A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4019/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepénél (székhelye: 1051 Budapest, Szabadság tér 7., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. II. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 250.000 forint, azaz kétszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi előírás megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s Ügyfél 2010. augusztus 4-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy a pénzügyi szervezet által kibocsátott Mastercard és Visa hitelkártyával rendelkezik, a Mastercard kártya esetében a számlazárásra minden hónap 26-a körül, a Visa kártya esetében a számlazárásra minden hónap 29-e körül kerül sor. Ügyfél 2010. június 16-án a Budapest Bank Nyrt.-nél mindkét hitelkártya tekintetében csoportos beszedési megbízást adott a felhasznált hitelkeretnek a Budapest Bank Nyrt.-nél lévő bankszámlaszámról történő visszafizetésére. Tekintettel arra, hogy a Mastercard hitelkártya esetében a fizetési határidő 2010. június 16-ára esett, Ügyfél az összeget 2010. június 14-én átutalással fizette be, amely a pénzügyi szervezet 2010. június 15-ei sms-e szerint rendben megérkezett. A Visa hitelkártya esetében a hitelkeret visszafizetésének határideje 2010. június 21-e volt. Ügyfél 2010. június 16-án a következő sms-t kapta a pénzügyi szervezettől: Tisztelt Ügyfelünk! Csoportos beszedésre vonatkozó felhatalmazását hitelkártya tartozásának visszafizetésére a mai nappal rögzítettük. Citibank. Ügyfél kifogásolta, hogy a fentiek ellenére 2010. június 25-én a pénzügyi szervezettől arra vonatkozó sms-t kapott, hogy a Visa hitelkártyán lejárt fizetési határidejű tartozás van. Ügyfél telefonos megkeresésére a pénzügyi szervezet 2010. június 25-én azt a tájékoztatást adta, hogy a csoportos beszedési megbízás csak 2010. június 25-én lett aktiválva, ezért nem került sor a Visa hitelkártya esetében a megbízás teljesítésére, és a csoportos beszedési megbízás csak az sms küldését követő 7 nappal lép hatályba. Ügyfél sérelmezi, 1) hogy a pénzügyi szervezet által küldött sms megtévesztő volt, illetőleg a pénzügyi szervezet semmilyen formában nem informálta arról, hogy a megbízás mikor lép hatályba, illetve milyen összegre szól, 2) hogy az esettel kapcsolatban tett panaszára a pénzügyi szervezet nem adott határidőben választ, 3) a pénzügyi szervezet által felszámított késedelmi kamatok jogszerűtlenségét. Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárása során hatásköre keretei által meghatározottan azt tette vizsgálata tárgyává, hogy a pénzügyi szervezet az ügyféltájékoztatás során a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) tilalmi előírásaiba ütköző magatartást, mulasztást nem követett-e el, illetőleg a panaszkezelése során a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. -ában foglaltakat betartva járt-e el. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A pénzügyi szervezet az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél számlavezető bankjától 2010. június 16-án érkezett meg a csoportos beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazás felállításához szükséges elektronikus üzenet (giro üzenet), amelynek alapján a pénzügyi szervezet 2010. június 16-án beállította rendszerében a felhatalmazást, és Ügyfélnek tájékoztató sms-t küldött a következő szöveggel: Tisztelt Ügyfelünk! Csoportos beszedésre vonatkozó felhatalmazását hitelkártya tartozásának visszafizetésére a mai nappal rögzítettük. Citibank 0640248424. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a Visa hitelkártya esetében 2010. június 25-ei értéknappal rögzítette a csoportos beszedési megbízást, így 2010. június 21-én a pénzügyi szervezet ( ),- Ft késedelmi díjat terhelt, amely tartozásról Ügyfelet 2010. június 25-én sms-ben tájékoztatta. A pénzügyi szervezet nyilatkozta a 2010. július hónapban esedékes beszedési megbízások tekintetében, hogy a Visa kártyához kapcsolódó, 2010. július 20-án esedékes visszafizetés teljesülése érdekében 2010. július 9-ei teljesítési értéknappal küldött elektronikus elszámolást Ügyfél számlavezető bankjának, azonban az összeg az értéknapot követően, 2010. július 21- én érkezett meg, így a pénzügyi szervezet rendszere 2010. július 20-án automatikusan ( ),- Ft késedelmi díjat terhelt. A Mastercard esetében Ügyfél a 2010. június 16-án esedékes fizetési kötelezettségét 2010. június 15-én átutalással rendezte, majd a 2010. július 19-én esedékes visszafizetés érdekében a pénzügyi szervezet 2010. július 8-ai teljesítési értéknappal küldött elektronikus elszámolást a számlavezető bank felé. A beszedni kívánt összeg 2010. július 20-án érkezett meg a pénzügyi szervezethez, így 2010. július 19-én ( ),- Ft késedelmi díjat terhelt Ügyfélre. A Citibank Forintalapú Egyéni Hitelkártyáról és Egyéni Felelősségű Vállalati Hitelkártyáról szóló Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) V.8. pontja kimondja, hogy Ha a Bank a Kártyabirtokos számlavezető bankjától a csoportos beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyomtatvány általa történt befogadásáról szóló értesítést az adott Elszámolási Időszakhoz kapcsolódó Fizetési határidő napját megelőző legalább 8 munkanapon belül megkapja, akkor a Bank az adott Elszámolási Időszakra vonatkozó fizetési igényét már a Csoportos Beszedési Megbízással fogja teljesíteni. A Kártyabirtokos tudomásul veszi, hogy az általa kitöltött felhatalmazó nyomtatvány alapján a Bank havonta a minimum fizetendő összeg, illetve teljesítés felső határának megadása esetén a minimum fizetendő összegből a teljesítés felsőhatáraként megadott összeg beszedését kezdeményezi. A pénzügyi szervezet nyilatkozta, hogy 8 munkanapon belül, 7 nappal a fizetési határidőt megelőzően indítja el az elektronikus üzenetét a számlavezető bank felé.
A Felügyelet a pénzügyi szervezet által 2010. június 16-án ügyfél részére sms-ben megküldött tájékoztatást, illetőleg a tájékoztatáshoz kapcsolódó, a pénzügyi szervezet és az Ügyfél részéről előadott körülményeket az Fttv. tilalmi szabályaival vetette össze. Az Fttv. 3. (1), (3) bekezdése szerint: 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése kimondja, hogy Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. h) pontja alapján E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a fizetés határidejével kapcsolatban a csoportos beszedési megbízás rögzítésének dátumára vonatkozó tájékoztatás az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül, figyelemmel arra, hogy az Ügyfél e tájékoztatás hatására dönthet arról, hogy az esedékes tartozás átutalása iránt kell-e további intézkedéseket tennie, avagy sem. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A pénzügyi szervezet Ügyfelet 2010. június 16-án a következőkről tájékoztatta: Tisztelt Ügyfelünk! Csoportos beszedésre vonatkozó felhatalmazását hitelkártya tartozásának visszafizetésére a mai nappal rögzítettük. Citibank 0640248424. A Felügyelet ugyanakkor az ügy irataiból azt állapította meg, hogy a pénzügyi szervezet az ügyfél VISA hitelkártyája tekintetében a csoportos beszedési megbízást 2010. június 25-ei értéknappal rögzítette. A Felügyelet megállapítása szerint a pénzügyi szervezet tájékoztatása a fizetési igény csoportos beszedési megbízással történő teljesítésének időpontjával kapcsolatosan félreérthető volt. Megállapítható, hogy pénzügyi szervezet csoportos beszedési megbízással kapcsolatos tájékoztatása az ügyfél számára félreérthető módon került rendelkezésére bocsátásra, figyelemmel arra, hogy a pénzügyi szervezet fentiek szerinti, a felhatalmazás rögzítéséről való informálása azt az üzenetet hordozta magában, hogy a pénzügyi szervezet az üzenet elküldésének napjával az esedékes visszafizetést már a csoportos megbízás alapján fogja teljesíteni. A Felügyelet álláspontja szerint a pénzügyi szervezet tájékoztatása az Ügyfél megtévesztő volt, figyelemmel arra, hogy annak megszövegezése a tartozás visszafizetésére, rögzítettük kifejezésék használatával alkalmas volt arra, hogy az Ügyfél alappal azt feltételezhesse, hogy a 2010. júniusban esedékes összeg visszafizetése iránt
külön nem kell intézkednie, tartozása automatikusan a beszedésre való felhatalmazás alapján kerül majd levonásra. A fentiek alapján megállapítható, hogy a pénzügyi szervezet az adott ügyben nem az elvárható szakmai gondossággal járt el Ügyfél csoportos beszedési megbízásának teljesítésével kapcsolatos tájékoztatása során, mivel az sms szövege alapján nem kapott megfelelő információt arra vonatkozóan, hogy a megbízás teljesítése mikortól hatályosul. A megtévesztő tájékoztatásra tekintettel a pénzügyi szervezet Ügyfelet abban a hiszemben tartotta, hogy az sms megküldését követően a csoportos beszedési megbízást a pénzügyi szervezet befogadta, így Ügyfélnek már nem kell intézkednie az átutalásról, mert az összeget a pénzügyi szervezet levonja. A Felügyelet hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szervezeteknek a fogyasztó megfelelő tájékoztatása vonatkozásában fokozott felelőssége van, amelyet az is alátámaszt, hogy a pénzügyi szervezet és a fogyasztó között, a pénzügyi szervezet javára jelentős információs asszimetria áll fenn. Ehhez kapcsolódódik az a kérdés, miszerint nem vitásan a pénzügyi szervezet által hivatkozott ÁSZF V/8. pontja a tárgyalt információt tartalmazza, ugyanakkor megállapítható, hogy az ügyfelek arra való tekintettel, hogy bíznak a pénzügyi szervezet, mint nagyobb szakértelemmel rendelkező fél tájékoztatásában e közlések tartalmának felülbírálása, valóságtartalmukban való kételkedés nélkül, a pénzügyi szervezet kifejezetten nekik címzett, egyediesített tájékoztatást jellemzően elfogadják. A Felügyelet megállapítása szerint a pénzügyi szervezetnek az Ügyfél számára sms üzenetben adott tájékoztatásában rejlő megtévesztését nem ellensúlyozza, hogy a megfelelő tájékoztatást az ÁSZF-ben a pénzügyi szervezet megadta, ugyanis az Ügyfél egyedi ügyében a pénzügyi szervezet az sms üzenetben direkt módon adott tájékoztatást, amely kihathatott Ügyfél ügyleti döntésére. A Felügyelet véleménye szerint az ügyfelek számára nem lehet a tárgyalt tartalmú sms üzenetnek világos a tartalma abból a szempontból, hogy az az ügyfelek csoportos beszedési megbízásának csupán a rögzítésére, avagy annak teljesítésére vonatkozik egyáltalán. A fentiekre való tekintettel kiemelt szereppel bírnak a pénzügyi szervezetek ügyfelek részére szóló tájékoztatásai, figyelemmel arra, hogy amennyiben valótlan információkra alapozott tájékoztatásban öltenek testet, alkalmasak arra, hogy a fogyasztót a valós helyzetben szükséges és indokolt magatartástól eltérítsék, s akár a fogyasztót arra ösztönözzék, hogy olyan ügyleti döntés meghozatalára késztessék, amelyet egyébként, a valós információk birtokában nem hozott volna meg. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet kereskedelmi gyakorlata során az Fttv. 7. (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtévesztő mulasztást követett el, amellyel az Fttv. 3. (1) bekezdésének sérelmét valósította meg. II. A Felügyelet a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy Ügyfél 2010. június 25-én és június 29-én a pénzügyi szervezet telefonos ügyfélszolgálatán tett panaszt. A pénzügyi szervezet a 2010. június 26-án kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet arról, hogy a 2010. június 21-én terhelt késedelmi díjat nem áll módjában törölni, illetve a Visa kártya esetében a csoportos beszedési megbízás 2010. június 21-ei teljesüléséhez figyelemmel a
megbízás június 25-ei értéknappal történő rögzítéséhez már nem tudta időben kiküldeni a számlavezető bank felé az elektronikus üzenetet. A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél 2010. június 29-én tett panaszára a pénzügyi szervezet 2010. augusztus 3-án kelt levélben adott választ. Válaszában a pénzügyi szervezet tájékoztatta Ügyfelet a késedelmi díjak jóváírásáról. A Hpt. 215/B. (1) bekezdése rögzíti: (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Hpt. 215/B. (7) bekezdése kimondja továbbá, hogy: (7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. Az eljárás során a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette a Hpt. fenti rendelkezését, mivel Ügyfél 2010. június 29-én tett panaszára az előírt 30 napos határidőben írásban nem adott indokolással ellátott választ. Psztv. 48/H. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a pénzügyi szervezetnek megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára. A Felügyelet a fentiek mellett bírság kiszabásáról is határozott, és a pénzügyi szervezettel szemben a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével 250.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ megfelelő módon, egyértelműen álljon a rendelkezésükre, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A pénzügyi szervezet azzal, hogy az Ügyfelet a fizetési igény csoportos beszedési megbízással történő teljesítésének időpontjával kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására.
A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a pénzügyi szervezetnek eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő módon rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a pénzügyi szervezet e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél-fogyasztó tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. E körben a Felügyelet enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a pénzügyi szervezet a Felügyelethez eljuttatott válaszában nyilatkozott arról, hogy 2010. augusztus 9-én a Visa és Mastercard hitelkártyákon terhelt késedelmi díjakat törölte. Figyelemmel volt továbbá a Felügyelet a bírság meghatározásakor arra a körülményre, hogy a pénzügyi szervezet vizsgálatot kezdeményezett annak kapcsán, hogy a csoportos beszedési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztató sms üzenetek tartalma pontosabb lehessen, azokat semmilyen körülmények között ne lehessen félreérteni. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A Felügyelet a határozat rendelkező részének II. pontjában foglaltak szerint a pénzügyi szervezetnek megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a panaszkezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartására. A Felügyelet a határozat rendelkező része szerint a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi előírás megsértése vonatkozásában alkalmazott jogkövetkezmény kiválasztásakor a bírság mellőzéséről döntött, figyelemmel arra, hogy a mulasztás csekély súlyához képest a jogsértő magatartás pénzügyi szervezet részére való megtiltását találta az elkövetett jogsértéssel arányosnak. A Felügyelet e tekintetben azt vette figyelembe, hogy a pénzügyi szervezet az ügyfél első megkeresésére a panasz megtételét követő első napon, második megkeresésére a válaszadási határidő csupán kisebb mértékű túllépésével nyújtott választ. A Felügyelet megjegyzi, hogy az Ügyfél kérelmének a Felügyelet hatáskörébe nem tartozó része tekintetében az eljárást FK-I-5319/2011. számú végzésével megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, 41. (1) bekezdésében, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 24. Dr. Juhász Istvánné s.k.., a PSZÁF ügyvezető igazgatója