Veszprém Megyei Önkormányzat TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0082 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Kollégium Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Tantárgytömbösített Oktatás Intézményi Tervezése Szociális-Életviteli és Környezeti kulcskompetencia területén 2010. KÉSZÍTETTE: Kamondy Renáta Veszprém Megyei Önkormányzat TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0082
Mivel mindenki a maga módján látja a világot,a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi,mint megmutatni a lehetıségeket.tanulni annyi,mint élni a lehetıségekkel. Paulo Coelho
Tartalom: 1. Bevezetés 2.1 Törvényi háttér 2.2 Tantárgytömbösítés 2.3 Céljaink 2.4 Szociális-életviteli és környezeti kompetencia 2.5 A tantárgytömbösített oktatás bevezetése 2.6 Tervezés, elıkészítés, ütemezés 2.7 Mire kell figyelni a tantárgytömbösítés megszervezésekor 2.8 A tantárgytömbösített oktatás során követendı alapelvek 3. Megvalósítás 4. Tapasztalatok 5. Mellékletek
1.1 Bevezetés Az eltérı felkészültség, az eltérı attitődök, az eltérı szakmai tudás, az eltérı személyiségjegyek egyrészt megnehezítik az együttmőködést, másrészt ettıl válik valóban megvalósíthatóvá az intézmények alapcélja, hogy minden gyerek más, minden gyereknek más mintára, más személyiségre van/lehet szüksége. A gyerekek egészséges fejlıdéséhez, felnıtté éréséhez minden életkori szakaszban más-más nélkülözhetetlen. A gyerekek adottságainak különbözısége megkívánja a megkülönböztetett foglalkozást és az egyedi fejlıdési utak figyelembevételét.a tanulás-hagyományos felfogás szerint-az értelmileg akadályozott gyermekek iskolájában is elsısorban a figyelem ébrentartására,az emlékezetfejlesztésre illetve a gyakorlásra irányuló tanulásának ez az értelmezése alapvetıen passzív tanulói magatartást sugall,jóllehet a tanulók magatartását éppen a túlzott passzívitás jellemzi.a szakemberek véleménye megegyezik abban,hogy az értelmileg akadályozott gyermekek tanulását is az segíti elı,ha valamennyi pszichikus funkciót sikerül aktivizálni az iskolai tanulás során.a cselekvés jelentıségét az iskolai tanulásban valamennyi szakember hangsúlyozza.az érzékszerveket megragadható ismeretek iránti igény segítette az oktatástechnológia alkalmazását az értelmileg akadályozottak tanulási-tanítási folyamatában. A tanítás-tanulás külsı tényezıi közül a a legfontosabbak a tanítási alkalom és az ehhez tervezett tanulási idı,melyet tanterv szabályoz.az egyes témák tanulás alkalmának idején belül a gyógypedagógus önállóan dönt a témákhoz szükséges idırıl a tanítás-tanulás belsı tényezık figyelembevételével.mivel a tanulási idı jelentısen lelassult,eredményesebbnek mutatkozik a kis lépésekben haladás pedagógiai elvének érvényesítése.az idıtényezıvel függ össze,hogy a foglalkoztatásban egy-egy tanulóra több idıt kell fordítani. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztését,fejlıdését végigkísérı speciális szükséglet az a fajta nevelési légkör,melyet a szakemberek ösztönzı fejlesztı környezet -ként jelölnek meg.ennek jellemzıje a teljes érzelmi elfogadás, odafordulás,támogatás,melyben az akadályozott gyermek valódi kommunikációs partnerré válik.
Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését és a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörő elterjesztését, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerősítését célozza meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben címő pályázati felhívás (TÁMOP-3.1.4.). A kötelezıen megvalósítandó tevékenységek keretében, a kompetencia alapú oktatás implementációja során tantárgytömbösített oktatást kell alkalmazni a szakrendszerő oktatásban. Egy korszak vége, új korszak kezdete! A közoktatási rendszer változása szükségszerővé vált a partneri igények változásával. Intézményünk innovációs tevékenysége évek óta megvalósul azokon a pályázatokon keresztül, melyek a szakmai kiteljesedésen túl lehetıséget adnak a tárgyi feltételek biztosítására is. A diákok különbözı környezeti hatásokkal, elızetes mőveltséggel érkeznek az iskolába, hiszen családi és anyagi helyzetük, szociális és kultúrális viszonyaik nem azonos meghatározottságokat hordoznak. A különbözı mértékben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú gyerekek ugyanazt a napi idıbeosztast kapják. Mindezek áthidalását új módszertani eljárásokkal, új tanulásszervezési eljárások bevezetésével az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételével oldjuk meg A jelenlegi innováció keretéül szolgáló TÁMOP-3.1.4 pályázat újszerő tanulásszervezési eljárások,(pl.tantárgytömbösített oktatás) bevezetésére is lehetıséget ad.a tantárgytömbösített órákon alkalmazható módszerek a következık: -kooperatív technikák alkalmazása -projekt módszer -differenciált tanulásszervezés -tevékenységközpontú pedagógiák -dráma -vita 2.1 Törvényi háttér
Tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerő oktatásban a Kt. 52. (3) szerint kötelezı tanórai foglalkozások teljes intézményi idökeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig, a minimális célértéket 3 év alatt felmenı rendszerben kell elérni a választott mőveltségterület/tantárgy kereteiben. 17/2004. (V.20.) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjerıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módositásáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak. - A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott félévre számitott tanórai foglalkozásai -Nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezik meg. - A KT. 52. -a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerő oktatás kötelezı tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi idıkeret: 2009/2010. tanévben legalább 5 százalekának, a 2010/2011. tanévben legalább 10 százalékának, a 2011/2012. tanévben legalább 15 százalékának felhasználásával kell megszervezni a következık szerint: A tanítási ciklusoknak: - Legalább kéthetente kell váltaniuk egymást, bevont tantárgyaknak, mőveltségi területeknek, - tanitási óráinak legalább két egymást követı tanitási napra kell esniük, - a tanitási napok közül az egyiken legalább három a másikon legalább kettı tanitási óra, az egy tanitási napon szervezett tanitási órákat egymáshoz kapcsolodóan kell megszervezni. 2.2 Tantárgytömbösités:
Az osztályban végzett pedagógiai munka sajátos eleme az epochális oktatás, amelynek keretén belül az adott mőveltségi terület ismeretanyagát legalább kéthetes oktatási szakaszokra kell felosztani,(epocha)- de ennél hosszabb epochális szakasz is kialakítható- és ennek keretein belül egy tanítási hétre lehet összevonni a tananyagot oly módon, hogy egy tanitási napon több egymást követı tanítási óra is felhasználásra kerülhet. Ez lehetıvé teszi, hogy adott mőveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes idıszaka helyett epochalis szakaszokra elosztva teljesitsék, egy tanitási napon több egymást követı azonos mőveltségi területhez kötıdö tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetıvé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklıdése tartósan egy-egy mőveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. 2.3 Céljaink: Valamennyi tanuló alkalmassá tétele: - az alkalmazkodásra a változásokkal teli, modern világhoz -az ebben való szerepvállalásra - elsajátítva az ehhez szükséges képességeket, készségeket Ennek érdekében alapvetı cél a felnıtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a modern személyközpontú, interaktiv, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktiv állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.ezek a következık: - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - digitális kompetencia - hatékony, önálló tanulás - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai, mővészeti tudatosság és kifejezıképesség
2.4 Szociális-életviteli és környzeti kompetencia A szociális- életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitődök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belsı, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitődelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelıs magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az ıszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevıi az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitőzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezıkészség, az akaraterı és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelıképesség, a konfliktustőrı, -kezelı, -megoldó képesség, valamint a vezetı- és szervezıképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú idın át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerő fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelı közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni ıket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitődöket 2.5 A tantárgytömbösített oktatás bevezetése
A tantárgytömbösített oktatási program bevezetése mindhárom kulcskompetencia területen történt. A projekt megvalósításának szakasza: 2010. 01.19-2010.06.11. Megvalósításban résztvevı tanulócsoportok: 5.6.7.8.9.10. osztály (értelmileg akadályozott tanuló csoportok) Résztvevık száma: 7+8+8+11+12=48 tanuló Megvalósította: Kamondy Renáta 2.6 Tervezés, elıkészítés, ütemezés, A program tervezési, elıkészítési idıszaka:2009. augusztus 24-tıl 2010. január 18.-ig tartott. Ütemezés:-A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása.(társadalmi ismeretek és gyakorlatok,környezet-és egészségvédelem,életviteli és gondozási ismeretek (7.10. csop.),számolás-mérés elemei(6. 9. csop.),olvasás-írás elemei ( 5.8. csop.) - A tantárgyi bontás nélküli mőveltségterület kiválasztása(életviteli és gondozási ismeretk valamint a környezet-és egészségvédelem tantárgyak) -A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése - A humán erıforrás felmérése, a továbbképzési terv megfelelı módosítása. - Az új tanulásszervezési eljárásban tanitók körének meghatározása(az 5.,6.,7.,8.,9.,10. csoport gyógypedagógusai) - Idıkeret meghatározása pályázati feltételek-(3 tanév) - A tantárgyi tartalmak tömbösítése (tanmenet) - Tanmenet kidolgozása -A szükséges új ismerethordozók készitése - A tantárgytömbösités beillesztése az intézményi órarendbe (l. melléklet) - Az értékelési rendszer kidolgozása -A tantestület tájékoztatása 2.7 Mire kell figyelni a tantárgytömbösítés megszervezésekor?
-A tanulók heti óraszámára -A pedagógusok kötelezı óraszámára -A pedagógusok túlórakeretére -Tanítási idıkeretre -A tantárgy éves óraszámára -A tantárgyfelosztásra -A bevont és nem bevont osztályok órarendjére -A tanítás minıségére 2.8 A tantárgytömbösített oktatás során követendı alapelvek: -Gyermekközpontú, cselekvésközpontú tanítás -Életszerő tartalmak, mélységelvő tanítás ( kevesebb több ) -Megváltozott tanulásszervezés / differenciálás, kooperáció -Árnyalt értékelés -Tanári szerepváltozás -Befogadó környezet -A tantárgytömbösítés végrehajtásában az iskoláknak nagyfokú szabadsága van. A megadott idıkeret ( 5-10-15 %) a megadott tanítási ciklus (legalább két hét) az elvárt minimum. -Ha az idıkeretet teljesítik, az egymást követı órákat megszervezik, akkor az iskola dönti el, hogy a szakrendszerő oktatás melyik évfolyamán, melyik osztályokba vezeti be a tantárgytömbösítést. 3. Megvalósulás:
Iskolánkban a második félévben, 2010. január 18.-ától került bevezetésre a tantárgytömbösített oktatás 6 tanulócsoportban. A kiválasztott tantárgyak a bevont kollégák által választott kompetenciaterületek által lefedett tantárgyként kerültek tömbösítésre.(matematika kompetencia: Számolás-mérés tantárgy a 6.,9.csoportban, az Anyanyelvi kompetencia:olvasás-írás tantárgy az 5.,8. csoportban valamint a Szociális életviteli és környezeti kompetencia:környezet-és egészségvédelem,és a Társadalmi ismeretek és gyakorlatok tantárgyak a 7.és 10.csoportokban.) Kompetenciaterületenként, kettı illetve három tantárgyat építettünk be tömbösítve a csoportok órarendjébe. Kéthetenként (ciklusonként), csoportonként 6-6 óra lett besorolva. Egymást követı napokon: az elsı nap 3, a második nap 2, harmadik nap 1tömbösített órát szerveztünk.(l. melléklet)ezzel teljesítettük pályázatban meghatározott, a tanévre elıírt 5 %-os idıkeretet. 4. Tapasztalatok A tantárgyak tömbösítése és órarendbe szervezése kellı odafigyeléssel történt. A hat tanulócsoport zökkenımentesen tért át erre az új tanulásszervezési formára. A kollégák tapasztalatai alapján a tantárgytömbösített oktatás elınyei, hogy egyegy témát alkalmanként nagyobb mélységben több oldalról, lehetett feldolgozni. A tanulók figyelme az adott témára koncentrálódott, amihez nagy segítséget adott, hogy sokféle eszközt, vagy más szemléltetı anyagot lehetett alkalmazni. Hatékonyabbá vált a tananyag elsajátítása a megismert újszerő tanulástechnikák alkalmazásával, melyre szintén volt lehetıség a tömbösített órák keretén belül. A gyerekek szeretik a játékos formában megvalósított,cselekvésbe ágyazott tananyag feldolgozást,sokkal több ismeretanyag rögzül ezáltal.ezek a játékos mozgásos feladatok adtak lehetıséget arra is, hogy a gyerekek kipihenjék magukat,ha elfáradtak az intenzívebb koncentrálásba. Mivel nincs szigorú idıkeret, a pedagógus úgy ütemezi a tananyag feldolgozását, ahogy a gyerekek teljesítıképessége, fáradtsága igényli. Az így szervezett órákban nagyobb lehetıség és idı van az Információs és kommunikáció technikák (IKT) alkalmazására. Így az adott tananyag több oldalú szemléltetése is megtörténhetett. A kooperatív technikák nagyobb
számban kerülhettek az alkalmazott módszerek közé, amellyel a tanulók egymás segítése, támogatása révén közelebb kerülhettek egymáshoz. A gyengébb képességő tanulók számára is megtalálhattuk azt a módszert, technikát,játékot,feladatot,mellyel az ismeret elsajátítása nagyobb hatékonysággal történhetett. A megfogalmazott probléma a következı volt: az iskola csengetési rendje zavarta a tanítást ( a tanulók nagyon megszokták az évek során,hogy a csengetéskor kimehetnek a terembıl).ezen változtatni kellene. Összegzés:A tantárgytömbösített oktatás bevezetése a szociális-életviteli és környezeti kompetencia területen szerencsés választás volt. Ezen a területen igazán megvalósítható a tananyagok sokrétő, változatos,minden irányból bemutatható ismeretanyag közvetítése.
MELLÉKLETEK