Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András 1, Zsiros Emese 1, Kökönyei Gyöngyi 2 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2 ELTE Pszichológiai Intézet Health Behaviour in School-aged Children: WHO collaborative cross-national study www.hbsc.org, www.ogyei.hu
Bevezetés Befolyásoló tényezők: nem, életkor, pszichés jellemzők, társas és fizikai környezet Trendek Fizikai aktivitás rövid és hosszú távú pozitív hatásai: testi, lelki egészség (Hallal és mtsai, 2006), társas készségek (Allison és mtsai 2005), egészségmagatartás (Ianotti és mtsai, 2009), iskolai és kognitív teljesítmény (Martínez-Gómez és mtsai, 2011)
Képernyő-használat Fizikai inaktivitás: rizikótényező számos egészségi és egészségmagatartási mutatóra (Kuntsche és mtsai, 2006; Ianotti és mtsai, 2009; Hume és mtsai, 2009) Média: szuper kortárs (Brown és mtsai, 2005) Számítógép-használat: mind kedvező, mind negatív összefüggések számos egészségi, pszichológiai és társas jellemzővel (Durkin és Barber, 2002; Ianotti és mtsai, 2009) Befolyásoló tényezők, trendek, kapcsolat a fizikai aktivitással
Célkitűzés A fizikai aktivitás és a képernyő-használat közötti összefüggések feltárása A fizikai aktivitás és a képernyő-használat összefüggéseinek vizsgálata a serdülők néhány pszichológiai jellemzőjével és szubjektív jóllét mutatójával
Anyag és módszer Minta: a 2010. évi országosan reprezentatív HBSC-felmérésben részt vett 5., 7., 9., és 11. évfolyamos tanulók (N=8096) Kimeneti változók: önminősített egészség, élettel való elégedettség (Cantrill, 1965), pszichoszomatikus tünetek skála, Gyermek Depresszió Skála (Kovács, 1985), önértékelési skála (Rosenberg, 1965), testkép skála (Orbach és Mikulincer, 1998) Magyarázó változók: legalább közepes intenzitású fizikai aktivitás heti gyakorisága (MVPA), erőteljes testedzés gyakorisága (VPA), számítógépes játék napi mennyisége, internet-használat napi mennyisége Kontroll változók: nem, életkor, családi jómódúság, anya iskolai végzettsége Statisztikai elemzés: Pearson- és Spearman-korrelációk, lineáris és ordinális regressziós modellek p=0,05
Eredmények A magyarázó változók leíró statisztikái Változó M SD MVPA 3,61 nap/hét 2,20 VPA ~ 3 nap/hét - TV-nézés napi mennyisége 2,54 óra/nap 1,66 Szg. játék napi mennyisége 1,71 óra/nap 1,80 Internetezés napi mennyisége 2,15 óra/nap 1,79 A magyarázó változók közötti korrelációk r TV-nézés Szg játék Internetezés MVPA -0,040** -0,046** -0,039** S rho TV-nézés Szg játék Internetezés VPA -0,091** -0,058** -0,070**
Az önminősített egészség és a magyarázó változók kapcsolata A legalább közepes intenzitású mozgás heti mennyisége pozitív összefüggést mutat Az erőteljes testedzés gyakorisága nem mutat kapcsolatot A kevés TV-nézés áll pozitív kapcsolatban az észlelt egészséggel A számítógépezés mindkét formája esetében a kevés mennyiség mutat erőteljes pozitív kapcsolatot, de a közepes mennyiség is szignifikánsan jobb, mint a sok Változó Wald OR MVPA 83,79 0,88 VPA1 1,70 0,83 VPA2 2,19 0,81 VPA3 0,11 1,04 VPA4 1,59 1,09 VPA5 4,14 1,11 VPA6 8,52 1,18 TV1 10,87 0,81 TV2 0,03 0,99 SZGJ1 10,21 0,80 SZGJ2 7,55 0,83 INT1 2,85 0,81 INT2 1,46 0,86
Az élettel való elégedettség és a pszichoszomatikus tünetek kapcsolata a magyarázó változókkal Az élettel való elégedettség csak a fizikai aktivitás mutatóival áll pozitív - kapcsolatban A tünetek előfordulási gyakorisága mindkét mozgási változóval negatív kapcsolatot mutat A TV-nézés egyik változóval sem mutatott kapcsolatot A számítógépezés mindkét formája a tünetskála esetében u-alakú kapcsolatot mutat: legkedvezőbb a közepes mennyiségű használat Magy. Változó Élettel való elégedettség (B) Tünetek (B) MVPA 0,056-0,069 VPA1 0,280-0,260 VPA2 0,273-1,080 VPA3 0,172-0,686 VPA4 0,207-0,940 VPA5-0,039 0,144 VPA6 0,064-0,588 TV1 0,084-0,387 TV2 0,090 0,108 SZGJ1 0,102-0,911 SZGJ2 0,075-1,038 INT1-0,069-1,544 INT2 0,014-1,803
A depresszív hangulat, az önértékelés és a testkép kapcsolata a magyarázó változókkal A mozgásos változók mindhárom pszichés jellemzővel a jóllét irányába mutató kapcsolatban vannak A tévénézés egyik kimeneti változóval sem mutat kapcsolatot Mindhárom pszichés mutató azonos jellegű kapcsolatban áll a számítógépezéssel: legkedvezőbbek a mutatók közepes mértékű játék- és internethasználatnál Magy. Változó CDI (B) Önért. (B) Testkép (B) MVPA -0,038 0,151 0,136 VPA1-0,664 0,953 0,297 VPA2-0,627 1,259 0,146 VPA3-0,699 1,104 0,135 VPA4-0,581 0,797-0,107 VPA5-0,151-0,031-0,240 VPA6 0,123-0,182-0,360 TV1-0,081 0,076 0,081 TV2-0,105 0,063-0,104 SZGJ1-0,320 0,413 0,312 SZGJ2-0,354 0,546 0,410 INT1-0,274 0,421 0,576 INT2-0,458 0,652 0,864
Megbeszélés, következtetések A fiatalok fizikai aktivitása nem megfelelő mértékű, ugyanakkor a képernyő előtt nagyon sok időt töltenek A képernyő-használat átstrukturálódása jellemző A fizikai aktivitásra és a képernyő-használatra fordított idő között nincs összefüggés: az egyik tevékenység nem a másik rovására történik (Taveras és mtsai, 2008) A fizikai aktivitás pozitív kapcsolata a szubjektív jóllét minden vizsgált aspektusával kimutatható volt, a legalább hetente végzett erőteljes testedzés nagyon jól jelezte előre az élettel való elégedettséget, a magas önértékelést és az alacsony depresszív hangulati pontszámot DE: túlzott fizikai aktivitás árnyoldalai (Whit és Halliwell, 2010)
Megbeszélés, következtetések II. A TV-nézés nem tűnik markáns prediktornak a szubjektív jóllét tekintetében a szakirodalom a média pozitív és negatív hatását is említi (Strasburger és mtsai, 2010) A mérsékelt vagy közepes mennyiségű számítógéphasználat bizonyult a legkedvezőbbnek a pszichés jóllét összefüggésében a szakirodalom eleinte ellentmondásos volt (Anderson és Bushman, 2001), de egyre több kutatási eredmény szól amellett, hogy a mérsékelt számítógéphasználat befolyásolja legkedvezőbben a serdülők lelki egészségét (Durkin és Barber, 2002) Lehetséges okok: tájékozottság, kompetencia, képesség érzése, társas kapcsolatok ápolása
Köszönöm a figyelmet! www.ogyei.hu nagi@ogyei.hu