A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi beszámolójának kiegészítő melléklete
Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő 1993. évi XCVI., az 1997. évi LXXXII. törvények, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, egy adószámmal rendelkezik, besorolását tekintve a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a 18077153-1-42 adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett 10300002-20115137-71313285 működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30. -a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem végez vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el. 2
Kapcsolattartás a tagsággal A pénztártagokkal folyamatos volt a kapcsolattartás. Az önkéntes és magánpénztári tagok lakáscímére tájékoztató levelet küldtünk. Tájékoztatónk megjelent a VBKJ füzetben és a különböző sajtókban. A MÁV ügyfélszolgálati irodáiban mindkét Ágazatra kiadványt biztosítottunk a pénztártagok, illetve munkavállalók részére. Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül (www.vasutaspenztar.hu), telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Folyamatos volt a tájékoztatás a befektetési eredményekről a kedvezőtlen pénz- és tőkepiaci helyzet miatt. Az egyéni számláról kifizetést kérő munkavállalókat levélben is tájékoztattuk. Az adóigazolás és számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról is tájékoztattuk a tagságot. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhatnak. Mindkét Ágazatban nagy számú igény jelentkezett a korábban kiadott tagsági kártya és PIN kód ismételt igénylése iránt az internetes egyenleglekérdezés érdekében. Az egyéni számla adatainak frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente történik. Az önkéntes pénztári tagdíjakat VBKJ keretből fizető pénztártagoknál a tárgyév első negyedévben változásra akkor kerül sor, amikor a tárgyévi nyilatkozatok összesítése után a munkáltató a tagdíjat átutalja és a hozzá tartozó adatszolgáltatást megküldi. A VBKJ keretből fizetett 2008. évi december havi tagdíjat a MÁV és a MÁV Kft-k csak 2009. január hónapban utalták át. Ezért a december havi tagdíj könyvelése 2009. évre történt meg. A Magánpénztári Ágazatban a 2007. évtől hatályos jogszabályi változás azzal a következménnyel jár, hogy a pénztártagok két hónapos késleltetéssel látják az aktuális egyenleget lekérdezés esetén. Amennyiben a munkáltató bevallása hibás, az adóhatóság részéről az adatszolgáltatásra csak akkor kerül sor a Nyugdíjpénztár részére, ha a munkáltató által a hiba kijavítása megtörtént. Ebben az esetben az egyéni számlára könyvelés csak a hibátlan bevallás alapján történik meg, az átutalt összeg függő számlán van, amelyre a hozamosztás megtörténik. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Az Önkéntes Pénztári Ágazat munkáltatói tagjai megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek. A munkáltatói tagok száma 166, amely az előző évhez viszonyítva 40 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: Téti Takarékszövetkezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-Gépészet Zrt., Bitsmith Kft., Csodacsalád Halas Kistérségi Egyesület, Data- Press Kft., Saint-Gaobain Zrt., Calberson Hungária Nemzetközi Raktározási Kft., Frányó Ferenc egyéni vállalkozó, GE Hungary Zrt., CS+Á Pénzügyi Tanácsadó Kft., TAIHO Kft., Inteszt Kft., Vasútépítők Kft., Aquazala Kft., MAG Hungary 3
Kft., PR-Telecom Zrt., Clean-Tax Könyvelőiroda Bt., Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Eybl Hungária Kft., Dr. Bencze András egyéni vállalkozó, Club Tihany Üdülőközpont Zrt., CELEBI GH Hungary Kft., Brunswick Magyarország Kft., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Kelet-Trans 2000 Kft., Rail Navigator Kft., DE-MAX Kft., Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., Roche Magyarország Kft., Pensum Kft., Stanley Electric Hungary Kft., JUKO Építőipari és Szolgáltató Kft., FAG Magyarország Ipari Kft., Záhony-Port Zrt., Organica-VWS Zrt., Közlekedés, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, FIH Europe Kft., Hunép Universal Építőipari Zrt., BorsodChem Zrt. Munkáltatói tagságát 1 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 165 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik a munkaviszonyban álló pénztártagok megbízása alapján az önkéntes pénztári tagdíjat adatszolgáltatás mellett a munkabérből levonják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. A Magánpénztári Ágazatban a bevallás és utalás 2007. január 1-je óta az adóhatóságon keresztül történik. A hibátlan bevallás továbbítása a pénztárak részére továbbra sem zökkenőmentes. Ennek következménye, hogy a 2007. évi munkáltatói folyószámla kiadására jogszabályváltozás alapján 2008. október hónapban került sor. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a 2007. évi beszámoló elfogadása, az Alapszabály 8-9. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen a két Ágazat rövid távú, 2009. évi pénzügyi tervének elfogadása. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács hat alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 43 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az ellenőrzést az éves ütemterv szerint végezték. 4
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett. Tisztségviselő választás, küldöttválasztás 2008. évben lejárt a tisztségviselők és a magánpénztári küldöttek mandátuma. A tisztségviselő választásra a 2008. május 27-én tartott Küldöttközgyűlésen került sor, ahol a küldöttek megválasztották a 7 tagú Igazgatótanácsot és az 5 tagú Ellenőrző Bizottságot. A magánpénztári küldöttek megválasztására 2008. október 28-án a Budapesten megtartott Küldöttválasztó Gyűlésen került sor, ahol a magánpénztári tagok képviseletére 27 küldöttet és 8 pótküldöttet választottak a Gyűlés résztvevői. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. április 28. és május 8. napja között témavizsgálat keretében helyszíni ellenőrzést tartott a Magánpénztári Ágazatban. A vizsgálat célja az volt, hogy a pénztárak tagdíjkövetelés leírásának gyakorlata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a tagok érdekei nem sérülnek-e az eljárás folyamán. Vizsgálatra került ennek keretében a tagsági viszony megszűnése esetén követett adatszolgáltatási gyakorlat és a központi nyilvántartás (PKN) felé teljesített adatszolgáltatások tartalmának megalapozottsága. A lefolytatott vizsgálat alapján két kifogás merült fel, amelyről a Felügyelet J-IV- 57/2008. szám alatt határozatot hozott. Az egyik a más pénztárba átlépő tagokkal kapcsolatos adatszolgáltatás jogszabályban előírtak szerinti teljesítése az átvevő pénztár felé, a másik a PKN adatszolgáltatásból fakadó eltérések rendezése. A vizsgálat alapján hozott határozat a 2008. december 9-én megtartott Küldöttközgyűlésen részletesen ismertetésre került. Az első megállapítás a program fejlesztésével rendezésre került. A második megállapítás megvalósítása érdekében a Nyugdíjpénztár intézkedési tervet készített és az abban foglaltakat végrehajtotta. A Felügyelet 2008. július 31. napjával mindkét Ágazatra kiterjedően témavizsgálatot indított a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységével kapcsolatban. A rendelkezésünkre bocsátott kérdőívet a Nyugdíjpénztár kitöltötte és a kért dokumentumokat becsatolta. Tájékoztatásként közöltük, hogy Pénztárunknál nincs közvetítői tevékenység, a vasutas munkavállalók között van olyan pénztártag, aki vállalta, hogy saját tapasztalata alapján a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről tájékoztatást ad a környezetében dolgozó vasutas munkatársaknak és odaadja a belépéshez, illetve átlépéshez, kedvezményezett jelöléshez szükséges nyomtatványokat. Ilyen esetben az érintett 5
munkavállalókkal a Nyugdíjpénztár egy éves időtartamra megbízási szerződést köt és a beszervezett tagok száma alapján megbízási díjat fizet. A Felügyelet a becsatolt dokumentumokat elfogadta, további intézkedésre nem került sor. A Felügyelet főigazgató-helyettese 2008. október hónapban a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatok miatt határozatlan időre heti rendszerességgel elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el, amely kiterjed a portfolió és cash-flow adatokra. Ennek a kötelezettségnek a Nyugdíjpénztár folyamatosan eleget tesz. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Nyugdíjpénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. Önkéntes Pénztári Ágazatban a munkáltatói megállapodásokban foglaltak teljesülése, az utalások teljesítése. Magánpénztári Ágazatban a munkáltatói folyószámlák ellenőrzése a 2007. évi jogszabályi változásokra tekintettel. A beérkezett függő tételek ellenőrzése. Magánpénztári Ágazatban a Felügyeleti ellenőrzés alapján készített intézkedési tervben foglaltak megvalósulásának ellenőrzése. A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. 6
Az év folyamán 17 panasz nyilvántartásba vételére került sor a kialakult pénzpiaci helyzet miatt bekövetkezett negatív hozamokkal összefüggésben. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat 2003. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A hosszú távú tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés Jogszabályi rendelkezés alapján az informatikai rendszer kockázat - elemzését szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni és az aktualizálást el kell végezni, amelynek a Nyugdíjpénztár eleget tett. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: Önkéntes Pénztári Ágazat grafikus verziója. A dos alapú befektetési program helyett a meglévő fejlesztők által elkészített oracle alapú befektetési program vásárlása. Terven felül sor került egy szerver vásárlására és beüzemelésére a nagytömegű adatbázis kezelés és a grafikus verzióra átállás miatt. A fejlesztésre fordított összeg 6.188 eft. A Magánpénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: Server vásárlás és beüzemelés a választható portfoliós rendszer és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer, valamint a grafikus verzióra átállás miatt. Magánpénztári Ágazat grafikus verziója. A tervezés időszakában még nem volt ismert, hogy a 2009-től hatályos jogszabályváltozás miatt a magánpénztári szoftver teljes átdolgozása válik szükségessé, amelynek a fejlesztése és a felmerülő hibák javítása a mai napig tart. Az átdolgozás miatt jelentkező nagy horderejű feladatok túllépték a szoftverkövetés határait és megállapodás jött létre 6.000 eft vállalkozói díj megfizetésére. Az első részlet, 3.000 eft összegben történő kifizetése az elvégzett munka alapján 2008. évben megtörtént. Többletfelhasználásra az előre nem tervezhető fejlesztés miatt került sor. 7
Marketing tevékenység A pénztártagok jogait, kötelezettségeit és a Nyugdíjpénztár által nyújtott szolgáltatásokat tartalmazó tájékoztató levelet készítettünk, amellyel elláttunk valamennyi pénztártagot. A Küldöttközgyűlésen elhangzottakról, az elfogadott határozatokról tájékoztató jelent meg a Vasutas Magazinban. A MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., és a MÁV-Start Zrt. által készített Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszerre vonatkozó tájékoztató füzetben ismertetőt jelentettünk meg a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről és az öngondoskodás fontosságáról. Az internetes oldalon a Hírekben rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket. 8
Önkéntes Pénztári Ágazat 9
Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 700 fő új belépő pénztártaggal és 1800 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma 34.528 fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma 28.474 fő, a tagdíjat nem fizetők száma 6.028 fő. 10
A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 35.742 fő volt, a belépő tagok száma 1.068 fő, amely 368 fővel meghaladta a tervezettet. A tagsági viszony megszűnés 3.273 fő, amely 1.473 fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám 33.537 fő. A tagdíjfizetők száma 25.356 fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma 8.181 fő. Éves tagdíj jellegű bevételként, beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás tervezett összegét is, 2.573.339 eft-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíj jellegű bevétel 2.966.497 eft, amely 393.158 eft-tal több a tervezettnél. A tagdíj jellegű bevételből a tagok egyéb befizetése és az adomány összege 301.631 eft, az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg 131.440 eft. A bevételek és ráfordítások alakulását 426.679 eft-ban befolyásolja tartalékonként az előző évben meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése, amely a fedezeti tartaléknál 404.531 eft, a működési tartaléknál 20.968 eft, a likviditási tartaléknál 1.180 eft. A fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.818.154 eft. A tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege 2.848.724 eft, amely 405.715 eft-tal, az áthozott fedezeti összeg 29.076 eft, amely 10.127 eft-tal haladta meg a tervezettet. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 1.356.196 eft volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi hozambevétel 1.640.175 eft. A nem realizált veszteségként jelentkező értékelési különbözet (az el nem adott, kezelésben lévő értékpapírok átmeneti piaci értékvesztése, amely a lejáratkor a garantált kamatfizetéssel korrigálódik) -2.874.249 eft, amely az értékpapírok folyamatos negyedéves átértékeléséből adódik a nyilvántartási és a piaci érték között. A befektetési tevékenység bevétele -1.234.074 eft. A tényleges bevétel 2.048.257 eft, amely elmaradt a tervezettől a kedvezőtlen piaci körülmények miatt. A fedezeti tartalék tervezett kiadása 2.561.922 eft. A tényleges kiadás 5.551.015 eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 404.531 e Ft ráfordításként könyvelt összegét. A kiadás 2.989.093 eft-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely szolgáltatási kiadásokra, 10 éves kifizetésekre és az átlépők által átvitt fedezeti összegre vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatás tervezett összege 1.164.695 eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, 1.655.575 eft. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege 31.958 eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, 105.707 eft. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) és a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege 1.225.644 eft, a tényadat a tervezettnél jóval nagyobb mértékű, 2.699.974 eft. 11
A tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizető pénztártagok kölcsön tartozásának egyéni számla terhére történő kiegyenlítésére tervezett összeg 67.653 eft volt, a tényadat ennél alacsonyabb, 57.400 eft. (A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi 5.300 Ft egységes tagdíj.) A pénzügyi műveletek tervezett költsége 71.972 eft, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg 627.828 eft, amelyből a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek költsége alacsonyabb a tervezettnél, 55.358 eft, a tervtől magasabb tagsági viszony megszűnés miatt az értékpapírok eladásához kapcsolódó árfolyamveszteség 572.470 eft. A működési tartalék tervezett bevétele 174.863 eft. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 20.968 eft egyéb bevételként könyvelt összegével együtt 188.600 eft. A tagdíjbevétel és egyéb befizetés tervezett összege 125.182 eft, a tényadat a tervezettnél kevesebb, 113.469 eft, amely a sávos tagdíjrendszerre és tagdíjfizetők számának alakulására vezethető vissza. Az egyéb bevétel tervezett összege (nem fizető pénztártagok egységes tagdíjának működési része és a tagok költségtérítése) 43.368 eft, a tényadat 63.073 eft. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 6.313 eft, a tényadat a tervezettnél magasabb 12.058 eft, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket és hosszú állampapírokat, amelyek leértékelődtek a pénzpiacon. A működési tartalék tervezett kiadása az előző évi meg nem fizetett tagdíjak nélkül 165.710 eft volt. A tényleges kiadás 164.629 eft, amely 1.081 eft-tal kevesebb a tervezettől. Az egyes költség nemeket vizsgálva megállapítható, hogy a tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az igénybevett szolgáltatásoknál, az értékcsökkenési leírásnál és a felügyeleti díjnál jelentkezik. Többletfelhasználás mutatkozik az anyag jellegű és a személyi jellegű ráfordításoknál. Utóbbinál a járulékok költségsoron jelentkezik a tervtől való eltérés, amely a szervezők részére történő többletkifizetésre és a terv készítésekor megbecsült járulékoktól való eltérésre vezethető vissza. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (81-19 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya 50-50 %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. 12
A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye 3.004 eft. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont 17.937 eft, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni. A likviditási tartalék tervezett bevétele 16.177 eft. A tényleges bevétel 13.540 eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak 1.180 eft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tervezett 5.148 eft tagdíj és egyéb bevétellel szemben a tényadat 4.304 eft. A tervtől történő elmaradás oka a tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevétel. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele 10.241 eft, a tényadat 8.056 eft. A likviditási tartalék tervezett kiadása az előző évi meg nem fizetett tagdíjak nélkül 574 eft. A tényleges kiadás 86 eft. Az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege 1.180 eft. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 621 eft, a növekedés 13.733 eft, a csökkenés 13.105 eft, a záró állomány 1.249 eft. A záró állomány összege tartalmazza: A téves tagdíj utalás összegét 1.225 eft összegben. (Az egyik MÁV egység kétszer utalt át 1.050 eft tagdíjat és 175 eft téves utalás.) 24 eft az APEH által 2008. december 30-án átutalt adójóváírás. A többletutalások a könyvelés befejezése után 2009. év elején visszautalásra kerültek. 13
A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt 01.01-01.31 621 0 621 0 621 0 02.01-02.28 0 34 34 0 34 0 03.01-03.31 0 3212 797 2415 797 0 04.01-04.30 2415 2808 4644 579 4644 0 05.01-05.31 579 1020 1435 164 1435 0 06.01-06.30 164 2481 2549 96 2549 0 07.01-07.31 96 2386 2379 103 2379 0 08.01-08.31 103 8 111 0 111 0 09.01-09.30 0 190 186 4 186 0 10.01-10.31 4 193 22 175 22 0 11.01-11.30 175 149 300 24 300 0 12.01-12.31 24 1252 27 1249 27 0 Összesen: 13733 13105 A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként 547.120 eft összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A 2007. évi tagdíjkövetelés leírásának összege 426.679 eft, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában változás nem következett be. A Pénztár mindkét Ágazatára kiterjedően munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva. 14
A személyi állomány költségéből 1 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége az előző év záró taglétszámának arányában (81-19 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére 8.090 eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére 4.722 eft, összesen 12.812 eft tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg 15.325 eft. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma 35.742 fő. Az év folyamán új belépő 1.068 fő, amely 368 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés 1.800 fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés 3.273 fő. A tervezett mértéket meghaladó számadatok valamennyi tagsági viszony megszűnési jogcímet érintettek. A beszámolási időszak záró taglétszáma 33.537 fő, a tagdíjfizetők száma 25.356 fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 5.807 fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti. Taglétszám alakulása 1995-től 2008-ig (fő) Taglétszám alakulása 1995-tól 2008-ig (fő) 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 15
5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg 101.290 eft. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 620 fő. A tagi kölcsönt igénylők száma és a kifizetésre kerülő összeg elmaradt a tervezettől, amelynek feltételezett oka, hogy többen éltek a hozam kivételének lehetőségével. Elutasítás 50 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 276 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, 38.796 eft-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya 67.648 eft, a kamat-előirányzat 5.998 eft. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők száma 1.644 fő volt. Ebből egyösszegű szolgáltatás 1.609 fő, járadékszolgáltatásban részesülő 35 fő. A kifizetésre került összeg 1.642.146 eft. Kedvezményezettek (örökösök) részére történő kifizetés 114 esetben történt. A kifizetésre kerülő összeg 75.378 eft. 16
A 10 éves várakozási idő leteltével 7.743 pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből 5.728 fő részére hozamkifizetést teljesítettünk, 614 fő a tagsági viszony fenntartása mellett részben vagy egészben kérte a kifizetést. A teljes összeg kifizetése mellett 1.401 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg 2.624.597 e Ft. A szolgáltatások és kifizetések alakulását a következő grafikon szemlélteti: Szolgáltatások és kifizetések alakulása 1996-2008 (fő) 8000 7000 6000 5000 járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén 4000 3000 2000 1000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség 8.638 eft. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett 4.000 Ft eljárási díj összesen 6.439 eft, a fennmaradó 2.199 e Ft-ot működési tartalékból fedeztük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja 946 eft, az anyag költség 154 eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) 1.099 eft. A Pénztár a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltaknak megfelelően elkészítette a biztosításmatematikai mérleget. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és rövid távú pénzügyi terv készítésénél a rendelkezésre álló információk alapján körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. 17
A hosszú távú és a rövid távú tervben 2008. évre vonatkozóan 6 %-os hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.8 milliárd Ft. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 1.643.726 eft. A tényleges bevétel a hosszú és rövid távú tervben meghatározott összegektől jelentősen elmaradt, amelynek oka a állampapír piac kedvezőtlen alakulása és stagnálása. A hosszú és rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 2,3 illetve 2,7 milliárd Ft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 5.146.484 eft, amely jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. A tervezettet meghaladó mértékű felhasználás a 10 éves várakozási idő utáni, az egyösszegű és járadékszolgáltatási igényekre, az átvitt fedezeti összegre és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 20,520 eft, illetve 16,177 eft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege (1.180 Ft) nélkül 12.360 eft. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 624 eft, illetve 574 eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 86 eft. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk, amely teljesült 3.004 eft összegben. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés 2.848.724 Szolgáltatási célú egyéb bevétel 404.531 Más pénztárból áthozott tagi követelés 29.076 Befektetési tevékenység bevétele -1.234.074 Összesen: 2.048.257 18
Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Egyösszegű és járadékszolgáltatás 1.655.575 Szolgáltatási célú egyéb ráfordítás 404.531 Más pénztárba átvitt követelés 105.707 Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés 2.699.974 Tagi kölcsön tartozás levonás 38.796 Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt 18.604 Befektetési tevékenység ráfordítása 627.828 Összesen: 5.551.015 Fedezeti céltartalék 18.988.907 eft Működési tartalék bevételei (eft) Tagdíj bevétel és egyéb befizetés 113.469 Egyéb bevétel 63.073 (tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését) Befektetési tevékenység bevétele 12.058 Összesen: 188.600 Működési tartalék kiadásai (eft) Anyagköltség 3.231 Igénybevett szolgáltatás 20.583 Egyéb szolgáltatás 30.849 Személyi jellegű ráfordítás 96.148 Értékcsökkenési leírás 3.244 Felügyeleti díj 5.198 Egyéb ráfordítás 20.995 (tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését) Befektetési tevékenység ráfordítása 5.348 Összesen: 185.596 Működési alap tartaléka 152.525 (eft) 19
Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés 4.304 Egyéb bevétel 1.180 Befektetési tevékenység bevétele 8.056 Összesen: 13.540 Likviditási tartalék kiadásai (eft) Egyéb ráfordítás 1.180 Befektetési tevékenység ráfordítása 86 Összesen: 1.266 Likviditási alap tartaléka 200.156 eft A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,50% működési 5,30 % likviditási 0,20 % 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett 150.001 Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, APEH adójóváírás, adomány. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. 20
8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban 2008. évben a világgazdasági helyzetre való tekintettel minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erősítve a nyugdíjpénztár pozícióját. A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. A változó gazdasági körülmények miatt az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket, hogy az azokban bekövetkező érdemi változás esetén akár év közben is módosítsa a befektetési politika sarokszámait, amelyre azonban a 2008. év során nem került sor. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. 21
A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A 2008- as évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel, a Generali Alapkezelő Zrt-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-vel. Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. 22
Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését, és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során a 2008. évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát, és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Bruttó hazai termék (GDP) A 2008. évben kibontakozó gazdasági világválság következtében az év végére a világgazdaság és hazánk gazdasága is recesszióba fordult. A magyar gazdaság visszaesésének fő oka a külső finanszírozás drágulása, a befektetői kockázatvállalás csökkenése és a romló fejlett piaci konjunktúra. A hitelek drágulása negatívan hat a lakosság fogyasztására, a gyengülő forint és a magas devizahitel-állomány pedig tovább csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A legnagyobb visszaesésre a magas fizetésimérleg-hiánnyal rendelkező és az alacsony belső fogyasztást produkáló országok számíthatnak, köztük Magyarország is. 23
Az ipari termelés az év második felében már 2-2,5%-os csökkenést mutat, mely főként a feldolgozóipar zsugorodásának volt köszönhető. Ugyanebben az időszakban az építőipar értékindexe is csökkenést mutat, a szolgáltatások hozzáadott értéke szintén visszaesett. A kelet-közép-európai térség gazdasági növekedési kilátásai sokat romlottak az elmúlt hónapokban. Az egész térséget sújtó export kereslet visszaesésén túl hazánkban a szigorodó fiskális politika további akadályokat gördít a gyenge belföldi fogyasztás elé, így az elemzői vélemények konszenzusa alapján a jövőben a magyar gazdaság 7%-os GDP-arányos csökkenésére számítunk. A külföldiek hazai befektetései a vártnál kisebb volumenűek lesznek. Államháztartás Az államháztartással kapcsolatban komoly változásokat hozott a közelmúlt. A Magyarországra helyeződő egyre nagyobb nyomás (gyengülő forint, likviditási hiány az állampapírpiacon) a döntéshozókat gyors, határozott lépésekre ösztönözte a hiány csökkentése érdekében. Ennek eredményeként 2008. évben az államháztartás hiánya (önkormányzatok nélkül) 907,1 milliárd forint volt, amely a GDP 3,4%-ának felel meg. 2009-re egy olyan költségvetést nyújtott be a kormány, amely 2,6%-os GDP arányos célt tartalmaz. A hiánycél tartására az év végén elfogadott költségvetési plafontörvény, illetve az IMF szigorú kontrollja jelenthet garanciát. A pénzforgalmi szemléletű kumulált központi költségvetési és államháztartási hiány alakulása 2005-2008-ban (mrd forint) 2300 2000 1700 1400 1100 800 500 200 központi költségvetés hiánya (kum.) államháztartás hiánya (kum.) -100 05. jan 05. 05. márc máj 05. júl 05. 05. szept nov 06. jan 06. 06. márc máj 06. júl 06. 06. szept nov 07. jan 07. 07. márc máj 07. júl 07. 07. szept nov 08. jan 08. 08. márc máj 08. júl 08. 08. szept nov Forrás: Pénzügyminisztérium (PM) Az államadósság mértéke 18 104 milliárd forintra növekedett december végére. A hiány közel egyharmada devizában áll fenn, kétharmada forint adósság. Magyarország teljes GDP-hez viszonyított adósságállománya várhatóan növekedni fog, mivel az állampapír-kibocsátás csökkentése ellenére 24
a GDP is kevesebb lesz jövőre, így az adósságállomány aránya a 60%-os maastrichti küszöb felett lesz. Fizetési mérleg A fizetési mérleg egyenlege folyamatosan javult az elmúlt években, de a rossz gazdasági konjunktúra hatására az egyenleg további javulása kérdéses lehet. A Magyarországnak juttatott IMF csomag egyik fő célkitűzése azonban, hogy az ország külső finanszírozási igényét csökkentse. 2008-ban a folyó fizetési mérleg hiánya 8,3 milliárd euró volt, az előző évi 6,5 milliárd euróhoz képest. A nagy hiány elsősorban a jövedelemegyenleg romlásának tulajdonítható. A hitelekhez kapcsolódó növekvő kamatkiadások és a közvetlen tőkebefektetések csökkenése jelentősen rontotta a jövedelemegyenleget. Az előbbi az országkockázatot jelző hozamfelárak csökkenésével javulhat, míg az utóbbi a külföldi tulajdonú vállalatok csökkenő profitja miatt várhatóan tovább romlik. A külkereskedelmi egyenleg a csökkenő export miatt tovább romolhat az elkövetkező időszakban. A romlás mértékét azonban az alacsony belső kereslet miatt tompíthatja az import várható visszaesése. A lakossági szektor megtakarítása az elkövetkező időszakban növekedhet, mivel az adósságszolgálat biztonsága fontosabbá válhat a fogyasztási kedvnél. A romló vállalati profitok és a növekvő mértékű EU projektekhez szükséges önerő biztosításának hatására a vállalati szektornak ellenben várhatóan növekedni fog a finanszírozási igénye. A magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítások elmaradása szintén segíthet a hiány csökkentésében, mivel elmaradnak a korábban tervezett külföldi részvényvásárlások, így a befektetések többnyire a magyar piacon valósulnak meg. Infláció A régiós országokban a gazdaságok lassulása (vagy alacsonyabb növekedési üteme), a dráguló hitelek és a növekvő munkanélküliség miatti belső kereslet visszaesés, valamint az energia-, és árupiaci áresések mind az infláció csökkenése irányába mutató tényezők. Magyarországon már korábban elindult az inflációs ráta csökkenése, amely az év utolsó hónapjaiban gyorsuló ütemben folytatódott. A decemberi év/év alapú pénzromlás üteme átlagosan 3,5% volt, mely döntő részben a háztartási energia-árak alakulásának volt köszönhető. A vezetékes gáz ára 42%-kal, az elektromos áramé 10%-kal magasabb, mint tavaly novemberben. Az élelmiszerek ára az utolsó (novemberi) mérés szerint az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben, 5%-kal növekedett év/év alapon. Folytatódott a szolgáltatások áremelkedési ütemének folyamatos csökkenése, az érték a korábban szokásos 6-8% körüli szintekről 4% alá esett. A szolgáltatások árát elsősorban a piaci szereplők belső kereslettel és bérekkel szembeni várakozásai határozzák meg, melyek a gazdasági visszaesés miatt várhatóan mérsékeltek lesznek. 25
A hazai átlagos éves infláció a 2008. évi 6,1% szintről jövő év végére a MNB által középtávon meghatározott 3 %-os célértéknek megfelelően alakulhat az olaj világpiaci árának jelenlegi szinten maradása esetén. Állampapírpiac, kamatok A magyar kötvénypiac a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb sokkot szenvedte el 2008-ban. A IV. negyedévben lényegében befagyott az állampapírpiac, hiszen mind a külföldi, mind a belföldi befektetők elfordultak a kockázatos befektetési formáktól. A kockázatkerülés globális szinten bontakozott ki, és különösen sújtotta a feltörekvő országok kötvény- és deviza piacait. Magyarország a feltörekvő országok közül is az egyik legsúlyosabban érintett volt, mivel óriási adósságállományunk, kis, nyitott gazdaságunk és kedvezőtlen befektetői megítélésünk miatt a legkockázatosabb országok közé csúsztunk le. A 2008. márciusi és júniusi hozamugrások utáni bekövetkezett drasztikus októbernovemberi hozamemelkedés jelentős külföldi tőkekivonással járt együtt. A külföldi befektetők állománya október-november folyamán több mint harmadával, 900 milliárd forinttal csökkent. Ezzel együtt a forint is jelentősen gyengült. A magyar gazdaság védelme érdekében a kamatemelés eszközéhez kellett nyúlni, így a Magyar Nemzeti Bank 2008. október 22-én a jegybanki alapkamatot 3%-kal 11,50 %-ra emelte. A globális pénzügyi krízis nyomán megugró hozamok decemberre azonban visszaestek, így decemberig az MNB két alkalommal is 0,5-0,5 %-kal csökkentette a jegybanki alapkamatot. A hozamokban bekövetkezett fordulat elsősorban annak köszönhető, hogy az IMF, EU és Világbank 20 milliárd euró összegben hitelkerettel sietett Magyarország segítségére. A hitelkerethez kapcsolódó kötelezettségvállalás azonban korlátozza az ország cselekvőképességét. Részvénypiac A magyar pénz- és tőkepiac már az év elejétől kezdődően folyamatosan reagált a gazdasági eseményekre, amelynek a következménye volt a tőzsdei részvények kisebb ingadozásoktól eltekinthető, folyamatos esése. A magyar tőzsdei részvények értéke egy év alatt a felére esett, amelyből a IV. negyedévben több mint 35%-os volt az esés. A veszteségek tanúi lehettünk a fejlett és a fejlődő piacokon egyaránt. A fejlődő piacok azonban a nyitottságuk miatt sebezhetőbbnek bizonyultak, így az Amerikából induló válságot éppen úgy megérezték a fejlődő gazdaságok is, például Közép-Kelet Európa vagy Oroszország, mint a közvetlenül érintett fejlett piacok. A likviditási válság is elérte a fejlődő országok bankközi piacait, a csődkockázat növekedett, és a fejlett világ recesszióba süllyedése lefelé húzta a növekedési kilátásokat. A részvénypiacok jövőjét most szinte kizárólag fiskális és monetáris intézkedések határozzák meg, azaz az egyes országok gazdaságpolitikája. Így a részvények 26