Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Menedzsment. Második kötet. IV. 20. Eredménykimutatás a szállodákban. Dr. Juhász László PhD

Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Második kötet IV. 20. Eredménykimutatás a szállodákban Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2005, 2010, 2015 1

Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrás igénye 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban 2

Tartalomjegyzék IV. 20. Szállodák eredmény-kimutatása 4 1. Eredmény-kimutatás célja 5 2. Számviteli eredmény-kimutatás 7 2.1. Számviteli eredmény-kimutatás szerkezete 8 3. Eredmény-kimutatások szerkezete 10 3.1. Eredmény-kimutatások általános szerkezeti felépítése 10 3.2. Egyéb ráfordítások 14 4. Összköltség és forgalmi költség eljárás 17 4.1. Összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás 17 4.2. Egyszerű eredmény-kimutatás 20 4.3. Forgalmi költség eljárással készülő eredmény-kimutatás 20 4.4. Tevékenységek közvetlen eredménye 21 4.5. Szállodák eredmény-kimutatásának felhasználási területei 22 4.6. Eredményszintek 23 5. Szállodák eredményességének tényezői 26 5.1. Jövedelmezőség releváns tényezői 26 5.2. Átlagos eredményszintek 28 5.3. Szállodák piaci értéke 30 6. Inspiráció 32 7. Virtuális szálloda témaköre 33 7.1. Virtuálisszállodánk eredmény-kimutatása 33 7.2. Eredmény-kimutatás és éves beszámoló 36 7.3. Elszámoltatási rendszer 43 7.4. Egy szállodavállat negyedéves gyorsjelentése 44 8. Ellenőrző kérdések 50 9. Összefoglaló 51 Szójegyzék 52 IV. Szállodagazdálkodás erőforrásai összefoglaló 55 Referencia lista 56 Dr. Juhász László PhD. 3

IV. 20. Szállodák eredmény-kimutatása Cél, a költségek ismertetése után, bemutatni a költséggazdálkodással és tervezéssel összefüggő eredménykimutatás tartalmát, szintjeit és felépítését. Szállodavezetésnek az eredmény-kimutatások készítése, nem cél, hanem egyfelől vezetői eszköz másfelől tőrvényi kötelezettség. 1 Két fajta eredmény-kimutatást használunk a hétköznapokban a kötelező számviteli kimutatást és a szálloda adottságait figyelembe vevő szakmait. A számviteli kimutatást a tőzsdei cégek negyedévente a többi vállalkozás évente egyszer évvégén készítik el, a mérleggel egy időben mert annak a melléklete. A számviteli eredmény-kimutatás tartalma és szerkezete tőrvényben rögzített, de több változat készíthető a könyvelő és a tulajdonos közös döntése alapján. A szakmai eredmény-kimutatást havonta készítjük el és tartalma illetve szerkezete a szállodavezetés és tulajdonosok közös döntése. A VIR szerves része a havi eredménykimutatás (Profit & Loss Report). 1. Dia. UAS és hazai számvitel kapcsolata. Szerző szerkesztése. 2008. A hazai számvitelben 1992 óta van a nemzetközi közel azonos könyvelési és eredménykimutatási tőrvény. Korábban nagyon eltért a nemzetközi (International Accounting System) IAS módszerektől. A HAS Hungarian Accounting System már csak nagyon kismértékben, főleg a konszolidálásban tér el a nemzetközi rendszertől. Az Uniform Account System és a hazai számvitel előírásai azonosak. 2 1 Számviteli Tőrvény 1992. előírásának megfelelőn 2 Napjainkban nincs jelentősége a korábbi szakmai érdekességnek, hogy a szállodák UAS használták. Dr. Juhász László PhD. 4

1. Eredmény-kimutatás célja Számviteli eredménykimutatás elkészítése nem cél, elkészítését a számviteli tőrvény írja elő. A mérleg elkészítése kötelező és ennek melléklete az eredmény-kimutatás, az eredmény levezetését bemutató számviteli okmány. 3 Számviteli kimutatás az eredmény levezetését mutatja be. A mérleg leadása a cégbíróságoknak kötelező. Nyílt részvénytársaság esetében a nyilvános közzététel is kötelező. Ezért ha valaki a szállodák vagy szállodavállalatok eredmény-kimutatásait szeretné elemezni, akkor utánajárással, hozzáférhet az éves mérlegekhez és azok mellékletéhez az eredmény-kimutatáshoz. 2. Dia. Szállodák eredmény-kimutatása 2000. Szerző szerkesztése. Szakmai eredménykimutatás elkészítése sem cél. A szakmai eredménykimutatás egy vezetési eszköz. A tervek elkészítésével jelöljük ki a következő év céljait. Évközben a terveket havonta monitorozzuk és így kontrolláljuk, hogy a szálloda elérje a kitűzött célokat. Az elkészítések frekvenciáját és részletességét a szállodavezetés dönti el. Egy szakszerűen vezetett szálloda biztos, hogy havonta elkészíti a szakmai eredmény-kimutatását. A célok megfogalmazása éves szintre történik. A stratégiai célok középtávúak, de nem olyan konkrétak, mint az éves célkitűzések. Előfordul, hogy a szálloda piaci célja például a december hónapban a csoportos üzleti szegmensben 10 százalékkal növelni a bankett részleg bruttó eredményét. Ilyenkor a célok elérésének monitorozása miatt szükséges az eredményeket havi szinten kimutatni. A szakmai eredmény-kimutatás akkor hatékony, ha a vendégstatisztikai kimutatásokkal és a bevételi tervekkel együtt kerül kidolgozásra. A 3 Az eredmény levezetése a bevételekből a költségeken keresztül, az eredményig. Dr. Juhász László PhD. 5

szakmai eredmény-kimutatás felépítésének alkalmasnak kell lenni a tervezési, a beszámoltatási, a felelőségi és a motivációs rendszerekkel való együttműködésre. A havonta elkészített szakmai eredmény-kimutatás a vezetői információs egyik alapeleme. A vendégstatisztikai kimutatás elkészül már a következő hónap első napján, addig az eredménykimutatás a hónapzárást 4 követő napon lesz kész. Eredmény, egy adott időszak alatt realizált nettóbevételek és ráfordítások különbsége. Hosszabb távon kumulált eredmény felhasználásával készített átlagos valamint előrevetített eredményszint, a szálloda jövedelemtermelő képességét fejezi ki. Eredménykimutatás, számviteli okmány, az éves beszámoló része. Egy adott időszakra vonatkozóan, összevontan mutatja meg a vállalkozás bevételeit, ráfordításait, különböző eredményszintjeit valamint az adózott és a mérleg szerinti eredményét. Az éves beszámoló részeként beadott számviteli okmányban szerepelő eredmény-kimutatás szállodavállalat vagy tulajdonos döntése alapján kimutatható összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással. A számviteli eredmény-kimutatás az adott év és az előző év adatait mutatja be, két oszlopban. Realizált bevétel, a ténylegesen teljesített szolgáltatások után realizált bruttó szállodai forgalom illetve bevétel, engedményekkel, sztornókkal, levonásokkal, javításokkal csökkentve. A bevétel a teljesített szolgáltatások ellenértéke, ha a vevő elismerte a teljesítést. A jövedelemgazdálkodásban mindig nettóbevétellel kell számolni. Az eredménykimutatás mindig nettóbevételeket tartalmaz. Ráfordítás, nem csak rendszeres üzletmenet és alaptevékenység ellátása érdekében felmerült költségeket tartalmazza, hanem például adókat és kötbéreket is. A költség a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. Az eredménykimutatás tartalmazza a nettóbevételeket, a költségeket és a ráfordításokat. Szállodavállalatok általában a forgalmi költség módszert alkalmazzák, 5 bár a végeredmény az elért eredmény, az összköltség és forgalmi költség módszer kimutatásban azonos. A számítástechnikai rendszerek elterjedésével a könyvelési programok képesek a vendégfogadási, vendéglátás, bérszámfejtés és egyéb rendszereken keresztül bevitt alapadatokat felhasználni és különböző formákban kimutatni és abból jelentéseket, mérleget készíteni. 4 A hónapzárás lehet az ötödik vagy akár a tizedi napon is, a számvitel politikában leírtak alapján. 5 Költség helyeket különítenek el és ezek eredmény-kimutatásait felhasználják a vezetői döntéseknél. Dr. Juhász László PhD. 6

2. Számviteli eredmény-kimutatás A számvitelben használatos eredmény-kimutatás bemutatja egy adott időszak, jellemzően üzleti év 6 bevételeit, ráfordításait, továbbá ezek különbözeteként a vállalkozás nyereségét, illetve veszteségét. A számviteli eredmény-kimutatás egyik oszlopában mindig szerepel az előző évi adatsor értéke a másik oszlopban az adott év eredmény-kimutatás sorai. Az eredmény-kimutatás dokumentumát felhasználva a tulajdonosok, befektetők, szállítók és hitelezők megismerik egy vállalkozás, könyvvizsgáló által záradékolt teljesítményét. Az éves beszámolóban az eredménykimutatás a tulajdonosi szint dokumentuma. Az eredmény-kimutatások több éves elemzése alapján következtetéseket lehet levonni a jövőbeli teljesítményre vonatkozóan. A vállalkozások jövőbeni kockázatát is fel lehet becsülni, felismerve az esetleges csőd lehetőségét az éves beszámolók elemzésével. 3. Dia Szállodák számviteli eredmény-kimutatása modell 2000. Szerző szerkesztése. A dia szemlélteti a számviteli eredmény-kimutatás szerkezetét. A jobb oldalon szerepel kiemelve az öt eredményszint - üzleti tevékenységek eredménye, - szokásos vállalkozási eredmény, - adózás előtti eredmény, - adózott eredmény, - mérlegszerinti eredmény. Baloldalon az eredményszinteket módosító tényezők kerültek bemutatásra. Látható, hogy az értékcsökkenési leírás az üzleti tevékenység eredménye előtt szerepel az egyéb 6 Magyarországon és a szállodaiparban a naptári év (január 1 december 31) és az üzleti év egybeesik. Az üzleti év ugyanakkor lehet például április 1 - március 31 időszakban. Dr. Juhász László PhD. 7

ráfordításokkal egy csoportban, de ennek a csoportnak az elemei a szakmai bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) után kerülnek kimutatásra. Szállodavezetést befolyásoló tényezők lehetnek lehetőségek vagy korlátok. Az eredménykimutatásból szerzett információknak is vannak a lehetőségeken túl korlátai is. A számviteli eredmény-kimutatás statikus képet mutat egy időszak eseményeiről, utólag. Különösen a szállodaiparban és a szolgáltatásokban szükséges ismerni a cég piaci pozícióját. A szolgáltató szektor szempontjából lényeges a munkavállalók ismerete, az eredmény-kimutatás nem ismerteti piaci helyzetet és a létszámot, annak összetételét szakképzetségét. Ezért a mélyebb elemzéseknél az üzleti jelentés, a mérleg és az eredménykimutatás együttes vizsgálatát kell elvégezni. 2.1. Számviteli eredmény-kimutatás szerkezete A számviteli eredmény-kimutatásnak, mint minden eredmény-kimutatás első eleme a bevétel, ezt követően a költségek a nem szerinti hármas bontásban szerepelnek, - anyag, - bér, - egyéb ráfordítások. 4. Dia. Virtuális szállodavállalat eredmény-kimutatása 2008. Szerző szerkesztése. A dia szemlélteti a hármas költség nem első két elemének sorait. Anyag és bérköltség szintjei a szakmai eredmény-kimutatásban az úgynevezett bruttó üzemeltetési eredmény, a Gross Operating Profit (GOP). Az egyéb ráfordítások számbavétele után jutunk el a szakmai nettó eredményig. A bevétel és kiadások különbsége a számvitel első szintjén az üzleti tevékenység eredménye, ez felel meg a szakmai kimutatás nettóüzemeltetési Dr. Juhász László PhD. 8

eredmény, a Net Operation Profit szintjével. A pénzügyi műveletek eredményével korrigálva a szokásos vállalkozási eredményt kapjuk. A rendkívüli műveletek, az adózás és az osztalék kifizetése után kapjuk a mérleg szerinti eredményt. Számviteli eredmény-kimutatás sorai Összköltség eljárással készült mérleg A eredmény-kimutatás ezer Ft-ban. Látható, hogy az anyagi jellegű ráfordítások (IV.) és személyi jellegű ráfordítások (V.) valamint az üzleti tevékenység eredménye (A.) hasonló szinten vannak 24-23-23%. A kimutatás egy elképzelt szállodavállalat eredmény-kimutatása. Az üzleti tevékenység eredménye 23%. Az anyagjellegű ráfordítások (3.100 e Ft) 24% és a személyi jellegű (2.960 e Ft) 23%, egyéb költségek (3.000 e Ft). Az együttes érték (9.060 e Ft) 70%-a a bevételnek. 5. Dia. Virtuális szállodavállalat eredmény-kimutatása 2008. Szerző szerkesztése. Az 1990-es végén nem volt kiemelkedő a 30%-os GOP szint. Külön elemzést érdemel az egyéb költségek összege, bár annak egyharmada a szállodaingatlanok bérleti díj. Az üzleti tevékenység eredménye (A.) felel meg a szakmai NOP szintnek 23% és ez meglehetősen magas a példa szállodánál. A mérlegszerinti eredmény a nettó bevétel 17%-a. A szokásos vállalkozási 24%. A példa szállodavállalat esetében sem a pénzügyi, sem a rendkívüli ráfordítások eredménye nem meghatározó nagyságú és így az eredményszintet nem befolyásolja csak összesen három százalékkal. A számviteli eredmény-kimutatás a mérlegbeszámoló melléklete. A könyvvizsgáló által audit kimutatás. A Cégbíróságon elérhető minden vállalkozás mérlege, mert május végéig kötelező leadni a mérleget. Dr. Juhász László PhD. 9

3. Eredmény-kimutatások szerkezete Az eredmény-kimutatás lehet számviteli vagy szakmai. Megkülönböztetünk összköltség vagy forgalmi költség alapú kimutatást. Lehet az eredmény-kimutatás egyszerű vagy összetett. Minden eredmény-kimutatás alapját jól tükrözi az eredmény fogalma. A szolgáltatások ellenértéke, az elért bevételek és a szolgáltatások előállításához szükséges élő és holtmunka értékének, a különbsége az eredmény. Bevételek és ráfordítások különbsége. Ez alapján a szállodai eredmény-kimutatásoknak is van egy általános szerkezete és tartalma, - bevételek - ráfordítások - eredmény. A tartalom a bevételek, a költségek és a ráfordítások részletességén alapul. Egyszerű szervezetek, mint a családi-szállodák, esetében az eredmény-kimutatás általában a lehető legegyszerűbb. Szállodavállalatok a konszolidálás érdekében egységes kimutatást alkalmaznak. Ugyanakkor részletesebb eredmény-kimutatást készítenek, a gazdasági folyamatok részletes megismerése miatt. A szállodaláncok kialakulásának egyik tényezője a szakmai tudás. Ez elsősorban és kezdetben a piaci-gazdálkodásban elért kiemelkedő és folyamatszabályozásra is alkalmas tőkésített tudást jelentette. Napjainkra a több ezer szállodát is üzemeltetnek a szállodavállalatok, például a legtöbb szállodát a Wydham Hotel Group 7 üzemelteti ez 7.000 szálloda. A több ezer szállodaüzemeltetése lehet tulajdonjog, használati jog alapján vagy üzemeltetési szerződéssel, de a névhasználati szerződés is a szállodavállalat szállodái közé sorolja az adott esetben a csalási-szállodát vagy önállószállodát. Ilyen nagyszámú egységek konszolidált eredmény-kimutatása csak egységes rendszer alapján készült tervek, jövedelmezőségi jelentések és eredmény-kimutatásokkal készülhet el. 3.1. Eredmény-kimutatások általános szerkezeti felépítése A szállodák és vállalkozások általános eredmény-kimutatása a bevételeket, költségeket, ráfordításokat veszi sorba és végül eljutunk az eredményig. A felsorolás követi a szakmai eredményszinteket. A bevételtől a közvetlen eredményszint után eljutunk a szakmailag legismertebb bruttó üzemeltetési eredményszintig. Majd a nettóüzemeltetési eredményszintig, amely megfelel a számviteli üzleti tevékenység eredményszintjével (A. sor), szakmai nevén a Net Operation Profit szintje. A mellékelt dia jól szemlélteti az általános eredményszinteket a bevétettől a nettóüzemeltetési eredményig. Szakmai eredményszintek három - a tevékenységek közvetlen eredménye, - a bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) és - nettóüzemeltetési eredmény (NOP). 7 Wyndham Hotel Worldwide csoport tizenkét márkanevet foglal magába ezek közül a legismertebbek a Ramada, Days Inn, Travelodge, Wyndham Hotels & Resorts Dr. Juhász László PhD. 10

Számvitel szerint az eredményszintek száma hét - Üzleti tevékenységek eredménye (A), - Pénzügyi műveletek eredménye (B), - Szokásos vállalkozási eredmény (C), - Rendkívüli eredmény (D), - Adózás előtti eredmény (E), - Adózott eredmény (F), - Mérlegszerinti eredmény (G). 6. Dia Szállodák üzemeltetési eredményszint kimutatás általános modellje. 2000. Szerző szerkesztése. 3.1.1. Bevételek Az eredmény-kimutatás első elemei a bevételek. A nettóbevételek csoportosításnak egyik kötelező lehetőségét a számviteli tőrvény írja elő. Első elkülönítés, a belföldi bevételek és az export bevételek kimutatása. Ebből a szempontból export bevételnek minősül az, amikor a szerződést egy nem Magyarországon bejegyzett céggel kötötte a szálloda. Nem a fizetési eszköz forint vagy deviza az elkülönítés alapja, hanem a szerződött cég bejegyzési országa, - belföldi árbevétel, - export árbevétel. Második elkülönítés az ÁFA kulcsok szerint lehet. A bevételeket a könyvelés, számvitel és adózás is különcsoportosítja az általános forgalmi adó kulcs szerint. Rendszeresen eltér Dr. Juhász László PhD. 11

az ÁFA kulcs a szállás, az étel, az ital és egyéb szolgáltatások között. A 2006 évtől majd két évig egyforma adókulcs volt minden termékre és szolgáltatásra hazánkban. Jelenleg a szállás és vendéglátás általános forgalmi adó kulcsa eltérő, - szállás tevékenység (18%), - vendéglátás étel és ital, egyéb bevételek (25%). 8 Harmadik elkülönítési, csoportosítási lehetőséget a szállodák esetében a tevékenységek szerinti bontás jelenti. Itt is alapvetően a szállodai szobakiadás jelenik meg külön. A szállodai szobaár bevételének további bontása nincs, mert csak a szobakiadás és pótágy szolgáltatás bevétele sorolható ide. Más bevételi tényező nincs a szállástevékenységben. Ezt követi a vendéglátás bevétele ahol már az ÁFA kulcsok miatt is, de általában az étel, ital és egyéb vendéglátási bevételeket külön jelenteti meg az eredmény-kimutatás. Specializációs és egyéb tevékenységek bevétele jeleníti meg ez a kimutatás a költségviselő szerinti megjelenítésben, - szállásdíj, - vendéglátás árbevétele - étel, - ital, - egyéb, - típusszolgáltatások - gyógyászat, - wellness kezelés, - bankett, - sport, - egyéb bevételek - szállás, - vendéglátás, - kommunikáció, - egyéb. Negyedik elkülönítés a bevétel kimutatási lehetőség csak azokra a szállodákra jellemző, ahol a költségviselő helyett a költséghely kerül megjelölésre. A szállodai vendéglátásra és típus tevékenységekre jellemző, hogy több üzlet is lehet, ilyenkor a bevétel és költségek kimutatását is üzletenként vagy szegmenseként jeleníti meg a szálloda. Ilyenkor az étterem, a lobby bár, a kávézó, a bankett üzlet kerül külön kimutatásra. Hasonlóan lehet a specializációkat külön kimutatni gyógyászat, wellness, konferencia. Amikor a szállodavezetés dönt a bevételek elkülönítésről, akkor a költségek elkülönült kimutatását is meg kell oldani. A bevétel és költség együttes elkülönített kimutatása adja meg a lehetőséget egyes üzletek vagy szegmensek teljesítmény értékelésének. 8 2009 év. Dr. Juhász László PhD. 12

3.1.2. Közvetlen költségek Az adott tevékenységek ellátáshoz, a bevétel eléréséhez igénybe vett költségek. A közvetlen költségek követik a költségek nem szerinti csoportosítását, így a közvetlen költségek is lehetnek anyag, személyi és anyagi jellegű, működtetési költségek. Anyag költség A szállodai vendéglátásban, a gyógyászati kezeléseknél és a wellness szolgáltatásoknál felmerülő közvetlen anyag költségek közül kiemelkedő a vendéglátás anyag felhasználási költsége, más néven az eladott áruk beszerzési értéke. A bankett szolgáltatásokra a közvetített szolgáltatások díja a jellemző. Személyi költségek Minden tevékenység ellátáshoz a volumen ismeretében szükség van élőmunkára. Az élőmunka közvetlen személyi költségébe tartoznak a részleg munkatársai, akik a tevékenység ellátásában közvetlenül részt vesznek. Elsődleges költség (Prime Cost) A közvetlen költségeken belül a szállodai vendéglátás egyik speciális költsége a primary cost, az elsődleges költség. Magába foglalja a közvetlen anyagfelhasználás és személyi költséget. Anyagi költségek Az anyagi jellegű szolgáltatások ellenértéke a tevékenységek működtetésében felmerülő összes költséget tartalmazza. 3.1.3. Közvetlen eredmény A közvetlen tevékenység bevételeinek és költségeinek különbsége. A közvetlen eredményszint az első eredményszint. A szállodagazdálkodáson belül a szállás, a vendéglátás és a specializációs tevékenységeknek mutatjuk ki a közvetlen költség és eredményszintjeit. 3.1.4. Általános költségek A közvetett költségekre jellemző, hogy a tevékenység ellátása a szálloda üzemelését biztosítja, de közvetlenül, nem generál bevételt. Ugyanakkor nem rendelhető a költség egyik bevételképző tevékenységhez sem. Ezért közvetett a költség, általános vagy funkcionális költségnek azért nevezzük, mert ezeknek a tevékenységeknek az ellátását biztosítja. Általában három - négy szakirányú tevékenységet különbözet meg - az értékesítés, - az adminisztráció, - a karbantartás és - energiabiztosítás. A szálloda működtetésével kapcsolatos általános tevékenységeknek is elkülönítjük az anyag, személyi és anyagi költségeiket. A szállodagazdálkodás második költségszintje az általános vagy funkcionális költségszint. 9 Ezen belül a funkcionális tevékenységek egyedi költségszintjeit is kimutatjuk a tervezési és beszámoltatási rendszer vezetői eszközeként. 9 Első költségszint a tevékenységek közvetlen költségeinek szintje. Dr. Juhász László PhD. 13

3.1.5. Bruttó üzemeltetési eredmény Az összes (szállás, vendéglátás, specializáció, egyéb) közvetlen eredményből levonjuk, az általános költségeket akkor kapjuk az üzemegységi, bruttó üzemeltetési eredményt. Üzemegységi eredménynek is szokták nevezni, mert a szállodaláncok és csoportok esetében általában ez az eredmény-kimutatás lokális, szállodai, üzemegységi szintje. A bruttó működtetési eredmény elterjedt nevén a GOP (gross operating profit). Amennyiben és ha a szállodák a könyvelésük során valóban csak a közvetett és általános költségeket jelenítik eddig a szintig, akkor a tartalom egyforma. Ez az egységes tartalom ad lehetőséget arra, hogy a szállodák nemzetközi és hazai összehasonlításában a Gross Operating Profit, a bruttó működtetési eredményszintjét használja a szakma. Ez szakmailag a legismertebb és a folyamatciklus szerint a második eredményszint és harmadik költségszint. A GOP szint a versenyképesség és jövedelemteremtő képességnek is indikátora és állandó eleme a vezetői információs rendszernek. Nagyon alkalmas gazdasági célkitűzésnek és szállodaigazgatói prémium feladatnak. Előfordul, hogy a vezetők prémium feladatait meghatározza a szervezet vezetése, de a teljes prémium kifizetést a tervezett GOP eléréséhez köti. 10 3.2. Egyéb ráfordítások A költség nem szerinti csoportban és a számviteli eredmény-kimutatásban is megjelennek az értékcsökkenés, az egyéb költségek és egyéb ráfordítások. A szállodai eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások elemei - a helyi adók, - a tulajdonosi döntések, - az értékcsökkenés, Mivel ez a szint már a szakmai elemzéseken kívül esik így annak eldöntése, hogy milyen ráfordítás elemek kerülnek itt kimutatásra, tulajdonosi döntés. Az egyéb ráfordítások csoportba kerülhet, például a pénzügyi műveletek eredménye, vagy csak a szállodát közvetlenül érintő beruházási vagy forgóeszköz hitelek kamatfizetése. Szállodavállalatok esetében pénzügyi és eszközgazdálkodási döntések a központban vannak ezét a pénzügyi ráfordításokat és az értékcsökkenést is külön mutatják ki. Az egyéb ráfordításoknál a ténylegesen a szállodát érintő helyi adók és tulajdonosi döntések ráfordításai szerepelnek. Ez tekintjük a negyedik költség vagy első ráfordításszintnek. 3.1.7. Nettóüzemeltetési eredmény Ez az eredményszint felel meg általában, de nem teljes értékűen és nem mindig a számvitelben üzleti tevékenység eredménye szintjének. Amennyiben és ha az egyéb 10 A prémium feladatok a munkakörhöz kapcsolódó célokat tartalmazza, de lehet egy egységes kitétel, hogy amennyiben a szálloda nem éri a tervezett GOP összeget, akkor a prémiumok nem kerülnek kifizetése. Az értékesítési vezető hiába érte el turistacsoport tervezett átlagárát nem részesül prémiumba, ha a szálloda összességében nem éri el tervezet GOP összeget, ezt előre kell közölni a vezetéssel a feladatok kitűzésénél. Dr. Juhász László PhD. 14

ráfordítások pénzügyi bevételeket és ráfordításokat illetve azok eredményét tartalmazzák, akkor a két szint eltér egymástól. A szállodaiparban Nett Operating Profit néven ismert egyben a harmadik eredményszint, követve a közvetlen eredmény és a bruttó üzemeltetési eredményszintet. A nettóüzemeltetési eredményszint alatt már általában kizárólagosan tulajdonosi vagy vállalat központi döntések léteznek. Így a családi-szállodák és az egyszerű szervezetű önálló-szállodák igazgatóknak gyakrabban kell pénzgazdálkodási, egyéb ráfordítási és rendkívüli gazdálkodási döntésekkel találkozzanak rendszeresen. Szállodaláncok és szállodacsoportok egységigazgatói csak rendkívüli esetben dönthetnek ilyen jellegű kérdésekben. Ezért a szint a szakmai gazdálkodás utolsó eredmény illetve költségszintje. 7. Dia Szállodák üzemeltetési eredmény-kimutatás egyéb ráfordítások. Szerző szerkesztése. 2005. A dia összefoglalva mutatja az egyéb ráfordítások elemeit kiemelve a helyi adókat, az szálloda ingatlanra vonatkozó és azt terhelő tulajdonosi döntéseken alapuló költségeket. Előfordul, hogy az értékcsökkenési leírást nem itt mutatják ki a szállodák, hanem egy következő lépésben. 3.1.8. Pénzügyi műveletek eredménye Szállodavállalatok ingatlan portfóliójának összetétele eltérő - helyszínű (Budapest, Balaton vidék, külföld), - eltérő specializációjú (üzleti, városi, gyógy, wellness, termál, sport) és - eltérő kategóriájú (1* vagy 5* csillagos). A pénzgazdálkodás, a készpénzkezelése, a Cash Management kiemelkedő pénzműveleti eredményeket jelenthet, a központosított pénzgazdálkodásnak köszönhetően Dr. Juhász László PhD. 15

szállodacsoportoknál és klasszikus szállodalánc vállaltoknál. A szállodacsoport előnye értékelhető, hiszen eltérő időszakokban is kiegyenlítődött bevételi forrásuk van. Léteznek szállodaláncok és szállodacsoportok, ahol a lokális, helyi portfolió alul diverzifikált. Ilyenkor ez a szállodavállalatnak nem előnye, de hátránya lehet az ingatlanportfolió. A harmonikus ingatlanportfolió biztosítja a kiegyenlített volumen megoszlást és így a bevétel éves egyenletes megoszlása javítja a fizetőképességet. 3.1.9. Szokásos vállalkozási eredmény A szokásos vállalkozási eredménykimutatás, a nevében is benne van a szokásos vállalkozási eredményszint jelenti, az általános üzletviteli döntések szintjét. A nettóüzemeltetési eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének különbsége. 3.1.10. Rendkívüli műveletek eredménye A rendkívüli műveletek eredménye például eszközgazdálkodási döntések eredménye lehet. Amikor nem használt vagy fejlesztéssel pótolt eszközöket ad el a vállalkozás. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége. 3.1.11. Adózás előtti eredmény Ezt követi a számvitelben az adózás előtti eredmény, majd az adók befizetése után (társasági adó 10%) 11 kerül kimutatásra az adózott eredmény. 3.1.12. Adózott eredmény Ebből fizethető osztalék vagy feltölthető az eredménytartalék és ezzel növekszik a sajáttőke. Az eredménytartalékot osztalékfizetésre vagy az ingatlanfejlesztésre fordítják a tulajdonosok. 3.1.13. Mérlegszerinti eredmény Az osztalék vagy eredménytartalék levonásával kapjuk a vállalkozás, a szálloda tényleges könyvvizsgált mérlegszerinti eredményét. A szállodák általános eredmény-kimutatási szerkezete követhető minden típusú eredménykimutatás esetében és szakmai kimutatásoknál is. Ez az út, ahogy a diverzifikált bevételektől eljutunk a szokásos vállalkozási eredményen keresztül a mérlegszerinti eredményig 11 2010 évben. Dr. Juhász László PhD. 16

4. Összköltség és forgalmi költség eljárás A számviteli eredmény-kimutatás szerkezete nem ad elégséges információt a szállodai eredményképződés folyamatáról a vezetői döntésekhez, ezért alkalmaznak szakmai eredmény-kimutatásokat. Elsődleges eltérés az idő intervallum. A szakmai kimutatás legalább havonta elkészül, a számviteli csak félévente illetve évente. A szakmai és számviteli eredménykimutatás közti különbséget jól szemlélteti a vezetői számvitel és számvitel összevetése. 12 A szakmai kimutatásoknak összhangban kell lennie az általános eredménykimutatás felépítésének. A szakmai kimutatásnak meg kell felelnie a céljának. Vezetői eszközként használjuk, adott esetben cél lehet a szálloda összes eredményének egyszerű kimutatása, vagy lehet adott esetben a szálloda egy adott éttermének vagy szegmens eredménykimutatása. A szakmai eredmény-kimutatás is lehet összköltség alapú vagy forgalmi költségeljárású, lehet A vagy B típusú, lehet egyszerű vagy összetett, de minden esetben az előállítás céljának kell megfelelnie. A szakmai eredmény-kimutatás havonta elkészítjük, szakmában P&L Report elnevezés a megszokott (Profit and Loss Report). Szálloda szakmai eredmény-kimutatás szerkezete Bevételek a különböző tevékenységeké, az igényeknek megfelelő bontásban (tevékenységek, részlegek, üzletek, szegmensek, cikkcsoportok). Közvetlen anyag és közvetített szolgáltatási költségei, kiemelve az eladott áruk beszerzési értékét. Közvetlen személyi költség és primary cost követi az árrés kimutatást. Általános költségek részlegenként kerülnek kimutatásra. Bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) az összes közvetlen eredmény és általános költségek különbsége. Egyéb ráfordítások levonása után kapjuk a nettóüzemeltetési eredményt, amely megfelel a számvitel üzleti tevékenység eredmény sorával, ha nem tartalmazza a pénzügyi és rendkívüli ráfordításokat. Pénzügyi műveletek eredménnyel korrigált eredményszintje a szokásos vállalkozási eredményszint a mérlegben. 4.1. Összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás Az eredmény-kimutatás jellegétől függően a szállodai tevékenység eredményét, a Sztv. 71. (1) 13 bekezdése szerint kétféle módon állapíthatják meg, összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással. Az összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás főbb jellemzőit következőképpen foglalható össze. 12 Szállodavezetés és gazdálkodás VI.28.5. fejezet Vezetői számvitel. 13 Számviteli Tőrvény 2000. Dr. Juhász László PhD. 17

Összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatást az egyszerű szervezetű szállodák közül a családi-szállodák és önálló-szállodák használják. Összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatásban az adott időszak összes hozamát, állítjuk szembe az összes költséggel illetve ráfordítással. Összköltség eljárás a költség nem (anyag, bér, egyéb) szerinti kimutatáson alapul. A szálloda által végzett résztevékenységek jövedelmezőségének elemzéséhez önmagában nem alkalmas. Ezért használják családi és kisebb önálló szállodák. 4.1.1. Egyszerű eredmény-kimutatás okai és jellemzői Az egyszerű eredmény-kimutatás alapja az összköltség eljárás. A családi-szállodák egyszerű szervezetek, ezért az eredménykimutatás is egyszerű. A közvetlen irányítás jellemzi az egyszerű szervezeteket a tulajdonos és vezetés egy személy általában és mindent egy kézben tart zsebből vezetés. Az információk és döntések egyszemélyes döntések. Amennyiben és ha a döntések egyszemélyesek, akkor a vezetés egyszerű Pocket Management, a zsebből vezetés a jellemző és elfogadott vezetési módszer. Szakértők sem várják el egy tizenegy szobás családi-szállodától, hogy a részletes eredmény-kimutatást készítsen. A szerző személyes tapasztalata, egy vidéki kis családi vállalkozás vezetői információs rendszere évente egy asztali naptár volt, amely tartalmazott minden szükséges információt. A vendégek adatait és vendégéjszakák számát, a számlákon keresztül a költségekig. Napi szinten rögzített információs rendszer alapja, ez az asztali naptár volt. Az éves naptárok eltéve adták az irattárat a tulajdonosnak és minden szükséges információja meg volt a döntésekhez. A számlákat ennek ellenére átadják a könyvelőjének, aki szakmai kötelezettségnek megfelelően elkészíti a cég, a szálloda könyvelését. Egyszerű szervezeti felépítés esetén alacsony az irányítási színt, vezetési szakemberek megfogalmazásával lapos a szervezeti piramis. Kevés munkatársat alkalmaznak. A keresztmunkakörök és az általános feladat ellátás elfogadott. A családtagok besegítése és részvétele a feladatok ellátásában szükséges. Egyszerű a szervezet, egyszerű az adminisztráció, egyszerű az eredmény-kimutatás. Bevétel kimutatás A számvitel 9. számla osztálya tartalmazza a bevételeket. Az egyszerű eredménykimutatásban is megjelenik az eltérő tevékenységek vagy ÁFA kulcsok szerinti bevételbontások. A mellékelt dián szereplő példa jól szemlélteti az egyszerű eredmény-kimutatás bevételi bontását. Természetesen csak azokat a bevételeket, amelyek az adott szállodában ténylegesen realizálódnak. Költségek kimutatása A számvitel 5. számlaosztálya tartalmazza a költségeket. 51 Anyag költség Az egyszerű összköltség eljárással készült eredmény-kimutatásban az 51. számlaszám alatt, megjelenik minden tevékenység anyag költsége. Kiemelten a vendéglátás anyag felhasználási, a karbantartó anyagok, a bekészítések és a fogyóeszközök is. Dr. Juhász László PhD. 18

52 Igénybevett szolgáltatások Az szálloda minden részlegének igénybevett szolgáltatása kimutatásra kerül, a telefon, bérleti díjak, a fenntartási költségek a bankett lebonyolítás költségei is. 53 Egyéb szolgáltatások Ide soroljuk be például a reklám, a szobafoglalás és banki költségeket. 54 Bér Az alapbér, pótlékok, pénzbeli motivációk. 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések A tiszteletdíjak, ösztöndíjak és egyéb kifizetéseket soroljuk ide. 56 Bér járulékok Az 54-56 számlaosztály költségei együttesen adják a személyi költségeket, de elkülönülten kerülnek kimutatásra, a bérek és járulékok is. A bér költség az alapbérek, pótlékok, jutalmak, prémiumok összege adja a bérköltséget. Személyi jellegű egyéb kifizetések a tiszteletdíjak, a költségtérítések, a nem pénzbeli motiváció és saját személyzetet kiváltó költségeket tartalmazza. A bérjárulékok minden járulékot és hozzájárulást. 57 Értékcsökkenési leírás Végül, de nem utolsó sorban az értékcsökkenési leírás kerül kimutatásra ez egyszerű eredmény-kimutatásban. 8. Dia Szállodák egyszerű eredmény-kimutatásának bevétel és költség csoportjai. Szerző szerkesztése. 2005. Ez az eljárás és felépítés jellemzi az családi és önálló szállodák által alkalmazott egyszerű, összköltség eljárással készült eredmény-kimutatást. Dr. Juhász László PhD. 19

4.2. Egyszerű eredmény-kimutatás Az egyszerű szervezetek csoportjába tartozó szállodák, eredmény-kimutatása egyszerű eredménykimutatás. Az egyszerű eredmény-kimutatásban a költség nem szerinti bontást alkalmazva összköltség eljárással mutatják ki az eredményt. Egyszerű eredménykimutatás ismérvei, - összköltség eljárással készül, - egyszerű bontásban készül. 14 A dián is látható, hogy például a személyi költségek (bér, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok) kimutatása összköltség eljárású. Az eredmény-kimutatás nem részletezi, hogy például a 15 fős személyzet milyen tevékenységi területeken van alkalmazva és így mely tevékenységnél, mint költségviselőnél jelenik meg a személyi költség. A családi-szállodák jellemzője, hogy a munkatársak szűkség szerint minden feladatot ellátnak a munkaköri besorolásuktól függetlenül. Hasonlóan a többi költséghez az anyag vagy egyéb szolgáltatások a szálloda összes költsége kerül kimutatásra. 9. Dia Szállodák egyszerű eredmény-kimutatás összköltség eljárással. Szerző szerkesztése. 2005. 4.3. Forgalmi költség eljárással készülő eredmény-kimutatás Az összköltség eljárással készült egyszerű eredmény-kimutatáshoz képest további tételsorok felvétele szükséges, ha azokat a különböző tevékenységek eredményének bemutatására hasznosnak vagy szükségesnek ítéli meg a vezetés. Amikor a szállodai tevékenységek kiterjedtek akkor szükség van a költséghelyek elemzésére. A forgalmi 14 Itt és most az egyszerű azt is jelenti, hogy nem részletes a kimutatás csak a fősorokat tartalmazza. Dr. Juhász László PhD. 20

költség eljárás a költséghely szerinti csoportosítást alkalmazza. A forgalmi költség eljárás az értékesítés önköltségét figyelembe vevő módszer. Forgalmi eljárással készülő eredménykimutatás a bevételképző tevékenységek szerint, - a költségviselő vagy - a költséghely szerint mutatja be az eredményt, a tevékenység hozamát. Összeállításakor az egyéb ráfordításokkal növelt költséget kell szembeállítani a tevékenység árbevételével. Hatékonyabban szolgálja a vezetők információigényét, mivel többek között a tevékenység hozamainak és a közvetlen költségeinek szembeállításával alkalmas résztevékenységek részletes elemzésére. A közvetett költségek főbb funkciók szerinti részletezése többletinformációt jelent. Ezt önmagában nem a választott eredménykimutatási eljárás, hanem a mögöttes nyilvántartási rendszer és annak részletessége biztosítja. 4.4. Tevékenységek közvetlen eredménye A forgalmi eljárás választ ad arra a kérdésre, hogy egyes szolgáltatások milyen nagyságrendben és arányban járulnak hozzá a szálloda eredményéhez. 10. Dia. Szállodák egyszerű eredmény-kimutatása forgalmi eljárással. Szerző szerkesztése. 2005. A dián egyszerű forgalmi eljárással készült kimutatás látható. A tevékenységek bevételei, költségei és eredményei megjelenek. Sem a bevétel sem a költségek nincsenek részletezve. Az eredmény megállapítás és kimutatás módszere alapján a bevételt és eredményt termelő tevékenységeknél, az elért közvetlen árbevételből levonjuk az eléréséhez szükséges közvetlen költségeket, a szolgáltatás teljesítése érdekében felmerült szellemi és anyagi Dr. Juhász László PhD. 21

erőforrások pénzben kifejezett összegét és megkapjuk a tevékenység közvetlen eredményeit. Második szakaszban az általános költségek csoportosított felsorolása választ ad arra, hogy az üzemegységek által kitermelt eredményből mennyi és milyen arányú költség szükséges szálloda üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges általános funkciók elvégzésére. Az üzemegységek eredményéből levonva az általános költségeket megkapjuk a bruttó üzemeltetési eredményt. Harmadik szakaszban soroljuk fel azokat az egyéb ráfordításokat, amelynek alakulására a szállodai vezetésnek nincs vagy kevés a ráhatása, nem tudja befolyásolni őket, a vezetés számára ezek adottságok. Elnevezésük egyéb ráfordítások. Összköltség és forgalmi eljárás készített eredmény-kimutatás is lehet egyszerű vagy összetett. Egyszerű a kimutatás esetében például az összköltség eljárással készített eredmény-kimutatásban az élőmunka költsége úgy jelenik meg, hogy bérköltség, személyi egyéb kifizetések és bérjárulékok. Részletes kimutatásban az összetett bérköltség további egyszerű költségekre van bontva. A szállodavállalatok esetében a központi irányítás és a tervezés áttekinthetősége miatt szükséges a részletesebb kimutatások alkalmazása. Ebben az esetben az alapbér, a pótlékok, a XIII havi bér, a jutalmak, a prémiumok mind külön kerülnek kimutatásra. A bruttó üzemeltetési eredményből levonva az egyéb ráfordításokat kapjuk meg a szálloda nettó üzemeltetési eredményét. 4.5. Szállodák eredmény-kimutatásának felhasználási területei Az eredmény-kimutatások felhasználásának fő területe - az elemzés, - a tervezés, - a beszámoltatás. Elemzés a tényszámok összevetése egy adott időszakra, évre vagy hónapra a terv és vagy bázisidőszak adataival. A bázis az előző időszak adatait jelenti. A tervszámok a következő időszakra, hónapra, évre vagy évekre vonatkoznak. Úgy a bázis, mint a tervszámoknál az eltérés nagysága és mértéke jelenti az elemzés és a döntés előkészítés alapját. A statisztikai mutatószámok, a szintmutatók, a viszonyszámok és a szakmai mutatószámok mind mérvadóak és relevánsak az elemzésnél. A viszonyítandó az eredmény és költségszintek ezeket viszonyítjuk a bevételhez, amely lehet a tevékenység közvetlen bevétel vagy a szálloda teljes bevétele. Az elemzés csak az értékeléssel együtt használható hatékonyan. Tervezéshez az eredményszint és költségszint nagysága és alakulása elemzési lehetőséget biztosít a szállodavezetésnek. A bruttó üzemeltetési eredmény a bevételhez viszonyítva lehet 20 30%. Ebben az adott szálloda esetében, az eredményszint nem vagy csak nagyon kivételesen emelhető 30%-ról például 40%-ra. A gazdasági célok arra irányulnak, hogy 30 százalékot egy két százalékponttal növelje a szállodavezetése. A tervhez való elemzés megmutatja, hogy az eredeti elképzelésünkhöz képest eltérünk a céloktól. Dr. Juhász László PhD. 22

Amennyiben nagyobb mértékben térünk el a céloktól akkor szükséges akcióterv készítése. Az akcióterv célja az eredeti cél elérése, például a 30%-os GOP szint elérése. Az akcióterv feladatait lépésről kidolgozzuk, hogy milyen lépéseket, cselekedeteket, akciókat, feladatokat kell megtenni a cél elérése érdekében. Beszámoltatás, egyik módszere a havi vezetői értekezletek megtartása, ahol a részlegvezetők beszámolnak a területek havi tevékenységéről és annak hasznosságáról valamint a célok elérésének szintjéről, ehhez használjuk az eredmény-kimutatást. A másik lehetőség a vezetőmunkatársak evés értékelése, amikor a prémium feladatok értékeléséhez használjuk az eredmény-kimutatást. 4.6. Eredményszintek A szállodák eredményszintje a folyamat ciklikusság szerint a következőképen alakulnak, - közvetlen tevékenységek eredmények szintje, szállás, vendéglátás, bankett, sport, gyógyászat, - bruttó üzemeltetési eredményszint, GOP, - nettóüzemeltetési eredményszint, NOP, üzleti tevékenység eredményszintje, - pénzügyi műveletek eredményszintje, - szokásos vállalkozási eredményszint. 11. Dia Szállodák eredmény és felelőségi szintjei. Szerző szerkesztése. 2000. A dia összefoglalva mutatja az üzemeltetés négy eredményszintjét. Kiemelve a felelősségeket. Az általános költségek szintjén nem beszélhetünk eredményszintről, mert Dr. Juhász László PhD. 23

költséggazdálkodás van. Ezen a szinten a funkcionális részlegek vezetői felelnek a költségszintek betartásáért illetve a kitűzött célok elérésért. A szállodák költségszintjei hasonlóak. Ez alól kivétel a közvetlen eredményszint és a bruttó üzemeltetési eredményszint között elhelyezkedő általános költségek szintje, - közvetlen költségek szintje, - általános költségek szintje, - bruttó üzemeltetési költségek szintje, - egyéb ráfordítások szintje, - nettó üzemeltetés szintje, - pénzügyi műveletek ráfordítás szintje, - rendkívüli ráfordítások szintje. Közvetlen költségszintje a bevételképző tevékenységek és eredményszintje az első szakmai szint. Ezen a szinten a terveket a részlegvezetők közreműködésével alakítják ki. Miután a részlegvezetők 15 aktívan részt vesznek a tervezésben és célok megfogalmazásában ezért a célok egy része megegyezhet a prémium célkitűzésekkel. A beszámoltatási rendszer pedig előírja a részlegvezetőnek, hogy havonta értékelje a részleg teljesítményét és készítsen beszámolókat, értékeléseket, és ha kell, akcióterveket dolgozzon ki a cél teljesítése érdekében. A felelősségi szint pedig úgy kapcsolódik az eredményszintekhez, hogy a részlegvezető nem csak erkölcsileg, de anyagilag is felel a célok teljesüléséért illetve a rábízott eszközök működőképességért és meglétért. A részlegvezetők anyagi felelőssége a leltár szerint rábízott áruk, forgóeszközök és állóeszközökre terjed ki. Bruttó üzemeltetési eredmény szintje, a GOP szint ahol a közvetlen költségek és az általános költségek integrálódnak. Ezen a szinten a szállodaigazgató felel a bevételért, a költségekért és az eredményét. A vezetés feladata, hogy a különböző tevékenységek, szintek és funkciók eltérő érdekeit koordinálja. A tervezésben megfogalmazza a szálloda a piaci, emberi, gazdasági céljainak harmonikus halmazát. Ezek egy része egyben a szállodaigazgató prémium feladatai is lehet. A szakmai és anyagi felelőssége a tervekben meghatározott célok elérése. Nettóüzemeltetési eredmény szint, az NOP szint ahol az egyéb ráfordításokkal csökkentjük a bruttó üzemeletetési eredményt. Ez a szint kapcsolható a mérleg üzleti eredményszintjéhez. Ezen a szinten már a tulajdonosok jelennek meg, mert a döntések is tulajdonosi vagy képviseleti szállodaláncok és szállodacsoportok esetében. Szokásos vállalkozási eredményszint már biztosan tartalmazza a pénzügyi műveletek eredményét is. Így a vállalkozások, a tulajdonosok illetve a szállodavállalatok központjai a 15 Vezetés elméleti szempontból eltérő képességeket igényelnek a csoportvezetés, amely inkább szakmai tudást és gyakorlatot igényel. A részlegvezetéshez már szükségesek a vezetői ismeretek. Lehet oktatásban vagy vállalati tréningeken megszerezni ezeket az ismereteket. A vezető szállodavállalatok ezért tartanak vezetőképző tréningeket, akadémiákat. Dr. Juhász László PhD. 24

döntéshozók. Ezáltal a felelősség egy szinttel feljebb jelenik meg a szervezet hierarchiai rendszerében, a vállalti központban, annak ellenére, hogy a szálloda eredménykimutatásában szerepelnek az adatok. Eredményszintek és felelősségi szintek összefüggése a tevékenységet befolyásoló döntéshozás szintjétől függ. Ahol a tevékenység hatékonyan befolyásolható oda kell vezetőket delegálni, kinevezni és akkor ott kapcsolódnak össze az eredmény és felelősségi szintek. A tervezési rendszer és többi rendszer úgy függ össze, hogy a tervezésben azok a részlegvezetők vesznek részt akik felelősséggel és beszámolással tartoznak a tevékenységért. Dr. Juhász László PhD. 25

5. Szállodák eredményességének tényezői A szállodák jövedelemteremtő képességét az eredményesség határozza meg. A szálloda eredményességét elsődlegesen a szálloda helyszíne határozza meg. A szállodaigazgatók tapasztalatok szerint általában 10-15%-os mértékben tudják befolyásolni az eredmény nagyságát, a rendelkezésre álló vezetési eszközökkel, figyelembe véve, a szállodavezetést befolyásoló tényezőket úgy, mint - piaci helyzet alakulása, - szálloda adottságai, - tulajdonosi elvárások. Jövedelemteremtő képesség kiterjedtebb az eredményességnél, mert legalább öt évre visszamenőleg vesszük számba az elért eredményeket. További három - öt évre előre a piaci helyzetelemzéssel a szálloda jövőbeni potenciáljait vesszük számba. A múltban elért átlagos eredmények alapján kialakított trendeket a várható piaci helyzettel korrigáljuk és az így kapott hosszú távú eredményszint lesz a szálloda jövedelemteremtő képességének az egyik fontos mutatószáma. 5.1. Jövedelmezőség releváns tényezői A szálloda eredményességét a szálloda jövedelemteremtő képessége határozza meg. A jövedelemteremtési potenciált alapvetően meghatározza és befolyásolja - a helyszín. 16 Azonos vagy közel azonos helyszínen lévő szállodák esetében további befolyásoló tényezők lehetnek - helyszín, - elhelyezkedés, - fekvés, - vezetés, - specializáció, - kategória, - üzemméret, - szálloda kora, - élőmunka minősége, - piaci elismertség, - eszközállomány. A releváns tényező közül mindegyik hatással lehet és van az eredményességére. A szálloda eredményességét valóban mi határozza meg, figyelembe kell venni az átlagárat, a kiadott szobákat, a revpar, a trevpar, az egy épített szobára jutó eredményt és az egy vendégéjszakára jutó bevételt (Gesper), amely nagyon fontos egyedi mutatószámok. A mutatószámok alakulását 5-10 éves időszakban, a mérték, az ütem és a fejlődés trendje együttesen adja a szálloda jövedelemteremtő képesség indikátorát. 16 Budapest, Prága és Bécs szállodáinak átlagár eltérése +20% és +39%. STR riport 2009. Nem csak a szállodapiac összetétele az ok, hiszen szállodalánc szállodáinak a kínálati ér különbsége hasonló eltéréseket mutat. Dr. Juhász László PhD. 26

A korábbi évek és a jövőbeni jövedelem alapja a szállodák esetében a bevétel. A bevétel az átlagár és a kiadott szobák szorzata. Specializálódott szállodáknál az egy vendégéjszakára jutó átlagos bevétel és a vendégéjszaka szorzata lesz a szálloda összes bevétele. 5.1.1. Átlagár vagy foglaltság A jövedelempotenciált az átlagár és szobakapacitás kihasználtsága, a foglaltság (kiadott szoba) determinálja. Az átlagár és szobafoglaltság meghatározóan függ a szálloda helyszínétől. 17 Magas átlagár és vagy magas szobafoglaltság befolyásolja erősebben a jövedelmezőséget, válasz az átlagár. A szállodagazdálkodásban a volumen változásaira a változó költségek növekednek, ezért az átlagár növelési lehetőség van szignifikáns hatással a jövedelmezőségre. Amennyiben feltételezzük, hogy minden releváns tényező azonos akkor a szálloda helyszíne az elsődleges tényező mely hatással van az átlagárra. A korábbi fejezetekben már bizonyságot nyert, hogy az ország, a régió, a város és a városon belüli helyszín meghatározó hatással van a szállodák átlagárára. Azonos helyszín esetében a szálloda kategóriája majd specializációja befolyásolja az átlagárat. Elsődleges megközelítésben az átlagár determinál és így ez a meghatározó. Erős korrelációs összefüggés van az átlagár és eredményesség között erősebb, mint jövedelmezőség és foglaltság közt. 5.1.2. Egy vendégéjszakára jutó összes bevétel (Gesper) Az átlagár és foglaltság (kiadott szoba) vizsgálata nem ad megbízható és teljes képet a szálloda teljesítményéről. Megbízható és valós elemzés alapja, ha a szálloda összes bevételét vetítjük a vendégéjszakára. Ebben az esetben a vendéglátás, a specializáció és egyéb bevételeket is figyelembe vesszük nem csak a szállásdíjat. A trevpar is jobb megközelítést ad, mint a revpar vagy átlagár. A szálloda nettó üzemeltetési eredményét pedig az épített szobákra mutatjuk ki, akárcsak a bevételt. 5.1.3. Nettóüzemeltetési eredmény és üzemméret A hipotézis szerint a nettóüzemeltetési eredmény tartalmazza a szállodák pénzügyi ráfordításait és értékcsökkenési leírását. Tételezzük fel, hogy a szállodák esetében a szobaszámon kívül, minden más releváns tényező azonos. Ebben az esetben az üzemméret, a szállodai szobák száma és a nettó eredmény volumen között valós számszakilag kifejezve erős korreláció van. Minél több szobája van a szállodának annál nagyobb összegű a potenciális bevétel és az elérhető eredmény abszolút számban. Az eredményszint nagyságára százalékban kifejezve ez a feltételezés nem igaz. A szálloda jövedelmezőségi szintje nincs releváns összefüggésben a szálloda szobaszámaival. 18 5.1.4. Specializáció és jövedelmezőségi szint Eltérő szálloda szakosodások, eltérő jövedelmezőségi szinten üzemelnek. A szálloda specializációja erős hatással van a jövedelmezőségi szintre. Átlagosan kimutatható, hogy a 17 Budapest, Prága és Bécs szállodáinak szobafoglaltsága közti eltérés +3.8 és +11.7 százalékpont. STR riport 2009. 18 Érdekes kutatási téma lehet a szállodai üzemméret és jövedelmezőség korrelációs elemzése. Dr. Juhász László PhD. 27