A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-7250/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) és ( ) Ügyfelek kérelme alapján a CIB Bank Zrt.-nél (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., továbbiakban: Bank) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Banknak a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatát illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg. II. III. III/A. A Felügyelet a Banknak a Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos eljárását illetően az Ügyfél által kérelmezett eljárásban jogszabálysértést nem állapított meg. A Felügyelet a Bankkal szemben - az ügyfelek időszakos tájékoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a Bankkal szemben - az ügyfelek időszakos tájékoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - 200.000.-Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott
küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfelek 2010. február 24-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel keresték meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolták az alábbiak szerint: I. Az Ügyfelek életbiztosítással kombinált szabad felhasználású hitel felvételére irányuló szerződést kötöttek a Bankkal. Az Ügyfelek mind a Bank felé, mind a ( ) Biztosító felé jelezték, hogy előreláthatóan fizetési nehézségeik lesznek. Az Ügyfelek kifogásolták, hogy a Banknak nem állt módjában méltányosságot gyakorolni, és nem kívánta a szerződést módosítani, csak abban az esetben, amennyiben kizárólag a Bankkal kötnek átstrukturálási szerződést és a Biztosítóval nem. Az Ügyfelek továbbá kifogásolták, hogy bár a Bank fizetési könnyítést ajánlott részükre, annak feltételei kedvezőtlenebbek voltak, mint az általuk kért méltányosság. II. Az Ügyfelek kifogásolták, hogy 2009. szeptember 2. napján adataik rögzítésre kerültek a Központi Hitelinformációs Rendszerben (a továbbiakban: KHR) annak ellenére, hogy telefonon több alkalommal tájékoztatást kértek az adatrögzítés várható időpontjáról. III. Az Ügyfelek kifogásolták, hogy a Bank nem bocsátotta rendelkezésükre az általuk kért, tartozást részletező kimutatást. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból és a Bank eljárás során tett nyilatkozataiból megállapította, hogy az Ügyfelek és a Bank között a ( ) számon nyilvántartott kölcsönszerződés jött létre 2007. augusztus 8-án, melyben az Ügyfelek, mint adós és adóstárs szerepeltek. A Bank és ( ), mint adós, valamint az Ügyfelek, mint adóstársak között 2006. június 8. napján a (...) számon nyilvántartott kölcsönszerződés jött létre.
A Bank 2010. április 22-ei nyilatkozata szerint az Ügyfelek 2009. április 28-án nyújtottak be fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet. A Bank nyilatkozatát az Ügyfelek által csatolt méltányossági kérelem másolata alátámasztja. A Felügyelet a Bank által rendelkezésére bocsátott, ( ) folytatott telefonbeszélgetések rögzített hanganyagából megállapította, hogy 2009 áprilisától a Bank behajtással foglalkozó területének munkatársai több alkalommal így például 2009. június 15-én, 2009. december 10-én tájékoztatták az Ügyfelet, hogy lehetősége van a hitel átstrukturálását, illetve átütemezést kérni. A telefonbeszélgetések során többször elhangzott, mind az Ügyfél, mind a Bank munkatársának részéről, hogy átütemezés van folyamatban. Az Ügyfelek által csatolt dokumentumokból a Felügyelet megállapította, hogy 2009. július 3- án a Bank átstrukturálási ajánlatot tett a ( ) számú szerződéssel kapcsolatban. A Bank azt nyilatkozta, hogy az Ügyfelek végül 2010. március 16-án írták alá a Bank által felajánlott fizetési könnyítésre vonatkozó szerződésmódosítást a Bank által kínált kondíciókat addig nem kívánták elfogadni, amely szerint az egy éves könnyített időszak alatt a törlesztőrészlet mértéke a korábbi fizetési kötelezettség euróban meghatározott összegének 25 %-a. A Felügyelet továbbá megállapította, hogy 2010. március 16-án a ( ) számú szerződés is módosításra került a ( ) számon, amely szerint az egy éves könnyített időszak alatt a törlesztőrészlet mértéke szintén a korábbi fizetési kötelezettség euróban meghatározott összegének 25 %-a. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy az Ügyfelek a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex (a továbbiakban: Kódex) 2010. január 1-jei hatálybalépését megelőzően 2009. április 28-án kértek méltányosságot a Banktól. Az Ügyfelek jelen eljárás megindítására vonatkozó 2010. február 24-én érkezetett kérelmét követően végül 2010. március 16-án aláírásra került az átstrukturálási szerződés. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank a Kódexben vállalt együttműködő magatartást tanúsította az Ügyfelek fizetési nehézségeinek kezelésével kapcsolatban, és így nem valósult meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 3. (1) bekezdésének megsértése. II. A Bank 2011. április 21-ei nyilatkozata szerint az Ügyfelek 2009. november 4-én tettek panaszt a CIB24 telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a tartozásukkal, valamint az adataik KHR-ben való rögzítésével kapcsolatban. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Bank a 2009. december 2-án kelt levelében melyben az Ügyfelek által tett panaszra adott választ azt nyilatkozta, hogy az Ügyfelek tartozása 2009. szeptember 2-án érte el a 90 napot, így adataik automatikusan rögzítésre kerültek a KHR-ben. A Felügyelet rendelkezésére álló 2009. november 25-én rögzített telefonbeszélgetés hanganyaga szerint a Bank munkatársa szintén fentiekről tájékoztatta ( ), aki az adatok továbbításával nem értett egyet. A Bank 2010. április 5-én és 2011. június 22-én kelt nyilatkozatai szerint a ( ) számú szerződésre vonatkozó tartozás miatt az Ügyfelek adatai 2009. október 23-án kerültek rögzítésre a KHR-ben, amelynek kapcsán az előzetes értesítőlevelet 2009. szeptember 18-án, az utólagost pedig 2009. október 30-án postázta az Ügyfelek részére. A Bank továbbá azt
nyilatkozta, hogy a ( ) számú kölcsön esetében a mulasztás kezdete 2010. január 15. napja volt, melyre vonatkozóan az előzetes értesítőlevelet 2009. december 11-én, az utólagost 2010. január 22-én küldte meg az Ügyfeleknek. A Bank a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a ( ) számú szerződésre vonatkozó, 2009. szeptember 2-án kelt, ( ) részére címzett előzetes értesítőlevél 2009. szeptember 18-ai megküldését igazoló tértivevény másolatát, ( ) címzett 2009. szeptember 2-án kelt értesítőlevél megküldését azonban nem igazolta. A Felügyelet megállapította, hogy az utólagos értesítőlevelek Ügyfelek részére való 2009. október 30-ai megküldését a Bank a tértivevények másolatával igazolta. A Bank a 2011. június 22-én kelt levelében azt nyilatkozta, hogy az Ügyfeleknek küldött, 2009. szeptember 2-án kelt levele, és a Felügyelet felé 2011. április 5-én tett nyilatkozata közötti ellentmondás az Ügyfelek adatainak KHR-ben való rögzítésének dátumát illetően abból adódott, hogy 2009 szeptemberében a KHR felé történt adattovábbítás egy másik banki rendszeren keresztül történt, majd a végleges KHR-re vonatkozó értesítés kiküldésekor újabb informatikai rendszer került bevezetésre, és az Ügyfelek adatai ezen végleges értesítés alapján kerültek rögzítésre a KHR-ben. A Bank 2011. június 22-én azt nyilatkozta, hogy tekintettel arra, hogy mindkét kölcsön átstrukturálásra került 2010. március 16-án, a fizetési kötelezettség elmulasztásának vége 2010. március 12. volt, melyet követő egy év elteltével az Ügyfelek adatait törölte a KHR-ből. A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy a korábban az általa végzett célvizsgálat keretében hozott, és 2009. december 29-én kelt ( ) sz. határozat rendelkező részének III. pontjában felhívta a Bankot a KHR-rel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések mindenkor következetes és maradéktalan betartására, így jelen eljárásban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) KHR-re vonatkozó rendelkezéseinek betartása nem vizsgálható, illetve annak kapcsán újabb intézkedés nem alkalmazható. III. A rendelkezésre álló dokumentumokból a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél a 2009. november 16-án a Bank felé küldött elektronikus megkeresésében kimutatás megküldését kérte a Banktól. A Bank az eljárás során a 2011. június 22-én kelt válaszlevelében azt nyilatkozta, hogy a kimutatás az Ügyfél részére küldött, 2009. december 2. napján kelt válaszlevelében található. A válaszlevél a kimutatást az alábbiak szerint rögzíti: Levelünk keltének napján a ( ) számú életbiztosítással kombinált ingatlanfedezetes hitelével kapcsolatban a fennálló tartozása a következőkből tevődik össze: Lejárt tartozás: ( ) svájci frank, ( ) biztosító visszajelzése alapján elmaradt biztosítási díj: ( ) forint A Hpt. 206. (1)-(3) bekezdései az alábbiakat írják elő: 206. (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint
b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. (2) A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. (3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bank megsértette a Hpt. 206. (3) bekezdését, mivel nem a Hpt.-nek az írásbeli kimutatás kapcsán meghatározott egyértelműség, közérthetőség és teljes körűség előírásának betartásával tájékoztatta Ügyfelet, azaz egy összegben határozta meg az Ügyfél lejárt tartozását, annak alakulását nem részletezte a jogszabályban előírt módon. Psztv. 48/H. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének III. pontjában foglaltak szerint - az ügyfelek időszakos tájékoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt - a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a továbbiakban tevékenysége során legyen tekintettel az időszakos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésre. A Felügyelet a Bankkal szemben a határozat rendelkező részének III/A. pontjában - az ügyfelek időszakos tájékoztatására vonatkozó jogszabályhely megsértése miatt - 200.000 - Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók azon jogát védelmezi, amely a megfelelő tájékoztatásukhoz fűződik, ugyanis a fogyasztók érdeke az általuk igénybe vett szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás teljesítésének folyamata kapcsán felmerült részletek, a velük szemben fennálló követelés valamint az addig teljesített és a még fennálló kötelezettségről való tudomásszerzés. Emiatt a Bank kötelezettsége, hogy megfelelően el tudjon számolni a fogyasztóval a teljesítés vonatkozásában, akár a szerződés lejáratakor is. A Felügyelet ebben az esetben figyelembe vette, hogy a Bank azzal, hogy Ügyfél tőkére, kamatra és kezelési költségre vonatkozó kimutatás kérésére nem küldött írásban erre vonatkozó adatot, akadályozta a szerződésből eredő, addig teljesített kötelezettségeivel kapcsolatos tájékozódásra vonatkozó, jogszabályban rögzített jogosultságában. A Felügyelet a bírság kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a Bank a fenti jogszabályi rendelkezésétől eltérően automatikusan nem csak az ügyfelek külön kérésére küld értesítést az ügyfeleknek a hitel lezárásáról.
A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. július 29. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője