HALLGATÓI TÁJÉKOZTATÓ a két JÁTÉKBEMUTATÓRÓL Időpont, jelenlét: A csoporttal történő egyeztetést követően, a mentor óvodapedagógus határozza meg a Játékbemutatók időpontját. A Játékbemutatón való részvétel kötelező. A hallgatók jelenlétüket aláírásukkal kötelesek hitelesíteni. 1 A Játékbemutató menete: 7 45- Érkezés az óvodába 8 00-9 30 Az óvodás gyermekek játékának megfigyelése választott/kapott szempontok alapján. Minden hallgató kap 1db szempontot, érdemes mindenkinek más szempontot adni. Javasolt egy úgynevezett tartalék szempont kiosztása is. A megfigyelés alatt javasolt, hogy a hallgatók, a terem feltételeihez igazodva kisebb csoportokban helyezkedjenek el. 9 30-10 00 Szünet 10 00-11 30 Megbeszélés Az óvodapedagógus bemutatja a gyermekcsoportot. A hallgatók elmondják észrevételeiket a választott szempontjuk alapján. A szempontokon túl is megbeszélik az adott időszak történéseit, az óvodapedagógus segítségével kontextusba helyezik a látott eseményeket, feltehetik kérdéseiket a csoport életével, szokásaival kapcsolatban. Elsősorban a gyerekek játékára koncentrálnak. A látottakra elméleti ismereteik alapján reflektálnak. Segédanyag: 1. Szempontok az óvodai játék megfigyeléséhez. 2. Javaslat a Játékbemutatón a jegyzőkönyv készítéséhez. (lásd: alul) 1 A Játékbemutató pótlása csak nagyon indokolt esetben lehetséges. Először a pótlás igényét, a hiányzás okát jelezni kell a tutornak írásban, aki mérlegeli a pótlás engedélyezését. Amennyiben engedélyezi a pótlást, akkor a mentor óvodapedagógus kijelölhet, de nem köteles kijelölni, egy új időpontot, melyen a hallgató egyedül vesz részt. A pótlás idejére az egyetemi óráiról való hiányzása nem számít igazoltnak.
A pedagógiai naplóban a következőket szükséges feltüntetni (ebben a sorrendben): Az óvoda neve A hospitálás ideje A gyakorlatvezető óvodapedagógus neve A kiválasztott szempont A megfigyelt történések A megfigyelt történések elemzése A megbeszélésen elhangzottak összefoglalása Saját gondolatok, benyomások a délelőttről Melléklet: A megfigyelés teljes szempontsorát csatolja Könyvajánló: Kim John Payne (2013): Egyszerűbb gyermekkor. Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket? Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
SZEMPONTOK AZ ÓVODÁS GYERMEKEK JÁTÉKÁNAK MEGFIGYELÉSÉHEZ, ELEMZÉSÉHEZ 1. FÉLÉV 1. Figyelje meg a gyermekek érkezését az óvodai csoportba! (Nyugodtan elhelyezkedhet a bejárat közelében, amennyiben ezt a szempontot választotta/kapta.) Van-e olyan kisgyermek, aki reggelente játékkal, vagy valami apró tárggyal érkezik az óvodába? Milyen rítusok figyelhetőek meg a szülőtől való elbúcsúzásnál és melyek a reggeli megérkezéssel kapcsolatos szokások a csoportban? (például: integetés, köszönés, interakciók) 2. Kísérje figyelemmel az otthonról a csoportszobába behozott átmeneti tárgyak, játékszerek szerepét a kisgyermekek óvodai életében és az óvodai csoport életében. Befolyásolja-e a játéktartalmakat, beszélgetéseket, a csoportosulásokat a játéktárgy? Figyelje meg és jegyezze le adott csoport szokásait az otthoni tárgyakkal, játékszerekkel kapcsolatban! 3. Hogyan biztosítja a pedagógus a nyugodt, biztonságos légkört a csoportban? Próbálja megtalálni és megfogalmazni az óvodapedagógus nonverbális és verbális kommunikációjának azokat az elemeit, melyekkel megteremti, fenntartja az érzelmi biztonságot. 4. Gyűjtsön példákat mozgásos, gyakorló játékra! Válasszon közülük egyet, írja le részletesen és elemezze a megfigyelt játék érzékszervi, mozgásos összetevőit! Mi adta a gyakorló játékok örömét? 5. Gyűjtsön példákat építő vagy konstruáló játékra. Mit készítenek, milyen eszközökkel dolgoznak? Megjelennek-e fantáziaelemek a játékukban? Írja le, milyen ötleteik vannak a gyerekeknek és ezt milyen formában juttatják kifejezésre. Mennyi ideig játszanak? 6. Gyűjtsön példákat szerepjátékra, fantáziajátékra! Figyelje meg, kiket utánoznak a gyermekek! Jegyezze le, mit csinálnak, és mit mondanak a gyermekek, és milyen eszközöket használnak fel! Elemezze, milyen élményt jelenítenek meg a gyermekek a játék során. Írjon legalább 3 példát!
7. Készítsen egy rövid listát azokról a csoportszobai játékszerekről, amelyek szerepjátékra, fantáziajátékra inspirálják a gyermekeket! Válasszon ki egyet, és elemezze, miért alkalmas a gyermek képzeletének mozgósítására! 8. Figyelje meg a rajzoló, mintázó, kézimunkázó gyerekeket! Mit készítenek, milyen eszközökkel dolgoznak? Megjelennek-e fantáziaelemek a játékukban, ha igen, hogyan jut az kifejezésre? Elemezze, milyen jelei vannak annak, hogy a gyermekek a játszás során egymásra hatással vannak, befolyásolják egymás alkotásait. Szabadon alkotnak vagy sablonokat használnak fel? 9. Figyelje meg van-e olyan gyermek a csoportban, aki hosszabb ideig egyedül játszik! Mivel foglalatoskodik, mennyi ideig? Van-e, aki szemlélődik, társait figyeli, de nem játszik? Amennyiben egy idő után játékba kapcsolódik, mi volt, ami segítette? Amennyiben volt olyan gyermek a hospitálás ideje alatt, aki végig egyedül volt és játékszerrel játszótárs nélkül játszott vagy nem játszott, gondolják át mi lehetett ennek az oka, a gyermek és a szituáció kontextusában. 10. Figyelje meg az óvodapedagógus viselkedését a szabad játék követésében! Jegyezze fel tapasztalatait, mit tett a mentor pedagógus: a játék továbblendítése, segítése, szemlélődő jelenlét, szükség esetén beavatkozás a játékba, konfliktus feloldása, belépés a játékba a gyermek kérésére vagy saját döntése alapján stb. Beszéljék meg, tudatosítsák, megfelelően értelmezte-e az óvodapedagógus viselkedése mögötti szándékot. 11. Keressen példákat arra, amikor az óvodapedagógus a játékba kapcsolódik. Játékba hívták a gyerekek vagy Ő döntött úgy, hogy belép? Milyen szerepben vett részt a játékban egyenrangú társ vagy felnőtt? Milyen típusú játékba kapcsolódott be az óvodapedagógus? Jegyezze le, mi lehetett Ön szerint és kérdezze meg, mi volt valójában a motivációja? 12. Kísérje figyelemmel alakulnak-e konfliktusok a játék során! Mi volt, mi lehetett a kiváltó oka a konfliktusnak? Milyen szabályok vannak a csoportban, melyek megelőzik/megelőzhetik ezt a konfliktust? Hogyan fejezték ki a résztvevő gyerekek a nézőpontjukat? Mi lett a megoldás? Milyen életkori sajátosságot figyelhetett meg a viselkedésben, a gondolkodásban? 13. A csoportszoba felülnézeti rajzán határolja körbe a játéktereket és nevezze meg azokat! A pihenőhelyeket, kuckókat is jelölje be. Vázolja fel az óvoda udvarának térképét a kinti játékszerekkel együtt! Amennyiben az udvarhoz más játéktér például terasz, belső udvar - is tartozik, azt is rajzolja le! Jelölje meg az elkészült térképen, hogy a megfigyelés idején mi volt gyerekek kedvenc helye. 14. Milyen játékeszközök vannak a csoportszobában? Készítsen rövid összesítést. (Sorolja típusokba a játékszereket, számlálja meg hány típust talált, egynek számlálja meg hány példánya található meg a csoportszobában. (Például: autók x db, babák y db) Jelölje meg azokat a játékszereket, amelyekkel a hospitálás során játszottak a gyermekek! Beszélgessen az óvónővel, és jegyezze le, milyen szempontok alapján vásárolnak játékeszközöket, van-e lehetőség a frissítésre, alkalmaznak-e rotációt, van-e a szülőknek szerepe a játékszerek beszerzésében, javításában?
15. Az együttműködés és a barátkozás milyen jegyei figyelhetőek meg a gyermekek játékában? Jegyezze fel az együttesség minőségét! Tapasztal-e egymás mellett játszást, együttmozgást, tárgy körüli összeverődést, összedolgozást, tagolódást=együttműködést, a szerepek leosztását, munkamegosztást a játék folyamán? Jegyezzen fel két példát ezekből pontosan: a játszók neve, játékeszközök, párbeszédek, cselekvéssorok. 16. Jegyezze fel azokat a megnyilvánulásokat, amikor a gyermekek a pedagógushoz közeledtek a játék során! Ide tartoznak a szóbeli megnyilvánulások, a kérések, kérdések, közlések, valamint az olyan szavak nélküli megnyilvánulások is, mint a közelségkeresés, az odabújás, a felnőtt tekintetének keresése. Emeljen ki a megfigyeltekből néhány esetet, és elemezze, milyen motívumok húzódhattak a gyermekek közeledésének hátterében. Más alkalommal készíthet táblázatot és megszámlálhatja hány közeledésre lát példát a megfigyelés ideje alatt. 17. Írja fel, milyen játékon kívüli egyéb teendőjük van a gyerekeknek! Milyen kapcsolat van a játék és az egyéb tevékenységi formák között? A játékok elrakása, a játékhelyek rendbe tétele hozzátartozott-e a játszáshoz? Megszakította-e a játékot az étkezés, vagy folyamatosan reggelizhettek a gyermekek? Milyen szervezési feladatokat igényel az áttérés az egyik tevékenységről a másikra? Budapest, 2015. szeptember Dr. Kolosai Nedda és B. Lakatos Margit kolosai.nedda@tok.elte.hu
JAVASLAT A JÁTÉKBEMUTATÓN A JEGYZŐKÖNYV KÉSZÍTÉSÉHEZ Időpont: Helyszín: Az óvodai csoport neve: A megfigyelés célja vagy pontos szempontja: A jegyzőkönyv készítőjének neve: Idő (óra,perc) A megfigyelési szempontnak megfelelő óvodai cselekvések és történések lejegyzése objektíven. A megfigyelt eseményekhez szubjektív leírás. Pontosan jegyezze fel az eseményben részt vevő gyerekek nevét, a megfigyelt tevékenységeket, az elhangzó párbeszédeket, a gyerekek érzelmi megnyilvánulásait. A megfigyelt eseményhez kapcsolódó saját, szubjektív érzéseit, gondolatait, kérdéseit jegyezze fel. Amikor új tevékenységbe kezdenek a gyerekek vagy újabb példát lát a szempontjára, jegyezze fel a bal szélső oszlopban az időt.