IVSZ MENTA 2012 konferencia A változó világ Egerszalók, 2012. szeptember 14. Mi lesz a dugódíjjal, avagy informatikai kihívások a fővárosi közlekedésben Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Tartalom A BKK létrehozásának célja és feladatai Közlekedésinformatikai helyzetkép IT megoldások az üzemeltetés és a fejlesztés területén: Elektronikus jegyrendszer Forgalomirányítás és utastájékoztatás Egységes forgalmi modell Személyforgalmi behajtási díj Összefoglalás 2
A BKK létrehozásának célja, feladatai Általános célok: világos koncepció: integrált közlekedésszervező (közösségi, közúti, gyalogos kerékpáros közlekedési feladatok összevonása közlekedési kompetenciaközpont) világos kompetenciák: a tervezési, üzemeltetési, beruházási és ellenőrzési feladatok professzionális és felelős ellátása világos célok: finanszírozható, fenntartható üzemeltetés és fejlesztés Minta: a Transport for London 3
4
A BKK létrehozásának célja, feladatai A Fővárosi Önkormányzat közlekedési feladatait az Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) határozza meg. A BKK feladatai: közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése (hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás) közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) integrált városi közlekedésirányítás és fejlesztés (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) átfogó közlekedési szabályozó rendszerek kialakítása és működtetése (parkolás, dugódíj, teherforgalmi behajtás) 5
Közlekedésinformatikai helyzetkép Intelligens Közlekedési Rendszerek (ITS) önmagukban intelligens, de inkább szigetszerűen működő, semmint együttműködő rendszerek a jellemzők Budapesten. ITS a közlekedésben: forgalomirányítás (közúti és közösségi közlekedési jelzőlámpák, forgalomirányító központ, hangolás) forgalomfigyelés (kamerarendszer, diszpécserközpont) készletgazdálkodás (anyaggazdálkodás, saját beruházások) minőségbiztosítás (útellenőrzés vs. független minősítő labor?) utastájékoztatás (passzív és aktív információk, FŐVINFORM) jegyárusítás (jegy- és parkoló automaták) vagyonnyilvántartás (utak, hidak, műtárgyak állapota) térinformatika (közlekedés- és településfejlesztés támogatása) 6
Közlekedésinformatikai helyzetkép A jelen: a közúti jelzőlámpák egy része nincs központhoz kapcsolva a nyilvántartások egy része csak papír alapon létezik ahány cég, annyi nyilvántartás (BFFH, BKK, BKK Közút, BKV) kameraképet figyelni lehet, rögzíteni, szoftverrel elemezni nem nincs egységes vagyonnyilvántartás, se pavement management nincs egységes térinformatikai adatbázis, sem szoftver nincsenek valós idejű forgalmi adatok, sem utastájékoztatás Általános célok: a nyilvántartások elektronikus alapra helyezése a térinformatikai adatbázisok elektronikus alapú elérésének és a lekérdezés biztosítása sziget-üzemek helyett összekapcsolt, intelligens rendszerek 7
Elektronikus jegyrendszer A jelen ( kőkorszak ): papíralapú, elavult, technikailag továbbfejleszthetetlen, a tarifarendszer változásait követni képtelen vonaljegy-rendszer (az átszállókat büntető, egyszeri utazásra jogosító jegy) kevés és rosszul működő jegyautomata (egyre növekvő üzemeltetési költségek, gyakori sorban állás a pénztáraknál) gyakran elromló jegykezelő készülékek, több ezer mechanikus lyukasztó (ezek teljes lecserélése nélkül nem vezethető be a világon széles körben elterjedt időalapú jegy) könnyen hamisítható bérletek, visszaélési lehetőség utazási kedvezményekkel, széles körben elterjedt bliccelés 8
Elektronikus jegyrendszer A jövő (a projekt célkitűzései): megújuló tarifa- és jegyrendszer (rugalmas tarifa, időalapú jegy, díjplafon, pay as you go ) kényelmesebb, korszerűbb jegy- és bérletvásárlás (pl. internet) zárt rendszer elektronikus beléptető kapuk integrált technológia (jegyrendszer és egyéb szolgáltatások pl. bubi díjainak beszedése és elszámolása) a BKK elszámoló központja összekapcsolható legyen a leendő országos jegybevétel-elszámolási rendszerrel az egyes végponti eszközök egységes informatikai hálózatba történő szervezése 9
Elektronikus jegyrendszer Előnyök: korszerű (BKK által kibocsátott kártyák, illetve érintés nélküli bankkártyák - a megvásárolt jegyek és bérletek nyilvántartása és ellenőrzése elektronikus formában, központi számítógép rendszeren történik) kényelmes jegy- és bérletvásárlási lehetőségek (internet, jegyés pénzkiadó automata, telefonos ügyfélszolgálat) személyre szabott, az utazásokkal kapcsolatos információk (pl.: utazástörténet, bérletek érvényessége) lekérdezése az interneten hatékony bevétel-védelem (a metróállomásokon és bizonyos HÉV-állomásokon automatikusan működő be- illetve kiléptető kapuk, az elsőajtós felszállást biztosító járatok körének bővítése, az ellenőrök átcsoportosítása a felszíni járművekre) 10
Forgalomirányítás és utastájékoztatás A jelen: szigetszerű működés szervezetileg és eszközrendszerében is elkülönítetten működő közösségi közlekedési és közúti forgalomirányítás (a két rendszer között nincs kapcsolat) részmegoldások a BKV-nál: AVM (Automatic Vehicle Monitoring): helymeghatározás, adatgyűjtés, kommunikáció (nem automatikus forgalomszabályozás, hanem döntés-előkészítés) DIR (Diszpécseri Irányító Rendszer): a járművezető és a központ közötti kommunikációt biztosítja, a jármű pillanatnyi helyét nem tudja detektálni, csak a végállomási indulásokat rögzíti, a járművezető jelzése alapján 11
Forgalomirányítás és utastájékoztatás A jövő (a FUTÁR projekt): a fővárosi felszíni tömegközlekedés jelenlegi korszerűtlen, valós idejű adatokat nem kezelő forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerének teljes kiváltása (2013 elejére) műholdas járműkövetés a teljes fővárosi villamos, autóbusz és trolibusz flotta részére (GPS-alapú forgalomirányítás) járműfedélzeti vizuális és akusztikus utastájékoztatás Budapest szerte 250 helyszínen valósidejű, utcai kijelző egységes, szoftveres támogatás új digitális rádiós rendszer adatátviteli funkciókkal valósidejű utazási információk sms-en, weben is (utazástervezés) 12
Egységes forgalmi modell A jelen: hiányzó kompetencia és eszköz (makroszintű forgalmi modell jelenleg csak több különböző tervezőcégnél áll rendelkezésre) elavult, hiányzó alapadatok (a jelenleg használatos adatbázis a 2004-2005 során elkészített, több mint 50 ezer lakásra kiterjedő háztartásfelvételen alapul, a 7 éves adathalmaz nem tudja kezelni az azóta végzett fejlesztéseket) nincs egységes platform, egységes lekérdező felület, így az egyes projektek közötti kölcsönhatások feltárása nem teljes körű, a projektenként eltérő adatstruktúra és térinformatikai adatbázis miatt az összevethetőség nehézkes 13
Egységes forgalmi modell A rendszer létrehozásának célja: fővárosi tulajdonú, nyilvános bázismodell létrehozása (mely biztosítja a megvalósíthatósági vizsgálatok egységességét) hosszú távú, stratégiai tervezés elősegítése forgalomszámlálási adatok és a modellezési eredmények publikálása elektronikus úton a bázismodellen alapuló városi forgalommenedzsment rendszer létrehozása (távlatban) egységes szoftverrendszer létrehozása a modellezési feladatokhoz forgalmi adatok gyűjtése és tárolása, tetszőleges szűrési keresési lehetőségekkel 14
Személyforgalmi behajtási díj A jelen: Mit ajánl az útvonaltervező? (www.viamichelin.com) 15
Személyforgalmi behajtási díj A jövő? 16
Személyforgalmi behajtási díj Összetett célrendszer: a torlódások és levegőszennyezés csökkenése a Belvárosban, ezáltal Budapest élhetőségének javítása többlet bevételi forrás a Főváros részére (működés vs. fejlesztés) 17
Személyforgalmi behajtási díj 1. elvi alternatíva: kordonos rendszer 18
Személyforgalmi behajtási díj 2. elvi alternatíva: zónás rendszer 19
Személyforgalmi behajtási díj Területi lehatárolási lehetőségek 1. Zónás Kordonos Határon belül lakók száma* (fő) Terület* (km2 ) A M0 - városhatár 1 730 000 525 B1 Hungária körút - Budai körút (Irinyi József utca Karolina út - Alkotás utca - Margit körút vonala) 420 000 42 B2 Hungária körút - Dunahidak 370 000 32 C Nagykörút - Duna-hidak 110 000 6,5 20
Személyforgalmi behajtási díj Területi lehatárolási lehetőségek 2. Zónás Kordonos Határon belül lakók száma* (fő) Terület* (km 2 ) K1 Kétszintű rendszer I. (M0-városhatár és Hungária gyűrű) 1 730 000 525 (42) K2 Kétszintű rendszer II. (Hungária gyűrű és Nagykörút) 420 000 42 (6,5) K3 Kombinált rendszer (M0-városhatár kordon és Hungária gyűrű zóna) 1 730 000 525 (42) 21
Személyforgalmi behajtási díj A további vizsgálatokra javasolt változatok Személyforgalmi behajtási díj további vizsgálatra javasolt változatok Zónahatáron lévő ellenőrző pontok Fix ellenőrző pontok becsült száma (sáv)* Belső ellenőrző pontok Ellenőrző pontok összesen Mobil ellenőrző egységek becsült száma (db)** B1 235 160 395 10 Hungária körút - Budai körút B2 140 135 275 5 Hungária körút - Duna-hidak K2 320 160 480 10 Komplex kétszintű rendszer II. (Hungária gyűrű és Nagykörút) 22
Személyforgalmi behajtási díj Javaslat a kedvezményezettek körére 23
Személyforgalmi behajtási díj Informatikai kihívások: 232 sáv figyelése sávonként 2 rendszámfelismerő és 1 átnézeti kamerával adatok biztonságos továbbítása a központba, redundáns hálózat helyi rögzítés biztosítása OFFLINE üzemmód eléréséhez Integrált központi adatgyűjtő, feldolgozó és video monitoring szoftver külső interfészek biztosítása: KEKKH; viszonteladói pontok külföldi rendszámok felismerése, kezelése operátor és diszpécser központ felépítése EU szabványoknak történő megfeleltetés későbbi bővítési lehetőség biztosítása OBU megoldásokkal 24
Személyforgalmi behajtási díj Egy ellenőrző pont működési elve: a jármű az érzékelési zónába hajt (1), a szenzorok és az inframegvilágítás aktív üzemmódba kerülnek (2) az első rendszám olvasása ANPR kamera segítségével (3) profil szkenner meghatározza a jármű méretét (4) hátsó rendszám ellenőrzése ANPR kamera segítségével (5) adatgyűjtő és kommunikációs egység rögzíti és időszakosan továbbítja az adatokat a központ felé (6) 25
Személyforgalmi behajtási díj De mi lesz a dugódíjjal? realista ütemezés (tender 9, tervezés 6, kivitelezés 12 hónap): Közbeszerzési felhívás megjelenése Szerződéskötés a fővállalkozóval Tesztüzem indítása 6 hónap 12 hónap Ellenőrző rendszer tendereztetés Ellenőrző rendszer tervezése és kivitelezés 2012.01 Döntés előkészítés 2012.10 2012.12 2013.03 2013.09 2014.03 2014.09 2015.01 Közbeszerzési specifikáció elkészítése Forgalom technika tervezés tendereztetés Forgalom technika tervezés Forgalom technika kivitelezési tendereztetés Forgalom technikai kivitelezés Tesztüzem 9 hónap 2 hónap 3 hónap 6 hónap 6 hónap 6 hónap 3 hónap Közgyűlési döntés Szerződéskötés tervezővel Szerződéskötés a kivitelezővel Személyforgalmi behajtási díj bevezetése Közbeszerzési felhívás megjelenése Közbeszerzési felhívás megjelenése Tesztüzem indítása 26
Személyforgalmi behajtási díj De mi lesz a dugódíjjal? a projekt költségei és várható bevételei (becslés): 27
Személyforgalmi behajtási díj De mi lesz a dugódíjjal? a döntés-támogató tanulmány készítése folyamatban van a BKK-nál (a Fővárosi Közgyűlés döntése nem változott) a fővárosi közösségi közlekedés fenntartható finanszírozásához szükséges többletforrások megteremtésének egy lehetséges eszköze a személyforgalmi behajtási díj (a Főváros és a Kormány között megkötött megállapodás, illetve az Európai Unió előírása a 4-es metró támogatási szerződésében nem változott) a jogi környezet jelenleg nem teszi lehetővé a személyforgalmi behajtási díj kivetését és beszedését a Fővárosnak (az Országgyűlés a vonatkozó törvényjavaslatot elutasította) a rendszer működőképességét biztosító, ún. kapcsolódó beruházások nem valósultak meg, ezek hiányában a személyforgalmi behajtási díj bevezetése nem időszerű 28
Összefoglalás Közlekedés és Informatika A fővárosi közlekedés megbízható működtetéséhez és üzemeltetéséhez, illetve korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez az informatikai szakterület általános támogatást és konkrét megoldásokat egyaránt adhat. Ehhez a feladathoz egyaránt elvárás a háttérfolyamatok megbízható működése (keletkező információk és adatok gyűjtése, statisztikai elemzések, adattárolás), illetve az utazóközönség számára közérthető és pontos megjelenítése. 29
Összefoglalás Közlekedés és Informatika Ha a hegy nem megy Mohamedhez (Drezda, 2011. POLIS Annual Meeting, ruhatár ) 30
Köszönöm a figyelmet! Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Közlekedésstratégia laszlo.kerenyi@bkk.hu 31