A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6565/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) képviseletében ( ) Ügyfél kérelme alapján a Generali- Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, azaz kötelezi a Biztosítót arra, hogy a Szimbakalauz című tájékoztató anyagában a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és közérthetően fogalmazza meg. I/A. II. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Biztosító panaszkezelésére vonatkozó rendelkezést illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. március 4-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél gyermeke, ( ) a 2009/2010-es tanévtől a ( ) (továbbiakban: iskola) tanulója. ( ) 2009 júliusában biztosítottként csatlakozott a 2009/2010-es tanévre, a Biztosító és az Iskola között létrejött csoportos ( ) tanuló balesetbiztosításhoz. ( ) 2009. augusztus 4-én eltörte a kezét, ezért az Ügyfél szolgáltatási igényt nyújtott be. A Biztosító a szolgáltatási igényt elutasította arra való hivatkozással, hogy kockázatviselése csak 2009. szeptember 1-jétől kezdődik. 2010. szeptember 18-án ( ) autóbalesetet szenvedett. Az Ügyfél házastársa az autóbalesetet követően, 2010. szeptember 20-án fizette be a ( ) tanuló balesetbiztosítás 2010/2011-es tanévre vonatkozó díját. Az Ügyfél a 2010. szeptember 18-án történt autóbaleset kapcsán szolgáltatási igényt nyújtott be a Biztosítóhoz, azonban a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasította. Az elutasítás során a Biztosító arra hivatkozott, hogy a biztosítási díj befizetésére, a biztosítotti jogviszony létrejöttére később került sor, mint ahogy a baleset bekövetkezett, ezért kockázatviselése a baleset időpontjában még nem állt fenn. Ügyfél a fentiekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy az iskolában rendelkezésére bocsátott tájékoztató anyag ( )-kalauz 2010/2011 megtévesztő tájékoztatást tartalmaz a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan. Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító üzletkötője 2010. november 15-én és 2011. január 10-én küldött e-mail üzenetére nem válaszolt. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Biztosító 2011. április 14-én kelt nyilatkozata, és a csatolt dokumentumok szerint az Általános tanuló baleset-biztosítás feltételek a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik. 3. Kockázatviselés kezdete: (1) Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére augusztus 31-e előtt kerül sor, a biztosító a kockázatviselése a folyamatban lévő naptári év szeptember 1-jén kezdődik és a következő és augusztus 31-ig tart, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. (2) Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére szeptember 1-je és október 31-e között kerül sor, a biztosító kockázatviselése szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-ig tart.
(3) Ha a már érvényesen létrejött szerződésbe - a kockázatviselés kezdetét követően - új biztosítotti névjegyzékben (a továbbiakban: pótlista) új biztosított lép be, a biztosító kockázatviselése a pótlistán szereplő biztosítottra vonatkozó biztosítási díj biztosító részére történő befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart. (4) Ha a már érvényesen létrejött szerződésbe a kockázatviselés kezdetét követően új biztosítotti névjegyzékben (a továbbiakban: pótlista) új biztosított lép be, a biztosító kockázatviselése a pótlistában szereplő biztosítottba vonatkozó biztosítási díj biztosító részére történő befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart. A Biztosító 2010. november 8-án, Ügyfél férjének címzett levele értelmében a fent idézett szerződési feltételek 3. pont (2) bekezdése azon oktatási intézmények szerződéskötésére vonatkoznak, ahol a biztosítási szerződés létrejötte szeptember 1-je és október 31-e között történik meg. E szerződés biztosítotti névjegyzékében szereplő biztosítottakra vonatkozik az, hogy a biztosító kockázatviselése visszamenőlegesen is fennáll a fenti tartam alatt. Az Ügyfél panaszbeadványához csatolt, ( )-kalauz 2010/2011 megnevezésű dokumentum az alábbiakat tartalmazza: A ( ) tanulóbiztosítás csoportos biztosítási forma. Ajánlattevő az iskola, vagy a nevelőgondozó intézmény. A kapcsolattartás a biztosító és a biztosítottak között az iskola, vagy a nevelő-gondozó intézmény közreműködésével történik. A biztosító nevében az iskola, vagy a nevelő-gondozó intézmény vezetője, alkalmazottja nem jogosult nyilatkozni. Biztosítottak azok az ajánlattevővel jogviszonyban álló legfeljebb 25 éves személyek, akiket az ajánlattevő intézmény a díjfizetéssel egyidejűleg a biztosítotti névjegyzékbe felvett. A biztosító kizárólag a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan baleset vagy betegség, illetve ezek következményei tekintetében visel kockázatot és vállal szolgáltatási kötelezettséget. Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére augusztus 31 -e előtt kerül sor, a biztosító kockázatviselése a folyamatban lévő naptári év szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-ig tart, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. Ha a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére szeptember 1-je és október 31-e között kerül sor, a biztosító kockázatviselése szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-ig tart. Ha a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére október 31. napját követően kerül sor, a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart. Ha a már érvényesen létrejött szerződésbe - a kockázatviselés kezdetét követően - új biztosítotti névjegyzékben (a továbbiakban: pótlista) új biztosított - lép be, a biztosító kockázatviselése a pótlistában szereplő biztosítottra vonatkozó biztosítási díj biztosító részére történő befizetését követő nap 0. órakor kezdődik és a befizetés időpontjában folyó tanév végét követő augusztus 31-ig tart.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontja szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az idézett rendelkezés alapján az, hogy a Biztosító kockázatviselése mikortól áll fenn, az Ügyfél díjfizetést követően mikortól jogosult a szolgáltatási igénye vonatkozásában joggyakorlásra, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a ( )- kalauz 2010/2011 című tájékoztató nyomtatvány azt az információt tartalmazza, hogy amennyiben a már érvényesen létrejött szerződés alapján a biztosítási díj biztosító részére történő befizetésére szeptember 1-je és október 31-e között kerül sor, a biztosító kockázatviselése szeptember 1-jén kezdődik. A Felügyelet álláspontja szerint, a szerződésbe belépni kívánó biztosítottak részéről nem elvárható, hogy tájékozottak legyenek a csoportos biztosítási szerződés alapvető sajátosságairól és ennek alapján tisztában legyenek azzal, hogy a fenti kitétel azon oktatási intézmények szerződéskötésére vonatkoznak, ahol a biztosítási
szerződés létrejötte szeptember 1-je és október 31-e között történik meg. Csak ezen szerződések biztosítottjaira vonatkozik az, hogy a biztosító kockázatviselése visszamenőlegesen is fennáll, szeptember 1-jétől. A kockázatviselés kezdetére vonatkozó nem egyértelmű, megtévesztő tájékoztatás megvalósítása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a ( )-kalauz 2010/2011 című kiadványában a kockázatviselés kezdetét nem egyértelműen határozta meg, az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy amennyiben az Ügyfél a biztosítási díjat szeptember 1. és október 31. napja között befizeti, a Biztosító kockázatviselése szeptember 1-jére visszamenőleges hatályú lesz. Azzal, hogy a Biztosító az Ügyfelet megtévesztette, nem tette számára lehetővé, hogy kockázat mérséklése érdekében megfelelő időben intézkedéseket tegyen, illetve, hogy a biztosítási díj befizetéséről az autóbaleset bekövetkeztét követően, a valós információk birtokában döntsön. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6. (1) bekezdés i) pontjában foglaltakat tekintettel arra, hogy az Ügyfél részére félreérthető tájékoztatást adott a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben az Ügyfél a valós információkról kap tájékoztatást a Biztosító részéről, úgy ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna. Ebben az esetben az Ügyfél szembesülhetett volna azzal, hogy a gyermeke 2010. szeptember 1-jére visszamenőleges hatállyal biztosítási védelemben akkor sem részesül, ha a biztosítási díjat 2010. október 31-ig befizeti. II. Az Ügyfél panaszbeadványához csatolt dokumentumok szerint, 2010. november 15-én Ügyfél e-mailen megküldte a Biztosítóval történt levelezését a Biztosító üzletkötőjének, majd 2011. január 10-én szintén e-mailen érdeklődött a kárigény állásáról. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. (7) bekezdése szerint a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A Felügyelet az Ügyfél panaszbeadványához csatolt, a küldött e-mailekről készült másolat alapján megállapította, hogy az Ügyfél által hivatkozott, e-mailen küldött üzenetekben az Ügyfél egyrészt tájékoztató dokumentumokat küldött az üzletkötőnek, másrész a kárigény állásáról kért tájékoztatást. Sem a 2010. november 15-én, sem a 2011. január 10-én küldött elektronikus levél nem tekinthető panaszbeadványnak, azokban az Ügyfél a Biztosító eljárását nem kifogásolta, jogsértésre nem hivatkozott, ezért azok megválaszolására a Bit. 167/B. (7) bekezdésében foglalt 30 napos válaszadási határidő nem vonatkozik. A Felügyelet egyebekben a fogyasztóvédelmi eljárást a szolgáltatási igény elutasításának felülvizsgálatára irányuló kérelem tekintetében az hatáskörének hiányára tekintettel FK-II- 6566/2011. számú végzésével megszüntette.
Psztv. 71. (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Mindezek alapján a határozat rendelkező részének I. pontjában a Felügyelet megtiltotta a Biztosítóval szemben a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára. A Felügyelet egyúttal a határozat rendelkező részének I/A. pontjában foglaltak szerint a Biztosítóval szemben 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosító megtévesztő tájékoztatását nyomtatvány útján valósította meg, tehát a jogsértés a biztosítottak széles körét érinti, a 2009/2010-es év vonatkozásában 296 főt és a 2010/2011-es év vonatkozásában 198 főt érinti. Figyelembe vette továbbá, hogy az előző tanévre vonatkozó, ( )-kalauz 2009/2010. című tájékoztató dokumentum a kifogásolthoz hasonló, félreérthető módon határozza meg a biztosító kockázatviselésére vonatkozó tájékoztatást. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 64. -ban, illetve az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője