DIGITÁLIS TECHNIKA I 6. ELİADÁS SZÁMRENDSZEREK BEVEZETİ ÁTTEKINTÉS. Római számok és rendszerük. Helyérték

Hasonló dokumentumok
DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

DIGITÁLIS TECHNIKA I SZÁMRENDSZEREK HELYÉRTÉK SZÁMRENDSZEREK RÓMAI SZÁMOK ÉS RENDSZERÜK. Dr. Lovassy Rita Dr.

DIGITÁLIS TECHNIKA BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003

2. Fejezet : Számrendszerek

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2

Harmadik gyakorlat. Számrendszerek

DIGITÁLIS TECHNIKA I KÓD IRODALOM SZIMBÓLUMKÉSZLET KÓDOLÁS ÉS DEKÓDOLÁS

SZÁMRENDSZEREK KÉSZÍTETTE: JURÁNYINÉ BESENYEI GABRIELLA

Assembly programozás: 2. gyakorlat

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Máté: Számítógép architektúrák

I+K technológiák. Számrendszerek, kódolás

Digitális technika VIMIAA hét

ÁTVÁLTÁSOK SZÁMRENDSZEREK KÖZÖTT, SZÁMÁBRÁZOLÁS, BOOLE-ALGEBRA

LEBEGŐPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS

10-es számrendszer, 2-es számrendszer, 8-as számrendszer, 16-os számr. Számjegyek, alapműveletek.

Máté: Számítógép architektúrák

Digitális technika VIMIAA hét

SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

26.B 26.B. Analóg és digitális mennyiségek jellemzıi

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai

DIGITÁLIS TECHNIKA I

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük.

S z á m í t á s t e c h n i k a i a l a p i s m e r e t e k

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F}

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév

Informatikai Rendszerek Alapjai

DIGITAL TECHNICS I. Dr. Bálint Pődör. Óbuda University, Microelectronics and Technology Institute 12. LECTURE: FUNCTIONAL BUILDING BLOCKS III

Digitális technika VIMIAA02 1. EA

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:

Összeadás BCD számokkal

Aritmetikai utasítások I.

Számrendszerek. A római számok írására csak hét jelt használtak. Ezek segítségével, jól meghatározott szabályok szerint képezték a különböz számokat.

Digitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT

DIGITÁLIS TECHNIKA I

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása

Számrendszerek. Bináris, hexadecimális

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István

(jegyzet) Bérci Norbert szeptember 10-i óra anyaga. 1. Számrendszerek A számrendszer alapja és a számjegyek

Kombinációs hálózatok Számok és kódok

Fixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek

Digitális technika VIMIAA01

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

Programozás II. Segédlet az első dolgozathoz

Negatív alapú számrendszerek

DIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2)

Programozott soros szinkron adatátvitel

A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük.

DIGITÁLIS TECHNIKA I. BINÁRIS/GRAY ÁTALAKÍTÁS b3b2b1b0 g3g2g1g0 BINÁRIS/GRAY KONVERZIÓ BINÁRIS/GRAY KÓDÁTALAKÍTÓ BIN/GRAY KONVERZIÓ: G2

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Példa:

1. forduló Az adat, az információ és a hír jelentése és tartalma. A kommunikáció

Analóg és digitális mennyiségek

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

Digitális Rendszerek (BSc)

A számrendszerekrl általában

DIGITÁLIS TECHNIKA I ARITMETIKAI MŐVELETEK TETRÁD KÓDBAN ISMÉTLÉS ÉS KIEGÉSZÍTÉS ÖSSZEADÁS KÖZÖNSÉGES BCD (8421 SÚLYOZÁSÚ) KÓDBAN

DIGITÁLIS TECHNIKA I HÁZI FELADAT HÁZI FELADAT HÁZI FELADAT. Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Informatika érettségi vizsga

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

Digitális technika VIMIAA01

DIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény

Digitális technika VIMIAA02

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Digitális technika VIMIAA01

2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.)

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét!

DIGITÁLIS TECHNIKA I PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ HOGYAN HASZNÁLHATÓ EGY 4/16-OS DEKÓDER 3/8-AS DEKÓDERKÉNT? D 2 3 DEKÓDER BŐVÍTÉS

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat. Kocsis Gergely

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Hardver leíró nyelvek (HDL)

Új műveletek egy háromértékű logikában

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Műveletek lebegőpontos adatokkal

I. el adás, A számítógép belseje

Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT

Számítástechnika nyugdíjasoknak Február 9.

2019/02/11 10:01 1/10 Logika

Számrendszerek. 1. ábra: C soportosítás 2-es számrendszerben. Helyiértékek: A szám leírva:

OSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.

A racionális számok és a fixpontos processzorok numerikus felületének a kapcsolata

Alapismeretek. Tanmenet

Átírás:

DIGITÁLIS TECHNIK I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet. ELİDÁS: BINÁRIS SZÁMRENDSZER. ELİDÁS. elıadás témája a digitális rendszerekben központi szerepet játszó számrendszerek és aritmetikák.. Számrendszerek. Bináris számok. ritmetikai mőveletek bináris számokkal 8/9 tanév. félév BEVEZETİ ÁTTEKINTÉS Áttekintjük a digitális technikában használatos számrendszereket, az aritmetikai mőveletek elvégzésének szabályait és célszerő algoritmusait, valamint az egyes szám-rendszerek közti áttérések algoritmusait is. digitális rendszerekben, célszerőségi okokból a -es (bináris) számrendszer terjedt el. Mindezek sokféle digitális funkcionális egység mőködésének alapjait képezik. SZÁMRENDSZEREK Két fı típus: - addíciós számrendszer (pl. a római számok); - helyi értékes számrendszer. helyi értékes rendszerben a számokat polinom alakban írjuk fel m N = a o + a r + a r +... + a m r m = Σ a i r i i = r (>) egész szám a számrendszer alapszáma (radix), a i ( a i r-) egész számok a számjegyek. z a i helyi értéke r i, az alapszám megfelelı hatványa. Római számok és rendszerük Helyérték 8 = + + 8 8 = + + 8 Szám helyértéke római számok rendszere különleges volt, és egyáltalán nem alkalmazkodott még a legelemibb számításokhoz sem. Tízes számrendszer, amelynek fı szimbólumai az I, X, C és M (,,, ), másodlagos szimbólumai a V, L, D (az többszörösei). Szám alaki értéke Számjegyek:,,,,,,,,8,9 8 = + + 8 Számrendszer alapja: Szám valódi értéke Decimális számrendszer

8 ) q-alapú számrendszer = + + 8 -es ( 8 q ( q) = q + q + 8 x szám q-alapú számrendszerbeli alakja: a a n a a, i < q, i =,, K, n n ha: x = an q + K+ a q + a q Számjegyek:,,...,(q-) alapú q alapú SZÁMRENDSZEREK Számok felírása a különbözı számrendszerekben Valamely N szám (numerus) az R alapú (radixú) számrendszerben definíciószerően N alakban adható meg. Itt N az egész rész, és N = tört R = ± n k k = h R n egész = n R +... + R + n h+ n R +... + h+ R + k h R h tört rész. z N szám z R alapú számrendszerben a következı alakban adható meg: N R = n...,... h h( R) 8 Bináris számrendszer () = + + + + + + + Számjegyek:, számítástechnika és a digitális technika a bináris számrendszerre épül 9 -es számrendszer 9-ban R. Valtat szabadalmaztatta egy -es számrendszerben dolgozó számítógép elvét. Ebben az idıben kezdett hozzá Konrad Zuse is egy -es számrendszert alkalmazó, mechanikus mőködéső, programvezérelt számítógép kifejlesztéséhez. Valtat és Zuse felismerte, hogy a -es számrendszer használata egyszerősíti a számítástechnikát. kettes számrendszert Leibniz dolgozta ki, még 9-ben, majd 8-ben George Boole alakította ki hozzá az algebrát. Boole-féle algebrában nem csupán az összeadás és szorzás mővelete lehetséges, hanem az ún. logikai mőveletek is: és, vagy, negáció. -es számrendszer használatakor az adattárolás lényegesen egyszerőbben oldható meg, mint a -es számrendszerben. Hexadecimális számrendszer FB = + + F + B Számjegyek:,,..., 9,, B, C, D, E, F = 9 + + + = () -ES ÉS -ES SZÁMRENDSZER Pl. 9 tízes számrendszerbeli alakja azért ez, mert 9 = x + x + x + 9x kettes számrendszerbeli alakja, mert 9 = x + x 9 + x 8 + x + x + x + x + x + x + x + x Hexadecimális rendszerben pedig $D9 Megkülönböztetı jelölés $, pl. $FB

TÖRTSZÁMOK Ha nem csak természetes számokról van szó, akkor m - N = Σ a i r i i = -h és az N szám rövidített jelölése az r alapú (r-es) számrendszerben TÖRTSZÁMOK -ES SZÁMRENDSZERBEN Pl., értéke -es számrendszerben: x8 + x + x + x + x(/) + x(/) + x(/8) + x(/) =,8 További példa:,... =? N (r) = a m- a m-...a a,a - a -...a - h (r) SZÁMRENDSZEREK ÉS SZÁMJEGYEIK Megnevezés lap Számjegyek Bináris (duális), Ternális,, Tetrális,,, Kvinális,,,, Oktális 8,,,,,,, Decimális,,,,,,,,8,9 Duodecimális,,,,,,,,8,9,a,b Hexadecimális,,,,,,,,8,9,,B,C,D,E,F SZÁMOK KIFEJEZÉSE KÜLÖN- BÖZİ SZÁMRENDSZEREKBEN Pl. bináris (8 + + + ) ternális (9 + + ) tetrális (x + ) oktális (8 + x) decimális ( + x) duodecimális ( + x) hexadecimális D (D) ÁTSZÁMÍTÁS KÉT SZÁMRENDSZER KÖZÖTT Egy természetes szám átírása egyik számrendszerbıl a másikba: a számot elosztjuk az új rendszer alapszámával,és a maradékokat jobbról balra haladva leírjuk. Pl. = x +, = x +, = x +, = x +, = x +, = x +, = x +, = x +, = x +, = x +, -ESBİL -ESBE VLÓ ÁTLKÍTÁS LGORITMUS -esbıl -esbe való átalakítás algoritmusa így is megfogalmazható (a kapott számjegyeket jobbról balra kell leírni): Ismételd Ha a szám m páratlan, p írj le -et, és s vonj ki a számb mból l -et, különben k írj le -t oszd el a számot -vel amíg g a szám m nem = x +. Tehát 8

BINÁRIS SZÁMRENDSZER JELENTİSÉGE digitális technikában különleges szerepe van a bináris számrendszernek. helyérték neve itt bit (binary digit), ez egyben az információ egysége is. Triád bit Tetrád bit (amerikai angol: nibble) OPTIMÁLIS (?) SZÁMRENDSZER () bináris rendszer alapszáma közel van a megvalósításhoz szükséges szerkezeti elemek száma tekintetében az optimális számrendszer alapszámához. szükséges szerkezeti elemek száma arányos a helyértékek és a számjegyek száma szorzatával. 9 OPTIMÁLIS SZÁMRENDSZER () OPTIMÁLIS SZÁMRENDSZER () R - alap (számjegyek száma is), h - helyértékek száma, N max = R h - Szükséges helyértékek száma h = ln(n max + ) / lnr Szükséges szerkezeti elemek száma (arányosság) S = h R = ln(n max + ) R / lnr Legyen pl. N max = 9 ( milliárd) Szám lap Számjegyek Szerkezeti rendszer R száma h elemek száma Bináris Ternális 9 Tetrális Kvinális Oktális 8 8 Decimális 9 9 Ennek minimum helye R = e, -ES SZÁMRENDSZER ELİNYEI: CSK KÉT STBILIS ÁLLPOT z áramköri megvalósítás szempontjából elınyös, hogy a leképezéséhez csak két stabilis állapot szükséges, így kétállapotú elemekkel: relékkel, tranzisztorokkal, mágnesezhetı elemekkel könnyen leképezhetı. 8-S ÉS -OS SZÁMRENDSZER hexadecimális számrendszert kényelmi szempontból használják, pl. mert a kettes számrendszerrel nagy számokat hosszú leírni. hexadecimálisból könnyő a binárisra átváltani és viszont. hexadecimális rendszert a $ jellel is jelölik. két egymástól távol esı stabilis állapot következtében viszonylag érzéketlen a fellépı zavarokkal szemben, illetve azok könnyen elháríthatók. Bin-hex átváltás: négy bináris számjegy egy hexa számjegyet ad ki, pl = $F. Egy byte két hexa számjeggyel adható meg.

-ES-OS SZÁMRENDSZER digitális technika természetes számrendszere a kétértékő megvalósításból adódóan is a kettes számrendszer. Ehhez jól illeszkedik a hexadecimális számrendszer. tízes számrendszer használata, néhány kivételtıl (pl. decimális számlálók) eltekintve nehézkes, és sok helyen indokolatlan. bináris számrendszer matematikai szempontból is elınyös. z aritmetikai mőveletek igen egyszerően hajthatók végre, és igen egyszerő a logikai ítéletalkotás is. Ugyanazok a számjegyek használhatók fel mind az aritmetikai, mind a logikai mőveletekhez. SZÁMRENDSZEREK: NEGTÍV SÚLYOK m - N = Σ a i R i i = -h az egyes helyértékekhez negatív súlyozás is rendelhetı! Ha csak a legnagyobb helyértékhez rendelünk negatív súlyt, akkor a negatív számok az alábbi módon ábrázolhatók - 89 = 8 BINÁRIS SZÁMRENDSZER: NEGTÍV SÚLYOK Bináris rendszerben az szimbólum nem kell! pozitív és negatív számok leírhatók csupán, szimbólumokkal, ha a legmagasabb helyértékhez mindig negatív súlyozást rendelünk. Pl. -x8 + x + x + x = -x8 + x + x + x = - Mint késıbb majd látjuk, ez a negatív szám ún. PÉLD TÖRTSZÁMR -ES SZÁMRENDSZERBEN z elızı példa megoldása:,... =? z egész rész, a kettedes törtrész pedig / + / + / +... =, +, +,888 +... =,... = π -es komplemens ábrázolása. 8 RITMETIKI MŐVELETEK BINÁRIS SZÁMOKKL digitális rendszerek, digitális számítógépek aritmetikai egységei közvetlenül általában csak a négy alapmővelet elvégzésére alkalmas. Ezek és néhány logikai mővelet segítségével viszont tetszıleges mővelet elvégezhetı. Elıször röviden megtárgyaljuk a négy alapmővelet végrehajtását természetes számokon, utána foglakozunk a negatív számok ábrázolásával és a velük végzett mőveletekkel. 9 BINÁRIS ÖSSZEDÁS Két bináris számjegy + B = C, S alakú bináris összeadása: S - eredeti helyértéken mutatkozó összeg (sum vagy magyarul summa), C - következı helyértékre való átvitel (carry). Igazságtábla és logikai függvények: B S C S = B + B = B C = B Megvalósító elem: félösszeadó

Félösszeadó Félösszeadó Feladata két bit összeadása S FÖ B C S: összeg C: maradék, átvitel, carry Realizálás kapukkal B S = B + B = B S C = B C BINÁRIS ÖSSZEDÁS: FÉLÖSSZEDÓ S = B + B = B BINÁRIS SZÁMOK ÖSSZEDÁS Bináris számok összeadásának és kivonásának algoritmusa hasonló a decimális számokéhoz: C = B Félösszeadó: két bemenet és két kimenet. Két bináris számjegyet tud összeadni, elıállítja az összeget és átvitelt. Nem veszi figyelembe a kisebb helyértékrıl jövı átvitelt. B = & félösszeadó S C = n n-... +B = B n B n-... B B C = C n C n-... C C S = S n S n-... S S (átvitel) (összeg) az összeg i-edik bitje S i = S i (,,C i- ) az i-edik összeadásnál keletkezı átvitel C i = (,,C i- ) és C - = BINÁRIS ÖSSZEDÁS BIN HEX DEC C B + D 8 z összeadás hasonló a -e számrendszerbelihez: két számjegyet és az elızı helyértékrıl származó maradékot kell összeadni. z összeg egyes helyértékén lévı számot le kell írni, a kettes helyértéken lévıt tovább kell vinni. INDEX TELJES ÖSSZEDÓ (FULL DDER) i FÜGGETLEN VÁLTOZÓKHOZ RENDELT "SÚLYOK" () () () C i- C i FÜGGİ VÁLTOZÓK teljes összeadónak három bemenete, a két operandus, és az alacsonyabb helyértékrıl érkezı átvitel (, és C i- ) és két kimenete, az összeg és az átvitel) (S i (a táblázatban jelöli) és C i ) van.

teljes összeadó igazságtáblája független változók kombinációi nem bináris számokat jelentenek. Mégis un. súlyok rendelhetık az egyes változókhoz. Ha megállapodtunk a súlyozásban, akkor bármelyik változókombinációt egyszerőbb az un. indexével jelölni, mint binárisan leírni. Ez csak egy jelölési konvenció. Használhatnánk éppenséggel hexadecimális indexeket is a változók kombinációinak a megadására. Ne tévesszük össze ezt a súlyozási konvenciót a Hamming súllyal! INDEX i FÜGGETLEN VÁLTOZÓKHOZ RENDELT "SÚLYOK" () () () C i- C i FÜGGİ VÁLTOZÓK TELJES ÖSSZEDÓ (FULL DDER) dd two bits and carry-in, produce one-bit sum and carry-out. BC in SC o ut 8 függvény megadása az -es függvényértékekkel () Példa: már tárgyalt teljes összeadó. () () () i C i- C i = (,,,) C i = (,,,) Itt is következetesnek kell lenni a változók súlyozását illetıen. Ez a megadási forma is unikális. 9 i (összeg) függvény ábrázolása. () () () C i- sakktábla Szimmetrikus függvény C i- szimmetrikus függvényekrıl Ha egy függvény változói felcserélhetık, akkor a függvényt szimmetrikusnak mondjuk. Ha pl. n= (,B,C) és és B felcserélhetık egymással, de C-vel egyikük sem, akkor a függvény részlegesen, nevezetesen az,b változópárra szimmetrikus. szimmetria lehet teljes vagy részleges. szimmetrikus függvényeknek speciális tulajdonságai vannak. Jellemzı pl. a legalább részleges sakktábla elrendezés a K táblájukon. i () () () C i- (összeg) függvény algebrai alakja. C i- = m + m + m + m = =. B. C +. B. C +. B. C +. B. C = = = =.( BC + BC) +. ( BC + BC).( B C) + ( B C) =.( B C) +. ( B C) = = B C =

Teljes összeadó Feladata két bit és az elızı helyi értékbıl származó maradék összeadása B TÖ S TELJES ÖSSZEDÓ LOGIKI EGYENLETEI S i = C i- + C i- + C i- + C i- az összeg bit -es, ha a három változó közül egy vagy három -es (kizáró VGY logikai kapcsolat), C i = C i- + C i- + C i- + C i- C in C out = + C i- + C i- az átvitel bit -es, ha két változó egyidejőleg -es (majoritás logikai kapcsolat). B C in S C out Logikai függvények S = BC in + BC in + BC in + BC in C out = BC in + BC in + BC in + BC in (Minimalizálva: C out = B + BC in + C in ) TELJES ÖSSZEDÓ teljes összeadó két félösszeadóból állítható össze. z elsı képezi a két összeadandó bit összegét, a második ehhez adja hozzá az elızı helyértéken keletkezett átvitelt. C i- +/ +/ S i C i TELJES ÖSSZEDÓ EGY LEHETSÉGES MEGVLÓSÍTÁS Két bites szám összeadása i Bi i + Bi ibi i Bi Ci- (i + Bi) Ci- ibi + (i + Bi) Ci- B B C in B B C in B B TÖ TÖ TÖ FÖ C out S C out S C out S C out S Carry flag Q Q C in Q B B Q 8

BINÁRIS KIVONÁS Két bináris számjegy - B = D, (K) alakú bináris kivonása: K - magasabb helyértékrıl vett kölcsön (borrow); D -eredeti helyértéken mutatkozó különbség (difference) K B D 9 BINÁRIS SZÁMOK KIVONÁS Bináris számok kivonásának algoritmusa hasonló a decimális számokéhoz ( > B): = n n-... - B = B n B n-... B B K = K n K n-... K K D = D n D n-... D D (kölcsön) (különbség) a különbség i-edik bitje = (,,K i- ) az i-edik különbségnél szükséges kölcsön K i = K i (,,K i- ) BINÁRIS KIVONÁS LOGIKI EGYENLETEI z összeadóval analóg módon adódik = K i- + K i- + K i- + K i- = K i- a különbség bit -es, ha a három változó közül egy vagy három -es, és TELJES KIVONÓ (FULL SUBTRCTOR) K i- & & & K i kölcsön (K i ) megvalósítása. különbség ( ) megvalósítása ugyanaz mint az összegé a teljes összeadóban (azaz K i- ). K = K + B + B K i i i- i i i i- BINÁRIS SZORZÁS z B = P bináris szorzás szorzótáblája (bináris egyszeregy ) igen egyszerő B P Lényegében azonos a logikai ÉS kapcsolattal BINÁRIS SZÁMOK SZORZÁS bináris számok szorzása ugyanúgy történik, mint a decimális számoké: - ha a szorzó soronkövetkezı számjegye -es, akkor összeadás következik, - ha -as, akkor nincs összeadás. Minden helyértéknél léptetjük a részletszorzatot a megfelelı irányba. (logikai szorzás)

BINÁRIS SZORZÁS ELVÉGZÉSE x x. részletszorzat. részletszorzat összeg. részletszorzat összeg. részletszorzat BINÁRIS SZORZÁS VÉGREHJTÁS p: szorzat pp: rész-szorzat végösszeg 9 x y x y x y x y (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) (xy ) p p p p p p p p szorzandó mult iplicand szorzó mult iplier pp pp pp pp BINÁRIS SZORZÁS LGORITMUS P = x B n- n- = Σ i és B = Σ i i = i = a részletszorzatok n- P k = B k Σ i = ha B k =, és = ha B k = k = a teljes szorzat n- P = Σ P k k BINÁRIS SZÁMOK OSZTÁS szokásos decimális kézi osztáshoz hasonlóan végezhetı. Visszaállító algoritmus illetve visszaállítás nélküli algoritmus. k = 8 BINÁRIS OSZTÁS: VISSZÁLLÍTÓ LGORITMUS Példa: : =,8 : =, - - + visszaállítás - VÉGE 9