NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN

Misklci Egyetem Bölcsészettudmányi Kar Magyar Nyelvtudmányi Intézeti Tanszék NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN SZAKDOLGOZAT MAGYAR ALAPSZAK (BA) Készítette: Herbák Andrea magyar nyelv és irdalm szak Misklci Egyetem Knzulens: Dr. Gréczi-Zslds Enikő egyetemi adjunktus Magyar Nyelvtudmányi Intézeti Tanszék Misklc 2014

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. A PALÓCOKRÓL 5 2.1. MATYÓFÖLD 6 2.2. NÉPSZOKÁSOK 8 2.3. VISELETBŐL DIVAT 9 2.4. A MATYÓ KULTÚRA NYELVI HATÁSAI MEZŐKÖVESDEN 11 3. KUTATÁSI EREDMÉNYEK 12 3.1. HANGTAN 21 3.2. SZÓTAN 22 4. ÖSSZEFOGLALÁS 27 5. SUMMARY 28 6. IRODALOMJEGYZÉK 29 7. MELLÉKLETEK 31 2

1. BEVEZETÉS Nyelv és társadalm összefüggése napjaink nyelvtudmányának elfgadtt megállapítása. Egyértelmű tény, hgy nyelv nincs társadalmn kívül, s nyelv nélkül nincs társadalm. A nyelvhasználat szükségszerűen kötődik a társadalmhz s a beszélőkhöz, s a társadalmi környezet úgyszintén szükségszerűen meghatárzó beflyással van a mindenkri nyelvhasználatra (Kiss 1995: 11). A nyelv, a kultúra és a társadalm szrs összefüggéséből és azk elválaszthatatlanságából feltételezhető, hgy a mindennapjainkban erőteljesen részt vevő, a múlt századk szkásait megőrizni próbáló rendezvények, prgramk, illetőleg egy teljes, úgynevezett régimódi életstílus fenntartása, annak szemlélete intenzíven átjárja a nyelvhasználatt is. E gndlatmag fgalmazódtt meg bennem, mikr a Matyó Néptáncegyüttesben egy rszágs minősítő versenyre készülés rutinszerű, ám annál kimerítőbb próbája közbeni szünet alkalmával vidám hangulatú vitatkzásra lettem figyelmes: Mndd már ki nrmálisan! Legalább egyszer! kiabálta nevetgélve egy matyó néptáncs lány. Nem, nem és nem Szó sem lehet róla. Én így mndm, és kész. Egyébként is, mi az, hgy nrmális? Mst mndd meg nekem mi a nrmális? Nincs lyan, hgy nrmális, nekem ez a nrmális! vitáztt jó kedélyűen, ám határzttan kiállva véleménye mellett a nyelvjárásban beszélő táncs fiú. De ha ki tudd mndani, akkr miért nem próbáld meg legalább egyszer? Tudd, hgy mire gndlk, úgy nrmálisan! győzködte tvább a lány, egyszerűen hallani akarta a fiút a köznapi nyelvet használva. Rettentően kíváncsi vlt arra, hgyan hangzik a mindig is nyelvjárásban beszélő srác szájából az úgynevezett hétköznapi beszéd. Nem akarm. Nem azért, mert nem tudm, hanem mert az nekem természetellenes. Természetellenes, ez a szó lett a vita végszava. Igazán lehetetlennek tűnt a lány számára is tvább bnclgatni a témát, meggyőző és erős, lezáró jelleggel bíró választ kaptt. Úgy is fgalmazhatnék, hgy egyszerűen nem lehetett belekötni. Engem visznt mélyen megérintett a kérdés, és elkezdtem gndlkdni a jelenségen. Mit is jelent a nyelvhasználatban az, hgy nrmális? Nyilvánvalóan a nrmára utalt a lány a nrmális szó alatt, azaz a köznyelvi beszédre. De kell-e egyáltalán nrma a nyelvnek, szükség van-e erre? Egyetemi tanulmányaim srán, többször is hangsúlyzva hangztt el a megállapítás: 3

a nyelvjárás használata semmiképpen sem alsóbbrendű, mint a köznyelvé. Mégis számtalan tapasztalat világít rá (ma is) a kérdés prblémájára, miszerint Magyarrszágn a többségi vélemény azt hangztatja, hgy a nyelvjárásban beszélők butábbak, sőt intelligenciájukban meg sem közelítik köznyelvet beszélő társaikat. Ez a meglehetősen elítélő és téves hzzáállás évek óta vitattt jelenség hazánkban. Több tanulmány is fglalkztt már a témával, szcilingvisták és dialektlógusk számtalanszr ütköztették véleményüket a kérdéssel kapcslatban. A nrmának tekintett köznyelvi nyelvhasználattal szemben a nyelvjárás lehetőségei kezdtek el fglalkztatni. Legfőképpen lyan környezetben, ahl úgyszólván van is esély lehetőségekre. Hiszen manapság Magyarrszágn a nyelvjárásk kiveszőben vannak, egyegy annak idején tipikusan nyelvjárási vidék és annak közössége jelenleg elenyésző létszámmal próbálja (ha próbálja egyáltalán) fenntartani sajátságs nyelvváltzatát. Az a hiptézisem, hgy akárhl, ahl jelentős hangsúlyt fektetnek a hagymányőrzésre, tudatsan figyelnek az értékek megőrzésére, tvábbadására, tt ez a fajta archaikusnak is nevezhető többlet, kincs meg kell, hgy jelenjen a nyelvhasználatban is. Ha archaikusságából adódóan nem is szükségszerűen, csupán azért, mert egyszerűen elválaszthatatlan a vele járó kulturális közegtől. Ezen megállapításból kiindulva, dlgzatmban a mezőkövesdi laksk, azn belül is elsősrban a fiatalk (16 30 év) nyelvhasználatát mutatm be. Arra vagyk kíváncsi, hgy a matyó kultúra nyelvi hatásai tetten érhetők-e a mezőkövesdi fiatalk nyelvhasználatában. Mivel az idősek között még nyilvánvalóan többen vannak, akik beszélik a nyelvjárást, így számmra annak kérdése érdekesebb, hgy a fiatalk közül mennyien beszélik még a palóc nyelvjárást. Kérdésem tvábbá, hgy mennyire fgadják be az őket körülvevő nyelvhasználati sajátsságkat (az idősebb generációtól), fnts-e számukra a nyelv megőrzésének kérdése, valamint a nyelvjárásban beszélőket érik-e kellemetlenségek a nyelvhasználatuk miatt? Arra szeretnék rávilágítani, hgy mennyire evidens napjainkban a hagymányőrzés fntsságának tudatsdásával a sajáts nyelvhasználat, jelen esetben a palóc nyelvjárás fenntartásának kérdése. Több éve figyelemmel kísérem a Matyóföldi Flklór Fesztivál állandó prgramadó résztvevőit, a Matyó Népművészeti Egyesület tagjait, és az rszágs hírnévvel rendelkező Matyó Néptáncegyüttest. A matyó tánckat arany minősítéssel visszaadó táncsk, a hamisítatlan matyó népművészeti értékeket képviselő művészek és lelkes követők a legmegfelelőbb adatközlői körnek biznyultak az eredeti matyó nyelvhasználat, azaz a palóc tájszólás mai meglétének vizsgálatára. 4

2. A PALÓCOKRÓL A matyóság meghatárzása igen összetett feladat, főként nyelvjárásuk meghatárzása tekintetében ütközhetünk akadálykba. A matyók a palóc nyelvjárást beszélik, aznban a palóck eredete meglehetősen adatszegény, és skkal inkább teóriákra, feltételezésekre épül, mintsem biznyítható adatkra. Sőt mi több, ahgy Balgh Lajs is fgalmaztt 1989-ben: általában a magyar nyelvjárásk köztük a palóc nyelvjárásk eredetéről, kialakulásáról, történetéről nincsenek kellő ismereteink (Balgh 1989: 345). Tudmánysan máig nem egyértelmű vagy lezárt kérdés a magyar dialektlógiában és néprajztudmányban, hgy mi az igazság a palóc eredet kérdésében (Paládi-Kvács 2002: 263 75). A palóc név szláv eredetének hitelességét Melich Jáns vizsgálatai óta fenntartják, nyelvünkbe aznban a 10 12. század srán több néptől is bekerülhetett: lengyelektől, csehektől, rszktól. Kniezsa István 1955-ben megjelentetett írása szerint skféle, ám egymástól alig eltérő váltzata fedezhető fel a palóc elnevezésnek a krai szláv, főleg az rsz frráskban: plvici, plvci, plvec stb., mely szavak a kunkat jelölték (Kniezsa 1955: 378 79). Míg Annymus kumánknak, és nem plveceknek nevezi őket, habár 300 évvel krábbra, a hnfglalás idejére vetítette vissza krának néprajzi ismeretét, így adatai kevésbé útmutatóak (Győrffy 1965: 431). A plvec szó pedig a szláv nyelvek szerint fakó, illetve szőke jelentésű tőmrfémára vezethető vissza, így igen furcsa, hgy milyen visznyban állhat egyáltalán a sötét pigmentációjú kun nép nevével. Az ellentmndás alapján néhány nyelvész egészen más irányból közelíti meg az eredet kérdését, ők úgy vélik, hgy a plvici szó eredeti jelentése síksági, flyómelléki értelmű (Barabás 1989: 121). Ráadásul a palóc név csak igen későn és mint gúnynév bukkan fel, így összefüggése a szláv frrásk plvici elnevezésével még inkább megkérdőjelezhető (Kniezsa 1955: 378 79), nem szólván a terület pnts meghatárzásának kérdéseiről. Tvábbi érdekesség, hgy a palóc népnévként való megjelenését szerzők és szótárak egyaránt még az 1950-es években is egy akkrra már elavult nézetet visznek tvább, mely szerint a palóc mint népnév megjelenése Mezőkövesd 1784-es jegyzőkönyvétől számítható. Hltt egy krábbi, 1656-s feljegyzés is rendelkezésükre állt 1863-as publikálással (Barabás 1989: 122 23). Paládi-Kvács Attila 2002-ben megjelent írása pedig, mely a palóck eredetével és etnikai összetételével fglalkzik, kijelenti még mindig finmkdva a nagy valószínűséggel kifejezést hzzátéve, hgy a palóck nem köthetők hnfglalás előtti népekhez, így a hunkhz és az avarkhz sem. Több valószínűséggel származhatnak később betelepült keleti 5

néptöredékektől, többek között a plvec-kunkat is ide srlja. Egy újabb, 2008-as írásában Bálint Csanád a következőképpen fgalmaz: a palóc eredetkérdés bemutatása rendkívül leegyszerűsített, lykr tárgyi tévedéssel terhelt; ez a tájfgalm a 19 20. században alakult ki, népnévként a 17. században frdul elő először, a»plvec«népnév pedig az rsz frráskban kunkra és nem palóckra vnatkztt. Amikr»szlávkról«írnak, a szerzők nem számltak azzal, hgy azknak már a hnfglalás idején legalább hármféle, nyelvileg és kulturálisan igen eltérő csprtja élt az rszágban (Bálint Csanád 2008: 1170). Dr. Béres Judit az Élet és Tudmányban megjelent Népességünk genetikai rknsága című írásában pedig egyértelművé teszi, hgy a matyók és a palóck, jóllehet külön etnikumként tartjuk számn őket, genetikailag egységes népcsprtként határzhatók meg, amelyek a szlávkhz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük (Dr. Béres 2001: 1204 06). A nyelvjárási irdalmban az»északnyugati«megjelölést felválttta a»palóc«címke, s az újabb dialektlógiai összefglalásk is ez utóbbival jelölik az egész hatalmas nyelvjárásterületet (Paládi-Kvács 1989: 149). Mezőkövesd vársa, illetve palóc nyelvjárása könnyedén besrlható az Imre Samu könyvében leírt, illetve a Balgh Jáns által 7 kategóriába összevnt palóc nyelvjárásk altípusának egy csprtjába; a középpalóc nyelvjárásba, ami vélhetően az egyik legjellegzetesebb palóc nyelvjárástípus, még pntsabban Mezőkövesd a keleti középpalóc nyelvjárástípusba tartzik, melynek területe az úgynevezett középpalóc pntktól keletre található, ide tartzik Brsd megye is Mezőkövesd vársával (Imre 1971: 351). 2.1. MATYÓFÖLD Misklctól mintegy 50 km-re, a Bükk-hegység délnyugati részétől délre elterülő sík területet»matyóföld«néven emlegetjük. A matyók itt őrizték meg legjbban, s legtvább ősi szkásaikat, alakíttták ki jellegzetes, külföldön is híres népművészetüket. Ide tartzik Mezőkövesd, Tard és Szentistván (Szunyi 2001: 24). A Bükk déli ldaláhz csatlakzó Matyóföld az elsősrban Mezőkövesden élt matyó népességről kapta nevét, így méltán emlegetik ly gyakran Mezőkövesdet Matyóföld szíveként. (http://www.vendegvar.hu/a-matyfld-es-a-bukkalja 2012.04.20.) Matyóknak tehát Mezőkövesd lakóit a szmszéds Szentistván és Tard laksságával együtt nevezik már a kezdetek óta, egyes néprajzkutatók szerint visznt a refrmátus környezetben megmaradt katlikus sziget lakóit jelenti a kifejezés (http://matyflk.hu 2012.03.20.). 6

Mezőkövesd 1. Kép: Mezőkövesd és környéke (http://www.mezkvesdiregi.hu/index.php?mdule=static&target=view&shw=kisterseg) A matyóság a 18 19. században megfrmálódtt néprajzi csprt, elsősrban az Alföld és a hegyvidék találkzásánál fekvő karakteres mezővárs, Mezőkövesd népességét fglalja magába. A helyi hagymány matyónak tartja a két szmszéds falu, Tard és Szentistván népét is. De a hárm közösség kulturális arculatában jelentős különbségek is mutatkznak, miközben hasnló vnásk ismerhetők fel a Bükkalja falvainak örökségével is. A matyóság kulturális önaznsságát elsősrban mindig Mezőkövesd hrdzta. Napjaink civil társadalmának közösségei mindhárm településen saját kulturális örökségüknek tekintik a matyó tradíciót és skféle frmában építik azt be hétköznapjaik és ünnepeik világába (http://www.szellemirkseg.hu/files/nymtatvanyk/46_pdf.pdf 2012.03.20.). Mindent összevetve kijelenthető, hgy a matyók rendkívül színes népviselete, hagymánykba zárt élete évszázadk óta különleges néprajzi egységet alkttt a környező települések között, mely sajátsságk a mezőkövesdi matyó miliőben a hagymányőrzés jóvltából máig érezhetőek. A magyar köztudatban mára színvnalat és minőséget idéző fgalmmá kvácslódtt a matyó elnevezés, de mit is jelent pntsan matyónak lenni? A kérdésre választ ad Póta Istvánné Mit jelent számmra a matyó kultúra örökösének lenni? Mezőkövesd önkrmányzatának 2012. évi pályázati felhívására született írása, melyből büszkén áradnak a matyólét megfgalmazásának gndlatai: Matyónak születtem. Létem ez, s örököm. A matyó név végigkísérte életemet. Hzzám nőtt, összetartztt velem. Mst érett felnőttként eljutttam da, hgy kmlyan vállaljam matyóságmat. A matyóság színes, hagymánykat teremtő életét tették kezembe. Tiszta emberségük, küzdelmes múltjuk talajt, példát adtt. Unkáinknak szólnék, a mai és jövendő utódknak, 7

hgy emlékezzenek! Őrizzék e páratlan múltat, mert csak hagymányiban erős népnek lehet értelmes jövője. Nem csak magyarnak, de matyónak lenni is jó! Ma már nem más, mint e közösségnek, ennek a kultúrának jövője érdekel. Bár példa van elég, remélem, megfntlja kmly agy és lelkiismeret, hgy idejében szóljn. Meghalnak a régi hagymánykat őrző emberek, s ki pótlja a kiesett múltat? (Póta 2012: 3). Mezőkövesd hagymányőrző törekvései az utóbbi években sem lankadtak, immár 2014- et írunk és a matyó elnevezés egyfajta szlgenként egyre inkább ellepi a várst. A várs közpntjában hatalmas térkép hirdeti a matyó hagymány különféle részeinek állmásait, a Hadas vársrészben 18. századi nádtetős házak a krabeli mesterségek bemutatásával várják az érdeklődőket; megtalálható tt hímző-, bútrfestő- vagy éppen mézeskalácss műhely, fazekas, üvegcsiszló és játékház is, valamint a Kisjankó Bri Emlékház szintén a híres hímző assznyról elnevezett utcában a Kisjankó Bri 22 24 alatt. Ellátgathatunk a Matyó Múzeumba, vagy a Matyórózsa kézimunka alapanyagk bltjába, illetve vásárlhatunk a Matyótáj Áruházban, és akár a Matyó Pékségben is. 2.2. NÉPSZOKÁSOK Mint minden ember önálló és közösségi életét nézve egyaránt, a legfntsabb mérföldkövek a születés és a halál pillanata, a matyó nép életében sem vlt ez másképpen, így természetes, hgy népszkásaik és babnáik túlnymó többsége ezekhez az eseményekhez fűződik, valamint a házasság szentségéhez, ami egy új élet kezdetét jelenti a férfi és a nő életében. Meghatárzó vlt többek között az áldtt állaptban lévő kismama viselkedése, ugyanis baljós jelekkel bír, ha a terhes asszny megcsudál valamit. Ha pedig netalántán kötél alatt bujkáláshz támadna kedve, gyerekének nyakán meg annyiszr lesz körülhurklva a köldökzsinór, ahánszr átbújt a kötél alatt. Ha a terhesség fele idejéig bárhl megütnék a kismamát a jel rajta lesz a gyermeken; az anyajegy így keletkezik. A már megszületett kisgyermekre pedig nagyn vigyáztak, akárhvá vitték, ha féltették a rntástól, akkr frdítva adták rá az inget. Ha pedig úgy gndlták, a gyermek meg van babnázva, vizelettel msták és édesanyja ingének visszájával törölgették meg (Kárly 1939: 88 89). Az átmenetet a gyermek és legénykr között a suhanckr jelenti. A párválasztással járó udvarlás pedig már a legénykrban válik kmlyabbá. A Magyar Néprajz Flklór 3. kötete alapján a 20. század elején május elseje fnts nap vlt a matyó lányk számára, hiszen az 1930-as években Mezőkövesden a matyó lányk közül csak az ún.»híres lányk«kaptak májusfát, akiket a legények legjbban kedveltek és tiszteltek 8

(http://mek.szk.hu/02100/02152/html/07/122.html 2014.03.18.). De ezen kívül az udvarlás szkására még egy egész rítuskör is kiépült. Ha a lány szülei megengedik az udvarlást, a lánynak ki kell vinni a tüzet (vizet, gyufát) a pitarba, amivel a leány cigarettára gyújt [...] Ha vőlegény megy a házhz, az már nem kér tüzet, anélkül is bemehet (Kárly 1939: 98 100). A lélekről és a halálról alkttt felfgása a matyóknak igen jellegzetes. Az elszálló léleknek kinyitják az ablakt, hgy könnyen kiszálljn. De a lélekről számtalan egyéb babna is keringett. Például Mezőkövesden is hitték, hgy a szbában, ahl a haltt fekszik, a lélek eljön megköszönni a szállást. Így az asztalt megterítik fehér abrsszal, egy phár vizet, kenyeret, sót tesznek rá, a phárban megjelölik meddig vlt a víz, a sót pedig lesimítják, a lélek, pedig ha tt járt, eszik egy falatt a kenyérből és iszik egy krty vizet (Kárly 1939: 123 124). Pető Margit írása szerint igen fnts hagymánya vlt még a matyóknál az étkezésnek és az ahhz kapcslódó imáknak. A matyók a mindennapi eledelt elsősrban testfenntartó fntsságáért becsülték. Áhítats tiszteletet adtak minden betevő falatnak a szertartássá nemesült szkásk. [...] Étkezéshez kapcslódó imáik háládats köszönettel jelzik, mily nagy az értéke a közös erőfeszítésnek, melynek árán asztalra kerül az étel. Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Uram! És te adsz eledelt azknak alkalmas időben; fölnyitd kezeidet, és betöltesz minden élő teremtményt áldásddal. Áldj meg minket, Úristen, és ezen ajándékid, melyeket a te jóvltdból magunkhz veszünk (Pető 1987: 10 11). 2.3. VISELETBŐL DIVAT A matyó viselet igen tarka vlt, ahgy akkr mndták»cifra«. Vlt idő, mikr a matyóság szegény vlt. A ruházat skba került, de senki sem akart lemaradni, még ha nehezen tudta előteremteni az árát. Azt mndták:»hagy krgjn, csak ragygjn!«a»ragygót«később megtilttták, azután hímzéssel díszítettek. Szépek vltak a ruhák, n meg a lányk és a menyecskék is (Póta 2012: 3). Az általánsan ismert hímzés a szűcsök és szűrszabók által készített ruhákról került át a textilekre. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet, színezésük erős, telt. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett»matyó rózsa«, melynek számtalan frmája 9

ismert. A leghíresebb matyó»íróasszny«, azaz mintatervező Kisjankó Bri a»százrózsás«jelzőt kapta mivel, talán ő alktta a legtöbb rózsavariációt. Az ő emlékére rendezik meg hármévente az rszág legrégebbi és egyben legrangsabb hímző seregszemléjét (http://www.mezkvesditthn.hu/mezkvesd.php 2014.03.03.). Manapság a népviselet festői pmpájában leginkább a Matyóföldi Flklórfesztivál alkalmán, a mezőkövesdi Matyó Múzeumt látgatva, és a krhű matyó lakdalm szereplői jóvltából gyönyörködhetünk. A Matyó Néptáncegyüttes előadásában Mezőkövesden a Táncpajtában megrendezésre kerülő, nyaranta garantált esemény a híres Matyó lakdalmas. A néptáncegyüttes előadásaiban megelevenedik a matyó lélek és hagymány. Életre kelnek a régi népszkásk megindító, szívhez szóló jellegzetes eseményei, a tánckban és az elhangztt dalkban egyaránt. A hajdani matyó hímzés utóéletének mintájára szerencsére megvan a matyó lakásberendezés mdern váltzata is: Kvács Andrásnak és fiának (mindketten a népművészet mesterei) a festett matyó bútrai ma már nemcsak hazánkban népszerűek és kedveltek, de keresettek és eljutttak külrszágkba is (http://www.agria.hu/brsd/mezkv/bemutat/maty.htm 2012.03.20.). A matyó mtívumk, és azk hatásainak aktualitásáról Nagy Eszter Ht Styleban megjelent interjúja széleskörű képet ad, melyben a Matydesign megalktóit faggatja a matyó hímzés 21. századi sikeréről. Megtudhatjuk, hgy a matyó hímzés mintákat többek között Mezőkövesdről szerezték be: találkztunk egy 85 éves nénivel, aki Mezőkövesden lakik. Ő az egész életét annak szentelte, hgy hímezzen, megszámlálhatatlan mintája vlt, legalább 10.000, mindet nekünk adta, vagyis megvettük egy jelképes összegért (http://www.htstyle.hu/?q=a-gepi-himzes-nem-men-interju-a-matydesign-alktivalvaczi-brival-es-vaczi-rzival 2014.03.03.). Napjainkban világszerte divat a kalcsai és matyó minta ez a mndat lvasható az interneten számtalan variációjában (csaknem százas nagyságrendet elérő számban) a legkülönfélébb hnlapkn, napjainkban megjelenő újságcikkekben, sőt még a televízióadáskban is. Világszerte hódít a kalcsai és a matyó mtívum! Mára nem csak hazai sztárk kedvelik a magyar mintákkal hímzett ruhákat, hanem nemzetközi trenddé kezd válni. Tavaly a Frma 1 világában Lewis Hamiltn és Jensn Buttn mezét díszítették a virágk. És ebben a magyar hagymánykat megjelenítő ruhában ftózták le krábban Nicle Kidman-t és néhány napja a Harry Ptter filmek fiatal sztárját, Emma Watsn-t is. hangztt el ez 2012. április 20-án, a TV2 reggeli magazinműsrában, mely az aktuális plitikai és közéleti témákkal, napi aktualitáskkal, és kultúrával egyaránt fglalkzik. De arról a tényről, hgy ez csupán egyetlen kiragadtt példa a napjainkban egyre felkapttabb 10

témával kapcslatban, könnyen meggyőződhetünk magunk is, ha nymn követjük az aktuális eseményeket és divattrendeket. 2.4. A MATYÓ KULTÚRA NYELVI HATÁSAI MEZŐKÖVESDEN A matyó kultúra tradícióinak megőrzése, hatásának jelenléte a 21. században, különösen napjainkban szemmel látható. A fő kérdés aznban még nyittt maradt: a kultúra, a társadalm és a nyelv szrs egymásra hatása értelmében megfigyelhető-e a hagymányőrző mezőkövesdi fiatalság nyelvhasználatában ez a kölcsönhatás? A matyó kultúra hatása napjainkban meghatárzó mind hazánkban, mind Mezőkövesden. Jól biznyítja ezt a hazai, sőt a nemzetközi divatban is egyre nagybb teret nyerő matyó minták használata, szűkebb körben pedig az évente töretlen sikerrel megrendezett Matyóföldi Flklórfesztivál is. Vélhetően lehetetlennek látszó feltevés, hgy a matyó kultúra mnumentális hatóköre és ereje ne jelenjen meg valamilyen frmában a hagymányőrzők nyelvhasználatában, pntsabban az, hgy ne élne tvább a palóc nyelvjárás ha csak töredékében is mindezek értelmében. A Matyó Népművészeti Egyesület a legelső kulturális feladatkat ellátó társadalmi szervezet Mezőkövesden, többnyire a népművészettel kapcslats prgramk szervezését látja el, évek óta töretlen sikerrel. 1991. február 15-én alapíttták a helybeli amatőr művészeti csprtk legaktívabb tagjai. Kezdeményezésük hamar elnyerte nemcsak a mezőkövesdi laksk rknszenvét, és támgatását, de a helyi önkrmányzatét is. Az egyesület vezetősége már megválasztásától kezdve törekedett a minőségi munka fenntartására, így visznzva a bizalmat. Mára pedig tekintélyes kulturális szervezetként tartják számn a dél-brsdi régióban, de rendezvényeik hatására jó hírük az rszág határán túlra is eljuttt. 2010-ben például a mezőkövesdi Matyóföldi Flklórfesztivál vendégcsprtjai közül igen messzi tájakról is érkeztek táncsk, így Kngó, India vagy akár Tajvan népi táncával is megismerkedhetett a közönség. A Matyó Népművészeti Egyesület napjainkra több mint 100 vállalkzó szellemű taggal büszkélkedhet, feladataikat pedig 3 fő témakörre csprtsíthatjuk. Ebből az egyik a kézművesség és a rendezvények mellett a néptánc. A mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes mára több mint 60 éves múltra tekint vissza. Jelenlegi tagjai a vársban és a közeli (vagy akár távlabbi) településeken élő fiatalk, akik a hétvégenkénti próbák alkalmával gyakrlják a műsrn lévő kregráfiákat, megismerkednek más-más magyar tájak, települések táncs hagymányaival, így bővítve repertárjukat (http://matyflk.hu 2012.03.20.). 11

3. KUTATÁSI EREDMÉNYEK A mezőkövesdi fiatalság nyelvhasználatának vizsgálatára ellátgattam a Hadas vársrészbe, amely a várs kulturális közpntja (itt fglal helyet a Matyóföldi Flklórfesztivál közpntja is), és ahl a néptáncegyüttes próbái zajlanak. Munkám srán kérdőívet használtam a 16 30 éves mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, illetve a Szent László Gimnázium és Szakközépiskla egy végzős humán tagzats sztálya nyelvhasználatának feltérképezésére. Valamint ellátgattam a Jézus Szíve templmba, ahl a 20 fős idősekből (55 70 éves) álló templmi kórus tagjaival beszélgettem. Nagy meglepetésemre az idősek között már senki nem beszélte az archaikus nyelvjárást. Annak csupán nymait lehetett érzékelni, miközben lelkesen meséltek a régi időkről, és a szavakról, amelyek eszükbe jutttak. Lelkesedésükben felfedezni véltem egyfajta sajáts gesztust, ami nyelvileg már leírhatatlan, mégis felidézi azt az egyéni, összetéveszthetetlen palócs temperamentumt. 28 fő kérdőíves adatközléséből építkezhettem: 7 fő a Matyó Néptáncegyüttesből, illetve 21 fő a Szent László Gimnáziumból töltötte ki az általam összeállíttt kérdőívet. A néptáncsk széles krsztálybeli réteget összefgva 2 fő 16 20 éves, 2 fő 21 25 éves, 3 fő 26 30 éves segítették munkámat. Míg a középisklásk mindannyian a 16 20 éves krsztályt erősítették. Az adatközlők nemi aránya a nők javára 75:25%-s elszlású. Néhányan a néptánc mellett, a népzenében és a népi színművek előadásában tevékenykednek, tehát a hagymányőrzés más ágaival is mélyebb kapcslatt áplók széleskörű tapasztalataira is építkezhettem. A hagymányőrzésben évek óta aktívan résztvevő néptáncsk 99%-a előzetes kutatásk, illetve beflyásló tényezők nélkül biztsan állíttta, hgy nyelvhasználatában beflyáslják a vársban zajló törekvések a matyó kultúra megőrzésére, míg a középisklásk csupán 29%-a mndta ugyanezt. A kérdőívem összeállítása srán igyekeztem lyan kérdéseket feltenni, melyek rávilágíthatnak a fiatal generáció nyelvi attitűdjének pnts leírására, hiszen a nyelvi attitűd igen fnts szerepet játszik a nyelvhasználatban, nagymértékben beflyáslja azt. Ennek eredménye igen szélsőségesen alakult, hiszen a nyelvi attitűdök társadalmi eredetűek, melyek előítéleteket is tükröznek, így szteretípiákat hznak magukkal, melyek a szcilingvisztikában a műveltség és meghatárztt nyelvhasználati frmák gyakri együtt jelentkezése alapján alakul ki. A 16 30 éves fiatalknál már tetten érhető 12

Mezőkövesden is a nyelvi értékítélet prblémája, amikr az adatközlők valamely nyelvi frma vagy frmák használata alapján magáról a nyelvet használó emberről, személyiségéről feltételeztek, illetve állítttak valamit (Kiss 2002: 145). A kifejtős kérdéseknél az alábbi válaszk, magyarázatk születtek: Véleményed szerint beflyásló tényező lehet-e saját nyelvhasználatdban a téged körülvevő hagymányőrzés? Az adatközlők többsége, 57% állítása szerint a hagymányőrzés nem beflyáslja nyelvhasználatát, míg 43%-uk ennek ellenkezőjét állítja. A hagymányőrzéssel közvetlen vagy közvetett kapcslatban állók véleménye 50 50%- s arányban szlik meg; az adatközlők egyik fele szerint mindenképpen beflyásló tényező lehet nyelvhasználatában a hagymányőrzés, míg másik fele szerint egyáltalán nem. Igen, de nincs kapcslatban a hagymányőrzéssel (11%) Igen, kapcslatban van a hagymányőrzéssel (32%) Nem, de kapcslatban van a hagymányőrzéssel (32%) Nem, nincs kapcslatban a hagymányőrzéssel (25%) A kérdőív kitöltése srán, valamint az adatközlők megkérdezése után a Matyó Néptáncegyüttesből mindössze 1 fő, a középisklásk közül pedig 15 fő állíttta, hgy az őt körülvevő hagymányőrzés véleménye szerint nem lehet beflyásló tényező saját nyelvhasználatában. A mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes tagjainak válaszai: - Igen A nóták, dalk szövegei hatással vannak rám és alakítják szókincsemet. Ízesen beszélek, és ez a pármra is ráragad. A párm ízesen beszél és egy kis idő elteltével én is így kezdtem beszélni. Az ember mindig alkalmazkdik a környezetéhez, így egy idő után az is átveszi a tájszólást, aki egyébként nem da való. A kultúra fnts része a nyelv. Nem lehet külön kezelni őket. Vannak szavak, melyeket a hagymányőrzés kapcsán ismerek és használk, számmra teljesen ismert és természetes, de más körben 13

- Nem esetenként ismeretlen, így nehezíti a kmmunikációt. Nem úgy szcializálódtam A középisklásk válaszai: - Igen - Nem Mert ebben a környezetben növök/nőttem fel, és ezt hallm és használm is. Mert ez egy szkás az én részemről, amit az öregek csináltak azt mi is hagymányként őrizzük. Szerintem ez nagyn jó szkás, nekem kifejezetten tetszik. Lehet, hgy te saját magadn nem veszed észre, de a környezetedből adódóan veszel át sajáts kifejezéseket. Például a naprafrgót itt Kövesden sztyinak hívják, Szablcsban pedig makukának. Nagyn sk ilyen szavunk és kifejezésünk van még, amit mndjuk Kövesden megértenek, de az rszág más tájékán nem tudják mit jelent. Bár nem fglalkzm vele nyelv terén, több évig néptáncltam, ahl vlt szerencsém megismerni régi, hagymánys tánckat, amik nagyn a szívemhez nőttek. Azért, mert a közvetlen környezet mindig hat valamilyen szinten az emberre, és ha valamilyen szó, kifejezés tetszik, akkr az nyilván rám ragad és használni fgm. Mert nem tetszik a régies beszédstílus, nyelvhasználat, így nincsenek hatással rám. Szerintem nem beflyásló tényező, az, hgy más hagymányőrzésekről is megtudhatk többet, megismerhetem másk szkásait és nyelvhasználatát. A hagymányőrzés rendkívül fnts és szép feladat, de véleményem szerint nem beflyáslja a nyelvhasználatt, bár megismerhetünk tájszavakat, hagymánykat, nyelvhasználatunk nem fg váltzni. 14

Mivel tudmásm szerint a környezetemben senki nem beszél nyelvjárásban, ezért én sem használk ilyen szavakat, kifejezéseket, és nem is nagyn ismerek ilyeneket. Mert nem kifejezetten érdekel, és falra mászk, ha valaki nem helyesen beszél. Hagymányőrzőkkel nem nagyn spanlk. Nem veszek át szavakat. Egyáltalán nincs rám hatással. Számmra nincs nagy hatással a hagymányőrzés. Nincs ismeretem a tipikus régi kifejezésekről, szkáskról, ezáltal nincs mit átvennem a saját nyelvhasználatmba. A hagymányőrzés már kiöregszik, és nem tudja felvenni a küzdelmet a mdernizációval. Ez persze sajnálats, de a mdern világban egyre több az idegen szó. A mai fiatalkat, beleértve engem is, már nem beflyáslja az őket körülvevő nyelvhasználat. Nem érdekelnek a hagymányőrző tevékenységek. Engem nem beflyásl a hagymányőrzés, mert nem fglalkzk vele semmilyen szempntból. Szerintem ezeket a nyelvi hagymánykat csak az idősebb krsztály őrzi, és a generációk manapság eléggé eltávldtak egymástól. A fiatalk inkább a számítógép előtt ülnek, külföldi filmeket néznek, külföldi zenéket hallgatnak, amikben nagyn nincs semmiféle tájnyelv. Az idős emberekkel, nagymamával, nagypapával meg aztán pláne nem beszélgetnek ilyesmiről. Én úgy gndlm, hgy pár év múlva a nyelvi különbségek teljesen el fgnak tűnni. Kérlek, fejtsd ki a nyelvjárással kapcslats észrevételeid, gndlataid a válaszd alapján! - tud a helyi nyelvjárásban beszélni akárhl hajlandó használni Ebbe születtem. Büszke vagyk rá. Nekem nagyn tetszenek a különböző nyelvjárásk. Persze van 15

lyan típusa, ami érthetetlen és irritáló, de szeretem. Ezek hagymányk, amiket meg kell őrizni. Semmi szégyellnivaló nincs benne. Skan kinevetik a tájszólással beszélő embereket, de nem szabad. Szerintem gyönyörűen hangzanak a különböző tájszólásk, nyelvjárásk. Örülnék, ha több ilyen ember lenne a környezetemben, mert szeretem hallgatni. A legtöbb embert kinevetik, aki nyelvjárással beszél. Pedig minden területen más a kialakult és használt nyelvjárás. Így hát mindenki röhöghetne mindenkin. Van, akinek ez eljut az agyáig, van, akinek nem. Én egyébként falusi vagyk, bárhl bármikr szívesen használm a tipikus falusi szavakat, hanglejtést. Szerintem ez nem szégyen a hétköznapi életben. Hivatals helyeken persze nem használm. Nem igazán tudm, hgy nyelvjárásban beszélek-e, de a körülöttem levő öreg nénik szavajárását megértem és használm is néha. Mert néha vicces és jó, hgy el kell mndani azknak, akik nem értik, mit jelent. Szerintem nagyn fnts ezeknek a dlgknak az áplása, mert ez a múlt jelenben élése. csak megfelelő környezetben használja Nagyn szeretem, ha valaki nyelvjárásban beszél, skat röhögök rajta. Néha nehéz őket megérteni, de azért nagyn igyekszem. Mindenesetre nekem tetszik, ha valaki nyelvjárásban beszél, én nem tartm cikinek. A nyelvjárásban szerintem semmi szégyellnivaló nincs, sőt ezt a hagymányt meg kell őrizni Az én részemről a nyelvjárás a matyó szó. Más észrevételem nincs. nem használja, mert nem tartja szükségesnek A TV és a rádió elterjedésével kiveszőben van a tájszólás. Anélkül is ki tudm fejezni magamat az idősebb krsztály körében és meg is értenek. Bár környezetemben nem beszél senki nyelvjárásban, mégis 16

érdekes és figyelemfelkeltő témának tartm. Baráti körben elnevetünk ezeken, de idegen előtt nem mernék így beszélni, mert kiröhögnek. A nyelvjárás annyi szempntból jó, hgy nyelvünket skszínűvé teszi. Törekedni kell arra, hgy azt a nyelvhasználatt űzzük, amelyet a többség megért. Szerencsére még nem veszett el a matyó nyelvjárás, de ha nem lenne sk figyelem frdítva rá, hamar kihalna (hiszen már mst is kihalófélben van). Ha belegndlk, már csak a nagymamák beszélnek hagymányőrzően és félő, hgy a fiatalabb generációt már nem fgja fglalkztatni. Nem szükséges így beszélnem, de tudnék. Szerintem a nyelvi sajátsságainkat is őriznünk kell, nem csak a természetit, hiszen ez is a magyarság része. Én személy szerint szeretem, mikr valaki ízesen beszéli a magyart. nem használja, mert nem szereti Tudk matyó nyelvjárásban beszélni, hiszen mezőkövesdi vagyk, visznt nem használm, mert a mai világban ez inkább ciki, mint dicséretes. Nem szégyellem, hiszen nem használm, így nincs mit szégyellnem. - nem tud a helyi nyelvjárásban beszélni Örülök, ha valaki őrzi nyelvjárását és gyermekeinek is átadja. A mai világban szerintem egyre kevésbé elfgadtt a nyelvjárás, nem igazán fgadják el manapság a fiatalk. Személy szerint nincs ezzel semmi bajm, elfgadm azkat, akik nyelvjárással beszélnek. Úgy gndlm, hgy nyelvjáráskban inkább az idősebb emberek beszélnek, ők őrzik meg. Ennyi erővel beszélni is felesleges lenne, ütögessünk, mutgassunk és rdibáljunk, mint az őskrban. Végülis akkr is megértették egymást. 17

Véleményem szerint a nyelvjárásk viccesek és szívesen hallgatk lyan embereket, akik így beszélnek. Skan használnak nyelvjárást a környezetemben, de én nem gndlm, hgy használnám. Tavaly nyárn a Balatnnál vltunk és egy öregember azt mndta, hgy milyen fura tájszólásm van... Pedig itt nem tűnik fel senkinek ugyebár. Ez lyan érdekes. Szerintem nagyn értékesek a különböző nyelvjárásk, bár nincs knkrét tapasztalatm, a szüleim és a nagyszüleim sem nyelvjárással beszélnek. Az adatközlők általában a nyelvjáráskról alkttt véleményét tekintve a kifejtős kérdésekre adtt válaszaik alapján 3 csprtra szthatók. Az első csprtba jelentős többséggel (56%) tartznak azk, akik pzitív megítéléssel közelítenek egyfelől saját (palóc) nyelvjárásukhz, másfelől általában a nyelvjáráskhz, mint egy lyan fnts jelenséghez, amivel fglalkzni kell, sőt amit áplni kell. Tehát leginkább a rejtett presztízs érvényesül a válaszk alapján, amely a nem köznyelvi beszélőközösség meghatárztt rétegéhez fűződő pzitív knntációkat, értékeket jelöli. A másdik csprtt alktják azk az adatközlők, akik egy úgynevezett semleges kategóriába srlhatóak (35%) a nyelvjárásról, mint jelenségről alkttt véleményük alapján. Fnts megjegyezni, hgy nagyrészük alapvetően pzitív megítéléssel bír, visznt fél a várható nyelvi stigmáktól, azaz másk negatív megítélésétől, tart a leszóló véleményektől vagy éppen a negatív megbélyegzéstől (Kiss 2002: 136 37). A harmadik csprtt nevezném a nyelvi stigma csprtjának (9%), ahl az adatközlők egyértelműen és határzttan kifejtik negatív megítélésüket, illetve amely körben a nyelvjárással kapcslatban semmiféle presztízsnek nem adnak helyet. Elítélik magát a jelenséget és használóit is. Aznban az ebbe a csprtba tartzó adatközlők aránya elenyésző, csupán 9%-nak felel meg. Következésképpen, bár a társadalmi váltzásk srán a presztízs- és stigmamegítélések könnyen és gyrsan váltzhatnak, átalakulhatnak, az adatközlők körében a nyelvjárásk megítélése határzttan pzitív irányba hajltt. Egy lyan világban, ahl egy középisklás adatközlő véleménye szerint napjainkban a fiatalk nem igazán fgadják el a nyelvjáráskat, azaz negatívan ítélik meg azkat, míg egy másik fiatal szerint maga a hagymányőrzés sem tudja már felvenni a versenyt a mdernizációval, és ebbe a nyelvjárás is beletartzik. Ehhez képest a válaszk egyértelmű többségben (minimum 18

56%) pzitív gndlatkat ébresztettek a fiatalkban, azkban, akik ezt a mdern, skak szerint intleráns generációt képviselik. A rejtett presztízs tehát felülkerekedett Mezőkövesden, a matyó hagymányőrzés vársában, talán nem véletlen ez. A Matyó Néptáncegyüttes tagjainak válaszai: Közvetlen környezetedben beszél-e valaki nyelvjárásban? 99%-ban a megkérdezett személyek közvetlen környezetében beszélnek nyelvjárásban; barát megjelölést 50%-t kaptt, míg a nagyszülő és az ismerős 25 25% lett. Mindössze 1%-t képvisel az, akinek közvetlen környezetében nem beszélnek nyelvjárásban, visznt halltt már nyelvjárásban beszélőt. Tudsz-e a helyi nyelvjárásban beszélni? A néptáncsk 80%-a tud a helyi nyelvjárásban beszélni, ebből 29% csak megfelelő környezetben használja az ízes beszédet, 14% akárhl hajlandó erre, míg újabb 57% nem használja, egyöntetűen a nem szükséges pciót megjelölve. A középisklásk válaszai: Közvetlen környezetedben beszél-e valaki nyelvjárásban? A kérdőívet kitöltő személyek csupán 33%-ának a közvetlen környezetében beszélnek nyelvjárásban, barát megjelölést 21%-t kaptt, míg a nagyszülő és az ismerős 29 29% lett, valamelyik szülő 7%, és az egyéb rkn 14%. 67%, akinek közvetlen környezetében nem beszélnek nyelvjárásban, visznt ebből 71% halltt már nyelvjárásban beszélőt, és csupán a maradék 29%, akinek közvetlen környezetében nem beszélnek nyelvjárásban, és nem is találkztt ezzel a jelenséggel. Tudsz-e a helyi nyelvjárásban beszélni? A középisklásk több mint fele, 57%-a állítása szerint tud a helyi nyelvjárásban beszélni. Tvábbá érdekes, hgy a középisklásk közül 4 fő, aki szerint a hagymányőrzés nem beflyásló tényező nyelvhasználatában, valamint nincs is semmiféle kapcslata a hagymányőrzéssel, arra a kérdésre, hgy Tudsze a helyi nyelvjárásban beszélni? Mégis Igen választ adtt. A középisklásk közül tehát 12 fő tud a helyi nyelvjárásban beszélni, ebből 9% csak megfelelő környezetben használja az ízes beszédet, 14% akárhl hajlandó erre, míg a többség, azaz 77% nem használja, az indklás aznban már nem lyan egységes, mint ahgy azt a néptáncsknál 19

megfigyelhettük: nem szeretem 5%, nem szükséges 29%, valamint biznytalansága miatt nem nyilatkztt 43%. Arra a kérdésre aznban, hgy Hallttál-e/Hallasz-e környezetedben nyelvjárási szavakat? A Matyó Néptáncegyüttes tagjai 100%-s megfeleléssel, eltérés nélkül igennel válaszltak, míg a középisklásk 67%-a (14 fő) mndta ugyanezt. Halltt nyelvjárási szavak: Az adatközlők által megemlített szavak igen csekély mennyiségben jelentkeztek, közülük egyik sem szerepel a flyamatsan használatban álló népdalkban, énekekben. A hagymányőrző Matyó Néptáncegyüttes által tájszónak tarttt rendkívül kevés szóból mindössze egyetlen egy (a pipícs), ami biznyíthatóan a matyó kultúra megőrzéséből 20

fakadó tevékenységhez kapcslható. Az említett szavakat A Magyar Néprajzi Lexikn és a palcertek.hu, valamint Tóth Imre Palóc tájszótárának, Deme László Imre Samu A magyar nyelvjárásk atlasza leírásai, illetve Imre Samu A mai magyar nyelvjárásk rendszere alapján elemeztem. 3.1. HANGTAN Mezőkövesd a keleti középpalóc nyelvjárástípusba tartzik, melynek területe az úgynevezett középpalóc pntktól keletre, Heves, Brsd, a vlt Gömör-Kishnt megyéknek az ly fnémát ismerő része. A nyelvjárás jellegzetességei után az adatközlők által említett szavakat srlm fel. A keleti középpalóc legfntsabb eltérései a középpalóc nyelvjárástól a következők: a) Az ó, ő, é fnéma bár visznylag szerény mértékben ó u, ő u, é i típusú kettőshangzóban is realizálódhat. ló u ló tő u le tőle b) Az északibb részeken a nyelvjárás gyengén í-ző. A középnyugati é terhére jelentkező i-k száma igen csekély, a kezibe típusú megldás aznban általáns. c) Ritkábban frdul elő a középnyugati ú, ű helyén szóvégen az ó, ő. d) Az egyes szám 3. személyű birtks személyrag tipikus megldása -a, -ja; -ë, -jë; az -i, -ji váltzat esetleg egészen elszórtan jelentkezhet. e) A többes szám 3. személyű birtks személyrag -k, -jk; -ëk, -jëk; -ök, -jök alakú; a kertyik típusú frma is kivételesen ritka. A középpalóc nyelvjárástípus tvábbi jellegzetességei: 1) Hangrendszer; rövid magánhangzók: u, ü, i,, ö, ë, a, e; hsszú magánhangzók: ú, ű, í, ó, ő, é, á, ē (+); mássalhangzók: mint a köznyelvben + ly (+). 2) A szekér : szekeret típusú névszótövekben igen gyakri az e megfelelés (tehen, szeker, eger, kerek, level, vereb, sőt nyel stb.). 3) teheny tehén az adatközlők által az egyik leggyakrabban emlegetett példa vlt 4) A típusban található egy-két, a köznyelvhez visznyítva ö-ző frma (szög, tövöstő, 21

őköt stb.), a nyelvjárásra aznban az ö-zés legenyhébb frmái sem jellemzők. A söpör ~ sëpër típusú alakpárk közül az illabiális váltzat él (sëpër). 5) A középnyugati ü helyén néhány mrfémában i jelentkezik (kilső, siket stb.). Hasnlóképpen a középnyugati ű helyén í (míhely, kőmíves stb.). ibrka ubrka a másdik leggyakrabban említett példa vlt 6) Az ly a nyelvjárásban önálló hangeszköz (+). lyányk lányk pelyenka pelenka 7) Néhány mrfémában a j helyén r után tőszóban ny áll (pl. brnyú), de a j szabad fnéma. 8) A szótagzáró l tőszavakban l, öl hangkapcslatban gyakran kiesik pótlónyúlással (nyóc, vóna, ződ stb.). vót vlt 9) Az á fnéma labiális, az a illabiális megldású. ȧlmās kȧlācs almás kalács villȧny villany virāg virág Tvábbi palóc nyelvjárásbeli jellegzetességek az adatközlők szavai alapján: A palóc mássalhangzórendszerét jellemzi az ínyhangk kedvelése. Tvábbá az i és ü magánhangzók előtt minden fghangú mássalhangzó helyett a megfelelő ínyhangút ejtik: gyió, gyinnye, gyisznó stb. (http://mek.szk.hu/00000/00060/html/079/pc007930.html) patyika patika A -(j)e és -nyi végződés az idősek szerint palóc jellegzetesség a nyelvhasználatban, a -je végződést a fiatalk is említették. amtte amtt jóe jó daje da 3.2. SZÓTAN A 16 30 éves adatközlők szavai: 22

bgár légy (Tóth 2003) Önmagában a bgár szó légy jelentésben nincs említve, visznt a bgár-csapó jelentése légycsapó -ként van meghatárzva a Palóc tájszótárban. büszke egres (A magyar nyelvjárásk atlasza) A Mezőkövesdhez legközelebb eső kutatási pnt Szihalm környékére esett, ahl szintén büszkeként emlegették az egrest. dikó ágyszerűség, heverő (Magyar Néprajzi Lexikn, Herkely 1939: 17) Lécvázas szerkesztésű könnyű ágy, melynek felülete M.-n gyékénnyel, szalmával, kukricacsuhéval»bekötött«, azaz becsavart vagy beszőtt. M.-n legkrábbi ábrázlása a 14. sz.-ból ismert, s úgy látszik, még a török hódltság előtt elterjedt a köznépnél mint hálóágy, eredetileg ez vlt a»nyszlya«. Herkely Kárly A mezőkövesdi matyó nép élete című írásában is megjelenik a dikó mint az ólban lévő fekhely a gazdák és szlgák számára egyaránt, akiknek állandóan a jószágra vlt gndjuk. felsing kötény firhȧng függöny (Tóth 2003, Magyar Néprajzi Lexikn, Farkas 1911) Magyar Néprajzi Lexikn meghatárzása szerint: 1. a lakóhelyiség ablaka előtt, ill. mellett sötétítésre, esetleg díszül alkalmaztt lepel. Az ablak meglehetős későn vált általánsabbá. A középkr krábbi szakaszában, amikr az ablaküvegezés még rendkívüli luxus vlt, az időjárás ellen védő fatábla szlgált elsötétítésre. A leplek ekkr még elsősrban ünnepjelzők; állandó, elhúzható ablakként a 15. sz.-i Ny-európai plgári lakásban jelentek meg szórványsan, és a 16. sz.-tól váltak rendszeressé. 2. ágyfüggöny (http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-517.html 2012.04.20.) Az assznyk szűlés előtt egyfrmán végzik megszktt teendőiket [...] Ha már»me'llett«a gyerek, akkr az asszny»sátrt fekszik«, vagyis átmegy a trnys nyszlyába s fölibe fehér lepedőből sátralakú firhangt csinálnak (Farkas 1911: 137 71). ktlȧ edény Tóth Imre Palóc tájszótárában is megjelenik a ktlȧ szó kndér jelentésben. karu kanyardik klmpér burgnya 23

kncsrgni elcsatanglni lepcsánka, tócsni szlvák kenyérke A hlebcsánka elnevezésből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, valamint jellegzetes palóc étel (http://www.ngradturizmus.hu/inf/palcrszag/gasztrnmia/). makuka naprafrgó mag merejű teljesen, pntsan murcs maszats arc vagy száj nénnye néni paszuly bab pilács villany pipícs sütemény A pipícs ősi matyó sütemény, édes, kelt tésztából készült madárfrmájú kalács. A szó ismerete mindenképpen a hagymányőrzéshez köthető: lvasható a HVG 2011. április 24-ei cikkében a tájékztató a Jubileumi Matyó Húsvétról Mezőkövesden: a Hadas-vársrészben húsvéti tjás-kiállítás, tjásfestés, húsvéti ínyencségek, bükkaljai brk, népművészeti termékek kínálata, kirakdóvásár, pipícs-kóstló és vásár várja az érdeklődőket (http://m.hvg.hu/kultura/20110424_jubileumi_maty_husvet_mezkvesden 2012.04.24.). pityóka burgnya (Tóth 2003) A Palóc tájszótár meghatárzásában is ugyanígy szerepel. pusztuljka légy rávbgár svábbgár stelázsi kis szék (Magyar Néprajzi Lexikn) Földön álló, kezdetleges megldásban földbevert lábú, plcs állvány, knyhában, kamrában. Újabb, asztals által készített váltzatainak skfelé stelázsi, telázsi a neve. sülemény sütemény tengeri kukrica vuna szknya 24

Az idősek (55 70 év) szavai: bgácsa pgácsa csíger felvizezett br csűr magtár hátyi öregassznyk fntt ksara herőce csöröge (Pető 1987: 149 150, 204) Frró lajban kisütött tészta, amit cintányérba rakva, prcukrral hintve, melegen fgyasztunk. kankóhegy szőlőhegy kankóhegyi rettenetes br karulni sétálni (Herkely 1939: 104) A lányk vasárnap délután közösen sétálnak, karulnak, kettesével, hármasával összekarlva az út egyik ldalán, a másikn a legények. lóhíves féltetős hely masina tűzhely (Pető 1987: 205) A masina a matyó knyhában egyszerű tűzhelyet jelent Pető Margit szómagyarázatában is. merősmerejű körös-körül nene nini pampucka fánk (Pető 1987: 150, 205) A pampucka a matyó knyha jellegzetes étele, másnéven farsangi fánk. szile (nagy)szülő (Pető 1987: 206) Pető Margit A matyó knyha alcímű művében megadtt Szómagyarázatk szójegyzékében megtalálható a szile szó, amely a leírás szerint a szüle, szülém kifejezés helyi tájszava, ált. az ómama neve, észile = édesszüle. tisztaszba (Tóth 2003) A tisztaszba szintén szerepel a Palóc tájszótárban, meghatárzása megegyezik az idősek elmndásával: első szba, amelyben nem laknak, hanem csak a vendéget fgadják. 25

Herkely írásának a Hadak Hadközösség című fejezetéből kiderül, hgy Mezőkövesd településének a kertvárskn kívül másik jellegzetessége, hgy a belsőségeket a laksk hadak szerint lakják [...] A had megszaprdásával az egynevű családk annyira szétterjednek, hgy megkülönböztetésül melléknevekkel látják el az egyes családkat. Ezek a ragadványnevek [...] (Herkely 1939: 26 31). Az általam megkérdezett adatközlők közül az idős generáció még jórészt emlékezett ezekre a felsztáskra. Próbálták felidézni emlékeiket és a következő vársrészeket valamint ragadványneveket jegyezték meg: Mezőkövesd egyes részeinek régi elnevezése: Csrdajárás: az idősek elmndása szerint ma ez a rész egy utca valahl Mezőkövesden Daruszög Gubaszög Hidegldal Melegldal Ragadványnevek: Herkely Kárly 25 hadat srlt fel ragadványnevekkel együtt 1939-es írásában, ebből immár 75 év elteltével 6 hadat említettek az adatközlők. Kvács hada Kristn hada (ebek, plajbi) Mártn hada (turuc, csukks, guszti, tugyi, labi) A tugyi és labi nem szerepel Herkely leírásában. Pap hada (törek, zsírs, siccki) A zsírs nem szerepel Herkely leírásában. Pető hada (matyika) Tóth hada Kifejezések: Köszönjük a hzzánk való nincs mit! Az idősek elmndása szerint megvendégelés, egy-egy összejövetel után mndták ezt a kifrgattt kifejezést a távzók. 26

4. ÖSSZEFOGLALÁS Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárlg, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának szólt Kdály Zltán (Kdály 1982). Ezzel az idézettel válik a legmegfghatóbbá az elsőre érthetetlennek tűnő eredmény. Az újabb nemzedékek a hagymányőrzés srán fglalkznak a matyó kultúrával, nem beleszületett részesei annak, így szükségszerűen meg kell szerezniük azt. Az egykri valódi matyóságból aznban már csupán néhány idős él, akiknek lehetősége van tudásukat áthagymányzni a mai fiatalságnak. Az úgynevezett tudás az átörökítés szempntjából pedig a matyó prduktumkra szűkült le, a hagymányőrzés is erre fekteti a hangsúlyt; leginkább a világhírű hímzésre, valamint a néptáncra. A nyelvjárási sajátságk a fiatalság körében szinte egyáltalán nem ismertek, főleg nem használatsak. Bár többen megemlítették a Matyó Néptáncegyüttes tagjai közül, hgy a népdalk régies szövegezéséből több új tájszót is tanultak, de mindennapi nyelvhasználatuk srán ezeket nem alkalmazzák. Hiszen megfgalmazásukkal élve nem szükséges. Alkalmam vlt beszélni egy lyan matyó néptáncs felnőttel is, aki nyelvjárásban beszélő idősek között dlgzik Mezőkövesden. Tőle tudtam meg, hgy még a napi rendszerességgel nyelvjárási környezetben zajló munkájából kiflyólag sem került arra sr sha, hgy a nyelvjárás beszivárgjn a köznyelvi beszédébe. Azt mndja az idősek anélkül is jól megértenek, és én szintén megértem őket. A Magyar néprajzi lexiknban a hagymány a közösségi magatartásfrmák és bjektivációk nem örökletes prgramja, a kultúra invariáns-rendszere, a kultúra grammatikája. A hagymány jelenléte emberi közösségek létének feltétele; az élők világában egyedül emberi közösségek sajátja, amennyiben ezek élettevékenységét a genetikai kódkban rögzített prgramkn túl lyan szimblizált jelrendszerek irányítják (pl. a nyelv), amelyek a megtanulás-elsajátítás flyamatában válnak a különféle típusú közösségek tagjainak birtkává, szervezik ezek viselkedését. A hagymány nem egyéb tehát, mint e szimblizált jelrendszerek összessége. Helytelen az a néprajzi irdalmban megtalálható gyakrlat, amely a hagymány köznyelvi értelmét megszrítás nélkül elfgadja, az ősi -vel, örökség -gel, a tudmányszak kutatási tárgyával aznsítja (http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-898.html 2012.04.20). Valamikr valóban szimblizált jelrendszer, a sajáts nyelvhasználat jellemezte a matyóságt is, hiszen a palóc nyelvjárás egy csprtjaként alakult ki, ma már aznban az ún. megtanulási-elsajátítási flyamat útján él. A hagymányőrzésnek nem szükséges velejárója az eredeti nyelvhasználat, azaz a palóc nyelvjárás ismerete. Azért akadnak még, akiknek természetellenes, ha nem beszélhetnek büszkén nyelvjárásukban. 27

5. SUMMARY The culture cannt be inherited. The culture f ancestry will evaprate shrtly if every generatin desn t acquire it time and again said Kdály Zltán (Kdály 1982). With this citatin the utcme seeming incmprehensible at first sight becmes tangible. The newer generatins are cncerned with the Matyó culture thrughut their activities t maintain the riginal traditins f that, they are nt brn as a part f the culture thus they have t acquire it indirectly. Frm the genuine Matyó peple, hwever, there are nly a few peple living in ur days with the pprtunity t pass their knwledge ver t tday s yuth. This s-called knwledge is narrwed t the Matyó s prducts in the respect f inheritableness, activities t bserve the traditins als places emphasis n thse; mstly n the wrld-wide embridery and flk dance. Dialect peculiarities are nt knwn amng yung peple almst at all, nt t speak f usage. Thugh, there were mre peple amng the Matyó Flk Dance Grup mentined t have learnt a few prvincialisms frm the ld-usage f flk-sngs, they dn t use them in everyday cnversatins because it s nt necessary, they say. I ve gt a chance t talk t an adult Matyó flk-dancer wrking amng elderly peple wh speak with ld usage. I have gt t knw frm her that even because f her everyday wrk in ld-usage surrundings hasn t been enugh at all in rder t allege that prvincialisms have filtered t her vcabulary. The elderly peple understand me prperly withut ld-usage, and I als understand them she said. Accrding t The Hungarian ethngraphic cyclpaedia, traditin is nt a hereditary prgram f public behaviur, but the invariant system f culture, the grammar f culture. The presence f traditin is the terms f human cmmunities; if the life activity f thse is cntrlled by nt just prgrams fixed in genetic cdes but by such a symblized signal systems (e.g. language) which becme the prperty f different cmmunities members during the learning-acquirement prcess and rganize the behaviur f thse. Therefre, traditin is nthing but the entirety f thse symblized signal systems. The practice used in ethngraphic literature accepting the cncept f traditin accrding t the vulgar tngue withut any kind f restrictin and identifying it with ancient, heritage, and the bject f the discipline is unseemly. Sme time ag, there was indeed a symblized signal system, the specific usage, characterizing the Matyó since it evlved as a grup f the palóc dialect. Nwadays, hwever, it exists nly thrughut the s-called learning-acquirement prcess. Observing the traditin desn t g hand in hand with riginal usage, the knwledge f palóc dialect. Thence, there are sme peple fr whm it is unnatural if they culdn t speak prudly in their dialect. 28