JELENTÉS a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről 0733 2007. szeptember
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1001-9/23/15/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0319 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bialkó Zsolt Gyula számvevő tanácsos Luhály Matild számvevő Szihalminé Kovács Zsuzsanna számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése normatív kötött felhasználású támogatások 2004. évi felhasználásának ellenőrzése a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2004. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a 2004. június 13-án megtartott, az EP tagjai választás és a 2004. december 5-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről sorszáma 0430 0458 0540 0544 0560 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
címe Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2005. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése sorszáma 0628
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 20 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 20 1.1. A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása 22 1.2. A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása 24 2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására 28 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése 28 2.1.1. A fejlesztési célkitűzések meghatározása 28 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének a szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei 32 2.1.3. Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása 34 2.2. Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése 36 3. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai 39 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál 39 3.2. A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 41 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 43 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 46 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 46 1
4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése, valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 49 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2004-2006. évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt az Önkormányzat által ellátott feladatok változása indokolta (1 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges adatairól 2004-2007. évekre (1 oldal) 6. számú Dr. Ódor Ferenc úr, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének észrevétele (4 oldal) 2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények 2004. évi költségvetési törvény Áht. Eisztv. Ötv. Számv. tv. a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló 1/1995. (I. 26.) számú rendelet vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések ÁSZ belső ellenőrzési vezető e-közigazgatás Ellenőrzési iroda EU FEUVE főjegyző Gazdálkodási osztály gazdasági szervezet ügyrendje GVOP HEFOP ICsSzEM a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 12/1997. (XI. 14.) számú rendelete a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Állami Számvevőszék Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Ellenőrzési Irodájának vezetője elektronikus közigazgatás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának Ellenőrzési Irodája Európai Unió folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat főjegyzője Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Közgazdasági Főosztályának Gazdálkodási Osztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala gazdasági szervezetének 2006. január 1-jétől a főjegyző által kiadott ügyrendje Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium 3
Igazgatási és jogi főosztály Igazgatási osztály Illetékhivatal KEHI Kincstári osztály Közgazdasági főosztály Közgyűlés Közgyűlés elnöke IT Megyei Reumakórház NFT OEP ÖNHIKI Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának Igazgatási és Jogi Főosztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Igazgatási és Jogi Főosztályának Igazgatási Osztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Illetékhivatala Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Közgazdasági Főosztályának Kincstári Osztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Főosztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke informatikai technológia Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Reumakórház Mezőkövesd Nemzeti Fejlesztési Terv Országos Egészségbiztosítási Pénztár önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat hivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Pénzügyi bizottság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága PHARE Lengyelország és Magyarország piacgazdasági átmenetét segíteni hívatott program PM ügyrend Területfejlesztési és vagyonkezelési főosztály Pénzügyminisztérium Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának 2003. március 26-án a főjegyző által kiadott ügyrendje Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának Területfejlesztési és Vagyonkezelési Főosztálya 4
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források felhasználása fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során a felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. 5
kedvezményezett központi program közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó 2004-2006 közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési 6
támogatási szerződés Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 7
JELENTÉS a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9
BEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2004-2006. évek, a 3. ellenőrzési pontnál a 2006. év. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű és lakosságszámú megyéje, lakosainak száma Miskolc város lakossága nélkül, 2007. január 1-jén 545 584 fő volt. A megyében a 2006. évben 358 önkormányzat működött, melyből 24 volt város, 12 nagyközség, 321 pedig község. Az Önkormányzat 59 tagú Közgyűlésének munkáját 11 állandó bizottság segítette. A 2006. évi önkormányzati választásokat követően a Közgyűlés elnökének személye változott. A főjegyző 2003. február 1-jétől 2006. december 31-ig látta el feladatát, ezt követően a főjegyzői feladatokat az új főjegyző 2007. április 16- i kinevezéséig az aljegyző látta el. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 53 önállóan, ebből egy részben önállóan gazdálkodó intézményt működtetett, valamint egy gazdasági társaságban volt 100%-os, kettőben többségi, további négyben kisebbségi részesedése. Az Önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők száma 2006. december 31-én 180 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 7422 fő volt. A megyei illetékhivatalok 2007. január 1-jétől történt megszüntetését, a feladatellátás APEH általi átvételét követően az Önkormányzat hivatalában dolgozók száma 78 fővel csökkent. Az Önkormányzat a 2006. évben 38 338 millió Ft költségvetési bevételt és 38 077 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a könyvviteli mérleg szerint a 2006. december 31-én 21 769 millió Ft vagyonnal rendelkezett. A 2007. évi költségvetési rendeletben 32 708 millió Ft költségvetési bevételt és 36 539 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. (Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó főbb adatokat, mutatószámokat a jelentés 1-3. számú mellékletei tartalmazzák.) Az Önkormányzat hivatala a 2003. évben az EN ISO 9001:2000 előírásainak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt szerzett, amely kiterjedt az Önkormányzat hivatalának feladataihoz kapcsolódó döntések szakmai és jogi előkészítésére, illetve a végrehajtás szervezésére, ellenőrzésére. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű el- 10
BEVEZETÉS látására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelősségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. Az Önkormányzat hivatalánál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatok alapján kiválasztott 3, az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 4. a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 5, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2006. évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre külön- 3 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 4 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 5 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 11
BEVEZETÉS külön, majd összefoglalóan 6 az Önkormányzat hivatalában egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzat hivatalának felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat tervezett költségvetési bevételei és kiadásai a 2004-2007. évek között folyamatosan növekedtek, de a tervezett költségvetési bevételek egyik évben sem biztosították a fedezetet a költségvetési kiadásokra, mind a négy évben forráshiánnyal tervezték a költségvetést. A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében növekvő arányban rövid, illetve hosszú lejáratú hitelfelvételt terveztek. Az Önkormányzatnál a 2004-2006. évek között a költségvetések végrehajtásakor a tervezettől eltérően a teljesített összes költségvetési bevétel fedezte a teljesített összes költségvetési kiadást. A költségvetés végrehajtása során a 2004-2005. években a működési célú költségvetési bevételeknél többlet, a 2006. évben viszont a működési célú költségvetési kiadásoknál forráshiány keletkezett. A teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadásokra mindhárom évben fedezetet biztosítottak a felhalmozási célú költségvetési bevételek. Az Önkormányzat hivatala év közben a pénzügyi egyensúly biztosításához 2004-2006 között folyószámlahitelt vett igénybe, melyet a 2006. év kivételével az év végén visszafizettek. A működési célú költségvetési kiadások csökkentése, a gazdálkodás áttekinthetőbbé tétele érdekében a 2005. évben a Közgyűlés a gyermekvédelmi szakellátás működésének és szervezeti rendszerének átalakításáról, valamint a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények szakmai, gazdálkodási és szervezeti korszerűsítéséről döntött. Az átszervezések következtében az Önkormányzat intézményeinek száma 2004-2006 között 64- ről 53-ra csökkent. A likviditás elősegítése érdekében a kiadásokat rangsorolták, lehetőség szerint átütemezték, azonban 2004-2006 között az Önkormányzat hivatala a fizetési kötelezettségeit egyre nagyobb mértékű napi folyószámlahitel igénybevételével teljesítette. Az Önkormányzatnál a költségvetés végrehajtása során az eredeti előirányzatot a teljesített költségvetési bevételek mindhárom évben 11-14%-kal meghaladták, amit az eredeti előirányzatként nem tervezett pénzmaradvány igénybevétel, az év közben elnyert pályázati pénzösszegek, és egyes működési célú költségvetési bevételek alultervezése eredményezett. Az Önkormányzat a 2004. és a 2006. évek között a költségvetés egyensúlyát a működési célú kiadásainak csökkentésére irányuló intézkedéseivel, a pályázati lehetőségek kihasználásával összességében biztosította, de a 2006. évben a működési célú költségvetési kiadásokra felhalmozási célú költségvetési bevételt is fordított. Az Önkormányzat a 2006. évet 306 millió Ft rövid lejáratú hitelállománnyal és a működési célú költségvetési kiadásoknál 214 millió Ft forráshiánnyal zárta. Az Önkormányzat a 2004-2006. évekre szóló fejlesztési tervében rögzítette a feladataihoz kapcsolódó fejlesztési célkitűzéseit, amelyeket az igénylők számának és az ellátottsági mutatóknak a figyelemmel kísérésével támasztottak alá, azonban a feladatok megoldásánál jelentkező feszültségekről felmérést nem készítettek. A fejlesztési terv tartalmazta a várható kiadásokat és a kiadá- 13
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sok fedezetéül szolgáló pénzügyi forrásokat. Az NFT-ben megjelenő pályázati lehetőségek figyelembevételével a fejlesztési célkitűzéseket felülvizsgálták, azokat a pályázati feltételek megváltoztatása esetén lehetőség szerint módosították. Hét fejlesztési célkitűzés megvalósításához pályáztak európai uniós forrásra, amelyből három pályázatot elutasítottak és négy pályázat megvalósult, illetve megvalósítása folyamatban van. Az Önkormányzat az európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság tekintetében eredményesen felkészült, mivel az európai uniós források igénybevételéhez és felhasználásához kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint a támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjét szabályozták. Hiányossága a szabályozásnak, hogy a Közgyűlés elnöke és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét nem írták elő. A pályázatfigyeléssel, pályázatkészítéssel és a fejlesztési feladatok lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásának személyi és szervezeti feltételeit 2005. április 1-jétől kialakították. Ettől az időponttól kezdődően külső személyt, szervezetet pályázatkészítéssel, projektmenedzseri feladatok ellátásával nem bíztak meg. Az Önkormányzat a projektötletekkel, illetve a pályázatokkal kapcsolatos információk azonos elvek szerinti rögzítésére pályázat nyilvántartó rendszert működtetett. A pályázati szabályzatban előírták az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatos részletes feladatokat. A pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint a támogatott fejlesztések lebonyolításának folyamatba épített ellenőrzési kötelezettségét, feladatait és felelőseit a FEUVE keretében szabályozták. Az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával összefüggő felelősség szabályait annak indokoltsága ellenére nem határozták meg, erre vonatkozó előírást a feladatellátással megbízott köztisztviselők munkaköri leírásai sem tartalmaztak. A fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos belső ellenőrzési feladatot a pályázati szabályzatban, illetve az ügyrendben annak indokoltsága ellenére nem írtak elő. A Megyei Reuma Kórház a HEFOP keretében igényelhető támogatásra nyújtott be pályázatot rehabilitációs központ létrehozása céljából. Az elnyert európai uniós támogatást teljes összegben igénybe vették, a szükséges saját forrást biztosították, a fejlesztés utófinanszírozási rendszere pénzügyi zavarokat nem okozott. A beruházási feladat tényleges kiadásai megegyeztek a támogatási szerződésben rögzített kiadások összegével. A támogatott beruházás megvalósítási ütemeinek a műszaki tartalma eltért a támogatási szerződés szerinti cselekvési programban rögzített ütemezéstől, ezért a támogatási szerződést és annak részét képező megvalósítási és kivitelezési (pénzügyi) ütemtervet három alkalommal módosították. A beruházást a módosított ütemtervhez képest egy hónappal korábban befejezték. Az európai uniós forrásból megvalósuló, regionális rehabilitációs központ létrehozását a megvalósítás folyamatában a közreműködő szervezet, illetve a KEHI ellenőrizte. A külső ellenőrzések szabálytalanságra, mulasztásra vonatkozó megállapítást nem tettek. Az Önkormányzat által működtetett elektronikus ügyintézési és tájékoztató rendszer a 2. elektronikus szolgáltatási szint követelményeit biztosította, lehetővé tette szociális-gyermekvédelmi és oktatás-igazgatási hatósági ügyekben az ügyfelek számára a hatósági formanyomtatványok, adatlapok letöltését, és azok elektronikus kitöltését. A Közgyűlés 2006. decemberében az e- 14
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK közigazgatási feladatok 4. elektronikus szolgáltatási szintnek megfelelő ellátásáról döntött, amelynek megvalósítása elkezdődött. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére kötelezett volt, azonban az Eisztv-ben foglaltak ellenére a többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezetek, és az általa alapított közalapítványok adatait, valamint a tevékenységére, működésére vonatkozó előírt adatkörből a honlap nem tartalmazta az Önkormányzat önként vállalt feladatait, valamint az Áht. előírása ellenére a 2006. évben nyújtott fejlesztési célú támogatások adatait (illetve a 2007. I. negyedévében nyújtott működési és fejlesztési támogatások adatait (támogatottak neve, a támogatás célja, összege, a támogatási program megvalósítási helye) nem tette közzé. Az Önkormányzat hivatalában a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítési folyamatokat szabályozták, a szabályozás összességében a 2006. évben alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző belső szabályzatokban meghatározta a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, előírta a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az intézményi térítési díjakból származó saját bevételek előirányzatai, és a költségvetés megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangjának ellenőrzési kötelezettségét nem írták elő és nem végezték el. A költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatára kialakított kontrollok működésének megbízhatósága a 2006. évben összességében kiváló volt a működésbeli hibák megelőzése, feltárása, kijavítása tekintetében, mivel az előírt egyeztetési, ellenőrzési feladatokat elvégezték. Az Önkormányzat hivatalában a 2006. évben a pénzügyi-számviteli tevékenységek szabályszerű végrehajtásában a gazdálkodási, a pénzügyiszámviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága öszszességében alacsony kockázatot jelentett, mivel rendelkeztek az előírt szabályzatokkal, azok tartalmát rendszeresen felülvizsgálták, aktualizálták. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a gépek, berendezések, felszerelések, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök esetében kétévenkénti mennyiségi leltározási kötelezettséget írtak elő az Önkormányzat rendeletben történt felhatalmazása nélkül, valamint nem határozták meg a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét, nem rögzítették az egyeztetések elvégzésének dokumentálási módját, továbbá nem határoztak meg a kockázatkezelési eljárásrendben elfogadható kockázati szintet, nem gondoskodtak a válaszintézkedések megvalósíthatóságának a mérlegeléséről, a kockázatok nyilvántartásáról, illetve nem szervezték meg a válaszintézkedések beépítését a folyamatokba. Az Önkormányzat hivatalánál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a kontrollok működésének megbízhatósága a 2006. évben összességében kiváló volt, mivel a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés megfelelő biztosítékot adott a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Annak ellenére összességében kiváló volt, hogy az Illetékhivatal számítástechnikai eszközeinek karbantartását, valamint a vízelvezető rendszer meghibásodásá- 15
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nak javítását biztosító szolgáltatások esetében a kiadás összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személy nem végezte el, és az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, és az érvényesítés megtörténtéről nem győződött meg. Az Önkormányzat hivatalában a 2006. évben az informatikai rendszer szabályozottsága közepes mértékű kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel nem gondoskodtak az informatikai eszközökhöz való hozzáférések ellenőrzési rendjének meghatározásáról, és az elvégzett ellenőrzések dokumentálásának előírásáról. Az informatikai rendszerek működtetésénél a működésbeli hibák megelőzése, feltárása, kijavítása tekintetében a kialakított kontrollok működésének megbízhatósága a 2006. évben összességében kiváló volt, mivel számítógépes program informatikai hálózati rendszer útján biztosította a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét a szükséges adatok egyszeri bevitele alapján, megoldott a szolgáltatott adatok rendszeres ellenőrzése. Az Önkormányzatnál a 2006. évben a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kerete összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Közgyűlés a belső ellenőrzési feladatok ellátására létre hozta az Ellenőrzési irodát, melynek funkcionális és szervezeti függetlenségét biztosították, valamint szabályozták a belső ellenőrzés működési feltételeit. A belső ellenőrzési vezető elkészítette a belső ellenőrzés 2006-2010. évekre szóló, kockázatelemzés segítségével meghatározott stratégiai tervét. A Közgyűlés a 2006-2007. évi éves ellenőrzési terveket elfogadta. A 2006. évben a belső ellenőrzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a hibák feltárásával, valamint a célirányos intézkedések kezdeményezésével, a realizálás ellenőrzésével megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak. Annak ellenére összességében kiváló volt, hogy a belső ellenőrzés keretében nem ellenőrizték az Önkormányzat hivatalában a FEUVE rendszer kiépítését és működését. A 2006. és a 2007. évben az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő három gazdasági társaságnál, illetve a vagyonkezelőknél a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon megóvás, gyarapítás, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságának ellenőrzését nem tervezték. A belső ellenőrzésről készített jelentések szükség szerint tettek ajánlásokat és javaslatokat. A főjegyző a 2005. és a 2006. évi költségvetési beszámoló keretében beszámolt a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről. A Közgyűlés elnökének előterjesztése alapján a Közgyűlés a 2006. és a 2007. évben a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg áttekintette az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, és elfogadta az erről szóló beszámolókat. Az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentésben tett megállapítások, javaslatok hasznosítására készített intézkedési tervben meghatározták az elvégzendő feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket és határidőket. A javaslatok 80%-át teljes mértékben, 12%-át részben hasznosították. A javaslatok 8%-át nem hasznosították, mivel az Ámr. előírása ellenére a 13. havi illetménynek csak a 75%-át 16
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tervezték meg a költségvetésben eredeti előirányzatként, a leltározási szabályzat módosításakor nem voltak figyelemmel az Vhr-ben előírt önkormányzati rendeletben való szabályozás követelményére. A kötelezettségvállalások ellenjegyzésének, illetve a szakmai teljesítésigazolásoknak a banki és pénztári kifizetéseknél történő elvégzésére irányuló javaslat a külső szolgáltató által végzett számítástechnikai eszközök karbantartását, kisjavítását biztosító szolgáltatásoknál részben hasznosult. A költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet tartalmára, mellékleteire vonatkozó javaslatok hasznosításával javult a Közgyűlés döntéshozatalát elősegítő tájékoztatás. A gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatok szabályozottságának biztosítása érdekében tett javaslatok hasznosítása a külső pénzkezelési helyként működő önkormányzati üdülők pénzforgalmával kapcsolatos szabályok meghatározása, és az SzMSz Önkormányzat hivatalára vonatkozó részeinek kiegészítése hozzájárult a feladatok szabályozásához. Az utólagos elszámolásra felvett előlegek elszámolási határidejének tudomásulvételéről szóló nyilatkozattétel kötelezettségének előírása elősegítette a pénzügyi fegyelem javulását. A követelések, részesedések, értékpapírok értékelésének elvégzése biztosította ezen eszközök esetében a számviteli előírásoknak megfelelő értéken való bemutatását a könyvviteli mérlegben. A 2006. évben az ingatlanértékesítések során a döntéseket az arra jogosultak hozták meg, hasznosítva az erre irányuló javaslatot. A céljelleggel nyújtott támogatások számadási kötelezettségének előírására tett intézkedések a 2006. évben hozzájárultak a támogatások cél szerinti felhasználásához, és a számadáskérés szabályszerűségéhez. Folyamatban van, de nem fejeződött be a középületek akadálymentessé tétele. A belső ellenőrzési rendszer szabályozottságának a szintje javult a belső ellenőr funkcionális függetlenségének SzMSz-ben történő biztosításával, a belső ellenőrzést végzők kötelezettségeinek és feladatainak előírásával. Az Önkormányzatnál a 2004-2006. évek között végzett további ÁSZ ellenőrzések javaslatai hasznosultak. A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodást nyújtó ellátások ellenőrzése során tett javaslatokat hasznosítva az Önkormányzat által fenntartott gyermekotthonok szerkezetét átalakították, azok alapító okiratait módosították, a gondozási díjbevételek fokozott ellenőrzését, valamint a díjhátralékok behajtása hatékonyságának ellenőrzését az intézmények az Ellenőrzési iroda által lefolytatott átfogó ellenőrzése során biztosították. A 2004. június 13-án megtartott, az Európai Parlament tagjainak választásához és a 2004. december 5-i országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése által javasoltakat hasznosítva, gondoskodtak a választással kapcsolatosan felmerült költségek választásonkénti elkülönített nyilvántartásáról, az általános költségek kimutatásáról. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2004. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzésének javaslata alapján a Közgyűlés elnöke kezdeményezte a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő pályázat alapján elnyert és jogtalanul igénybe vett TERKI támogatási előirányzatról való lemondást, és ezt követően intézkedett a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről. 17
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a munka színvonalának javítása érdekében 1. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszűntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével; 2. kezdeményezze, hogy a fejlesztési célkitűzések meghatározásához a feladatok megoldásánál jelentkező feszültségekről felmérés készüljön; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. biztosítsa az Eisztv. 6. (1) bekezdésében előírtak alapján az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezetek, és az általa alapított közalapítványok adatainak, valamint a tevékenységére, működésére vonatkozóan előírt adatkörből az Önkormányzat önként vállalt feladatainak, továbbá az Áht. 15/A. (1) bekezdésében előírtak alapján a 2006. évben nyújtott fejlesztési célú támogatások adatainak, illetve a 2007. I. negyedévében nyújtott működési és fejlesztési célú támogatások adatainak (támogatottak neve, a támogatás célja, öszszege, a támogatási program megvalósítási helye) az Önkormányzat internetes honlapján történő közzétételét; 2. határozza meg az Ámr. 145/C. (4) bekezdése alapján a kockázatkezelési eljárásrend működtetése keretében az elfogadható kockázati szintet, gondoskodjon a kockázatok nyilvántartásáról, gondoskodjon, hogy mérlegeljék a válaszintézkedések megvalósíthatóságát, illetve szervezze meg a válaszintézkedések beépítését a folyamatokba; 3. gondoskodjon róla, hogy a külső szolgáltató által végzett karbantartási, javítási szolgáltatások megrendeléseiben határozzák meg a szolgáltatás ellenértékét, mely alapján a szakmai teljesítésigazolása és az érvényesítés során ellenőrizzék a kifizetés öszszegszerűségét az Ámr. 135. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamint az utalvány ellenjegyzésénél az Ámr. 137. (3) bekezdésében előírtak alapján győződjenek meg a szakmai teljesítés igazolás és az érvénesítés összegszerűségre vonatkozó elvégzéséről; 4. biztosítsa, hogy a Ber. 8. a) pontjának előírása alapján az Önkormányzat hivatalában a FEUVE rendszer kiépítését és működését vizsgálja a belső ellenőrzés; 5. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem, vagy részben teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; 18
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 6. határozza meg az európai uniós források igénybevételével és felhasználásával összefüggő fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos ellenőrzési feladatot; 7. írja elő az intézményi térítési díjakból származó saját bevételek előirányzatai és a költségvetés magalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek közötti összhang ellenőrzési kötelezettségét, és gondoskodjon az ellenőrzés végrehajtásáról; 8. határozza meg az informatikai hozzáférések ellenőrzési rendjét, és írja elő az elvégzett ellenőrzések dokumentálásának kötelezettségét; 9. intézkedjen annak érdekében, hogy a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai terv felülvizsgálata, aktualizálása során a kockázatelemzés kiterjedjen az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, illetve vagyonkezelőknél a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás, a vagyon megóvás, gyarapítás, az elszámolások, beszámolók megbízhatósága vizsgálatának feladataira. 19
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál a 2004-2006 közötti időszakban folyamatosan emelkedtek a tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások. A költségvetés egyensúlya azonban nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, a tervezett költségvetési hiány mértéke a 2004. évi 3%-ról a 2006. évre 7%-ra, a 2007. évre 10% -ra emelkedett. A teljesítési adatok alapján az Önkormányzat mindhárom évben költségvetési többlettel zárta az évet. A tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra: Adatok: millió Ft-ban 40 000 35 000 1095 30 000 1524 2649 AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2004-2006. ÉVI ALAKULÁSA 1674 2216 1456 1663 2653 1674 2213 2556 2599 2821 2799 2346 25 000 20 000 15 000 29 540 32 756 30 485 31 922 31 602 35 151 33 047 34 261 31 813 35 517 34 169 35 731 10 000 5 000 0 terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás 2004. év 2005. év 2006. év Tervezett működési Tervezett felhalmozási Tervezett hiány Teljesített működési Teljesített felhalmozási A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének, illetve a költségvetés hiányának megállapításakor az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakkal összhangban finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül állapították meg a költségvetési bevételeket, illetve költségvetési kiadásokat. Az Önkormányzatnál a 2004-2006. években tervezett és teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: 20
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Adatok: %-ban Megnevezés Működési célú kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből 2004. év 2005. év 2006. év Terv Tény Terv Tény Terv Tény 96,9 102,6 95,6 102,6 93,1 99,4 91,0 119,5 99,4 119,9 92,9 120,2 96,6 103,7 95,8 103,6 93,1 100,7 A tervezett működési, illetve felhalmozási célú költségvetési bevételek egyik évben sem biztosították a fedezetet a tervezett azonos célú működési, illetve felhalmozási költségvetési kiadásokra. A tervezett működési célú kiadások nagyobb arányban növekedtek, mint a tervezett működési célú bevételek. A költségvetés végrehajtása során, a tervezettnél magasabb összegű költségvetési bevételek-kiadások mellett a teljesített költségvetési bevételek fedezték a teljesített költségvetési kiadásokat. Mindhárom évben a 2006. évi mintegy 1%- os működési célú költségvetési forráshiány kivételével működési, illetve felhalmozási célú költségvetési bevételi többlettel zárta az évet az Önkormányzat. A 2005-2006. években tervezett és teljesített költségvetési azon belül működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások megelőző évhez viszonyított változását szemlélteti a következő táblázat: Változás az előző évhez (%) Megnevezés 2005. évben 2006. évben Terv Tény Terv tény Működési célú költségvetési bevételek változása 7,0 7,3 0,7 1,0 Működési célú költségvetési kiadások változása 8,4 7,3 3,4 4,3 Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása 9,2 0,1 56,2 6,3 Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása 0-0,1 67,2 6,0 Összes költségvetési bevétel változása 7,1 6,8 3,4 1,4 Összes költségvetési kiadás változása 8,0 6,8 6,5 4,4 A 2006. évi felhalmozási célú költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok tervezett növekedését az uniós forrásból megvalósításra tervezett kórházbővítés (1082 millió Ft), illetve a címzett támogatás segítségével tervezett szociális intézményépítés (368 millió Ft) adott évre vonatkozó előirányzatai okozták. A vizsgált időszakban a 2004. évben települési önkormányzattól átvett két középfokú oktatási intézmény működtetésének kötelezettsége jelentett feladat bővülést, valamint a 2005. és a 2006. évi intézmény átalakítások, összevonások jelentettek változást a feladatellátás módjában. 21