A 2012/2013. évi Mikola Sándor tehetségkutató verseny gyöngyösi döntıjének feladatai és megoldásai. Gimnázium, 9. osztály

Hasonló dokumentumok
12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

Az egyenletes körmozgás

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

1. A mozgásokról általában

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Műszaki hő- és áramlástan (Házi feladat) (Főiskolai szintű levelező gépész szak 2000)

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

km 1000 m 1 m m km Az átváltás : ,6 h 3600 s 3,6 s s h

10. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.) Gördülő mozgás.

Tetszőleges mozgások

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető

Ventilátorok üzeme (16.fejezet)

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

O k t a t á si Hivatal

Egyenáramú motor kaszkád szabályozása

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

Mechanika A kinematika alapjai

Független komponens analízis

IMPULZUS, MUNKA, ENERGIA. A mozgások leírása, a jelenségek értelmezése szempontjából fontos fogalmak.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

7. osztály, minimum követelmények fizikából

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

EGYENES VONALÚ MOZGÁS

1. Gyors folyamatok szabályozása

3. Egy repülőgép tömege 60 tonna. Induláskor 20 s alatt gyorsul fel 225 km/h sebességre. Mekkora eredő erő hat rá? N

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

ÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés

Wilcoxon-féle előjel-próba. A rangok. Ismert eloszlás. A nullhipotézis megfogalmazása H 1 : m 0 0. A medián 0! Az eltérés csak véletlen!

1. forduló (2010. február

Ftéstechnika I. Példatár

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

6. MÉRÉS ASZINKRON GÉPEK

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Populáció nagyságának felmérése, becslése

Termékdifferenciálás és piaci. Termékdifferenciálás és piaci erő. Termékdifferenciálás és piaci. Termékdifferenciálás. Modern piacelmélet

DIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. BENYÓ ZOLTÁN

ξ i = i-ik mérés valószínségi változója

5. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

Kidolgozott minta feladatok kinematikából

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória


Áramlástan feladatgyűjtemény. 2. gyakorlat Viszkozitás, hidrosztatika

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Stabilitás. Input / output rendszerek

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

Perifériakezelés. Segítség március 16. Izsó Tamás Perifériakezelés/ 1

Megint egy keverési feladat

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

Hűtő-, és fagyasztókészülékek ActiveGreen technológiával

A gőztáblázat alapján a gőztáblázat belépő gőz entalpiája 2957 kj/kg, a vízgőz i-s diagramja alapján a távozó gőz entalpiája 2640 kj/kg.

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

33. MIKOLA SÁNDOR ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TEHETSÉGKUTATÓ FIZIKAVERSENY HARMADIK FORDULÓ 9. osztály Gyöngyös, május 4-6. Megoldások.

Kísérleti városi kisvízgyűjtő. Szabadka Baja

Átírás:

A 0/0 éi Mikola Sádor tehetégkutató erey gyögyöi dötıjéek feladatai é egoldáai Giáziu 9 oztály G Két egyelı l hozúágú foálra rögzített M é töegő kiérető golyó alakú tetet ízziteig kitérítük ajd egyzerre elegedük A tetek ezutá cetrália ütközek a) Milye M/ töegaráy eeté fog az töegő tet eljuti a foál által lehetıé tett legagyobb agaágig? b) Milye agara jut el ebbe az eetbe a M töegő tet? Az ütközét tekitük tökéletee rugalaak! (Ki Mikló) Megoldá Haladjo az M töegő tet ebeéggel az töegő tet ebeéggel Legye pozití az elı tet ebeégéek iráya M Ekkor a töegközéppot ebeége: TKP = M + Térjük át a töegközéppoti redzerbe Itt a ebeégek: u = Ütközé utá a ebeégek: TKP u = TKP u = u = + TKP u = u = + TKP Vizatére az eredeti oatkoztatái redzerbe: = u + = + TKP TKP = u + = + TKP R =l A tetek ízzite helyzetbıl idula = gr ebeéggel egyzerre érkezek az aló pothoz Ezért a töegközéppot ebeége: M M TKP = = M + M + Ez alapjá a tetek ütközé utái ebeége: M M = + TKP = + = M + M + M M = + TKP = + = M + M + a) A áodik tet akkor halad át a körpálya legfelı potjá ha g ahol a R ebeég a legfelı potba Az eergiaérleg: = + gr Az utóbbi kettı alapjá: 5gR Özehaolíta -re kapott két kifejezét értékét M figyelebe ée: 5gR gr M + M ebbıl 5 M + TKP

M + 5 + 8 5 Ebbıl = - 5 89 b) Az elı tet ebeége ilye töegaráy eeté: M M 89 = = = 0 489 = 0 489 gr M + M 89 + + Iét az eergiaérleg alapjá: Mgh = M Ebbıl h = 0 489 R 075R G Két köye gördülı kikocit ékoy kezdetbe lazá lelógó guizál köt öze Az ábrá a jobb oldali kocit álladó = / ebeéggel húzzuk A bal oldali = kg töegő koci a zál egfezülée utá egidul a) Mekkora ukát égzük özee addig aíg a bal oldali koci utoléri a jobb oldalit? b) Mekkora olt a guizál axiáli hoza ezalatt ha yújtatla állapotba l 0 = 96 c olt é direkció ereje D = 8 N/ (Holic Lázló) Megoldá a) Midaddig e égzük ukát aíg a guizál eg e fezül Ezutá a jobb oldali koci egyelete ebeégő ozgába aló tartáához áltozó agyágú erıt kell kifejteük aely a guizál által kifejtett pillaatyi erıel együtt éppe zéru eredıt ad Eek az erıek ukáját kell kizáítauk Helyezzük a koordiátaredzert az egyeletee ozgó kocira (ierciaredzer)! Ie éze a bal oldali koci a guizál egfezülééig = / agyágú álladó ebeéggel halad balra ajd egy lauló ozgá égé egy pillaatra egáll (ekkor leghozabb a guizál) é egidul iza Egy idı úla a guizál iét laza lez többé e fejt ki erıt a kocikra é a bal oldali koci ot a jobb oldali kocihoz izoyított = / ebeéggel közeledik a jobb oldali koci felé Ettıl a pillaattól iét e fejtük ki erıt agyi e égzük ukát A talajhoz izoyíta ot a hátó kociak = ebeége a agyi a ukatétel érteébe akkora ukát égeztük aekkoráal a hátó kocit álló helyzetbıl erre a ebeégre gyorítottuk (Az álló koci eergiája e áltozott oha i az elı koci égeztük a ukát!!) A guizál öze ukája 0 (laza állapotból laza állapotba került) Így az általuk égzett uka aíg a hátó koci utoléri az elıt: W = ( ) = = kg = 576 J b) A guizál akkor a leghozabb aikor a hátó koci ebeége (a talajhoz izoyíta) = / Ekkor = D ( l ) ahoa kg l = = = 04 D N 8 azaz a guizál leghozabb érete l ax = l 0 + l = 096 + 0 4 = 6 olt

G Valeezbıl kézült kikocihoz egy kiérető erı áge tapad Együtte töegük M = 05 kg Háro kíérletet égeztük Elızör a rakodófelülete áodik eetbe a rakodófelülethez alulról tapada haradzor a koci függılege oldalfalá helyeztük el a áget Midháro eetbe cetrália ütköztettük egy D = 50 N/ rugóálladójú (direkció erejő) égé rögzített elhayagolható töegő rugóal Kellı ebeéggel idíta a kocit az elı eetbe a rugó l = 6 c-e özeyoódáál cúzott eg a áge a áodik eetbe ez az érték l = 8 c olt Mekkora olt a rugó özeyoódáa a haradik eetbe? (Suhajda Jáo) Megoldá D l eet: a = = 6 () D l eet: a = = 8 () A egcúzá pillaatáig a koci é a áge közötti tapadái úrlódái erı biztoítja a áge feti gyoruláait eet eet Írjuk fel a áge által kifejtett F erıt a ágere ható g ehézégi erı x-zereekét: F = x g Ezzel az eetbe a ágere lefelé ható erı ai a yoóerı (kéyzererı) agyágáal egyezik: F = F + g = xg + g = ( x + ) g Ugyaez a eetbe: F = F g = xg g = ( x ) g A áge egcúzáig együtt gyorul a kocial Határeetbe a áge gyoruláai a két eetbe (pozití iráyt a ebeég iráyáal azooak ée) F µ t g ( x + ) a = = = µ t g ( x + ) () ( ) é F µ tg x a = = = µ t g ( x ) (4) ( ) ( ) a = µ tg x + azaz a = µ tg x A két utóbbi egyeletet ozta: a ( x + ) = a ( x ) x-re redeze: a + a a ( x ) = a ( x + ) ax a = ax + a x = a a Beíra a gyoruláok () é ()-beli záértékeit:

x ( ) ( ) a + a 6 + 8 4 a a 6 8 8 = = = = azaz -zor agyobb a áge ozóerejeit a úlya Ezt felhazála kapjuk az igéyelt tapadái úrlódái együtthatót pl ()-ból: a 6 a = µ tg ( x + ) µ t = = = 04 g x + 0 + Mot rátérhetük a eetre Tekitük az ábrát! ( ) ( ) A ágere ható eredı erı a határeetbe: ( µ ) ( ) t t 0 4 066 F = F g = g x = g = g A áge (é a koci) gyorulá agyága ekkor: F 066 g a = = = 66 így a ozgáegyelet a koci é áge redzerére é a kereett deforáció abzolút értéke: 05 kg 66 a D l = a l = = = 0066 = 66 c D N 50 G4 Kezdetbe yugó M = kg töegő köye gördülı kikocira éritılegee catlakozó R = 05 ugarú egyed körí kereztetzető lejtıt rögzítettük az ábra zerit A koci talajtól ért h = 045 agaa leı platójára = 5 / ebeéggel egy = kg töegő kiérető tet cúzik Milye táol lez egyától a koci é a ki tet aikor az éppe a talajra eik? (Száoljuk g = 0 / -tel!) (Holic Lázló) Megoldá A feladat egy közöége abzolút rugala ütközé eetére ezethetı iza A ki tet é a koci redzere ízzite iráyba zárt ezért egyelete ebeéggel ozog a töegközéppotja Ebbe a töegközéppoti redzerbe ha a ki tet ebeége elegedıe agy a egyedkör elhagyáától kezde függılege hajítát égez (ezalatt idig a koci egyed köréek felı potja fölött arad) ajd izaeik é iét izacúzik a ia felülete Ha e hagyja el a egyed kört felcúzáa utá az ipulzu-eergia özefüggéek áltozatla forába éréyeek Az eergia- é ipulzu-egaradá iatt olya ebeégekre tezek zert a koci é a ki tet it az abzolút rugalaa egyee cetrália ütközı tetek Meghatározzuk hogy a 4

egfelelı ebeégekkel ozgó tetek ilye ezire kerülek egyától a izacúzá utái koci elhagyááak pillaatától a talajtéré pillaatáig Ez utóbbit pedig a koci-plató agaága é a ehézégi gyorulá határozza eg Száítáok: A töegközéppot ebeége + MV kg 5 Tkp = = = = 6 + M + M kg + kg A talajhoz izoyított ebeégek az elyújtott ütközé utá : ( ) Tkp u = k + k = 6 5 = ( ) Tkp U = k + kv = 6 0 = Az egyához izoyított ebeégek (akár töegközéppoti redzerbe akár a talaj redzerébe) e ebeégek külöbége agyi rel = U u = 5 = Ekkora ebeéggel idı alatt táolodtak el egyától h 045 t = = = 0 g 0 d = rel t = 5 0 = 45 -re A ki tet alóágo pályája a koci elı elhagyáától a talajra érkezééig: 5

A 0/0 éi Mikola Sádor tehetégkutató erey gyögyöi dötıjéek feladatai é egoldáai Szakközépikola 9 oztály SZ Egy töör golyó h = 8 agaról zabado eik ízzite talajra ahol ide felpattaá alkaláal a leérkezékor egleı ozgái eergiájáak k = 0 %-át elezti a) Milye agara jut a golyó az ötödik ütközé utá? b) Mekkora ebeéggel érkezik a talajhoz a hatodik ütközé elıtt? (Holic Lázló) Megoldá a) A golyó kezdeti helyzeti eergiája: E0 = gh0 Ekkora ozgái eergiáal érkezik a talajra Az elı izapattaá utá arad: E = k E = k gh A köetkezı ütközéek orá haolóképpe: ( ) ( ) 0 0 ( ) ( )( ) ( ) E = k E = k k gh = k gh 0 0 ( ) ( ) E = k E = k gh 0 0 Ekkora ozgái eergiája aradt az -ik ütközé utá Ezzel akkora h agaágra jut aelyre az eergia-egaradá zerit: Ie Ez = 5-re: ( ) 5 5 5 0 ( ) 0 gh = k gh ( ) 0 h = k h h = k h = 0 8 8 = 058984 0 59 b) A hatodik ütközé elıtt akkora ebeéggel érkezik a talajra a golyó aekkoráal az ötödik utá elhagyta a talajt agyi: = gh = 0 059 = 44 Sz Egy töegpot ozgáa két zakazra botható Az elı zakazhoz tartozó átlagebeége a áodikhoz A telje útra oatkozó átlago ebeég é értai közepe = Adjuk eg a két egyelete ozgához tartozó utak aráyát! (Sio Péter) Megoldá Hazáljuk fel a feltételt é az átlago ebeég fogalát! = = t t ( + ) ( t + t ) t t = t + + t t + + t + t t t + tt + t = tt + tt 6

Ozuk idkét oldalt t t -el: Vezeük be az x = jelölét! + t + t = t t t + t = + + x x + = + x = x x x = = = x x xt + t = ( ) = Sz Egy = 7 kg töegő a = d oldalélő kocka a ízzite aztallapo fekzik a) Legalább ekkora erı zükége ahhoz hogy a kockát az egyik éle körül eg tudjuk billetei az egyik éle körül? A tapadái úrlódá elegedı agy ahhoz hogy a kocka az átbilleté közbe e cúzo eg b) Legalább ekkora a tapadái úrlódái együttható? (Sio Péter) Megoldá Adatok: = 7 kg a = d a)az igéyelt erı akkor a legkiebb ha a táadápot legezebb a a forgátegelytıl é az erı iráya olya hogy az erıkar i a legagyobb legye Eetükbe ez akkor teljeül ha a jobb felı élbe hat az erı é iráya erılege az A potból az élig húzott egyeere etületbe a égyzet átlójára A kocka egyeúlyba a ezért igaz rá hogy F r = 0 M = 0 Az ábra alapjá a kocka A potjára oatkoztata írjuk fel a forgatóyoatékokra oatkozó feltételt: az F erı A potra oatkoztatott forgatóyoatéka é az g ehézégi erı forgatóyoatéka azoo agyágú: a F a = g F = g 955 N 4 b) Alkalazzuk diaika alapegyeletét elızör y iráyba: g K = g F = g = g 4 4 Mot alkalazzuk a diaika alapegyeletét x iráyba: 7

F µ 0 tap ax Ftap = µ 0 K g 4 µ 0 F F g 4 Sz4 Vékoy l = 40 c hozú elhayagolható töegő pálca égeihez N úlyú kiérető A é B teteket erıítük Az így kapott úlyzó alakú redzert ízzite talajra tée az ábra zeriti függılege helyzetbe hozzuk Egy haradik ugyaolya C tetet a talajo idíta ekilökük az A tetek Az ütközékor a úlyzóredzer egyeúlyba é yugaloba a Az ütközé pillaatzerő é teljee rugala a úrlódá zerepe elhayagolható g = 0 / a) Mekkora ebeéggel idítuk a C tetet ha azt akarjuk hogy a úlyzó alakú redzer feleelkedje a talajról? b) Mekkora a C tet kezdıebeége ha a pálca égei léı tetek egyzerre érek talajt? Ez utóbbi eetbe: c) Mekkora a pálcába ébredı erı a repülé közbe? d) Milye eze lez egyától a talajra érkezé pillaatába a B é a C tet? a) Mekkora ebeéggel capódik a talajak az A é a B tet? B C A (Szkladáyi Adrá) Megoldá a) Jelölje a C tet kezdıebeégét Az ütközét köetıe a C tet egáll az A tet pedig ebeéggel idul eg A úlyzóredzer töegközéppotjáak kezdıebeége: Az A tet (é a B i) a töegközéppot körüli forgóozgába kezd aelyek kerületi ebeége zögebeége pedig: Az A tet akkor eelkedik fel a talajról ha cetripetáli gyoruláa agyobb a ehézégi gyoruláál: Az ehhez zükége ebeég: b) Jelölje a C tet kezdıebeégét Ha az A é a B tet egyzerre ér talajt akkor elük együtt érkezik a talajra a redzer töegközéppotja i A úlyzóredzer ezt egelızıe zabado ee é közbe egyeletee foroga ozgott a leegıbe A töegközéppot zabadeééek ideje Eközbe a pálca egyed fordulatot tett eg a leegıbe zögebeéggel ezért 8

c) Repülé közbe a töegközéppot zabado eik ezért a pálcába ébredı erı egyelı a tetek körpályá tartáához zükége erıel: d) A talajra érkezé pillaatáig a töegközéppot ízzite iráyú elozduláa: A becapódákor a B é a C tet táolága: e) A talajra érkezékor az A tet ebeégéek ízzite kopoee egyelı a töegközéppot kezdıebeégéel: A függılege özeteı a töegközéppot zabadeéébıl zárazó függılegee lefelé utató ebeégkopoe é a forgóozgából eredı függılegee felfelé utató kerületi ebeég ektori özege: Az A tet ebeégéek agyága: Haolóképpe kapható a B tet ebeége: 9