Dr. Herma Sádor Dr. Rédey Katal Statsztka I. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KTK Közgazdaságtudomáy Kar Alapítva: 97 Mde jog fetartva. Jele köyvet vagy aak részletet a szerző egedélye élkül bármlye formába vagy eszközzel reprodukál tlos.
Statsztka I.
Tartalomjegyzék. Bevezetés..... A statsztka fogalma és törtéete... 3.. A statsztka legfotosabb fogalma... 3.3. A statsztka adatok potossága és megbízhatósága... 8.4. A statsztka tézméy- és formácós redszere.... Az adatreprezetácó statsztka eszköze..... Statsztka sorok...... Statsztka táblák... 4.3. Az smérvek között összefüggések... 6.4. Grafkus ábrázolás... 7.5. Elemzés vszoyszámokkal... 3 3. Az smérvek szert leíró elemzés eszköze... 5 3.. A mőség és terület smérvek szert elemzés eszköze... 5 3... Struktúra- vzsgálat... 5 3... Az asszocácós kapcsolat vzsgálata... 7 3.. A meység smérvek szert elemzés eszköze... 3 3... Középérték- és szóródás-számítás... 3 3... Gyakorság sorok elemzése... 35 3..3. A kocetrácó mérése... 44 3..4. Csoportosított sokaság adataból számított átlagok és szórások... 47 3..5. A vegyes kapcsolat elemzése... 53 3..6. A főátlagok összehasolítása stadardzálással... 55 3..7. A korrelácó elemzése... 6 4. Az dőbel smérv szert elemzés eszköze... 7 4.. Az dősorelemzés egyszerűbb eszköze... 7 4.. Idősorelemzés deszámok segítségével... 75 4... Árde... 77 4... Volumede... 78 4.3. Az dősorok összetevő... 8 4.3.. Tredhatás vagy alapráyzat... 8 4.3.. Perodkus gadozás... 8 4.3.3. Véletle gadozás... 8 4.3.4. Strukturáls törés... 8 4.4. Tredelemzés... 84 4.4.. Mozgóátlagolásos tredelemzés... 84 4.4.. Aaltkus tredszámítás... 86 4.5. A szezoaltás elemzése... 93 4.6. Idősor előrejelzések... 96 4.6.. Előrejelzések tredfüggvéyek alapjá... 96 4.6.. Előrejelzések szezoaltás eseté... 98
. Bevezetés Egy a felsőoktatás számára készített jegyzet megalkotásakor meghatározó fotosságú, hogy a megcélzott felhaszáló kör számára mlye jellegű és mélységű smeretayag szükséges az adott tárgykörbe. Jegyzetüket két célközösségek szájuk. Bevezető statsztka smeretekkel szereték ellát a Pécs Tudomáyegyetem Közgazdaságtudomáy Karára beratkozott gazdálkodás szakos levelezős hallgatókat. Egyetemük e jegyzet írásakor több mt 33 ezer beratkozott hallgatójával, 9 karával a legagyobb magyar egyetem. Külöböző mélységbe, de mde fotos tudomáyág és tudomáyterület kutatása és oktatása folyk egyetemükö. A tudomáyágak többsége valamlye módo felhaszál statsztka smereteket, művelése és alkalmazása sorá szerepet kell, hogy kapjo a statsztka godolkodásmód. Taszékük felvállalja a statsztka oktatásba az tegrátor szerepet, és a kteljesedő tárgykoszoldácós redszerbe meghatározó szerepet szerete betölte. Ebbe segít a statsztka gazdaság felsőoktatásába szerzett több évtzedes tapasztalatuk, de tudjuk, hogy a több karo statsztkát vagy statsztka jellegű tárgyat oktatók segítsége és tapasztalata élkül e sokrétű és boyolult khívásak em tuduk megfelel. A legkülöbözőbb tudomáyágakba, a tudomáyos dszcplíák szte teljes skálájá írt legkülöfélébb jegyzetek egyarát az adott terület öálló tudomáy jellegét hagsúlyozzák. A statsztkusokak az általuk művelt tudomáyággal, a statsztkával kapcsolatos flozófája áryaltabb. Nem vtatva, hogy a statsztkáak mt tudomáyágak va öállósága, fotos segédtudomáy szerepe s. Ez a körülméy kább felértékel, mt leértékel a statsztkát, és sokrétű alkalmazás lehetősége zgalmas, szép szakterületté tesz. A statsztka módszerek bemutatásakor a gyakorlat felhaszálás voatkozások, az llusztrácók em ragadak le a gazdálkodás, az ökoóma területé, szerepeltettük demográfa egészségtudomáy, agrárgazdálkodás példákat, eseteket s. A jegyzet írásakor vezérlő elv volt a gyakorlat közelítés mód. Az elmélet levezetésekre, bzoyításokra csak utalások törtétek, szakköyvek, és tudomáyos publkácók sora adja ezek szlárd megalapozását. Az smeretayag elsajátítását képletgyűjteméy és példatár segít. A képzés jellegéből adódóa kevesebb az előadás és a gyakorlat, a kevés kotaktóra matt az oktatásmódál a szöveges, az írásos változatál s érvéyesíthető verbáls szemlélet volt a meghatározó az smeretayag bemutatásakor. A formalzált, képleteke alapuló egzakt matematka megközelítés az elegedhetetleül szükséges mértékbe va jele. Jegyzetük bevezetést jelet a statsztka tudomáyágába. Szakma ártalommal magyarázható a szerzők részéről az a feltételezés, hogy a statsztka teljes tudásayagáak fele sem sajátítható el a felsőoktatásba tömegképzésszerűe. Ezt a sztet s a felsőoktatásba taulókak csak ks háyada kell, hogy elsajátítsa. Eze jegyzet a teljes statsztka tudásayagokak a szerzők szubjektív becslése alapjá a tzedét sem adja át. A szükséges matematka előképzettség a 4 alapműveletet, a hatváy és logartmusfogalom smeretét, egyszerű egyeletek felállításak és megoldásáak készségét és képességét jelet. Ezeke túlmeőe a statsztkával behatóbba foglalkozókak fotos, hogy a valószíűség számítás alaplogkáját elem szte értsék, ráérezzeek a valószíűség fogalmára. Ez az érzék a mtavétele alapuló következtetéses statsztka eszköztáráak elsajátításáál fotos. Bevezető jegyzetükbe azoba az e területe megmutatkozó lehetőségekek csak a felvllatására va mód, egy bemutató fejezet erejég.
Mdezek em jeletk azt, hogy a statsztka elemzés eszköztárral megsmerked kíváókak em kell céltudatos mukával e szakterület termológáját elsajátíta, alapvető módszeret készség sztjé alkalmaz. Egy új területtel megsmerked mdg ehéz. Egy tudomáyág termológájáak szakszavaak elsajátításakor száraz smeretayago kell átrága magát az olvasóak Az alapsmeretek megsmerése ugya em túl zgalmas feladat, de tudásukhoz képest megkíséreljük befogadhatóvá te az elsajátítadó smeretayagot, érdeklődést próbáluk kelte, egy sokoldalúa haszosítható, szép, boyolult feladatokat s megolda tudó módszerta apparátus rát. E jegyzet megírásáál a PTE KTK Statsztka és Demográfa taszékéek több évtzedes tapasztalatat s felhaszáltuk, és támaszkodtuk a emzetköz és haza szakrodalomra. Sokat segítettek volt és jeleleg hallgatók s. Leedő olvasók javaslatat, megjegyzéset és észrevételet s örömmel haszosítjuk, kérjük őket, juttassák el ezeket taszékükre. Pécs, 5. jauár
.. A statsztka fogalma és törtéete A statsztka tevékeység az első államok létrejöttekor jelet meg. Ekkor fogalmazódott meg először az az géy, hogy jeletős létszámú populácókról, azok vszoyaról és körülméyeről megbízható formácók álljaak redelkezésükre. A statsztka görög lat eredetű szó, és a lat status kfejezés, állapot jeletéssel utal a statsztka állapotfelmérő és jellemző szerepére. A statsztka a tömegese előforduló jeleségekre voatkozó formácók egzakt szemléletű összegyűjtéséek, leírásáak, elemzéséek és közléséek tudomáyos módszertaa. Kemelt hagsúlyt kap a tömegese szó. A statsztka em az egyeddel foglalkozk, haem tömegjeleségeket vzsgál. Az egzakt és tudomáyos jelzők a statsztka tevékeység eredméyeek objektvtására és elleőrzés lehetőségere utalak. Az egzaktság és a tudomáyosság a statsztka törtéete sorá sokat fejlődött. A kezdetekkor olykor csak ge em választ adó, dchotóm szemléletű volt. Va-e elegedő hadrafogható személy és teherhordó állat a hadjárat eldításához? Az írok jeletése lye s lehetett: Krályom, katoád, mt ége a csllag, teherhordó barmod mt réte a fűszál - tehát dítható a hadjárat. Később az formácó már lye: - 35 ezer katoa ezer szállítójármű 3 harc repülőgép... A bzoyított statsztka tevékeységek 5 éves törtéete va. Egyptomba a pramsépítésekkel összefüggésbe már.e. 3-be végeztek kezdetleges épszámlálásokat. Kíába.e. -tól folyt statsztkáak evezhető tevékeység. A Bbla s több helye említ épszámlálásokat. A statsztka módszertaáak kmukálásába, más tudomáyágakba s smert tudósok s közreműködtek: Sr W. Petty (63-687); Pascal (63-66); Laplace (749-87); Gauss (777-855); Csebsev (8-894). Már kfejezette statsztkuskét smer a vlág R.A. Fscher (89-96) M. G. Kedall (97-98) és a magyar Wald Ábrahám (9-95) evét. A statsztka művelése hazákba s szép tradícókkal redelkezk. Az u. Dcals összeírásról, am alapvetőe adóösszeírás volt 53-tól redelkezük forrásokkal. Az 75--as évekbe tartott magyar jobbágy-összeírás, az 784-es és az 84-es épösszeírások a ma épszámlálások előde. Az első a statsztkát tudomáyos szte művelő magyar tudós Bél Mátyás volt (648-749), legsmertebb műve a Notta Hugarae Novae. Kemelkedő jeletőségű alakja a magyar statsztka törtéetéek Féyes Elek (87-876) ak 848-ba megalakította az Országos Statsztka Hvatalt, amely a szabadságharc leverése utá megszűt. A magyar tézméyes statsztka tevékeységet Kelet Károly (833-89) szervezte újjá... A statsztka legfotosabb fogalma A statsztka hosszú törtéet fejlődése sorá kalakította szakszavat, termus techkusokból álló sajátos szókcsét, termológáját. Hatékoy műveléséhez a készség sztjé kell elsajátítauk ezeket a fogalmakat. 3
A statsztka sokaság, a statsztka megfgyelés tárgyát képező egyedek összessége. A defícó s tükröz, hogy a statsztka tömegjeleségekkel foglalkozk. Az egyedek lehetek személyek, élőléyek, tárgyak, képzett egységek. Statsztka sokaság például: A PTE KTK appal tagozatára 4/5-ös taév első félévére beratkozott hallgatók száma. A statsztka sokaságok két csoportját külöböztetjük meg, az álló sokaságot (stock), és a mozgó sokaságot (flow). Az álló sokaságot dőpotra, dőpllaatra vetítjük (ezt az dőpllaatot a szakrodalom eszme dőpotak evez). Ilye például a magyar lakosságszám 4. jauár elsejé. Mozgó sokaság a 4-be Magyarországo haszálatba vett lakások száma. Az álló és mozgó mősítés tartalm mősítés, em függ az dőegység mértékegységétől. A lakosságszám ja.. apra defált és álló sokaság, a 6-os úto Pécs, Rákócz út 8. előtt egy kválasztott perc alatt áthaladó gépkocsk száma pedg mozgó sokaság. A sokaság lehet véges vagy végtele. A statsztka a sokaság számosságát ha ez meghatározható N-el jelöl, pl. 3-be Magyarországo a kórházak száma. Egy automata mosógép által téylegese végrehajtható mosás programok száma eheze határozható meg. A gyártó közölhet, hogy az várhatóa vagy 3 db, de a statsztka ezt kváz végteleek tekt az N egzakt meghatározásáak lehetetlesége matt. A hatékoyak ítél-e meg az ENSZ mukáját kérdést tetszőleges gyakorsággal, agyo sok személyek feltehetjük így a megkérdezettek potecáls köre valód végtele sokaság. Véges sokaság esetébe lehetőségük va a teljes sokaságot megfgyel. Ekkor teljeskörű megfgyelést végzük. Ameybe a teljeskörű megfgyelés lehetetle vagy értelmetle, lletve em gazdaságos, akkor részleges megfgyelést végzük. Lehetetle vagy értelmetle a megfgyelés akkor, ha például egy késztermék mőségvzsgálata rocsolódással, vagy megsemmsüléssel jár. Nem gazdaságos egy poltka párt támogatottságáak teljes körű, választások között felmérése. A részleges megfgyelések általába a véletleszerű, reprezetatívak evezett kválasztással törtéek, ezek elméletét és gyakorlatát később tárgyaljuk. Termológák statsztka smérvek evez a statsztka sokaságok egyedere jellemző tulajdoságokat, jellemzőket. A megfgyelt sokaság eleme az smérv hordozó, melyek kmeetele az smérvváltozatok, a tulajdoságok hordozó. Az smérveket a szakrodalom a következő égy csoportra botja: a) meység b) mőség c) terület d) dőbel smérvek a) A tulajdoság, meység egységgel, számértékkel mérhető és jellemezhető. A számértékkel bzoyos műveletek s elvégezhetők. Egy 6 kg-os személyél 6 klogrammal több és %-kal ehezebb testsúlyú a 66 kg-os személy stb. 4
b) A tulajdoság és változataak leírása szövegese (verbálsa) törték. A változatok egzakt leírását gyakra az u. Nómeklatúrába kell foglal, pl. halálok ómeklatúra, stb. Nómeklatúra: emzetközleg elfogadott, egyértelmű szabályokra alapított elevezés redszer. A ómeklatúra botása és jellege függ a vzsgált sokaságtól és az elemzés céljától. Még a leghétközapbb vszoylatba s külöböző lehet a megközelítés. A mdeap gyakorlatba a ő férf emhez való tartozást az öltözék és a külső em jegyek alapjá dötjük el, eek megfelelőe köszöük stb. A statsztkus a páros személy számhoz kötődőket a őkhöz, a páratlaokat a férfakhoz sorolja. Specáls orvos geetka megközelítésbe az emberség öt csoportba s sorolható: kromoszómakép a ő; y a férf, a szuper ő, yy az u. szuper férf; y az u. hermafrodta besorolású. c) Ha a tulajdoság valós vagy képzett terület egységhez köthető, akkor terület smérvről beszélük, baraya személygépkocs szám, magyarország GDP, lakosság az Európa Uóba stb. d) Ha a megfgyelések dőtartamok vagy dőpotok sorozatához köthetők, akkor dőbel smérv a tulajdoság. Ha dőtartamokra voatkozó adatak vaak, akkor az dősort tartamdősorak, ha az elemzés tárgya dőpotokhoz köthető adatok sorozata, akkor állapotdősor az elevezés. Az smérvfajtákhoz törtéő besorolásak a később elemzés módszerek kválasztásáál va jeletősége. Egy kódszámmal törtéő mőség smérvváltozat- jelölés csak formalag meyység, az -es kóddal jelölt férfak tulajdosága em fele a -es kóddal jelölt őkéek. Az elemzés jellege határozza meg a dfferecálás mértékét. A mőség vagy terület smérvhez törtéő besorolás em mdg egyértelmű. A lakosság az álladó lakcím alapjá besorolható város, falus / esetleg tayas / lakosak. Ez a besorolás, bár egyértelműe köthető területhez, jellegéből adódóa mégs kább mőség. A magyar állampolgár kább terület, a magyar emzetségű kább mőség smérvváltozat. A választás em sorsdötő, alapvetőe em ért a később részletes elemzésre kválasztadó módszerek körét. Az dőbel smérv forma jegyek alapjá köye felsmerhető. Egy vállalatál a dolgozók bothatók úgy s, hogy va vagy cs dege yelvsmeretük, ez törtéhet bevallásos alapo s. Ekkor az smérvek két változata va, amt a szakrodalom alteratív smérvek evez. Áryaltabb és egzaktabb elemzést jelet a: felsőfokú yelvvzsgával; közép és alapfokú yelvvzsgával; és a yelvvzsgával em redelkező hármas felbotás. Ha az elemzés a yelvsmeret áryaltabb sztjere és a külöböző yelvek megjelölésére s kterjed, akkor akár kétszámjegyű s lehet az smérvváltozatok száma. Egy külügymsztérumba, lletve az oda tartozó külképvseleteke, lletve egy külkereskedelemmel foglalkozó cégél a fet botásak va létjogosultsága. A statsztka defál közös és megkülöböztető smérveket. A közös smérvek sora határozza meg, hogy egy egyed egy statsztka sokaságba tartozk. A Pécs Tudomáyegyetem () Közgazdaság Kara () 3/4-es taévre (3) beratkozott appal tagozatos (4) hallgató jogvszoyal redelkező (5) másodévfolyamos (6) államlag 5
faszírozott (7) hallgató 7 tulajdoságba közösek, ezek a sokaságot alkotó közös smérvek. Külöbözek, lletve külöbözhetek álladó lakhelyük, család állapotuk, evük, testmagasságuk, testsúlyuk, stb. alapjá. A közös smérvek alapjá defáljuk, a megkülöböztető smérvek alapjá elemezzük a statsztka sokaságokat. A meység változókál a matematkába defált folytoos és dszkrét változó s értelmezhető. A tetszőleges potossággal meghatározható mérés eredméyeképpe létrejött érték folytoosak tekthető, testmagasság, testsúly, stb. Természetese a mérhetőség korláta, a mértékegységek korlátozott választás lehetősége feállak. A kevés, általába a természetes egész számokkal kfejezhető smérváltozat-értékeket dszkrétek tektjük, pl. családok esetébe a gyermekszám. A statsztka adat számlálás, mérés utá yert tapasztalat szám. Fotos krtéruma, hogy térbe és dőbe meghatározott, mértékegysége va. A matematka szám absztrakt szám, dmezó élkül értelmezett. A matematka 8 leírására elegedő három jel a decmáls redszerbe. A magyarország kórházak száma 3-ba 8. A statsztka számak mőségbel, térbel, dőbel, mértékegységbel dmezó vaak. Mérés skálák A mérés útjá yert statsztka adatokat tulajdoságukhoz redeljük hozzá. A hozzáredelés szabályokat határozzák meg a mérés skálák. Fajtá: a) omáls b) ordáls c) tervallum d) aráyskála a) Az elevezés a lat ome évből ered. A redező elv az elevezés valójába tetszőleges sorredségre utal, az értékek felcserélhetők. Ilye lehet a emek, a hajszí, az állampolgárság szert osztályzás, kategórába sorolás. b) A szó a lat ordo red kfejezésből ered. A vzsgált smérv vátozataak va egy logkus ragsora, az egymásutáság meghatározott. A köztük lévő külöbségeket a skálá azoosak tektjük. Ilye skálák az osztályzatok, vállalat ragsorok toplsták, redfokozatok, stb. c) Az tervallumskála már kvattatív értékeket tartalmaz, a skálá a távolságok értelmezhetők, velük matematka műveletek s elvégezhetők. Fotos tulajdosága, hogy em redelkezk gaz zéró értékkel, a zéró pot em jelet az adott tulajdoság háyát. Ilye a tegerszt felett magasság és a hőmérsékletmérésre szolgáló Celsus skála. A hőmérséklet Kelv skálá mért értéke már em e skála tagja, ott a fok a hőmozgás, a ketkus eerga háyát jelet. d) Az aráyskála gaz kvattatív skála, a zéró pot gaz, értékevel matematka művelet végezhető és értelmezető, lletve aráyok képezhetők. Példáak a testmagasság, testsúly adatat lehet hoz. 6
Adatbázsok Az adatokat az azokat előállító tézméy, hatóság, vállalkozás bzoyos egységes szabályok alapjá redszerez. Ilye szabályok voatkozak md a hagyomáyos yomtatott, md az elektrokus adathordozó megjeleő adatbázsokra. A statsztka adatbázs esetébe a következő általáosa haszált jelölésredszer létezk: (+) előzetes adat (R) módosított, revdeált adat (-) a megfgyelt statsztka jeleség em fordult elő (.) az aráyszám az esete ks száma matt reálsa em határozható meg. (..) az adat em smeretes ( ) adatvédelm korlátok matt em közölhető adat (-; I) a voalakkal elválasztott adatok összehasolíthatósága korlátozott (;,) az adat, mutatószám értéke olya kcs, hogy kerekítve zérust ad (X) az adat, mutató em értelmezhető ( ) a blokkba, cellába az adatot vagy mutatószámot az adatközlő em értelmez. Részletesebb magyarázatot az előzetes adatközlések és adatrevízók kíváak. Felgyorsult vlágukba cs mód megvár a gazdaság év lezárását, és csak utáa közöl végleges adatokat. A emzetgazdaság főbb mutatóról, a gazdaság teljesítméyét kfejező átfogó adatokról (pl.: GDP), az árak alakulásáról (flácó) stb. évköz, előzetes adatok, becslések jeleek meg. Ezek az adatok a teljes feldolgozás utá értelemszerűe módosulhatak. Az u. halálok statsztkák esetébe s gyakor az adatmódosulás. a halált követő első dagózs a halál okát lletőe módosulhat, egy patológa vzsgálat akár hóapok múltá s felülírhatja az első megállapítást. A statsztka adatbázsokak kalakult redszere va, és az összehasolíthatóság érdekébe csak az élet és a gyakorlat kkéyszerítette legszükségesebb változásokat eszközlk az adatbázsokat létrehozók és közzétevők. Az előzetes adatok és az adatrevízók következtébe az dőbe közölt adatok eltérhetek egymástól. Értelemszerű, hogy mdg a később keletkezett adatot célszerű elfogaduk, és felhaszáluk. Demokratzálódó társadalmukba egyre agyobb szerepet kap az adatvédelem. Az adatvédelem elsődlegese a személység jogok tszteletbe tartását jelet, aak a bztosítását, hogy az állam szervekek, hatóságokak e legye lehetőségük a moder korukba létező hatalmas meységű formácóval való vsszaélésre. Az u. hvatalos statsztka által előállított országos és regoáls sztű adatbázsok mellett létezek a gazdaság egységek és tézméyek adatbázsa s, ezek s statsztka jellegű adatbázsokak tekthetők. Számos egyed sajátosságot mutatak, kalakításuk függ az egységek strukturáltságától, a tevékeységek jellegétől s. Általába szabály, hogy a vezetés szt, a meedzsmet valamt a tulajdoosok, lletve szakértők az egész formácós redszerbe betekthetek, az alacsoyabb szte állók, saját sztjük és kompetecájuk szert férek hozzá az formácókhoz. Egy a tájékoztatással foglalkozó részleg, a marketg- mukával foglalkozó egység természetese sajátos jogosítváyokat kaphat. Külööse a verseyszférá- 7
ba vaak erőteljes törekvések az adatvédelemre, megakadályozadó a kokureca, az elleérdekelt károkat okozó formáltságát. E kérdéskört más tárgyak részletese tárgyalják. Látható, hogy az adatbázsok esetébe a fejlődés kettévált. A hvatalos statsztka közpéze előállított adatbázsa az Európa uós de az ENSZ elvárásaak megfelelőe s egyre kább térítés és korlátozás élkül ylváosak. Az u. par kémkedés erősödése matt az egyed adatbázsok egyre zártabbak, egyre védettebbek..3. A statsztka adatok potossága és megbízhatósága Az adatok potossága és számíthatósága függ az adatyerés módjától, a vzsgált sokaság számosságától, a felhaszálás jellegétől s. Ks létszámú sokaság esetébe az adatot potosak tektjük. A kórházak száma Magyarországo 3-ba 8. Nagy populácó eseté a mértékegységgel jelezhetjük a potosság korlátot. A épesség száma Magyarországo 4. jauár -é 7 ezer fő. Akár épszámlálás, akár más épességszám-modellező eljárással yerjük adatakat, a számbavétel bzoytalasága em egedek meg potosabb közlést. Származtatott, becsült adatok esetébe az adatok agyságredjével jelezzük a potosság korlátat. Az par termelés övekedése Magyarországo -ról 3-ra 6,6 %-os volt. A forma arra utal, hogy az adat formácó tartalma a következő: Az par termelés legalább 6,55 %, legfeljebb 6,65 %-kal őtt. A potosság tehát ±,5 %, amt hbakorlátak s evezük, és a teljes eltérés, %-os. Az eltérés em tűk agyak, de az par termelés esetébe az abszolút adat, az par termelés, %-a 4,4 mllárd fort, am a magyar kőolaj és földgáz ktermelés értékéek megfeleltethető adat. A statsztka ylvátartás em foglalkozk a ómeklatúra besorolásból eredő bzoytalaságaval. Ha a statsztka omeklatúrába a kórházak megfelelő kódszámmal redelkezk az egészségügy tézméy, akkor kórházkét vesszük számba. A megjelölt 8-es kórházszám csak statsztka értelembe potos, az egészségügybe dolgozó formatka szakemberek em tartják potos adatak. Bzoytalaságot okoz az orvostudomáy egyetemek klka tézet redszere, az összevoások, szétválások esetleg csak a főgazgató személye vagy személyé törtéő megjelölése, stb. A potosságot eddg a leíró statsztka eszköztár alkalmazása kapcsá tárgyaltuk. A mtával dolgozó következtetéses statsztka alkalmazásakor új aspektusok merülek fel a potosság voatkozásába, eek tárgyalása később fejezetek témája. Az eddgek alapjá megállapítható, hogy általáos szabály: adott mértékegységbe törtéő számolás, két tzedes jegyg törtéő számítás, stb. em állítható fel, mdg az adott sztuácóba kell mérlegelük. Célszerű a számításokat agy potossággal elvégez, és az eredméy elemzése és közlésekor a megfelelő formával jelez az adatok potosságát és megbízhatóságát. 8
A statsztka adatok lehetek közvetleül megfgyelés eredméye s, amelyekhez mérés, számlálás útjá jutuk. Ezeket az adatokat abszolút adatokak evezzük. Az abszolút adatokból képezhetük u. származtatott adatokat s. A származtatott adatok az abszolút adatokból alapműveletek (összeadás, osztás, szorzás) segítségével jöek létre. Egy Kft foglalkoztatottjaak létszáma 3-ba 3 fő volt, 4-re ez az adat 53-ra változott. A váltás 3 fő, a övekedés tehát származtatott szám. A két szám háyadosa,-es értéket mutat, tehát %-ra, lletve %-kal őtt a Kft foglalkoztatottjaak létszáma. Az utóbb két adat tehát em közvetle mérés eredméye, haem származtatott adat. A statsztka szám, lletve számok halmaza a jellemzett jeleség boyolultságától függőe három fajta lehet: adat mutatószám modell A statsztka adatál összetettebb formácót hordoz a statsztka mutatószám. Ezt az ugya későbbekbe tárgyalt, de általáosa smert (számta) átlag mutatójával jellemezzük. Mdek tudja értelmez, hogy egy Kft esetébe, ha a 3 dolgozó összesített hav bére, a cég béralapja, havota 3 mlló ezer Ft, akkor az átlag bér 3 4 3 vagys 4 ezer Ft. Itt már em egyszerűe alapművelet útjá yertük származtatott számot, haem egy összesítés és osztás alapjá kaptuk mutatószámot. A statsztka sokféle - egyszerűbb és boyolultabb - mutatószámot smer. A gazdaság-társadalm jeleségek folyamatok boyolult, egymással összefüggő, egymásra kölcsööse ható komple redszert alkotak. Ezekek leírására, összefüggésredszeréek feltárására alkotta meg a statsztka mellett sok más tudomáy terület s a modell fogalmát. Általáos értelembe a modell a vzsgált redszer folyamat sokaság belső összefüggéset, legjellemzőbb sajátosságat kfejező egzaktságra törekvő logka kostrukcó. A statsztka modell sajátossága a vzsgálat tárgyával a tömegszerűség és a csak tedecaszerű összefüggések feltárására s törekvő géy. Ha modellez kívájuk egy agyvállalat jövőbe yereségéek alakulását, akkor agyo sok külöböző hatás befolyásoló erejét kell számszerűsíteük, egzaktságra törekedve jellemezük. A vállalat eredméyt befolyásolja a mukaerő meysége, mősége, összetétele, a termelés kapactások szívoala, hatékoysága, a redelkezésre álló pézügy erőforrások jellemző, a pac kereslet alakulása, a makrogazdaság köryezet változása. A hatékoy statsztka modellezés komple smeretayagot, a közgazdaságtudomáyok összefoglaló smeretayagáak készségsztű smeretét követel meg. Természetese statsztka szemléletű modelleket emcsak közgazdaság gazdaság tudomáyterülete, haem más tudomáyágak területé s; orvostudomáy, szocológa, demográfa, stb. haszálhatuk. A statsztka modellekbe megjeleő származtatott számadatokat paraméterekek s evezzük. Látható, hogy az adat mutatószám modell ragsora egybe egy statsztka tartalommal redelkező számérték boyolultság ragsora s. Az adat közvetle mérés vagy egy számítás művelet eredméye, a mutatószám több egyszerű számítás művelet eredméye, a modell paraméter összetett matematka-statsztka módszer alkalmazásával yert számérték. 9
Megjeleésébe ugyaolya természetű adat egyarát besorolható a fet csoportokba. Illusztráljuk ezt egy multacoáls kskereskedelembe működő vállalat bérekre voatkozó adataval: abszolút adat: X.Y. dolgozó hav bruttó bére 4 októberébe 8ezer Ft származtatott adat: X.Y. dolgozó 4-be az adóbevallás szert.4ezer Ft bruttó bért kapott. Egy hóapra vetítve ez az érték 7ezer Ft. mutatószám: 3ezer Ft a vállalat egészére voatkoztatott átlagbér 4-be. modellezett érték: A bérekre számos statsztka szempotból számításba vehető téyező hat: ledolgozott mukadő, szakképzettség, életkor, a vállalatál eltöltött dő, beosztás, em, stb. Ezek a téyezők hatásmechazmusa statsztka modellel leírható. X.Y. dolgozó, ak a fet szempotok szert jellemezhető, a modell szert 6ezer Ft os átlagbérre számíthata. A téyleges bére ettől eltérhet, hsze a modell valóság leegyszerűsítése, em tud kezel olya bérekre ható téyezőket, mt a dolgozóval kapcsolatos szmpáta, atpáta, megbízhatósága, fegyelmezettsége, sokoldalúsága, alkuképessége, stb., lletve ezek mértéke..4. A statsztka tézméy és formácós redszere A statsztka szolgálatak törvéyekkel szabályozott tézméyredszere va. Magyarországo a Közpot Statsztka Hvatal (KSH), a kormáyzattól függetle, országos hatáskörű közgazgatás tézméy. A hvatalos statsztka szolgálat fotos szerve még a sok más feladata mellet a Magyar Nemzet Bak (MNB) s. Az formácók hagyomáyos publkácós eszköze az évköyvek, az dőszak kadváyok, és az u. Gyorsjeletések. Átfogó formácókat ad a Magyar Statsztka évköyv. Eze kívül tucaty tematkus évköyv s megjelek. Napjakba általáos a papír formátum mellett az évköyvek és a kadváyok elektrokus adathordozó való megjeleítése. Az adat- és formácóyerés egyre meghatározóbb formája a statsztka szolgáltatók folyamatosa megújított holapjaról törtéő letöltés. Iformácók gyűjthetők a KSH (www.ksh.hu.), az MNB (www.mb.hu) holapjaról az államgazgatás és msztérumok holapja a Mszterelök Hvatal (MEH) holapjá (www.meh.hu) keresztül érhetők el. A magyar statsztkusok a statsztkát művelők, kutatók, oktatók, főbb felhaszáló képvselők együttesét, a szakma érdekvédelm szervkét működő évszázados tradícójú Magyar Statsztka Társaság fogja össze. A emzetköz statsztka szolgálatot az ENSZ működtet. Legfotosabb kadváya a Statsztka Évköyv (Statstcal Yearbook), Az ENSZ és szakosított szervezete számos tematkus évköyvet jeletetek meg, holapjako sokrétű adatbázsok találhatók. Az Európa Úó Eurostat éve öálló statsztka tézméyt működtet.
. Az adatreprezetácó statsztka eszköze A statsztka adatokkal jellemzett statsztka sokaságbel egyedeket csoportosítauk, osztályozuk kell, hogy megsmerjük valamlye szempot vagy tulajdoság szert szerkezetét, struktúráját. E tárgykörbe a statsztka a következő fogalmakat haszálja: Csoportosítás vagy osztályzás: a statsztka sokaságak valamlye smérv (az ú. csoportképző smérv) szert tagolása, redszerezése; a sokaságot mőségleg külöböző részekre botjuk. Célja a sokaság szerkezetéek (struktúrájáak) elemzése. Összehasolítás: a statsztka adatok egymás mellé redelése elemzés célból; aak megállapítása, hogy melyk ksebb vagy agyobb; meyvel ksebb vagy agyobb; háyadrésze vagy háyszorosa az egyk adat a máskak. Összehasolíthatók a statsztka adatok akkor, ha csak olya okok matt térek el egymástól, amelyekek a szerepét éppe vzsgáljuk. A csoportosítást valamlye csoportképző smérv alapjá végezzük el úgy, hogy a következő tulajdoságokak megfelelje: teljeskörűség vagys a részsokaságok számossága adja k a teljes sokaság számosságát, lletve mde egyed kerüljö bele egy részsokaságba. egyértelmű besorolhatóság vagys mde egyed egy és csak egy csoportba kerülhesse. A csoportosítás kapcsá az alapfogalmakál megsmert statsztka sokaság fogalmakat a következő jelzőkkel egészítjük k: Fősokaság Részsokaság Alapsokaság Mtasokaság Egy 3 fős egyetem évfolyam (fősokaság) 6 őből (az egyk részsokaság) és 4 férfből (a másk részsokaság) áll. Ha vettük belőle véletleszerűe 3 fős mtasokaságot, akkor a 3 fős sokaság alapsokaságkét szerepelt. Ha rész-egész vszoyt elemezzük (ők lletve férfak aráya az egészhez) akkor csoportosításról, ha a részeket egymáshoz vszoyítjuk, akkor összehasolításról beszélük... Statsztka sorok. A statsztka sorok képzéséek az elve az smérvekhez kötődk. A statsztka sokaság valamlye smérv szert felsorolását statsztka sorak evezzük. Az smérvek lehetek meység, mőség, terület és dőbel smérvek. Ebből adódóa értelemszerű, hogy a statsztka sorok s így oszlaak meg.
Meység sor -. tábla: A mukaélkülek száma a mukakeresés dőtartama szert Magyarországo 3-ba Időtartam (hó) Létszám (ezer fő) - 6-3 4 4-6 39 7-4 5 3-8 8 9-4 8 5-43 Összese 43 Forrás: Magyar Statsztka Évköyv 4 A statsztka sor valójába két sor, az egyk az smérvértékek felsorolása, a másk a részsokaságok számosságáak a sora, amt a statsztka gyakorságokak evez. A statsztka sorok a következő forma és tartalm kellékekkel kell, hogy redelkezzeek. cím: a jellemzett statsztka sokaság megevezése közös smérvevel. oldalrovat: az smérvváltozatok felsorolása fejrovat: az smérv megevezése a gyakorságok jelölés összese rovat: csoportosítás eseté forrás mértékegység Mőség sor -. tábla: Az ögylkosságok száma család állapot szert Magyarországo 3-ba Család állapot Gyakorság (fő) Nőtle, hajado 583 Házas 6 Elvált 48 Özvegy 53 Ismeretle - Összese 8 Forrás: Magyar Statsztka Évköyv KSH 4 Az smeretle rovat gyakorságjelzése arra utal, hogy ez évbe mde ögylkost tudtak azoosíta és család állapotuk s smert volt. Az smérvváltozat szerepeltetését az dokolja, hogy a korább évekbe volt lye eset, -be például fő.
Terület sor -3. tábla: Az smertté vált közvádas bűcselekméyek alakulása Dél-Duátúl régóba megyékét botásba 3-ba. Idősorok Megye Bűcselekméy (db) Baraya 6 659 Somogy 6 599 Tola 8 45 Összese 4 673 Forrás: Magyar Statsztka Évköyv KSH 3 Az dősorok a már tárgyalt álló és mozgó sokasággal összefüggésbe lehetek állapot- és tartam dősorok. Az állapot dősorra hozott példák a épességszámot elemz Budapeste. Ilye dőszak esetébe vagy év elejé (jauár ) vagy év közepére számított adatot közölek -4. tábla: A épesség száma Budapeste az 96-tól 4-g tartó dőszakba éháy jellemző évbe. Év Népességszám (ezer fő) 96 85 97 98 59 99 7 759 74 3 79 4 75 Forrás: Magyar Statsztka Évköyv 4 Látható, hogy az dősor bár az 96-4-es dőszak elemzését tűzte k célul, az dőszak elejéről csak évekét közöl adatot. Ebbe az esetbe az elemzőt a főbb tedecákról így tájékoztatja, a részletesebb, mélyebb elemzés eseté az elemző döthet úgy, hogy a teljes dősor elemzését végz el. Egyértelmű, hogy a tábla em tartalmaz összese rovatot, hsze az összesítések állapotdősor esetébe cs semm értelme. Állapot-dősor esetébe a statsztka sokaság sajátos értelmezést yer. A megfgyelt egyedek összessége kfejezés mögött halmozódás jeletkezk. Egy 96-tól folyamatosa Budapeste élő személy mde egyes megfgyeléskor szerepel az adatbázsba. A tartam-dősorok dőtartamra voatkozó adatokat jeleíteek meg, és összesítésük a vzsgálat céljától és jellegétől függ. 3
-5. tábla: A házasságkötések száma hav botásba Magyarországo 3-ba: Hó Szám Jauár Február 793 Márcus 3 Áprls 9 Május 657 Júus 447 Júlus 56 Augusztus 89 Szeptember 497 Október 963 November 7 December 544 Összese 45938 Forrás: Demográfa Évköyv 3 A példa segítségével magyarázható az összesítésre voatkozó általába jelző. Az összese rovat az egész évbe, 3-ba kötött házasságokat mutatja. Értelme vola az első vagy az utolsó három hóap összesítéséek s, hsze általába egyedévekbe godolkoduk. Az első 4 vagy 5 hóap adatáak, lletve éháy kragadott hóap adatáak összesítése azoba értelmetle... Statsztka táblák A statsztka tábla a statsztka sorok összefüggő redszere. A statsztka tábla kelléke megegyezek a statsztka sor kellékevel, ay kegészítéssel, hogy a fej- és oldalrovat a statsztka sokaságot csoportosító és leíró smérvek megevezését és változatat sorolja fel. A statsztka tábla legalább, legfeljebb 4-5 smérv szert botja a sokaságot. A dmezószám azt jelz, hogy háy smérv szert botjuk a sokaságot. Egyszerű tábla Az egyszerű tábla em tartalmaz csoportosító smérvet, tehát cseek bee összese rovatok. -6. tábla: Néháy fertőző betegség előfordulása Magyarországo -3 folyamá (esetszám) Betegség 3 Májgyulladás 779 65 77 797 Agyhártyagyulladás 36 58 5 3 Tetausz 8 5 4 AIDS 7 6 6 Forrás: Magyar Statsztka Évköyv 3 4
A tábla dmezós 4 dősort és 4 mőség sort tartalmaz. A két dmezó arra utal, hogy a betegségek előfordulását egyrészt dőbe, másrészt, betegség-fajta (mőség smérv) szert mutatja be. Csoportosító tábla A csoportosító tábla csak egy smérv szert tartalmaz összesítő adatokat. -7. tábla: Az par termelése a Dél-Duátúl régóba --be (mllárd Ft) Megye Baraya 47,8 4, 37, Somogy 75, 3, 33,6 Tola 73,3 9,5 6,9 Régó 696,3 75,8 775,5 Forrás: Terület Statsztka Évköyv A tábla dmezós 4 dősort és 3 mőség sort tartalmaz Kombácós tábla A kombácós tábla legalább smérv szert csoportosít, legalább fajta összesítés szerepel bee. -8. tábla: Egy kft dolgozó hav jövedelmük, végzettségük és laptoppal való redelkezésük szert Jövedelem Dplomás Nem dplomás Összese Euró/hó V.L.P N.L.P Össz. V.L.P N.L.P Össz. V.L.P N.L.P Össz. - - 5 5 6 6-8 3 9 3 3 4-8 6-6 4 6 Összese 6 6 3 38 4 6 64 3 94 Megjegyzés: V.L.P va laptop; N.L.P cs laptop Forrás: A kft belső formácós redszere A tábla 3 dmezós 9 meység, és, összese 4 mőség sort tartalmaz. A kombácós táblák szerkesztésekor ügyelük kell arra, hogy a tábla áttekthető legye, és szerkezete közelítse a égyzetformához. Ezért va a táblába a legtöbb smérvváltozatú smérv az oldalrovatba, és a fejrovatba, az ú. botásba a kevesebb smérvváltozatú smérvek. A statsztka tábla defícójába szerepel, hogy statsztka sorok összefüggő redszere. A 3 dmezós kombácós táblába szereplő 33 statsztka sor s mutatja a kombácós tábla sokrétű elemzés lehetőséget. A kombácós tábla szerkesztésekor és elemzésekor külööse ügyelük kell arra, hogy az összes lehetséges összesítés szerepelje bee. 5
.3. Az smérvek között összefüggések A kombácós vagy kotgeca táblák gyakorta készülek abból a célból, hogy a beük szereplő smérvek között összefüggéseket, kapcsolatokat elemezhessük. Vzsgálható az, hogy az smérvek között létezk-e összefüggés, vagy sem (ez utóbb az ú. függetleség esete). Például smeretes, hogy a ő és férf autóvásárlók em ugyaazokat a szíeket preferálják. A ők szeretk a vlágos szíeket, a férfak kább a sötétet választják. Tehát a emhez való tartozás és az autó szíe em függetle egymástól az autóvásárlók körébe. Ha egy ő vásárlóról va szó, akkor általába a vlágos szíre tppelük, sokszor eltaláljuk, de többször tévedük s. Ugyaez modható el a férf-vásárlókról s. Az összefüggést sztochasztkus kapcsolatak evezzük, mert ha egy egyedről (egy vásárlóról) tudjuk, hogy az egyk smérv melyk változatához (a ő emhez) tartozk, ebből következtet tuduk arra, hogy a másk smérv melyk változatához (vlágos szíű autót vásárol) lesz agyobb valószíűséggel besorolható. Az smérvek között függetleség eseté em tuduk olya megállapítást te, hogy az egyk smérv valamely változatához tartozó egyedek a másk smérv szert általába melyk változathoz tartozak. Ahogy a vzsgázók testmagasságából, haj- vagy szemszíéből em lehet következtet vzsgájuk eredméyességére - mvel ezek az smérvek függetleek egymástól-, az adott vzsgára törtét felkészülésből em tökéletese ugya, de becsülhető a vzsga eredméye. Erre a felkészülés és a vzsga eredméye között sztochasztkus kapcsolat ad lehetőséget. A jeleségek (smérvek, változók) között összefüggés-vzsgálat sorá tehát az alább esetekkel találkozhatuk: függetleség, a kapcsolat háya sztochasztkus (valószíűség, tedecájába érvéyesülő) kapcsolat függvéyszerű kapcsolat (determsztkus, teljes meghatározottságú összefüggés) Ez utóbbra példa: a vásárolt sörösflakook száma meghatározza az érte fzetedő összeget. Függvéyszerű kapcsolat eseté az egyk smérv valamely változata, a másk smérvek csak egy bzoyos változatával járhat együtt. A görög eredetű sztochasztkus jelzővel lletett kapcsolat két végállapota a függetleség és a teljes meghatározottság. A statsztka eszközevel a sztochasztkus kapcsolatokat, az smérvek között tedecaszerűe, valószíűség jelleggel érvéyesülő összefüggéseket vzsgáljuk, agymértékbe támaszkodva a matematkalag potosa defálható függetleségre. A kapcsolatvzsgálatok kdulópotját az ok-okozat vszoyok megállapítása jelet. K kell jelölük, hogy melyk smérv a kváltó ok, és melyk az okozat. Külööse fotossá tesz ezt az a téy, hogy az smérvek között létezhet úgy s együtt-gadozás - azaz az smérvek bzoyos változata gyakrabba járak együtt, vozzák egymást, míg más változatok taszítják, - hogy eek magyarázatát em tudjuk megad. Lehet, hogy egy közös ok déz elő ezt a közvetett kapcsolatot, de lehet hogy semmvel em magyarázható látszólagos, értelmetle összefüggésről va szó. Gyakra kmutatható egymással össze em függő jeleségek között, dőbel együttgadozás. Ilyekor a vzsgált dőperódusba a jeleségek dőbel alakulása hasoló tedecát mutat. Előfordulak olya esetek s, amkor em lehet megállapíta, hogy melyk változó tekthető okak, és melyk okozatak, hsze mdkettő magyarázható a máskkal (például a jó zee és 6
egybe jó degeyelv- taulás képesség, lletve elletettjeek gyakor előfordulása). Ilye esetekbe célszerű az elemzést mdkét módo, a változók szerepéek felcserélésével s elvégez. A sztochasztkus kapcsolatokak három fajtáját szokás megkülöböztet, a beük szereplő smérvek típusa szert. asszocácó: a mőség (terület) smérvek kapcsolata Összefügghet a ő/férf emhez való tartozás a doháyzás szokásokkal, a férfak kább doháyozak. vegyes kapcsolat: mőség (terület) és meység smérv kapcsolata A emhez való tartozás és a testmagasság között tedecaszerű összefüggés va. Például, egy egyetem évfolyamo a férfak átlagos testmagassága ge agy valószíűséggel magasabb, mt a őké. Egy a évsorból véletleszerűe kválasztott férf várhatóa (de em kzárólagosa) magasabb, mt az ugyaígy kválasztott ő. korrelácó: meység smérvek kapcsolata Ilye összefüggést mutat a testmagasság (cetméterbe) és a testsúly (klogrammba). Magasabb testmérethez várhatóa agyobb súly tartozk. Csoportosíthatók a sztochasztkus kapcsolatok a beük szereplő változók száma szert s. Így beszélhetük kétváltozós és többváltozós (például, három-, égyváltozós) kapcsolatokról. Jele ayagukba csak a kétváltozós összefüggés-vzsgálatok leíró statsztka módszerevel foglalkozuk. Az összefüggés-vzsgálatok leíró statsztka módszere: kotgeca tábla készítése és elemzése vszoyszámokkal kapcsolat-szorosság mérőszámok számítása A kotgeca tábla formácót yújt a kapcsolat meglétéről, és egybe adatbázst s jelethet, szorosság mérőszámok számításához. A szorosság mérőszámok az smérvek között sztochasztkus kapcsolat teztását, erősségét mérk. Eze mérőszámok legfotosabb tulajdosága, hogy felvehető értékeek alsó és felső korlátja va. Nevezetese, a kapcsolat háya eseté értéket, függvéyszerű kapcsolat eseté értéket vesz fel. A sztochasztkus kapcsolat mősítését - például gyege, közepes, szoros- a mérőszám értékéek a és tervallumba való elhelyezkedése alapjá tesszük meg. Az asszocácó smertetésére a mőség smérv szert elemzés, a vegyes kapcsolat és a korrelácó smertetésére a meység smérv szert elemzés sorá kerül sor..4. Grafkus ábrázolás A statsztka adatok és formácók szemléltetését, elsődleges vzsgálatát agyba segít a grafkus ábrázolás. Aráyok, tedecák, összefüggések deríthetők fel eze a módo, segítve az elemzésre legkább alkalmas módszer kválasztását. A grafkus ábrázolás eszköze: potok voalak körök 7