MÉRÉS - ÉRTÉKELÉSI INTÉZKEDÉSI TERV. A 2014-ben elvégzett kompetenciamérés eredményei alapján

Átírás

1 Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola MÉRÉS - ÉRTÉKELÉSI INTÉZKEDÉSI TERV A 2014-ben elvégzett kompetenciamérés eredményei alapján KÉSZÍTETTE: Bakaja Csabáné Gubán Tünde (telephelyi koordinátor, magyar - földrajz szakos tanár), Varga Angéla (matematika - fizika szakos tanár) 1

2 I. BEVEZETÉS Az iskola általános jellemzői Az 1912-ben alapított Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola fő célja a teljes körű, a piaci igényeknek megfelelő gépészeti, informatikai és gazdasági szakemberképzés és a felsőfokú tanulmányokra való sikeres felkészítés, továbbá az oktatáspiaci igényeket kielégítő felnőttképzés gépészeti-gazdasági szakterületen. A miskolci tankerület oktatási rendszerének részeként az iskola ezekhez a célokhoz kapcsolódó feladatokat végzi el. A fenti céloknak és adottságainknak megfelelően az iskola szakmai tevékenysége a gépészet, informatika és az alkalmazott gazdasági szakemberképzés területeire terjed ki. A nevelő - oktató tevékenység meghatározó tényezői minden szakmai területen: - az elmélyült, a hazáért és a lakóhely-településért való cselekvést megalapozó magyarságtudat kapcsolódva az egységesülő Európa szellemiségéhez; - a biztos és korszerű szakmai tudás; - a magas szintű, tárgyorientált anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségek és képességek kifejlesztése; - az ezekhez a kompetenciákhoz kapcsolódó metakommunikációs és viselkedéskultúra kialakítása; az informatikai eszközök és eljárások célszerű alkalmazása; - az egészség-megőrzési, az ifjúságvédelmi programok következetes érvényesítése, a hátrányos helyzetűek támogatása, felzárkóztatása. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola állandó törekvése, hogy a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében megfelelő tárgyi feltételeket alakítson ki. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestülete a vállalt céloknak és tevékenységi szempontoknak megfelelő végzettségű és képzettségű pedagógusokból áll és folyamatos törekvése az új feladatok elvégzéséhez szükséges képzettségek és végzettségek megszerzése. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestülete és munkatársai az iskola ügyfeleivel (tanulók, szülők, fenntartó, további partnerek) való minél eredményesebb együttműködés érdekében munkájuk során az intézményi programok és szabályozások előírásait és eljárásait pontosan alkalmazzák. 2

3 Intézményi alapadatok a 2013/2014-es tanévben OM azonosító Iskola neve Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskola címe 3530 Miskolc Soltész Nagy Kálmán utca 10. Telephely kódja 001 Fenntartó neve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Miskolci Tankerület Fenntartó címe 3530 Miskolc, Városház tér 13. Főállású pedagógusok száma 56 Tanulók száma 650 Sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma 12 integráltan (1,8 %), 0 nem integráltan (0 %) Hátrányos helyzetű (HH) diákok száma 64 (9,8 %) Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diákok 5 (0,8 %) száma Magántanulók száma 2 (0,3 %) A 2013/2014-es tanév statisztikai adatai Osztály Szakképesítés neve, szakmacsoport Létszám Leány Lakóhely szerint Miskolci Megyei Megyén kívüli HH (Miskolci : 40) HHH (Miskolci: 2) Kollégista Bejáró Integrált SNI Nem integrált BTM Magántanuló 9.A gépészet B gépészet (Bosch) C gépészet D informatika A gépészet B gépészet C informatika D informatika 5 évf

4 11.A gépészet B gépészet C informatika A gépészet B gépészet C informatika D 13. D informatika 5 évf informatika 5 évf (13). évf. össz /9.G 2/10.G 1/13. CCI 1/13. GTa 1/13. GTb 2/14. CCI 2/14. GTa 2/14 GTb gyártósori gépbeállító (3 évf.) gyártósori gépbeállító (3 évf.) CAD-CAM informatikus informatikus gépgyártástechnológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus CAD-CAM gépgyártástechnológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus /14. LOG logisztikai ügyintéző /9-2/10., szakképz. évf össz ÖSSZESEN

5 II. HELYZETELEMZÉS Intézményünk a 2014 májusában végzett országos kompetenciamérés eredményeit intézményi szinten feldolgozta, értékelte. Az intézmény átlag alatti teljesítménye miatt is szükséges intézkedési tervet készíteni. Ilyen intézkedési tervet első alkalommal a 2013-as méréshez kapcsolatosan készítettünk. Mint telephelyi koordinátor rendelkezem mérés-értékelés pedagógus szakvizsgával; továbbá munkámat nagy mértékben segíti egy matematika szakos kolléga. A nevelőtestületből egy informatika szakos kolléga Egerben szintén mérés-értékelés szakot végez. Úgy gondoljuk, hogy a szakszerű, hatékony munka megtervezése szükségessé teszi, hogy minden évben áttekintsük az elért eredményeket, meghatározzuk a rövid és hosszú távú feladatokat. Ez az értékelés és feladat-meghatározás szabja meg a pedagógusok számára a fejlesztési munka irányát a következő tanévben minden évfolyamon, képzési szinten. Az elmúlt években (2013-ig) az iskolai kompetenciamérés eredménye az országos átlag felett volt. A 2014-es mérési eredmények sajnos már országos átlag alatti értékeket mutatnak. A 2014-es kompetenciamérésben részt vett tanulók adatai: Az intézmény létszámadatai: Képzési forma Összesen a 10. évfolyamon A jelentésben szereplők CSHI-indexszel rendelkezők 2012-es méréssel is rendelkezők szakközépiskola szakiskola Képzési forma SNI tanulók Mentesült tanulók BTMN tanulók HHH tanulók A jelentésben szereplő tanulók szakközépiskola szakiskola

6 Átlageredmények: Mérési terület Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Az iskolánk szakközépiskolai osztályaiban Országosan Szakközépiskolákban Matematika 1624 (1601;1648) 1631(1631;1633) 1615 (1614;1617) Szövegértés 1589 (1569;1608) 1597 (1596;1598) 1581 (1579;1582) Az intézmény eredménye alacsonyabb (igaz, nem szignifikánsan) az országos átlagnál a matematika és a szövegértés területén is. A szakközépiskolák átlagához képest jobb az eredményünk, de az eltérés azokhoz képest sem jelentős. Mérési terület Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Az iskolánk szakiskolai osztályában Országosan Szakiskolákban Matematika 1477 (1401;1559) 1631 (1631;1633) 1442 (1440;1444) Szövegértés 1373 (1316;1423) 1597 (1596;1598) 1387 (1385;1390) Az intézmény eredménye szignifikánsan alacsonyabb az országos átlaghoz képest. A szakiskolák átlagától viszont nem tér el jelentősen: matematikából magasabb, szövegértésből alacsonyabb az intézményünk átlaga. 6

7 A telephely eredménye a szakközépiskolai osztályokban az eddigi kompetenciamérésekben: Mérési terület Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Matematika 1624 (1601;1648) Szövegértés 1589 (1569;1608) 1677 (1648; 1708) 1641 (1611; 1667) 1667 (1646; 1688) 1623 (1606; 1646) 1694 (1668; 1726) 1614 (1589; 1643) 1653 (1629; 1677) 1599 (1575; 1631) 1662 (1631; 1693) 1597 (1572; 1620) A évi eredmény matematikából szignifikánsan gyengébb a 2013., és évi eredményeknél. A szövegértési eredmény szignifikánsan gyengébb a és évi mérések eredményénél. A szakiskolai osztály esetében korábbi eredmények nincsenek, mert intézményünkben a 2012/13. tanévben indult a szakiskolai képzés. Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógia teljesítmény: Képzés típus jelentésre jogosultak A tanulók száma tanulói kérdőívet kitöltött van CSHindexe szakközépiskola szakiskola összesen A matematika eredmény a szakközépiskolai osztályokban az országos regresszió alapján szignifikánsan gyengébb a várhatónál. A megfelelő képzési forma/településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján a telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatótól. A szövegértési eredmény az országos és a megfelelő képzési forma/településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján is szignifikánsan gyengébb a várhatónál. A szakiskolai képzésben a telephely CSH-indexe vagy a 2012-es eredmények alapján a várható eredmény nem becsülhető megbízhatóan. 7

8 A MATEMATIKA ADATAI A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%): A telephely teljesítménye szignifikánsan nem tér el az országos átlagtól 1631 (1631;1633), de alatta van, 1603 (1575; 1625). Az ábráról leolvasható, hogy a szakközépiskolák rosszabbul, a szakiskolák szignifikánsan rosszabbul teljesítenek, mint az országos átlag. A szakközépiskola átlageredménye 1624 (1601;1648) kevéssel a szakközépiskolák átlageredménye 1615 (1614;1617) felett van. A szakiskola átlageredménye 1477 (1401;1559) szintén kicsivel a szakiskolák átlageredménye 1442 (1440;1444) felett van. 8

9 A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakközépiskolában: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül senki sem teljesített az 1. szint alatt. Az 1. szinten teljesítő diákok számának aránya (0,9%) kevesebb, mint szakközépiskolai (12,9%) és országos (5%) érték. A 2. szintet elérő diákok százalékos aránya (9,3%) kisebb, mint az országos (13%) és szakközépiskolai (12,4%) átlag. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (25%) nagyobb az országos (21,2%), de kisebb a szakközépiskolai (30%) átlagnál. A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (38,9%) szignifikánsan több, mint a szakközépiskolai (30%) és országos (24,4%) érték. Az 5. szinten (22.2%) teljesítő diákjaink számának aránya néhány százalékkal több, mint az országos (19,6%) és szakközépiskolai (19,3%) átlag. Tanulóink közül 3 tanuló (2,8%) a 6., míg egy diák (0,9%) kiemelkedőnek értékelhető teljesítményt nyújtva a 7. szintre jutott el, de sajnos ezek a statisztikai adatok elmaradnak az országos és szakközépiskolai adatoktól. 9

10 A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakiskolában: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül 1 fő teljesített az 1. szint alatt. A 2. szinten teljesítő diákok százalékos aránya (31,3%) közel ugyanakkora, mint a szakiskolai átlag (30,4%), de szignifikánsan nagyobb, mint az országos érték (13%). A 3. szinten (43.8%) teljesítő diákjaink számának aránya szignifikánsan nagyobb, mint az országos (21,2%) illetve szakiskolai (29,3%) érték. A 4. szintet elérő diákok aránya (6,3%) szignifikánsan rosszabb az országos (24,4%) és szakiskolai (14,5%) normánál. Az 5. szintnek eleget tevő diákok százalékos aránya (12,5%) szignifikánsan nagyobb, mint a szakiskolai (4,5%), de kevesebb az országos (19,6%) értéknél. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el a 6., illetve 7. szintre. 10

11 A SZÖVEGÉRTÉS ADATAI A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%): A telephely teljesítménye szignifikánsan nem tér el az országos átlagtól 1597 (1596;1598), de alatta van, 1558 (1540;1578). Az ábráról leolvasható, hogy a szakközépiskolák rosszabbul, a szakiskolák szignifikánsan rosszabbul teljesítenek, mint az országos átlag. A szakközépiskola átlageredménye 1589 (1569;1608) kevéssel a szakközépiskolák átlageredménye 1581 (1579;1582) felett van. A szakiskola átlageredménye 1373 (1316;1423) kicsivel a szakiskolák átlageredménye 1387 (1385;1390) alatt van. 11

12 A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakközépiskolában: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül senki sem teljesített az 1. szint alatt és az első szinten. A 2. szintet elérő diákok százalékos aránya (1,9%) szignifikánsan kisebb, mint az országos (9%) és szakközépiskolai (6,3%) érték. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (17,6%) kisebb az országos (21,1%) illetve a szakközépiskolai (18,1%) átlagnál. A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (45,4%) szignifikánsan több, mint a szakközépiskolai (33,6%) és országos (24,9%) érték. Az 5. szinten (30,6%) teljesítő diákjaink számának aránya néhány százalékkal több, mint az országos (23,3%) és szakközépiskolai (26%) átlag. Tanulóink közül 5 tanuló (4,6%) érte el a 6. szintet, de sajnos ezek a statisztikai adatok szignifikánsan elmaradnak az országos (15,3%) és szakközépiskolai (10%) adatoktól. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el a 7. szintre. 12

13 A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakiskolában: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül egyetlen egy fő sem teljesített az 1. szint alatt. Az 1. szinten teljesítő diákok számának aránya (6,3%) kevesebb, mint szakiskolai (10,6%), de nagyobb az országos (2,8%) érték. A 2. szinten teljesítő diákok százalékos aránya (37,5%) kevéssel több, mint a szakiskolai átlag (27,7%), de szignifikánsan nagyobb, mint az országos érték (9%). A 3. szinten (43.8%) teljesítő diákjaink számának aránya szignifikánsan nagyobb, mint az országos (18,1%) illetve szakiskolai (33,9%) érték. A 4. szintet elérő diákok aránya (12,5%) szignifikánsan rosszabb az országos (24,9%) és szakiskolai (19,6%) normánál. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el az 5., 6. illetve 7. szintre. 13

14 Az alapszintet el nem érő tanulók aránya: Mérési terület Matematika 4. képességszint Szövegértés 4. képességszint Mérési terület Matematika 4. képességszint Szövegértés 4. képességszint Alapszint Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Iskolánkban (szakközépiskola) Országosan 35, , , A képzési típusban (szakközépiskolában) Alapszint Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Iskolánkban (szakiskola) Országosan 81,4 40, ,6 30, Különösen fontos feladat az alapszint alatt teljesítő tanulók fejlesztése. A képzési típusban (szakiskolában) Az előző évben megfogalmazott intézkedési terv megvalósulása - erősségek és gyengeségek, nehézségek és tapasztalatok: Sajnos az elért eredmények nem tükrözik az intézmény pedagógusainak színvonalas fejlesztő munkáját. A gyengébb teljesítmények lehetséges okait intézményünk feltárta. Ezek a következők: a méréseket távolságtartóan és bizalmatlanul kezeli a nevelőtestület egy része; a mérési adatokat nem tudjuk visszacsatolni a képzési folyamatba; a mérés hasznosságát nem érzékeljük; egyes feladattípusok ismeretlenek és nem értelmezhetőek a tanulók részére; a diákok nem érdekeltek abban, hogy jól teljesítsenek a mérésen; sokszor a jó tanulók sem értelmezik mindig pontosan a feladatok szövegét. További nehézséget jelent számunkra, hogy a kétszintű érettségi vizsga, valamint a szakiskolai képzés szakmai vizsgái nem okvetlenül kompetenciaalapúak. Nagyon nehéz kompetenciát fejleszteni és közben vizsgára készíteni a tanulókat. Intézményünkben nagyon magas a gyakorlati órák száma, ezért kompetenciafejlesztő foglalkozásokat, gyakorló órákat, felkészítőket az egyébként is túlzsúfolt órarendbe illeszteni nagyon nehéz. Mindezek ellenére a nevelőtestület nagy része nyitott a kompetenciafejlesztés irányába. A 2014/2015-ös tanévben az iskolavezetés jóvoltából lehetőséget kaptunk az órarendbe beépített 14

15 plusz matematika és magyar órákkal a felsőbb évfolyamokon, hogy kompetenciáikat fejleszthessük. Az alsóbb évfolyamokon hátránykompenzációs szakkörök keretében került sor a gyengébb tanulók felzárkóztatására, fejlesztésére matematikából és magyarból is. A tantestület tagjai törekszenek arra, hogy a tanítási órák jelentős részében sor kerüljön kompetenciaalapú feladatok megoldására. Az óralátogatások alkalmával az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők is figyelemmel kísérik ennek megvalósulását. A tantervekbe pedig beépítettünk néhány olyan tanórát, melyen sor kerül korábbi mérési feladatok megoldására. A sikeresség érdekében a 2014-es kompetenciamérés eredményeit a tantestület minden tagja megismerte munkaközösségi megbeszéléseken és nevelőtestületi értekezleten. Továbbá az osztályfőnökök a szülői értekezleteken is felhívták a szülők figyelmét a mérés fontosságára, az eredmények megismerésére. Az intézmény vezetősége célul tűzte ki, hogy a tantestület minél nagyobb hányada részt vehessen különféle kompetenciaalapú oktatási módszereket bemutató, megismertető továbbképzéseken. (pl október 1-jén a Miskolci Pedagógiai Intézet szervezésében 8 kollégámmal részt vettünk hasonló foglalkozáson.) 15

16 III. INTÉZKEDÉSI TERV Célmeghatározás A évi Országos Kompetenciamérésben nyújtott eredmény javítása, az átlagszint alatt teljesített tanulók fejlesztése, tanulóink alkalmazni képes tudásának gazdagítása a cél. Eljárásrend Cél Elvégzendő feladatok Módszerek, eszközök Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi Az országos mérés Internetes adatok letöltése, munkaközösség-vezető, A februári FIT-jelentés: Intézményi, Igazgató adatainak letöltése, feldolgozása intézményi koordinátor megjelenést követő 2 Telephelyi megismerése (adatfeldolgozó szoftver) héten belül A 2014.évi mérés adatainak megismerése, elemzése Adatok elemzése Az alulteljesítő tanulók teljesítményének feltárása: -Tanulási környezetre vonatkozó jelentések elemzése -Háttértényezők vizsgálata: -Tanulói szempontból a képességek mérése Intézményi jelentés elemzése, osztályok teljesítménye, egyéni teljesítmények Dokumentumelemzés, FIT-jelentés Tanórán vizsgáljuk a gondolkodást, az olvasási képességeket - és attitűd (hozzáállás)-vizsgálatot végzünk összehasonlítás, megfigyelés, munkáltatás során munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok Igazgató helyettes, munkaközösség-vezető március-április Összefoglaló táblázatok, szöveges elemzés április, május, június Folyamatos FIT-jelentés Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes, 16

17 -Pedagógus módszertani kultúrájának vizsgálata Óralátogatás (eredményesség, képességfejlesztés vizsgálata, motiválás) Tanmenet, foglalkozási napló, óravázlat, dolgozatok, óralátogatási ellenőrzési lap Igazgató -Egyéb okok feltárása Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, alkalmazott tankönyvek, szemléltető eszközök A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel munkaközösség-vezető., intézményi koordinátor, szaktanárok szeptember 2 héten belül rövid összefoglaló a feltárt eredményekről tanulónként Igazgató Cél Elvégzendő feladatok Módszerek, eszközök Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi Országos kompetencia Munkaközösségi megbeszélés, munkaközösség-vezető, október első hete Tantárgyi feladatterv Igazgató méréshez kapcsolódó terv készítése intézményi koordinátor, tantárgyi feladatok szaktanárok (matematika, magyar) Eredményes országos kompetenciamérés A tantárgyi feladattervek beépítése a szakórákba A szülők tájékoztatása az eredményekről, támogatottság növelése Folyamatos gyakorló, kompetencia feladatok megoldása Az esetleges alulteljesítés esetén intézkedési terv készítése a évi Alkalmazás szaktanárok Folyamatos Naplók, tanmenetek, óravázlatok Szülői értekezlet, Honlap, a szülők bevonása a mérési folyamatba Gyakorlás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni fejlesztés differenciált órai munka Adatfeldolgozás osztályfőnökök szeptember szülői értekezlet, fogadó óra Jelenléti ív Igh. mk. v.- Igazgató szaktanárok Folyamatos Napló Igazgató, helyettes,mk.v. szaktanárok, február, március Intézkedési terv Igazgató munkaközösség vezető 17

18 mérésről Következő mérés előkészítése: -KIR jelentés: adategyeztetés -Felmérésvezetők képzése -Szervezési feladatok (terem, szülői tájékoztatás, helyettesítési rend ) Interneten adatok egyeztetése, megbeszélés intézményi koordinátor Mérés lebonyolítása Kérdőív, feladatlapok szaktanárok, felmérésvezetők, intézményi koordinátor november, december május vége Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek Igazgató helyettes május Jegyzőkönyvek, feladatlapok Igazgató Az intézkedési terv határidőre elkészült; a tantestület június 15-én nevelőtestületi értekezleten megismerte, véleményezte. Javaslatok, problémák nem merültek fel ezzel kapcsolatban. Miskolc, június 22. Bakaja Csabáné Gubán Tünde telephelyi koordinátor, magyar - földrajz szakos tanár) Varga Angéla (matematika - fizika szakos tanár) 18