Városi Önkormányzat Polgármesterétől 4181 Nádudvar, Fő út 119. Ügyszám: 317-19/2009. Nádudvar Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetése A Nádudvar Város Önkormányzata a 6/2009. (II.26.) Ök. sz. rendeltével elfogadta. Nádudvar, 2009. február 15.
2 Tisztelt Képviselő-testület! A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. tv., valamint az önkormányzatunk 126/2008. (XI.27.) Ök.sz. határozatában elfogadott költségvetési koncepciós irányelvek alapján került összeállításra Nádudvar város 2009. évi költségvetési javaslata. A költségvetés összeállításánál az alábbi jogszabályok változásait kell figyelembe venni: 1. Az államháztartásról szóló módosított 1992. XXXVIII.törvény 2. Az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény 4. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 5. Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm rendelet 6. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007.(XII.23.) Korm. rendelet 7. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 376/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 8. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III.törvény 9. Egyes törvényeknek a tizenharmadik illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosítsáról szóló 2008. évi CX. törvény 10. 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér megállapításáról Mindenképpen szem előtt kell tartani a költségvetés tárgyalása során, hogy mekkora pénzügyi és gazdasági válság veszi körül városunkat. Emlékeztetni szeretnék, hogy az állami költségvetés a beterjesztést követően hányszor került átdolgozásra. Az elfogadást követően pedig néhány héten belül kiderült, hogy nagymértékű módosítást kell benne végrehajtani. A módosítás éppen úgy érinteni fogja az önkormányzatokat, mint a gazdálkodó szervezeteket vagy a magánszemélyeket. Fel kell készülni, hogy ez a változtatás önkormányzatunkra nézve is jelenthet olyan kedvezőtlen hatásokat, hogy a frissen elfogadott költségvetést esetleg rövid időn belül módosítani kell. A válság kezelése tekintetében az önkormányzat első számú feladata a működőképesség megőrzése. Itt elképzelhető, hogy többlet forrásokra lesz szükség év közben. Az adótörvények változására épp úgy fel kell készülni, mint a közkiadások radikális csökkentésére. A gazdasági válság hatásmechanizmusát felmérni sem lehet, hogy például milyen változást eredményez az iparűzési adóbevételünkre. A Képviselő-testület is számos rendeletmódosítást és határozatot hozott az elmúlt év utolsó hónapjaiban, amelyek meghatározzák a költségvetés egyes sorait, tételeit. Ezek a következők: - 48/2008.(VI.03.) Ök.sz. rendelet a 2009. évi átmeneti gazdálkodásról - a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. létrehozásáról, - 92/2008.(VIII.28.) Ök.sz. határozat a vízmű koncesszióba adásáról - 23/2008. (XII.18.)sz. rendelet a 2009. évi vízdíjakról, - 4/2008.(III.28.)sz. rendelet a hulladékszállítási díjtételekről, - 3/2009.(II.16.) Ök.sz.rendelet és a 10/2009(I.29.) Ök.sz. határozat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtételekről, - a 160/2008. (XII.18.) Ök.sz. határozat a méhnyakrák elleni védőoltásról, - 144/2008.(XI.27.) sz. határozat a katólikus templom közvilágításáról, - a 168/2008. (XII. 23.) Ök. sz határozat az Általános Iskola túlórakeretéről, - a 27/2008. (XII.23.) Ök. sz. rendelet, illetve 145/2008(XI.27 Ök.sz.határozat az E-ügyintézés bevezetéséről, - a 157/2008. (XII.18.) Ök.sz. határozat, a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás részére nyújtott hozzájárulásról, - a 123/2008.(XI.3.) Ök.sz. határozat a szennyvíz III. ütemének pályázatáról, - 164/2008. (XII.18.) Ök.sz. határozat a Kincsesház projekt benyújtásáról - 163/2008. (XII.18.) Ök.sz. határpozat a Horgásztó projekt benyújtásáról. - 166/2008. (XII.18.) Ök. sz. határozat a pedagógiai szakszolgálat létrehozásáról,
- 21/2009. (II.12.)Ök. sz. határozat a hulladéktároló gáztalanító beruházásáról 3 A fenti jogszabályi környezetben a bizottságokkal, az intézményekkel, az önkormányzati KFT-vel folytatott többoldalú egyeztetések következtében állt össze a város 2009.évi költségvetése. I. AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT BEVÉTELEI Eredeti előirányzat: 1.776.000 e Ft Finanszírozási bevétel(hitelfelvétel): 218.000 e Ft Az önkormányzat konszolidált bevételeit az 1.sz. melléklet 1. oldala tartalmazza. Összességében az állapítható meg, hogy a tavalyi költségvetéshez képest mintegy 13%-os volumen csökkenés következett be. Azon túlmenően, hogy a központi forrásaink is csökkentek, szűkültek a beruházási forrásaink illetve már nem az állami leosztási rendszerben jutunk hozzá, hanem pályázati úton és főleg EU-s forrásokból, továbbá a tavalyi két nagy kiszervezési döntés is csökkentette az államháztartási bevételeinketkiadásainkat. 1. A Költségvetési egyensúlyok biztosítása A 2/a. sz. melléklet a működési feladatok, a 2/b. sz. melléklet a felhalmozási feladatok költségvetési egyensúlyi mérlegét tartalmazza. A működési költségvetés 1.718.000 e Ft nagyságrendet képvisel, amely az önkormányzati költségvetés 86%-át teszi ki. A költségvetés ezen része mintegy 100 M Ft-tal kevesebb mint a tavalyi évben volt. A működési hiány 120 M Ft, amely azonos a tavalyi évi előirányzattal. Magában foglalja az önkormányzati intézmények működési kiadásait, az NTVG. KFT-nek fizetett városüzemeltetési szolgáltatási díjakat, a szociális segélyezési kiadásokat és a civilszervezeteknek nyújtott támogatásokat. A felhalmozási költségvetés 276.000 e Ft összegű az éves költségvetés 14%-a. A tavalyi évihez képest kb. 50%-a, de ez csak a tervezés jelenlegi szintjén mutat ilyen kedvezőtlen képet. Ugyanis jelenleg van három folyamatban lévő uniós projektünk, amelynek a támogatási összege csak év közben kerül előirányzatosításra, de a 8.sz. mellékletben láthatóak a projektek teljes bekerülési költségei. A hivatkozott mellékletből, és az egyéb önerős beruházási kiadásainkból közel 554 M Ft értékű beruházás valósulhat meg 2009-ben. Amennyiben azonban újabb pályázatokat sikerülne elnyerni az év folyamán ez az összeg még növekedhet. A Képviselő-testület a költségvetési koncepcióban elfogadott maximum 20 M Ft fejlesztési hitelfelvételi elképzelése a 21/2009. (II.12.) Ök.sz. határozatával módosításra került, miszerint soron kívüli beruházásként kell megvalósítani a hulladéklerakó gázhasznosítási beruházását. A beruházás várható 78 M Ft bekerülési költséggel kerül megépítésre, amely fedezete 100%-ban banki hitel. Tehát az önkormányzat fejlesztési hiánya 98 M Ft, amelyet hitelből tervez lefedni. 2. Bevételek főbb forrásonként 2.1. Intézményi működési bevételek Működési bevételekre 137.862 e Ft-ot tervezünk, mintegy 100 M Ft-tal kevesebbet mint az előző évben. A csökkenés oka a már korábban is leírt - a víz és szennyvízdíjak, temetői díjak és városüzemeltetési díjbevételek kiszervezése az önkormányzati szférából, a megmaradó tételeknél pedig csak kis hányadára állapított meg a testület díjemelést (lásd étkezés). Ezen belül még bevételi csökkenés várható, hiszen az ingyenes étkeztetést a parlament kiterjesztette az általános iskola 6. évfolyamára is. A 6.sz. melléklet részletezi a sajátos működési bevételeket. Iparűzési adóbevételeket a 2008. évi szinten 200 M Ft-ra tervezzük, bízva abban, hogy a vállalkozások 2008. évi árbevételein a gazdasági visszaesésnek még csak az első jelei mutatkoznak. Vállalkozók kommunális adójára 4.100 Ft-ot idegenforgalmi adóra 300 e Ft-ot irányoztunk elő.
4 Az átengedett központi adók nagyságrendje közel 17 M Ft-tal alatta marad a 2008. évinek. Tervszáma 483.645 a Ft, amelyből SZJA visszaosztásából 217.745 e Ft, gépjárműadóból 56.000 e Ft bevételre számíthatunk. Ezen kívül a mezőőri járulékokra, talajterhelési díjra, egyéb pótlékokra 5,5 M Ft-ot tervezünk. 2.2. Költségvetési támogatások, támogatásértékű bevételek A központi támogatásokat 5.sz. melléklet részletezi. Ezen belül a normatív támogatások tételes alábontását a 4.sz. melléklet tartalmazza. A normatív támogatások összege 631.242 e Ft, 24 M Ft-tal kevesebb, mint tavaly volt. A 4.sz. mellékletből látható, hogy vannak fajlagos normatívák amelyek emelkedtek, de többségük csökkent. A legnagyobb normatíva kiesést az Általános Iskolához kapcsolódóan szenvedte el az önkormányzat, egyrészt a gyermeklétszám csökkenése miatt (2008. évről áthúzódó 8/12-ed rész), másrészt a fajlagos mutatók csökkenése miatt. Másik nagy tétel kiesése a közcélú foglakoztatás normatív módon történő finanszírozása. (A helyébe lépő közfoglalkoztatást az anyag későbbi részében részletesen ismertetem.) A költségvetési koncepcióban bemutatott normatív támogatások jelen előterjesztés szerint 17 M Ft-tal kevesebb. Ennek oka, hogy a Kv. tv. elfogadásával rosszabb pozícióba kerültünk. A 4.sz. mellékletből látható, hogy egyedül az óvodai normatívákat sikerült szinten tartani, a többi intézmény normatívája kisebbnagyobb mértékben csökkent. A közoktatási normatívák többsége esetében a Kv. tv. 2009. szeptember 1-től határoz meg változásokat. 2009. augusztus 31-ig a 2008. évi normatívák érvényesek. A normatívák fajlagos összegei a bérköltséget is tartalmazó feladatoknál jelentősen csökkentek, ugyanis a 13. havi illetmények kikerültek. A csökkenés mértéke 5-9%. Csökkentek a településüzemeltetési és igazgatási normatívák, jelentősen csökkent, közel 17%-kal az okmányiroda fenntartására kapott támogatás. Új elem viszont, hogy elkülönítetten jelenik meg a normatívák között a települési sportfeladatok támogatása 4.669 e Ft-tal, és a diáksport feladatokra is külön kaptunk támogatást 430 Ft/tanuló fejkvótával, összesen 456 e Ft-ot. Ez utóbbi felhasználása kötött, tehát a ráfordítást tételesen be kell majd évégén mutatni. A központosított támogatások közös jellemzője, hogy a Kormány a Kv.tv. elfogadásával a fő cél elérésére kötelezettséget vállal, de a konkrét pályázati szempontokat a tárgyév első hónapjaiban alkotja meg. Ezért ezeket a célokat feltételesen kell kezelni, mert nem biztos, hogy a konkrét pályázati feltételeknek meg tudunk felelni. Két feltételnek biztosan megfelelünk, ezért ezeket eredeti előirányzatként be lehet állítani. Ezek a következők: - kisebbségi önkormányzat támogatása: 555 e Ft, - 2009. évi bérpolitikai intézkedések (13. havi kiegészítő pótlék). Mint ismeretes a Kormány 2009. december 23-án döntött a közszféra 13. havi juttatásáról, amelyet pótlék formájában határozott meg, 180.000 Ft/fő/hó fizetésig mindenkinek jár a havi arányos pótlék. Erre a fedezetet a központosított forrásból, évközi felmérés alapján fogjuk megkapni. Nagyságrendje önkormányzati szinten 53 M Ftra tehető. Év közben számtalan jogcímen hirdetett a tv. pályázati lehetőséget. Önkormányzatunk és intézményeink esetében az alábbi területeken számíthatunk plussz forrásokra: - közműfejlesztési támogatások, - települési kisebbségi önkormányzatok támogatása, - könyvtár és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, - helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása, (Prémium évek program) - számos közoktatási feladat támogatására pl. esélyegyenlőség biztosítása, szakmai fejlesztésekre, nyári étkeztetés, pedagógusok szakmai anyagi ösztönzése. Fejlesztési célkitűzésként jelenik meg ezen támogatások között a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, és a sportlétesítmények felújítása. A normatív kötött felhasználású támogatások tervszáma 194.003 e Ft, amely év közben módosulhat, ugyanis ennek nagyrésze a szociális segélyezés új rendje szerinti támogatási rendszerben tervezhető bevétel, amelyről bővebben a feladat ellátási részben írok.
Támogatás értékű bevételeink (7.sz. melléklet) előirányzatai: - működési területen: 97.693 e Ft - -szociális feladatokhoz kapcsolódóan: 28.400 e Ft - -földalapú támogatások 6.000 e Ft - -mezőőri feladatok támogatása: 3.600 e Ft - -TB alapok támogatása: 16.000 e Ft - - közhasznú munkavégzés támogatása: 2.000 e Ft - - kistérségi társulási támogatás: 29.052 e Ft - -társult települések befizetései a pedagógiai szakszolgálat feladatellátásához : 12.641 e Ft - felhalmozási területen: 1.300 e Ft -- kollégiumi eszközfejlesztésre: 1.300 e Ft 5 2.3. Pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről A 7.sz. melléklet tartalmazza a pénzeszköz átvételeket. Tervezett előirányzata 2.250 e Ft, amely az ÁMK 2008-ban megítélt pályázati támogatása, amelynek felhasználása áthúzódik 2009. évre. Részletesen bemutatásra került a 7.sz. és a 25.sz. mellékletekben az európai uniós pályázatok forrásai és kiadásai. Lényegében a két HEFOP és a LEADER pályázatok fizikai megvalósítása befejeződött. Kisebb nagyobb támogatások kiutalására várunk. Mint ismeretes az uniós támogatások lehívása igen körülményes, túlbürökratizált, számtalanszor hiánypótlásokkal hónapokat csúszik a támogatások kiutalása. Ez a HEFOP-os támogatásokra hatványozottan igaz. Mivel ezek a pályázatok utófinanszírozásúak, így likviditási problémákat jelenthetne. A támogatások viszonylag alacsony összege miatt esetünkben eddig ilyen helyzetet nem eredményezett. A folyamatban lévő másik 3 pályázatunk pénzügyi ütemezésénél már sokkal nagyobb odafigyelést és forrást kell biztosítani. A kifizetések nagyobb részénél a szállítási kifizetés módszerével, a kivitelező felé csak az önerővel kell kalkulálnunk, a támogatást a támogató szervezet közvetlenül a kivitelezőnek fizeti ki. Kivételt képez az iskolai akadálymentesítési projekt, ahol a kivitelező az NTVG. KFT, aki megfelelő tőke hiányában nem tudja a kivitelezést megfinanszírozni, így ott az önkormányzat 100%-ban fizet. A kerékpárút építés és akadálymentesítés esetében szerződésmódosítást kezdeményeztünk az időjárás hátráltató hatása végett. 2.4. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Tőkejellegű bevételeinket 111.700 e Ft-ra kalkuláljuk. Ingatlanértékesítésből származó bevételekből 24,5 M Ft-ot tervezünk, amely az Aranyos féle telek és egy kiesebb értékű telek eladásából keletkezne. A víz és szennyvízvagyon koncesszióba adásából befolyó 2009. évi koncessziós díj 10 M Ft. Bérbeadásból származó bevételre 77,2 M Ft került beállításra. Ebből közel 75 M Ft a szeméttelep bérbeadásából származó bevétel lenne.a képviselő-testület döntése alapján beállításra került a Hajdúszoboszlói Városi Önkormányzatra és a saját önkormányzatunkra is érvényes 6.500 Ft/tonna hulladéklerakási díj. Ezek a tételek azonban még szerződésekkel nem alátámasztottak. Egyéb bérlemények (Posta épület, üzleti helyiségek) bérleti díja a 2007.-évi szinten került betervezésre. 2.5. Támogatási kölcsönök visszatérülése, értékpapírok értékesítése Első lakáshoz jutók, belvízkárosultak támogatásából, illetve munkáltatói kölcsönökből befolyó törlesztések várható összege 5 M Ft. 2.6. Előző évi pénzmaradvány
Az Áht. előírása alapján a teljeskörű források és kötelezettségek biztosítása végett előre kalkulálni kell a várható - majd áprilisban elfogadott - előző évi pénzmaradvány összegét. A 2008. évben felvállalt többletfeladatok és a be nem folyt bevételek alapulvételével 60 M Ft-erejéig tervezhető a zárszámadási feladatok jelenlegi készültsége alapján. 2.7. Finanszírozási bevétel Felhalmozási hitelként 98 M Ft került beállításra. ennek nagyrésze a gáztalanító berendezés megépítését, míg kisebb része a szennyvízberuházás önerejét finanszírozza. Külön figyelmet kell fordítani az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások forrás finanszírozására. A legtöbb projekt utófinanszírozású, az önerők nagysága is változó, nem biztos, hogy saját bevételből az önkormányzat tudja biztosítani. Vannak már szakmai ajánlatok, amelyek a saját erőre, vagy a támogatás megelőlegezésére vonatkozó kölcsön speciálisan önkormányzatokra szabott feltételekkel bírnak. A források előteremtésénél és a projektek bonyolításakor a fenti lehetőségekkel mindenképen foglalkozni kell. Működési hitelként 120 M Ft tervezhető, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági környezetben tartható. Finanszírozásra elsősorban a likvid hitelt kell felhasználni. A hiány csökkenetése érdekében a saját bevételek növelésével a követeléseink csökkentésével és pályázati lehetőségek maximális kihasználásával kell törekedni. II. AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KIADÁSAI Az önkormányzat tervezett kiadása 1.994.000 e Ft. Év végére ez az összeg az eddigi elnyert uniós projektek megvalósításával meghaladja a 2,2 MD Ft-ot. 1. A kiadások alakulása kiemelt előirányzatonként 1.1. Személyi juttatások A bérekre és nem rendszeres személyi juttatásokra 719.833 e Ft-ot terveztünk. A bérelőirányzatok az előző évi tényleges kiadásokhoz képest 31.159 e Ft csökkenést mutat. Ennek oka, hogy lényegesen csökkent a foglalkoztatotti létszám a kiszervezések következtében, továbbá a közfoglalkoztatás várható bizonytalansága végett, sokkal kevesebb közmunkás került betervezésre. A létszámok a két év összehasonlításában a következő: Foglalkoztatási forma 2008 (fő) 2009(fő) Változás (fő) Köztisztviselők száma (polgármesterrel együtt) 44 41-3 Közalkalmazottak száma 238 243 +5 MT.alapján foglalkoztatottak száma 42 15-27 Közmunkások átlaglétszáma 24 7-17 Összesen: 348 306-42 6 A létszámváltozás egy része természetesen kiadás csökkenéssel jár(koncessziós kiszervezés) a cégbe áthelyezett dolgozói bérek önkormányzati oldalról a kiadások átcsoportosítását jelenti(bérből szolgáltatási díj stb.) A későbbiekben ezt már így nem tartjuk számon, hiszen a cég költségadatai alapján kerülnek a szolgáltatási díjak megállapításra. A közalkalmazotti szférában 5 fő létszámfejlesztés került előterjesztésre, amelyből 3 fő a pedagógiai szakszolgálat létrehozásából, 2 fő pedig a szociális gondozói létszám fejlesztéséből adódik. A bérelőirányzatok tartalmazzák a soros előlépések és egyéb szakmai előléptetések, pótlékváltozások bérvonzatát, a többletmunkavégzés törvényszerinti díjazását, belső helyettesítések fedezetét.
Minden intézménynél teljes mértékben elismerésre került a nyugdíjazások többletköltségei, úgy mint a jubileumi jutalmazás és a felmentési időre járó bérek( ugynevezett dupla bérezések). A tervek szerint 15 dolgozó megy nyugdíjba az év folyamán, amelynek a kiadása várhatóan 20-22 M Ft-ot tesz ki. A munkavégzés alóli felmentési időre - amíg azt az illetékes szakértői jelentések elbírását követő testületi döntések - meg nem születnek, nem lehet dupla foglalkoztatás egyetlen költségvetési szervnél sem. Az SZJA tv. adta adó és járulékmentes természetbeni juttatások közül az étkezési juttatások kerültek bele a költségvetésbe. Ez nem jelenti azt, hogy a bérmegtakarítás terhére ne lehetne majd munkáltatói jogkörben év közben fizetni pl. kis összegű ajándékvásárlást, vagy a nyugdíjazáskori ajándékozást. A 13. havi pótlék is része a költségvetésnek a korábban leírt új szabályozásnak megfelelően. Az oktatási területen a minőségi kereset kiegészítés összege változatlan összeggel benne van a költségvetésben, 5.250 Ft/fő/hó pedagóguslétszámra vetítve. Munkáltatói döntés alapján vagy havi rendszerességgel, vagy évente 1-2 részletben, egyösszegben kerül kifizetésre. A 2009-es Kv.tv. alapján járó pótlék kiegészítésekre, mint pl. integrációs oktatás, SNI-s gyermekekkel foglalkozó, osztályfőnöki feladatot ellátók kereset kiegészítésére év közben lehet pályázni és majd azt követően, a fedezet leutalása után kerül kifizetésre. 1.2. Munkaadókat terhelő járulékok A járulékok mértéke nem változott az előző évekhez képest, 229.202 e Ft járulékterhe van a tervezett személyi juttatásoknak. Bér és járulékokra összesen 949.035 e Ft-ot terveztünk, amely a működési költségvetés 55%-a. 1.3. Dologi és egyéb folyó kiadások Önkormányzati szinten 532.022 e Ft-ot terveztünk dologi kiadásra, amely a tavalyihoz képest 13 M Ft-tal kevesebb. Egyrészt tükröződik a tervszámokban a víz és szennyvízfeladatok kiszervezésének csökkentő, ugyanakkor az NTVG. KFT. működésével kapcsolatos, a tervezett inflációs és a vízdíj utáni kötelezettség, továbbá a szakképzési támogatás kiesése miatti növelő hatása. Nagyon szűkön kalkulált előirányzat került beállításra, vannak intézmények, ahol kifejezetten alátervezett, pl. Általános Iskola, Polgármesteri Hivatal. Ezekben az intézményekben de a többiben is év közben kell minden takarékos gazdasági lépést megtenni, illetve működési pályázati forrást bevonni, hogy az előirányzatok tarthatóak legyenek. Az első félévben csak a működéshez szükséges elengedethetetlenül fontos gépi kisjavításokat, illetőleg a tárgyi eszközök beszerzését lehet teljesíteni oly esetben, amelyek javítására már nem érdemes pénzt fordítani. Mindenfajta egyéb beszerzést át kell ütemezni a második félévre, amennyiben lesz rá fedezet. Természetesen a működéshez szükséges energia és közüzemi számlák kifejezését teljesíteni kell. Érezhető és kimutatható energia megtakarítási hatása van a felújított, hőszigetelt illetve új beruházással kiváltott épületek rezsi költségének. (Erről részletesebb tájékoztatást majd a 2008. évi költségvetési beszámolóban adok.) A dolgozók védő és munkaruha juttatását a kollektív szerződések értelmében a munkáltatók megfelelő fedezettel látták el költségvetésükben. 1.4. Társadalmi és szociálpolitikai juttatások 7 A 17.sz. melléklet részletesen bemutatja, hogy egyes segélynemenként milyen előirányzattal számolhatunk. A tényleges kifizetések eltérhetnek majd a tervezettől, hiszen alapjaiban változott meg a segélyezési és annak támogatási rendszere. Tehát bázis adatokkal nem rendelkezünk. A többszörösen módosított 1993. évi III.tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról 33. -a alapján 2009. január 01 napjától az aktív korú, hátrányos munkaerő-paci helyzetű személyek és családjuk részére megállapítható pénzbeli támogatást az alábbiak szerint módosította.
8 I. Rendszeres szociális segélyre jogosultak: 1. Egészségkárosodtak (legalább 50%-os egészségkárosodott, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részsül) 2. 55. életévüket betöltöttek Akik álláskeresési támogatásban részültek, vagy legalább 1 évig (rendszeres pénzellátás megszünését követően 3 hónapig) az állami foglalkoztatási szervvel együttműködtek. 3. 14 éven aluli gyermekük- napközbeni ellátást biztosító intézményben- napközbeni ellátása nem biztosított. Akik álláskeresési támogatásban részesültek, vagy legalább 1 évig(rendszeres pénzellátás megszünését követően 3 hónapig) az állami foglalkoztatási szervvel együttműködtek. Ebben az esetben a családban csak egy személy részesülhet segélyben. A segély összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének a különbözete, de nem lehet magasabb 2009. évben 57.815-Ft-tól. II. Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak (Akik rendszeres szociális segélyre nem jogosultak és közfoglalkoztatásban önhibájukon kívül nem vesznek részt). A rendelkezésre állási támogatás havi összege egyenlő a nyugdíjminimum összegével, ez 2009. január 01 napjától 28.500.-Ft. 2009. március 31 napjáig a 2008. december 31 napján rendszeres szociális segélyben részesültek jogosultságát felül kell vizsgálni. III. Út a munkához program keretében történő közfoglalkoztatás A munkaerőpiaci problémák megoldására a Kormány 2008-ban kidolgozta az Út a munkához elnevezésű programot. Az intézkedési terv lényege, hogy akik 2008. évig rendszeres szociális segélyben részesültek, a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. A program keretében elfogadott törvény módosítások megteremtették annak a feltételeit, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglakoztatása szervezett keretek között történjen, ezért újabb feladatként jelentkezik az önkormányzat számára a közfoglalkoztatás szervezése közfoglalkoztatási terv alapján. A szociális törvény módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak. Az ellátásra jogosultak közül: a.) a munkavégzésbe bevonhatók: közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket. c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult
személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni). Az Út a munkához program megvalósítása érdekében a következőket kell az önkormányzatoknak figyelembe venni az aktív korúak ellátásának megállapítása során: elsődleges a közfoglalkoztatás, így a 2008. december 31-ig rendszeres szociális segélyben részesülőket a közfoglalkoztatás szervezése szempontjából számba kell venni, és elsődlegesen azt mérlegelni, hogy kik foglalkoztathatók ebben a formában, vagy kik tehetők alkalmassá a közfoglalkoztatásra, ugyanígy fontos, hogy kik azok a 35. életévét be nem töltött személyek, akik képzésre kötelezettek, azaz a program keretében kötelesek befejezni az általános iskolát, vagy akik részére a szakképzésük megszerzése érdekében a munkaügyi kirendeltségek felkészítő képzést szerveznek számukra, Mindkét esetben, a foglalkoztatásra és képzésre alkalmas, vagy alkalmassá tehető személyeket a közfoglalkoztatásba, vagy képzésben való részvételükig, vagy amikor olyan képzésben vesznek részt, amelyhez az Foglalkoztatási törvény szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg, Amennyiben a fenti szabályoknak nem felel meg az érintett személy (egészségkárosodott, 55 éven felüli, vagy 14 éven aluli gyermeke számára nem biztosított a napközbeni ellátás), és maga önkéntesen nem vállalja a közfoglalkoztatásban való részvételt, rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. szabályai alapján. A szociális törvény változása miatt megváltozik az aktív korúak ellátásának finanszírozásában a központi és az önkormányzati források aránya is: a továbbra is rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében a finanszírozási rendszer nem változik, 90%-os központi és 10%-os önkormányzati. a rendelkezésre állási támogatás esetén a központi forrás aránya 80%, a közcélú foglalkoztatás finanszírozási rendszere ugyanakkor megváltozik, az önkormányzatok a foglalkoztatással összefüggő személyi kiadások (munkabér, bérjellegű juttatások, és közterhek) 95 %-át igényelhetik a központi költségvetésből. A dologi költségek fedezetét továbbra is a foglalkoztatónak/önkormányzatnak kell viselnie. Az önkormányzatnak 2009-ben április 15-éig kell elkészíteni a foglalkoztatási tervet, mely alapján felmérhető hogy melyek azok a közfeladatok amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás keretében el lehet látni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot is meg kell határozni. A közcélú foglalkoztatás keretében legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaszerződést kötni a jogosult személlyel. A tervet évente a megadott határidőig ( 2009-ben április 15. ) az önkormányzat képviselőtestületének kell elfogadni. Határidőig el nem fogadott terv hiányában a központi támogatás visszatartásra kerül, ezzel szankcionálja a törvényalkotó a dokumentum hiányát. 1.5. Speciális célú támogatások A civil szervezeteknek és egyéb szervezeteknek adott támogatás az előző évhez képest szűkebb keretet tartalmaz kellő fedezet hiányában. 10 M Ft áll rendelkezésre. A civil szervezetek mindegyike megalapozott kérelmet adott be. A javasolt támogatásoknál előnyt élveznek azok a szervezetek, ahol folyamatos működést kell biztosítani. Szűkült a bizottság által odaítélhető forrás értéke, és nem tervezünk polgármesteri keretet (számvevőszéki javaslat alapján). A 22.sz. melléklet tartalmazza a közvetett támogatásokat. 1.6. Testületi hatáskörű, központosított feladatok 9 Pályázati pénzalapokra a költségvetés eredeti előirányzatában nem tudunk elkülöníteni pénzeszközt. Ha év közben, bármely beadott pályázat esetleg nem nyer, az ott felszabaduló önerőt céltartalékba kell helyezni, és pályázati alapként egyedi döntésekkel fel lehet használni.
Ez egy igen kicsi összeg ha a fejlesztési célkitűzéseket vesszük alapul, de e jelenlegi tervezési szinten nincs több forrás. A pályázatokkal kapcsolatban az elbírálás szintjének megfelelően az alábbi kategóriákat lehet kialakítani: Jelenleg folyamatban lévő, megvalósítás alatt álló projektek 1. Kerékpárút építés a Fő utca teljes hosszában. 2. Általános Iskola akadálymentesítése 3. Schönherz útépítés Beadott, és elbírálás alatt álló projektjeink 1. Városközpont funkcióbővítő beruházás 2. Egészségcentrum építése 3. Szennyvízberuházás III./1. üteme 4. Kincsesház felújítása 5. Horgásztó felújítása, rendezése A tárgyévben beadásra javasolt projektek 1. Ivóvízminőség-javító program 2. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek telepítése 3. Elkerülő út építésének előkészítése a Mártírok és a Puskin utca között 4. Energia-megtakarítást eredményező pályázatok 5. Alternatív energia hasznosítására irányuló beruházások A fejlesztési elképzeléseinket a ciklusprogram mentén kell felépíteni, amelyet azonban a változó körülmények hatására időnként lehet, sőt kell módosítani. A fejlesztések között erősíteni kell a koncepcionális vonásokat. Ezekhez kiinduló irányvonalakat határoz meg az Építési és Városfejlesztési Bizottság. A javaslatok összhangban vannak a ciklusprogrammal és számol mind a hazai, mind az uniós lehívható forrásokkal. A tárgyévre vonatkoztatható ütemét a fenti célok között megjelenítettük. A beadott, de még elbírálás alatt lévő projektekhez testület által elfogadott önerőt mindenképpen biztosítani kell. Ez a tény csökkenti a szabad költségvetési forrásokat a támogató szervezet döntéséig. A pályázati célok között kiemelten kell megragadni a lehetőséget a bölcsődék és a közoktatási intézmények fejlesztésére fókuszáló hazai költségvetési támogatásokat. Az európai uniós forrásokkal megvalósuló projektek önerő kiegészítésére pályázatot kell benyújtani, amennyiben az önkormányzatunk nyertes céljai támogathatóak lesznek. Működési tartalékba javasolok 20 M Ft elkülönítést az előre nem tervezhető feladatok és kiadások fedezeteként. 1.7. Beruházási és felújítási kiadások 10 A beruházási és felújítási kiadásokat a 8.sz. melléklet részletezi. A felhalmozási kiadások nagyságrendjét mindenek előtt a források határozzák meg. Előző évekhez képest csökkentek a felhalmozási bevételeink, hiszen kiszervezésre kerültek azok a feladatok amelyből képezhetnénk a beruházási kereteket. Koncessziós díjbevételünk is minimális, hiszen 2009-re szerződés szerint 10 M Ft-ot fogunk kapni. Igen nagy korlátok között kezelendőek az önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételek nagyságrendje, mivel erre vonatkozóan nincsenek érvényes és aláírt szerződéseink. És amennyiben a szerződéskötés nem jön létre, itt súlyos tízmilliók esnek ki. (amelynek nyilván beruházási, forrás és kiadás csökkentő hatása lesz.) Vannak azonban még olyan folyamatban lévő, egyeztetések alatt álló bevételi források, amelyek év közben - kedvező fordulat esetén - növelhetik a beruházási forrásokat. Ilyen például a gázközmű vagyon még meglévő részének az értékesítése, vagy esetleges nem tervezett ingatlanértékesítések. A fejlesztések között prioritást élveznek a már megkezdett, folyamatban lévő beruházások, amelyeket az 1.6. pontban már részleteztem.
11 A pályázatok, beruházások előkészítésére csupán 5 M Ft áll ebben az évben rendelkezésre. Olyan átgondolt és a ciklusprogramhoz illeszkedő projektek előkészítésére kell koncentrálni, amely nagyobb valószínűséggel bekerülhet a nyertes projektek közé. Minden törvényes eszközzel és lehetőséggel támogatni kell a 2008-ban megkezdett és elindított termálvíz mellékgázának hasznosítását biztosító beruházást. Egyrészt munkahely teremtéssel járhat, másrészt már 2009-ben energiamegtakarítást eredményezhet a működési költségek között. Tovább folytatódik a biobrikett gyártás előkészítési munkálatai, ahol az önkormányzatot a fenti előnyökön kívül még a mezőgazdasági területek és melléktermékek jelentős hasznosítása és ennek kimutatható hozama motiválja. Nádudvar is részt vesz az ivóvízminőség javító programban a derecskei kistérséghez kapcsolódóan. Jelenleg folynak az előkészületi munkák. Befejeződött az oktatási intézmények kötelező eszközbeszerzési projektjei. Így az önkormányzat ezen fenntartói kötelezettségét teljesítette, vélhetően ez az 5 éves program mindenhol megteremtette az alapvető berendezési és szakmai felszereléseket. Nyilván az évek során új igények mindig merülnek fel, ezeket azonban saját vagy pályázati forrásokból kell a jövőben biztosítani. Legszükségesebb kiselejtezett gépek, berendezések pótlására 1,7 M Ft-ot javasolunk elkülöníteni. Felújításként az önkormányzati ingatlanok felújítására az előző évekhez képest egy szűkített keretet- 5 M Ft-ot javasolunk. Ezek a kisebb felújítási, pótlási munkálatok az alábbiak: - közvilágítás állapotának felmérése, A Malom utcai bérházak megvilágításának kiépítése - A Katolikus templom megvilágítása(4m Ft) - Fürdő kút bekötése (1 M Ft) 1.8. Lakossági kölcsönnyújtásra Az igények és a források egyidejű csökkenése következtében 2 M Ft-ot javasolunk kölcsönnyújtásra betervezni. 1.9 Finanszírozási kiadások A 21.sz. melléklet mutatja a fejlesztési hitelek kamat és törlesztési terhét. Pontosan még nem ismert, hogy tavaly évvégén a bank által kezdeményezett kamatemelésnek milyen kiadási többlete lesz, így összességében 40 M Ft finanszírozási kiadásra számolunk. A pontos kamat mértékének és összegek ismeretében év közben kell viszatérni a tervszámok pontosításához. 2. Az intézményi költségvetések alakulása 2.1. Polgármesteri Hivatal (9.-10-sz. mellékletek) A 9.sz. melléklet kiemelt előirányzatonként, a 10.sz. melléklet pedig szakfeladatonként tartalmazza a hivatali feladatok bevételeit és kiadásait. A hivatal feladatellátási szerkezete jelentősen megváltozott, - az anyag előző pontjaiban már részletezett okok miatt - csökkent az önkormányzati gazdálkodás államháztartási volumene. Látható a 9.sz. és a 10.sz. mellékletekből hogy jó néhány szakfeladat kikerült a feladatkörünkből és a költségvetés összege jelentősen csökkent. A bérek több mint 60 M Ft-tal, a dologi kiadások pedig 80 M Fttal. A költségvetés elfogadásával egyidejűleg szükséges dönteni a fürdő üzemeltetéséről. Amennyiben az üzemeltető személyében változtatást tervezünk, mindenképpen a két tulajdonos együttesen hozza meg a döntést. A NTVG. KFT. alapító okirata alapján alkalmas a fürdő és büfé üzemeltetésére. A létszám-változás foglalkoztatási formánként a 9.sz., szakfeladatonként pedig a 10.sz. mellékleten követhető nyomon. Az NTVG.KFT-vel 2008-ban megkötött feladatellátási szerződések - a hulladéklerakó üzemeltetésének kivételével - tartalma lényegében nem változik. A folyamatos működést biztosító szerződések a 2008. évi
szinten(pl. temető, sporttelepek működtetése stb.), az egyedi feladatellátásokhoz a tavalyi szinthez képest csökkentett vagy azonos szinten kerültek megtervezésre (pl. ingatlanfelújítások, utak kátyúzása). A fejlesztésekhez kapcsolódó megbízások egyedileg kerülnek megkötésre, a folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódóan már a szerződés kötések megtörténtek, a jövőben induló projektekkel kapcsolatban pedig egyeztetéseket követően alakulnak ki. A hulladéklerakó kérdésében eldöntendő, hogy üzemeltetési szerződéssel, vagy a hulladék arányos lerakási díjra vonatkozó szerződés alapján fogja a két önkormányzat finanszírozni a szemételhelyezési közfeladatot. Amennyiben Hajdúszoboszló fogadókészségét mutatja ki a 6.500Ft/t díjra vonatkozóan, úgy a 2009. évi a KFT. szolgáltatásainak igénybevételeire tervezett keretösszeg 173 M Ft körül alakul, amely 21%-os növekményt jelent a 2008. évi időarányos teljesített szolgáltatási díjakhoz képest. A 7. sz. kimutatáson néhány kiemelt dologi kiadás került kirészletezésre. A Képviselő-testület korábbi döntéseinek megfelelően új tételként került be a méhnyakrák elleni védőoltás, az elektronikus ügyintézés bevezetése, és a közgyűjteményi feladatok ellátása. Az intézmények költségvetésének két év közötti összehasonlítását az 5-6.sz. kimutatás tartalmazza. Az intézmények támogatását a 16.sz. melléklet tartalmazza. Sajnos jelentős visszaesés következik be ebben az évben. Miközben az állami támogatás és a saját bevétel együttes aránya az előző évhez képest 75%-ról 70%-ra csökken, addig az önkormányzati támogatás 25%-ról 30%-ra emelkedik. Az arányváltozásnak több oka is van, egyrészt az állami normatívák csökkenése, a 13. havi illetménypótlék fedezet kikerülése a normatívából és a működési kiadások jelentős növekedése. 2.2. Kövy Sándor Általános Iskola ( 11.sz. melléklet) 12 Az Általános Iskola költségvetése 396.900 e Ft, az előző évhez képest 8,8%-kal magasabb. Az állami támogatás 19.109 e Ft-tal csökken, az önkormányzati támogatás pedig 36.731 e Ft-tal nő. Az emelkedés egyik legfőbb oka, a pedagógiai szakszolgálati decentrum beépítése a költségvetésbe. Az intézményegység költségvetése 26.124 e Ft, amely 7 fő közalkalmazott bérét és járulékait tartalmazza, így az iskola összlétszáma 102 fő lett. A szolgálat ellátja itt helyben, Földesen, Nagyrábén és Bihartordán a rászorult gyermekekkel kapcsolatos logopédiai és gyógytestnevelői feladatokat. A tavaly évvégén lehívható normatíva jelenik meg a kimutatáson, hiszen a normatíva többletet majd júliusban lehet lehívni. A bevételi struktúra végleges kialakításához megállapodásban kell rögzíteni a 4 településnek a költségvetéshez való hozzájárulását. Előzetes szóbeli egyezség született már, hogy a társult települések közel 13 M Ft hozzájárulást fognak befizetni az önkormányzatunknak. Jelentős többletkiadást eredményez az intézmény költségvetésében a nyugdíjazások többletköltségei és a szakértői vizsgálatot alátámasztott túlórakeret és helyettesítési keret beállítása. Az intézmény korábbi alapfeladat- ellátásához alkalmazotti státusz szűnik meg, a pedagógiai szakszolgálattal pedig az iskola eddigi 2 alkalmazottjához 5 fő fejlesztést javasol az intézmény. Így a tavalyi jóváhagyott létszám-irányszám 3 fővel növekszik. Egy fő foglalkoztatását a portás-biztonsági őr alkalmazását a Polgármesteri Hivatal közmunkával biztosítja. A működési bevételek csökkenését az ingyenes étkeztetés kiterjesztése eredményezi az előző évhez képest. Az állami támogatás 19.109 e Ft-tal csökken, az önkormányzati támogatás pedig 36.731 e Ft-tal nő. A tanuló létszámnak 940 fő körül megállt a csökkenése. A dologi kiadás előző évhez viszonyított lényegesen alacsonyabb összegét az intézmény pályázati támogatásbókból fogja pótolni. 2.3. Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde (12.sz. melléklet) Az Óvoda és Bölcsőde költségvetése 186.600 e Ft, 2,6%-kal magasabb mint az előző évben. Az intézmény költségvetése néhány éve már nagy stabilitást mutat, akár az ellátotti, akár a dolgozói létszám változatlansága miatt. Nyugdíjazás többletköltsége minimálisan terheli a bérelőirányzatokat soros előlépések, előrehozott előlépések és szakmai előmenetelekre került betervezésre törvény szerinti emelés. Az előző évekhez képest az állami támogatás 50 e Ft, az önkormányzati támogatás pedig 4.410 e Ft-tal nő.
2.4. Általános Művelődési Központ (13.sz. melléklet ) Az intézményi összesített költségvetése 176.4000 e Ft, a növekedés az előző évekhez képest 9,5%. A kiemelkedően magas növekedésnek több oka van. A dolgozók nagy többsége sorosan előlép, 2 fő nyugdíjazási többletköltségét tartalmazza a költségvetés. Az ÁMK a tavalyi év folyamán 1 fő közművelődési szakember beállítására kapott lehetőséget anyagi támogatás nélkül. A tavalyi év során sem tudja azt megvalósítani az intézmény, és az idei költségvetésbe sem fért bele a létszámfejlesztés. A munkavégzésre viszont nagy szükség lenne a közművelődés terén. Így ezt a státuszt a Polgármesteri Hivatal fogja közmunka végzésével megoldani. Mint ismeretes az intézmény 2009. szeptemberig nem jogosult szakképzési támogatásra, mert nem tagja egyetlen TISZK-nek sem, így az önkormányzati forrásból kell a szakmai műhely költségeket fedezni. Ennek többletköltsége 3 M Ft. További önkormányzati támogatást igényel a SZÍN-TÉR beruházása, amelynek a II. ütemű beruházási költségének önerejét (7,1 M Ft) az iskola a szakképzési támogatásból tervezte lefedezni. Azonban a szakképzési támogatás nem folyt be, így önkormányzati forrást kell átcsoportosítani. Jelentősen növeli a rezsiköltségeket a SZÍN-TÉR birtokba vétele, és üzemeltetése. A felnőtt oktatás kiadásai is éves szinten jelentkezik már, a feladatellátás nyereséges saldóval lett betervezve erre az évre. 2.5. Szociális Szolgáltató Központ (14.sz. melléklet, és a 1-3.sz. kimutatások) Az intézmény mikrotérségi összevont költségvetése 135.231 e Ft, az előző évhez képest 3,7%-os az emelkedés. Az intézmény normatívája 1,6 M Ft-tal, a kisebbségi kiegészítő normatíva 800 e Ft-tal kevesebb mint tavaly volt. Év közben a bihardancsházi intézményben 15 fő házigondozott felvétele valósul meg. Tehát jelentős fejlesztés következik be az ellátási hálózatban, amely 1 fő gondozói státusz beállítását vonja maga után. A fejlesztéssel lehívható többlet normatíva 3.055 e Ft,a létszámfejlesztés többletköltsége pedig 1.600e Ft. Tetétlenen is hasonló a helyzet, az ellátotti létszámhoz nincs biztosítva a törvény szerinti gondozói létszám, ezért 1 fő gondozói státusz fejlesztésére van szükség. Az intézmény önfenntartása tehát továbbra is biztosított marad. A társtelepülések költségvetése az egyeztetések során a saját bevételek és a központi támogatások figyelembevételével kerültek összeállításra. 2.6. Egészségügyi feladatok (15.sz. melléklet) 13 Az egészségügyi feladatok költségvetését - jelentőségére tekintettel- külön melléklet mutatja be. 2008. április óta visszakerült a rendelés a központi orvosi rendelő épületébe, ahol az ügyeleti ellátás és a vérvételi hely minden törvényes feltétellel rendelkezik. A véreredmények laboratóriumi vizsgálata azóta is zavartalanul működik. Az Egészségbiztosítási Pénztár a támogatáson alapvető változtatást nem tervez, így 16 M Ft-os támogatással számolunk, 38,5 M Ft-os kiadással szemben. A második házi gyermekorvosi állás meghirdetésre került, amennyiben a testület dönt az állás betöltéséről, a tárgyi feltételek megteremtésében az önkormányzatnak vélhetően közre kell működnie. 2.7. Kisebbségi önkormányzat (23-24.sz. mellékletek) A kisebbségi önkormányzat költségvetési támogatása azonos az előző évihez. Erre az évre minden bizonnyal sikerült beadni a pályázatot a működési kiadások helyettesítésére. A kisebbségi önkormányzat megalkotta a saját költségvetését, melyet jóváhagyás végett megküldött, így beépítésre került a város költségvetésébe. Lényegében a költségvetésük szerkezete nem változik, a dologi kiadások összetétele hasonló a tavalyihoz. 555 e Ft eredeti előirányzatból 100 e Ft a készletbeszerzés és 455 e Ft a különféle dologi kiadások. Ebben az évben befejeződik a Seregélyeskerti Iskolában az irodahelyiségük kialakítása.
Tisztelt Képviselő Testület! 14 Jelen előterjesztést a képviselők egy-egy csoportja, a bizottsági elnökök, ad-hoc bizottság, intézmények vezetői részletesen megvitatták többször, tételes egyeztetéseket, elemzéseket végeztünk. A döntés meghozatalakor a végleges számok elfogadásánál a gazdaság jelenlegi válságos vagy válságközeli állapotát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Javaslatom az, hogy az előterjesztéshez képest inkább szűkítse a képviselő-testület az ez évi célkitűzéseit, mint sem új célokat, feladatokat határozzon meg. Mindenképpen óvatosságból, elővigyázatosságból inkább azt az utat válasszuk, hogy az év közben adódó esetleges plussz források felmerülésekor döntsön a testület a szabad pénzeszközök felhasználásáról. Ha pedig a gazdasági környezet, vagy a törvényi szabályozások a jelenleginél kedvezőtlenebb hatást váltanak ki, akkor évközben negatív irányba kell hozzányúlni a város költségvetéséhez. Meghatározó tényező lehet hiteleink kamatterheinek megemelése különösen a devizaalapú hitelünk átértékelődése, amelynek pénzügyi kihatásait ma még nem ismerjük. A fő cél mindenképpen a város és az intézmények működőképességének a megőrzése és a megkezdett beruházások befejezése. Javaslom, hogy a féléves költségvetési beszámolóval egyidejűleg a képviselő-testület tekintse át a költségvetés időarányos végrehajtását, végezzen elemzéseket a gazdasági mutatók változásairól, s amennyiben szükségesnek látja értékelje át, és módosítsa a költségvetési tervszámokat. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést a részletes vitát követően elfogadni szíveskedjen. Nádudvar, 2009. február 15. Beke Imre sk. polgármester
1. sz. melléklet 15 Sorszám Bevételi jogcímek 2007. évi tény 2008. évi várható tény 2009. évi eredeti ei. Változás %-a 1 167 302 901 493 621 507 68,9 I. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 1. Intézményi működési bevételek 242 807 270 291 137 862 51,0 1.1. Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel 1 446 1 263 1 300 102,9 1.2. Egyéb sajátos bevétel 179 285 185 367 112 621 60,8 1.3. Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések 48 952 76 988 21 691 28,2 1.4. Kamat bevételek 1 428 2 075 - - 1.5. Működési célú pénzeszközátvétel államházt.kívülről 11 696 4 598 2 250 48,9 2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei(3.sz. kimut.) 924 495 631 202 483 645 76,6 2.1. Helyi adók 325 509 347 606 204 400 58,8 * 2.2. Átengedett központi adók gépjárműadó 595 355 278 447 273 745 98,3 2.3. Mezőőri járulékok, pótlékok, bírságok 3 108 3 727 3 500 93,9 2.4. Talajterhelési díj 523 1 422 2 000 140,6 II. TÁMOGATÁSOK, TÁM.ÉRTÉKŰ BEVÉTELEK (1.sz. kimut.) 1 188 725 1 304 545 977 793 75,0 1. Normatív állami hozzájárulás 449 500 652 438 631 242 96,8 2. Központosított előirányzatok 51 993 75 548 53 555 70,9 3. Normatív kötött felhasználású támogatások 61 889 196 887 194 003 98,5 4. Fejlesztési célú támogatások 447 448 230 583 0,0 5. Kiegészítések, visszatérítések - - - 6. Egyéb központi támogatás 2 236 34 481-7. Támogatásértékű műk.cél. pénze.átv. állh.belülr. 115 666 107 973 97 693 90,5 8. Támogatásértékű felh.cél. pénze.átv. állh.belülről 59 993 6 635 1 300 19,6 III. FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK 113 733 167 846 111 700 66,5 1. Tárgyi eszköz értékesítés 26 827 2 440 24 500 1 004,1 2. Önk. sajátos felhalmozási és tőkebevételei 48 397 140 297 87 200 62,2 2.1. Koncessziós díj 1 188 105 000 10 000 9,5 2.2. Egyéb önk. vagyon bérbeadásából származó bev. 47 209 35 297 77 200 218,7 3. Felhalmozási célú pénze.átvétel államházt.kívülről 38 509 25 109 - - IV. TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK VISSZATÉRÜLÉSE, ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKESÍTÉSE 4 675 4 362 5 000 1. Támogatási kölcsönök visszatérülése 4 574 4 362 5 000 114,6 2. Értékpapírok értékesítéséből származó bevételek 101 V. PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK - 50 086 60 000 119,8 1. Előző évi pénzmaradvány igénybevétele 50 086 60 000 119,8 VI. KIEGYENLÍTŐ, FÜGGŐ, ÁTFUTÓ BEVÉTELEK -26 113 1 056 - - 1 755 1 991 1 598 MŰKÖDÉSI CÉLÚ BEVÉTELEK ÖSSZESEN: 819 181 000 80,3 FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK ÖSSZESEN: 907 171 438 207 178 000 40,6 2 662 2 429 1 776 BEVÉTELEK ÖSSZESEN: 990 388 000 73,1
16 Sorszám Kiadási jogcímek 2007. évi tény 2008. évi várható tény 2009. évi eredeti ei. Változás %-a
17 I. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK 1 741 644 1 846 295 1 685 821 91,3 1. Önkormányzat összesített kiadása 1 744 644 1 846 295 1 685 821 91,3 1.1 Személyi juttatások 720 569 750 992 710 609 95 1.2. Munkaadókat terhelő járulékok 228 437 235 280 226 249 96,2 1.3. Dologi és egyéb folyó kiadások 583 671 614 037 532 020 86,6 1.4. Társadalmi és szociálpolitikai juttatások (17.mell.) 197 450 222 453 206 943 93,0 1.5. Speciális célú támogatások (17.sz.mellék.) 9 248 8 497 8 160 96,0 1.6. Támogatásértékű működési kiadás(17.mellék) 2 269 15 036 1 840 12,2 1.7. Létszámkeret (fő) 346 337 306 90,8 Ebből: 2. Polgármesteri Hivatal működési kiadásai(9.sz. mell.) 858 161 930 592 764 371 82,1 2.2. Személyi juttatások 250 515 255 747 196 081 76,7 2.3. Munkaadókat terhelő járulékok 78 313 78 564 60 105 76,5 2.4. Dologi és egyéb folyó kiadások 322 578 359 192 298 185 83,0 2.4. Speciális célú támogatások 9 248-8 160 2.5. Társadalmi és szociálpolitikai juttatások 197 450 222 453 200 000 89,9 2.6. Támogatásértékű működési kiadás 57 14 636 1 840 2.7. Létszámkeret 113 109 63 57,8 Általános Iskola működési kiadásai (11.sz. melléklet.) 375 355 380 547 387 380 101,8 3. 3.1. Személyi juttatások 222 470 223 863 239 531 107 3.2. Munkaadói járulékok 71 393 71 439 79 308 111,0 3.3. Dologi és egyéb folyó kiadások 73 974 77 287 61 598 79,7 3.4. Speciális célú támogatás 7 518 7 958 6 943 87,2 3.5. Létszámkeret(fő) 99 97 102 105 Óvoda és Bölcsőde működési kiadásai(12.sz. melléklet) 183 873 206 535 184 952 89,5 4. 4.1. Személyi juttatások 103 971 112 371 107 820 96,0 4.2. Munkaadói járulékok 33 634 35 806 34 314 95,8 4.3. Dologi és egyéb folyó kiadások 46 268 58 358 42 818 73,4 4.4. Létszámkeret (fő) 56 56 56 100 5. Általános Művelődési Központ működési kiad.(13.sz. mell.) 168 005 173 435 175 389 101,1 5.1. Személyi juttatások 84 911 95 618 94 598 98,9 5.2. Munkaadói járulékok 26 830 29 909 29 393 98,3 5.3. Dologi és egyéb folyó kiadások 55 983 47 369 51 398 108,5 5.4. Ellátottak támogatása 281 539-5.5. Létszámkeret (fő) 43 40 43 108 6. Szociális Szolgáltató Központ műk. kiad.(14.sz. mell) 107 878 119 523 135 229 113,1 6.1. Személyi juttatások 45 745 52 400 59 394 113,3 6.2. Munkaadói járulékok 14 417 16 246 18 875 116,2 6.3. Dologi és egyéb folyó kiadások 45 504 50 477 56 960 112,8 6.4. Támogatás értékű kiadások 2 212 400-6.5. Létszámkeret(fő) 28 29 34 117 Egészségügyi feladatok működési kiadásai(15.sz. mell) 48 372 35 663 38 500 108,0 7. 7.1. Személyi juttatások 12 957 10 993 13 185 119,9 7.2. Munkaadói járulékok 3 850 3 316 4 254 128,3 7.3. Dologi és egyéb folyó kiadások 31 565 21 354 21 061 98,6 7.4. Speciális célú támogatás - - - 7.5. Átalgos statisztikai állomámnyi létszám(fő) 7 6 8 133,3 TESTÜLETI HATÁSKÖRŰ KÖZPONTOSÍTOTT FELADATOK - 32 179 II. 1. Pályázati pénzalapok - - 2. Működési tartalék - 32 179 3. Felhalmozási céltartalék - - III. ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSI ÉS FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK 859 229 484 713 276 000 56,9 1. Beruházási kiadások 756 366 443 047 253 988 57,3 2. Felújítási kiadások 96 747 28 584 20 012 3. Felhalmozási célú átadások 422 6 482-4. Támogatás értékű felhalmozási kiadás 1 694 - -
5. Felhalmozási célú hitelnyújtás 4 000 1 550 2 000 129,0 6. Részvényvásárlás 5 050 - IV. KIEGYENLÍTŐ,FÜGGŐ, ÁTFUTÓ KIADÁS 14 058 30 553-18 MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁS ÖSSZESEN: 1 765 056 1 876 848 1 718 000 91,5 FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁS ÖSSZESEN: 876 546 484 713 276 000 56,9 KIADÁSOK ÖSSZESEN: 2 641 602 2 361 561 1 994 000 84,4 Sorszám Kiadási jogcímek 2007. évi tény 2008. évi várható tény 2009. évi eredeti ei. Változás %-a V. FINANSZÍROZÁSI CÉLÚ PÉNZÜGYI MŰVELETEK -26 671-34 015 178 000-523,3 1. Finanszírozási célú pénzügyi kiadások -26 671-34 015-40 000 117,6 1. 1. Likviditási célú hitel visszafizetése -25 863 - - - 1. 2. Likvid hitel kamata -2 119-1. 3. Felhalmozási célú hitel visszafizetése -808-1 201-5 000 416,3 1. 4. Felhalmozási hitel kamata -30 695-35 000 114 2. Finanszírozási célú pénzügyi bevételek - - 218 000-2. 1. Fejlesztési hitelfelvétel - - 98 000-2. 2. Működési hitelfelvétel - - 120 000 - VI. HIÁNY 26 671 34 015 178 000 523,3 1. Felhalmozási célú hiány 808 31896 58 000 181,8 2. Működési célú hiány 25863 2119 120 000 5663 2/a sz. melléklet I. Működési célú (folyó) bevételek, működési célú (folyó) kiadások mérlege (Önkormányzati szinten) Bevételek Kiadások 2/a.sz. melléklet Ezer forintban! 2007. évi 2009. évi 2007. évi 2008. évi 2008. évi 2009. évi Megnevezés Megnevezés várható tény várható tény terv tény terv tény Int. működési bevételek 216 507 265 693 135 612 Személyi juttatások 720 569 750 992 710 609 Önkormányzatok sajátos működési bevételei 924 495 631 202 483 645 Támogatások, kiegészítések 513 204 956 132 878 800 Munkaadókat terhelő járulék Dologi és egyéb folyó kiadások Támogatásértékű bevételek 115 666 107 973 97 693 Pénzmaradvány átadás Előző évi pénzmaradvány - 24 527 Kiegészítő függő átfutó bevételek Működési célú kölcsön visszatérülése Átvett pénzeszközök államházt. Kívülről Átvett pénzeszközök EU költségvetésből Bevételek összesen Finanszírozási bevételek(hitelfelvétel) -26 113 1 056 Támogatásértékű műk.kiadás Garancia- és kezességváll. Kiadás Társadalom- és szociálpol. jutt. 228 437 235 280 226 249 564 362 614 037 530 020 2 269 15 036 1 840 197 450 222 453 206 943 364 - Speciális célú támogatások 9 248 8 497 8 160 7 668 4 598 2 250 Pénzforgalom nélküli kiadások 4 028 Kamatkiadások 2 800 2 000 1 755 819 1 991 181 1 598 000 Tartalékok 32 179 Kiegyenlítő, függő átfutó kiadások 14 058 30 553 - Kiadások összesen 1 876 848 1 718 000 - - 120 000 Finanszírozási kiadások 25 863 2 119 - -
19 MINDÖSSZESEN: 1 755 819 1 991 181 1 718 000 MINDÖSSZESEN: 1 765 056 1 878 967 1 718 000 2/b. sz. melléklet II. Tőkejellegű bevételek és kiadások mérlege (Önkormányzati szinten) Bevételek Kiadások Megnevezés Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Értékesített tárgyi eeszközök ÁFÁja Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei 2007. évi tény 2008. évi várható 2009. évi terv Megnevezés 2007. évi tény 2008. évi várható 2/b.sz. melléklet Ezer forintban! 2009. évi terv 26 827 2 440 24 500 Felújítás 96 747 28 584 20 012 14 595 - Ebből uniós projektek 48 397 140 297 87 200 -Kincseház felújítása 7 666 Pénzügyi befektetések bevételei 101 - -Horgásztó felújítása 7 346 Cél-, címzett támogatás 311 701 230 583 Intézményi beruházás 756 366 443 047 213 988 - Ebből uniós projektek Egyéb központi támogatás 40 599 - - Kerékpárút építés 70 801 Fejlesztési és vis maior támogatás 135 747 Központosított előirányzatokból támogatás -Általános Iskola akadálymentesítése -9 340 11 824 3 222 -Scönherz út építés 5 406 Támogatásértékű bevételek 59 993 6 635 1 300 -Városközpont funkcióbővítés 8 200 Átvett pénzeszközök 38 509 25 109 -Egészségcentrum bővítés 19 040 államháztartáson kívülről / 287 EU támogatás (várható) - - -Szennyvízberuházás 28 000 556 / Előző évi pénzmaradvány - 25 559 60 000 Részvényvásárlás - 5 050 Támogatási kölcsön visszatérülés 4 210 4 362 5 000 - Támogatásértékű felhalmozási kiadás Pénzügyi befektetések kiadásai Felhalm. célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 1 694 6 482 4 000 1 550 2 000 422 - Tartalékok - - Felhalmozási célú pénzmaradvány átadás Kiegészítő, függő, átfutó kiadások - - Pályázati pénzalap - - - Felhalmozási bevétel összesen: 438 207 178 000 Finanszírozási bevételek (hitelfelvétel) 214 668-98 000 Felhalmozási kiadások összesen: Finanszírozási kiadás (hiteltörlesztés) 484 713 236 000 808 1 201 5 000 Fejlesztési hitel utáni kamat 16 509 30 695 35 000 Mindösszesen: 907 171 438 207 276 000 Mindösszesen: 876 546 516 609 276 000 Felhalmozási hiány: 58 000