ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztári ágazat KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 2010.
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...- 4 - I. Cég és cégvezetés...- 5 - II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása...- 6 - III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők...- 7-3.1 Taglétszám alakulása...- 7-3.2 Működés...- 8-3.3 A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2010 ben...- 9-3.4 Pénztári tartalékok alakulása...- 10-3.4.1 Működési céltartalék...- 10-3.4.2 Fedezeti céltartalék...- 11-3.4.3 Likviditási céltartalék...- 13-3.4.4 Összefoglaló a tartalékok alakulásáról...- 14-3.4.5 Céltartalékok...- 16-3.5 Mutatószámok...- 19-3.6 Azonosítatlan befizetések...- 24-3.7 Szolgáltatási kiadások alakulása...- 25-3.8 10 év várakozás utáni kifizetések...- 25-3.9 Egyéb kiegészítő megjegyzések...- 25-3.9.1 Vállalt tagdíjak...- 26-3.9.2 Elévült tagdíjkövetelések leírása...- 26-3.9.3 Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása...- 27 - IV. A 2010. évi befektetési tevékenység értékelése...- 28-4.1 A pénztár hozama...- 28-4.2 Kötvényhozam...- 29-4.3 Részvényhozam...- 30-4.4 Pénzpiaci hozam...- 32-4.5 Eszközallokáció...- 32-4.6 Hatások számszerűsítése A portfolió...- 32-4.7 Hatások számszerűsítése B portfolió...- 32-4.8 Hatások számszerűsítése C portfolió...- 33-4.9 Hatások számszerűsítése D portfolió...- 33-4.10 Hatások számszerűsítése H portfolió...- 33-4.11 Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása...- 33-4.12 Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása...- 34-4.13 Befektetési táblázatok...- 34-4.14 Egyéb ügyletek...- 35-2
4.15 A hozamráta alakulása negyedévente...- 36 - V. Számviteli politika...- 37-5.1 A számlaosztályok tartalma...- 37-5.2 A befektetések elszámolása...- 39-5.3 A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolata...- 39-5.4 A Pénztár zárásakor elvégzendő feladatok...- 40 - VI. A 2010. évi biztosításmatematikai jelentés...- 41 - VII. Kiegészítő információk:...- 43-1. táblázat: Egyéni számlák állása (ezer Ft)...- 43-2. táblázat: Az egyéni számlák alakulása (db és ezer Ft)...- 43-3. táblázat: Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege...- 43-4. táblázat: Szolgáltatási számlák állása (ezer Ft)...- 43-5. táblázat: Tagi lekötések...- 43-6. A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 12. számú melléklete:...- 44-7. A 223/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 13. számú melléklete:...- 46-3
Bevezetés Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár és ING Magánnyugdíjpénztár 2007. július 1 én vegyes pénztárrá alakult. A jogutódként létrejött ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatot is működtet. A Pénztár a 2010. évről készített éves beszámolójánál a mérlegkészítés dátumát 2010. március 5 ével állapította meg a számviteli politikájában. 4
I. Cég és cégvezetés A cég elnevezése: ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhely: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Adószám: 18155538 1 42 18155538 2 42 2011. január 01 től Fővárosi Bíróság Ny.t. szám: Pk.60910/1996/8 Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tisztségviselői. Igazgatótanács Ellenőrző Bizottság Elnöke: Dr. Borza Gábor Elnöke: Rittinger Tamás Tagjai: Kovácsné Tímár Ildikó Tagjai: Katona Zsolt Dr. Korponainé Juhász Ilona Rózsa Zsuzsanna Szépkúti István Bagó Adrienne (munkáltatói tag) Dr. Kiser Dóra Fecske Ilona Dr. Kótiné Somfai Ágnes Boér Zoltán Polyákné Tóth Erzsébet Fekete László Tóth Regina Závori Andrea A tisztségviselők feladataik ellátásáért díjazásban nem részesülnek. Jogi képviselő: Aktuárius: Dr. Bezsilla Katalin Czibula István 5
II. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár alkalmazotti állományának bemutatása Ügyvezető: Jónás Veronika (FTE 1 : 0,5) 2010. január 1 től 2011. január 30 ig Veres János 2011. január 31 től Főkönyvelő: Linnert Csillag (FTE: 0,11) Belső ellenőr: Befektetésekért felelős szakértő: Micskó Erika (FTE:0,5) Hetyéssy Pál (FTE:0,5) 2011. január 17 ig Kovács Zsolt 2011. január 17 től 2009. december 1 én a korábban az ING Pénztárszolgáltató Zrt. vel munkaviszonyban álló alkalmazottak egy része (79 fő) jogfolytonos munkaviszonnyal átkerült a Pénztárhoz. Az alkalmazottak az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral állnak munkaviszonyban. Bérköltségek, járulékok, egyéb személyi jellegű kifizetések a Pénztár Költségmegosztási Szabályzata szerint került megosztásra a két ágazat között, alábbiak szerint: Ágazatok közti költségmegosztás önkéntes magán 2009. december 1 től 14% 86% 2010. január 1 től 13% 87% Az ügyvezető járandósága: 830.614 Ft Az egyhavi bruttó besorolási átlagbér 2010 ben: 289.071 Ft/hó/fő. A változásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Alkalmazottak 2009. év 2010. év Változás Változás (%) 2010. decemberi záró létszám Aktív: 83 fő Passzív: 22 fő (FTE: 78,4) Aktív: 68 fő Passzív: 17 fő (FTE: 62,35) 15 fő (FTE: 16,05) 18,07% ( 20,47%) 1 FTE: teljes munkaidőre viszonyított létszám Bérköltségek alakulása, megoszlása az ágazatok között (adatok ezer Ft ban) 2009 2010 Változás (2010/2009) Kategória önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen önkéntes magán összesen Állományba tartozó alkalmazottak munkabére 6 333 29 941 36 274 36 664 249 482 286 146 479% 733% 689% Állományba nem tartozók munkadíja 451 437 887 1 747 1 572 3 319 287% 260% 274% Egyéb személyi jellegű kifizetések 289 1 283 1 572 3 392 21 605 24 998 1074% 1584% 1490% Bérjárulékok 2 003 8 873 10 877 11 668 76 588 88 256 483% 763% 711% Összesen 9 076 40 534 49 610 53 471 349 247 402 718 489% 762% 712% 6
III. A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló tényezők 3.1 Taglétszám alakulása A Pénztár önkéntes ágazatának 2010. évi pénzügyi tervében 8.667 új tag belépésével számolt. A tényadatok szerint ehhez képest 2010. december 31 ig összesen 7.584 új tag, illetve 1.794 átlépő létesített tagsági viszonyt a Pénztárnál. Ez a létszám 1.851 fővel csökkent a szolgáltatások igénybevétele, 1.288 fővel az átlépők, 193 fővel haláleset, 2.076 fővel kilépés és 28 fővel egyéb megszűnés miatt. Ezzel az év végi taglétszám 86.006 fő volt a tervezett év végi 87.000 fős taglétszámmal szemben ami csupán 1 % kal marad el a tervezettől. 2010 Tény (fő) Pénzügyi terv (fő) Eltérés (terv tény) (fő) Belépett új tagok létszáma 9 378 8 667 711 Év végi taglétszám 86 006 87 000 994 Éves átlagos taglétszám (fő) 2010 Nyitó Záró Átlag I. negyedév 82 064 85 328 83 696 II. negyedév 85 328 86 135 85 732 III. negyedév 86 135 86 553 86 344 IV. negyedév 86 553 86 006 86 280 Éves átlagos taglétszám 2010 ben: 85 513 Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári ágazatban is tagsági jogviszonnyal rendelkezők száma: 2007.december 31 én 22.438 fő, 2008. december 31 én 25.642 fő, 2009. december 31 én 25.918 fő, 2010. december 31 én 27.348 főre növekedett. 7
3.2 Működés Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár a tevékenységét a Budapest, Dózsa György út 84/b sz. ingatlanban folytatja. A Pénztár adminisztrációjának egy részét kiszervezte az ING Pénztárszolgáltató Zrt. hez. A Pénztárszolgáltató a tevékenységének keretében az alábbi feladatokat látja el: a Pénztár pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetése, üzletpolitikájának kialakítása és a zavartalan működés megalapozása, a tagsági kör fejlesztésének megszervezése, továbbá az ügyfélszolgálati tevékenység meghatározott része (contact center, az ügyfélfogadó teremben szóbeli tájékoztatás, iratok átvétele, ügyfélpanaszok továbbítása a Pénztár ügyfélszolgálati osztálya részére) A Pénztár 2009. december 1 től az operációs tevékenység másik részét (ügyfélszolgálat, panaszkezelés, beléptetések, szerződés nyilvántartás, szolgáltatások teljesítése, számlakezelési tevékenység) saját maga látja el. A Pénztár vagyonkezelését az ING Alapkezelő Zrt. végzi. Biztosítja a mindenkori jogszabályokban előírt személyi, tárgyi és garanciális feltételeket a kezelt pénztárvagyon tekintetében. A befektetési tevékenységét a vagyonkezelési szerződés alapján végzi. A Pénztár letétkezelését az ING Bank Zrt. végzi, amely tevékenységének keretében a letétkezelőnél letétként kezelt, valamint a Keler Zrt. nél vezetett banki értékpapírszámlákon jóváírt értékpapírokról nyilvántartást vezet, illetve teljesíti az értékpapírszámlákra vonatkozó előírásokat. A Pénztár könyvvizsgálója az Ernst & Young Kft. a bejegyzett könyvvizsgálója Buzás Dóra (kamarai tagsági szám: 005614). A könyvvizsgáló a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért 42 ezer euro díjat számított fel. 8
3.3 A Pénztár önkéntes ágazatának működési eredménye 2010 ben A működési tartalék bevétele 174.602 ezer Ft volt a tervezett 204.552 ezer Ft tal szemben (85% a tervteljesítés aránya). A működési tartalék összes kiadása 204.178 ezer Ft volt, ami a pénzügyi terv 86% a. Az egyéb költségek sor tartalmazza az egyéb szolgáltatások költségeit. A költségek között nagyobb eltérés (+30%) a felügyeleti díj esetében van. Ennek oka, hogy a Pénztárra 1.500 ezer Ft bírságot szabott ki a Felügyelet 2010 ben. A marketing költségeknél a tervhez képest a jelentős eltérést a magánnyugdíjpénztárt érintő változások miatt elmaradt kampányok okozzák. A nettó hozam esetében is nagy eltérés van negatív irányban, ahol a tervezett 103 ezer Ft helyett 244 ezer Ft a nettó hozam, ami a devizás szállítók miatt felmerült árfolyamveszteségből adódik. A Pénztárnak 29.820 ezer Ft os vesztesége keletkezett 2010 ben. A működési eredmény alakulása 2010 ben (ezer Ft) Eredmény tételek Működési eredmény Tény Terv Tervteljesítés aránya a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek és ráfordítások 174 602 204 552 85% Tagdíj előírás 183 763 204 552 90% + Utólag befolyt tagdíj 2 103 n/a Meg nem fizetett tagdíj 66 106 n/a Tagok egyéb befizetései 34 375 Egyéb bevétel (pl. átlépési költség) 75 831 Egyéb ráfordítás 55 364 Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 b Nettó Hozam (+kamatok) 244 103 237% Ebből értékelési különbözet 13 Ebből letétkezelői díj 116 14 c Költségek 204 178 237 667 86% Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) 94 381 122 253 77% Albérleti díj 8 430 8 504 99% IT szolgáltatás 2 071 2 484 83% Marketing, hirdetés, reklám költség 540 2 058 26% Könyvvizsgálat díja 11 724 11 783 99% Bankköltségek 14 838 21 183 70% Bérköltség és járulékai 53 471 54 178 99% Felügyeleti díj és bírság 15 261 11 778 130% Egyéb költségek 3 462 3 446 100% d Rendkívüli eredmény 0 0 a+b+c+d Eredmény összesen 29 820 33 012 90% 9
A működéssel kapcsolatos kiadások között szereplő posta és bankköltségek összege 14.838 ezer Ft. Ennek egy része kapcsolatos a nyugdíjszolgáltatások folyósításával, de a főkönyvben ez nincs elkülönítetten kimutatva. 3.4 Pénztári tartalékok alakulása A tagdíjak megosztása a tartalékok között 2009 hez képest nem változott. 2010 ben a megosztás az alábbi módon történt: fedezeti alap működési alap likviditási alap 80 000 forint éves befizetésig 96% 3,9% 0,1% 80 000 forint éves befizetés felett (a 80 000 forint feletti részre) 97% 3% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor 80.000 forint bevallás előírás alatt az első, 80.000 forintos szint elérésével a 80.000 forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a 2.500 Ft ot el nem éri. 2011. január 1 től a tagdíjakra az alábbi megosztás érvényes: fedezeti alap működési alap likviditási alap 60 000 forint éves befizetésig 95% 4,9% 0,1% 60 000 forint éves befizetés felett (a 60 000 forint feletti részre) 97% 3% 0% A fenti táblázat alapján a tagi jellegű befizetések (tagdíj vagy egyéb tagi befizetés, illetve munkáltatói hozzájárulás, kivéve a támogatás) egyéni számlára történő leosztásakor 60.000 forint bevallás előírás alatt az első, 60.000 forintos szint elérésével a 60.000 forintot meghaladó részre a második megosztás érvényesül. A tartalékolás általános szabályaitól eltér az újonnan belépő tag befizetései, amelyeknek 100% a a működési tartalékot illeti meg, amíg a tag halmozott befizetése a 2.500 Ft ot el nem éri. 3.4.1 Működési céltartalék A Pénztár Működési céltartalékának nyitó állománya 28 ezer Ft volt. A Pénztárnak 13 ezer Ft os céltartalék csökkenése volt az időarányos kamatra képzett értékelési különbözetből így a mérlegfordulónapon a záró állomány 15 ezer Ft volt. 10
3.4.2 Fedezeti céltartalék A Fedezeti céltartalék nyitó állománya 2010 ben 42.897.156 ezer forint volt. Tárgyévben a tagdíj és egyéb bevételek az egyéni számlákat 4.283.547 ezer forinttal növelték, ezt növelte még a más pénztárból átlépő tagok hozott fedezete, ami 1.309.905 ezer Ft volt. A tartalékokat módosították a befektetésekkel kapcsolatos bevételek 5.335.774 ezer forinttal, illetve a befektetéssel, vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások (úgymint árfolyamveszteség, fizetett kamatok, vagyon és letétkezelői díjak, valamint a közvetítői jutalékok), melyek tárgyévi összértéke 1.214.840 ezer forint volt. A nettó hozam tervezett nagysága 3.916.973 ezer forint volt, amit 5% kal haladt meg a ténylegesen realizálódott nettó fedezeti hozam összege (4.120.934 ezer forint). A nettó hozam 1,2 milliárd Ft értékelési különbözetet tartalmaz. A befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások (pl. vagyonkezelői és letétkezelői díj) a befektetések eredményében került elszámolásra. Ez 2010. év folyamán 367.331 ezer forint volt. A Fedezeti céltartalék kiadásait részletesen mutatja a tartalék alakulását összefoglaló tábla. A más pénztárból átlépők által hozott összeg (1.309.905 ezer forint) 43% a a tervezettnek. Az eltérés oka, hogy a terv 8.667 belépővel számolt, akiket mind átlépőként vett figyelembe, ezzel szemben 9.378 belépőből csak 1.794 volt átlépő. A kilépők, átlépők és a szolgáltatásban részesülők miatt bekövetkezett fedezeti alap csökkenés 86% kal magasabb, mint a tervezett összeg. Ennek az oka, hogy a terv nem számol a 10 év várakozás utáni kifizetések összegével, sem a halálesetekkel. A tartalékot a tagoknak, kedvezményezetteknek járó visszatérítés (3.961.449 ezer forint) és a más pénztárba átlépők kifizetései is csökkentették (442.296 ezer forint). Az Egyéb tartalékot érintő könyvelések között szerepel a 2010. január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjainak hozott Fedezeti céltartaléka, melynek összege 1.420.552 ezer forint. A munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásoknak megfelelően teljesültek az év folyamán, melyet a pénztár informatikai rendszere ellenőriz. A Fedezeti céltartalék tárgyévi növekedésének értéke összesen 6.632.437 ezer forint, amely a tárgyév végi Fedezeti céltartalék összességének 13,39% a. A növekedésből 2,87% a 2010. január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztárnak köszönhető. 11
A fedezeti tartalék 2010. évi terv és tényadatainak összefoglalása (ezer Ft) Megnevezés Fedezeti tartalék Tény Terv Tervteljesítés aránya n Nyitó 42 897 156 42 239 081 Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek 4 283 547 5 784 986 74% Tagdíj előírás 4 598 854 5 784 986 79% + Utólag befolyt tagdíj 54 244 n/a Meg nem fizetett tagdíj 1 684 377 n/a Tagok egyéb befizetései 1 314 826 Egyéb bevételek 1 408 621 Egyéb ráfordítás 1 408 621 b Nettó Hozam (+kamatok) 4 120 934 3 916 972 105% Ebből értékelési különbözet 1 223 295 Ebből vagyonkezelői díj 342 273 373 682 92% Ebből letétkezelői díj 21 280 17 970 118% a+b Eredmény összesen 8 404 481 9 701 959 87% Eredményt nem érintő tartalékmozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet 1 309 905 3 033 333 43% f Kiegészítés 81 192 g Kilépők fedezeti alap csökkenés 4 403 745 2 373 294 186% Járadékszolgáltatás 6 292 10 év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés 1 730 885 Átlépők 442 296 1 150 194 38% Haláleset 153 751 Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj 2 070 521 1 223 100 169% h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam 7 011 i Egyéb tartalékot érintő könyvelések 1 233 593 Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről 47 Tagi kölcsön levonás 36 464 SZJA levonás 130 689 Működési tartalékból átcsoportosítás 0 Átlépési és szolgáltatási költségek 19 759 Beolvadó pénztár hozott tartaléka 1 420 552 Egyéb rendezés 0 e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen 1 772 044 660 039 268% 2010. évi tartalék alakulás 6 632 437 10 361 998 64% z Záró tartalék 49 529 593 52 601 079 94% 12
3.4.3 Likviditási céltartalék A tárgyév folyamán a pénztár az értékelési különbözetre, az egyéb céltartalékokra, illetve a beazonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék illetve a 2010. január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár hozott tartaléka együttesen 10.120 ezer forint volt. Ezen belül a tagdíjbevételekből 2.160 ezer forint került likviditási tartalékba, míg az elért nettó hozam összege 15.179 ezer forint volt. A likviditási tartalék kiadásait befektetésekhez kapcsolódó költségek képezik, melyek a befektetések eredményében kerülnek elszámolásra. A likviditási tartalékból 7.268 ezer forint került átcsoportosításra a fedezeti és működési alapra a beazonosított függő tételek, illetve egyedi esetekben póthozam megítélése miatt, további 47 ezer forint a fedezeti alapról került átcsoportosításra a kisösszegű negatív egyenlegek, egyéb kisösszegű tételek miatt a likvid alapra. A Likviditási tartalék Tagdíjbevételére 3.261 ezer Ft ot terveztek, a tény adatok viszont jelentősen eltérnek ettől. Az eltérés oka, hogy a tervezés során nem kalkulálták bele, hogy 80.000 Ft éves befizetés felett, a 80.000 Ft feletti részre már nem vonatkozik a 0,1% os likviditási alapot illető összeg. Megnevezés Likviditási tartalék Tény Terv n Nyitó 166 845 160 884 Tervteljesítés aránya Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek 2 160 3 261 66% Tagdíj előírás 3 261 3 261 100% + Utólag befolyt tagdíj 28 n/a Meg nem fizetett tagdíj 1 481 n/a Tagok egyéb befizetései 352 Egyéb bevételek 1 248 Egyéb ráfordítás 1 248 b Nettó Hozam (+kamatok) 15 179 12 561 121% Ebből értékelési különbözet 28 Ebből vagyonkezelői díj 8 1336 1% Ebből letétkezelői díj 16 48 33% a+b Eredmény összesen 17 339 15 822 110% Eredményt nem érintő tartalék mozgások g Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam 7 268 h Egyéb tartalékot érintő könyvelések 49 Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről 47 Beolvadó pénztár hozott tartaléka 2 g+h Eredményt nem érintő mozgások összesen 7 219 2010. évi tartalék alakulás 10 120 15 822 64% z Záró tartalék 176 965 176 706 100% 13
3.4.4 Összefoglaló a tartalékok alakulásáról A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. Bevételei főként tagdíj és hozambevételekből állnak. Tagdíj és tagdíj típusú bevételként 2010 ben 5.992.799 ezer Ft ot terveztünk, a ténylegesen befolyt és lekönyvelt bevétel 4.460.309 ezer Ft volt. Ez a tervezett bevétel 74,43 % ának felel meg. Egy további tényező az eredmény alakulásában a fizetettségi mutató, amely kifejezi, hogy a tagság mekkora hányada teljesített befizetést. 2010 ben ez a mutató 49,56%. (2009 ben 58,69%). A mutató számításakor a teljes aktív tagság lett figyelembe véve, és azt vizsgáltuk, hogy a tag teljesített e befizetést a tárgyidőszakra vonatkozóan. A pénzügyi terv 63,75% os fizetettséggel kalkulált. A Pénztár eredményének alakulása 2010 ben (ezer Ft ban) Megnevezés Működési Likvid Fedezeti Összesen n Nyitó 76 224 166 845 42 897 156 43 140 225 Eredmény tételek a Befolyt tagdíjbevétel és egyéb bevételek 174 602 2 160 4 283 547 4 460 309 Tagdíj előírás 183 763 3 261 4 598 854 4 785 878 + Utólag befolyt tagdíj 2 103 28 54 244 56 375 Meg nem fizetett tagdíj 66 106 1 481 1 684 377 1 751 964 Tagok egyéb befizetései 34 375 352 1 314 826 1 349 553 Egyéb bevételek 75 831 1 248 1 408 621 1 485 700 Egyéb ráfordítás 55 364 1 248 1 408 621 1 465 233 Működési céltartalék jövőbeni kötelezettségekre 0 0 b Hozam 244 15 179 4 120 934 4 135 869 Ebből értékelési különbözet 13 28 1 223 295 1 223 336 Ebből vagyonkezelői díj 0 8 342 273 342 281 Ebből letétkezelői díj 116 16 21 280 21 412 c Költségek 204 178 204 178 Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési tevékenység) 94 381 94 381 Albérleti díj 8 430 8 430 IT szolgáltatás 2 071 2 071 Marketing, hirdetés, reklám költség 540 540 Könyvvizsgálat díja 11 724 11 724 Bankköltségek 14 838 14 838 Bérköltség és járulékai 53 471 53 471 Felügyeleti díj és bírság 15 261 15 261 Egyéb költségek 3 462 3 462 d Rendkívüli eredmények 0 0 14
a+b+c+d Eredmény összesen 29 820 17 339 8 404 481 8 392 000 Eredményt nem érintő tartalék mozgások e Más pénztárból átlépők hozott fedezet 1 309 905 1 309 905 f Kiegészítés 81 192 81 192 g Kilépők fedezeti alap csökkenés 4 403 745 4 403 745 Járadékszolgáltatás 6 292 6 292 10 év várakozás utáni szolgáltatás kifizetés 1 730 885 1 730 885 Átlépők 442 296 442 296 Haláleset 153 751 153 751 Egyösszegű nyugdíj + Rokkantnyugdíj 2 070 521 2 070 521 h Függőhozamosztás, beazonosított függő hozama, póthozam 257 7 268 7 011 0 i Egyéb tartalékot érintő könyvelések 1 047 49 1 233 593 1 234 689 Átcsoportosítás likvid alapba fedezetiről 47 47 0 Tagi kölcsön levonás 36 464 36 464 SZJA levonás 130 689 130 689 Átlépési és szolgáltatási költségek 19 759 19 759 Értékelési különbözetre képzett céltartalék 13 13 Beolvadó pénztár hozott tartaléka 1 060 2 1 420 552 1 421 614 e+f+g+h+i Eredményt nem érintő mozgások összesen 1 304 7 219 1 772 044 1 777 959 2010. évi tartalék alakulás 28 516 10 120 6 632 437 6 614 041 z Záró tartalék 47 708 176 965 49 529 593 49 754 266 15
3.4.5 Céltartalékok 73OEA Fedezeti céltartalék Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév Mód Sorszám PSZÁF kód Megnevezés 1 2 3 c d z 001 73OEA1 I. Egyéni számlákon 002 73OEA101 Nyitó állomány 34 344 550 42 890 020 003 73OEA102 Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) 4 661 290 4 283 547 004 73OEA103 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) 872 978 1 309 905 005 73OEA104 Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) 3 111 483 6 558 273 006 73OEA105 Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet (+/ ) 6 442 072 1 223 165 007 73OEA106 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) 12 099 7 011 008 73OEA107 Tartaléktőke átcsoportosítás (+/ ) 0 0 009 73OEA108 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) 3 628 292 4 126 142 010 73OEA109 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés ( ) 0 0 011 73OEA110 Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása ( ) 361 688 436 823 012 73OEA111 Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások ( ) 0 0 013 73OEA112 Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások ( ) 2 562 518 1 214 840 014 73OEA113 Egyéb változás (+/ ) 1 954 1 469 545 015 73OEA114 Egyéni számlák záró állománya 42 890 020 49 517 331 016 73OEA2 II. Szolgáltatási tartalékon 017 73OEA201 Nyitó állomány 6 798 7 136 018 73OEA202 Egyéni számláról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete (+) 3 628 292 4 126 142 019 73OEA203 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés (+) 0 0 020 73OEA204 Szolgáltatási tartalékon jóváírt egyéb bevételek (+) 0 0 021 73OEA205 Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet (+/ ) 828 130 022 73OEA206 Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek (+) 136 796 023 73OEA207 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) 88 47 024 73OEA208 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) 0 0 025 73OEA209 Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások ( ) 3 215 208 3 807 698 026 73OEA210 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés ( ) 86 827 153 751 027 73OEA211 Más pénztárba átlépő tag szolgáltatási fedezetének átadása ( ) 0 0 028 73OEA212 Szolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadások ( ) 0 0 029 73OEA213 Szolgáltatási számlát terhelő egyéb kiadások ( ) 0 0 030 73OEA214 Szolgáltatási számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások ( ) 0 0 031 73OEA215 Egyéb változás (+/ ) 326 795 160 187 032 73OEA216 Szolgáltatási tartalék záró állománya 7 136 12 261 16
73OEB Likviditási tartalékok Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Nagyságrend: ezer forint Előző év Tárgyév Mó d 1 2 3 c d z 001 73OEB1 I. Likviditási portfolió értékelési különbözetére 002 73OEB101 Nyitó állomány 2 985 20 213 003 73OEB102 Tárgyévben likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék (+) 17 228 8 004 73OEB103 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) 005 73OEB104 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) 006 73OEB105 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) 0 0 007 73OEB106 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának egyéb bevételei (+) 0 0 008 73OEB107 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára ( ) 0 0 009 73OEB108 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) 0 0 010 73OEB109 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékából átcsoportosítás működési célra ( ) 0 0 011 73OEB110 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának felhasználása egyéb célra ( ) 0 0 012 73OEB111 Likviditási portfolió értékelési különbözet tartalékának záró állománya 20 213 20 205 013 73OEB2 II. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára 014 73OEB201 Nyitó állomány 25 584 30 246 015 73OEB202 Tárgyévben az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék (+) 17 684 8 578 016 73OEB203 017 73OEB204 018 73OEB205 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) 0 0 0 0 0 0 019 73OEB206 Azonosítatlan befizetések befektetési hozama kockázati tartalékának egyéb bevételei (+) 0 2 020 73OEB207 021 73OEB208 022 73OEB209 023 73OEB210 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának felhasználása egyéb célra ( ) 12 651 6 610 0 0 0 0 371 260 024 73OEB211 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának záró állománya 30 246 31 956 025 73OEB3 III. Egyéb likviditási célokra 026 73OEB301 Nyitó állomány 113 290 116 387 027 73OEB302 Tárgyévben egyéb likviditási célokra képzett tartalék (+) 2 478 8 769 028 73OEB303 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás egyéni számláról (+) 552 0 029 73OEB304 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) 76 47 030 73OEB305 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás működési céltartalékból (+) 0 0 031 73OEB306 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék egyéb bevételei (+) 3 3 032 73OEB307 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás egyéni számlára ( ) 0 401 033 73OEB308 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba ( ) 0 0 034 73OEB309 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás működési célra ( ) 0 0 035 73OEB310 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék felhasználás egyéb célokra ( ) 12 1 036 73OEB311 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék záró állománya 116 387 124 804 17
73OEC Céltartalékok állománya összesen Nagyságrend: ezer forint Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi változások Záró állomány 1 2 3 c d e 001 73OEC01 Működési céltartalék 28 13 15 002 73OEC011 jövőbeni kötelezettségekre 0 0 0 003 73OEC012 működési portfolió értékelési különbözetére 28 13 15 004 73OEC02 Fedezeti céltartalék 42 897 156 6 632 436 49 529 592 005 73OEC021 egyéni számlákon (értékelési különbözettel együtt) 42 890 020 6 627 311 49 517 331 006 73OEC022 szolgáltatási tartalékon (értékelési különbözettel együtt) 7 136 5 125 12 261 007 73OEC03 Likviditási céltartalék 166 845 10 119 176 964 008 73OEC031 értékelési különbözetre 20 212 8 20 204 009 73OEC032 egyéb likviditási célokra 116 387 8 417 124 804 010 73OEC033 azonosítatlan befizetések befektetési hozamára 30 246 1 710 31 956 011 73OEC04 Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka 1 457 180 231 713 1 688 893 012 73OEC041 működési célú 54 637 8 841 63 478 013 73OEC042 fedezeti célú 1 401 274 222 667 1 623 941 014 73OEC043 likviditási és kockázati célú 1 269 205 1 474 015 73OEC05 Összesen: 44 521 209 6 874 255 51 395 464 18
3.5 Mutatószámok (A mutatószámok mellett zárójelben a 2009. évi % ok szerepelnek.) Az tagdíjbevételeknek az összes bevételhez viszonyított mutatói 3.5.1 Működési alap tagdíjbevételének a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 88,4% (91,87%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató csökkenését az összes bevételen belül a Befolyt tagdíjbevételek arányának csökkenése, és az Egyéb bevételek arányának növekedése okozza. 3.5.2 Fedezeti alap tagdíjbevételének a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 50,97% (40%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám növekedése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. 3.5.3 Likviditási alap tagdíjbevételének a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék tagdíjbevétele (tagok egyéb befizetéseivel) x 100 = 12,46% (6,42%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele. A mutatószám növekedése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. 19
A hozamoknak az összes bevételhez viszonyított mutatói A Működési tartalék bevételei között a tagdíjbevételek, az egyéb bevételek, a folyószámlakamat jelenik meg. A Fedezeti és likviditási tartalékoknál viszonylag magas a pénzügyi bevételek aránya. 3.5.4 Működési alap hozamának a működési tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Működési tartalék nettó hozama x 100 = 0,14% (0,01%) Működési tartalék tárgyévi összes bevétele A mutató csökkenésének oka a tartalék hozamának csökkenése, amit a devizás szállítók miatt felmerült árfolyamveszteség okoz. 3.5.5 Fedezeti tartalék hozamának a fedezeti tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Fedezeti tartalék nettó hozama x 100 = 49,03% (60%) Fedezeti tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám csökkenése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. 3.5.6 Likviditási tartalék hozamának a likviditási tartalék összes bevételéhez viszonyított mutatója Likviditási tartalék nettó hozama x 100 = 87,54% (93,58%) Likviditási tartalék tárgyévi összes bevétele A mutatószám csökkenése az összes bevételen belül a tagdíjbevételek aránya növekedésének köszönhető, amit az előző évihez képest visszafogottabb befektetési tevékenységből származó bevételek okoznak. A Működési tartalék állománya csak időszakosan, betétlekötés formájában kerül befektetésre, alacsony átlagos érték mellett. Ugyanakkor a két másik tartalék pénzeszközeit vagyonkezelő szervezet fekteti be. 20
Működési költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó mutatószámok Költségek és ráfordítások megoszlása 2010 Adatok ezer Ft ban Anyagköltség 5 0,00% Személyi jellegű ráfordítások 53 471 26,19% Igénybevett szolgáltatások 106 962 52,39% Szolgáltató díja (adminisztrációs + tagszervezési) 94 381 46,22% Könyvvizsgálat díja 11 724 5,74% Marketing, hirdetés, reklám 540 0,26% Szaktanácsadás költsége 318 0,16% Egyéb szolgáltatások költsége 28 479 13,95% Albérleti díj 8 430 4,13% Informatikai szolgáltatás 2 071 1,01% Bankköltségek 14 838 7,27% Egyéb költségek 3 140 1,54% Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások 15 261 7,47% Összes működési költség 204 178 100,00% A költségnemek között 26,2% a bér és személyi jellegű kiadásokhoz tartozik, míg 52,4% az igénybevett szolgáltatások, további 13,9% az egyéb szolgáltatások aránya és 7,5% a felügyelettel kapcsolatos ráfordításokból adódik. A szolgáltatói díj az előző évhez képest 14% kal csökkent, ennek egyik oka a szolgáltatói szerződés változása volt, mely szerint 2010. április 1 től tovább csökkent 1,91% ra a 2009. december 1 től érvényes 2,04% ról. A szolgáltatói díj csökkenését az indokolta, mivel a korábban ING Pénztárszolgáltató Zrt. munkavállalói 2009. december 1 től jogfolytonosan átkerültek a Pénztár alkalmazotti állományába, így a munkabérüket közvetlenül a Pénztár fizeti, nem a szolgáltatói díjon keresztül kerül átszámlázásra. A másik oka a csökkenésnek pedig a tagdíjbevételek elmaradása volt. A könyvvizsgálói díj 20% kal alacsonyabb, mint előző évben, ennek az oka pedig a 2009. évre vonatkozó többlet könyvvizsgálatok a 2010. január 1 én beolvadt Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár miatt. 21
Költségek és ráfordítások megoszlása Bankköltségek 7% Egyéb ktg. 2% Felügyeleti díj 7% Anyagköltség 0% IT szolgáltatás 1% Személyi jellegű ráfordítások 26% Albérleti díj 4% Szaktanácsadás költsége 0% Marketing, hirdetés, reklám 0% Könyvvizsgálat díja 6% Szolgáltató díja (adminisztrációs díj) 16% Szolgáltató díja (tagszervezési díj) 31% 22
4.7 Bér és személyi jellegű kiadásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Bér és személyi jellegű kiadások x 100 = 26,19% (5,7%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató növekedésének oka, hogy 489% kal nőttek 2010. év folyamán kifizetett személyi jellegű ráfordítások az előző évhez képest, ugyanakkor az összes költség 29% kal nőtt 2009 hez képest. Az összes költség növekedésének 46.123 ezer Ft 96% a a Személyi jellegű ráfordítások 44.395 ezer Ft os növekedéséből adódik. (A bér és személyi jellegű kiadások növekedésének oka, hogy 2009. december 1 én a korábban az ING Pénztárszolgáltató Zrt. vel munkaviszonyban álló alkalmazottak egy része (79 fő) jogfolytonos munkaviszonnyal átkerült a Pénztárhoz) 4.8 Az igénybevett szolgáltatásoknak a működési költségekhez, ráfordításokhoz viszonyított mutatója Igénybe vett szolgáltatások x 100 = 52,39% (78,9%) Működési költségek és ráfordítások összesen A mutató csökkenésének oka, hogy csökkentek az igényevett szolgáltatások 14% al az előző évihez képest, ugyanakkor a bér és személyi jellegű kiadások jelentős növekedésével csökkent az igénybevett szolgáltatások részaránya az összes működési költség és ráfordításon belül. 23
3.6 Azonosítatlan befizetések Az Azonosítatlan befizetések állományának változása 2010 ben (ezer Ft ban) Nyitóegyenleg 2010. január 01. Növekedés 2010 Csökkenés 2010 Záró egyenleg 2010. december 31. Nyitó egyenleg 146 569 növekedés 6 384 510 egyéni számla növekedés 5 834 502 visszautalások 525 424 összes csökkenés 6 359 927 Záró egyenleg 171 152 Az Azonosítatlan befizetések állománycsökkenésének alakulása 30 napos időtartamonkénti bontásban (ezer Ft ban) Egyéni számla növekedés Visszautalások január 352 158 34 595 február 378 152 63 594 március 477 397 30 512 április 702 242 51 280 május 457 938 54 962 június 725 526 36 413 július 404 062 43 722 augusztus 356 439 47 391 szeptember 396 466 30 196 október 384 045 37 034 november 418 726 40 696 december 781 353 55 029 összesen 5 834 502 525 424 Az Azonosítatlan befizetések záró állományának negyedéven túli megbontása (ezer Ft ban) Záró állomány 90 napon túl 113 417 0 90 nap 57 735 Összesen 171 152 24
3.7 Szolgáltatási kiadások alakulása Szolgáltatás típusa 2009 (e Ft) 2010 (e Ft) Változás (e Ft) Változás % ban Járadékszolgáltatás 3 979 5 769 1 790 44,98% Nyugdíjszolgáltatás 1 983 931 2 036 001 52 070 2,62% 10 várakozás utáni kifizetés 1 238 490 1 711 657 473 167 38,21% Összesen 3 226 400 3 753 427 527 027 16,33% A szolgáltatási kiadások 16% kal nőttek az előző évhez képest. A járadékszolgáltatás 45% kal nőtt. 2010. év folyamán 3 új tag kért járadékszolgáltatást, 1 tagnak járt le a járadékszolgáltatás időtartama, valamint a többi tagnak is folytatódott a szolgáltatások kifizetése. A nyugdíjszolgáltatásban részesülők száma 1.816 főről 1.851 főre nőtt. Ez a csekély növekedés okozza a kifizetett összegek 2,6% os változását. A 10 éves kifizetést 2010. év folyamán 3.880 fő vette igénybe. Közülük 2.659 fő a tagság fenntartása mellett igényelt tőke illetve hozamkifizetést, 1.221 fő pedig megszüntette a tagságát. A kilépettek aránya a jogosultakon belül csupán 4,5%. 3.8 10 év várakozás utáni kifizetések Megnevezés Fő Összeg (ezer Ft) 10 év várakozás után már kifizethető 27 148 28 756 684 2011 ben esedékessé váló kifizetések 2 476 2 145 168 2010. december 31 ig 27.148 fő vált jogosulttá a 10 év várakozás utáni kifizetésre, ami a tagság 32% át jelenti. Míg a 2011 ben esedékessé váló kifizetésekkel együtt a 2010. évi tagság 34% a válik jogosulttá 10 év várakozás utáni kifizetésre. 3.9 Egyéb kiegészítő megjegyzések Az Önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet értelmében a pénztár a PSZÁF által kiadott nyomtatványok felhasználásával köteles elkészíteni az éves pénztári beszámolót. A beszámoló a vállalkozás folytatásának elve alapján készült, amelyet a Pénztár az átdolgozott 2011. évi rövid távú tervében is megerősített, így a Pénztár a belátható jövőben, azaz legalább a mérleg fordulónaptól számított egy évig, folyamatos működésre képes. Mindezen kívül meg kell azt említenünk, hogy a beszámolóba ezer Ft ra kerekítve kerültek be az adatok. A kerekítések alkalmazása miatt néhány esetben előfordulhatott az, hogy a tavalyi beszámoló záró adatai nem 25
teljesen egyeznek meg az idei beszámoló nyitó adataival, vagy egy egy olyan adat, amire több helyen is utalás történik, a kerekítések miatt eltérő összeggel szerepel a különböző helyeken. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. évben a választható portfoliós rendszer módosításának a Felügyelt előzetes engedélye nélküli bevezetése miatt 1.500 ezer Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénztárat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. évben átfogó helyszíni ellenőrzést folytatott le az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál. A vizsgálat a 2007. január 1. 2010. II. negyedév közötti időszakot érintette. Az ellenőrzés eredményeként a Pénztár részére felügyeleti bírság kiszabására nem került sor. A Pénztár vezetői részére személyi bírság került megállapításra: Dr. Borza Gábor: 1 millió Ft, Jónás Veronika: 100 ezer Ft és Hetyéssy Pál 200 ezer Ft összegű bírság megfizetésére lett kötelezve. 3.9.1 Vállalt tagdíjak A Pénztár a 2009 es üzleti évben előírt, de meg nem fizetett vállalt tagdíjakat egyéb ráfordításként elszámolta, valamint az ezzel kapcsolatban megképzett céltartalékot feloldotta, melynek értéke 1.395.109 ezer Ft volt, valamint ezen felül megképzett és feloldott még 63.322 ezer Ft ot a 2010. év folyamán kilépett tagok miatt. A Pénztár a tárgyévben a 223/2000. kormányrendelet 18. (3) alapján előírta a vállalt tagdíjakat, melynek értéke 3.340.998 ezer Ft volt. Ebből a meg nem fizetett tagdíjak értéke 1.703.212 ezer Ft. A tagok az éves egyenlegközlőben értesítést kapnak a hátralékukról, amennyiben ez nem kerül rendezésre, úgy 2011. év folyamán a Pénztár leírja ezen összegeket. A vállalt tagdíjon felüli befizetések a tagok egyéb saját befizetéseiként vannak kimutatva, melynek értéke 1.042.655 ezer Ft. 3.9.2 Elévült tagdíjkövetelések leírása A Pénztár 2010 ban leírta a 2008. december 31. ig előírt, de ki nem egyenlített tagdíjköveteléseket az egyéb ráfordításokkal szemben összesen 6.630 ezer Ft értékben. 26
3.9.3 Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása 2010. január 1. én az Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadt az ING Nyugdíjpénztár Önkéntes ágazatába. A beolvadó Unilever Önkéntes Nyugdíjpénztár adatai a következőképp alakultak: mérlegfőösszeg 1.425.440 ezer Ft, befektetett pénzügyi eszközök 71.065 ezer Ft, követelések 1.501 ezer Ft, melyből o tagdíjkövetelések 1.185 ezer Ft, o egyéb követelések 316 ezer Ft, értékpapírok 1.341.492 ezer Ft pénzeszközök 11.382 ezer Ft saját tőke 1.060 ezer Ft, melyből o tartaléktőke 2.189 ezer Ft o 2009. évi mérleg szerinti eredmény 1.129 ezer Ft Céltartalékok értéke 1.421.739 ezer Ft, melyből o fedezeti céltartalék 1.420.552 ezer Ft, o likviditási céltartaléka 2 ezer Ft, o meg nem fizetett tagdíjak tartaléka 1.185 ezer Ft, kötelezettségek értéke: 2.316 ezer Ft, melyből o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1.094 ezer Ft, o függő állomány 1.222 ezer Ft, Passzív időbeli elhatárolások 325 ezer Ft, A beolvadással 1 029 fővel nőtt a Pénztár taglétszáma. 27
IV. A 2010. évi befektetési tevékenység értékelése 4.1 A pénztár hozama Az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár teljes vagyonkezelésbe bevont részportfolióin 2010 ben az ING Befektetési Alapkezelő Rt az alábbi bruttó hozamokat érte el: A portfólió: 6,05%, B portfólió: 7,77%, C portfólió: 10,26%, D portfólió: 12,72%. H portfólió: 7,98%. Figyelembe véve a befektetések hozamát elsődlegesen befolyásoló benchmark hozamokat (BUX: 0,47%, MAX: 6,40%, RMAX: 5,53%, MSCI World: 21,54%, NTX: 15,29%, MSCI AC: 22,50%, MSCI EM: 29,10%) a 2010 ben elért bruttó hozamok felülmúlták a referenciahozamokat. A portfólió benchmark: 5,53%, B portfólió benchmark: 6,40%, C portfólió benchmark: 9,14%, D portfólió benchmark: 11,89%, H portfólió benchmark: 7,19%, Abszolút értelemben vizsgálva a hozamokat a teljesítmény nagymértékben felülmúlta a 2010 es éves átlagos inflációt (4,9%) és a 2010. decemberi év/év inflációt is (4,7%), elsősorban a hazai kötvénypiacnak, másodsorban pedig a magyar részvénypiacoknak köszönhetően. A vagyonkezelő teljesítményének értékelésekor három tényezőt vizsgált meg a Pénztár: a részvényteljesítményt, a kötvényhozamot, illetve az allokációs döntések hatásait. Az egyes hatások mérésére a benchmark hozamokhoz képest elért teljesítmény szolgál. 28
4.2 Kötvényhozam A kötvénypiacot reprezentáló MAX index 2010 es 6,4% os teljesítménye a decemberi éves 4,7% os infláció tükrében kielégítőnek, de átlag alattinak mondható. A jegybank irányadó kamatlábát 6,25 százalékról fokozatosan 5,25 százalékra csökkentette, majd az év végén két lépésben 5,75 százalékra emelte. A javuló folyó fizetési mérleg hatására erősödő forint lehetőséget nyújtott az inflációs kilátások javulása miatt a kamatvágásokhoz, majd év végén a romló inflációs és költségvetési folyamatok kényszerítették a jegybankot kamatemelésre. 2010 ben az ÁKK még használt IMF forrást a finanszírozás biztosítására, ezért az állampapírpiaci nettó kibocsátás a reálisnál alacsonyabb volt. A három, öt, tíz és tizenöt éves kötvények referencia hozama rendre +42, +30, +3, illetve +9 bázispontot változott. A tíz éves magyar államkötvény hozama 2010 végén 499 bázisponttal haladta meg a hasonló futamidejű német államkötvény hozamát, a 2009 végi 453 bázisponttal szemben. 2011 ben nagyobb lehet a volatilitás az előző évhez képest is, a magánnyugdíj pénztári rendszer felszámolása miatt az ország sokkal inkább külföldi befektetők finanszírozásának lesz kiszolgáltatva, akik kereslete jóval hektikusabban alakulhat. Az állami finanszírozást már teljes mértékben piaci forrásokból tervezik finanszírozni, idén megkezdődik a 14,5 milliárd eurós IMF/EU hitel visszafizetése az első 2 milliárd eurós részlettel. Az ország mindhárom jelentős hitelminősítőnél a befektetési kategória legalacsonyabb kategóriájában van, negatív kilátásokkal. A hitelminősítők jelenleg kockázatosnak látják a magyar adósságpályát, a strukturális hiányt egyszeri lépésekkel foltozza be a kormány. Az ország fiskális helyzetének javítására reformcsomagot jelentett be a kormány, aminek megítélése jelentősen befolyásolhatja a kötvényhozamok 2011 es alakulását. A külföldiek bizalmának visszaszerzése kulcsfontosságú lesz a következő években, ha a piaci finanszírozásra való visszatérést komolyan gondolja a kormány. Az inflációs folyamatok negatívan alakulnak, a nyersanyagok és élelmiszerek árának drágulása mellett a kormány intézkedései is (szektoradó, hatósági árak, ártámogatások megszüntetése) erősen inflatórikus hatásúak. Az MNB monetáris tanácsába a kormánypárt delegálja az új 4 tagot, mellyel többségbe kerülnek a kamat meghatározó testületben is. Mivel a kormány többször bírálta a jegybank kamatemeléseit, és síkra szállt az alacsonyabb kamatpálya és a mennyiségi lazítás mellett, így az inflációra kevésbé reagáló lazább monetáris politikára számítunk a jövőben. Ez jelentősen lejjebb viheti a rövid hozamokat, de a forint árfolyamának gyengülését és a hosszú hozamok emelkedését is okozhatja az inflációs és a stabilitási kockázatok miatt. Összességében negatívan látjuk a kötvénypiac helyzetét 2011 ben a magánnyugdíj pénztárak megszűnése kapcsán kieső finanszírozás és az inflációs folyamatok miatt. 2010 ben a vagyonkezelő jelentősen túlteljesítette a kötvénypiaci benchmarkot, pozitívan hozzájárulva a pénztár teljesítményéhez. 29
4.3 Részvényhozam A BUX a 2009 es 73,4% os felértékelődése után 2010 ben gyakorlatilag stagnált és mindösszesen 0,5% ot emelkedett, aminek az elsődleges oka nem globális szinten, hanem országhatáron belül keresendő. A tőzsdei cégek jövedelmezőségét hátrányosan érintették a szektorálisan kivetett különadók, amelyeket a tervek szerint a kormány 2013 ig ki fog vezetni. Az OTP a 2010 es évbe szerény tervekkel vágott bele, olyannyira, hogy a korábbi évekkel ellentétben a 2010 es évre nem tűzött ki a menedzsment profitcélt, mivel a céltartalék képzést jelentős bizonytalanság lengi körül. 2010 ben a CHF/HUF több mint 20% kal értékelődött le, amely továbbra is nyomás alatt tartja a svájci frank hiteleseket, minden valószínűséggel 2010 ben hasonló nagyságú céltartalékot kell képezni a hitelek után, mint 2009 ben, amikor is 250 Milliárd Ft ot helyezett el a bank a céltartalékban. Az OTP jövedelmezőségét tovább rontja a parlament által elfogadott, a banki különadóról szóló törvény, amelyet végül a mérlegfőösszeg 0.15% ában határoztak meg 50 milliárd forint alatt, a fölött pedig 0.5% ában. Így a különadó körülbelül 36 milliárd forintos adózás előtti többletterhet jelent a banknak és alapkezelőjének 2010 ben. Csányi Sándor elnökvezérigazgató elmondta, hogy bár vitatható, hogy a többletterhek nagy részét egyetlen szektor viseli, a költségvetési egyensúly helyreállítása az OTP nek is érdeke, mivel az erősíti a külföldi szereplők bizalmát a magyar gazdaság irányába. A vezető szerint az OTP nem fogja áthárítani a különadót ügyfeleire. A kormány elfogadta az eladósodott lakáshitelesek megsegítésére kidolgozott programot, bár sokat lazított az eredeti elképzelésen. A refinanszírozási díj nem lesz nulla, de a futamidő alatt egyszer lehetővé válik a hitel ingyenes előtörlesztése. A középárfolyam kötelező alkalmazását is rögzíti a törvényjavaslat úgy, hogy ha a banknak van saját középárfolyama, akkor a bankét kell alkalmazni, ha nincs, akkor a jegybankét. Ezek az intézkedések várhatóan nem jelentenek komoly terhet az OTP számára. A MOL 2010 ben nagyon jó évet zárt, részvényeinek árfolyama 22,3% kal értékelődött fel, amely elsősorban a menedzsment optimista középtávú terveinek volt köszönhető. A menedzsment a számos Közel Keleten futó projektjei után jelentős árbevétel és EBITDA növekedésre számít. Az Európai Bizottság 112 millió euró visszafizetésére utasította az olajvállalatot, mivel a cég korábban kevesebb bányajáradékot fizetett az államnak, mint versenytársai. A 2010. október 18 án elfogadott különadóból a MOL várhatóan 19.5 milliárd forint különadót fizet idén, és várhatóan a következő két évben is. A Robin Hood adó azonban szintén megmarad várhatóan 2013 ig. Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató szerint a cég az alapján fog dönteni, hogy hová helyezze jövőbeli befektetéseit, hogy marad e a különadó 2012 után. Egy elfogadott törvény szerint a jövőben 600 millió köbméterig csökkenthető lesz az illetékes miniszter döntése alapján a biztonsági készlet. Továbbá a hazai földgáztermelők az egyetemes szolgáltatásban felhasznált mennyiségig miniszteri rendeletben kihirdetett áron lesznek kénytelenek értékesíteni a felszínre hozott földgázt. A MOL szeptember 20. ától a Dow Jones Fenntarthatósági Index része lett. 30
A Magyar Telekom a négy nagypapír közül a legrosszabbul teljesítő volt, részvényeinek árfolyama 29,5% kal értékelődött le 2010 ben, ha az osztalékhozamot is figyelembe vesszük, akkor a részvényei így is 19,4% kal csökkentek. A leértékelődés okaiként az árversenyt és a különadót kell kiemelni. A Magyar Telekom számításai szerint, az egyes ágazatokat terhelő különadó alapján a tavalyi évre 27.5 milliárd forintos extra adót kellett fizetnie. A Magyar Telekom nem tudja megspórolni a napi kiadásokon a 27,5 milliárd forintot Christopher Mattheisen elnök vezérigazgató szerint, amit be kell fizetnie különadóra, így minden bizonnyal hozzá kell nyúlnia az osztalékhoz és a beruházások szintje is csökkenhet, valamint a vállalat eladósodottságára is hatással lehet a különadó. A Magyar Telekom a 2009 es üzleti év után 2010 ben 74 Ft osztalékot fizetett ki, a 2010 es év után várhatóan 50 forint osztalékot fog fizetni. A Richternek a 2010 es év a stagnálásról és az akvizíciókról szólt, az árfolyama 0,8% kal értékelődött le. A Richter akvirálta a PregLem, svájci székhelyű, nőgyógyászati rendellenességek, illetve meddőség kezelésére szakosodott gyógyszeripari vállalatot 445 millió frank maximális értékkel (a tranzakció részei az átvételkori 150 millió svájci frank értékű készpénzfizetés, és összesen további legfeljebb 295 millió svájci frank mérföldkő fizetések). A Richter emellett megvásárolta a német Grünenthal orális fogamzásgátló portfólióját, beleértve a disztribúciós és marketing jogokat mindazokban az országokban, ahol a készítmények törzskönyvi engedélyt kaptak. A készpénzben kiegyenlítendő vételár 236.5 millió euró. A megvásárolt termékkör lehetőséget biztosít a cégnek egy saját értékesítési és marketing hálózat létrehozására a kiemelt nyugat európai piacokon, és egyúttal megteremti az alapját annak, hogy jelenlétét erősítse az említett országokban. A Richter emellett hosszú távú licenc és együttműködési szerződést kötött a Mochida Pharmaceuticallal a Richter bioszimiláris termékportfoliójának fejlesztéséről és értékesítéséről. A szerződés értelmében a Mochida hozzájárul a termékek fejlesztési költségeihez, és ezért kizárólagos jogokat kap Japánban a termékek saját márkanév alatt történő értékesítésére és disztribúciójára. A gyógyszergyártó bejelentette, hogy a Forest Laboratories amerikai céggel közösen fejlesztett radiprodil (RGH 896) fázis II klinikai vizsgálatai eredménytelennek bizonyultak. Kedvező hír lehet, hogy a Richter várhatóan jövőre már fog fizetést kapni a Foresttől a közösen fejlesztett skizofrénia gyógyszer, a cariprazine (RGH 188) után. 2009 ben a gazdaságok elérték a mélypontjukat, és 2010 ben növekedési pályára álltak, amely az emelkedő részvényárakban is tükröződött. Az MSCI World Index forintban 21,5% ot emelkedett az év folyamán, azonban az értékalapú stratégia alulteljesítette a növekedési stratégiát, amely 22,5% kal nőt. A fejlődő piaci részvények felülteljesítők voltak a fejlett piaci részvényekhez képest az év során. A magyar részvények mind nemzetközi mind regionális összehasonlításban nem teljesítettek jól; 2010 ben a BUX 0,5% ot, az NTX 15,3% ot emelkedett. A részvénybefektetésekre 2008 közepén a portfoliók befektetési stílusának megfelelően különböző részvénykitettségek és mozgási sávok lettek kialakítva. Ez jellemzően 20% és 40% os részvénykitettséget jelent, 31