Országos Kompetenciamérés intézményi hasznosítása, az eredmények beépítése a nevelő-oktató munkába a Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában Iskolánk, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola közismereti munkaközössége elemezte a 2015-ös kompetenciamérésen elért eredményeket, és meghatározta az ebből fakadó feladatokat. A kompetenciamérés ahogy azt a mérés kidolgozói megfogalmazták sokrétű, komplex elemzést igényel. A vizsgálat minden mozzanata (felépítés, szervezés, lebonyolítás, feldolgozás, elemzés, értékelés) azt a célt szolgálják, hogy érvényes, statisztikailag korrekt következtetéseket tudjunk levonni az adott populáció tanulóinak képességeiről, és hasznos információkat nyújtson az iskolák számára. A felmérés eredményéről minden intézmény és fenntartó visszajelzést kap. Ez segíti az intézményeket abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat a felmért tudásterületeken. Tavaly májusban 59 10-es tanuló írta meg a központi felérés tesztjét. Új elemként értékeltük a fegyelem és motiváció vizsgálata. Fegyelemindex Az index a Telephelyi kérdőív azon kérdéseit foglalja magában, amelyek a tanulók bizonyos viselkedésformáinak előfordulási gyakoriságára kérdeznek rá külön - külön az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban, hétfokú skálát alkalmazva (az 1 azt jelenti, hogy a tanároknak sohasem kell az adott viselkedésformákkal, problémákkal foglalkozniuk, a 7 azt jelenti, hogy nagyon gyakran). A viselkedésformák, problémák a következők: rendszeres hiányzás, rendbontás az órán, rongálás, fizikai bántalmazás a gyerekek között, verbális agresszió, ordítozás, agresszív magatartás az iskola dolgozóival, dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, függőség (számítógépes játék, játékgép) lopás. A Telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszaik alapján a mi diákjaink fegyelmére vonatkozó index értéke 3, ami azt jelenti, hogy legalább 10 esetben tartoztunk a jobb helyzetben lévő telephelyekhez. Motivációindex Az index a Telephelyi kérdőív azon kérdéseit foglalja magában, amelyek a tanulók motiváltságát térképezik fel külön-külön az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban (a válaszok egy hétfokú skálán helyezkednek el, ahol az 1 azt jelenti, hogy az adott állítás egyáltalán nem jellemző a diákokra, a 7 azt jelenti, ha nagyon jellemző). A vizsgált jellemzők a következők: a tanulók motiváltak, a tanulók körében érték a tudás, az iskolai siker, a tanulók gyakran hiányoznak, lógnak, a tanulók fegyelmezetlenek, a szülők nem segítik, nem támogatják gyermekük otthoni tanulását. Tanulóink motivációjára vonatkozó index értéke 1. Tehát kevésbe motiváltak a tanulóink. 1
Az Országos kompetenciamérésen a tanulók matematikai és szövegértési képességszintjét is vizsgálják. A matematikai tesztek eredményének értelmezése Tanulóink átlageredménye 1705 képességpont országosan: 1646 képességpont, tehát szignifikánsan jobban teljesítettek a 2015-ös tanévben diákjaink a kompetencia felmérésben a szakközépiskolák átlaga 1633 képességpont volt, tehát itt is sokkal jobb eredményt értek el a 10-es tanulóink. Azt is látjuk például, hogy az ország összes középiskolájának telephelyi átlaga alapján 896 iskola szignifikánsan gyengébben és 299 szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 431 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása matematikából Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül senki sem teljesítette 3. szint alatt. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (7, 1%) kisebb az országos (18,5%), kisebb a szakközépiskolai (22,9%) átlagnál. A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (42,9%) szignifikánsan több, mint a szakközépiskolai (32,6%) és országos (25,7%) érték. Az 5. szinten (48,2%) teljesítő diákjaink számának aránya 25,8% százalékkal több, mint az országos (22,4%) és szakközépiskolai (22,6%) átlag. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján úgy ítéljük meg, hogy a 10. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy 2
a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. Tanulóink közül csak 1 tanuló (1,8%) teljesített a 6. szinten, míg egyetlen diák sem érte el a 7. szintet(0,9%), sajnos ezek a statisztikai adatok elmaradnak az országos és szakközépiskolai adatoktól. Képességeloszlás osztályonként A szövegértés adatai Iskolánk tanulóinak teljesítménye szignifikánsan nem tér el az országos átlagtól 1604 (1577;1632), az országos átlag: 1601 (1601;1602). Az ábráról leolvasható, hogy a tanulóink jobban teljesítenek, mint az országos átlag: 506 iskola tanulói jobban teljesítettek mint a mieink, 676 iskola rosszabbul, 445 iskola szignifikánsan közel hasonló eredményt ért el A tanulók képességszint szerinti megoszlása szövegértésből: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül senki sem teljesített az 1. szint alatt, az első szinten de még a 2. szinten sem. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (12,5%) kisebb az országos (16,5 %) illetve a szakközépiskolai (19,7%) átlagnál. 3
A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (48,2%) szignifikánsan több, mint a szakközépiskolai (33,7%) és országos (23,8%) érték. Az 5. szinten (35,7%) teljesítő diákjaink számának aránya néhány százalékkal több, mint az országos (225,5%) és szakközépiskolai (28%) átlag. Tanulóink közül 5 tanuló (3,6%) érte el a 6. szintet, de sajnos ezek a statisztikai adatok szignifikánsan elmaradnak az országos (16,6%) és szakközépiskolai (10,1%) adatoktól. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el a 7. szintre. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya: Diákjaink lényegében 3 képességszinten helyezkednek el, képességeiknek kisebb a szórása. Homogén a minta, közel azonos teljesítményű tanulókból áll az A és a B osztály. Iskolánk eredménye az eddigi kompetenciamérésekben Ha a táblázatokat megvizsgáljuk akkor, láthatjuk, hogy iskolánk átlageredménye matematikából szignifikánsabb magasabb a várhatónál, s magasabb a korábbi évek eredményétől, míg a szövegértés eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatónál, a korábbi évekhez képes egy kis elmozdulást mutat. A 2016/20217. tanév konkrét feladatai az OKM eredményeinek intézményi hasznosításához Intézményi stratégia az OKM eredményeinek hasznosításához A gyengébb teljesítmények lehetséges okait munkaközösségünk feltárta. Ezek a következők: a mérési adatokat nem tudjuk visszacsatolni a képzési folyamatba; a mérés hasznosságát nem érzékeljük; egyes feladattípusok ismeretlenek és nem értelmezhetőek a tanulók részére; a diákok nem érdekeltek abban, hogy jól teljesítsenek a mérésen; sokszor a jó tanulók sem értelmezik mindig pontosan a feladatok szövegét. 4
További nehézséget jelent számunkra, hogy a kétszintű érettségi vizsga, valamint a szakmai vizsgák nem okvetlenül kompetenciaalapúak. Nagyon nehéz kompetenciát fejleszteni és közben vizsgára készíteni a tanulókat. Intézményünkben nagyon magas a gyakorlati órák száma, ezért kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, gyakorló órákat, felkészítőket az egyébként is túlzsúfolt órarendbe illeszteni nagyon nehéz. Mindezek ellenére a nevelőtestület nagy része nyitott a kompetenciafejlesztés irányába. A 2016/2017. tanév intézményi éves munkatervében meg kell jelenítenünk azokat a legfontosabb célkitűzéseket és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. Feladataink a matematikaórákon: - Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. - Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetettebb, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. - Rá kell kényszerítenünk a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását. - Fejleszteni kell kitartásukat, akaratukat, hogy az első problémánál ne riadjanak vissza, próbálkozzanak. - Fontos a figyelmes, minden szóra, végződésre, ragra figyelő pontos, értő olvasás. Az erre való törekvés minden tanulónak és minden tanárnak is feladata. - Kiemelten kell kezelnünk az arány, arányosság, százalékszámítás témaköröket. - Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására, de ki kell egészíteni a műveletvégzéssel. - A szöveges feladatok megoldásakor ösztönözzük a tanulókat a szöveg megértésére, annak megfogalmazására, hogy mit kell kiszámolniuk. Ne fogadjuk el az első olvasás után, hogy nem értik. A szöveg megértése után fogalmazzák meg, mit szeretnének kiszámolni, és csak utána gondolkozzanak műveletekben. - A feladatok lépésről lépésre, logikus következtetéssel történő megoldására törekedjünk továbbra is. A szövegértést fejlesztő legfontosabb módszerek: 1. Az olvasás technikai alapjainak a megerősítése az elsőrendű feladat, természetesen az olvasás motivációjának kiépítése mellett. 2. Az olvasás gyakorlása különböző célokkal 3. Jó olvasóvá nevelés. 4. A szövegértéstanítás, -fejlesztés eredményességét meghatározó tényező a stratégiák tantárgyi kontextusba ágyazott tanítása: az ismeretnyújtás és képesség helyes arányainak kialakítása. 5. Szöveg szerkezetének vizsgálata. 6. Változatos szövegfeldolgozó módszerek használata. 7. Kooperatív tanulási technikák alkalmazása. 5
A kompetenciamérések elemzésének hálóterve Kompetenciamérés Kiértékelés, prezentáció Nev. testületi értekezlet eredmény-probléma feltárás Intézményi stratégia meghatározása Közismereti munkaközösség Elemzés: tanuló, osztály szint Elemzés: ped., módszertan Erősségek, fejlesztendők meghat erősség elemzés gyengeség ok meghatározása tankönyv tovább képz. tankönyv haszn. egyéb igen javító intézkedések, feladatlista nem Intézményi intézkedési terv 6
munkaközösség egyén nem megfelelő megvalósítás megfelelő ellenőrzés nem megfelelő megvalósítás következő mérés 7
8
Célmeghatározás A 2015. évi Országos Kompetenciamérésben nyújtott eredmény javítása, az átlagszint alatt teljesített tanulók fejlesztése, tanulóink alkalmazni képes tudásának gazdagítása a cél. CÉL ELVÉGZENDŐ FELADATOK MÓDSZEREK ESZKÖZÖK FELELŐS HATÁRIDŐ DOKUMENTUM ELLEN ŐRIZ a 2015. évi mérés Az országos mérés adatainak letöltése, megismerése Adatok elemzése Internetes adatok letöltése, feldolgozása Intézményi jelentés elemzése, osztályok teljesítménye, egyéni teljesítmények munkaközösségvezető munkaközösségvezető, szaktanárok A 2016. februári megjelenést követő 2 héten belül 2016. márciusáprilis FIT-jelentés: Intézményi, Telephelyi Összefoglaló táblázatok, szöveges elemzés Igazgató Igazgatóhelyettes adatainak megismerése, Az alulteljesítő tanulók teljesítményének feltárása: -Tanulási környezetre vonatkozó Dokumentumelemzés, FIT-jelentés Tanórán vizsgáljuk a gondolkodást, az olvasási képességeket munkaközösségvezető, szaktanárok 2016. április, május, június FIT-jelentés Igazgatóhelyettes 9
elemzése jelentések elemzése -Háttértényezők vizsgálata: -Tanulói szempontból a képességek mérése Pedagógus módszertani kultúrájának vizsgálata -Egyéb okok feltárása - és attitűd (hozzáállás)-vizsgálatot végzünk összehasonlítás, megfigyelés, munkáltatás során - Óralátogatás (eredményesség, képességfejlesztés vizsgálata, motiválás) Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, alkalmazott tankönyvek, szemléltető eszközök Folyamatos Tanmenet, foglalkozási napló, óravázlat, dolgozatok, óralátogatási ellenőrzési lap Cél Módszerek, eszközök Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi 10
Elvégzendő feladatok A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel munkaközösségvezető, szaktanárok 2016. szeptember 2 héten belül rövid összefoglaló a feltárt eredményekről tanulónként Igazgató Eredményes országos Országos kompetencia méréshez kapcsolódó tantárgyi feladatok (matematika, magyar) Munkaközösségi megbeszélés, terv készítése munkaközösségvezető, szaktanárok 2016. október első hete Tantárgyi feladatterv Igazgató kompetenciamérés A tantárgyi feladattervek beépítése a szakórákba Alkalmazás szaktanárok Folyamatos Naplók, tanmenetek, óravázlatok igazgatóhelyettes.- A szülők tájékoztatása az eredményekről, támogatottság növelése Szülői értekezlet, Honlap, a szülők bevonása a mérési folyamatba osztályfőnökök 2016. szeptember szülői értekezlet, fogadó óra Igazgató Folyamatos gyakorló, Gyakorlás, felzárkóztató szaktanárok Folyamatos Napló I Igazgató igazgató, 11
kompetencia feladatok megoldása foglalkozás, egyéni fejlesztés differenciált órai munka helyettes, mk.v. Következő mérés előkészítése: adategyeztetés Interneten adatok egyeztetése, megbeszélés 2017 május vége Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek igazgató -Felmérésvezetők képzése -Szervezési feladatok (terem, szülői tájékoztatás, helyettesítési rend ) 12