A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19.

MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három szakasz: 2001-2006 2006-2008 2008-2010-2013 A MAGYAR GDP BŐVÜLÉSI ÜTEM, év/év A MAGYAR GDP BŐVÜLÉSI ÜTEM, év/év 6 4 2 0-2 -4-6 -8 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8 HU v4+cro+slo PL+CZ+SK EZ 2013 2011 2009 2007 2005 2003 2001 2013 2011 2009 2007 2005 2003 2001 Forrás: IMF 2009: mély recesszió 2010-2011: lassú kilábalás 2012: újabb recesszió ( kedvezőtlen külső környezet, belső problémák) 2

MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Megtorpanó konvergencia, leszakadóban a régiós társaktól Forrás: imf 3

A NÖVEKEDÉS BELSŐ MOTORJAI LEFULLADTAK 10 8 6 4 2 0 % -2-4 -6-8 -10-12 GDP növekedés Nettó export Készletváltozás Beruházás Végső fogyasztás 2009 2010-2011 2009 2010-2011 2009 2010-2011 Eurozóna KKE régió Magyarország 2010-2011: KÉT ÉV EGYÜTT Forrás: MNB Hazánkban lassabb és eltérő szerkezetű a növekedés a régiós társakkal összevetve Belső motorok lefulladtak 4

CSÖKKENŐ FOGYASZTÁS ÉS BERUHÁZÁSOK Forrás: KSH 5

MAGAS MUNKANÉLKÜLISÉG, CSÖKKENŐ REÁLKERESETEK Forrás: KSH Reálkeresetek 2001-2012: +27,6% 2007-2012: -0,9% 2010-2012: -1,2% 2013: újra emelkedő reálkeresetek, kismértékben csökkenő munkanélküliségi ráta 6

NÖVEKVŐ FOGLALKOZTATÁSI ÉS AKTIVITÁSI RÁTA Közmunka program (150 ezer fő) Foglalkoztatási ráta Adminisztratív intézkedések Aktivitási ráta Magánszektor munkakereslete gyenge/stagnál Forrás: KSH 2009 mélypont óta: foglalkoztatottak +163 ezer fő közmunkaprogram +150 ezer fő 7

2005 ÓTA CSÖKKENŐ BERUHÁZÁSOK Forrás:KSH, IMF Nettó beruházások negatív tartományban A gazdaságban termelőkapacitások épülnek le Beruházások (reálértelemben) 2001-2012: -1,2% 2007-2012: -20% 2010-2012: -10% 8

JELENTŐSEN JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLYI POZÍCIÓ 4 2 0-2 -4-6 -8-10 FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE (GDP %-a) 4 2 0-2 -4-6 -8-10 FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE (GDP %-a) HU PL+CZ+SK V4+CRO+SLO 2013 2011 2009 2007 2005 2003 2001 2013 2011 2009 2007 2005 2003 2001 2001 2009 2012 Bruttó külföldi adósság (FDI és egyéb tőke nélkül)/gdp 53% 113,90% 96,90% Nettó külföldi adósság (FDI és egyéb tőke nélkül)/gdp 15,40% 56,10% 43,50% A recesszió leképeződése Összeomló belső kereslet (fogyasztás, beruházások) Forrás: MNB,IMF 9

2006-TÓL MEGTORPANÁSSAL, DE JAVULÓ BELSŐ EGYENSÚLYI POZÍCIÓ 6 4 ÁHT EGYENLEG A GDP %-ÁBAN 8 ÁHT EGYENLEG VÁLTOZÁSA GDP%-ÁBAN 2006-2012 2 0-2 -4 6 4 2 korrigált -6-8 -10-12 ÁHT ÁHT-korrigált* 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0-2 -4 CRO HU PL RO SRB CZ Valójában: 2011: jelentős fiskális stimulus (~ 2%), eredmény nélkül 2012: kiigazítás (-1,8%) 2013: semleges Fenntarthatóság? Forrás: Eurostat, IMF,MNB *: MNYP és egyéb egyszeri hatásokkal korrigálva 10

MAGAS ÁLLAMADÓSSÁG Forrás:,MNB 11

2010 UTÁN: GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁS 2010-re a kiigazítás eredményeképpen javulnak a makrogazdasági mutatók Lassú növekedés a régió átlaga körül De! Magas külső és belső- adósság szűkíti a mozgásteret 2010: Gazdaságpolitikai kísérlet (ellentmondásos eredményekkel) Nem szokványos ( unorthodox) Nincs megszorítás Nem terhelünk semmit a lakosságra Költségvetésben nincs mozgástér (Brüsszel) (költségvetési szigor kifejezetten orthodox elem) 12

EREDMÉNY? Harmadik éve működik a rendszer 2010-2011: lazítás (2009: komoly recesszió, strukturális egyenleg 2008: -5,2% vs 2009: -2,8%) 2012: első év, amikor nettó megszorítás DE! A 2011-es lazítás növekedési többletet, bevétel emelkedést késleltetve sem hoz Forrás: MNB 13

AZ ÖRDÖGI KÖR Egykulcsos SZJA Családi adókedvezmény Társasági nyereségadó kulcs csökkentése Nyugdíjrendszer recentralizálása érvek és ellenérvek, elsősorban nem a tartalma, hanem a módja bizalmat romboló- és felhasználása problematikus Adó- és járulék emelések ÁFA, fogyasztási adó, egyéni járulék, tranzakciós adó Ágazati különadók reakció vállalati oldalon: költségcsökkentés, elbocsátások, beruházások elhalasztása, visszafogása 800-900 mrd forint bevétel kiesés (GDP 2,5-3%-a) FISKÁLIS STIMULUS EREDMÉNY NÉLKÜL FISKÁLIS MEGSZORÍTÁS FÉKEZI A NÖVEKEDÉST, RONTJA A KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓJÁT TOVÁBBI KIIGAZÍTÁSI KÉNYSZER 14

MONETÁRIS POLITIKA: AZ INFLÁCIÓS CÉLKÖVETÉS CSEHORSZÁG LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG TARGET TÉNY TARGET TÉNY TARGET TÉNY 1998 5,5-6,5% 1,70% N/A 8,60% N/A N/A 10,30% N/A 1999 4-5% 1,50% 6,4-7,8% 9,80% N/A 11,20% N/A 2000 3,5-5,5% 3% 5,4-6,8% 8,50% N/A 10,10% N/A 2001 2-4% 2,40% 6-8% 3,60% 5,8%** 6,80% 2002 2,75-4,75%* 0,50% 4,60% 0,80% 3,5-5,5% 4,8%*** 2003 2,5-4,5%* 1% 2-4% 1,70% 2,5-4,5% 5,70% 2004 2-4%* 2,8% 1,5-3,5% 4,00% 2,5-4,5% 6,10% 2005 2-4%* 2,2% 1,5-3,5% 0,70% 2,5-4,5% 3,30% 2006 2-4%* 1,6% 1,5-3,5% 2,50% 2-4% 6,50% 2007 2-4%* 2,8% 1,5-3,5% 2,50% 2-4% 8,00% 2008 2-4%* 6,3% 1,5-3,5% 4,20% 2-4% 6,00% 2009 2-4%* 1,1% 1,5-3,5% 3,50% 2-4% 4,20% 2010 1-3%* 1,5% 1,5-3,5% 2,5% 2-4% 4,9% 2011 1-3%* 1,9% 1,5-3,5% 4,3% 2-4% 3,9% 2012 1-3%* 3,3% 1,5-3,5% 3,7% 2-4% 5,7% *headline infl,korábban net infl ** nem target, elorejelzés ***éves átlag: 5,3% Forrás: jegybankok, saját számítások 15

MONETÁRIS POLITIKA: SEGÍTETT VAGY GÁTOLT? Költségvetési politika sem ártatlan, de monetáris politika sem támogatta a gazdaság egészséges növekedését, nem tompította a negatív sokkokat Egész periódusban szándéka szerint restriktív De facto 2003-2008: expanzív Forrás:KSH, Reuters Volatilis infláció, várakozások nem megfelelően horgonyzottak 2001-2009: ~250 2009-2013: 265 300 16

MONETÁRIS POLITIKA: SEGÍTETT VAGY GÁTOLT? 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 REÁLKAMAT (VÁLLALATI FORINT HITELKAMAT-INFLÁCIÓ) év/év, % 2001-2013 jan.01 jan.03 jan.05 jan.07 jan.09 jan.11 jan.13 Forrás: MNB,KSH 17

A DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ ELADÓSODÁS Restriktív monetáris politika (látszólag) (inflációs célkövetés árfolyam, reálkamatok) + Bankok, felügyelet, fiskális politika, hitelfelvevők tévedései Devizában történő eladósodás Forrás: MNB MAGÁNSZEKTOR HITELÁLLOMÁNYA (mrd HUF) Forint Deviza Összesen 2002. január 3371,8 1422,6 4794,4 2009. január 6191,1 13253,1 19444,2 2009/2002 183,6% 931,6% 405,6% CAGR 2002-2009 9,1% 37,6% 22,1% 18

A DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ ELADÓSODÁS Az ország, amely tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért S-I egyensúlytalanság Folyó fizetési mérleg hiány -20% 65% Forrás: MNB 19

A DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ ELADÓSODÁS S-I egyensúlytalanság tükörképe a tartós devizában történő eladósodás (a kérdés csak az, melyik szektorban - lakosság, vállalatok, állam- épül fel a nyitott pozíció) 2008 őszéig: magánszektorra allokálódott a nyitott pozíció (probléma: egy része fedezetlen, kockázatkezelési eszközök, képességek hiánya) 100% A BRUTTÓ KÜLFÖLDI ADÓSSÁG MEGOSZLÁSA 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% MAGÁNSZEKTOR ÁHT+MNB 2011 2009 2007 2005 2003 2001 1999 1997 1995 Forrás: MNB 20

A VÁLSÁG NAGY TANULSÁGA: A KÜLSŐ EGYENSÚLY AZ IGAZI KORLÁT NETTÓ KÜLSŐ ADÓSSÁG (GDP %-A), 2010 FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEG (GDP %-a) 2007 Írország Görögország Portugália Spanyolország Olaszország Franciaország Németország Belgium CZ SLO SK PL CRO HU RO LT SRB LV -40 10 60 110-25 -20-15 -10-5 0 Forrás: Eurostat, IMF 21

2008-: AZ MNB KÉSVE, FÉL SZÍVVEL REAGÁLT A MEGVÁLTOZOTT HELYZETRE Nem használta ki az S-I pozíció javulása, illetve a gazdaságpolitika által generált mozgástér bővülést 12,5% 11,5% 10,5% 9,5% 8,5% 7,5% 6,5% 5,5% 4,5% 3,5% 11.01.08 MNB-ALAPKAMAT 2008-2013 04.02.09 09.01.09 01.31.10 07.02.10 12.01.10 05.02.11 10.01.11 03.01.12 07.31.12 12.30.12 05.31.13 REÁLKAMAT (ÚJ FORINTHITEL KAMATA- INFLÁCIÓ év/év, % 2008-2013) 12,00 10,00 átlag 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 júl 2012.jan júl 2011.jan júl 2010.jan júl 2009.jan júl 2008.jan 2013.jan Nem konvencionális intézkedések: túl későn, túl kevés Nem tompította a beruházási hitelezés visszaesését Devizaforrás: nincs és/vagy extrém drága Forrás: MNB Hosszú lejáratú forint forrás: nincs (bizalmi, strukturális okok) 22

LEÁLLT A BANKI HITELEZÉS VÁLLALATI HITELEZÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2008 OKTÓBER=100 120 % % 120 115 115 110 110 105 105 100 100 95 95 90 90 85 85 80 80 75 75 2008.okt 2009.jan ápr júl okt 2010.jan ápr júl okt 2011.jan ápr júl okt 2012.jan ápr júl RO BG PL SK CZ HU EZ PT ES Forrás: MNB Jegybank passzív asszisztenciája Hitelezési képesség gyengülése (kormányzati intézkedések hatása is jelentős) Kereslet visszaesése (recesszió, bizalmi deficit) 23

BANKSZEKTOR: DRASZTIKUSAN GYENGÜLŐ HITELEZÉSI KÉPESSÉG/HAJLANDÓSÁG A BANKRENDSZER ROE MUTATÓJA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 30 % % 30 25 25 20 20 15 15 10 10 5 5 0 0-5 -5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Magyarország Bulgária Horvátország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia A szektor indokolatlan, elhibázott terhelése (Bankadó -pro rata 10-12-szerese német, svéd, brit szintnek-, végtörlesztés, árfolyamgát) Forrás:MNB 24

SZINTE MEGÁLLÍTHATATLANUL CSÖKKENŐ BERUHÁZÁSOK Forrás: MNB, Eurostat, IMF, Mo: korrigált egyéb tételekkel 25

A POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉSI ÜTEM A POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉSI ÜTEM (%) 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Tőke növekedési hozzájárulása Termelékenység növekedési hozzájárulása Munka növekedési hozzájárulása potenciális növekedési ütem Forrás: MNB 26

ÖSSZEFOGLALÁS Gazdaságpolitikai irányváltás: Nem szokványos ( unorthodox) elemek Nem probléma, ha javítja potenciális növekedési ütemet DE! Az ellenkezőjét látjuk ROMLÓ POTENCIÁLIS NÖVEKEDÉSI ÜTEM ZUHANÓ BERUHÁZÁSI RÁTA KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA: ILLÚZIÓ/KUDARC KIKEZDETT BIZALOM JEGYBANK HEZITÁLÁSA ( nincs reálgazdaságot, beruházásokat, hitelezést támogató lépés) 27

ÚJABB ELVESZTETT ÉVTIZED? Az elmúlt 3-4 évben régiós összehasonlításban Magyarország teljesítménye közepesnél gyengébb Részben örökség (magas külső- adósságállomány) De gazdaságpolitika (fiskális és monetáris politika) megítélése is ellentmondásos LESZAKADÁS Forrás: Eurostat 28