Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Hasonló dokumentumok
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Citokinek, citokin receptorok. Dr. Berki Timea, Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunológia alapjai

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Rekombináns hemopoetikus növekedési faktorok. Gyógyszerészeti Biotechnológia előadás

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

A veleszületett és az adaptív immunválasz áttekintése

Intézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Allergológia Kurzus 2011

Tumor immunológia

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Az immunológia alapjai

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Antigén, Antigén prezentáció

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Allergia immunológiája 2012.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

4. A humorális immunválasz október 12.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Őssejtek és hemopoiézis 1/23

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

AZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA. Balicza-Himer Leonóra. Doktori értekezés tézisei

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Fehérvérsejtek és az immunrendszer II. rész

T sejtek II Vizler Csaba 2010

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Doktori értekezés tézisei

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Gyógyszerészeti Biotechnológia előadás

TEP TANULMÁNY. A génterápia, illetve a biológiai választ módosító kezelés jelene és jövôje. Irta: dr Gergely Péter. egyetemi tanár

Tumor immunológia. Dr. Nagy György

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

A hízósejtek szerepe az immunológiai folyamatokban

Vérképző és egyéb szöveti őssejtek

Miben különbözik az autoinflammáció az autoimmunitástól?

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológiai alapú terápiák

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Immunológia Világnapja

Átírás:

Immunológia alapjai 8. előadás Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek Dr. Berki Timea

Az immunválasz sejtjeinek párbeszéde 2 mechanizmussal zajlik: 1. Közvetlen sejt-sejt kapcsolódás útján: adhéziós molekulák összekapcsolódásával 2. Szekretált fehérjék, un. citokinek és receptoraik útján

Citokinek az immunválasz minden fázisában hatnak: Felismerés: Aktiváció: Effektor fázis:

A citokinek általános jellemzői: Kis molekulasúly (10-40 kda) Glikoproteinek Izolált sejtek termelik aktiváció hatására Sejtek közötti kapcsolatokat közvetítik: - információ továbbítás - immunválasz szabályozása Hatásmód: - átmeneti génaktiváció termékei - receptorokon keresztül - nagy affinitás - pikomoláris cc.-ban

A citokinek hatásmódja I.: Citokint termelő sejt: Célsejt: a citokint termelő sejt Autokrin hatás közeli sejt Parakrin hatás Endokrin hatás távol levő sejt

A citokinek hatásmódja II.: Kaszkád elindítása Egy citokin különböző célsejten, különböző hatást vált ki Pleiotrop Több citokin hatása a célsejten azonos Redundáns Két citokin együttes hatása nagyobb a célsejten additiv hatásuknál A célsejten egyik citokin gátolja a másik hatását Szinergia Antagonizmus

Az IL-1 autokrin, parakrin és endokrin hatása makrofág MHC citotoxicitás monokinek adhéziós molekulá k TCR T-sejt autokrin IL-1 par akrin prosztaglandinok láz aluszékonys ág fájdalomküszöb fogyás endokrin bakter iális endotoxin aktiv áció IL-2R limfokinek

Citokin receptorok:

A többláncú citokin receptorok jellemzői

IL-2 receptor láncok:

A citokin receptorok által elindított jelátvitel

Citokin termelő sejtcsoportok aktivált makrofág Csontvelői és thymus alapállomány (stróma) aktivált T helper sejt

A citokinek funkcionális csoportosítása I. Természetes immunitásban és gyulladásos folyamatokban résztvevők IFNα, IFNβ, IFNγ, TNFα, TNFβ, IL-1α, IL-1β, IL-6, IL-10, IL-12, MIF, kemokinek II. A limfociták aktivációját és differenciálódását szabályozók IL-2, IL-4, IL-5, IL-6, IL-13, IL-15, INFγ, IL-10, TGFβ, III. Az immunsejtek érésére hatók IL-3, IL-7, GM-CSF, SCF

A gyulladásos citokinek: TNFα, IL-1, IL-6 az akut fázis reakció IFN CSF IL-4, I L-5 LDCF IL-2 limfokinterme lés IL-2- és IFN γ receptorok prol iferáció, IL-6, I L-8, TNF, GM- CSF proszt aglandin ok kollagenáz PDGF IL-2, IL-4 T-sejt prol iferáció, ellenanyag-termelé s fib ro blaszt B -sejt ellena nya gk é p g luko kort ikoidok s zé akutf ázis proteinek P450 C3 I L-6 g yu ll ad ás mellékvese má jsejtek IL-1 neut rofil gran ulocita TNFα tumorse jtölő akt ivitá s e pitélsejtek end otél- é s simaizo mse jt ek prol iferáció, proszt aglan dino k in tegrinek véralvadás f okozá sa, IL-6, I L-8, T NF, GM-CSF, ICA M-1 aktiváció IL-1, IL-6, IL-8 agy lá z, fájdalomérzet prosztaglandino k CRF ACTH p roszta glan dinok kollage ná z p rolif er áció makrofág P DGF p rol iferáció, IV t ípusú ko lla gén

Az interferonok antivirális hatásai: vírus Adaptív immunitás Természetes immunitás T-sejt NK-sejt mrns -antivirális fehérjék sejtpusztulás termelése: RNAseL: mrna bontás PKR: EF-2 gátlás - NK sejt aktiválás IFNα, β -Makrofág aktiváció -MHC expresszió -NK és Tc aktiváció IFNγ mrns enzimek MHCII MHCI antivirá lis rezisztencia

Az immunválasz irányát citokinek szabályozzák:

Regulatórikus T sejtek (Treg) citokinek útján gátolják az immunválaszt

A természetes és indukált Treg kialakulása Természetes=natural Treg Indukált Treg

Th17: IL-17 termelő effektor CD4+ sejtek és indukált Treg kialakulása TGFβ STAT5 Treg TGFβ IL-10 IL-35 A Th-17 sejtekból származó IL-17 elősegíti a gyulladásos reakciót, ezért korrelál a rheumatoid arthritis, asthma, multiple sclerosis, psoriasis, és transzplantátum rejekció súlyosságával.

Citokinek szabályozzák a B sejtekben termelődő Ig izotípusát Cytokines released from antigen-presenting cells (APC) and Th1-, Th2-, and Th3-cells govern what isotype of antibody (Ig) the B-cell produces by selecting the selective promoters on the Ig heavy chain locus (to the right):

A B limfociták aktivációját szabályozó citokinek: IgM+, IgD+ B-sejt I T -faktorok H IL-2 IL-4 IL-5 + antigén II osztódó és differenciálódó B-sejtek IL-2 IL-4 IL-5 IL-4 IL-6 IL-2 IFNγ IL-5 TGFβ III ellenanyagtermelő plazmasejtek IgM IgG IgA IL-4 IgE memória B-sejt

III. Az immunsejtek érésére ható citokinek

Immunsejtek érésére ható citokinek = hemopoetikus növekedési faktorok CSF Colony Stimulating Factor a csontvelpő progenitor sejtjeire hatnak SCF, GM-CSF, IL-3 = multi-lineage (több-vonalon ható növekedési faktorok ) CSF M-CSF G-CSF EPO TPO IL-5 IL-7 T sejt B sejt érés Lineage-specifikus (egy vonalra ható növekedési faktorok) Hasonló szerkezet: monomer 4 α helikális rész