Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő. x 3x 2 <

Hasonló dokumentumok
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

A döntő feladatai. valós számok!

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

Koordináta - geometria I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria IV.

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2011/2012-es tanév első (iskolai) forduló haladók I. kategória

Térgeometria feladatok. 2. Egy négyzetes oszlop magassága háromszor akkora, mint az alapéle, felszíne 504 cm 2. Mekkora a testátlója és a térfogata?

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló gimnáziuma) Térgeometria III.

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY DÖNTŐ osztály

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Térgeometria V.

3. KÖRGEOMETRIA Körrel kapcsolatos alapismeretek

Azonosító jel: Matematika emelt szint

Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: november. I. rész

Ha a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk.

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Rel aci ok Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET OSZTÁLY

Analízis elo adások. Vajda István október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

A parabola és az egyenes, a parabola és kör kölcsönös helyzete

Analízis elo adások. Vajda István szeptember 24. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

MBLK12: Relációk és műveletek (levelező) (előadásvázlat) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria II.

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév

MATEMATIKA PRÓBAÉRETTSÉGI MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT

1. Írja fel prímszámok szorzataként a 420-at! 2. Bontsa fel a et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen!

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA május 3.

Lineáris algebra gyakorlat

A skatulya-elv alkalmazásai

Ábrahám Gábor A háromszög és a terület Feladatok. Feladatok

Jelek tanulmányozása

Javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból

[MECHANIKA- HAJLÍTÁS]

Operációkutatás. 2. konzultáció: Lineáris programozás (2. rész) Feladattípusok

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Térgeometria II.

Párhuzamos programozás

Halmazok és függvények

6) Határozza meg a következő halmazokat! A= {deltoidok} {téglalapok}; B= {négyzetek} {húrnégyszögek} (2pont)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

( ) Schultz János EGYENLŐTLENSÉGEK A HÁROMSZÖG GEOMETRIÁJÁBAN

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.C ÉS 13.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

Középszintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Pataki János; dátum: november. I. rész

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA május 8.

Elektronikus tananyag MATEMATIKA 10. osztály II. félév

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

3. Matematikai logika (megoldások)

Épületvillamosság laboratórium. Villámvédelemi felfogó-rendszer hatásosságának vizsgálata

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Koordinátageometria

ELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA, KIRCHHOFF I. TÖRVÉNYE, A CSOMÓPONTI TÖRVÉNY ELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA. 1. ábra

Kombinatorika. 9. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Kombinatorika p. 1/

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

Azonosító jel: MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 3. 8:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)

Analízis előadások. Vajda István február 10. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem

Nagy András. Számelméleti feladatgyűjtemény 2009.

Geometriai alapfogalmak

Középiskolai matematika szakköri Feladatok a Fibonacci számok témaköréből Melczer Kinga

XXIV. NEMZETKÖZI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Szabadka, április 8-12.

I. rész. Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati. Név:...osztály:... Matematika kisérettségi május 15. Fontos tudnivalók

Minta 1. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR

Pitagorasz tételének általánosítása n-dimenzióra

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI május 8. KÖZÉPSZINT

Lineáris algebra jegyzet

TRANZISZTOROS KAPCSOLÁSOK KÉZI SZÁMÍTÁSA

Vektoralgebrai feladatok

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Határozatlan integrál

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

Kör kvadratúrája. Ezzel a címmel találtunk egy ábrát [ 1 ] - ben 1. ábra. 1. ábra

MATEMATIKA HETI 3 ÓRA

2011. március 9. Dr. Vincze Szilvia

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. NOVEMBER 24.) 3. osztály

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

6. Alapfeladat n dolgot, melyek közt vannak egyformák, hányféleképpen lehet sorbatenni n!

G Szabályfelismerés feladatcsomag

1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév

4b 9a + + = + 9. a a. + 6a = 2. k l = 12 évfolyam javítóvizsgára. 1) Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!

4) Az ABCD négyzet oldalvektorai körül a=ab és b=bc. Adja meg az AC és BD vektorokat a és b vektorral kifejezve!

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.

Az aktiválódásoknak azonban itt még nincs vége, ugyanis az aktiválódások 30 évenként ismétlődnek!

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

1. HÁROMSZÖGGEOMETRIA

HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 2,4 cm

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június SZÓBELI EMELT SZINT. Tanulói példány. Vizsgafejlesztő Központ

Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek

Lécgerenda. 1. ábra. 2. ábra

Diofantikus egyenletekről

I. rész. x 100. Melyik a legkisebb egész szám,

Azonosító jel: MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 21. 8:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Tanmenetjavaslat az NT raktári számú Matematika 8. tankönyvhöz

Átírás:

Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 011/01 Matematika I. kategória (SZKKÖZÉPISKOL) Döntő 1. Határozza meg az összes olyan egész számot, amely eleget tesz az egyenlőtlenségnek! log 3+ + 7 ( + 4) 1 < Megoldás: Először feltételeket adunk meg -re. a) logaritmus értelmezése miatt azaz + 4 > 0, (1) > 4. Ekkor teljesül az is, hogy az is, hogy > 0, vagyis az alapszám nevezője pozitív. ) másik feltételünk aól adódik, hogy a logaritmus alapszáma pozitív, azaz + > 0. Eől az > 0 tényezővel való szorzás után vagyis következik. + > 0, ( 1 ) ( ) > 0

Ez az egyenlőtlenség az () = ] ;1[ ] ; [ számhalmazon teljesül. c) harmadik feltételünket aól kapjuk meg, hogy a logaritmus alapszáma nem lehet 1, azaz miől vagyis 3 + 1, +, 4 5 0, ( + 1) ( 5) 0, azaz (3) 1 és 5. d) (1)-et, ()-t és (3)-at összevetve az -re kapott feltétel: ahol B, (4) B = ] 4;1[ ] ; [ \{ 1; 5}. Ezután a kiinduló egyenlőtlenséget átalakítjuk a logaritmus definíciója szerint (5) log ( + 4) + < log. 3+ 3+ + 7 + 7 Két esetet kell megvizsgálnunk: I. Ha a logaritmus alapszáma 1-nél nagyo, azaz amiől ( > 0 ) 3 + > 1, + >, - -

4 5 > 0, ( + 1 ) ( 5) > 0. Ez az egyenlőtlenség pontosan akkor igaz, ha (6) < 1, vagy > 5. Ekkor a logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekvő, azaz (5)-ől adódik. Eől: + + 4 <, + 11 + 8 < + 13 <. 7 Ezt összevetve (6)-tal és (4)-gyel, azt kapjuk, hogy 13 4; 7. Een a számhalmazan az egész számok közül csak az (7) = és = 3 fordul elő. II. Ha a logaritmus alapszáma 1-nél kise, azaz ekkor az előzőek alapján 3 + < 1, (8) 1 < < 5 következik. Ekkor a logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenő, ezért + + 4 >, ahonnan a műveletek elvégzése és rendezés után - 3 -

(9) következik. 13 > 7 Egyevetve (8)-at, (4)-et és (9)-et C, ahol (10) C = ] 1;1[ ] ; 5[ adódik. Een a halmazan lévő egész számok (11) = 0, = 3, = 4. (7) és (11) alapján az eredeti egyenlőtlenség összes megoldása tehát = 3, =, = 0, = 3, = 4. Egyszerű számolással is ellenőrizhető, hogy a kapott egész számok valóan kielégítik a kiinduló egyenlőtlenséget. Összesen: 10 pont Megjegyzés: 1) a versenyzőknek a feladatan szereplő logaritmusfüggvények szigorúan monoton növekvő, illetve csökkenő tulajdonságát nem volt szükséges izonyítani, de utalniuk kellett erre a tulajdonságra. - 4 -

) az + 4 < 3 +, illetve + + 4 > egyenlőtlenségek vizsgálatához a következőképpen is eljuthatunk: a logaritmus numeruszára és az alapszámára vonatkozó feltételek felírása után a log ( + 4) < 1 egyenlőtlenség al oldala átírható 10-es alapú 3+ + 7 lg( + 4) logaritmikus alaka: + lg < 1. + Ha > 1, akkor a 10-es alapú logaritmusfüggvény tulajdonsága + lg( + 4) miatt lg > 0, és így a + lg lg 3 + ( + 4) < lg következik. < 1 egyenlőtlenségől Ez pedig a 10-es alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekvő + tulajdonsága miatt azt jelenti, hogy + 4 <. + + Ha pedig 0 < < 1, akkor lg < 0, ezért a lg lg ( + 4) 3 + < 1 3 + egyenlőtlenségől lg( + 4) > lg következik. Eől pedig a 10-es alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekvő tulajdonsága alapján azt kapjuk, hogy + + 4 >. - 5 -

. Egy R sugarú göme eírtunk egy olyan négyzetes gúlát, amelynek minden éle egyenlő. gúláa pedig egy, a lapjait érintő kise gömöt írtunk. Mennyi a két gömfelszín arányának pontos értéke? Megoldás: jelöléseink az 1. árán láthatók. 1. ára Legyen az BCDE gúla minden éle a hosszúságú, a gúla BCD alaplapjának középpontja F, a BC él felezőpontja G, az D él felezőpontja H. Messük el a gúlát egy olyan síkkal, amely átmegy az ; C; E pontokon. Ez a sík a gúla köré írt gömöt egy kören metszi, ez a kör az CE háromszög körülírt köre (. ára).. ára -6-

Mivel az BCD négyzet átlója a hosszúságú, ezért az CE háromszögen ( ) a + a = a, eől pedig a Pitagorasz-tétel megfordítása miatt az következik, hogy az CE háromszög derékszögű, a derékszög az E csúcsan van. Thales-tétel megfordítása miatt az CE derékszögű háromszög köré írt körének középpontja az C átfogó F felezési pontja, a kör sugara az átfogó fele: a = F = EF = CF. Ha a gúlát a BDE síkkal metszettük volna el, akkor a keletkező BDE háromszög ugyancsak derékszögű, és a köré írt körének középpontja F, sugara pedig: a DF = EF = BF =. Másrészt EF az CE és a BDE háromszögen az átfogóhoz tartozó magasság, mert egyenlőszárú háromszögen az alaphoz tartozó magasság felezi az alapot. Eszerint EF a gúla BCD lapjának két metsző egyenesére merőleges, tehát merőleges az BCD alaplap minden egyenesére. Ez éppen azt jelenti, hogy EF a gúla BCD lapjához tartozó magassága: (1) m = a. Jelöljük a gúla köré írt göm középpontját O -val. z O pont az EF egyenesen van. Ha az O pont nem lenne azonos az F ponttal, akkor létezne az OFC derékszögű háromszög (3. ára), melynek oldalai: FC = a, OC = R, OF = R m ( vagy m R). - 7 -

3. ára z OFC háromszögre felírva a Pitagorasz-tételt, és (1)-et ehelyettesítve: a a R + =R, miől rendezés után () a = R. Ez azt jelenti, hogy OF = 0 és m = R, azaz O azonos F -fel. gúláa írt göm sugarának meghatározásához messük el a gúlát egy úja síkkal, amely átmegy a gúla E csúcsán és a BC, illetve D élek G, illetve H felezőpontján! (4. ára) 4. ára Ez a metszősík tartalmazza az EF egyenest, erre az egyenesre illeszkedik a gúla eírt gömjének középpontja is. sík a gúláól egy egyenlőszárú háromszöget vág ki, amelynek eírt köre éppen a gúla eírt gömjének egy főköre (4. ára). -8-

z GHE háromszög egyenlőszárú, szárai az a oldalú szaályos háromszögek magasságvonalai, ezért hosszuk: a 3. GHE háromszög oldalai a 4. ára szerint: a 3 GE = HE =, GH = a, a háromszögen EF szintén az alaphoz tartozó magasság, ezen van a háromszög eírt körének középpontja. eírt kör sugarára ismert képlet: T (3) r =, s ahol T a háromszög területe, s a háromszög félkerülete. Felírjuk az GHE háromszög területét: a m R R R T GHE = = =, és kiszámítjuk az s félkerületet figyeleme véve ()-t a 3 + a a( 3 + 1) R ( 3 + 1) s = = =. Így (3)-ól TGHE r =, s R r =, R ( 3 + 1) ( 3 1) r = R. Mivel a gömfelszínek aránya a lineáris méretek, ez eseten a körsugarak arányának négyzetével egyenlő, ezért: azaz k R =, r pont - 9 -

és így k =, R R ( 3 1) k = 4 + 3 z BCDE gúla köré írt R sugarú göm felszínének és a gúláa írt r k sugarú göm felszínének aránya tehát = 4 + 3. 4 Összesen: 10 pont Megjegyzés: természetesen a versenyző számolhat úgy is, hogy a -val, illetve R; r -et R; a -t r -rel fejezi ki, és a felszíneket részletesen felírva számítja ki az arányt. Eszerint teljes értékű a munkája akkor is, ha megfelelő indoklással a következőket írja fel: a r =, ( 3 + 1) R = a. z BCDE gúla köré írt R sugarú göm felszíne: = 4 R π z BCDE gúláa írt r sugarú göm felszíne: = 4 r π, két göm felszínét felírva meghatározhatjuk arányukat: k ezzel pedig = ( 3 +1) k k 4R π R = = 4r π r k a ( 3 + 1), azaz k, vagyis = 4 + 3. =, a z BCDE gúla köré írt R sugarú göm felszínének és a gúláa írt r sugarú göm felszínének aránya tehát k = 4 + 3. - 10 -

3. Legyenek a és olyan racionális számok, melyekre teljesül, hogy 3 3 a + a + a + a + + 1 = 0. Bizonyítsa e, hogy ekkor a 1 a kifejezés is racionális szám! 1. Megoldás: Ha a = 0, akkor a feltételi egyenletől és ez racionális. 1 1 0 = 1, Ha = 0, akkor a feltételi egyenletől és ez racionális. 1 1 0 = 1, 1 =, ekkor 1 a =, ekkor Tehát, ha valamelyik változó értéke 0, akkor igaz az állítás. Ha a és olyan racionális számok, ( a 0 és 0), melyek kielégítik az 3 3 a + a + a + a + + 1 = 0, egyenletet, akkor kiemeléssel azt kapjuk, hogy ( a + + a) + ( a + ) + 1 = 0 a, és így (1) a ( a + ) + ( a + ) + 1 = 0. Legyen a + =, ezzel egyenletünk az változóan másodfokú ( a 0 és 0), () a + + 1 = 0. megoldóképlet alapján ± 4 ( 1 a) (3) 1, =. a Mivel a és olyan racionális számok, ( a 0 és 0), melyek kielégítik az pont - 11 -

kiinduló egyenletet, ezért ()-nek az 3 3 a + a + a + a + + 1 = 0 a + = változóan van valós megoldása, tehát a () másodfokú egyenlet diszkriminánsa nem negatív, azaz 4 4a 0, így 1 a valós szám. (3)-at átalakítva pont Mivel = a +, ezért 1± 1 a = a 1,. 1± 1 a a + =, a (4) a( a + ) + 1 = ± 1 a következik. (4) al oldala racionális szám, mert a és racionális szám, és a racionális számok halmaza zárt az összeadásra és a szorzásra nézve, ez pedig éppen azt jelenti, hogy a (4) jo oldalán szereplő 1 a is racionális szám, és ezt akartuk izonyítani. Összesen: pont 10 pont. Megoldás: Ha a = 0, akkor a feltételi egyenletől és ez racionális. 1 1 0 = 1, Ha = 0, akkor a feltételi egyenletől és ez racionális. 1 1 0 = 1, 1 =, ekkor 1 a =, ekkor Tehát, ha valamelyik változó értéke 0, akkor igaz az állítás. pont Tegyük fel a továiakan, hogy a 0 és 0. - 1 -

Ha megszorozzuk mindkét oldalát az 3 3 a + a + a + a + + 1 = 0 a kifejezéssel, akkor azt kapjuk, hogy 4 4 3 3 (1) + a + a + a + a + a = 0 (1) ekvivalens módon átalakítható: 0 a. pont 4 3 3 () a + a + a + a + a + 1 = 1 a () al oldala egy háromtagú összeg négyzete, mégpedig (3) ( a + a + ) = 1 a Mivel a és racionális számok, ezért 4. a + a + 1 is racionális szám, vagyis (3) al oldala egy racionális szám négyzete, így a jo oldal nem negatív, vagyis tehát 1 a 0, 1 a valós szám. (3)-ól következik, hogy (4) a + a + 1 = 1 a vagy (5) a + a + 1 = 1 a Mivel (4) és (5) al oldala racionális szám, hiszen a és racionális szám, és a racionális számok halmaza zárt az összeadásra és a szorzásra, ezért mindkét egyenleten racionális szám a jo oldali kifejezés is. Ez pedig éppen a izonyítandó állítással ekvivalens, eől ugyanis mindkét eseten azt kapjuk, hogy 1 a is racionális szám. 1. Összesen: pont pont 10 pont - 13 -

3. Megoldás: Fejezzük ki az 3 3 a + a + a + a + + 1 = 0 egyenletől a -t! a ( a + + a) + ( a + ) + 1 = 0. Mivel a + = 0 esetén nem áll fenn az egyenlőség ( 1 0), ezért a + 0, így az egyenlet átrendezve: ( a + ) + 1 a =. 3 pont ( a + ) Ekkor ( a + ) + 1 1 a = 1+, ( a + ) ( a + ) + ( a + ) + 1 1 a =, ( a + ) ( a + + 1) (1) 1 a =. ( a + ) pont z (1) kifejezés jo oldala nemnegatív, ezért 1 a 0, tehát négyzetgyöke értelmezett a valós számok halmazán, és pont a + + 1 () 1 a =. a + Mivel a jo oldalon racionális számok összege és hányadosa szerepel, () jo oldala racionális, így 1 a is racionális. pont Összesen: 10 pont Megjegyzés: a + + 1 3. megoldás során a 1 a -re kapott 1 a = kifejezés, a a + feltételi egyenletet kielégítő ( a; ) racionális számpárok halmazán ekvivalens az 1. és a. megoldás során kapott a ( a + ) + 1 kifejezéssel. Ez algerai átalakítással igazolható. - 14 -