Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Átírás

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A könyvviteli rendszer működése 52. lecke

3 A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ - vagyonra, - jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, - FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.

4 KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA KETTŐS KÖNYVVITEL Valamennyi gazdasági esemény (művelet) feljegyzése zárt rendszerben EGYSZERES KÖNYVVITEL Csak a pénzmozgással járó gazdasági műveletek feljegyzése zárt rendszerben BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegyzése idősorrendben

5 A KETTŐS KÖNYVVITEL LÉNYEGE A vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv-viteli számlákon. A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül. * A vagyon lényegét és csoportosítását tartalmazza HÁRMAS SZABÁLYA Minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. - az egyik számla TARTOZIK, - egy másik számla KÖVETEL oldalán. Azonos összegben. Egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat). Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagában számszerűen ellenőrző zárt rendszer.

6 A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL Alapja A vállalkozó vagyonát két szempont a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ- SOK) szerint indokolt, a számvitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ- SOKAT külön-külön is ki kell mutatni. Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van. Például: ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor - NŐ az anyagai értéke és - CSÖKKEN a pénze, ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fizetés mellett), akkor - NŐ az anyagai értéke és - NŐ a kötelezettsége. Célja A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása.

7 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET TARTALMILAG MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK ESZKÖZ SZÁMLÁK FORRÁS SZÁMLÁK KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL SZÁMLÁK AKTÍV PASSZÍV ALAKILAG

8 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET Az egységes számlakeretet a számviteli törvényben fogalmazták meg. Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó - eszközeinek és - forrásainak, a - gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM- VITELÉNEK MEGSZERVE- ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ALAP- INFORMÁCIÓKAT. Az egységes számlakeret FOGALMA: - a könyvviteli számlák csoportosítása tartalmuk és jellegük szerint, - a gazdasági műveletek összefüggéseinek kijelölése, - a könyvelés szabályainak kijelölése, - a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésének biztosítása. A számviteli törvény tíz számlaosztályt határozott meg: 1-4. MÉRLEGSZÁMLÁK, 5., 8-9. EREDMÉNYSZÁMLÁK, 6-7. SZABADON HASZNÁL- HATÓ SZÁMLÁK, 0. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.

9 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE A SZÁMLAOSZTÁLY SZÁ- MA NEVE JELLEGE TARTALMA 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások 4. Források Passzív Forrás ADATOKAT BIZTOSÍT Aktív Eszköz A mérleghez 5. Költségnemek Aktív Költség Az eredménykimutatáshoz 6. Szabadon használható 7. Szabadon használható Tartalomtól függő Vezetői döntéstől függő A vezetői információhoz 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 9. Értékesítés árbevétele és bevételek Aktív Költség Az eredménykimutatáshoz Passzív Árbevétel, bevétel 0. Nyilvántartási számlák - Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel A vezetői információhoz, mérlegbeszámolóhoz

10 SZÁMLAREND A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével OLYAN SZÁMLARENDET KÖTELES KÉSZÍTENI, amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A SZÁMLAREND TARTALMAZZA: - Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, - a számla tartalmát, - a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok - más számlával való kapcsolatát, - a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, - a bizonylati rendet. A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍ- TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAP- RAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HE- LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKODÓ KÉPVISELETÉRE SZEMÉLY A FELELŐS. JOGOSULT A vállalkozó a megalakulástól számított 90 NAPON BELÜL köteles a számlarendet elkészíteni.

11 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁ- MOZÁSA A TÍZES SZÁMREND- SZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT. A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT, A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT. PÉLDÁUL: 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS JAVAK. 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜ- LETRÉSZEK, TU- LAJDONI HÁNYADOK Alszámla: RAKTÁRAK

12 Számlaosztály, számlacsoport száma Aktívák MÉRLEG Passzívák Számlaosztály, számlacsoport száma 1. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2-3. B. FORGÓESZKÖZÖK 2. I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK 37. III. ÉRTÉKPAPÍROK D. SAJÁT TŐKE 41. E. CÉLTARTALÉKOK 42. F. KÖTELEZETTSÉGEK IV. PÉNZESZKÖZÖK 39. C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI 48. ELHATÁROLÁSOK SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA

13 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 96. III. EGYÉB BEVÉTELEK 81. IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 82. V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83. VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 86. VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

14 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 97. VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 87. IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 98. X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 88. XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 89. XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS 419. G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

15 A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE * II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85. IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96. V. EGYÉB BEVÉTELEK 86. VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a vázlaton szereplő tételekkel. * A es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.

16 A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA MÉRLEG SZÁMLÁK EREDMÉNYSZÁMLÁK Eszközszámlák (E) Egyenleg T 400 Forrásszámlák (F) Egyenleg K 350 Költség, (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650 Bevételszámlák (B) Egyenleg K 700 MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50 Mérleg Eszközök 400 Források 350 Nyereség 50 Főösszeg 400 Főösszeg 400 EREDMÉNYSZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE K 50 Eredménykimutatás Költségek (ráf.) 650 Bevételek 700 Nyereség 50 Összesen 700 Összesen 700 Képlete: E F = B K vagy E + K = F + B

17 Köszönöm a figyelmet!