgy egy cskládé termék megnevezése mikr megfelelő (mikr nevezhető étcskládénak, tejcskládénak, fehér cskládénak), és bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hgy a gyártói címkék ebben a vnatkzásban már jellemzően megfelelőek, előfrdul, hgy a plccímként megtévesztő tájékztatás szerepel (pl. kakaós bevnó masszából készült üreges figura megnevezése a plccímke szerint tejcskládé nyúl ); Ha a terméken elhelyezett tájékztatás alapján a termék egyértelműen nem cskládé, aznban az ellenőrzött egység figyelemfelhívó táblán, plccímkén, a szigeten vagy a reklámújságban elhelyezett

7 tájékztatásban azt mégis cskládéként tünteti fel, ebben az esetben megvalósul az Fttv. 6. (1) bekezdés a) pntja szerinti megtévesztő tevékenység. A cskládé elnevezésére vnatkzó előírás: A Magyar Élelmiszerkönyv /36 számú előírása az emberi fgyasztásra szánt kakaó- és cskládétermékekről "3. Cskládé (étcskládé) a) Olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrkból készül, kielégíti a b) pntban fglaltakat, legalább 35% összes kakaó szárazanyagt tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag. 4. Tejcskládé a) Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrkból és tejből vagy tejtermékekből áll, és amelyek a b) pntban fglaltakkal összhangban tartalmaznak: legalább 25% összes kakaó szárazanyagt, legalább 14% tej szárazanyagt, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben, vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagt, legalább 3,5% tejzsírt, legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt)." 4) A fentieken túl a felügyelők fkztt figyelmet frdítanak majd az ellenőrzések srán arra is, hgy az üzletben nincsenek-e értékesítésre kihelyezve lejárt minőségmegőrzési idejű termékek Amennyiben a felügyelőségek ellenőrzéseik srán lejárt fgyaszthatósági, valamint minőség-megőrzési idejű élelmiszerek frgalmazását tapasztalják, a szabálytalanságt a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben rögzítik, és a jegyzőkönyv egy

8 példányának megküldésével értesítik az ellenőrzés helye szerint területileg illetékes élelmiszer-ellenörző hatóságt. A vnatkzó jgszabályi előírás: az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004 (II.26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet 10.. (1) bek.) évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A rendelet 10. (1) bekezdése szerint az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdnságait helyes tárlási körülmények között megőrzi. A törvény 15. (2) bekezdése szerint a fgyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem hzható frgalmba. Az ellenőrzéshez kapcslódó főbb jgszabályk, előírásk a fgyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény a fgyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakrlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény a termékek eladási ára és egységára, tvábbá a szlgáltatásk díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004 (II.26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A Magyar Élelmiszerkönyv /36 számú előírása az emberi fgyasztásra szánt kakaó- és cskládétermékekről

9 Nemzeti Fgyasztóvédelmi Hatóság 1088 Budapest, József krt. 6. Telefnszám: Fax: nfh@nfh.hu