A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja megbízást kapott a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Kht-től a Balaton Régió stratégiai programozásában való részvételre. Feladatunk a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának részeként, a Régió szervezeti és intézmény fejlesztési programjának elkészítése volt. Egy térség hatékony fejlesztéséhez és működtetéséhez a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, vagy azok hatékony felhasználását meghatározó fejlesztési tervdokumentumok megléte korántsem kielégítő feltétel. Minden feladat megvalósításához aktív, megfelelő kompetenciákkal rendelkező, és szervezetten működő szereplők kellenek, amelyek a felmerülő érdekeket és értékeket képviselik, a szükséges tudást hordozzák. A fejlesztés, tervezés és megvalósítás, valamint a fejlődés folyamatának sokszereplős jellegét a régiók esetében több ok magyarázza. Regionális fejlesztések esetén a fejlesztés elemi szereplői forrásgazda, döntéshozó - mellett rendkívül összetett a kedvezményezetti csoport, akárcsak azon szereplők köre, amelyek valamilyen egyéb módon kapcsolódnak a régió fejlődéséhez. Mindehhez társul az a alapvetően jelenlévő követelmény, hogy a közösségi forrásokat alapos tájékoztatás mellett széleskörű társadalmi bevonással használják fel. 1. ábra. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet, a Balaton Fejlesztési tanács működési területe. 1 Dr. Répássy Helga igazgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 2 Szabó Gyöngyi projekt menedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 3 Paulik Mónika projekt menedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 4 Salamin Géza projektmenedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 1

2 Répássy Helga et al: A Balaton Régió A Balaton Régió, mint bizonyos célok érdekében egységesen fejlesztendő terület - azaz funkcionális régió -, ideális szervezetrendszerének illeszkednie kell a statisztikai fejlesztési régiók intézményi kereteihez a versenyhelyzet és a párhuzamos fejlesztések elkerülése végett. Ugyanakkor el kell látnia a régió egységes turisztikai, környezet és természetvédelmi fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat, valamint képesnek kell lennie arra, hogy felkészüljön az európai uniós források - főként a statisztikai régiókon és központi költségvetési csatornákon keresztül történő - lehívására, felhasználására. 2. ábra. A Balatont érintető NUTS 2 régiók. Közép-Dunántúli Régió Nyugat-Dunántúli Régió Dél-Dunántúli Régió A szervezet és intézményrendszer stratégia alkotási folyamata A régió szervezeti és intézményi rendszerének kialakításához, a fejlesztési program meghatározásához mindenekelőtt a szervezeti rendszerrel szemben támasztott elvárások, a jövőkép megfogalmazása, majd a jelenlegi szervezeti helyzetkép, az erősségek és a gyengeségek továbbá a lehetőségek feltérképezése szükséges. A helyzetfeltárás területei A régió ideál tipikus szervezeti modelljének elkészítése Szervezeti kataszter A készségei, kompetenciái Együttműködések vizsgálata A szereplők regionális beágyazottsága Meghatározó exogén tényezők Alkalmazott módszerek Empirikus vizsgálat: Eddig elkészült fejlesztési dokumentumok minősítése és elemzése Személyes interjúk Kérdőívek Telefonos lekérdezések Műhelykonferencia a térség meghatározó szereplőivel (79 fő részvételével) Terepbejárás 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged Kutatómunka: Kapcsolódó jogszabályok vizsgálata EU-s metodikai know how transzfer Fő megvizsgált csoportok Régiós területfejlesztési tanácsok/ügynökségek Megyei területfejlesztési tanácsok Kistérségi együttműködések Települési önkormányzatok Környezetvédelemmel foglalkozó (nemzeti park, vízügyi igazgatóság, környezetvédelmi felügyelőség) Turisztikai (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Projekt Iroda, tourinform iroda) Turisztikai vállalkozások Vállalkozások érdekeit megjelenítő (kamarák, Balatoni Regionális Fejlesztési Rt.) Oktatási intézmények Civil SWOT analízis eredményein alapuló stratégiai irányok Partnerség erősítése Hatékonyabb forráskoordináció, forrás felhasználás, fejlesztések, beavatkozási területek összehangolása partnerségen alapuló együttműködés megteremtését igényli a Balaton Régió és az érintett NUTS2 régiók és megyék közt. Ennek megteremetéséhez egyrészt elengedhetetlen a szereplők közti partnerség erősítése másrészt az együttműködés intézményi kereteinek kialakítása. Képviselet erősítése Kistérségi Társulások A kistérségek alapvető artikuláló szervezetei a települési érdekeknek a BFT-ben, ezért a települések legitim képviselete csak jól működő társulások útján oldható meg. A kistérségi társulások érdekérvényesítő képességének növelése érdekében erősíteni szükséges a települési együttműködéseket, másfelől a kistérségek közötti együttműködéseket. Ezek az együttműködések megoldást kínálnak a partközeli és a parttól távoli települések képviseleti konfliktusára. Környezet-és természetvédelemmel foglalkozó A környezet és természetvédelem, valamint a fenntartható fejlesztés kiemelt prioritásként jelenik meg a Balaton Régió Előzetes Regionális Fejlesztési Tervében, ennek ellenére az e témával foglalkozó, hatóságok képviselete regionális szinten (BFT) nem megoldott. Képviseletük erősítése lehetőséget kínál az említett prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztések hatékonyabb megvalósítására. Vállalkozások A vállalkozások együttműködéseit hordozó hiányoznak a térségben, a meglévő nem ölelik fel a teljes vállalkozói szféra képviseletét. Különösen jellemzőek a hordozó települési szintű képviseletének hiányosságai. A hordozó 3

4 Répássy Helga et al: A Balaton Régió bázisának, aktivitásának növelése, valamint széles körű vállalkozói képviseleti rendszer szükségességnek felismertetése és kiépítése elengedhetetlen. Társadalmi bevonás szélesítése A döntések nagyobb legitimációjának érdekében, a lakosság és az üdülőnépesség Balaton régiós tudatának erősítéséhez, erős civil kontroll megteremtése szükséges. A fejlesztések széleskörű társadalmi bevonással történő megvalósításához elengedhetetlen: - a civil szervezeti háló erősítése - a civil aktív társadalmi bázisának megteremtése Kommunikációs csatornák kiépítése A hatékony együttműködés, a valós érdekképviselet és az alulról építkező döntéshozatal eszközei a jól működő kommunikációs csatornák. A Balaton Régió szereplőinek kommunikációját a kölcsönösség, visszacsatolási lehetőségek kell, hogy jellemezzék, nem kizárólag - a jelenleg jellemző - egy irányú információáramlás. Ennek a kommunikációs rendszernek a kialakítása ugyan lassítja a döntéshozatalt, azonban ezt ellensúlyozzák a szélesebb legitimitás által nyert előnyök. A beavatkozási pontok megfogalmazása, döntések előkészítése, a döntési folyamatok nyomon követése, valamint a fejlesztések végrehajtása kapcsán a társadalmi és szakmai elfogadottság, támogatottság mérése elengedhetetlen, melyhez monitoring rendszer kiépítése szükséges. Az ideális szervezetrendszerben a szereplők és a BFT között kétirányú kapcsolat, szoros együttműködés van 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. A BFT intézményi kapcsolatainak iránya, intenzitása. KORMÁNY Minisztériumok Idegenforgalmi szakintézmény ek Környezet- és természetvédel mi hatóságok Regionális területfejlesztési Intermedier (munkaügyi kp., kamarák stb.) Vállalkozás ok Balaton Fejlesztési Tanács Megyei területfejlesztési Települések, Kistérségi társulások Civil Gyenge kapcsolat Közepes intenzitású kapcsolat Intenzív kapcsolat. 5

6 Répássy Helga et al: A Balaton Régió 4. ábra. Szervezeti és intézmény fejlesztési stratégia intézkedései. PRIORITÁSOK I N T É Z K E D É S E K 1. SZERVEZETEK KÉPESSÉGFEJLESZTÉSE 1.1.Szervezeti audit 1.2.Szervezetfejlesztési tanácsadás 1.3.Szervezeti képességeket fejlesztő tréningek 1.4.Döntéshozói team-építő akciók 1.5.Nemzetközi know-how transzferek 2. REGIONÁLIS SZERVEZETI HÁLÓ KIALAKÍTÁSA 2.1.Rendszeres Balaton régiós fórumok kialakítása 2.2.Balaton régiós szervezeti háló hiányzó szervezeteinek kialakítása 2.3.Balaton Régió turisztikai termékcsoportjainak összekapcsolása 2.4.A kiegészítő tevékenységek (mg termelés, kézműipar) összekapcsolása a turizmus fejlesztésével 3. BALATON RÉGIÓ INFORMÁCIÓS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI HÁLÓZATAINAK KIALAKÍTÁSA 3.1.Regionális információs hálózat kiépítése, elérhetőségének megteremtése 3.2.A Balaton Régióról szóló nyomtatott és elektronikus sajtó és a stratégia megvalósításának összekötése, támogatása 3.3. Teleházak az információs és kommunikációs rendszerben 3.4.Balaton régió turisztikai és környezetvédelmi minőségbiztosítási rendszerének kiépítése 2.5.Stratégiai együttműködések szervezeti hálójának kialakítása (közlekedés koordináció, stb.) 4. BALATON RÉGIÓ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE 4.1.új partnerek bevonása a közös fejlesztési célok megvalósításába 4.2.Balaton régiós társadalmi akciók támogatása 4.3.Társadalmi párbeszéd erősítése 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged Erősség 5. ábra. SWOT analízis. Gyengeség KÖZSZFÉRA Regionális szint A Balaton Régió regionális szintű szereplőinek gazda Érintett megyék és régiók közös érdekei kevéssé szemlélete felismertek Regionális szereplők forrás allokációs képessége Partnerségen alapuló együttműködés hiánya Egyes régiókkal előrelépések az együttműködés Stratégiai szemlélet korlátozottsága kialakítására A Balaton Régió specifikus problémáival foglalkozó Természet-és környezetvédelem szereplőinek szakhatóságok jelenléte korlátozott képviselete a Balaton Régió döntéseiben BFT, BI Kht mint a régió gazdaszerepét betöltő Balaton Régió szereplőitől függetlenített régiós intézmény jelenléte promóció Gyenge információáramlás, kommunikáció A regionális és megyei szereplők gyenge Balaton régiós identitása Kistérségi, települési szint Nyugat-Balatoni térségben példaértékű együttműködés a kistérségek között A Balaton parthoz kötődő feladatok ellátásában megjelenő települési együttműködések A Balatoni Szövetség jelentős érdekérvényesítő szerepe A Balaton régiós települések erős régiós identitása Települések együttműködési készsége gyenge Rossz kommunikáció a települések között Erős megosztottság a partközeli és a parttól távoli települések között A regionális szintű folyamatokban, döntésekben a települések érdekérvényesítő képessége gyenge VÁLLALKOZÓI SZFÉRA A BFT-ben a kamarák képviselete megoldott A vállalkozói érdekek a települési szintű döntéshozatalban gyengén érvényesülnek. Stratégiai szemlélet által vezérelt működés A vállalkozói támogató nek nagyon eltérő a régiós beágyazottsága A vállalkozók érdekképviseleti szervezetei széles A befektetői kör és a vállalkozói támogató kapcsolati hálóval rendelkeznek kapcsolata gyenge Vállalkozói együttműködések megjelenése Vállalkozói és közszféra együttműködése gyenge Vállalkozói együttműködések támogató szervezetei hiányoznak CIVIL SZFÉRA Létezik Balaton specifikus civil szervezet Civil fórumának megalakulása A BFT munkájában részt vesznek Lehetőség Kialakulatlan szervezeti felépítés Gyenge aktivitás Zöld hiánya Települési, kistérségi szinten gyenge bevontság a döntéshozatalba Veszély Országos döntéshozók számára kiemelten fontos fejlesztési terület a Balaton Régió A et hatékonyan egybefogó adottság, a Tó jelenléte Egységes érdekartikulálás országos szintem A NUTS2 régiókon keresztül allokálható források növekedése Bizonytalan jogszabályi környezet Bizonytalan források Kérdéses EU-konformitás A koordinálatlan interregionális együttműködés következtében, gyenge hatékonyságú forrás felhasználás 7