A baromfiágazat ökonómiai értékelése Forrás:Popp-Udovecz, 2003, Kalmár, 2004; Bogenfürst, 2004; Keszi, 2004 Az ágazat jellegzetességei Több faj Eltérı tartástechnológiák Egyszerre van jelen a high-tech és a természetszerő tartás A szaporítóanyag elıállítás egyes fajoknál néhány világcég kezében összpontosul. Fogyasztás biztosítása nagy integrátor cégeken keresztül valósul meg. Koncentráció a termelésben A világ hústermelésének megoszlása 2007-ben Sertéshús 38% Baromfihús 32% A világ baromfihús termelésének megoszlása 2004-ben Kanada 2% Japán 2% Egyéb 27% USA 23% Egyéb 1% Kecske- és juhhús 4% Marha- és borjúhús 25% Világtermelés: ~270 millió tonna Thaiföld 2% Mexikó 3% Brazília 11% EU-25 14% Kína 17% Öszes: 74 millió tonna Prognózis A baromfihúsok termelését az elmúlt évtizedekben a gyors fejlıdés jellemezte. Az iparszerő termelési rendszerek jelentették a fejlıdés motorját. A legnagyobb termelık (USA, Kína, EU, Brazília) a világtermelés kétharmadát állítják elı További növekedés Az USA-ban folyamatosan növekvı brojler-, illetve baromfitermelés várható. A baromfihús belsı fogyasztása magas, fejenként körülbelül 44 kilogramm. Míg a marha- és sertéshús fogyasztás csökkenése várható, a baromfihúsé a következı években is emelkedik. 1
A világ baromfihús termelésének fajonkénti megoszlása 8% 4% 3% broiler pulyka A világ húsexportjának megoszlása Baromfihús 50% Marha- és borjúhús 27% 85% kacsa liba Egyéb 1% Kecske- és juhhús 5% Sertéshús Világkereskedelem: 17 millió tonna 17% Forrás: FAO 2002 A baromfihús világpiaci árának alakulása a különbözı elırejelzések szerint USD/tonna* 1380 1360 1340 1320 1300 1280 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 * U. S. nagykereskedelmi ár OECD 2002 FAPRI 2002 év A világ jelentıs baromfihús exportırei a különbözı elırejelzések szerint (nettó kereskedelem) ezer tonna 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 USA - USDA 2002 USA - OECD 2002 Brazília - USDA 2002 - EU-15 - USDA 2002 EU-15 - OECD 2002 Magyarország - USDA 2002 Magyarország - OECD 2002 év Az export A baromfihús exportjában kiemelkedı szerepet játszik az USA, Brazília. A világexport közel felét az USA bonyolítja, kivitele eléri a 3 millió tonnát. Brazília foglalja el a második helyet, az utóbbi négy év alatt megduplázta kivitelét, 1999-ben még az Európai Unióval azonos mennyiségő csirkehúst exportált, ma már kétszer annyit. Sem az USA, sem Brazília nem importál broilert. 2
A világ jelentıs baromfihús importırei a különbözı elırejelzések szerint (nettó kereskedelem) Az import ezer tonna 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Oroszország - USDA 2002 Oroszország - OECD 2002 Japán - USDA 2002 Japán - OECD 2002 Kína - USDA 2002 Kína - OECD 2002 Dél-Korea - USDA 2002 Dél-Korea - OECD 2002 Mexikó - USDA 2002 Mexikó - OECD 2002 év A jelentısebb importırök sorában található Oroszország, Kína, Japán, Kína Hong Kong és Mexikó A világ legnagyobb importıre Oroszország, a világkereskedelem mintegy 20 százalékának felvevıje. Az orosz import néhány évi visszaesés után újra emelkedik és már meghaladja az 1,4 millió tonnát. Az orosz lakosság fejenként 10 kg baromfihúst fogyaszt, tehát a jövıben a fogyasztás növekedésére számíthatunk. Az orosz vásárlók körében népszerő az olcsóbb, fagyasztott baromfi. Az orosz baromfihús-importban az USA uralja a piacot az összes import 75 százalékával. A második legnagyobb tétel Brazíliából érkezik. Japán a világ második legnagyobb importıre is fokozatosan növeli importját Az USA és az EU-15 baromfihús termelésének alakulása a különbözı elırejelzések szerint millió tonna 20 18 16 14 12 10 8 USA - OECD 2002 USA - FAPRI 2002 (csirkehús) EU-15 - OECD 2002 EU-15 - Európai Bizottság 2002 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 év Madárinfluenza Az utóbbi 5-6 évben változott az elıfordulása. Gyengébb patogenitású járvány alakult ki az USA-ban, illetve Kanadában, nagyon komoly kiterjedéső és mintegy 30 millió szárnyas megsemmisítésével járó betegség sújtotta a holland baromfi-gazdaságot és kisebb részben a Hollandiával szomszédos országokat (Belgium, Németország). 2005 ıszén kitört madárinfluenza-hisztéria Magyarországon: Októberben az átlagos visszaesés már elérte a 15-20%-ot, de a csirke az átlagosnál még rosszabb mutatókkal rendelkezett, hiszen a fogyasztók hirtelen támadt elfogultsága ezt a baromfifajt sújtotta leginkább. Térségenként és szinte bolthálózatonként eltérı, de általában 30-40%-os visszaesés. 3
Year 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Az EU baromfiágazata (ezer tonna vágósúly) Production 11,487 11,671 11,740 12,181 11,995 11,960 12,175 12,367 12,502 Consumption 11,526 11,611 11,763 12,217 12,058 12,042 12,261 12,462 12,607 Imports 824 817 826 828 836 842 848 855 863 Exports 786 877 804 792 773 759 762 760 758 Net trade -38-40 -22-36 -63-83 -86-95 -105 Az EU baromfiágazata A baromfihús-termelés átlagos növekedése az Európai Unió tagállamaiban 1998-2001 közötti idıszakban 3 százalékos volt, szemben a sertésés marhahús-termelés csökkenı tendenciájával. A húsmarha ágazatot sújtó BSE-krízis miatt megnıtt a kereslet a helyettesítı termékek iránt, azonban a BSE-válság nyújtotta piaci elınyöket a baromfiágazat nem tudta kihasználni Az EU baromfiágazata A baromfihús-termelés átlagos növekedése az Európai Unió tagállamaiban 1998-2001 közötti idıszakban 3 százalékos volt, szemben a sertésés marhahús-termelés csökkenı tendenciájával. A húsmarha ágazatot sújtó BSE-krízis miatt megnıtt a kereslet a helyettesítı termékek iránt, azonban a BSE-válság nyújtotta piaci elınyöket a baromfiágazat nem tudta kihasználni Az EU-15 baromfihús-termelése (vágott súly, ezer tonna) Megnevezés 1998 1999 2000 2001 Belgium-Luxemburg 346 325 296 291 Dánia 194 205 205 218 Franciaország 2 327,9 2 223,5 2 227,2 2 254 Görögország 149 154 155 157,7 Írország 119 123 121 123,8 Olaszország 1 148 1 131 1 080 1 280 Hollandia 674 704 695 701 Németország 790 826 923 974 Egyesült Királyság 1 526 1 527 1 526 1 569 Spanyolország 999 1 001 986 942 Portugália 298 287 293 293 Ausztria 107 104 106 108 Finnország 61,2 66,4 65,4 76,4 Svédország 88 92 99 105 EU-15 8 827,1 8 768,9 8 777,6 9 092,9 forrás: Eurostat Az EU-15 baromfihús-termelésének 70 százalékát a vágócsirke-, 20 százalékát a vágópulyka- és 4 százalékát a vágókacsaelıállítás adta 2001-ben. Az EU pulykahús termelés megközelítıleg 2 millió tonnára rúg, ami a világtermelés csaknem 40 százalékát jelenti. Az európai fogyasztás a közeljövıben nem növelhetı. Az exportıröknek azokat a piacokat kell keresniük, ahol még alacsony szintő a pulykahús fogyasztása A baromfihús elıállításának alakulása nagyban függ attól, hogy milyen olcsón sikerül elıállítani ezt a húsféleséget. Egyelıre az európai termelés továbbra is drága. Míg Dániában egy kilogramm baromfihús (vágott súlyban) elıállítása 1,35 euróba kerül, addig Brazíliában csupán 0,72 euróba. 4
EU-25, EU-27 A költségkülönbözetet fıként a takarmányok árai okozzák, mert az EU-ban egy kg baromfihús elıállításának takarmányköltsége 0,46 euro, Brazíliában csak 0,16 euro. 10,6 millió tonnás termelés 2006-ban. -2,9% 2005-höz képest. Az EU-27 kivitele középtávon várhatóan csökken (erısödı világpiaci verseny, erıs euro). A 2007-ben csatlakozott új tagállamok inkább felvevıpiacot jelentenek. Az EU exportpozíciója A harmadik legnagyobb exportır az EU azonban jelentékeny mennyiségő csirkehúst importál, mert az európai baromfihús export-visszatérítés nélkül nem versenyképes a tengerentúli olcsó baromfival szemben. Az EU 2001-ben már nem tudta növelni kivitelét, ugyanis a hús- és csontliszt takarmányozás betiltása becslések szerint 5-15 százalékos költségnövekedést okozott a takarmányozásban. 1995-ben a világexport 22 százalékát bonyolította az unió, nettó exportja megközelítette a 700 ezer tonnát. 2001-ben a világexportból már csak 15 százalékkal részesedett és a nettó export 400 ezer tonnára apadt. A környezetvédelmi intézkedések szigorodása is drágítja a baromfitartást. A következı években ezért legfeljebb az export stagnálásával számolhatunk. 5
A baromfihús külkereskedelmének alakulása az EU-ban az Európai Bizottság 2002. évi elırejelzése szerint Az EU importtevékenysége ezer tonna 1200 1100 1000 900 800 700 600 export import 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év Az EU baromfihús importja a kedvezményes kvóták és az olcsóbb importtermékek következtében fokozatosan növekedett. A jövıben az import növekedését prognosztizálja az Európai Bizottság. A világimportban elfoglalt aránya 5 százalékról 11 százalékra szökött fel. A brazil és a thaiföldi behozatal erıteljesen nıtt, aminek az a magyarázata, hogy ezekbıl az országokból sózott, fagyasztott baromfi érkezik, melyek importvámja alacsony. Fogyasztás A kedvezı fogyasztói árak miatt a baromfihús népszerősége tovább nı, az egy fıre jutó fogyasztás a mostani 23,7 kilóról 25,2 kilóra emelkedik 2007- re. Az igények növekedését fıként importból fedezik. Nem valószínő, hogy az EU a következı években is a korábbi évekhez hasonlóan versenyképes marad a világpiacon. Hosszú távon az EU-ban a termelés lassú emelkedése prognosztizálható. Magyarország baromfiágazata 6
A baromfiágazat jelentısége A baromfiállomány alakulása Mezıgazdasági bruttó termelési értékébıl 13,5%-kal részesedik Állattenyésztés bruttó termelési értékébıl 31%-kal részesedik A mezıgazdaság nettó exportbevételébıl 22%-kal részesedik Baromfi állomány A magyar baromfitermelés szerkezete 2002. decemberében 32 millió darab 2006: 35 millió db 2007: 38 millió db Kacsa(3,6 millió db - 2007)- és libalétszám (3,1 millió db - 2007) nı az elmúlt években. Pulyka csökkent (4 millió db 2007) forrás: BTT adatok Az Európai Bizottság Magyarországon a baromfihúsnál a termelés szerény mértékő növekedését prognosztizálja 2009-ig (a 2001. évi 420-ról 450 ezer tonnára). Az exportálható mennyiség ekkor 160 ezer tonna közelében lesz. A baromfihús termelés csaknem felét a csirkehús adja. Az egy fıre jutó baromfihús fogyasztás 33 kilogrammra növekedett az elmúlt években. 7
A baromfihús termelés és felhasználás változása Magyarországon 1961 és 2001 között Magyarország önellátottsági szintje 100% feletti, így a fennmaradó mennyiség külpiacokon kerül elhelyezésre, aminek következtében erısen kiszolgáltatottá vált a hazai piac a külföldi piacokon bekövetkezı mozgásokkal szemben. Bármilyen, az exportpiacon bekövetkezı keresletcsökkenés a hazai piacokra is hat, felborítva azok egyensúlyát, csökkentve az értékesítési árat. A baromfihús közel egyharmada (100 ezer tonna feletti mennyiség) exportra került. A legjelentısebb vásárlók az EU országai (elsısorban Németország). A nagy tengerentúli szállítókkal szembeni elınyünk, hogy a közeli piacokon az EU és a szomszédos országok piacai friss, elıhőtött baromfihúst tudunk értékesíteni, az EU-ba harmadik országokból érkezı olcsó, sózott, fagyasztott import következtében fokozatosan csökken. Ezen túlmenıen az EU-ban a baromfihús piaci ára is mérséklıdik. Exportorientált ágazat? A baromfiipar belföldi értékesítésébıl az egyes fajok aránya és azok fogyasztása: brojler 69,5 % és 18,5 kg/fı/év; pulyka 18,0 % és 4,8 kg/fı/év; lúd 7,3 % és 1,9 kg/fı/év; kacsa 5,2 % és 1,4 kg/fı/év. Az elmúlt 4 év során jelentısen nıtt a továbbfeldolgozott termékek fogyasztása, jelenleg évente 8 kg/fı. A fogyasztás egyre nagyobb hányadát importtermékekkel fedezzük. Az összes baromfihús-fogyasztásból 2000- ben 10% körüli, 2004-ben 12%, míg 2006- ban már 14% volt az import részesedése. Az exportorientált jelleg ma már veszélyben van. 8
Baromfihús-fogyasztás prognózisa az EU-ban és Magyarországon Mőszaki háttér A hazai baromfiszektor az 1960-as évektıl az 1980-as évek végéig dinamikusan fejlıdött. A jelenleg használt telepek 3/4-e ebben az idıszakban létesült, korszerősödött. Az ágazat 1990-es évek elejét jellemzı termeléscsökkenésével párhuzamosan drasztikusan lecsökkent az új beruházások száma forrás: Orbánné, Nagy M.,2001 A genetikai alapok kihasználása A nevelésbe fogott állomány genetikai kapacitását a termelık a helyi környezeti hatások (tartás, takarmányozás, gondozás, stb.) miatt csak részben tudják kihasználni. A hazai eredményeket az EU országok teljesítményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy az elmúlt néhány évben javulás tapasztalható ugyan, de számottevıek a különbségek mind a brojler leadási súlyában, mind az elhullásban és a takarmányértékesítésben. Ennek a hátterében alapvetıen két tényezı: a tartási körülmények nem megfelelı volta, valamint a hazai takarmányok hullámzó, általában közepes vagy gyenge minısége áll. Környezetvédelmi kérdések A csirkehízlalás egyik legjelentısebb problémáját a környezetvédelmi hiányosságok jelentik, melyek pótlása jelentıs költségigény miatt nehezen megoldható. Hiányosságok találhatók a trágya- illetve az állati hulladékok kezelése terén, a levegıszennyezés csökkentésében, vagy a szociális helyiségek állapotában. Ez a csatlakozást követıen komoly veszélyforrást jelenthet, a mőködési engedélyek megtartása válhat kétségessé. Üzemi struktúra Magyarországon a baromfiszektort alacsony állománykoncentráció jellemzi, miközben az EU országaiban a koncentrálódási folyamatok már a baromfitelepeket is elérték, s egyre inkább terjed az 1 kamion = 1 baromfiistálló betelepített naposcsibe rendezı elv (1 kamion =40-50 ezer naposcsibe). 9
A 2000. évi ÁMÖ: 334 gazdasági szervezet foglalkozott tyúkfélék tartásával. Az egyéni gazdálkodók száma 596.988 fı volt. Az állomány 41%-a a gazdasági társaságok, és 59%-a az egyéni gazdálkodók tulajdonában volt. A hazai tyúkféle állomány kb. 60%-át adó egyéni gazdálkodók 89,2%-a 1.000 baromfinál kevesebbet nevel, ennek következtében a baromfiállomány csupán 4,9 %-a tartozik ebbe a kategóriába. Az egyéni gazdaságok 8,3%-a rendelkezik 1.000 10.000 db csirke hízlalásra alkalmas teleppel, ık állítják elı a baromfi közel 28 %-át, s mindössze az üzemek 2,6 %-a nevel 10.000-nél több baromfit, ami az egyéni gazdálkodók által elıállított mennyiség 67,1%- a. A nagynak számító és talán életképesnek nevezhetı üzemek száma (>50.000) mindössze az egyéni gazdálkodók 0,4 %-a tulajdonát képezik. Az ágazat ár-, támogatási- és adózási rendszere 1988-tól a baromfifélék szabad árformába kerültek, azonban a baromfiágazat szempontjából meghatározó takarmányoknak hatósági tájékoztató ára lett. 1991-tıl csak a takarmánybúza és a kukorica maradt hatósági áras körben, míg a többinél ún. legalacsonyabb árat állapítottak meg. Külkereskedelem Az agrárpiaci rendtartásról szóló1993. évi VI. törvény a vágócsirkét a közvetetten szabályozott termékkörbe sorolta, azóta a piaci mozgások, a kereslet-kínálat határozza meg a csirkehús felvásárlási- és értékesítési árát. A hazai baromfiexport nemzetközi összehasonlításban is jelentıs. Amíg az összes agrárkivitelünk értékben kb. 0,5%-át teszi ki a világexportnak, addig baromfiexportunk világkereskedelmi részesedése meghaladja a 2%-ot. A hazánkban elıállított baromfi 1/3-a exportra kerül. 10
A baromfihús-export értéke Magyarországon az utóbbi három évben 250-300 millió dollár között változott, a kivitt készítmények értéke 25-27 millió dollár volt. Az ágazat bevételét érzékenyen érintette, hogy az exportárak 2002-ben és fıleg 2003-ban esetenként 20-30 %-kal visszaestek. A kilencvenes évek kezdetétıl a magyar baromfitermékek fı piaca az Európai Unió. Baromfihús és baromfikészítmény exportunk értékének 75-78 %-a az EU piacain talál gazdára. Az egyes baromfifajok közül a libahús csaknem kizárólag, a kacsahús és a máj döntı része az Európai Unióba kerül. Értékében mérve a pulykahús háromnegyede, a csirkehús 70 százaléka szintén a közösségbe kerül. Legfontosabb állandó vevıink az EU tagállamai közül Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Németország egymaga a baromfihús export 41-43 százalékát veszi fel. Franciaország a liba- és kacsamáj legnagyobb vásárlója. Bár a legnagyobb vevınk az Európai Unió, a legmagasabb árakat mégsem ezen a piacon tudjuk realizálni, hanem Svájcban, libamájból Japánban, amely második legnagyobb importır Franciaország után, jelenleg Belgiumot is megelızve. Vágott baromfi export megoszlása baromfifajok szerint 1990-ben és 2003- ban, Magyarországon 11
Ár, költség, jövedelem A csirkehizlalás 2004. és 2005. évre prognosztizált költség- és jövedelemhelyzete a mezıgazdasági társas vállalkozásokban Az Európai Unió néhány tagországa és Magyarország vágócsirke termelıi árai A brojlercsirke jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban és gazdasági társaságokban Az Európai Unió és Magyarország vágócsirke fogyasztói árai 1995-2001 között A tojástermelés 12
A világ tojástermelése földrészenként 1990-2002 (milliárd darab) A tojóállomány megoszlása A tyúktojás termelése- és felhasználása (tojásmérleg) Me: millió db Árak alakulása Költség-jövedelem viszonyok Tojástermelés: társas vállalkozások alacsonyabb önköltséggel termelnek, mint az egyéni gazdaságok. Árban viszont az egyéni gazdaságok voltak jobbak: az értékesítési csatornák jobb kihasználása miatt. 13
A tojástermelés fıbb ökonómiai jellemzıi A fajlagos jövedelem és jövedelmezıség a drágább termelés, de magasabb árak miatt az egyéni gazdaságokban volt kedvezıbb. A társas vállalkozások tojásonkénti jövedelme minimális (6-13 fillér), sıt 1999-ben veszteség is elıfordult. Az egyéni gazdaságok fajlagos jövedelme (1,45-3,69 Ft/tojás) kedvezınek nevezhetı, viszont a jövedelmezıség színvonala csak egy évben haladta meg (2000-ben) a banki kamatokat. Ez a jövedelem (bruttó) hivatott fedezni a gazda munkabérét, vállalkozása kockázatát, a fejlesztés költségeit. Ilyen értelemben nagyon is kétes értékő az egyéni gazdálkodók kedvezıbb jövedelempozíciója. A sikeres baromfiipari cégek jellemzıi J.de Lange alapján a baromfiipar tevékenysége integrált, a szülıpár állományoktól a termék fogyasztójáig, az integrált termelés meghatározója a feldolgozó, továbbfeldolgozó üzem és a kereskedelem, a sikeres integrációban jellemzıen a feldolgozóipar kezében van az összes integrációs elem (szülıpár, keltetés, takarmánykeverı üzem), a végterméket magántermelık állítják elı, hosszú távú szerzıdéssel, amely garantálja a jövedelem és a fejlesztés lehetıségét, rendszerint a tulajdon és a menedzsmentpozíciók egy kézben vannak, a tulajdonosok komoly szakértelemmel rendelkeznek a baromfitermelésben, 14
a képzıdı likvid tıkét szinte teljes egészében növekedésre, illetve fejlesztésre fordítják, a tulajdonosok a termékfejlesztésre és a márkanév kialakítására, a megjelenésre folyamatosan áldoznak, a termékértékesítés meghatározó része továbbfeldolgozott termék, ezek a cégek a legfejlettebb menedzsmentrendszereket alkalmazzák, az ISO, HACCP minıségbiztosítási rendszerek elıírásainak megfelelıen. A víziszárnyas ágazat helyzete A baromfitermelésen belül a víziszárnyasok különleges helyet foglalnak el. A víziszárnyas termékek kettıs szerepet töltenek be világszerte: a fejlıdı országokban népélelmezési cikként szolgálnak, különösen kiemelkedı ebbıl a szempontból Kína és DkÁzsia, ahol a víziszárnyas-hús mellett a kacsatojást is széles körben fogyasztják. A fejlett világban viszont egyértelmően választékbıvítı a víziszárnyas termékek szerepe. Ez utóbbi körben Németország és Franciaország emelhetı ki, ahol átlagot meghaladó a kacsa- és lúdtermékek fogyasztása. 15
A víziszárnyas-termelés fejlıdése a világon (FAOSTAT, 2002) A világ vezetı országai a kacsahús - termelésben 2001-ben (FAOSTAT) A világ vezetı lúdhús -termelı országai 2001-ben (FAOSTAT) A világ hízottmáj-termelésének alakulása (CIFOG adatok, 2002) Franciaországban a kacsamáj-termelés képezi a döntı többséget (15847 t, több mint 95 %), kevesebb, mint 5 % a pézsmaréce, míg a lúdmáj mennyisége évek óta hasonló szinten mozog (583 t), így a teljes mennyiség jelentıs növekedése miatt aránya egyre csökken (jelenleg 3,5% a világ termelésének kb 25%-a) Az EU viziszárnyas ágazatában elıkelı helyet foglal el a Magyarország. Magyarország: a világ vezetı országa a libamájtermelésben, amelynek 70 %-át adja (az adatokat ld. külön fejezetben) és a világ teljes májtermelésének kb. 9 %-át. Kacsamáj termelésünk a hazai teljes termelés kb. 25-30 %- a. 16
Magyarország májexportjának alakulása országok szerint (CIFOG, 2002) Meglehetısen nagy, 24 százalékos árveszteséget szendevett el a libamáj az EU piacán az utóbbi 5 évben, miközben az eladott mennyiség ugyanilyen arányban nem csökkent. A csatlakozás hatásai Tényleges hatások A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerősödött. Megszőntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minıségi támogatást is A magyar termelıknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán Várható hatások Az ágazat versenyképessége javításának alapvetı feladatai Racionalizálódási folyamat a mezıgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús) Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi elıírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az elıírásoknak nem megfelelı vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására lehet számítani. A hatékonyság és megfelelıség javítása a tenyésztés, hizlalás és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történı támogatásával; A biztonságos élelmiszer elıállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetıség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; 17
A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerzıdéses kapcsolatok kiépítése, megfelelı marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése; A termékpálya egészét felölelı koordinációk vagy integrációk kialakításának és mőködtetésének ösztönzése, támogatása. Állatjóléti támogatások a baromfiágazatban A takarmányok nem kívánatos anyagtartalma mentességének biztosítása (A támogatási érték állatfajonként, korcsoportonként, hasznosítási módonként különbözı, az ismertetıben a minimális és maximális értékeket ismertetjük (szerk.).) E jogcím alapján az az igénylı jogosult támogatásra, aki/amely rendszeresen, legalább negyedévente, de legfeljebb rotációnként egy alkalommal ellenırzi az általa felhasznált baromfi nevelı keveréktakarmány nem kívánatos anyagtartalmát, ezen belül a mikotoxin tartalmat. A támogatás mértéke baromfifajonként és állategységenként: 1258,18-3074,29 Ft. Az igénylı által használt takarmány deoxinivalenol tartalma legfeljebb 2,5 mg/kg lehet. Mechanikai sérülés megelızése E jogcím alapján az az igénylı jogosult támogatásra, aki/amely biztosítja a baromfiállományban a mellsérülés megelızéséhez szükséges feltételeket. A támogatás mértéke baromfifajonként és állategységenként: 1159-63411,58 Ft. Az igénylı által a vágóhídra leadott állatoknál a mellsérülést szenvedı állatok aránya állományonként nem haladhatja meg az 5%-ot. Kíméletes állatmozgatás és szállítás biztosítása E jogcím alapján az az igénylı jogosult támogatásra, aki/amely biztosítja a kíméletes állatmozgatás és szállítás feltételeit. A támogatás mértéke baromfifajonként és állategységenként: 120-16740,38 Ft. Az igénylı által a vágóhídra leadott állatoknál a törött végtagú állatok aránya állományonként nem haladhatja meg az 5%-ot. Állati fehérje mentes takarmány használata E jogcím alapján az az igénylı jogosult támogatásra, aki/amely kizárólag állati fehérje mentes takarmányt használ, különös tekintettel a halliszt mellızésére. A támogatás mértéke baromfifajonként és állategységenként: 2088-27352,10 Ft. Az igénylı által használt nevelıtakarmányban az állati fehérje eredető anyagok a laborvizsgálati kimutatási határértéket nem érik el. Az akkreditált laboratórium a vizsgálatot negyedévenként, de legfeljebb rotációnként egy alkalommal az állatállományt felügyelı kezelı állatorvos által célzottan vett takarmány mintából végzi el. Takarmányozáshoz ivóvíz minıségő víz biztosítása E jogcím alapján az az igénylı jogosult támogatásra, aki/amely a baromfiállomány takarmányozásához az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet elıírásainak megfelelı vizet használ. A támogatás mértéke baromfifajonként és állategységenként: 622,44-6134Ft. Az igénylınek az általa takarmányozáshoz használt víz (1) bekezdés szerinti feltételnek való megfelelését negyedévenként, de legfeljebb rotációnként egy alkalommal ellenıriztetnie kell ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratóriummal. 18