ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSI TERV A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA, A TANULÓK FEJLESZTÉSÉRE

Átírás

1 Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSI TERV A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA, A TANULÓK FEJLESZTÉSÉRE 1

2 HELYZETELEMZÉS Iskolánk a 2015 májusában végzett országos kompetenciamérés eredményeit intézményi szinten feldolgozta, értékelte. A telephely létszámadatai a 10. évfolyamon: Képzési típus Összesen a 10. évfolyamon A jelentésben szereplők CSHI-indexszel rendelkezők 2013-as méréssel is rendelkezők szakközépiskola szakiskola Képzési típus SNI tanulók Mentesült tanulók BTMN tanulók HHH tanulók A jelentésben szereplő tanulók szakközépiskola szakiskola A telephely eredménye az eddigi kompetenciamérésekben Mérési terület Matematika Szövegértés évfolyam Képzési forma Átlageredmény (megbízhatósági tartomány szakközépiskola szakiskola szakközépiskola szakiskola Iskolánk eredménye az országos regresszió alapján ugyan szignifikánsan gyengébb a várhatónál, de az eddigi eredményekkel összevetve mégis javulás figyelhető meg a diákok munkájában. 10

3 A 2015-ös kompetenciamérésben részt vett tanulók adatai Átlageredmények: Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Mérési terület Az iskolánk szakközépiskolai osztályaiban Országosan Szakközépiskolákban Matematika 1440 (1381;1486) 1645 (1644;1646) 1633 (1631;1634) Szövegértés 1426 (1365;1475) 1601 (1601;1602) 1585 (1584;1587) Iskolánk eredménye szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál mind a matematika, mind a szövegértés területén. A szakközépiskolák átlagához képest is gyengébb az eredményünk. Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Mérési terület Az iskolánk szakiskolai osztályában Országosan Szakiskolákban Matematika 1463 (1412;1523) 1645 (1644;1646) 1432 (1429;1435) Szövegértés 1261 (1221;1309) 1601 (1601;1602) 1376 (1373;1378) Iskolánk eredménye szignifikánsan alacsonyabb az országos átlaghoz képest. Szövegértésből a szakiskolák átlagához viszonyítva gyengébb iskolánk átlaga, viszont matematikából szignifikánsabban jobb eredményt sikerült elérni. 10

4 A Tanulói háttérkérdőívre és a családiháttér-indexre vonatkozó létszámadatok: Képzés típus jelentésre jogosultak A tanulók száma tanulói kérdőívet kitöltött van CSHindexe szakközépiskola szakiskola összesen Az Országos kompetenciamérés a mérési azonosító 2008-as bevezetésével évfolyamtól független matematika és szövegértés skálán méri a tanulók képességét, amely segítségével a tanulók eredménye összehasonlítható egymással, valamint a korábbi évek eredményével is. Megvizsgáltuk tehát, hogy ténylegesen mennyit fejlődtek átlagosan a tanulók a 6. illetve 8. osztály- 10

5 ban mért eredményükhöz képest, hogyan viszonyulnak a évi mérés eredményei a kompetenciamérés korábbi ciklusainak eredményeihez. A különbségek alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. A tanulók elvárt és szerzett képességpontjai a évfolyamon elért eredmények alapján (Szövegértés) A tanulók elvárt és szerzett képességpontjai a évfolyamon elért eredmények alapján (Matematika) 10

6 A grafikon adatai alapján látható, hogy nem számottevő a képességpont csökkenés figyelembe véve az életkori sajátosságokat is, de mindenképpen fejlesztésre szorul. A fejlesztésre vonatkozó tervek a mellékelt tantárgyi elemzésekben találhatóak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem elemezve a várható eredményeket -, hogy a hozzáadott érték becslése a tanulói kérdőívek alapján jelentős tévedési lehetőségeket hord magában, hiszen nem biztos, hogy valós adatokat tartalmaz. A MATEMATIKA ADATAI A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%): A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakközépiskolában: 10

7 Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül ketten ( 4,7%) az 1. szint alatt teljesítettek, ami magasabb mind az országos- (1,7%), mind a szakközépiskolai átlagnál (0,6%). Az 1. szinten teljesítő diákok számának aránya (16,3%) magasabb, mint szakközépiskolai (2,5%) és országos (4,9%) érték. A 2. szintet elérő diákok százalékos aránya (20,9%) magasabb, mint az országos (10,1%) és szakközépiskolai (9,4%) átlag. A 3. szintnek eleget tevő tanulók aránya (37,2%) nagyobb az országos (18,5%), és nagyobb a szakközépiskolai (22,9%) átlagnál is. A 4. szinten teljesítő tanulók százaléka (14,0%) szignifikánsan alacsonyabb, mint a szakközépiskolai (32,6%) és az országos (25,7%) érték. Az 5. szinten (7,0%) teljesítő diákjaink számának aránya kevesebb, mint az országos (22,4%) és szakközépiskolai (22,6%) átlag. Tanulóink közül senki nem nyújtott kiemelkedőnek értékelhető teljesítményt, a 6. és a 7. szintre jutott el, így természetszerűleg ezek a statisztikai adatok elmaradnak az országos és szakközépiskolai adatoktól. 10

8 A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakiskolában: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy az 1. szintet minden tanulónk elérte, senki nem teljesített alatta. Tanulóink 14,3%-a teljesített az 1. szinten, ami közel ugyanakkora, mint a szakiskolai átlag. A 2. szinten teljesítő diákok százalékos aránya (14,3%) szignifikánsan nagyobb, mint az országos érték (10,1%). A 3. szinten (57,1%) teljesítő diákjaink számának aránya szignifikánsan nagyobb, mint az országos (18,5%) illetve szakiskolai (27,4%) érték. A 4. szintet elérő diákok aránya (14,3%) rosszabb az országos (25,7%) normánál, de a szakiskolai értékkel (15,9%) közel megegyezik. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el az 5., 6., illetve 7. szintre. 10

9 A SZÖVEGÉRTÉS ADATAI A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma és aránya (%): A telephely teljesítménye szignifikánsan nem tér el az országos átlagtól 1597 (1596;1598), de alatta van, 1558 (1540;1578). Az ábráról leolvasható, hogy a szakközépiskolák rosszabbul, a szakiskolák szignifikánsan rosszabbul teljesítenek, mint az országos átlag. A szakközépiskola átlageredménye 1589 (1569;1608) kevéssel a szakközépiskolák átlageredménye 1581 (1579;1582) felett van. A szakiskola átlageredménye 1373 (1316;1423) kicsivel a szakiskolák átlageredménye 1387 (1385;1390) alatt van. A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakközépiskolában: 9

10 Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink 7%-a teljesített az 1. szint alatt, ami szignifikánsan magasabb az országos és a szakközépiskolák eredményeitől egyaránt. Az 1., 2, és 3. szintet iskolánk tanulóinak 86% érte el. Tanulóink közül 1-1 tanuló érte el az 5.6. szintet, de sajnos ezek a statisztikai adatok szignifikánsan elmaradnak az országos és a szakközépiskolai adatoktól. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el a 7. szintre. A tanulók képességszint szerinti megoszlása szakiskolában: Az ábrák segítségével megállapítható, hogy tanulóink közül egyetlen egy fő sem teljesített az 1.szint alatt. Az 1. szinten teljesítő diákok számának aránya (28,6%) magasabb, mint szakiskolai (13,3%), és az országos (3,2%) érték. A 2. szinten teljesítő diákok százalékos aránya (52,4%) szignifikánsan nagyobb, mint az országos érték (8,5%) és mint a szakiskolai átlag (28%). A 3. szinten (14,3%) teljesítő diákjaink számának aránya szignifikánsan kisebb, mint a szakiskolai (32,1%) de közel azonos a szakiskolai (16,5%) értékkel. A 4. szintet elérő diákok aránya (4,8%) szignifikánsan rosszabb az országos (23,8%) és szakis- 10

11 kolai (18,3%) normánál. Sajnálatos tény, hogy egyetlen tanuló sem jutott el az 5., 6. illetve 7. szintre. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya: Mérési terület Matematika Alapszint Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) 4.képességszint Iskolánkban (szakközépiskola) Országosan 79,1 35,2 35,4 A képzési típusban (szakközépiskolában) Szövegértés 4.képességszint 62,9 28,9 26,7 Mérési terület Matematika Alapszint Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Iskolánkban Országosan A képzési típusban (szakiskola) (szakiskolá- 4.képességszint 85,7 35,2 78,6 Szövegértés 4.képességszint 95,3 28,9 76,0 Különösen fontos feladat az alapszint alatt teljesítő tanulók fejlesztése. Az előző évben megfogalmazott intézkedési terv megvalósulása - erősségek és gyengeségek, nehézségek és tapasztalatok: Sajnos az elért eredmények nem tükrözik az intézmény pedagógusainak színvonalas fejlesztő munkáját. A gyengébb teljesítmények lehetséges okait intézményünk feltárta. Ezek a következők: A kompetenciamérés és az iskolai oktatás tartalma közötti különbség nagy, bár a tantestület tagjai törekszenek arra, hogy a tanítási órák jelentős részében sor kerüljön kompetenciaalapú feladatok megoldására. A kompetenciamérés nagy szellemi, fizikai és pszichés (dohányzás hiánya) terhelést jelent a diákok számára, hiszen a napi gyakorlatban legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhatnak, viszont a mérés egy egész délelőttöt igénybe vesz. Az elfáradást úgy ellensúlyozzák, hogy feladják, nem folytatják a küzdelmet. 11

12 A sikeresség érdekében a évi kompetenciamérés eredményeit a tantestület minden tagja megismerte munkaközösségi megbeszéléseken és nevelőtestületi értekezleten. Továbbá az osztályfőnökök a szülői értekezleteken is felhívták a szülők figyelmét a mérés fontosságára, az eredmények megismerésére. Megállapítható azonban, hogy az intézmény pedagógiai munkája során a tantestület minden tagjának nagyobb figyelmet kell fordítani a felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra, korrepetálásra annak érdekében, hogy a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók is eredményesebben vegyenek részt az országos mérésen. 12

13 I. INTÉZKEDÉSI TERV Célmeghatározás A évi Országos Kompetenciamérésben nyújtott eredmény javítása, az átlagszint alatt teljesített tanulók fejlesztése, tanulóink alkalmazni képes tudásának gazdagítása a cél. Eljárásrend Feladat/ tevékenység Elvárt eredmény Idő-igény, Határ-idő Feladat résztvevői Felelős Egyéb erőforrás Ellenőrzés I. A fejlesztő tevékenység intézményi humán erőforrásainak biztosítása. Az iskola pedagógusai közül minél több kolléga szerezzen mérés értékelés terén minimum 30 órás tanfolyamon megszerezhető jártasságot Mérés-értékelési szakember képzése Felelős: igazgató Képzési díj Tanúsítvány II. Helyzetelemzés készítése az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program), 9. évfolyamos bemeneti mérés eredményei és elemzése, valamint a 10. évfolyamos országos kompetenciamérés eredményei alapján A mérés-értékelési csoport megalakulása és az elemző munka elvégzése Elkötelezett csapattagok (innovatív szaktanárok) április Felelős: igazgató Műhely-munkára alkalmas helyiség, számítógép jegyzőkönyv 16

14 A nevelőtestület tájékoztatása Teljes képet adni az eredményekről, arról, hogy mi a cél, hogyan zajlik majd a munka menete. Határidő április közepe Résztvevők: pedagógusok Felelősök: mérési munkacsoport Műhely-munkára alkalmas helyiségek Jelenléti ív, Elemzésértékelés beszámolója Iskolai dokumentumok elemzése, újragondolása, a célok elérése érdekében (pedagógiai program, keretprogramok, stb) Határidő április közepe nevelőtestület Nevelőtestületi jegyzőkönyv Helyi tantervek, tanmenetek tartalmi és módszertani újra-gondolása, elemzése, összehasonlítása kompetencia alapúakkal Határidő április közepe munkaközösségek Nevelőtestületi jegyzőkönyv III. A célok és az eredmények egybevetése, a fejlesztési célok meghatározása Javaslattétel. A fellelhető jó gyakorlatok, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése és továbbítása munkacsoport felé. Javaslatok özöne. Korábbi kompetencia-, ill. PISA mérések feladatlapjai. május 31. Résztvevők: Minden pedagógus. Felelősök: munkaközösség-vezetők Műhely-munkára alkalmas helyiségek, Számítógép, internet, Dokumentumlista a javaslatokról 17

15 A fellelt feladatlapok, feladatsorok, demók, áttanulmányozása, (feladatbank készítés első lépése) készítése munkaközösségenként. (Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés előkészítése a céloknak megfelelően.) Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat, a feladat-típusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa szokásos dolgozat-típusoktól, a mérő-eszközökben lévő instrukciók és az értékelés miben térnek el a szokásostól. április-május. Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg és munkaközösségenként is. Felelősök: munkaközösség-vezetők Műhely-munkára alkalmas helyiségek Számítógép, Munkaközösségi jelentések Az intézményi felzárkóztatás rendszerének elemzése hatékonyságának növelése munkaközösségek május-június. Résztvevők: pedagógusok felelősök: munkaközösség-vezetők, Műhely-munkára alkalmas helyiségek Számítógép, Munkaközösségi jelentések Tantárgyfelosztás kiegészítése a szükséges korrepetáló/felzárkóztató órák beiktatásával Többletórák a felzárkóztatáshoz május-június. Résztvevők: munkaközösség-vezetők, igh. Tantárgyfelosztás Feladatbank feltöltése saját feladatokkal: Egyénileg, vagy munkaközösségenként, típusfeladatok készítése és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. Annak megjelölése, hogy Tantárgyankénti feladattípusok állnak rendelkezésre értékelési szempontokkal együtt. augusztus 20. Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkaközösség-vezetők Számítógép Kész feladatok. 18

16 melyik évfolyamon, mikor alkalmazhatjuk. Feladatok megbeszélése egymás között, véleményezés, újabb ötletek. Osztályonkénti fejlesztési tervek készítése. Minden kolléga ismeri az adott tantárgy összes elkészült feladattípusát és a kiegészítéseiket is megtették. augusztus vége. Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkaközösség-vezetők Számítógép, hálózati elérések Javított, kiegészített feladattípusok. Iskolai hálózaton mérési könyvtár létesítése évfolyamonként és erről a kollégák tájékoztatása. Kialakított könyvtárak. augusztus 30. Résztvevők: Informatikusok és igh vezető. Számítógép Tájékoztató levél a kollégáknak a könyvtárak eléréséről. Bemeneti mérések elvégzése a 9. évfolyamon Korrekció az eredmények tükrében október 31. Érintett szaktanárok Bemeneti mérőlapok Beszámoló az elért eredményekről, részletes elemzés 19

17 Az ellenőrző mérés eredményeinek kiértékelése, a kívánt eredmények elérése érdekében a folyamat kiigazítása Javuló eredmények a bemeneti méréshez képest félévi, év végi mérések Feladat résztvevői: fejlesztőtanárok, munkaközösség-vezetők Félévi és év végi mérőlapok Elért eredmények dokumentálása, eredmények részletes elemzése, megértése A folyamat megvalósításának ellenőrzése Mindenki világosan látja, mit sikerült megvalósítani havonta Feladat résztvevői: A teljes nevelő-testület Felelős: mérés-értékelés munkacsoport, igh. Számítógép, hálózat Tanulók tanulmányi eredménye, osztályfőnöki beszámolók Az újabb kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése Országos átlaghoz közelítő eredmények április 30. Feladat résztvevői: mérési munkacsoport Eredmények elemzése a mérési eredmények és az elvégzett 1 éves munka tükrében Intézkedési terv felülvizsgálata Elmúlt 1 év alapján következő évi feladatok meghatározása május 31. Feladat résztvevői: pedagógusok Felelős: igazgatóhelyettes Módosított intézkedési terv a következő tanévre 20

18 Tanév végi beszámoló az intézkedési terv megvalósításáról Elért és elvárt eredmények különbözősége, következő tanévi intézkedési terv elfogadása, tanévzáró nevelőtestületi tájékoztató Feladat résztvevői: pedagógusok felelős: mérés munkacsoport Jelentés az intézkedési terv megvalósulásáról, jelenléti ív 21

19 Az intézkedési tervet a tantestület június..-én nevelőtestületi értekezleten megismerte, véleményezte. Javaslatok, problémák nem merültek fel ezzel kapcsolatban. Miskolc,