A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

2 Általános rész A Vasutas Nyugdíjpénztár életében évben jelentős változás következett be, mert a Magánpénztári Ágazat jogutód nélküli végelszámolással október 30. napjával befejezte működését. A Küldöttközgyűlés által elfogadott vagyonfelosztási javaslat alapján a Magánpénztári Ágazat működési tartalék maradvány összege eft összegben, a likviditási tartalék maradvány összege eft összegben átutalásra került az Önkéntes Nyugdíjpénztár működési, illetve likviditási tartalékába. Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból, kiegészítő mellékletből áll. A cash-flow kimutatás, a biztosításmatematikai jelentés és a pénztári tartalékok alakulását tartalmazó kimutatás a kiegészítő melléklet részét képezi. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést is. A kiegészítő melléklet célja: a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi. A kiegészítő mellékletben, amennyiben előfordul, be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák működési tevékenység eredményére, a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatását évenkénti megbontásban. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével bemutatásra kerül a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, a céltartalékok és a befektetések alakulása azzal a céllal, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelően képet kapjanak. A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár a gazdálkodását évben is az érvényben lévő évi XCVI. törvény, a 223/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár a Számvitelről szóló évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatóságának (továbbiakban: NAV) - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános Forgalmi Adóról szóló évi CXXVII. törvény 86. (1) bekezdés g) pontja alapján adómentes tevékenységet folytat és a Társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert nem végez vállalkozási tevékenységet. A pénzforgalom hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését. A kisebb összegű működési kiadások fizetésére házi pénztár működik. 2

3 A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A Nyugdíjpénztár a működéssel kapcsolatos költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztára látja el. Választható portfoliós és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer nem került bevezetésre. Kapcsolattartás a tagsággal Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül ( telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. A évi számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról mellékeltük a tájékoztatónkat. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhattak. Folyamatos volt a kapcsolat az ügyfélfogadási időben telefonon történő válaszadás által és a személyesen jelentkező ügyfelek ügyeinek intézése során. Az egyéni számla adatainak frissítésére a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente kerül sor. A tagdíjat a Választható Béren Kívüli Javadalmazás (továbbiakban: VBKJ) keretéből fizető pénztártagoknál a tárgyévi nyilatkozatok összesítése a tárgyév első negyedévében történik. Ezt követi a tagdíjak utalása és az adatszolgáltatás. Amennyiben a munkáltató a december hónapban esedékes átvállalt, illetve VBKJ összeget december hónapban nem utalta át, ez az összeg a pénztártagok évi számlaértesítőjén nem szerepel, mert ezen összegek könyvelése évre történik. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal A Nyugdíjpénztár munkáltatói tagjai megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A munkáltatói megállapodásokban foglaltak maradéktalanul teljesültek. A munkáltatói tagok száma jelenleg 167. Az új munkáltatói tagok száma 28. Az új munkáltatói tagok: KE-TECH Kft, Lombard Lízing Zrt, Árpád Szakképző Iskola és Kollégium, AQUA Kft, Kelet-Flott Kft, Plazmaszolgálat Kft, Tisza Volán Zrt, Turbo-Team Kft, Kőolajvezeték-építő Zrt, Schenker Kft, Zala Megyei Intézményfenntartó Központ, Csongrád Megyei Kormányhivatal, Nagyatádi Polgármesteri Hivatal, Contitech Kft, Ganz Motor Kft, Budapesti Rendőr-főkapitányság, XIII. ker. Közszolgáltató Zrt, Vasútegészségügyi NKK Kft, Drager Kft, Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, Mozdonyvezetők Szakszervezete, HANKOOK Tire Magyarország Kft, TELENOR Zrt, Weasker Engineering Kft, Markhot Ferenc Kórház Kft, 3

4 TS-MÁV Gépészet Services Kft, Budapesti Gazdasági Főiskola, Fekete Zoltán egyéni vállalkozó. A munkáltatókkal kialakult együttműködés eredményeként az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítése folyamatos volt, az eltérések rendezése időben megtörtént. Munkáltatói tagságát nyolc munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a évi beszámoló, a évi pénzügyi terv és az új Alapszabály elfogadása. A Küldöttközgyűlések összehívása, megtartása megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács öt alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 29 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására, valamint az ingatlan értékbecslő kiválasztására. Az Ellenőrző Bizottság tagjai figyelemmel kísérték a Nyugdíjpénztár működését és az ellenőrzés eredményeként intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Ellenőrzés és önellenőrzés A Nyugdíjpénztár munkájának folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió és a könyvvizsgáló által is biztosított volt. A folyamatos ellenőrzés az alábbi területekre terjedt ki: Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. 10 éves kifizetések utalás és utalványozás előtti ellenőrzése. Szolgáltatások utalás és utalványozás előtti ellenőrzése. Tagdíjak és egyéb befizetések könyvelésének ellenőrzése. Adóigazolások és számlaértesítő alaki, számszaki, tartalmi felülvizsgálata és ellenőrzése. Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Az ellenőrzés nem tárt fel olyan jelentős összegű hibát, amely a működési tevékenység eredményére, illetve a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására hatást gyakorolt volna. 4

5 Az év folyamán 2 panasz nyilvántartásba vételére került sor, egyik esetben a tagsági viszony megszüntetéséhez, a másik esetben a tagi kölcsön folyósításához szükséges feltétel hiányzott. A pénztártagok indokolással ellátott választ kaptak, amit tudomásul vettek. Hosszú távú pénzügyi terv A Nyugdíjpénztár január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik, amely alapját képezi az éves pénzügyi terveknek. Marketing tevékenység Pénztárunk a költségekkel történő takarékoskodás érdekében reklám- és propagandaanyagokat készítő marketing tevékenységet folytató cégekkel nem áll kapcsolatban. A pénztártagoknak szóló tájékoztató leveleket, ismertetőket a Nyugdíjpénztár készíti, szerkeszti és így költségként csak a nyomdai munka merül fel. A pénztártagokkal történő kapcsolattartás érdekében tájékoztatónk közzétételre került a MÁV csoport által megjelentetett VBKJ rendszer ismertetését tartalmazó tájékoztató füzetekben. Nyilvánosságra hozatal és közzététel A 281/2001.(XII.26.) Kormányrendelet 25. -ában meghatározott adatok és a 223/2000.(XII.19) Kormányrendelet 50. -ában előírt évi egyesített mérleg és eredménykimutatás, valamint a könyvvizsgálói záradék a pénzügyi évet követő június 30. napjáig közzétételre került a évi 8. számú Nemzetgazdasági Közlönyben. Az internetes honlapon ( június 30. napjáig megjelentetésre került mindkét Ágazatra vonatkozóan a mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet és a részét képező cash-flow kimutatás, a pénztári tartalékok alakulását tartalmazó kimutatás, a biztosításmatematikai jelentés, az üzleti jelentés és a könyvvizsgálói záradék. A gazdálkodást befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Nyugdíjpénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan, a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Nyugdíjpénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. 5

6 A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, a működést szolgáló (működési célú) eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. 2. A pénzügyi terv teljesítését és a gazdálkodást befolyásoló események A pénzügyi tervben a tervezett nyitó taglétszám fő volt. Éves szinten 700 fő új belépő pénztártaggal és 400 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma fő, ebből a tagdíj fizetők létszáma fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. A tényadatokat vizsgálva megállapítható, hogy a évi tényleges nyitó taglétszám fő, amely 25 fővel meghaladta a tervezettet. Az év folyamán belépő tagok száma 588 fő, amely 112 fővel kevesebb a tervezettnél. A tagsági viszony megszűnés fő, amely fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám fő, a tagdíjfizetők száma fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő, amely adatok elmaradtak a tervezett mértéktől. Az egységes tagdíj mértéke Ft/hó. Éves tagdíj jellegű bevételként (beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás tervezett összegét is) eft-ot terveztünk. A tagdíj jellegű tényleges bevétel eft, amely eft-tal elmaradt a tervezettől. A tagdíj jellegű bevételből a tagok egyéb befizetése, az adomány és a NAV által utalt összeg eft. Ebből az adójóváírás címén átutalt összeg eft. Jogszabályi rendelkezés alapján a tárgyévben a tagdíjat nem fizető pénztártagok egységes tagdíját tagdíjkövetelésként eft összegben előírtuk és 100 %-ban céltartalékot képeztünk, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál 798 eft. A jogszabályi előírásnak megfelelően az Alapszabályban leírtak szerint a tagdíjkövetelés összegéről, a hátralék rendezésének módjáról és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítéséről a pénztártagok tájékoztatást kaptak. Az előző évi nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a tárgyévben került leírásra a bevételekkel és ráfordításokkal szemben eft összegben, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál 849 eft. Ennek az összegnek eredményre gyakorolt hatása nincs. A fedezeti tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel az előre nem tervezhető meg nem fizetett tagdíj kivezetésének összege nélkül eft. A bevételből a tagdíjbevétel és egyéb befizetések tervezett összege eft, a tényadat eft, amely eft-tal elmaradt a tervezettől. 6

7 A más pénztárból áthozott fedezeti összeg tervezett bevétele eft, a ténylegesen áthozott fedezeti összeg eft. Ezt növeli a magánnyugdíjpénztárból áthozott tagdíjkiegészítés és reálhozam összege eft összegben. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások (vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak) kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi befektetési tevékenység bevétele a hozamkorrekció összegével együtt eft, ebből a befektetés nettó bevétele eft. A fedezeti tartalék tervezett kiadása eft. A tényleges kiadás az előre nem tervezhető meg nem fizetett tagdíj kivezetésének összege nélkül eft. A kiadás eft-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely a tervszámoktól magasabb szolgáltatási kiadásokra, kifizetésekre és az átlépők által átvitt fedezeti összegre vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatásra tervezett összeg eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) részére tervezett összeg eft, a tényadat eft.. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. A 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél kisebb mértékű, eft. A tagsági viszony megszűnéshez kapcsolódó kifizetések teljes összege 2,8 milliárd Ft. A befektetéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások tervezett költsége (vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek: Keler, Giro) eft. A ténylegesen kifizetett összeg eft. Ezen felül az árfolyamveszteség, a befektetési jegyek realizált vesztesége, pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, valamint a befektetési célú ingatlan ráfordítása eft. A fedezeti tartalékot érintő fizetési kötelezettségét a Nyugdíjpénztár maradéktalanul teljesítette, likviditási probléma nem merült fel. A működési tartalék tervezett bevétele a tagdíjat nem fizető pénztártagok egységes tagdíjának működési hányada nélkül eft, a tényleges bevétel az előre nem tervezhető meg nem fizetett tagdíj kivezetésének összege nélkül eft. A tervtől való elmaradás eft. A bevételből a tagdíjbevétel és egyéb befizetés tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél kevesebb, eft. Az egyéb bevétel tervezett összege eft, a tényadat eft. A befektetés tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft és 982 eft rendkívüli bevétel. A működési tartalék tervezett kiadása eft volt. A tényleges kiadás az előre nem tervezhető meg nem fizetett tagdíj kivezetésének összege nélkül eft, amely nem érte el a tervezett mértéket. A működési tevékenységet összességében elemezve elmondható, hogy a költségfelhasználás eft-tal alacsonyabb a tervezett összegnél, amely kedvezően befolyásolta a működés eredményét. 7

8 Ennek ellenére a tagdíjbevétel elmaradása miatt a működés eredménye negatív, eft. Ezt az összeget csökkenti az év folyamán keletkezett működési bevétel eft összegben, amely tartalmazza a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont eft-ot és a Magánpénztári Ágazatból áthozott eft működési maradvány összegét. Ennek figyelembevételével a működési tartalékot csökkentő összeg eft. A Nyugdíjpénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. A működési tartalékot érintő fizetési kötelezettségét a Nyugdíjpénztár maradéktalanul teljesítette, likviditási probléma nem merült fel. A likviditási tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel az előre nem tervezhető meg nem fizetett tagdíj kivezetésének összege nélkül eft. A tervezett eft tagdíj és egyéb bevétellel szemben a tényadat eft. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft, a tényadat eft. A likviditási tartalék tervezett kiadása 116 eft. A tényleges kiadás az előre nem tervezhető meg nem fizetett tagdíj kivezetésének összege nélkül eft. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege eft, a növekedés eft, a csökkenés eft, a záró állomány 827 eft. A záró állományból az előre utalt összeg (2012. december havi saját tagdíj és adomány) 827 eft, téves utalás 0 eft. A felmerült tételek a könyvelés befejezése után év elején visszautalásra kerültek. A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt Összesen: A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. 3. Alkalmazotti állomány alakulása Az év folyamán a Nyugdíjpénztár személyi állományában 2 fős csökkenés következett be, így a teljes pénzügyi, gazdálkodási, jogi és ügyviteli feladatok ellátását az ügyvezető igazgatóval együtt 8 munkavállaló végzi. 8

9 Az Igazgatótanács tagjai részére eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére eft, összesen eft tiszteletdíj került elszámolásra. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja elszámolásra kerülő összeg eft. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő. Az év folyamán új belépő 588 fő, a tagsági viszony megszűnés fő. A tagsági viszony megszűnésének jogcímei: Egyösszegű szolgáltatás Kedvezményezett (örökös) részére történő kifizetés Kilépő (10 éves várakozási idő után) Átlépő másik pénztárba Összesen: 917 fő 85 fő fő 69 fő fő A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. A tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti: A taglétszám alakulását korévenként, jogcímenkénti bontásban a kiegészítő melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. 9

10 5. Tagi kölcsön folyósítása Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az Alapszabály alapján tagjai részére három év fizetett tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson, amely visszafizetés esetén a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal ismételhető. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig 10 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg eft. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 591 fő. Elutasítás 24 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 167 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, eft-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya eft, a kamat-előirányzat eft. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők részére kifizetett összeg eft, amelyből a folyósított járadék eft. Kedvezményezettek (örökösök) részére kifizetésre kerülő összeg eft. Szolgáltatások és kifizetések alakulása között (fő) járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén

11 A nyugdíjszolgáltatást igénybevevők, illetve nyugdíjszolgáltatást év közben megszüntetők létszámát korévenként, jogcímenkénti bontásban a kiegészítő melléklet 2. számú táblázata tartalmazza. A Pénztár a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltak alapján háromévente köteles biztosításmatematikai mérleget készíteni, amely kötelezettség évben teljesítésre került. Ennek alapján évben biztosításmatematikai mérleg nem készült. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség eft. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett Ft eljárási díj + utalási díj összesen eft, a fennmaradó eft-ot a működési tartalék terhére könyveltük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja eft, az anyag költség eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) eft. A 10 éves várakozási idő leteltével fő pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből fő részére hozamkifizetést teljesítettünk. A teljes összeg kifizetése mellett fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A fedezeti tartalékból kifizetésre került összeg eft, amelyből a pénztártagok részére kifizetésre került eft, valamint levont költség eft. A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszáma fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege eft. Az átlépők által elvitt fedezeti összeg eft. 7. Tartalékok alakulását befolyásoló tényezők bemutatása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a rövid távú pénzügyi terv készítésénél a hosszú távú terv és a rendelkezésre álló információk alapján járt el. A hosszú távú tervben évre vonatkozóan az inflációt 2 %-kal meghaladó hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.8 milliárd Ft, a rövid távú tervben 7 %-os hozam alapulvételével szintén 3.8 milliárd Ft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 4,9 milliárd Ft. A hosszú és a rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 2 milliárd Ft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 3,2 milliárd Ft. A tervezettet meghaladó mértékű felhasználás a vártnál nagyobb számú tagsági viszony megszűnésekkel összefüggő kifizetésekre vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele eft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül eft. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 116 eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül eft. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a beszámolási időszakban a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. 11

12 A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk (a nem fizető pénztártagok hozamából levont működésre jutó hányad figyelembe vételével) eft összegben, amely nem teljesült. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. 12

13 Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetései (egységes tagdíjon felüli rész, NAV utalás, adomány) Más pénztárból áthozott tagi követelés Magánpénztárból áthozott reálhozam, tagdíj-kiegészítés Befektetési tevékenység bevétele (hozamkorrekció összegével) Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Más pénztárba átvitt követelés Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés Tagi kölcsön tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Fedezeti céltartalék eft Működési tartalék bevételei (eft) Tagdíj bevétel Tagok egyéb befizetései Befektetési tevékenység bevétele Rendkívüli bevétel 982 Egyéb bevétel (tagoktól levont költség ) Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Működési tartalék kiadásai (eft) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Befektetési tevékenység ráfordítása Egyéb ráfordítás 105 Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen:

14 Működési alap tartaléka eft Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetései 99 Egyéb bevétel Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés 849 Mindösszesen: Likviditási tartalék kiadásai (eft) Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés 849 Mindösszesen: Likviditási alap tartaléka eft A fedezeti céltartalék alakulásának teljes körű bemutatását a kiegészítő melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. A likviditási céltartalék alakulásának teljes körű bemutatását a kiegészítő melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,50% működési 5,30 % likviditási 0,20 % 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, NAV adójóváírás, adomány. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. A pénzmozgások jogcímeit a kiegészítő melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. 14

15 8. Vagyonkezelés, befektetés A vagyonkezelés a Nyugdíjpénztár egyik alapvető tevékenysége, mert ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Nyugdíjpénztár saját vagyonkezelését is. A Nyugdíjpénztár eszközeit kizárólag a 281/2001.(XII.26.) Kormányrendeletben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Nyugdíjpénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a vagyonkezelők alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Az Igazgatótanács a Pénztár megalakulásától kezdve a pénztártagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki a Befektetési Politikát, amelynek fő alapelvei: a biztonság, jövedelmezőség és likviditás. Az Igazgatótanács meghatározza a saját kezelésben lévő befektetések összetételét és a befektetési korlátokat. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján dönt az Igazgatótanács elnöke. A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. A vagyonkezelési tevékenység során a Nyugdíjpénztár célja, hogy kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson és a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. Az Önkéntes Nyugdíjpénztárban nem került bevezetésre a választható portfoliós és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer. A Befektetési Politika a évi felülvizsgálat során alapjaiban nem került változtatásra, csupán a kockázatosabb befektetések (részvények és befektetési jegyek) összevonására került sor. A vagyonkezelők köre sem változott, mert a pénztártagok által történő szolgáltatás igénybevétel és a 10 éves várakozási idő elteltével összefüggő kifizetések összege miatt a befektethető pénzeszköz nagysága nem indokolja a bővítést. Az Igazgatótanács az év folyamán is folyamatosan figyelemmel kísérte a piaci fejleményeket, hogy az azokban bekövetkező érdemi változás esetén akár év közben is módosítsa a befektetési politika sarokszámait, amelyre azonban a év során nem került sor. Vagyonkezelők tevékenysége A Nyugdíjpénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal kötött, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatta. 15

16 A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozamot érjék el figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére és negyedévenkénti értékelésére. A 2012-es évben változatlanul az öt külső vagyonkezelővel álltunk szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt.-vel, az Erste Alapkezelő Zrt.-vel, a Generali Alapkezelő Zrt.-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mert a letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását, mert ha a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan figyelemmel kíséri a negyedéves jelentések ellenőrzésével és a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Bruttó hazai termék (GDP) A magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7%-kal csökkent. A visszaesést alapvetően a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése, az alacsony belső kereslet, a csökkenő beruházások, illetve a legfőbb kereskedelmi partnernek számító euró övezet kb. 0,5%-os visszaesése okozta. Az előzetes adatok alapján a mezőgazdasági termelés, főleg az aszálykárok miatt, évi 15-20%-kal esett vissza, az ipari termelés is kis mértékben csökkent, a beruházások pedig 5%- kal estek vissza. A növekedést továbbra is gátolja a magas munkanélküliség, s az ebből is fakadó alacsony belső kereslet. A kiskereskedelmi forgalmat, az előbbieken túl, fékezi a devizahiteleseket sújtó erős svájci frank hazai fogyasztásra nehezedő hatása is. A gazdaság jövőbeni teljesítményét továbbra is befolyásolja, hogy hogyan fognak teljesíteni exportpiacaink (különösen Németország). Az elemzők 2013-ban az euró övezet országaiban 0,3%-os visszaeséssel számolnak. 16

17 Infláció Az éves átlagos infláció értéke 2012-ben 5,7% volt ban főleg a kormányzati intézkedések miatt ellentétes irányú hatások fogják érni a fogyasztói árak alakulását. Egyrészt az egyes adóemelések, a tranzakciós illeték bevezetése feltételezhetően növelik, másrészt a bejelentett rezsicsökkentések pedig csökkenthetik az inflációt. A piaci elemzők 2013-ban 3-4,5 % közé várják az éves átlagos infláció mértékét utolsó negyedévére megemelkedett infláció miatt az MNB valószínűleg tovább csökkenti a jegybanki alapkamatot 2013-ban is, egészen 5%-ig. A belső és külső piaci környezet dönt az alapkamat további sorsáról, amely hatással lesz az inflációra. Államháztartás Az államháztartás hiánya 2012-ben várhatóan a GDP 2,7%-a körül alakul. A kormány a költségvetési kiigazító programok és adóemelések segítségével, illetve a központi kiadások szinten tartásával 2012-ben teljesítette az EU felé vállalt 3,0%-os GDP arányos hiánycélt, azonban az elsődleges szempontnak tekinthető gazdasági egyensúly hosszú távú fenntarthatósága megkérdőjelezhető. A kormány adósságszint leszorítási kísérlete az idei évben sem járt sikerrel, a gyenge forint miatt az év végén a tavalyi évhez hasonló 75-80% körüli GDP arányos adósságráta alakult ki. Fizetési mérleg A fizetési mérlegünk várhatóan 0,7 milliárd euró nagyságrendű többletet mutat 2012-ben. Mindez természetesen a évhez képest megközelítőleg 1%-kal erősödő export és a továbbra is gyenge belső kereslet miatt lassan talpra álló import következménye. Amennyiben egy stagnáló gazdaságot feltételezünk, úgy a külső egyensúlyi pozíciónk némileg romlani fog, ám ez összességében csupán annyit jelent, hogy null szaldóhoz közelíthet az egyenleg. Állampapírpiac, kamatok A magyar kötvénypiac jó évet zárt. A külföldi befektetők fokozatosan növelték a befektetéseiket a hazai állampapírpiacon, köszönhetően a fejlett piacokon kialakult alacsony, s ezáltal nem vonzó kamatszinteknek, valamint az amerikai jegybank (FED) és az Európai központi bank (ECB) európai állampapír felvásárlási akcióinak. Az euró-övezeten belül a csőd felé tartó dél-európai országok helyzete stabilizálódott, bár Görögország esetében, ha rövidesen nem indul el a gazdasági növekedés, úgy újabb megszorítások várhatók. A kedvező hangulat következtében szinte minden európai országban csökkentek a hozamok év végéig. A magyar piacon a befektetők aktivitásának köszönhetően egy év alatt 2,5-3,5%-kal csökkentek a hozamszintek a különböző futamidejű állampapírok esetében. A hozamok esésére még rásegített, hogy az MNB a negyedik negyedévben 3 alkalommal is 0,25%-kal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Részvénypiac Az európai részvénypiacok az első félévi stagnálás után a második félévben megerősödtek köszönhetően a piaci likviditásbőségnek és a fokozatosan növekvő befektetői étvágynak. 17

18 Amíg az év során a világ vezető részvényeit magában foglaló MSCI World index 13%-ot növekedett, addig Európa vegyes képet mutatott, mert az élen járó Németország 29%-ot, de Anglia például csak 6%-ot erősödött. A Közép-európai piac főleg a negyedik negyedévben erősített, és éves szinten a CETOP20 index 15%-ot teljesített, addig a magyar tőzsdeindex egy szerényebb 7%-os növekedést ért el. Az elemzői vélemények szerint a magyar részvények alulértékeltek, viszont egy esetleges részvénypiaci erősödéshez kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai környezetre van szükség. Az év folyamán nem merült fel olyan rendkívüli esemény vagy tényező, amely a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására kedvezőtlen hatást gyakoroltak. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A vagyon alakulása a Pénztár indulása óta (adatok ezer Ft-ban) Összességében a folyamatos kifizetések még mindig nagy terhet jelentettek, de a kifizetések ellenére a Nyugdíjpénztár vagyona az év végén 22 Mrd Ft volt. 18

19 A befektetett állomány megoszlása december 31-én Pénzeszközök Állampapírok 77% Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek 1% 0,5% 16% 1,5% 4% Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Teljes pénztári portfolió december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Nyilvántartási érték Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. Piaci érték Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Összesen Teljes pénztári portfolió december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Nyilvántartási érték Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. Piaci érték Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Összesen

20 A Pénztár év végi portfolióállományának földrajzi és devizanemenkénti megoszlása: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Adatok ezer forintban Megnevezés Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok - piaci értéken a b c Ausztria Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Görögország Lengyelország Magyarország Szlovénia Horvátország Európai Gazdasági Térség összesen: Amerikai Egyesült Államok Összesen: Megnevezés Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Adatok ezer forintban Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken 1 2 a HUF EUR GBP CZK PLN HRK USD Összesen b 20

21 Teljes Pénztári portfolió tartalékonként december 31. (adatok e Ft-ban) Megnevezés Fedezeti portfolió Könyv szerinti érték Piaci érték Működési portfolió Könyv szerinti érték Piaci érték Likviditási portfolió Könyv szerinti érték Piaci érték Könyv szerinti érték Összesen Piaci érték Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Ma-on kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére v elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozottjelzáloglevél Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Kockázatitőkealap-jegy Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekből Kötelezettségek értékpapír ügyletekből

22 Értékpapír állomány alakulása (adatok eft-ban) Év Piaci érték Nyilvántartási Értékelési Érték Különbözet * *223/2000. számú módosított kormányrendelet szerint január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe. A Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét az alábbi táblázat mutatja. A tárgyévi változás egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásának, másrészt a jelentős kifizetések következménye. A nagyszámú kifizetések miatt március hónapban egyrészt a Raiffeisen Alapkezelő Zrt. által kezelt portfolióból kivonásra került 300 MFt, a CIB Alapkezelő Zrt. portfoliójából pedig 200 MFt, másrészt a saját vagyonkezelésbe vont Fedezeti tartalék terhére teljesítjük a folyamatos kifizetési igényeket. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként (eft) Nyitó ( ) Tárgyévi változás Záró ( ) CIB Befektetési Alapkezelő Zrt Concorde Alapkezelő Zrt Erste Alapkezelő Zrt Generali Alapkezelő Zrt Raiffeisen Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A vagyonkezelők tevékenységét és eredményességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelte, értékelte illetve ellenőrizte. A vagyonkezelők köre évben nem változott. A Pénztár minden egyes vagyonkezelőre, a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határoz meg, melyben az adott portfolióra rögzíti az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. 22

23 Az alábbi tábla a december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált hozam és nem realizált értékelési különbözet mértékét valamint a vagyonkezelők által elért évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza. Vagyonkezelő Kezelt vagyon piaci értéke ( ) adatok eft-ban Felosztott hozam és értékelési különbözet * Bruttó Hozamráta Referencia-portfolió hozama CIB Alapkezelő Zrt ,30 % 18,27 % Concorde Alapkezelő Zrt ,20 % 8,52 % Erste Alapkezelő Zrt ,76 % 17,98 % Generali Alapkezelő Zrt ,93 % 17,53 % Raiffeisen Alapkezelő Zrt ,93 % 17,49 % Saját vagyonkezelés ,48 % 12,23 % Összesen ,23 % 16,68 % Magyarázat: * A felosztott hozam és értékelési különbözet tartalmazza az ingatlan negyedévenként elhatárolt értékcsökkenésének Ft-os éves összegét. Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból, mely utóbbi a teljesítmény függvényében lehet pozitív, de akár negatív is. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. adatok eft-ban Vagyonkezelő Vagyonkezelési díj Letétkezelési díj KELER költség Egyéb bef. kapcs. Költség CIB Alapkezelő Zrt Concorde Alapkezelő Zrt Erste Alapkezelő Zrt Generali Alapkezelő Zrt Raiffeisen Alapkezelő Zrt Saját Fed. vagyonkezelés Fedezeti összesen Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység az elmúlt években vásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a havi tagdíjak befektetését foglalja magában. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzőkkel és befektetési 23