A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek: 4.636.925 4.369.000 94,22 Magánszálláshelyek: 2.215.476 1.509.000 68,11 Összesen: 6.852.401 5.878.000 85,78
Balaton számokban I. (2) Forgalom 1998 2004 98=100 Ker. szálláshelyek összesen 4 637 4 369 94 Ebből: belföldi 1 398 1 830 131 külföldi 3 239 2 539 78 Magánszálláshelyek összesen 2 215 1 509 68 Ebből: belföldi 317 412 130 külföldi 1 899 1 097 58 Összes szálláshely együtt 6 852 5 878 86 Ebből: belföldi 1 714 2 242 131 külföldi 5 138 3 636 71
Balaton számokban II. 2005. I-XII. hó (KSH) Vendéglétszám: + 7,3 % belföldi vendéglétszám: + 14,6 % külföldi vendéglétszám: + 3,0 % Vendégéjszaka szám: - 0,3 % belföldi vendégéjszaka szám: + 9,5 % külföldi vendégéjszaka szám: - 7,4 %
A Balaton turizmusára ható negatív tényezők a víz sérülékenysége; a jelenlegi turisztikai kereslet gyenge fizetőképessége, erős szezonalitása és koncentrációja a parti sávban; a nehézkes megközelíthetőség, az infrastruktúra hiányosságai; a vízparti üdülésen és néhány gyógyszállón kívül egyéb, sajátos vonzerőn alapuló komplex turisztikai termékek hiánya; a szolgáltatások változó színvonala; a marketing gyengeségei stb.
A Balaton turizmusára ható negatív tényezők II. Megfelelő gyógymód Alulról építkező, a köz-és magánszektor működésével kialakított, szakmeberekből álló, megfelelő saját forrással rendelkező térségi menedzsment szervezet létrehozása Elengedhetetlen a tudatos fejlesztés
Balaton jelene I. - Balatoni desztináció újjáélesztése az országnak és a régió lakosságának is szüksége van rá! - szétszórt és kampányszerű fejlesztések új turisztikai kínálatot kell létrehozni - Balatonnak nincs gazdája együtt legyen a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem TDM modell
Jövőkép A Balaton régió az ország legexkluzívabb és legkedveltebb lakóhelye, és az európai turizmus egyik legkedveltebb desztinációja. A Balaton márka névadója és színhelye. E jövőkép fokozatos megvalósítása a balatoni turizmus átfogó megújításának is igazi alapja és fő sikertényezője lehet.
Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja céljai A balatoni turizmus fejlesztésének fő hosszú távú célja: a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, amely alapul szolgál a Balaton régió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának az erősítéséhez. A fő stratégiai cél a 2oo7-13 közötti időszakra: a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának a megindítása annak érdekében, hogy a Balaton térsége úttörő módón hozzájáruljon az OFK és az NTS fő céljának a megvalósításához általában, és a Balaton vonatkozásában különösen. Mindez erősítse a Balaton régió társadalmi, gazdasági és területi kohézióját.
Stratégia 2007-2013. között A fő stratégiai cél: a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának megindítása. Stratégiai részcélok 1. A TDM működő modelljének megteremtése 2. A versenyképesség erősítése 3. A gazdasági hatékonyság javítása Meghatározásra kerültek a fejlesztési prioritások, valamint intézkedések és programok
Komplex turisztikai termékek kialakítását célzó új fejlesztések I. Üdülőfalvak létesítése kisgyermekes családok Vitorláskikötők fejlesztése Strandok fejlesztése Horgászat feltételeinek javítása Gyógyturizmus fejlesztése Termálfürdők korszerűsítése, újak létrehozása Ökoturizmus fejlesztése Bor és gasztronómia fejlesztése Lovastúra útvonalak kialakítása
Komplex turisztikai termékek kialakítását célzó új fejlesztések II. Kerékpártúrák kialakítása, feltételek javítás Sportturizmus feltételeinek javítása Kulturális turizmus feltételeinek javítása Szórakoztatóközpont létrehozása Falusi turizmus fejlesztése Háttértúrák, természeti, kulturális értékeket bemutató túrák szervezése Harmadik kororsztály túrák szervezése
Komplex turisztikai termékek kialakítását célzó új fejlesztések III. Kongresszusi és incentív turizmus feltételeinek javítása Kempingfejlesztés és korszerűsítés Zánkai Diák Olimpiai központ létrehozása Új, kreatív ötletek megvalósítása
A TDM modell Turizmus desztinációs menedzsment Célja: a fenntartható turizmus megteremtése Lényege: Alulról való építkezés az érdekeltségre alapozva Partnerség megteremtése a turizmus összes szereplőjével és a szakszerűség érvényesítése Anyagi függetlenség (saját forrás megteremtése) Megvalósíthatósága a gyenesdiási példa
A megvalósítás szereplői Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Az államigazgatás központi és területi szervei Magyar Turizmus Rt. Környezetvédelmi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Igazgatóságok Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A régiós és megyei területfejlesztési tanácsok, Kistérségi társulások A megyei és települési önkormányzatok A régióban működő turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek, oktatási intézmények Helyi lakosság
Balatoni termálklaszter A fenntartható fejlődés egyik fő feltétele, hogy a szezon hosszabbítást szolgáló, különféle beruházások egymásra épülve, együtt eladható turisztikai terméket képezve kerüljenek kialakításra. A termálvízre alapozott wellness és gyógyturizmus köré kiegészíthető attrakció csoportosítható. Sürgető feladat a gyógyhelyek és az őket befogadó települések gyógyhelyi fejlesztése.
Termálgyűrű A gyógy- és termálfürdők és a wellnessközpontok egymás partnerei. Sajátos övezetek - termálgyűrűk - fejleszthetők ki: ezek hatékonyabban vesznek részt a nemzetközi versenyben, piaci értékesítésben. A termálturizmus fejlesztésével összhangban kell az egyes érintett települések más típusú kínálati elemeit megvalósítani (pl: konferencia, kulturális rendezvények, stb.).
Balatoni termálgyűrű kialakítása - Elsődleges elemei: Hévíz, Zalakaros, B.füred Fő cél: nemzetközi fürdőhellyé válás - Másodlagos gyűrűk: Siófok, Fonyód, B.akarattya Fő cél: fürdési lehetőségek kialakítása - Harmadlagos gyűrűk: azon háttértelepülések, ahol termál, vagy gyógyvíz található, de nincs kellően hasznosítva (Csisztapuszta, Táska, Alsópáhok) Fő cél: a minőségi feltételeinek megteremetése