KÖZOP

1 Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében KÖZOP-5.5.0-09-2010-0026 Miskolc és térsége közlekedésfejlesztésének döntés-előkészítő tanulmánya (1. sz. melléklet a Javaslat a Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében tárgyú, KÖZOP-5.5.0-09-2010-0026 azonosító számú projekt keretében készített közlekedésfejlesztési döntés előkészítő tanulmány elfogadására, kiemelt csomópontok engedélyezési és kiviteli szintű tervezésére vonatkozó közbeszerzés indítására című közgyűlési előterjesztéshez)

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 A közlekedési igényeket befolyásoló tényezők előrejelzése... 2 Városfejlődési szcenáriók... 3 Trendváltó, növekedésorientált szcenárió... 3 Normál szcenárió... 4 Fejlesztési elemek... 4 Közösségi közlekedésfejlesztési projektek... 8 Közösségi közlekedésfejlesztési változatok... 10 Változatképzés, változatelemzés metódusa... 10 Változatok bemutatása... 11 Közlekedésfejlesztési változatok értékelése... 13 Következtetések... 14 Kiválasztott fejlesztési változatok a kiemelt csomópontokra... 15 Kandó Kálmán tér intermodális csomópont fejlesztése... 15 Gömöri pályaudvar emelt szintű csomópont fejlesztése.. 17 Felső-Majláth emelt szintű csomópont fejlesztése... 17

3 Vezetői összefoglaló A tanulmány szakmai megalapozásául a teljes városra és agglomerációra, minden közlekedési módra és érintett szolgáltatásra kiterjedően felvételek kerültek elvégzésre a 2013. évben. Ezek részletes elemzése és a levont következtetések az I. kötetben kerültek összefoglalásra. A II. kötet tartalmazza a közlekedésfejlesztési eszközöket és azok kombinációját, amelyeket a tanulmányt készítő Konzorcium a felvételek eredményeit figyelembe véve alakított ki, majd forgalmi modellezés és költség-haszon elemzés segítségével értékelt. A közlekedési igényeket befolyásoló tényezők előrejelzése A forgalmi modell bemenő adatainak egyik forrása a Miskolc közigazgatási határát lefedő belterületi és külterületi forgalmi körzetek, továbbá a munkahelyi és iskolai célú ingázás szempontjából érintett elővárosi/agglomerációs forgalmi körzetek vonatkozásában meghatározott statisztikai alapadatok előállítása volt. A Miskolc egészét lefedő 75 forgalmi körzet képezte az előrejelzések területi alapját, melyek a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) a 2001-es, illetve a 2011-es népszámlálás alapján megrendelt adatszolgáltatás területi alapegységeit is jelentették. Az előrejelzés két alapvető, egymás kiegészítésére szolgáló kutatási módszerből állt; mely során a már említett bázis előállításához a rendelkezésre álló mennyiségi információk, adatok, illetve a városfejlesztés szempontjából érintett szereplőkkel folytatott interjúk és a város egészét magában foglaló forgalmi körzetek helyszíni bejárása útján előállt, empirikus, minőségi információk feltérképezésére került sor a gyakorlatban működő folyamatok megismerése révén, mely a körzetenkénti előrejelzések alapjául szolgált. A prognózisok elkészítése érdekében nélkülözhetetlen volt a jelenleg irányadó szándékok, elképzelések megismerése, melyek befolyásolhatják a jövőbeni mozgásokat. A KSH-tól érkező adatszolgáltatás eredményeként forgalmi körzetek szintjén álltak rendelkezésre információk az egyes statisztikai indikátorok esetében, melyek trendszerűen nyújtottak információt a 2001 és 2011 között végbement demográfiai változásokról, ismertetve az egyes körzetek korcsoport, iskolai végzettség és aktivitás szerinti szerkezetét. Az adatok vizsgálata összehasonlító elemzéssel történt, mely során az egyes indikátorokhoz tartozó értékek százalékos változása volt irányadó a jelenlegi helyzet, azaz a kiinduló adatok megalapozására. A statisztikai adatok elemzését, valamint az interjúk során szerzett információk feldolgozását követően került sor a területi modell

4 bemenő adatsorainak előállítására, elsőként a városi értékek átlagos alakulásának előrejelzésére, majd ezt követően az egyes forgalmi körzetek városi átlaghoz képest prognosztizálható változásainak, illetve azok irányának és mértékének meghatározására. Városfejlődési szcenáriók A városfejlődési prognózisokat a Konzorcium két változatban dolgozta ki, figyelembe véve a KSH által szolgáltatott népességadatok trendjeit, és a város döntéshozóinak fejlesztési elképzeléseit. 1. ábra: Miskolc lakosságának alakulása 2013-2045 között Trendváltó, növekedésorientált szcenárió A lakosságszám előrejelzés során, város döntéshozóival és szakmai érintettjeivel történt egyeztetések alapján figyelembe kellett venni annak lehetőségét, hogy jelenleg még részleteiben nem ismert, nagy horderejű, pozitív gazdasági fejlődés következtében, kedvező fordulatot vehet a város fejlődése. A pozitív gazdasági hatások, változások révén Miskolc lakossága 180 ezer fő körüli értéket érhet el 2045-re. A fentiekben felsorolt hatások okozta gazdasági fejlődés pozitívan fog hatni a vállalkozások és háztartások jövedelemtermelő képességére, így összességében a városban az életszínvonal javulását eredményezheti, ezzel megfordítja a múltbeli folyamatok által predesztinált trendet.

5 Normál szcenárió A hosszú távú városvezetői, városfejlesztési szándékokat figyelembe véve került meghatározásra egy normál, a múltbéli csökkenő trendek enyhülését előrejelző fejlődési pálya. Ez a szcenárió azt feltételezi, hogy már középtávon, 2020-ig bekövetkezik az elmúlt 10 évre jellemző (átlagosan 1600 fő/évet meghaladó) lakosságszám-csökkenés mérséklődése. A folyamat magyarázata, hogy a nehézipari profil funkcióváltása befejeződött az elmúlt, illetve azt megelőző évtizedben, így a város fejlődési pályáját egy új típusú, fokozatosan kiépülő, újradefiniált gazdasági struktúra követheti a jövőben. Ezt követően 2020 és 2045 között, egy lassú folyamat eredményeként stagnáló pályára áll a lakosságszám alakulása a potenciális gazdaságfejlesztési, továbbá a magasan képzett lakosság megtartására, illetve visszavonzására irányuló programok, valamint a Miskolci Egyetem és annak kutatás-fejlesztési tevékenységei révén a városba vonzott innovatív és magas hozzáadott értéket teremtő vállalkozások betelepülése révén. Ennek megfelelően 2045-re Miskolc lakosságszáma a normál szcenárió szerint 153 ezer körüli értéket fog elérni, mely így pozitívnak tekinthető a KSH szerint várható kedvezőtlen természetes szaporodási, ill. fogyási folyamatok, és népességmozgások trendjeit figyelembe véve. Fejlesztési elemek Az elvégzett elemzések és SWOT elemzés eredményeként létrejövő operatív célok (O1-O4) és azok eléréséhez tartozó egyes fejlesztési prioritások (P1-P11) eléréséhez eszközöket kell definiálni, amelyek megvalósítása elvezet a prioritás céljainak eléréséhez. Az eszközök, és az azokhoz illesztendő intézkedések, felelősök és előre becsülhető időtávok rendszerét az alábbi táblázat szemlélteti, a prioritások szerinti csoportosításban.

6 Prioritás Eszköz Intézkedés Időtáv Felelős Közlekedési alrendszerek üzemeltetőinek koordinálása Menetrendek összehangolása, átszállások illesztése, operatív jellegű együttműködés (pl. késő járatok bevárása kis forgalmú időszakokban) Közösségi közlekedési szolgáltatók P1. A közlekedési szervezeti, intézményi hátterének fejlesztése Közlekedési szövetség létrehozása, tarifaközösség kialakítása Közlekedésszakmai munkacsoport létrehozása Tarifaközösség helyi - helyközi szolgáltatók között Elektronikus jegyrendszer bevezetése (I. ütem) - MVK Zrt. járatain Elektronikus jegyrendszer bevezetése (II. ütem) - Az összes szolgáltató részvételével tarifaközösség kialakítása MVK + Volán + Máv együttműködéséhez jogi, pénzügyi és intézményi feltételek megteremtése, közlekedési szövetség ütemezett megalakítása - -Hosszú Közösségi közlekedési szolgáltatók MVK Zrt. Közösségi közlekedési szolgáltatók Helyi önkormányzatok (a közösségi közlekedési szolgáltatók bevonásával) Belvárosi funkciók városi szétosztása Kiemelt belvárosi csomópontok funkcióváltásának ütemezett elvégzése: Búza tér, Gömöri pályaudvar P2. Városszerkezet alakítása és a városi funkciók decentralizálása Külső városrészközpontok fejlesztése Kiemelt csomópontok fejlesztése: Kandó tér, Felső- Majláth Új intermodális csomópont-fejlesztések (pl. Északi kapu, Repülőtéri út, Nádasrét, Görömböly-Pesti út) - Hosszú P3. Tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása P4. Helyi közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, szolgáltatási színvonalának javítása Mobilitási igények befolyásolása "soft" eszközökkel Időben eltolt iskola- és munkakezdés Nem munkamotivált utazások csúcsidőn kívülre szorítása Hálózati és menetrendi felülvizsgálat és fejlesztések Mobilitás-szervezési intézkedéscsomagok összeállítása, kampányok szervezése (pl. P+R használat erősítése kapcsolódó kedvezményekkel) Közlekedésbiztonsági oktatás, szemléletformálás Városi intézmények munkakezdésének lépcsőzetes kialakítása (főleg belvárosban) Városi iskolákban a kezdési időpontok eltolása Nem városi intézmények motiválása a lépcsős munkakezdéshez csatlakozáshoz Kedvezményes bérlettípusok kibocsátása Hálózati és menetrendi optimalizálás MVK Zrt. Vonalhálózat fejlesztése (pl. új útépítéseknél) -Hosszú Csomóponti előnyben részesítés I. ütem: buszok felszerelése bejelentkezőkkel (kommunikációs interfész az OBU-hoz), É-D buszfolyosó kialakításához kapcsolódóan MVK Zrt., MK Utazási idők csökkentése Csomóponti előnyben részesítés II. ütem, kiterjesztés: további csomópontok bevonása a zöldút kérésbe, érintett buszok felszerelése bejelentkezőkkel Forgalomirányító központtal vezérelt, hálózati szintű előnyben részesítés a város minden forgalmas útvonalára É-D autóbuszfolyosó kialakítása K-NY autóbuszfolyosó kialakítása Hosszú -Hosszú MVK Zrt., MK, MK, MVK Zrt., MVK Zrt. Helyi közösségi közlekedésben azonos színvonalú járműfedélzeti utastájékoztatás minden eszközön MVK Zrt. Utastájékoztatás fejlesztése Helyi közösségi közlekedésben a megállóhelyi utastájékoztatás fejlesztésének folytatása nagyobb forgalmú buszmegállókra MVK Zrt. Tömegközlekedési forgalomirányítás és diszpécseri funkciók fejlesztése Intermodalitás, átszállási kapcsolatok fejlesztése Helyi autóbusz és villamos egységesített diszpécserközpont kialakítása Helyi-helyközi autóbusz és vasúti menetrendek kiírásának összekapcsolása MVK Zrt. Közösségi közlekedési szolgáltatók

7 Prioritás Eszköz Intézkedés Időtáv Felelős Intermodális csomópontok kialakítása -Hosszú Megállóhelyi infrastruktúra fejlesztése Utasvárók, padok kihelyezése, egységes színvonal és arculat kialakítása azonos forgalmú buszmegállóknál vagy városrészeken Buszperonok építése, felújítása, járdakapcsolatok fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása Járműállomány fejlesztése Helyi járműállomány fejlesztése, járműbeszerzés I. ütem (folyamatban) Belvárosi zéró emissziós zónák kiszolgálásához járművek beszerzése, II. ütem MVK Zrt. MVK Zrt. Pilotként nagy forgalmú átkelőhelyeken automatizált gyalogos-bejelentkezés tesztüzemének elindítása és eredmények értékelése Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása Nagy léptékű fejlesztési beruházásoknál, főként a belvárosban automatizált gyalogos-bejelentkezések kialakítása és gyalogos elérhetőségek biztosítása, akadálymentesítés Belvárosi kritikus zónák (Búza tér környezetének) átépítése, gyalogos övezet további kiterjesztése P5. Nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása Közösségi közlekedési rendszerrel való kapcsolat javítása (B+R kiépítések és kerékpárszállítás lehetővé tétele) Miskolc és térsége kerékpárforgalmi hálózati tervének elkészítése, meglévő utakon biztonságos kerékpározhatóság kialakítása Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Alacsony költséggel megvalósítható kerékpárhálózati fejlesztések, gyalogos zónán való áthaladás KKKR közösség kerékpár-szolgáltatás kialakítása Helyi önkormányzatok Kerékpárhálózat fejlesztése új nyomvonalakkal (É-D és K-NY útvonalakon, a 26-os, és 3-as sz. utak melletti folytatással) P6. Városi közúthálózati rendszer optimalizálása, hiányosságainak pótlása További hálózatbővítés, KKKR-fejlesztés és külső centrumokban B+R bővítések Jókai Mór - Vologda u. szélesítése Hosszú Déli tehermentesítő út (DTM) hiányzó elemeinek megépítése Közúthálózati kapacitáshiányok oldása 2505-ös tehermentesítő út szélesítése A város K-NY-i tengelyének tehermentesítése DTM és ÉTM megfelelő összeköttetésének megteremtése az Uitz Béla és Kiss Ernő u. között Hiányzó hálózati kapcsolatok megvalósítása Vasúti átkelési lehetőségekhez kapcsolódó fejlesztések ÉTM hosszabbítása Felső-Majláthig Avas városrész nyugati kapcsolatának kiépítése 304. sz. főúton új körforgalommal a Homok-dűlő feltárása DAM területeinek feltárása új utak építésével Keleti tehermentesítő út "Y-híd" vasúti felüljáró és közúti kapcsolatának kiépítése a MÁV telepen Vasúti felüljáróhoz kapcsolódó országos hálózati szakaszok (Kandó téri aluljáró) építése az Y-hídhoz csatlakozó úton Hosszú Hosszú NIF Zrt. NIF Zrt.

8 Prioritás Eszköz Intézkedés Időtáv Felelős P7. Forgalomszabályozás fejlesztése Balesetveszélyes csomópontok forgalomszabályozásának felülvizsgálata Forgalomirányítás minőségi és eszközszintű fejlesztése Vasúti felüljáróhoz kapcsolódó helyi hálózati szakaszok építése az Y-hídnál Részletes baleseti gócpont vizsgálatok alapján forgalomtechnikai beavatkozások Alépítményhálózat és kapcsolódó elöregedett eszközök újjáépítése Energiahatékony jelzőlámpás eszközpark kialakítása (LED-esítés) Forgalomirányító központ kialakítása Hosszú Magyar Közút / Magyar Közút / Magyar Közút / Magyar Közút / Egységes parkolási stratégia kialakítása, a magán parkolók, mélygarázsok bevonásával (parkolási zónahatárok és díjpolitika felülvizsgálata) Belvárosi parkolási problémák enyhítése Közterületen kívüli parkolási kapacitások bővítése (pl. mélygarázsok) és kihasználtságuk támogatása vonzó díjpolitikával P8. A parkolási rendszer fejlesztése A P+R és B+R lehetőségek javítása Parkolás-irányítási rendszer kialakítása Fejlesztések Miskolc külső megállóinál és az intermodális csp-ok környezetében, nagyobb beruházásokhoz kötődően Hosszú - Lakótelepek parkolási igényeinek kielégítése Lakossági parkolási igények parkolásvizsgálata, parkolási mérlegek elkészítése Közterületen kívüli parkolási kapacitások bővítése (pl. garázsok építése) Belváros forgalmi problémáinak csökkentése Korlátozott övezeti behajtás fizikai korlátozása P9. A forgalom csillapítása a területi funkcióknak megfelelően P10. Országos és térségi közúthálózat fejlesztése Lakóterületek forgalomcsillapítása Teherforgalmi útvonalhálózat kialakítása Az országos és nemzetközi közúti elérhetőség fejlesztése Lakó-pihenő övezeti rendszer (TEMPO 30) kiterjesztésének vizsgálata Iparterületek megközelítéséhez a lakóterületeket elkerülő útvonalak kijelölése Teherforgalmi korlátozások bevezetése M30 26 sz. főút kapcsolat (306. sz. főút) NIF Zrt. 26. sz. főút Sajószentpéter Kazincbarcika elkerülő szakasz M30 részeként Miskolc és Hidasnémeti között a települési elkerülő szakaszok 2x1 forgalmi sávval M30 Miskolc Szikszó szakasza 2x2 forgalmi sávval Hosszú NIF Zrt. NIF Zrt. NIF Zrt. Térségi összekötő, elkerülő utak fejlesztése, a hiányzó kapcsolatok pótlása 26. sz. főút Sajószentpéter Kazincbarcika elkerülő szakasz - NIF Zrt. P11. A térségi közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Távolsági vasúti közlekedési kapcsolatok fejlesztése Elővárosi vasúti hálózat jobb kihasználása Budapest-Miskolc vonal fejlesztése Hosszú NIF Zrt. Miskolc Tiszai pályaudvar állomás vasútüzemi területeken lassújelek megszüntetése, területfejlesztések MÁV/NIF Zrt. Tiszai pályaudvar előterének rendezése MÁV / Elővárosi vasúti rendszer fejlesztése NIF Zrt. Vasúti megállók megközelítéséhez P+R, B+R fejlesztések, esetleg buszos ráhordás fejlesztése Helyi önkormányzatok

9 Közösségi közlekedésfejlesztési projektek Miskolc és a városkörnyék közösségi közlekedésfejlesztésének hosszútávú megalapozására meghatároztuk azon projektelemeket, melyekből azután változatokat képeztünk és részletes elemzésnek vetettük alá. A projektelemek a közösségi közlekedés szóba jöhető teljes vertikumát lefedik: autóbuszközlekedés fejlesztésére autóbuszfolyosó létesítése; észak-déli villamos fejlesztése; ún. körvillamos kialakítása; Miskolc környéki kötöttpályás fejlesztések. A kidolgozott projektelemeket a következő táblázat mutatja be. Projektelem jele Vonalszakasz megnevezése Viszonylat Autóbuszközlekedés, észak-déli autóbuszfolyosó BF-1. Repülőtér Ifjúság útja Repülőtér Szentpéteri kapu Kazinczy Ferenc utca Szereme Bertalan utca Csabai kapu/ifjúság útja csomópont autóbuszsáv és előnyben részesítés; helyi és helyközi viszonylatok részére egyaránt városi kötöttpályás közlekedés, észak-déli villamosvonal ÉD-1. ÉD-2. ÉD-3. törzsvonal, északi ág Déli törzsvonal Avasi ág Szentpéteri kapu, és Kazinczy Ferenc utca Petőfi tér Szeles utca Szentpáli utca Szinvapark 1-es villamos csatlakozás Petőfi tér Villanyrendőr Szemere Bertalan utca Görgey Artúr utca Csabai kapu Tapolcai elágazás Avas TESCO Ifjúság útja Szentgyörgyi úton az Ifjúság utcától az Sályi István utcáig Klapka György utcán az Ifjúság utcától az Avas kilátóig ÉD-4. Egyetemváros ág Avas TESCO Egyetemváros ÉD-5. Miskolc-tapolcai ág Avas TESCO Tapolca ÉD-6 Hejőcsabai ág Csabavezér út Pesti úton keresztül Tapolcai elágazás Pesti utcai AUCHAN között ÉD-7. Szeles utcai ág Gömöri vá. Szeles utca Petőfi tér Fazekas utca Vologda

10 Projektelem jele Vonalszakasz megnevezése Viszonylat utca Ilona utca Malomszög utca megállóig városi kötöttpályás közlekedés, körvillamos KV-1. Törzsvonal Tiszai pályaudvar - Miskolc-rendező pályaudvar - Diósgyőr állomás - 2. villamos Vasgyár végállomás KV-2. Diósgyőri ág Vasgyár észak DVTK 1-es villamos KV-3. Egyetemváros ág Avas TESCO Egyetemváros KV-4. Miskolc-tapolcai ág Avas TESCO Tapolca KV-5. Hejőcsabai ág Csabavezér út Pesti úton keresztül Tapolcai elágazás Pesti utcai AUCHAN között elővárosi kötöttpályás közlekedés, északi vonalcsoport ÉV-1. Repülőtér Sajószentpéter Kazincbarcika Autóbusz pu. ÉD villamos Repülőtér megállóhelyétől Repülőtéri út 92-es sz. vasútvonal Sajószentpéter Kazincbarcika alsó helyi villamosvonal Autóbusz pályaudvar vá. ÉV-2. Kazincbarcika Ózd- Városközpont Kazincbarcika vasútállomás 92-es sz. vonal Putnok Bánréve Ózd Ózd-Városközpont ÉV-3. Sajóecseg Edelény 92-es vonal Sajóecseg vá. 94-es vonal Edelény ÉV-4. Edelény Tornanádaska 94-es vonal Edelény vá. Szendrő Tornanádaska vá. elővárosi kötöttpályás közlekedés, keleti vonalcsoport KVV-1. Kandó tér Szerencs Kandó tér 80-as sz. vasútvonal Szerencs

11 Projektelem jele Vonalszakasz megnevezése Viszonylat KVV-2. Felsőzsolca Szikszó 80-as vonal Felsőzsolca vá. 90-es vonal Szikszó vá. KVV-3. Szikszó Hidasnémeti 90-es vonal Szikszó vá. Hidasnémeti vá. elővárosi kötöttpályás közlekedés, déli vonalcsoport DV-1. AUCHAN, Pesti út Tiszaújváros Lévay József u. ÉD villamos Hejőcsabai ág, AUCHAN, Pesti út végállomás összekötő vasútvonal 80-as vonal Nyékládháza vá. 89-es vonal Tiszaújváros vá. városi villamosvonal Lévay József u. DV-2. AUCHAN, Pesti út Emőd ÉD villamos Hejőcsabai ág, AUCHAN, Pesti út végállomás összekötő vasútvonal 80-as vonal Nyékládháza vá. Emőd vá. DV-3. AUCHAN, Pesti út Mezőcsát ÉD villamos Hejőcsabai ág, AUCHAN, Pesti út végállomás összekötő vasútvonal 80-as vonal Nyékládháza vá. 89-es vonal Hejőkeresztúr vá. 88-as vonal Mezőcsát vá. Közösségi közlekedésfejlesztési változatok Változatképzés, változatelemzés metódusa Az előző fejezetben bemutatott projektelemekből változatok képeztünk. Külön vizsgáltuk a villamos és az elővárosi kötöttpályás közlekedést. Mindegyikre három változatot, összesen hat alapváltozatot dolgoztunk ki. Mindegyik alapváltozat esetében, a teljes kiépítésüket négy fejlesztési ütembe soroltunk. A változatok minél teljesebb körű értékelése érdekében a változatok legtöbbjénél úgynevezett alváltozatokat is meghatároztunk, melyek során a főváltozatok egyes kiépítési lépcsőjét, vagy műszaki tartalmát is megváltoztattuk. A változatok összeállítása után meghatároztuk azok jellemzőit: beruházási költség; működési költség; utazási időmegtakarítás; egyéb hasznok (pl. környezeti hatásokból eredő hasznok)

12 A költségeket számításokkal, a hasznokat pedig számítógépes forgalmi modellezés alapján határoztuk meg, amelyet mindkét fejlődési szecenárió (normál N, trendfordító, növekedésorientált TN) esetében elvégeztük. A változatok költségeinek és hasznainak meghatározása után azokat a közgazdasági költség-haszon (CBA) elemzés módszerével értékeltük (N és TN szcenáriókra egyaránt) és határoztuk meg a megvalósíthatósági tanulmányban tovább vizsgálandó változatokat. Változatok bemutatása A projektelemekből 3 városi, és 3 elővárosi kötöttpályás közlekedésfejlesztési alapváltozatot került vizsgálatra. Mindegyikben, időben ütemezetten a teljes fejlesztési hálózat kiépül. V.1 É-D villamos és körvillamos kialakítása V.2 É-D villamos kialakítása V.3 körvillamos kialakítása TT.1 északi vasúti vonalcsoport elővárosi fejlesztése TT.2 keleti vasúti vonalcsoport elővárosi fejlesztése TT.3 déli vasúti vonalcsoport elővárosi fejlesztése, melyek ütemezett megvalósítását a következő táblázat mutatja be:. A városi kötöttpályás közlekedés vizsgálatára kidolgozott változatok Változat jele I. ütem (2016) Ütemezett megvalósítású projektelemek II. ütem (2020) III. ütem (2030) IV. ütem (2045) V.1 ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-1. (ÉD villamos törzsvonal északi ág) ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak) ÉD-4. + ÉD-5. +ÉD-6. + KV-1. (ÉD villamos Egyetemváros, Miskolctapolca, Hejőcsaba ágak, körvillamos törzsvonal) V.2 ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-1. (ÉD villamos törzsvonal északi ág) ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak) ÉD-4. + ÉD-5. + ÉD-6. (ÉD villamos Egyetemváros, Miskolctapolca, Hejőcsaba ágak) V.3 ÉD-i autóbuszfolyosó KV-1. (körvillamos törzsvonal) KV-2. (körvillamos diósgyőri szárnyvonal) KV-3. + KV-4. + KV+5. (körvillamos Egyetemváros, Miskolctapolca és Hejőcsaba ágak)

13 A városi kötöttpályás közlekedés alváltozatai Változat V.1/A V.1/B V.2/A V.2/B V.3/A V.3/B I. ütem (2016) ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-i autóbuszfolyosó ÉD-i autóbuszfolyosó V.3/C - Ütemezett megvalósítású projektelemek II. ütem (2020) III. ütem (2030) IV. ütem (2045) ÉD-1. (ÉD villamos törzsvonal északi ág) - ÉD-1. (ÉD villamos törzsvonal északi ág) - KV-1. (körvillamos törzsvonal) - KV-1. (körvillamos törzsvonal) ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak) ÉD-1 +ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal és Avas ágak) ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak) ÉD-1 +ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal és Avas ágak) KV-2. (körvillamos diósgyőri ág) KV-1. + KV-2. (körvillamos törzsvonal és diósgyőri ág) KV-2. (körvillamos diósgyőri ág) KV-1. (körvillamos törzsvonal) KV-1. (körvillamos törzsvonal) - - - - KV-3. + KV-4. + KV- 5. (körvillamos Egyetemváros, Miskolctapolca és Hejőcsabai ágak)

14 Az elővárosi kötöttpályás közlekedés változatai Változat I. ütem (2016) Ütemezett megvalósítású projektelemek II. ütem III. ütem (2030) IV. ütem (2045) (2020) TT.1 ÉD-i autóbuszfolyosó ÉV-1. (Miskolc ÉD villamos -Kazincbarcika tram-train) ÉV-2. (Miskolc ÉD villamos Ózd tramtrain) ÉV-3. (Miskolc ÉD villamos Edelény tram-train, Miskolc-Tiszai Tornanádaska nagyvasúti járat) TT.2 ÉD-i autóbuszfolyosó KVV-1. (Miskolc1-es villamos Szerencs tramtrain) KVV-2. (Miskolc 1-es villamos Szikszó tram-train) KVV-3. (Miskolc-Tiszai Hidasnémeti nagyvasúti járat) TT.3 ÉD-i autóbuszfolyosó DV-1. (Miskolc ÉD villamos Tiszaújváros tram-train) DV-2. (Miskolc- ÉD villamos Emőd tram-train) DV-3. (Miskolc ÉD villamos Mezőcsát tram-train) Elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztésének alváltozatai Változat Ütemezett megvalósítású projektelemek I. ütem (2016) II. ütem (2020) III. ütem (2030) IV. ütem (2045) TT.1/A ÉD-i autóbuszfolyosó ÉV-1 mód. - - TT.1/B ÉD-i autóbuszfolyosó ÉV-1 mód. + ÉD- 7 - -

15 Közlekedésfejlesztési változatok értékelése A beruházások hatékonyságát leginkább kifejező mutatószám az úgynevezett haszon-költség arány (BCR), mely megmutatja, hogy egységnyi pénzben kifejezett költségráfordítás mellett mekkora pénzben kifejezett haszon érhető el. Ha a mutatószám értéke egynél nagyobb, akkor társadalmilag megtérülő, hasznos beruházásról beszélünk. Az egyes fő- és alváltozatok BCR értékeit bemutató táblázat a következőkben látható. Változatok Beruházási költség (M Ft) Normál szcenárió (N) Trendfordító szcenárió (TN) alapváltozat 78 023 0,73 0,82 V.1. változat A alváltozat 56 351 0,82 0,91 B alváltozat 56 351 0,90 0,97 alapváltozat 62 335 0,77 0,85 V.2. változat A alváltozat 35 741 0,90 0,99 B alváltozat 35 741 1,01 1,11 alapváltozat 57 465 0,66 0,73 V.3. változat A alváltozat 29 726 0,76 0,84 B alváltozat 59 862 1,04 1,16 alap változat 27 027 0,15 0,17 TT.1. változat A alváltozat 29 155 0,29 0,31 B al változat 40 411 0,45 0,5 TT.2 változat alapváltozat 78 023 0,1 0,1 TT.3. változat alapváltozat 56 351 0,2 0,21 Következtetések A városi kötöttpályás közlekedésre vonatkozó változatok mindegyikében szerepel, 2015 végéig történő kiépítéssel, az északi autóbuszfolyosó. A 2045-re történő teljes kiépítés, azaz az É-D villamos és a körvillamos teljes kiépítése, a trendváltó, növekedésorientált szcenárió bekövetkezése esetén közelíti a társadalmi megtérülésre vonatkozó elvárásokat. A megtérülés javításához további változatokat vizsgáltunk. Az elemzések azt mutatják, hogy a villamos fejlesztések koncentrált, 2035-2045 időszakban történő megvalósítása javítja a társadalmi megtérülést. Ugyanakkor a koncentrált megvalósítás forrásigénye olyan magas, ami mégis szükségessé teszi a leghatékonyabb elemek korábbi megvalósítását. Ezek alapján a következő projektekre javasoljuk Megvalósíthatósági Tanulmány készítését:

16 - ÉD-i buszfolyosó kialakítása 2016-ig. Ebben vizsgálni kell a buszfolyosó optimális végpontjait, tulajdoni kérdéseket és a szükséges járműbeszerzést is. - É-D villamos északi ágának megvalósítása 2020-ig. - Körvillamos törzsvonal megvalósítása 2020-ig. Az elővárosi kötöttpályás közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos következtetéseink, javaslataink a következők: A kidolgozott változatok költségeinek, hatásainak, valamint a szakmai megfontolások figyelembe vételével a megvalósíthatósági tanulmány keretében javasoljuk a Miskolc Kazincbarcika közötti tram-train közlekedést további vizsgálatoknak alávetni, melynek keretében elemezni fogjuk többek között a miskolci csatlakozást (alternatívaként az észak-déli villamos törzsvonallal, vagy az ún. Szeles utcai ághoz történő kapcsolattal), a Miskolc és Kazincbarcika közötti vasútvonal korszerűsítésének műszaki tartalmát, valamint a vasútvonal és Kazincbarcika városközpont között a helyi villamosvonal kiépítését is. A beruházások komplexitása érdekében a tram-train vonalakat a javasolt villamoshálózati fejlesztésekkel együttesen javasoljuk vizsgálni, mellyel elérhető a lehető legjobb műszaki tartalom és projektütemezés meghatározása. A vizsgálati eredmények alapján kijelenthetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint a többi vizsgált tram-train és nagyvasúti fejlesztési elemek megvalósítását még hosszútávon sem javasoljuk. Kiválasztott fejlesztési változatok a kiemelt csomópontokra A kiemelt csomópontokra vonatkozó tanulmány 2013. novemberi szállítását követően a munkacsoportos és közgyűlési egyeztetések értelmében átdolgozott, végleges javaslati eredményeit foglaljuk itt össze. Az elfogadott változatok áttekintése: Emelt szintű/ intermodális csomópont neve Javasolt változat száma Javasolt változat nettó beruházási költsége Kandó Kálmán tér intermodális csomópont Gömöri pályaudvar emelt szintű csomópont 1.3B változat 4,9 milliárd Ft 2.1 változat 2,1-2,6 milliárd Ft Felső-Majláth emelt szintű csomópont 3.2 változat 0,3-0,6 milliárd Ft Kandó Kálmán tér intermodális csomópont fejlesztése A Kandó Kálmán térre vizsgált és kiválasztott változatok összefoglaló bemutatása:

17 Értékelési szempontok 1.1 változat 1.2 változat 1.3 A változat 1.3 B változat 1.4 változat Beruházási költségek az I. ütemben 3 570 millió Ft 6 495 millió Ft 6 560 millió Ft 4 940 millió Ft 3 965 millió Ft Egyéb kapcsolódó költségek A fenti költségek nem tartalmazzák pl. a szükséges területek megszerzésének költségét, a részletes közművek feltárások eredményeit, stb. amely költségeket kb. 7,9 Mrd Ft értékben lehet minden változatnál egységesen figyelembe venni. Tram-train kiépítésének költsége a II. ütemben Tram-train kiépítésének költsége a III. ütemben 440 millió Ft 405 millió Ft 610 millió Ft 390 millió Ft 390 millió Ft 430 millió Ft 195 millió Ft 290 millió Ft 0 Ft (nincs tram-train) 0 Ft (nincs tram-train) Műszaki jellemzők új vágány (m): 880 új vg (m): 450 új vg (m): 640 új vg (m): 670 új vg (m): 450 Tram-train vg. hossza Ny irány (m): 430 K irány (m): 400 (2x2 ideiglenes tároló vágánnyal) Ny (m): 580 K (m): 500 (2x2 ideiglenes tároló vágánnyal) Ny (m): 1220 K (m): 135 Ny (m): 570 K (m): 300 Ny (m): 0 K (m): 0 Tram-train kialakítása szempontjából Előnyös, ütemezhető Előnyös, ütemezhető Előnyös, ütemezhető Előnyös, ütemezhető Nem tartalmaz tram-train vonalakat Üzemeltetési költségek Tárolóvágány bővíthetősége Magas Közepes Közepes Közepes Alacsony Nincs Nincs Van Van Nincs Építészeti szempontok Közepes Előnyös Nagyon előnyös Nagyon előnyös Előnyös Téresztétika I. ütemben* Esztétikus Esztétikus Magas esztétikai élmény Magas esztétikai élmény Esztétikus

18 Értékelési szempontok 1.1 változat 1.2 változat 1.3 A változat 1.3 B változat 1.4 változat Közösségi közlekedők komfortja Közepes Nagyon előnyös Nagyon előnyös Nagyon előnyös Előnyös Kiválasztott változat 1.3B A költségbecslések értékei a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor még tovább pontosodnak, ennek eredményeképp módosulhatnak, kiegészülhetnek. Gömöri pályaudvar emelt szintű csomópont fejlesztése A Gömöri pályaudvar térségére vizsgált és kiválasztott változatok összefoglaló bemutatása: Szempont 2.1 változat 2.2 változat 2.3 változat Beruházási költségek 1,5-2 milliárd Ft Műszaki jellemzők új vágány (m): 0 peron (m2): 720 P+R (fh): 80 1,5-2 milliárd Ft új vágány (m): 0 peron (m2): 720 P+R (fh): 80 2,1-2,6 milliárd Ft új vágány (m): 200 (2 vg), Ady E. útig + 850 m peron (m2): 720 P+R (fh): 80 Üzemeltetési költségek Közepes Közepes Magas Kapcsolat a Búza térrel Közvetlenül kialakítható Lényegében a jelenlegi helyzet marad Közvetlenül kialakítható Építészeti szempontok Közösségi közlekedők komfortja Megegyezik Megegyezik Épületbontás szükséges Megegyezik Megegyezik Megegyezik Kiválasztott változat 2.1 A költségbecslések értékei a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor még tovább pontosodnak, ennek eredményeképp módosulhatnak, kiegészülhetnek. Felső-Majláth emelt szintű csomópont fejlesztése A Felső-Majláth emelt szintű csomópontra vizsgált és kiválasztott változatok összefoglaló bemutatása:

19 Szempont 3.1 változat 3.2 változat 3.3 változat Beruházási költségek 0,4-0,7 milliárd Ft Műszaki jellemzők új vágány (m): 100 elbontandó vg.: 2626 vg. szabályozás: 340 peron (m2): 344 kitérő (db): 0 új P+R fh: 50 0,3-0,6 milliárd Ft új vágány (m): 0 elbontandó vg.: 0 vg. szabályozás: 200 peron (m2): 240 kitérő (db): 2 új P+R fh: 20 0,35-0,65 milliárd Ft új vágány (m): 110 elbontandó vg.: 0 vg. szabályozás: 0 peron (m2): 340 kitérő (db): 1 új P+R fh: 0 Üzemeltetési költségek Közepes Közepes Magas Építészeti szempontok Megegyezik Megegyezik Megegyezik Közösségi közlekedők komfortja Megegyezik Megegyezik Nem biztonságos megközelítés, nem megfelelő parkolási helyzet Kiválasztott változat 3.2 A költségbecslések értékei a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor még tovább pontosodnak, ennek eredményeképp módosulhatnak, kiegészülhetnek.