Iszlám-közel-kelet tanulmányok

Átírás

1 Iszlám-Közel-Kelet tanulmányk BCE-TK nemzetközi tanulmányk (BA) II. évflyam 2008/2009, tavasz Tartalm Kurzusinfrmációk 1. Bevezetés a Közel-Kelet és Észak-Afrika tanulmányzásába 2. A közel-keleti és észak-afrikai államk létrejötte és függetlensége 3. Az iszlám refrmmzgalm és az I. világhábrú 4. A Közel-Kelet története 5. Az arab-izraeli kérdés 6. Irak, Irán és az Öböl-hábrúk 7. Iszlamizmus 8. A Közel-Kelet helye a világban 9. Törökrszág 10. Az Egyesült Államk közel-keleti plitikája: a hideghábrútól Obamáig 11. Irán Közreműködtek Bzsik Vila Damks Bence Kvács Imi Marsi Réka Nguyen Pham Ba Quynh Budapesti Crvinus Egyetem Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet Iszlám-közel-kelet tanulmányk

2 KURZUSINFORMÁCIÓK Kurzus ideje, helye: szerda, 9:40-11:00, C 316. Oktatók: Csicsmann László, Najat Shamil Ali, Nemzetközi Tanulmányk Intézet laszl.csicsmann@uni-crvinus.hu ali.najat@uni-crvinus.hu Vizsgainfrmáció: a vizsga szóbeli (előadásk + kötelező irdalm) Kötelező irdalm: Arthur Gldschmidt: A Közel-Kelet rövid története. Macenas Könyvek. Budapest, pp Rstványi Zslt: Az iszlám világ és a Nyugat. Interpretációk összecsapása, avagy a kölcsönös fenyegetettség mítsza és valósága. Crvina Kiadó, fejezet Csicsmann László: Iszlám és demkrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2008 (III. fejezet, ) 2

3 I. BEVEZETÉS A KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA TANULMÁNYOZÁSÁBA 1.1. A fgalm eredete, a régió váltzó értelmezése Közel-Kelet, Közép-Kelet, Észak-Afrika, Maghreb Middle East ( Közép-Kelet, magyarul Közel-Kelet): a brit diplmáciáhz köthető, eredete a század eurcentrikus megközelítés 19. sz.-ban és krábban a következő felsztást alkalmazták: Near East (Balkán és az Oszmán Birdalm) Middle East (a Perzsa-öböl térsége; skszr beleértve akár még Indiát is, ma azt mndjuk, hgy Iránig tart) Far East (Kína, Japán, Délkelet-Ázsia) európai nézőpntból születtek ezek a fgalmak, eleve negatív jelentésűek, mert a térség gyarmatsításáhz kötődnek (Kínából nézve a Közel-Kelet pl. nyugatra lenne) nem a térség népei maguk találták ki ezt a fgalmat történelmi fgalmak még: Levante: angl és francia nyelvben is használt fgalm, alapvetően a Földközi-tenger keleti területét jelenti; etimlógiai eredete vitás, ötletek: francia lever = emelkedni: itt kel a nap Velencétől keletre levő területek; Szíria, Libann, Izrael (+ Palesztin Hatóság), Jrdánia Szentföld: történelmi jelentőségű kifejezés, kapcslódik szrsan a hárm nagy világvalláshz, a Jrdán flyótól nyugatra eső területeket szkták a Szentföldnek nevezni, ez nem csak a mai Izrael, hanem inkább a történelmi Palesztina területe 1.2. Közel-Kelet ma: szűkebb értelmezés: Egyiptmtól Iránig bezáródóan terjedő térség északn: Törökrszág és Irán határlja, beleértve az Arab-félszigetet is tágabb értelmezés: Észak-Afrika is beletartzik 1.3. Elkülönítése az arab világtól: a kettő javarészt azns, de van néhány rszág a Közel-Keleten, amelyek nem részei az arab világnak: Izrael, Törökrszág, Irán arab világ: Arab Államk Ligájának (Arab Liga 1945-ben jött létre, székhelye Kairó) tagjait tekintjük a részének: 22 tagja van, összlaksságuk megközelítőleg 340 millió fő (ők nem mind arabk) területileg mintegy 14 millió négyzetkilméter a kiterjedése Maghreb: Arab-Nyugat: ahl a nap nyugszik : Mauritánia, Markkó, Algéria, Tunézia, Líbia; (Nyugat-Szahara), történelmileg kb. Líbia közepén ér véget, de az egészet idetartzónak vesszük Nyugat-Szaharában plitikai területi knfliktus van, státusza vitattt, ma nem nevezhető államnak, a terület nagy része markkói megszállás alatt áll Masrek (Mashriq): Arab-Kelet: ahl a nap kel : minden rszág, amely a Maghrebtől keletre van (ez a tágabb értelmezés; van egy szűkebb): Nílus-völgy államai: Egyiptm és Szudán Dzsibuti, Szmália, Cmre-szigetek: nem Közel-Kelet, Afrika szarva; ezek is részei az Arab Ligának Ázsia: 3

4 Arábiai félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Egyesült Arab Emirátusk, Katar, Bahrein, Kuvait a termékeny félhld: történelmileg használt fgalm: Nílus, Eufrátesz és Tigris flyásáhz kapcslódtt, ezek a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas területek, ma Izrael (nem része az arab világnak), Palesztin Nemzeti Hatóság (nem állam, hanem születő félben lévő állam), Jrdánia, Szíria, Irak, Libann összesen 21 állam + Palesztin Nemzeti Hatóság 1.4. Iszlám világ vs. arab világ az iszlám a tágabb ma az iszlám knferencia szervezetének (alapítva: 1969, székhely: Rabat) tagjait értjük alatta 57 tagállama és sk megfigyelő státusban lévő tagállama van, ebből az 57-ből csak 22 arab rszág valamennyi kntinensen van belőle, Európában pl. Albánia és Törökrszág, van sk afrikai rszág, sk ázsiai, és még Latin-Amerikában is: Suriname Orszrszág: megfigyelői státus (jelentős muszlim kisebbsége van!) a világn kb. 1,5 milliárd muszlim él (a kereszténység a legnagybb vallás, kb. 2,1-2,2 milliárd fővel) plitikailag Afrika a legfntsabb, de itt csak 300 millió muszlim él népesség szempntjából az indiai szubkntinens a meghatárzó: 450 millió fő Indnézia a legnépesebb muszlim állam, kb. 200 millió fő a Közel-Keleten demgráfiailag 3 rszág emelhető ki: Egyiptm, Törökrszág és Irán, egyenként millió fővel a terület gazdaságilag skszínű, például ide tartzik az egy főre eső GDP-ben a világn legjbb Katar ( dllár/fő), és tartznak ide a legszegényebbek közül is: (Szmália 600 dllár, Jemen dllár) az arab világ átlaga dllár/fő a világ kőlajkészletének 60, földgázkészletének 30-35%-a tartzik a Közel- Kelethez 1.5. Kőlaj: Szaúd-Arábiáé a világ legnagybb kőlajkészlete Irak a másdik (állítólag ha itt rend lenne és újraindulna a bányászat, övék lenne a legnagybb készlet, az adat ugyanis ismert kőlajkészletekről beszél) Irán a harmadik a Közel-Keleten a leglcsóbb az laj kitermelési költsége (akár 1$/hrdó!) nem csak a nyugati világnak fnts emiatt, hanem egész Ázsiának! főleg Kínának, Indiának és Japánnak Kínában és Indiában a gyrs gazdasági fejlődés növekvő kőlajigénnyel jár 1.6. Földgáz Irán az első prbléma: az elmúlt években a feldlgzó kapacitás elég rssz (mert szankciós rendszerek vannak ellene, 79 óta megrmlttak az iráni-usa kapcslatk), ezért nem tud exprtálni Katar a másdik India és Kína is kacsingat ezért Katar felé 4

5 India megállapdást kötött Katarral arról, hgy a tenger alatt lefektetnek egy földgázvezetéket a kőlaj könnyen szállítható (hajók, vezetékek), a földgáz skkal nehezebben nemcsak a készletek fntsak, hanem hgy ezeken az rszágkn keresztül kell húzni a vezetékeket Ázsia és Európa között! nem minden arab muszlim, és nem minden muszlim arab az arab világ 340 millió laksából vannak jelentős keresztény közösségek is! pl. Egyiptm: a kptk kb. 10%-át teszik ki a laksságnak (5-7 millió fő) a kptk szerepe ráadásul jelentős az üzleti-plitikai életben a palesztink között is sk a keresztény (15-20% is lehet) Libann: a laksság felét teszik ki különböző keresztény közösségek és ezekben az rszágkban zsidók is élnek, még ha 48-ben, Izrael megalakulásakr skan el is mentek da Vallás: Irán: síita iszlám (ezen belül is a 12-es irányzat) Irak: a laksság 60%-a síita iszlám Huszein szunnita vlt, tehát 2003-as megbuktatásáig a hatalm a szunniták kezében vlt Irakban síita arabk, szunnita arabk és kurdk laknak (utóbbiak nagy része szunnita muszlim) az Öböl térségében is élnek síita közösségek (pl. Bahrein, Jemen, de ezekben csak kisebbségben vannak) Szíria: aleviták (síita iszlám egyik leágazása) a jelenlegi vezetés is alevita, és a katnaság jelentős része is Libann: drúzk ez is a síita iszlám egyik leágazása 1.7. Etnikai kisebbségek a térségben: É-Afrika: berberek vita, hgy egyáltalán arabk-e van önálló nyelvük, kultúrájuk, és már azelőtt itt laktak, mint ahgy az arab kultúra megjött Markkó, Algéria, Líbia több tízmillió fő! kurdk kb. 40 millió fő Törökrszágban a legtöbben (12-15 millió fő) Iránban kb. 5-7 millió Irakban 4-5 millió Szíriában 1,5-2 millió és másutt is Kurdisztán összefüggő területet alkt térség sajátssága: fegyveres knfliktusk intenzitása, magas katnai kiadásk pl. Szaúd-Arábia rendszeresen vásárl fegyvereket az USA-tól válsággóck: Nyugat-szaharai prbléma Algéria 92-97: plgárhábrú 5

6 kiváltó k: 91 decemberében egy kvázi demkratikus választásn egy iszlamista szervezet győzött, de ezt a krmány és a katnaság nem vette jó néven, ezért eltörölték a választás eredményét és megsemmisítették a szervezetet Líbia Kadhafi elnök es években az USA nemzetközi terrrizmussal vádlta 88, Lckerby-merénylet: a Pan Am egyik gépét állítólag líbiai közvetítéssel rbbanttták fel a skóciai Lckerby felett ezután Líbia precízen kiad minden kért adatt, jó fiú lesz ma már nem válsággóc Szudán északn arab kultúra, délen afrikai törzsek, ezek találkzása knfliktust szül nyugati terület: darfuri knfliktus Ázsiában: palesztin-izraeli (tágabban: arab-izraeli) knfliktus, napjaink egyik legnagybb biztnságplitikai kihívása Irak a 2003-as hábrú következményei negatívak a Közel-Keleten nemhgy békét nem hztt, de a környező rszágkat is negatívan érintette Irak destabilizáló tényező! Irán ambíciók, nukleáris prgram sem Izraellel, sem az USA-val, sem egyéb mérsékelt államkkal (Egyiptm, Szaúd-Arábia) nem értenek egyet megerősödése az iraki hábrú következménye! vezető középhatalmi szerepre törekszik Szaúd-Arábia és Egyiptm egy platfrmn van ellene, és még egyéb államk is knferencián ültek össze, hgy mit kezdjenek Iránnal II. A KÖZEL-KELETI ÉS ÉSZAK-AFRIKAI ÁLLAMOK LÉTREJÖTTE ÉS FÜGGETLENSÉGE ( ) Kezdetek: növekvő európai beflyás: refrmkra, mdernizációra ösztönzi a térség vezetőit 1920: a San Remó-i knferencia után szilárdul meg a népszövetségi mandátumrendszer 1798: Napólen partra száll Egyiptm partjainál, és visz tudóskat, szakértőket is a mdern krban ekkr találkzik először Európa és a Közel-Kelet ráadásul Európát a felvilágsdás, a francia frradalm eszméi tarttták lázban a közel-keleti népek, vezetők ekkr jönnek rá arra, hgy az elmúlt évszázadkban ez a kérdés stagnált, elmaradttság jellemzi az azóta nagyhatalmmá vált Európáhz képest igény jelenik meg a felülről jövő refrmra az egész Közel-Kelet Markkó és Szudán kivételével az szmánkhz tartzik 6

7 a szultánk elkezdik megmenteni az Oszmán Birdalmat, lehetőség szerint úgy, hgy visszatartsák az európai beflyás növekedését (ez nem sikerült ) 2.2. III. Szelim ( ), az első refrmer szultán nizán-i dzsedid: új rend meghirdetése ezt beflyáslják az európai (főleg a francia) események, valamint a napóleni expedíció is főleg a katnaságt és az ktatást próbálja európai mintára átszervezni miért? mert flytn vereséget szenvednek Európától az 1600-as évektől kezdve! flyamatsan veszít a területeiből mdern katnai ktatást, katnai akadémiát akarnak felállítani cél az ütőképesebb katnai erő fő ütőerő a janicsárság, nekik vannak a legnagybb szerepeik a régi sikerekben, a refrm miatt aznban éppen ők szólalnak fel, mert féltik a privilégiumaikat az ktatást is európai mintára szervezik át ebben az időszakban a térségben kmmunikációs frradalm zajlik elterjed a nymtatás újságk jelennek meg könyveket adnak ki az európai mintát akarják átültetni a gyakrlatba a knzervatív vallási elit (ulema) ellenzi az ktatási refrmt, főleg mert európai mintán akarják megvalósítani Szelim és az őt követő szultánk a nyugati államszervezési mdellt imprtálják ebbe a térségbe eddig birdalm vlt (határai sem vltak, flytn váltztak, évszázadkn keresztül nem is jelölik!) a 19. sz.-ban meghúzzák a Perzsa és az Oszmán Birdalm közti határt (1847) állami erőszak-mnpólium birtklása a szultánk részéről, egyre erőteljesebben akik ellenállnak a refrmknak, azkat is szépen lassan eltávlítják kiütik a hatalmi rendszerből az ellensúlykat, pl. janicsárkat, ulemát Szelim vlt az első szultán, aki eldöntötte, hgy állandó diplmáciai követségeket kell nyitni Európa államaiban a tvábbi refrmkat az európai események is beflyáslták, követelik az újabb refrmkat 1826-ban II. Mahmud felszámlja a janicsárságt 2.3. Tanzimád-krszak ( ) : Abdülmedzsid tanzimád: újjászervezés két szultáni kéziratt ad ki 1839: hatti-saríf nevű kézirat: a szabadságjgk terén hz jelentős váltzást tartalmazza az élet, becsület, magántulajdn biztnságát, szentségét később ez teszi lehetővé az európai hatalmak térnyerését a területen tartalmazza egy igazságsabb adórendszer alapjait is a hadseregben srzást vezetnek be francia mintára tartmányi közigazgatási rendszert vezetnek be (centralizálják) kimndják a vallásk közti egyenlőséget elkezdik felszámlni a milletrendszert (krábban a felekezetek vallási autnómiával rendelkeztek, mst ezt a rendszert elkezdik felszámlni) 7

8 bankrendszer felállítása (ez is francia minta alapján) iszlám jgt (saría) és nyugati jgrendszert ötvöző rendszer kezd kifrmálódni 1856, krími hábrút követően: hatti-humajun megengedik a keresztények számára is engedélyezik, hgy bármilyen hivatalt betöltsenek a birdalmban, és katnai szlgálatt is engedélyeznek külföldieknek is engedélyezi a magántulajdn szerzését ez növekvő európai beflyást eredményez infrastrukturális refrmkat vezet be (útépítés, közlekedésfejlesztés) fellendül a szellemi élet ebben az időszakban Isztambulban 1850: létrejön az Oszmán Tudmánys Akadémia egyetemek alakulnak, újságk, fellendül a kultúra európaizálódás a tanzimád-krszak 1876-ban ér véget II. Abdülhamid ( ) Európa épp a balkáni válság közepén vlt ő Véreskezű néven híresül el első intézkedése (Európa, és a birdalmn belüli egyéb csprtk - főleg az ifjútörökök - követelésére) az írtt alktmány belga mintára (1876) kétkamarás parlamentet vezet be a felsőház tagjait a szultán nevezi ki az alsóházat (képviselőházat) választásk útján töltik fel 1877-ben meg is tartják a képviselőházi választást, de 1878-ban frdulat kezdődik, mert a szultán felszlatja a parlamentet, és egy önkényuralmi rezsim veszi kezdetét az európai refrmk az állami erőszak-mnpóliumt adják a szultán kezébe, ez teszi lehetővé a zulum nevű önkényuralmi időszak létrejöttét (ez már az Oszmán Birdalm végnapjait jelzi) az ifjútörök mzgalm főleg lasz mintára szerveződik (carbnarik), elsősrban az európai nacinalizmus sajátsságait felhasználva létrehzzák az Egység és Haladás Bizttságát, amely megfgalmazza, hgy újabb refrmkra van szükség knkrétan az szmánizmus eszméjét fgalmazzák meg (szmán nemzet, pánszmánizmus) szerintük egységes szmán tudat létezik, ez alapján a birdalm területén élő kisebbségek számára autnómiát lehetne biztsítani szerintük a Birdalm megmenthető ezáltal 1908-ban frmálisan hatalmra kerülnek, 1909-ben megdöntik Abdülhamid uralmát nem váltják be az ígéreteiket, mert eddigre már a török nacinalizmus hatása alá kerülnek, és inkább a török nemzet gndlatát fgalmazzák meg (pántürkizmus) a birdalmban élő nem törökök (főként arabk) számára hátránys következményekkel jár ebben az időszakban már megállíthatatlan vlt a birdalm felbmlása az arabk ugyanis megfgalmazzák, hgy fel kéne bmlasztani a birdalmat Egyes tartmányk refrmjai főleg az arab területekhez kötődnek 19. sz.: arab reneszánsz (nahda) leggyakrabban két területre összpntsulnak a refrmk: 8

9 Egyiptm (legkrábban, hiszen Napólen itt szállt partra) Szíria (abban az időben Nagy-Szíria vlt, magában fglalta Libannt, Palesztinát, Jrdánia nagy részét) refrmk célja itt is az Oszmán Birdalm egyben tartása (mst még ) Egyiptmban Mhamed Ali 1801-ben a franciák visszavnulnak Egyiptmból, 1803-ban az anglk is elhagyják Ali 1805-ben megszerzi a szultán hatására a krmányzói psztt, és ezzel Egyiptm tartmány élére áll az ő refrmjai az egész tanzimád-krszakt megelőzik időben elsősrban gazdasági jellegű refrmk, részben plitikaiak az ipari és katnai fejlesztések kiemelhetőek (francia mintára) Ali alatt áttérnek a naturálgazdálkdásról az árutermelésre biznys termékek exprtja is megkezdődik, ennek célja: minél több pénz álljn rendelkezésre a refrmkhz, csakhgy ez is az európai beflyást fgja erősíteni mdern gazdasági struktúrát alakít ki, krábbi földrendszert felszámlja Egyiptmt az szmánk 1517-ben kebelezték be a 13. század óta a mamelukk állnak az élén a bekebelezés után sem vlt váltzás, a mamelukk megtarttták hatalmukat, de Ali úgy dönt, leszáml velük, ez 1811-ben megtörténik hadjáratkat is indít a Közel-Keletre, főleg az Arábiai-fsz-re, valamint Szíria felé évről évre egyre nagybb területeket fglal el, pl. Nagy-Szíria területét (itt is refrmkba kezd) elfglalja Mekkát, Medinát, az Arábiai-fsz. legnagybb részét, ahl Szaúd-Arábia alapítóival, a vahabitákkal kerül szembe az európai hatalmak megijednek katnai hatalmától, félnek, hgy a birdalm összemlását kzhatja 1833-ban elismerik Ali önállóságát Szíriában és Egyiptmban 1840-ben megengedik neki, hgy dinasztiát alakítsn Egyiptmban, tehát a tartmányt megkapja, ezután frmálisan el is szakad az szmánktól refrmjai ösztönzik a tanzimád-refrmkat Ali 1849-ig őrzi meg a pzícióját, utána rknai kerülnek hatalmra Algéria Algériában 1830-ban francia sereg jelenik meg gyarmatsítási szándékkal gazdaságilag nagyn fnts vlt + civilizációs misszió ellenállás szerveződik a franciákkal szemben, Abd al-kadir áll az élére, törzsi hadsereget szervez a franciákkal szemben harck rbbannak ki, tárgyalóasztalhz kényszerülnek a felek 1837-ben a franciák beleegyeznek, hgy Abd al-kadir az rszág belső területeit megtarthatja, önálló tartmányt szervezhet tt, míg a tengerparti sáv a franciáké lesz al-kadir befelé frduló, a törzsi közigazgatásra épülő struktúrát hz létre, törzsi hadsereget szervez, mindenféle európai irányú refrmt elutasít 1844-ben súlys vereséget szenvednek a franciáktól, hsszú harck kezdődnek, majd 1848-ban Franciarszág hivatalsan is gyarmatsítja Algériát kisebb felkelések később is vltak, de egyik sem jelentős Tunézia Tunézia élén a vej áll refrmk kezdődnek! Alihz hasnlóan ők is a refrmktól várják az önállóság megtartását 9

10 1861: a Közel-Keleten elsőként születik meg az írtt alktmányuk, innentől parlament is működik! a választásk aznban itt is csak félig-meddig sikerülnek ezekben az évtizedekben a Közel-Kelet mindent lemásl Európáról, többek közt az intézményrendszert is (alktmány, parlament, stb.) megszilárdítják a mdernitás intézményeit elkezdik lemáslni, de a mögöttük lévő tartalmat, filzófiát nem tudják átvenni, tehát az intézmények nem is fgnak úgy működni, mint Európában pl. a pártkat az lasz fasizmusból máslják le, az ilyesmi prblémákat fg kzni! pl. Szaddam Huszein is valahl Európa terméke! gazdasági eladósdás a 60-as években jelentkezik Tunéziában (tőke kellett a refrmkhz) már 1869-től nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alá kerülnek 1881-ben a franciák a vejre rákényszerítik a prtektrátusi szerződést! különbség: Algéria gyarmat lesz, Tunézia prtektrátus Libann Libann-hegység térsége Szírián belül: az 1850-es években felekezeti knfliktus alakul ki a nagyszámú marnita keresztények és a drúzk között erre a knfliktusra a franciák felfigyelnek, és a keresztények védelmezőjeként beavatkznak francia hatásra engedélyezik a birdalmn belül a Libann-hegység autnómiáját, ráadásul úgy, hgy egy keresztény álljn az élén ekkr kezdődnek el a mai államk gyökerei kialakulni! Egyiptm Egyiptmban Mhamed Ali után a rknai flytatták a refrmkat 1866 óta van parlament (akkri neve: knzultációs gyűlés), 75 tagját közvetett választáskkal választják Szuezi-csatrna: 50-es évek végén a franciák kezdik építeni, 1869-ben nyílik meg a frgalm előtt a Szuezi-csatrna Társaság részvényesei a franciák és az egyiptmi állam csakhgy Egyiptm is eladósdik, ezért 1875-ben kénytelen eladni a részvényeit Nagy-Britanniának, ezzel megkezdődik a brit beflyás Egyiptm is nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alá kerül 1878-tól kezdve ebben az időben születik meg az egyiptmi nacinalizmus (Ahmed-Arábi hadügyminiszter vezeti), főleg az angl és francia beflyás ellen próbál fellépni 1880-as évek elején bntakzik ki a mzgalm, ami a briteket katnai beavatkzásra kényszeríti: 1882-ben leszámlnak a nacinalistákkal, Egyiptm ekkrtól kezdve brit beflyás alá kerül, ők kezdik meg Egyiptm átszervezését, gyarmatsítását 1882-től Egyiptmban a britek is flytatják a refrmkat, érdekük hgy a nyersanyagkat, főleg a gyaptt elhzzák maguknak Nagy-Britannia és Egyiptm elhatárzzák, hgy közösen gyarmatsítják Szudán területét Egyiptmnak a Nílus miatt fnts, a briteknek pedig az tt élő keresztények miatt csak 1898-ban sikerül Szudánt elfglalni, ekkrtól a neve: Angl-Egyiptmi-Szudán jgilag: kndmínium (mert ketten gyarmatsíttták) kettésztják közigazgatásilag, északn Egyiptm, délen a britek gyakrlnak fennhatóságt 10

11 az európai térnyerés minden rszágban gazdaságilag kezdődik, majd plitikaikatnai térnyeréssé váltzik III. AZ ISZLÁM REFORMMOZGALOM ÉS AZ I. VILÁGHÁBORÚ 3.1. Az iszlám refrmmzgalm Oszmán Birdalmn belül bntakzik ki. Cél az iszlámt megrefrmálni, hgy képes legyen felvenni a versenyt Európával. Antiklnista, európai beflyást ellenző. Két szerzőre utal a szakirdalm Dzsama al-din al-afgháni Származását tekintve akár lehetett afgán is, de inkább Perzsiában, Iránban született tól 1897-ig élt. Tevékenysége, szellemi öröksége a mai napig meghatárzó. Iráni fiatal éveit leszámítva főként Egyiptmban fejti ki plitikai tevékenységét es években járunk, egy évtizedet tölt el tt. Az al-azhar egyetemen tart előadáskat, ez a szunnita iszlám legtekintélyesebb isklája a Közel-Keleten, Kairóban van. Őt tartjuk a pániszlamizmus előfutárának. Iszlám vallású népek összefgására, iszlám egységre szólít fel. Hangztatja, hgy az előző évszázadkban csak követték a kialakult iszlám jgrendet (iszlám négy jgfrrása alapján a 10. századra kialakul az iszlám jgrend, ezután stagnálás időszaka kezdődik) Utánzás helyett az idzstihádra kell frdítani az energiát, azaz saját interpretációra. Kairóban brit-ellenes beszéd, 1879-ben távznia kellett Egyiptmból. Párizsba megy, ami általában a közel-keleti elit lyan helyszíne vlt, ahl gyakran találkztak. Francia frradalm eszméi a meghatárzóak. Isztambulba megy utána. Életének utlsó éveit itt tölti, a szultán tanácsadója lesz. II. Abdul Hamid vlt ekkr a szultán. Al-Afgháni 1892-től tartózkdik itt tehát. Hamar összevitatkznak különböző kérdéseken Tanácsadó vlt. A pániszlamizmust a szultán is jó ötletnek tarttta, de különbség van köztük: a szultán Isztambul közpnttal akarta ezt megvalósítani, al-afgháni pedig kategrikusan elutasíttta ezt. Ez után házi őrizetben élt, majd meghalt Prtestáns iszlám feltalálója, vagy legfőbb képviselője. Írásai, beszédei a Nyugattal kapcslatban ambivalensek: lehet tanulni, át kell venni sk dlgt, tudmánys, technlógiai eredményeket, vívmánykat. El kell ismerni, hgy ezekben a Nyugat magasabb szintre juttt. DE! Amit nem szabad átvenni, az a társadalmi fejlődési mdell, ebben a saját hagymánykra, az iszlámra kell támaszkdni: tehát ez kettősség! Ezen utóbbi gndlatk nagyn meghatárzóak a későbbiekben Mhamed Abduh krtársa Afgháninak, a 19. század másdik felében, között élt Kairói egyetemen fejti ki a tevékenységét. skkal inkább a vallási ldalra kncentrál (Afgháni a plitikaira) tevékenysége óriási, hiszen újságkban jelenteti meg pl. cikkeit. kmmunikációs frradalm (nymtatás, újságk). hsszasan érvel amellett, hgy az iszlámt meg kell újítani, a tradíció sötét követése értelmetlen, az elmaradttság ka részben ebben keresendő. 11

12 emberek és vezetők követik. Az isteni kinyilatkztatás (Krán) összeegyeztethető az emberi ésszel, értelemmel (felvilágsdás) Ő vlt az egyik előfutára a női emancipációnak az egy dlg hgy a Krán azt mndja, hgy 1 férfinak 4 felesége lehet, de ez történelmi hagymány, szembe kell vele frdulni, el kell törölni, követése értelmetlen, be kell vezetni a mngámiát, a nőket be kell vnni a társadalmba, különösen az ktatásba. őt is száműzik egy idő után Egyiptmból, főként Párizsban kénytelen kifejteni a tevékenységét haláluk után ez az iszlám refrmmzgalm kettéválik. Mdernizmus: a Nyugattól át kell venni, le kell máslni lehetőség szerint minél több mindent, a térség felzárkózásának kulcsa a Nyugat. Le kell máslni szinte mindent Európáról: az intézményeket, a parlamentet, a gazdaságt. Gyakran azt mndják, az iszlám a fejlődést gátlja. Afgháni és Abduh nem ezt mndta, csak kiragadták belőle ezt az elemet! es évekig bezáróan ez a meghatárzó. A szcialista eszme átvétele is egy idegen kísérlet arra, hgy felzárkózzn. Iszlamizmus: (gyakran iszlám fundamentalizmusnak hívják az USA-ban és Európában) iszlámt kell alapnak tekinteni, az elmaradttság ka épp a Nyugattól való máslás. Iszlám hagymányk primátusa es években élénkül meg a Köze-Keleten és Észak-Afrikában, és a 90-es évekig meghatárzó. Ennek döntő ka az, hgy a es években mdernizációs válság (külön téma lesz) uralkdik Az arab nacinalizmus születése A mdernizmus flymányaként a 19 sz. másdik felében az arabság átveszi Európától a nacinalizmus eszméjét. Meghatárzó vlt ebben Egyiptm és Szíria. Az arab elit Párizsba és különböző európai várskba látgat, megismerkednek a nyugati filzófiai hagymánykkal és plitikai idelógiákkal. ekkr a nacinalizmus a legmeghatárzóbb. Késve jut el a Közel-Keletre. A nemzeti idelógiai megszületését segíti, hgy nagy számban érkeznek prtestáns misszináriusk (amerikaiak) a térségbe. Az arab keresztényeket megismertetik (Szíria főként) biznys európai művekkel. Frdítási tevékenység, végül nyelvújítással is pársul. A nacinalizmus első képviselői arab keresztények vltak. Az arab népek összetartznak. Ennek a nemzettudatnak első megfgalmazója: Abdul Rahman al-kavakibi ( ) Az arab küldetéstudatt hangsúlyzza: kiválaszttt nép, az iszlám először az arabknak jött el Az iszlám az egész emberiségnek szól,szó sincs arról, hgy csak az arabknak. Az Oszmán Birdalm helyén Mekka közpnttal egy arab kalifátust kell szervezni. Az ő munkássága nymán más szerzők tvábbmennek, megfgalmazzák az iszlám umma alapján az arab umma fgalmát. Umma: 7. századtól kezdve valamennyi muszlim hívőt egyesítő közösség. Történetileg valamennyi muszlim hívőt jelenti, a területet figyelmen kívül hagyva, az egész világn összetartzás-érzést jelent a muszlimk számára. 12

13 Létezik egy ilyen arab egység, összetartzás-tudat. Különbség, hgy területi alapn fgalmazzák meg. Az arabk jól körülhatárlható területen élnek. Megindul egy hsszú, évszázads vita, hgy ki tekinthető arabnak. Például a berberek Észak-Afrikában, akik részben megtanulnak arabul és részben átveszik a kultúrát, ők minek számítanak? amúgy mindenki arab, aki arabul beszél kb. így határzzák meg a szerzők I. világhábrú Ezek a nemzeti törekvések különösen ez alatt-előtt fgalmazódnak meg előtt még abban gndlkztak, hgy ez a világ megmenthető (refrmkkal), így kiálltak amellett, hgy egyben tartsák. I. világhábrú kirbbanása mindent megváltztat. Az Oszmán Birdalm Németrszág ldalán csatlakzik. A nagyhatalmak is elhatárzzák, hgy már nem kell megmenteni Európa beteg emberét, sőt, fel kell számlni, bmlasztani. A britek és a franciák megfgalmazzák, hgy itt a vége az Oszmán Birdalmnak. A birdalm területén élő arabság is hasnlóan kezdett gndlkdni. Az arabk (főként Szíriában ill. Szaúd-Arábiában) megfgalmazzák, hgy azért váltak elmaradttá, mert az szmán törökök fennhatósága alá kerültek. Eddig ezt sse mndták! Mst egyértelműen őket teszik felelőssé, amiért leszakadtak a fejlődésben Az Oszmán Birdalm története mára egy negatív elnymó birdalm képévé vált, a szíriai tankönyvekben hsszasan lehet lvasni erről. Pedig ez nem feltétlen vlt igaz! Bernard Lewis-könyv: kiderül, hgy annyira nem vlt negatív, sőt! Mindenki elhatárzta, hgy ennek véget kell vetni. Segítsenek, hgy belülről bmlasszák fel. Főleg Egyiptmtól tartttak: prtektrátust, védnökséget vállalnak felette. Német és török seregek masírznak Egyiptm felé. A britek kapcslatt keresnek valakivel, méghzzá Huszein-el, a Hidzsázban él, egész knkrétan Mekkában. Huszein Mekkai sarif, a Próféta leszármazttja és a szent helyek őrzője, hasimiták vezetője. Az ő két fiával kezdenek a britek kapcslatba lépni: ők Abdallah és Fejszál. Először Abdallah-val teremtenek kapcslatt, 1914-ben. Puhatlóznak. nem vezetett knkrét eredményre. Egy évvel később, 1915-ben személy szerint Huszeinnel lép kapcslatba a brit kairói főbizts, McMahn. Huszein-McMahn levélváltás ig. az izraeli-arab knfliktus erre vezethető vissza. McMahn ígéretet tesz Huszeinnek hgy létrehzhat az Oszmán Birdalm helyén egy független, egységes arab államt, valamint ígéretet tesz, hgy teljesíti az arab nemzeti törekvéseket. Cserébe egy dlgt kér: Huszein szervezzen meg egy felkelést a szultán ellen, támgatva ezzel Anglia világhábrús célkitűzéseit. A későbbi levelekben aznban McMahn már pntsan elkezdte körülírni, hgy mely területek nem tartzhatnak majd az államba. Azért fntsak ezek a levelek, mert ebben vesznek ki területeket. Vita a történészek között. Mi nem? Merszin és Alexandretta mai Törökrszág déli területe. Damaszkusz, Alepp, Hmsz, Hamma vnaltól nyugatra eső területek sem. Mai Libann területére vnatkzik ez a kitétel. Francia érdekekre gndlt itt McMahn. A franciáknak a keresztény Libann vlt a legfntsabb ebben az időben, ezt nem hagyatta figyelmen kívül. 13

14 Az arabk úgy érvelnek, hgy az egész történelmi Palesztinát, Szentföldet daígérik számukra. Először a briteknek ígérik da, később zsidóknak is (kétszer daígért föld ) A levélváltás tartalma ma is vitákat vált ki: nyugati történészek szerint itt nem egy független arab államról lehetett szó, hanem brit beflyás alatt álló, arabk által irányíttt területről. Végül a mandátumrendszerrel ilyesmi valósul meg. Az arabk szerint pedig ez egyértelmű utalás a független államiságra elején véget ér a levélváltás, Huszein megsértődik, mert McMahn alkudzni kezdet a területekről. Nem kötnek megállapdást, Huszein mégis tartja magát ahhz: 1916 júniusában kirbbantja az ígért felkelést. Az I. világhábrú végéig tart az arab felkelés, amely Hidzsázból indul ki Két fia játszik benne szerepet, évről évre haladnak előre: az I. világhábrúban eljutnak Damaszkuszig. Valóban támgatják a brit világhábrús célkat. miközben ez zajlik, 1916 májusában Szentpétervárn hárm rszág (Franciarszág, Nagy-Britannia és Orszrszág) titkkban megállapdik a Közel-Kelet területi felsztásáról. Sykes, Pict és Szazrv vannak tt. megkötik a híres Sykes-Pict egyezményt. Szegény rszt lehagyják... I. világhábrú utáni felsztást próbálták már letárgyalni. Azt kell látni, hgy miközben daígérik a cucct Huszeinnek, közben titkban felsztják a Közel-Keletet! Nagy részük van abban, hgy knfliktusk dúlnak! Felsztás: Kék zóna: közvetlen francia irányítás érvényesülne. A mai Törökrszág déli része, illetve Libann területe. Emellett ún. A-zónát is kigndlnak, amely nem állna közvetlen francia irányítás alatt, hanem francia beflyási zóna lenne, ez a mai Szíria területére vnatkzik, illetve Irak északi részére, az ún. Mszul tartmányra (laj szempntjából kulcsfntsságú!). Vörös zóna: közvetlen brit beflyás valósulna meg a mai Irak középső és déli részén, valamint a Perzsa-öböl mentén Kuvaitban, és még néhány kisebb területen. A Perzsa-öböl kulcsfntsságú nekik kezdettől fgva. B-zóna a Közel-Keleten, hatalmas! Ez brit beflyási övezet. egészen Egyiptmtól Perzsiáig, beleértve a mai Jrdánia egy részét, és Irak nyugati területét. Nemzetközi igazgatás alatt álló terület Jeruzsálem és környéke, ezt nem adják senkinek, nemzetközi közigazgatás alatt állna. Haifa vársának a környéke is, és még két kisebb terület. Az rszknak két dlgt ígérnek: Tengerszrsk kérdése: megkapják a jgt, hgy az I. világhábrú után ellenőrizhetik a szrskat (Bszprusz, Dardanellák) Keresztény szent helyek feletti védnökséget is megkapják. Ez a titks megállapdás ebben a frmában nem valósul meg, ennek döntő ka hgy nem lett tvább titks, mert kiderült. Huszeint mekkai sarif valószínűleg brit ügynökei révén tudmást szerzett erről. szertefszlatta az arab reményeket Visznt 1917-ben hivatalsan kiderül, az rsz frradalm hatására. Knkrétan lehzzák a sajtóban, Orszrszág ebben az értelemben el is vágta ennek megvalósítását. Orszrszág kilép a világhábrúból. Breszt-litvszki békével egyértelművé vált, hgy nem fg részesülni ezekből a területekből. Óriási felhábrdás az arabk körében. A Sykes-Pict-egyezmény a mai napig él a Közel-Keleten a fejekben, gyakran biznys újságcikkekben is visszaköszön ez a kifejezés, pl. Bush iraki hábrúja is 14

15 egy új Sykes-Pict : a Nyugat már megint csak fel akarja sztani a területet, stb. újraértelmezés, ráhúzás a mai eseményekre. Balfur-i nyilatkzat, nv 2. Brit részről hangzik el a nyilatkzat: daígérik a Szentföldet a zsidóság számára. Ekkrtól beszélünk kétszer daígért földről. Őfelsége krmánya jóindulatulag tekint egy zsidó nemzeti tthn megteremtésére Palesztinában. de semmi sem csrbíthatja az itt élő nem zsidók plgári és vallási jgait. Ez a palesztinai arabkra vnatkzik. Legnagybb vita: plgári és vallási jgkról, de nem POLITIKAI jgkról beszél! azkat igenis lehet csrbítani, és ezt nagyn fájlalják az arabk. izraeli-arab knfliktus gyökere itt keresendő! skan megpróbálják az ókrba, meg Huntingtnhz visszavezetni, civilizációs gyökerekhez (mi nem szeretjük ezt ezen az egyetemen. területi kérdésként kezeljük). I. világhábrú végén nem a Sykes-Pict egyezmény alapján sztják fel. Népszövetségi mandátumrendszer keretében sztják szét a közel-keleti területeket Palesztina: egyben jelenti az egész területet (történelmi Palesztina), ban a San Rem-i knferencián döntenek erről. A Népszövetség 1922-ben ratifikálja, ma ez Izrael és a megszáll palesztin területek, illetve a jrdán hasemita királyság. Abdallah az I világhábrú végén elhatárzza, hgy szembefrdul a franciákkal, főként Szíriára fájt a fga ban a Jrdán flyótól keletre eső területeket elfglalja ebből mandátumból (Transzjrdániának hívjuk ebben az időben, ettől nyugatra Ciszjrdánia van) Elfglalja a nagybb várskat, ekkr fenyegetővé válik a britek számára, hgy mi van akkr, ha összeütközik a franciákkal? Nem akartak újabb hábrús knfliktust, így mégiscsak megígérték a független arab államt. A britek elhatárzzák, hgy ezt a transzjrdániai területet kvázi daadják Abdallahnak, ahl majd felveszi 1921-ben az emír pzíciót. Frmálisan, történelmileg az egész egybe tartzik, a transzjrdániai emírség elkülönül, de még mindig brit mandátumterület. A hasimiták elfglalják a területet, ebből lesz a mai Jrdánia ban Jrdán Hasemita Királyság néven lesz ismert, határait vnalzóval húzták meg. Mesterséges államalakulat lesz, 46-tól független. Ezzel kezdődik el a mesterséges államhatárk meghúzása nagyhatalmak részéről (vnalzóval a sivatagban húzgatják a határkat). A terület mindig is Nagy-Szíriának a része vlt. Ilyen nem vlt eddig, értelmezhetetlen vlt. Mesterséges, idegen kreálmány lett. Egy flyóról nevezik el, ill. egy családról a hasimitákról. A franciák megkapják lényegében Szíriát és Libannt a San Remi knferencia alapján. Kezdetben nem egységesen irányítják. Több kisebb államra sztják fel. Az I. világhábrú végén létrehzzák Nagy-Libannt. Történelmileg ez is egy nem létező valami. A 19 sz. közepén a Libann-hegység körül élő keresztények kapnak egyfajta autóniómiát. Ez nem a mai Libann területe, a franciák 15

16 kiszélesítik, ezt nevezik el nagy-libannná. A másdik világhábrú után válik függetlenné Libann néven. Alexandrette: Törökrszág fgja bekebelezni a későbbi években Az I. világhábrú végén Fejszál eljut Damaszkuszig, ideiglenes krmányt nevez ki, amit ő irányit. Elhatárzza, hgy megvalósítja édesapja álmát, és majd kikiált Szíriában egy független arab államt szembefrdulva a franciákkal. Egy idő után szíriai királynak tartja magát. A franciák elhatárzzák, hgy leszámlnak vele, katnai értelemben is. Elzavarják, de kellett kezdeni vele valamit, ezért a britek kitalálták, hgy Irak élére állítják őt ban lényegében Fejszál lesz Irak vezetője, királya. Mindkét mandtumterületen hasimiták kerülnek hatalmra. Irakt hárm részből rakják össze: Mszuli vilajet: britek kapják, de évekig vita flyt, hgy kié legyen, például a törökök is bejelentik az igényt, de a Népszövetség a briteknek adja (lajtermelés). Bagdadi vilajet Baszra Irak nem létezett eddig! Lázadznak az arabk (azért nevezték ki Fejszált, mert majd ő rendet rak). Mi történik Huszeinnel? tt marad Szaúd-Arábia területén ben az ő hatalmát is megdönti, a Szaúd-család, ami az egész Arábiaifélszigetet egyesíti. Ez lesz az a dinasztia, mely a félsziget jelentős részét birtklja és hsszabb flyamat eredményeként létrehzza 1932-ben Szaúd- Arábiát. Egy része része vlt az Oszmán Birdalmnak, egy része nem. Ez is mesterséges, mindenfajta történelmi alapt nélkülöz a legitimitása, egy családra épül a neve Mdern Törökrszág létrejötte Két békeszerződést is kötnek ban először Sevres-i béke. Olaszrszágnak, Görögrszágnak ad Törökrszág területéből jgsultságkat. Később, 1923-ban módsítják a békeszerződést, Lausanne-i béke. atyja Musztafa Kemál (azaz Kemál Atatürk jelentése minden törökök atyja) hadvezér az I. világhábrú alatt. egyesíti a török nacinalistákat któber 29.: mdern Török Köztársaság kikiáltása. megelőzi több hadművelet, amit mst nem részletezünk Atatürk szerepét hangsúlyzni kell: óriási refrmkat valósit meg, Törökrszág első lesz a srban, amely európai szekuláris nemzetállamként határzza meg magát. Szakit a történelemmel, eltörli a szultanátust 23-ban majd 24-ben a kalifátust is! Mhamed halála óta ez a pzíció létezett az iszlám világban, és 1924-ig, ha egy iszlám vezetővel akartunk beszélni, akkr tudtuk, hgy a kalifa ez személy. nincs mst már semmilyen legitim vezetője, akihez frdulni lehetne (mint mndjuk a pápa) óriási tiltakzást válttt ki Indiában, Egyiptmban, mzgalmak indultak a visszaállításra, ami nem vlt sikeres. 16

17 IV. A KÖZEL-KELET TÖRTÉNETE Irán a Perzsa Birdalm része vlt, Törökrszág meg az Oszmán Birdalm közpntja az első világhábrú után mandátumterületek jönnek létre: a franciáké vlt Szíria és Libann, a briteké Irak (bár akkr nem vlt egy rszág, hanem 3 vilajetből tartmányból állt), és Palesztina Irak északi része Muszul vilajet, középen Bagdad vilajet, délen Baszra vilajet, mindhármnál a tartmány neve a közpnt is! (a mstani Szíria sem az, ami akkr vlt, mert a szíriai vilajetnek több része vlt, pl. Libann) északn kurdk, arabk, türkmének vannak, plusz keresztények, akiknek van saját nemzetiségük, (az egyszerűség kedvéért nevezhetjük asszírknak őket, de a szakirdalm kald-asszírknak nevezi) a középső részen arabk vannak, a déli rész meg teljesen arab vallás: Irak muszlim rszág, 90-95%-a muszlim, de a muszlim vallásn belül 2 nagy felekezet van: síita (az egész világ muszlimságán belül csak 10-12%!), és szunnita Irakn belül a többség (~65%) síita, főleg középen és délen vannak, de északn is, mert a kurdk közt is vannak síiták, a türkméneknek pedig a többsége az! északn sk az lajmező, ezt a nyugati rszágk is felismerték a Sykes-Pict egyezményben az állt eredetileg, hgy az északi rész a franciáké lesz, de aztán az egész az anglké lett az első világhábrú után Mustafa Kemal Atatürk egy felszabadító harct indít az rszágát megszálló erők ellen, felszabadítja a jelenlegi török területeket, és ban kikiáltja a Török Köztársaságt ezzel megszűnik az Oszmán Birdalm, szultán nincs már, de a kalifátus létezik 1924-ig, Atatürk ezt csak ekkr szünteti meg a kalifa a legfőbb vallási vezető a siítáknak saját vallási közpntjaik vannak (pl. Irakban Nedzsev a szent várs), nem ismerik el a kalifákat az 1979 februári iszlám frradalm után még nagybb jelentősége van a saját szent vársaiknak Történeti kitekintés: akik nem akarták Ali Bakr-t kalifának, azk lettek a szunniták, Ali hívei a síiták nem vlt hsszú ideig kalifa a másdik kalifa Omar, nagy harcs, eleinte a próféta ellen harclt, majd áttért az ő idejében kezd terjeszkedni a muszlim birdalm, Észak-Afrikába és Szíriába is eljutnak igazságs, bölcs ( mint Mátyás király, csak muszlimban ) alamizsna, az ötödik pillér: egyfajta adó, a vagyn negyvened részét kellett adni, ezt a közösség szegényei között szétszttták Omárt megölik, utána Oszmán jön, az ő idejétől lehet számítani a kmaságrknság rendszerét tehát hgy rknait nymja be pzíciókba Oszmán kb. 10 évig kalifa, őt is megölik negyedik kalifának Alit választják, aki Mekkából átteszi a székhelyét Irak déli részébe, Kufah vársába Mahavija damaszkuszi helytartó is kalifa akar lenni, összecsap Alival, és amikr Ali látja hgy az ellenfél kezében Krán van, úgy dönt, nem harcl ellenük 17

18 seregének egy része mégis harclna, ezért tthagyják Alit, (ők lesznek a kívülállók ), végül nem kerül sr csatára Alit később megölik, és Mahavija meghal, a fia, Jezid lesz a helytartó Damaszkuszban, és ő is igényt tart a kalifátusra akik nem őt akarták, azk üzennek Ali idősebbik fiának, Hasszánnak, hgy legyen ő a kalifa nem vállalta, úgyhgy öccse, Huszein indul el kalifának, de Jezid is elindítja seregét, és Kerbela vársnál csatáznak, Jezidék mészárlást rendeznek Huszein fejét levágják, dárdára tűzik és viszik Damaszkuszba a mai napig minden évben megemlékeznek ennek évfrdulójáról (asúra), ekkr siratják Huszeint) ezután az iszlám kalifátus közpntja átmegy Szíriába, innentől van az Omajjád dinasztia ( ) Abbaszidák, a közpnt átmegy Irakba Bagdadt egy Abbászida kalifa építi fel jó fekvés: Tigris partja felvirágzik a kultúra, irdalm, művészet jönnek perzsák, arabk is, mindenféle náció 1258: Hulagi kirablja Bagdadt, vandál pusztítás utánuk jönnek az Oszmán Birdalm emberei (1923-ig) krnlógia: 570 Mhamed születése 610 Krán-kinyilatkztatás 622 hidzsra 632 Mhamed halála Abu-Bakr Omar Oszmán Ali Ommajádk Damaszkuszban 680 Huszein meggyilklása Kerbelánál Abasszidák Irakban Ommajád-dinasztia Crdbában 762 Bagdad megalapítása 1258: Hulagi kirablja Bagdadt, brutális pusztítást végez Oszmán Birdalm 1453 Knstantináply bevétele 1492 a muszlimk és zsidók kiűzése Spanylrszágból bővebben: a terület középső része: Medzsd a hasimiták a próféta leszármazttai egy muszlim vezető összebarátkzik a keresztény anglkkal, és a muszlim kalifa ellen harcl miért vállalja ezt? mert megígérik neki hgy létrejöhet egy egységes arab királyság az ő vezetésével csakhgy az anglk szerint szó sem lehet királyságról Kuvaitban a sejk megállapdik az anglkkal hgy használhatják a területet, de védelmet élvez szmánkhz tartzik, de külön szerződése van az anglkkal 18

19 1902-ben Abdul-Aziz bin-szaud egy pár harcssal visszatér Medzsd-re, és kezdi a törzseket egyesíteni (karddal), terjeszti a hatalmát, végül 1924-ben megtámadják és elfglalják Hidzsázt, 1932-ben pedig létrehzzák a jelenlegi Szaúd-Arábiai Királyságt hábrúval Jementől egy részt (Asir) elfglal, így jön létre a jelenlegi szaúd-arábiai terület (1934) az anglk Szíria királyává teszik Fejszált a síiták nem hajlandók hivatalt vállalni, hanem mezőgazdasággal és kereskedelemmel fglalkznak a katnaság is többségében síita Fejszál Irak királya 1921-től. Mekkai Huszein serif fia Arab hadsereg parancsnka is vlt az I. világhábrú alatt az Oszmán Birdalm ellen. Szíriában vlt király, de száműzték Anglk iraki királlyá tették királyság július 14-ig állt fenn imperialista kizsákmánylás krszaka DE! kevés embert ítéltek el, végeztek ki plitikai kk miatt. (csupán 7-8 embert, kmmunistákat jbbára) IPC (Iraqi Petrl Cmpany) vezető az iraki lajkitermelésben. anglk, amerikai, hlland, francia részvényesek, és 5 % örmény is. Irak Fejlesztési és Építészi Hivatalának létrehzása 1936: Fejszál meghal. Fia Gázi, aki arab nacinalista (anglellenes rádiót is működtet Bagdadban) 1939: autóbalesetben meghal. Fia, II. Fejszál még fiatal. Régens: Abdulilah (II. Fejszál anyjának testvére) teljesen anglbarát Elit: általában szunniták, a síiták nem működnek együtt az anglkkal. Krmányban és katnaságnál kurdk, türkmének is és pénzügyeknél zsidók is. Irak autmatikusan részese lesz a 2. világhábrúnak. 1932: angl-iraki megállapdás a mandátumterület megszüntetéséről Irak független, de együttműködik GBR-el. II. világhábrúban nacinalista mzgalm. 41: al-gajláni, a miniszterelnök együttműködve a hadsereggel (pntsabban az iraki hadsereg 4 tábrnkával) fellázad a régens ellen, és elkergetik. A lázadást aznban leverik, a régens visszatér, a 4 katnatisztet a hadügyminisztériumnál felakasztják al-gajláni csak börtönbüntetést kap 20-as évek frradalma Dél-Irakban arab törzsek fellázadnak az anglk ellen fegyverek: puskák az ágyúk és repülőgépek ellen anglkkal újabb és újabb szerződések januári a leghíresebb 1936: államcsínykísérlet nem sikerül szeptember és 1952: újabb felkelések 1954: Bagdadi Paktum 19

20 részes rszágk: Pakisztán, Irak, Irán, Nagy-Britannia, Törökrszág Itt már fnts szerepet játszik Irak de tt van mellette a skkal nagybb területű Irán (Irán: 1,6 m km 2, Irak: 430 e km 2 ) 1501: Abbasz sah a síitizmust hivatals vallássá teszi Perzsiában. Oszmán Birdalm: szunniták. A harckat vallási alapra lehet helyezni. történelmi ellentét, ellenségeskedés. Teljes nyugati szövetség aktív tagja Irak Tömegek szintjén visznt Nyugat-ellenség. (imperializmus=ellenség) 50-es évek: gyarmati rendszer bmlik egyre több rszág függetlenedik, 1954-ben Algériában függetlenségi harc (FLN) szunnita vezetésű, de síita katnaság királyság-ellenes hangulat Irakban július 23-án megdöntik a királyságt Egyiptmban Nasszer vezetésével. még nem szűnt meg, csak száműzik a királyt fia marad a trónörökös később meg is szüntetik a királyságt Antiimperialista, nyugat-ellenes tömeg ez az egyiptmi eset kezd hatni a többi arab rszágra is 1958: Libannban plgárhábrús hangulat arab rszágk az Arab Ligán (ami 1945-ben jött létre) keresztül békefenntartó erőket küldenek Libannba, egyik ezred iraki Bagdad mellett haladnak el és indulnak északra június 13: visszafrdulnak Bagdad felé június 14-én hajnalban egy részük elfglalja a rádiót, tv-t. másik részül körülveszi a királyi paltát Áref ezredes fellvassa az első frradalmi nyilatkzatt a rádióban, miszerint megdöntötték a királyságt Parancs: királyi családt épségben kell elfgni Ők hasimiták, azaz a Próféta szűk családjának leszármazttai. Hasimiták Irakban és Jrdániában vannak. nem sikerül élve elfgni őket, egyik altiszt idegességében lő, a lövöldözésben végül lemészárlják őket. Fejszál édesanyját a királyi sírbltba temetik. A régenst Bagdad utcáin kötélen húzzák végig, a hadügyminisztérium elé viszik és felakasztják. a miniszterelnök elbújik, de elkapják és megölik. új krszak Kasszem tábrnk miniszterelnök lesz, helyettese Aref arab nacinalista Aref arab nacinalista, szeretne Egyiptmmal egyesülni Kasszem: anyja síita kurd, apja szunnita egyszerű ember 1963: kivégzik, nem vlt egy vasa sem a bal ldalra támaszkdik tömegek közötti harck arab nacinalisták a kmmunisták között + kurdk, azk egy része kmmunista összecsapásk megkezdődnek, utcai harck 1959 Mszulban államcsínykísérlet nem sikerül 59. július 14: frradalm első évfrdulója. Kirkugban népirtás 20

21 32 türkmént megölnek. Az első halttat kötéllel húzzák ekkr már Kasszem is a kmmunisták ellen frdul 1958: Szíriai és Egyiptm egyesül Egyesült Arab Köztársaság néven 61-en ez megbukik, szír üzemek államsítása miatt (egyiptmi részről) Irak, Jrdánia Hasimita királyságk (unkatestvérek: Fejszál és Abdullah) Jrdánia Területén emírségként, majd királyságként létrehztak egy rszágt. Irak és Jrdánia hasimita föderációt hznak létre, ami nem hsszú életű júliusáig királyság végéig áll fenn. A királyság megszűnésével autmatikusan felbmlik. Baath-párt ben alakul, egy keresztény szíriai arab, Michel Aflaq hzza létre. hármas jelszó: egység, szabadság, szcializmus Egység: arab rszágké Szabadság: francia frradalmból származik szcializmus: nem a blsevik, vagy a marxi hanem arab. A mzgalm erős Irakban, Szíriában, Jrdániában, Libannban, Szudánban, később Jemenben is 1958-tól Irakban összecsapnak a kmmunistákkal (Kasszemmel) Kasszem meneszti Arefet és börtönbe zárja Kasszem a kirkugi mészárlás után távldik a kmmunistáktól február 8: hadügyminisztérium megtámadása repülőkkel baathisták megszállják a tv-t, rádiót. Kasszemet és tiszttársait elfgják és kivégzik Teljes frdulat! nacinalisták és baathisták összefgnak Aref lesz a köztársasági elnök Bakr lesz a miniszterelnök (nyugalmaztt katnatiszt) kmmunistát ölnek meg Bagdadban leverik az ellenálláskat, de egymás között nincs megegyezés nvember 18: az arab nacinalisták kitaszítják a hatalmból a baathistákat. Kasszem: július nvember 18-ig Irak miniszterelnöke Kcsijában rálőnek 11-en, többek között Szaddám Huszein. ekkr menekül először Visszajön, aztán megint menekül Aref helikpterbalesetben hal meg öccse, II. Aref lesz a közt. elnök kmmunisták már nem vesznek részt a harckban július 17. baathisták ismét hatalmra jutnak, Bakr köztársasági elnök lesz. miniszterelnök arab nacinalista július 30: Bakr megjelenik a tv-ben, mögötte Szaddám Huszein áll civilben, gépfegyverrel. Helyreállítjuk a frradalmi helyzetet, és menesztjük a miniszterelnököt Bejelenti a miniszterelnök menesztését április 9-ig Irakban Baathista uralm február 8. március 8. Szíriában is baathisták kerülnek hatalmra. Baath párt: 21

22 össz-arab párt, van össz-arab vezetése és reginális vezetése határk mesterségesek a Közel-Keleten régen szandzsákk vltak nem nagyn akarják elismerni a határkat de a 14 millió km2 területű összarab területet sem tudják elképzelni Irak 3 vilajetből állt 68-ban Szaddam már hatalmra kerül de még csak alelnök illetve köztársasági elnök - helyettes és miniszterelnök-helyettes. Baath pártn belül a hírszerzést irányítja Szaddam: apja meghal. anyja hzzámegy apja testvéréhez anyja testvére isklába küldte, előtte nem is járt. (9 éves) 58. július: frradalm után megölte egyik kmmunista unkatestvérét, és rálőtt Kasszemre is. (Keleten különben a fegyverhasználat a mindennapi élethez tartzik) Bakr Szaddam nagybátyja Hadsereg vezérkara, a magas állású emberek nagyjából egy helyről származnak Irán: végéig: sahk uralma Törökrszág: Atatürk mdernizációja. régi szkásk, írásmód, öltözködés megváltztatása. Európai ruhák, nők fejkendő-viselésének megszüntetése Irán laksságának 90%-a síita. skkal fanatikusabbak, mint a szunniták, a papság beflyása erősebb. Sah földrefrmja (papságnak kárkat kz) Refrmjai a papság és a tömeg részéről is ellenállást váltanak ki. V. AZ ARAB-IZRAELI KÉRDÉS 5.1. Bevezetés Egyik megldatlan knfliktus a Közel-Keleten Másik nyittt kérdés Irak A harmadik pedig Irán atmprgramja Izraellel szmszéds rszágk: Nemzetközileg elismert határk Egyiptm Jrdánia Vitattt határk, palesztin kérdés Szíria Libann Tágabban arab izraeli-knfliktus Szűkebben palesztin-izraeli knfliktus 5.2. Megldatlan kérdések a knfliktusban Területi kérdés: Mdern terület knfliktus a szakértők szerint. 22