Európai elvárások, hazai tendenciák, best practices a közúti közlekedésbiztonsági infrastruktúra kezelésében Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető Balatonföldvár, 2015. május 14.
Közlekedésbiztonsági stratégia 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Magyar Közlekedéspol. cél 928 875 822 769 716 663????? EU cél 740 703 666 629 592 555 518 481 444 407 370 Hazai tényadat 739 638 605 591 626 A hazai és az EU szabályozásban rögzített célkitűzésnek is megfeleltek a tényadatok 2013-ig, azonban az elmúlt év vonatkozásában a hazai cél ugyan teljesült, de az EU elvárása már nem. Utóbbi sajnos jelenleg nincs is hazai jogszabályban rögzítve. 2015-től kezdődően a hazai közlekedéspolitika nem határoz meg célkitűzést a közlekedésbiztonságra, így az nem támogatja érdemben a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram törekvéseit. 2
A hálózati szempontok elsődlegessége nem kérdéses, mégis a biztonság oldaláról szükséges, hogy akár egy kedvezőtlen relatív baleseti mutató alapján is induljon olyan infrastruktúra-fejlesztés, - például elkerülő út, vagy baleseti góchely átépítése - ami nem szolgáltatási szintet növel elsődlegesen, hanem biztonsági szintet. A fenntartási/üzemeltetési és fejlesztési források összhangjának megteremtése a közeljövő feladata, fontos szakmai célkitűzés. Hálózatfejlesztés 3
Fel kellene mérni, hogy mely közlekedésbiztonsági tevékenység mely állami szervezethez tartozik, ki miért felelős, mekkora forrással, milyen jogszabályi felhatalmazással dolgozik. El kellene készíteni az aktualizált/ új közlekedésbiztonsági stratégiát. Intézményrendszer Közlekedési, Fejlesztési és Technológiai Minisztérium Állami Autópálya Kezelő (ASFINAG) Politikai Pártok Regionális és helyi közúti hatóságok Városok és önkormányzatok Sürgősségi ellátás Belügyminisztérium Rendőrség Ausztria Közúti Közlekedésbiztonsági Program 2011-2020 Közlekedésbiztonsági Szervezetek Társminisztériumok (Oktatási, Egészségügyi, Környezetvédelmi) Statisztikai Intézet, Ausztria Közúti vasúti szállítási kutatási társaság Egyetemek és kutatóintézetek Szakmai szervezetek és érdekcsoportok (kereskedelmi kamarák, szövetségek) Autóklubok és Szállítmányozók A közutak (állami és önkormányzati) forgalomszabályozása, közlekedésbiztonsági fejlesztése a közlekedésért felelős tárcához tartozzon. A településeket, önkormányzatokat be kell vonni a közlekedésbiztonsági intézményrendszerbe, adott település-méret felett előírva önálló közlekedésbiztonsági stratégia elkészítését. 4
Baleseti adatbázis A jelenlegi hazai adatállomány adatgazdája a KSH, a közútkezelők (önkormányzatok), tervezők, kutatók hozzáférhetősége jogilag szabályozandó. Az adatok pontosítása rendkívül fontos feladat, mert a helyazonosítási hibák miatt jelenleg nem alkalmas az adatbázis a balesetsűrűsödési helyek megtalálására 5
Útdíjrendszer okozta változás ellensúlyozása A gyorsforgalmi utak helyett a tehergépkocsi-vezetők részben a főutakat, mellékutakat részesítik előnyben. A kedvezőtlenebb kiépítésű, nagyobb baleseti kockázatú utakon megnőtt 2012 és 2014 között a tehergépkocsis részvételű személysérüléses balesetek száma. Célszerű lenne a költségvetési bevételi többlet egy részét ezen utak balesetsűrűsödési helyeinek biztonságosabbá tételére fordítani. Személysérüléses balesetek 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2012 főút 2013 főút 2014 főút Polinom. (2012 főút) Polinom. (2013 főút) Polinom. (2014 főút) 6
Kerékpáros létesítmények Megoldandó a meglevő kerékpáros létesítmények üzemeltetése, fenntartása. Állami forrásból kellene országos fontosságú kerékpárutakat létrehozni és fenntartani a települések között. Az út széle, a padka sok esetben alkalmatlan a kerékpározásra, e probléma a közutak általános finanszírozási problémáira is visszamutat. Az újonnan épülő kerékpáros létesítmények közúti biztonsági auditálása, a meglevők szakszerű biztonsági felülvizsgálata égető feladattá vált. 7
Közlekedésük megkönnyítése és védelme érdekében differenciált sebességszabályozás, forgalomcsillapító létesítmények szükségesek. A gyalogos átkelőhelyek láthatóságát (nappali/éjszakai) javítani szükséges. Célszerű lenne előírni a pozitív kontrasztos megvilágítást, szükséges egy országos, valamennyi gyalogátkelőhelyre kiterjedő felülvizsgálat. Az önkormányzatok alkonykapcsolóval működtetik a közvilágítást, sokszor éppen a csúcsidőszakban maradnak megvilágítás nélkül a védtelen közlekedők e gyakorlat átalakítása is kulcskérdés. Védtelen közlekedők 8
A 176/2011. (VIII.31.). rendelet betartatása, megújítása Szükséges a 4 eljárásra vonatkozó útmutató megalkotása (Jelenleg a közúti biztonsági hatásvizsgálatokat egy 2010-es, a közúti biztonsági auditokat pedig egy 2009-es útmutató alapján végzik.). A közúthálózat közlekedésbiztonságának kezelésére és a közúti biztonsági felülvizsgálatokra nincs egységes eljárásrend. A személyi sérüléssel, valamint anyagi kárral járó balesetek nemzetgazdasági veszteség költségei számítandók (2009-ban készült utoljára); A baleseti adatbázis helyazonosítási hibáinak közútkezelők általi javítása sok esetben nem jelenik meg a KSH adatbázisban; Az útszakaszok közlekedésbiztonsági szempontok mint például balesetek halmozódása, forgalom, útjellemzők alapján történő vizsgálata és rangsorolása; A baleseti góchelyek elemzéséhez nélkülözhetetlen baleseti fotók átadása a közútkezelők részére, a GPS koordináták baleseti helyszínen történő rögzítése és elektronikus áttöltése a Rendőrség részéről még megoldatlan; Az önkormányzatok megrendelői igényét fel kell támasztani; Az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával a rendeletet felül kell vizsgálni, csatlakozva a brüsszeli irányhoz, ahol a rendeletünk alapját adó 2008/96/EC irányelv átdolgozása zajlik. 9
EU munkahelyi elkorlátozások Az EU Bizottságának egyik elvárása a terelések biztonságosabbá tétele: 2013-2014 során több brüsszeli munkacsoport is foglalkozott e témával. Éles ellentét a brüsszeli álláspont (egységes jelzésrendszer és harmonizáció) és a tagországok által képviselt szempontok között. Egyenlőre nem készül előterjesztés ez ügyben, a tagországok legjobb gyakorlata -inak megismertetése, megosztása maradt napirenden. (Nagy eltérések az egyes országok gyakorlatában, ami baleseti veszélyforrás az egységesülő európai közúthálózaton.) 10
EU közúti jelzések harmonizációja Az 1968-as Bécsi Egyezmény által lefektetett elvek nagyon sokat sérültek az elmúlt évtizedekben, az egyes országok újabb és újabb jelzéseket integráltak a saját KRESZ-ükbe. Az ENSZ EGB Közúti Közlekedésbiztonsági Munkacsoportja 2014-ben kezdett hozzá egy olyan felméréshez, amelynek során az egyes tagországok közúti jelzései közötti eltéréseket vizsgálta. A felmérés célja az elmozdulás az egységesebb, a közlekedők számára jobban érthető közúti jelzések irányában) 11
Új eszközök alkalmazása I. Az EN 1317 harmonizált európai szabvány (a visszatartó rendszerek jellemzőinek egységes vizsgálatára) két új eleme: gyalogos- védőkorlát, motorkerékpár közúti visszatartó rendszerek. Módosítási javaslatok: biztonsági korlátok átmeneti szerkezetei, kivehető biztonsági korlátszakaszok, teherautóra szerelt ütközéscsillapító rendszerek. A legfrissebb kutatások alapján már nem csak ütközési kísérletekkel, hanem járműves szimulációval is vizsgálják az egyes visszatartó rendszerek jellemzőit. 12
Új eszközök alkalmazása II. Külföldön már széleskörűen alkalmazott megoldás a könnyített szerkezetű közvilágítás, vagy jelzőtábla tartó oszlop. Amellett, hogy biztonságossá tehető alkalmazásával az útkörnyezet, költség-megtakarítás is elérhető, mert nem kell szalagkorláttal bevédeni az oszlopokat. 13
Jobb láthatóságot adó jelzőtáblafóliatípusok fejlesztése. Okai: Idősödő járművezetők gyengülő látás-élessége, települések, bevásárlóközpontok, egyéb létesítmények megvilágítása, a reflektorok szórt fénye napjainkban sokkal jobban fókuszált, kevesebb fény jut a jelzőtáblákra. Új eszközök alkalmazása III. 14
Gyalogátkelőhelyek biztonságának növelésére alapvetően két lehetőség: Új eszközök alkalmazása IV. egyértelmű jelzéssel segíteni áthaladásukat az úton, láthatóvá tenni a gyalogosokat a közúton közlekedők számára. 15
Hazai példák közúti biztonsági auditra Nézzünk néhány tervet, amelyek megfelelnek az előírásoknak, de valami mégsem stimmel. 16
Hazai példák I. M3-M35 17
Hazai példák I. M3-M35 18
Hazai példák I. M3-M35 Kell arra az összekötő ágra a két forgalmi sáv? ÚME szerint igen (>500 m). és egyébként? Ha a másik összekötő ágra elég a 2,00m + 3,75m, akkor ide miért kell a 3,75m + 3,75 m? 19
Hazai példák II. M3-M31 átkötés csomópontjai 20
Hazai példák II. M3-M31 átkötés csomópontjai 3-as főút forgalmába nehéz a becsatlakozás 21
Hazai példák II. M3-M31 átkötés csomópontjai 3-as főút forgalmába nehéz a becsatlakozás 22
Hazai példák II. M3-M31 átkötés csomópontjai 3-as főút forgalmába nehéz a becsatlakozás Javaslat: induljon innen a többlet-sáv 23
Hazai példák II. M3-M31 átkötés csomópontjai Geometria és szabályozás nincs összhangban 24
Hazai példák III. 251-2502 utak csomópontja 25
Hazai példák III. 251-2502 utak csomópontja 26
Hazai példák III. 251-2502 utak csomópontja Geometria és szabályozás nincs összhangban 27
Hazai példák IV. 48101. j. út, Ebes Geometria és szabályozás nincs összhangban 28
Hazai példák IV. 48101. j. út, Ebes Geometria és szabályozás nincs összhangban Javaslat az ellentmondás feloldására 29
Hazai példák V. 5. sz. főút Knorr utca, Kecskemét Meglevő csomóponti felületen ideiglenes körforgalom 30
Hazai példák V. 5. sz. főút Knorr utca, Kecskemét Meglevő csomóponti felületen, kisebb burkolással körforgalom Bizonytalan elsőbbségi helyzet a direkt jobbos sáv miatt 31
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Mocsari.Tibor@kkk.gov.hu